Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-14 / 191. szám

OELMOGYBRQRSZBG 1955 íüjrtisstüí 14. Mi történt q külpolitikában ? A Szovjetunió december 15-ig hatszáznegyvenezer fö leszerelésével csökkenti fegyveres erőinek létszámát A z utóbbi idők tényei — állapítja meg bevezetőben a TASZSZ tegnap kiadott nagyjelentőségű közleménye — különösen pedig a genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet eredménysei arról tanúskodnak, hogy a nemzetközi viszonyokban fennálló feszültség bizonyos mértékben csökkent, A szovjet kormány a nemzetközi feszültség további csökkentése, valamint az államok közötti bizalom megteremtése érdekében elhatározta, hogy 1955. december 15-ig hatszáznegyvenezer fővel csökkenti a Szovjetunió fegyveres erőinek létszámát. A fegyveres erőknek a hadseregből és a hajóhadból elbocsátott személyi állománya számára lakóhelyükön a vállalatoknál, a szovhozokban és a kolhozokban munkál biztosítanak". A Szovjetunió kormányának e nagyjelentőségű elhatározása meggyőző bizonyítéka annak a következetes politikának, amely a genfi kormányfői értekezlet irányelveinek — így a leszerelésnek — mielőbbi megvalósítását tűzte ki céljául. A szovjet példát a nyugati hatalmaknalk is követniök kell, ha azt akarják, hogy a világ komolyan vegye a leszerelésről és a nemzetközi feszültség további csökkentésének szükségességéről lett kijelentéseiket. Itt említjük meg az Associated Press amerikai hírügynökség értesülését, mely szerint a jövő hónapban Newyorkban valószínűleg összeül a három nyugati nagyhatalom külügyminisztere, hogy „elvégezze az alapvető munkálatokat az oroszokkal október 27-én tartandó genfi értekezlet számára". Lincoln White, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője sajtóértekezleten közölte, hogy az ENSZ szeptember 20-án kezdődő közgyűlése alkalmából a három nyugati külügyminiszter Newyorkban lesz „és feltehetőleg akkor majd külön is ülést tart". t^é altzan, a Német Szövetségi Köztársaság párizsi nagykövete pénteken átnyújtotta Vinogradovnak, a Szovjetunió párizsi nagykövetének a bonni kormány válaszát a Szovjetunió augusztus 3-i jegyzékére. A bonni kormány válaszában közölte. hogv Adenauer szeptember 9-én szándékozik Moszkvába utazni és kérte a szovjet kormány hozzájárulását a látogatásnak ehhez az időpontjához, A nyugatnémet ie ék szövegét egyébként a jövő héten hozzak nyilvánosságra. Tegnapi számunkban ismertettük Grotewohl-nak. az NDK miniszterelnökének a Népi Kamara pénteki ülésén tett kormánynyilatkozatát. E nyilatkozat nagy érdeklődést és erős visszhangot keltett Németország mindkét felében. A német hazafiak és a legkülönbözőbb német intézmények képviselői a kormánynyilatkozat hatása alatt még határozottabban követelik a két német állam közötti „Modus vivendi" megteremtését és össznémet küldöttség részvételét a genfi külügyminiszteri értekezleten. Jóllehet Blücher alkanceilár a nyugatnémet kormány nevében szembefordult Grotewohl javaslataival, az NDK miniszterelnökének nyilatkozata a bonni koalíció pártjai körében is mély benyomást keltett. Jacob Diel, Adenauer Keresztény Demokrata Uniójának rajnapfalzi tartománygyűlési képviselője sajtónyilatkozatában megismételte követelését, hogy a szövetségi kormány kezdjen közvetlen tárgyalásökat a Német Demokratikus Köztársaság kormányával. Diel erre vonatkozólag két héttel ezelőtt első ízben hangoztatott követelését az Adenauer-párt vezetősége „elítélte". Figyelemreméltó, hogy az Echo Der Zeit című katolikus lap, a nyugatnémet püspöki testület szócsöve a négy kormányfő genfi értekezletének eredményére utalva a bonni kormány eddigi politikájának felülvizsgálását és megváltoztatását kívánja. Pártélet R kistelekiek u párt