Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-11 / 188. szám

DELMOGYRRORSZflG Csütörtök, 1955. augusztus 11. KÖNYVEK MIKROFILMEN Látogatás az Egyetemi Könyvtárban Ritka könyvpéldányok sok gondot okoztak mindig a tudo-' mányok művelőinek. A könyv-1 tárak úgy óvták ezeket, minta kincset. Es valóban: nyelven)lékek, első vagy egyetlen pélte'nyok gyakran felbecsülhetett Twi értékűek. Lexikon lim méteren Ez a gond egy ideje már megszűnt. Pontosabbat,: a mikrofilmre való fényképezés bevezetése óta. Az ériékes, ritka könyv vagy Íolyóiratp4klányo, kat laponként filmszalagra Fényképezik és a könyv vagy folyóirat tetszés szerinti időben és helyen, az erre a célra szolgáló készüléken kftnnyedén leolvasható. A módszer már nem új, de jól bevált. Egyre népszerűbbé válik ez az eljárás a tudományos munkások szolgálatában. Magyar tudós ritka külföldi könyvre vágyik — az eset most már egyszerű. Levél Moszkvába. Londonba vagy Berlinbe, és rövid időn belül itt van a könyv — filmen. Az eljárás még csak költségesnek som nevezhető — a könyv egy oldalának „fényképe" magyar pénzben körülbelül 7 és fél fiilésbe kerül. Egy 500 oldalas, vaskos kötet — például egy lexikon — tíz méter hosszúságú filmszalagon hozzávetőlegesen 40 forintba kerül A Icclvasás sem bonyolult. Ügynevezett mikrofilm-olvasón történik. Ilyen jelenleg három van az országban: Debrecenben, a budapesti Széchenyi és a szegedi Egyetemi Könyvtárban. Ax olrasóké»*/llék Elmentünk az Egyetemi Könyvtárba, hogy kissé szemügyre vegyük ezt a készüléket, és megtudjuk, mi az eljárás lényege. Kis szobában, gondosan letakarva rejtőzik a titokzatos gép.Varró Antal elvtárs, a gép kezelője ismertet meg vele közelebbről. A készülék francia gyártmányú és — legalább is nálunk — elég ritka még. Persze ez az akadály nem elháríthatatlan. Végső esetben még házilag is találhatunk megoldást — megfelel a leolvasás céljaira az egyszerű 130 forintos diapozitív vetítőkészülék is. Csakhogy ebben az esetben a kívánt szöveget a falon olvashatjuk el. A készülék 1948 óta képezi az Egyetemi Könyvtár tulajdonát Havonta átlagban 20-30an látogatják — „olvasni". A TUDOMÁNY VI HÁGÁBÓL Az Ismeretterjesztő Társulat természettudományi szolgálata A. hangrögzítés új módja : a magnetofon Mór 1888-ban' egy műszaki lapban felvetették a mágneses hangrögzítés lehe| tőségének gondolatát, de gyakorlati eredményt csak egy évtizeddel később a dán Waldemar Poulsen ért el. Találmányát az 1900-as párizsi Világkiállításon mutatta be. Poulsen telegraphonja lénye Hcksch Ágnes egyetemi lektor li! ! Liebmann Bé'a (elvétele Külföldön már sokkal népszerűbb az eljárás. A moszkvai Lenin Könyvtárban például külön erre a célra hatalmas terem és sok-sok készülék áll az érdeklődők szolgálatába — akik leginkább orvosok, történészek, jogászok, és egyéb munkásai a tudományos életnek, Mire Jó ao autóreflektor? Közelebbről szemügyre veszszük a készüléket — még olvasunk is rajta — és megállapíthatjuk, hogy szerkezete, kezelése egyaránt egyszerű. Közönséges 1:3.5 fényképező-lencsével működik, ötvenszeres nagyítást produkál. A magyarországi készülékekkel egy időben baj volt. Égőhiányban szenvedtek, és az érnék áramkörében mikrofont kapcsoltak. A rézhenger forgatásakor a rácsévélt acélhuzal előtt egyenletes sebességgel haladt el a hangrögzítést végző elektromágnes. A mikrofonra beszélve a hangrezgések ütemében változó erősségű mikrofonárammal táplált elektromágnes különböző gében egy rézhengerre egyen-1 mértékben mágnesezte a rézletes menetemelkedéssel fel— hengeren lévő acélhuzal csévélt acélhuzal. Az acélhu- egyes részeit. A hangrezgézal előtt olyan elektromág- sek tehát a különböző métnes van elhelyezve, amely- i tékű magnesezettség formájá280 éves a greemvichi csillagvizsgáló ban nem hagyta annyiban a dolgot. Addig kísérletezett,, amíg rájött, hogy kis átalakítással használható a készülékben az egyszerű autóreílektorégö is. 