veietéséuel a m Mire ezek a sorok megjelennek, a kisteleki határDan bizonyára már nagy csendesség honol. A vasárnapi csendet nem zavarja a traktorok friss, ütemes pufogása, sem a cséplőgépek vontatott, jajongó bugása. A kistelekiek ugyanis szombaton este befejezték a cséplést. A községben büszkén állapítják meg: elsőnek a megyében. A merészebbek meg is toldják a dicsekvés talán az országban is. Van is okuk a büszkeségre, hiszen a rendkívüli időjárásban példamutatóan helytálltak. A cséplés befejezése után megkezdték a cséplőgépek átadását Balástya és Makó számára. Egy kis esőstatisztika hozzávetőleges képet nyújt a legyőzött nehézségekről: júliusban 107 4, augusztus első tíi napjában 120 milliméter eső esett a községben. Tehát csupán augusztus első harmadában hatszor annyi volt a csapadék, mint egész májusban. Az már jó időnek számított, ha napjában csak egyszer esett. A kistelekiek ennek ello1 nére megbirkóztak a nehézségekkel; megbirkóztak, mert a betakarítási csata élén Georghe Georgtiiu-Dej nyilatkozata Bukarest (Agerpres). A szovjet csapatoknak Ausztria területéről való kivonásóval kapcsolatban egyes nyugati lapok azt a hírt közölték, hogy a szovjet csapatokat október l-ig Romániából is kivonják. A. L. Bradford, az United Press hírügynökség alelnöke ezzel a hírrel kapcsolatban kérdéssel fordult Gheorghe Ghcorghiu-Dejhez, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökéhez. Gheorghe Ghcorghiu-Dcj a kővetkező választ küldte Bradfordnak: — A Szovjetunió fegyveres erői — mint ismeretes — a békeszerződés értelmében állomásoznak román területen, hogy biztosítsák az Ausztriában állomásozó szovjet csapatokkal való összeköttetést. Az osztrák szerződés megkötése után, a jelenlegi viszonyok között tekintetbe kell venni azt a tényt, hogy az elmúlt időszakban nagy változások történtek az európai helyzetben. Nyugaton katonai csoportosulások jöttek létre, számos külföldi támaszpontot létesítettek és ratifikálták a párizsi szerződéseket, amelyeknek értelmében NyugatNémetországot remilitarizálják és bekapcsolják a nyugati hatalmak katonai szervezeteibe. Mint ismeretes, ennek a ténynek következtében jött létre a varsói szerződés, amely gondoskodik az európai demokratikus államok, köztük Románia biztonságának védelméről. Természetesen, ha a nyugati államok saját határaik mögé vonnák vissza a más nyugateurópai országokban állomásozó csapataikat és felszámolnák a nyugati katonai csoportosulásokat, akkor megváltozna az európai helyzet, nem lenne szükség többé a varsói szerződésre, és azokra az intézkedésekre sem, amelyeket ez a szerződés a biztonság védelmére hozott. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben nem lenne többé szükség arra sem, hogy szovjet csapataik állomásozzanak Romániában, és akkor ezeket a csapatokat kivonnák Románia területéről. Letartóztatták a Japán Kommunist a Párt három vezető tcgjá Peking (Űj Kína). Tokiói sajtójelentések szerint Kendzi Miamoto, a Japán Kommunista Párt Központi Vezető szervének tagja, augusztus 12-én kijelentette, hogy augusztus 11-én törvénytelenül letartóztatták a Japán Kommunista Párt három vezető tagját. A három letartóztatott személy Szandzo Nodzaka, Sigeo Sida és Jozsiro Koni, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjai, akik nemrégen léptek ki az illegalitásból, hogy az ország népövei együtt harcoljanak a függetlenségért, a demokráciáért, a lakosság megélhetésének megjavításáért és a Japán Kommunista Párt 6. országos értekezlete határozatainak megvalósításáért. Kendzi Miamoto a Központi Bizottság nevében tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a három személynek „a szervezetek ellenőrzéséről szóló rendelet" alapján történt letartóztatása törvénytelen, mivel ezt a rendeletet öt évvel ezelőtt külföldi parancsnok utasítására léptették életbe. olyan megfontoltan előrelátó, bátorkezü, a nehézségektől még csak jobban felbuzduló vezérkar állt, mint a helybeli párt-végrehajtóbizottság. Egy ideig Kisteleken is úgy folyt az élet júliusban, mint a megye valamennyi községében. Első hetében learattak. Keresztekben állt a rozs, a búza, meg az árpa, a falusiak pedig olyanformán számoltak: hadd maradjon a gabona még egy pár napig keresztekben, utána majd rakodunk. A beállott esőzés azonban felborította ezt a számítást, de nem a kistelekiek nyugalmát, ök tovább mondogatták a magukét: majd, ha kiszáradnak a keresztek. rakodunk. A párt-végrehajtóbizottság azonban nem tudott ilyen nyugodt maradni. Július 13-ra összehívta a népnevelőket. A tanácskozás után a népnevelők harcba szálltait az azonnali rakodásért, minden valamire való száraz idő kihasználásáért. Huszonöt kisgyűlést is tartottak. A rendkívüli időjárás azonban továbbra is sokakat visszariasztott. — Nem lehet nedves gabonát csépelni — érveltek és a rendeletre hivatkoztak. Tóth Mihály elvtárs, a pártbizottság titkára is sokáig kétközben volt. A szíve azonban azt súgta, hogy a rendkívüli időjárás rendkívüli intézkedéseket követel. Amikor július 16-án a község alatt Nagy Sándor, meg Papp Lajos keresztjeit csírázni látta, már nem tétovázott tovább. Rendkívüli kibővített párt-végrehajtóbizottsági ülést hívott össze. Az ülésen kitartóan követelte: — Ma szombat van, elvtársak, 16-a. Legkésőbb hétfőn, 18-án minden gép kezdjen csépelni! Az esőro hivatkozó Födi Pál elvtársnak, a végrehajtóbizottság egyéni paraszt tagjának pedig legfőbb érvként megmutatta a magával hozott csírás kalászokat. Ez ellen nem volt mit mondani, tenni kellett. És a kistelekiek cselekedtek is... Vasárnap, 17-én tanácsülést tartottak. A tanácsülésre 350 dolgozó parasztot is meghívtak. A végrehajtó bizottság tagjai kezükben egy marék csirát halásttal sürgették a cséplés megkezdését. A határozott fellépés eredményeként a tanácskozás fontos határozatokat hozott, amelyeket azután egytől-egyig teljesítettek. Július 18-án csépelni kezdtek a gépek... A kisteleki elvtársak a fő súlyt a rakodásra helyezték. — Rakodás nélkül nem csépelhetnek a gépek — érveltek. Ezért a tanács dolgozói közül minden cséplőgéphez beosztottak egy-egy elvtársat. Feladatuk volt, hogy gondoskodjanak a szervezett behordásról. Gombos István, Szanka Antal és társaik sorrajárták a tanyákat és minden gépnél elérték, hogy állandóan két napra elegendő csépelni való várta asztagban a cséplőt. így ha nagy cső után két napig sem lehetett hordani, a cséplés akkor sem állt le. A rakodás szervezése közben természetesen agitáltak a beadás mellett, ahol pedig elcsépeltek, ott nyomban szerződést is kötöttek a szabad-gabona értékesítésére. A községben a tanácstagok 40 kisgyűlést tartottak. Szükség is volt a meggyőző szóra. hiszen egy sor nehézséget kellett leküzdeni. A késedelmeskedő kistelekiek versenyt hivatkoztak a szomszéd községekre, ahol ölhetett kézzel várták a meleg, adtak a parasztoknak a cséplés elhalasztására. Maga a helybeli Felszabadulás TSZ elnöke is csak 20-a után akart csépelni. A legjobb népnevelők azonban Gerber János és Kucsora László a tanácstagokkal, Kápolnai Jánossal, Hegedűs Jánossal és társaikkal együtt megbirkóztak a nehézségekkel. Csiszár elvtársat, a tsz elnökét maga Tóth elvtárs bírta jobb belátásra. A fogathiány sem jelentett akadályt Ahol kocsi vagy ló hiányzott, ott a gépállomás teherautója és vontatója hordta asztagba a kereszteket. így rakodott be Sisák Lajos, Dékány István, Mészáros József, Sinkó István, Parragi Mihály, Ocskó Mihály és több társa. A cséplés