'Azóta a leolvasók teljes rendben, folyamatosan működnek. Megtudjuk még azt is, hogy az Egyetemi Könyvtár eddigi fényképezéssel nem íoglalko-| z-ott — azonban már folyamatban van a laboratórium felállítása, s remélhetőleg hamarosan be is fejeződik. Könyvek mikrofilmre való fényképezése a tudományos kutatómunka szempontjából igen nagy jelentőségű — szinte nélkülözhetetlen módszer. Célszerű lenne tehát további népszerűsítése érdekében Magyarre a célra egyedül használatos j országon is gyártani a mikrofrancia égők nem voltak besze- film-olvasót. rezhetők. A gép kezelője azon-1 Sombor András Arany János kézirataira bukkantak a Magyar Tudományos Akadémia pincéjében A Magyar Tudományos Akadémia épületét ért háborús károk helyreállítása sorén- 1949ben az egyik beomlott pincében az 1850—1880-as évekből származó hatalmas iratanyagbt találtak. Legnagyobb része, mintegy 17 ezer irat 'Arany János főtitkári munkásságával kapcsolatos, közülük 4100 a nagy magyar költő kezeírása. Az emlékek között vannak fogalmazványok, hivatali levelek, jelentések, ajánlások, bírálatok kiadatlan pályamüvekről, levelek. Több mint 300 sajátkezüleg írt jegyzőkönyvét is megtalálták, amelyeket az Akadémia teljes- és osztályüléseiről készített. A talált gazdag anyagot ötéül gondos munkával rendezték az Akadémia könyvtárában. A legjelentősebb emlékeket könyvalakban közzéteszik. SZERDÁN reggel országszerte megkezdték az ötödik Békekölcsön kötvényeinek szétosztását. Mint ismeretes. 1954 szeptemberében kétmillió 684 ezren jegyeztek államkölcsönt. A kötvények hatalmas tömegének szétosztása 10 nap alatt bonyolódik le. Augusztus 20-ig, az alkotmány ünnepéig valamenynyi kölcsönjegyzönek meg kell kapnia kötvényeit. ; 1765-ben alapították Anglia legelső tudományos intézetét, a greenwichi csillagvizsgálót. Az első pillanatra különösnek tűnik, hogy a legelsőül alapított tudományos intézet egy csillagvizsgáló. A csillagászat gyakorlati alkalmazásairól aránylag kevesen tudnak és gyakran szokták a csillagászatot olyan tudományként említeni, amely nem nyer semmiféle gyakorlati alkalmazást. Pedig a greenwichi csillagvizsgáló1 története egészen mást bizonyít. Amerika felfedezése előtt a kereskedelmi hajózás lényegében csak a Földközi-tengerre és az Atlanti-óceán európai partjaira szorítkozott. A hajók kikötőről kikötőre haladtak és így végzetesen eltévedni a partok mentén nem lelhetett A felfedezések során egyre több hajó indult neki a nyílt tengernek s csakhamar felmerült annak szükségessége. hogy a hajók a nyílt tengeren is meg tudják állapítani helyzetüket. A használatos módszerek megbízhatatlannak bizonyultak. Nem ritkán az történt ugyanis, hogy a hajó 4—500 km távolságra volt a becsült helytől. Ez gyakran a hajó pusztulásához vezetett. Éppen ezért magas összegű pályadíjak kitűzésével szorgalmazták egy olyan megbízható módszer kidolgozását, amelynek segítségével helymeghatározásokat lehet végezni a nyílt tengeren, ahol a tájékozódáshoz nem áll más zetének ismeretében, az általa ajánlott módszerrel a helymeghatározások elvégezhetők. A király a módszert Flamsteed