gyors befejezőiéhez döntően hozzájárult a cséplőmunkacsapatok es traktorosok hősi munkája. Segítette őket a jól működő népnevelőgárda is. Dezső Pálné, Kardos József, Kardos Pál, Ambrus Pál és társaik szabad idejükben fáradhatatlanul agitáltak a cséplőgépeknél. Szükség is volt a meggyőző, okos szóra, hiszen a pár-végrehajtóbizottság az éjjel-nappali cséplés jelszavát adta ki. Az eredmény nem is maradt el: Modok Ferenc gépe például egyfolytában 24 órán át csépelt. A többi gép is állandóan 20—22 órán keresztül dolgozott. Éjfélkor leálltak a munkások, hajnali kettőkor, amikor éppen csak hogy leápolták a gépet, már újra kezdődött a munka. Az emberek csak felváltva alhattak. A siker egyik feltétele volt az állandó, feszes ellenőrzés. A párt-végrehajtóbizottság tagjai állandóan a cséplőknél jártak. Napjában kéthárom gépet is meglátogattak. Szinte minden órában megjelent közülük valaki a gépeknél. Ha bármilyen probléma felmerült, a helyszínen intézkedtek. Amelyik gép például befejezte a körzetében a munkát, azt nyomban más körzetbe irányították. Nemcsak a csépléssel törődtek azonban a kisteleki kommunisták, hanem a begyűjtéssel is. A kisgyűléseken, az egyéni beszélgetések során, a cséplőgépek mellett, behordás közben a népneveszáraz időt. A balástyai ta- ! lök állandóan agitáltak. Az nács példáját idézgették,! eredmény itt sem maradt el; ahol még írásos engedélyt is 1 a kisteleki dolgozó parasztok a géptől teljesítik a beadást Uolnap, augusztus 15-én, ' ' ünnepli a koreai nép hazája felszabadulásának 10. évfordulóját. Nagy ünnep ez — űj korszak beköszöntése egy sokat szenvedett nép életében. Tíz éve. hogy a Szovjet Hadsereg kivívta Korea felszabadulását s az ország északi részének népe átvette a hatalmat s megkezdte az ország demokratikus átalakítását. A japán imperialisták állal tönkretett népgazdaságot sikeresen helyreállították, fejlesztették és hozzáláttak a dolgozók életszínvonalának emelésére irányuló munkához. Már az 1946-os év végére ismét működött 822 ipari vállalat és három évre rá. a népgazdasági tervek sikeres teljesítésének nyomán, mind a nehéz-, mind a könnyűipar termelése felülmulta az ország felszabadulása előtti szinvonalat. A termelés állandó emelésével létrejött a nemzetgazdaság további fejlődésének szilárd alapja. Nagv változáson ment keresztül a mezőgazdaság is. 1946 márciusában végrehajtották a földreformot, aminek lévén 729 000 földnélküli és kisparaszt család között több mint egymillió hektárnyi fölKorea népének nagy ünnepe det osztottak ki. 1948-ban Észak-Korea mezőgazdasági termelése már jelentősen felülmulta az 1939. évit. amely a japán elnyomás idején a termelés szempontjából a legjobb volt. Nagy sikereket értek el a felszabadult haza kulturális vívmányait érintően is. Már 1949-re — 1943-hoz viszonyítva — 1.8-szorosára emelkedett az általános iskolák száma, a középiskolák száma pedig meghúszszorozódott. A felszabadulás előtt ÉszakKoreában egyetlen főiskola sem volt — 1949-ben 10 000 deák tanult 15 főiskolán. A békés építőmunkát azonban egyidöre megszakította az amerikai imperialisták és a liszinmanista klikk által kiprovokált háború. A nép azonban a Koreai Munkapárt vezetésével megvédte hazáját, szabadságát és függetlenségét. A háború azonban óriáisi károkat okozott. Nem teljes adatok szerint az anyagi veszteség Észak-Korea népe a ború befejezése után szigorúan megtartja a fegyverszünet előírásait és ragyogó sikereket ért el a népgazdaság helyreállításában. A fegyverszünet megkötése után ket évvel már újonnan felépítettek több mint 60 ipari vállalatot, bővítettek 280 nagyés közepes ipari üzemet. Az 1955-ös év első felének ipari termelése 43 százalékkal multa felül az 1949-es évi termelést. A nehézipar már termel, más üzemek nagy figyelmet szentelnek a közszükségleti cikkek előállításának. Két év alatt nagy eredményeket értek el a mezőgazdaságban is. A tóbbi között újjáépítettek több mint félszáz vízgyűjtömedencét többszáz km hosszú gátakat, kiszélesítették az öntözéses gazdálkodást. Az önkéntesség elve alapján szervezett mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma 1955 június végére már meghaladta a 11 420 milliárd von-ra rug: 8700 j és félezret. A szövetkezetek ipari vállalat és 600 000 lakó- felölelik az összes parasztház pusztult el, I gazdaságok 44 százalékát és az egész szántóföld 42 százalékán gazdálkodnak. A gazdasági sikerekkel há- párhuzamosan emelkedik a lakosság életszínvonala. Két év alatt négyszer szállították le a közszükségleti cikkek árát. Az év első felében a munkások és a tisztviselők pénzben folyósított bére 31. a reálbér 100 százalékkal haladta meg az 1953 évit. Tovább növekedett az ország egészségügyi hálózata is: 276 kórház és 134 rendelőintézet működik. |/ét éve, hogy elhallgattak a fegyverek Koreában. és a koreai nép visszatért a békés munkához. De a háború okozta szenvedések még frissen élnek a szivekben. Ezért van a bátor kiállás az alkotó munka, az egyesülés. a béke ügye mellett. Semmi kétség, hogy az elkövetkezendő éveket újabb győzelmek teszik emlékezetessé. Pak Par Jan, a legöregebb koreai költő verséből idézünk: „Ki gátolhatja ma utunkat? Ki lassíthatná meg léptünk ütemét?" Ha a gabona nedvességfoka ezt nem teszi lehetővé, akkor mintát visznek a begyűjtőhelyre, ahol meghatározzák pontosan a gabona nedvességfokát és a beadás időpontját. A párt-végrehajtóbizottság nagy gondot fordít arra is, hogy a beadás rendben folyjék és minél kevesebb legyen a várakozás a raktárak előtt. A kisteleki dolgozó parasztok végén tartanak a nagy nyári munkáknak. A kisteleki kommunisták pedig, élükön a tavasszal odahelyezett titkárukkal, Tóth Miháiy elvtárssal, máris űj csatába indulnak. Javaslatukra vasárnap a tanácsülésen már az őszi mezőgazdasági munkákat és a teremlőszövetkezet fejlesztését tárgyalják. A francia kormány terrorinlézkedései Kamerunban Több mint két hónapja fékeveszett terror dühöng a Francia Egyenlítői Afrikához tartozó, az Atlanti-óceán partján fekvő Kamerun francia gyámsági területen. A francia gyarmati hatóságok letartóztatják a Kameruni Népi Unió nevű baloldali mozgalom tagjait, akiket a nyomozás „jegyveres lázadással, uszítással és gyújtogatással" vádol. A kameruni bennszülöttek több helyen ellenálltak és incidensekre került sor. A Szegedi Kenderfonó és az üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói szerkesztő/giinkhöz eljuttatott leveliikben tiltakozásukat fejezték ki a kameruni francia hatóságok barbár eljárása ellen. Különösen Kamerun Duala nevü városában kegyellenkednek a francia gyarmatosítók, ahol több mint száz embert megöltek, ezernél többet megsebesítettek, sok százat pedig letartóztattak. A letartóztatottak között van N. Gomot elvtárs, a Szakszervezeti világszövetség végrehajtóbizottságának tagja. A két szegedi üzem dolgozói tiltakozó levele követeli, hogv a francia hatóságok bocsássák szabadon N. Gomot elvtársat, és hogy a francia kormány haladéktalanul vessen véget a Kamerunban dúló szörnyű erőszaknak. Kamerunnak egyébkén! mintegy <3 millió lakosa van. Az ország 1914 előtt német gyarmat volt, az első világháború után a Népszövetség, majd az ENSZ az ország 528 ezer 500 négyzetkilométer kiterjedésű területéből 400 ezer négyzetkilométert francia, 88 ezer 500 r.égyzetkiloméiert pedig angol gyámság alá helyezeit. A Kameruni Népi Unió tagjai', azért üldözik, mert a szervezel Karierun egyesítéséért ér a gye./, matosítók ellen küzd, /