híres csillagásszal felülvizsgáltatta. Flamsteed jelentése az eljárást elvileg helyeselte, csak a sok fáradsággal járó csillagtérképek összeállítása miatt nem javasolta annak gyakorlati kivitelét. Ennek ellenére azonnal megalapították a greenwichi obszervatóriumot, amelynek fő feladatául éppen a tengeri helymeghatározások elvégzéséhez szükséges csillagtérképek összeállítását tűzték ki. Az obszervatórium első vezetőjévé, a „király csillagászává" Flamsteedet nevezték ki, aki magakészítette eszközökkel. nagy nehézségekkel küzködve 13 éven át 20 000 megfigyelést eszközölt a csillagok pontos helyének meghatározására. A greenwichi csillagvizsgáló számos na^jelentöségű megfigyelése közül fentebb említett munkája, az úgynevevezett állócsillagoknak, a Napnak, a Holdnak és a bolygók helyzetének meghatározása nevezhető a legalapvetőbbnek. Ugyanis a hajóknak és repülőgépeknek csillagászati úton történő tájékozódása. a csillagászati navigáció ma sem idejét multa eljárás. Bár az új navigációs eljárások. a csillagászati eljárásoknál nagyobb pontosságot érnek el. a rádióhullámok felhasználásával. Az igen egyszerű műszerekkel elvégezhető csillagászati navigáció a rendelkezésre, mint a csil- i azonban ma is nélkülözhetetlagos ég, vagy a Nap. A hagyomány szerint egy ismeretlen nevű francia bejelentette II. Károly angol királynak. hogy a Hold mozgásának és az állócsillagok helylen tartalékeljárást jelent, melynek ismerete bizonyos esetekben életkérdés lehet a hajós, vagy a repülő - számára. l Szöllősy László A stirü viharok egyike bekergetett a holt Tisza melletti tanyába. Utoljára a tíz év előtti légitámadásos estéken jártam erre, gondolván, hogy a zúgó nádas jobban megvéd a hatálthozó repülőktől, mint a téglából, kő(Vihar utdít fényt. A csattanósba belerázkódik a Elnézem őket: valamikor szép pár leház, a zsákok mellett az asszony ke- hettek volna, de szétriasztotta nagy vekből épült város. Az egyik ilyen félel- resztet vet magára, s néhány pillanatra akarásukat az a néhány hold, amit a metringató este egy parasztszekérre ka- behunyja hozzá a szemét is. Nagyivós hagyótt a lányára, a mostani paszkodtam fel. ami kivitt egészen — Nem ér az semmit, Balláné, — Ballánéra. Pali bácsi meg egyedül maGyála alá, ahol a meleg földön etszen- mondja kis idő múlva az öreg — in- radt, ha magához vette is ehalt öccse deredtem én is. akár a többiek, akik kább rántsa be jobban az ajtót! egyetlen lányát, aki korán árvaságra szintén a kocsival jötlek. Csillagtalan Az asszony félig fölemelkedik a maga jutott, s akit úgy nevelt, mint a tulajéjjel ébredtem fel, kérdő hangomra alá húzott kosarakról, de én megelő- don véréből valót, senki nem felelt, mert gazduramék zöm: beljebb rántom az ajtót és eléje — De büdös ez a pipa! Miért nem jottfelejtettekA fénytelen város felé dobok egy rossz zsákot, hogy fölfogja cigaretlizik inkább? — böki meg Bal- dig én nem vágtam egy haszasuhin„ .. J „ „ - - - „M . Jj * n.. . . JL t. . - X : i T~) . .1 I 1 .'. ,11 n 1/7 r / P/> #7 7 /7/fl P 71 n/T rl 1 71 r/7„ 7- — -I r ri •! 117 71 #• s ideges ujjakkal igazgatja álla alatt a fejkendőt. — Nem a mienk?! — csodálkozik az öreg. — Hát kié? Kire bízták itt a jószágot, a váci püspökre vagy énrám, Tnpogi Pálra? — emeli föl érdes hangját az összegömbölyödött asszony felé. s úgy kihúzza magát, mint sorozáskor a legények. — Maguk csak nevelik, aztán fuccs! — erősködik Balláné. — Mink neveljük, az igaz — veszi el a szót az öreg elől Piri —, de sokan látjuk hasznát, ahogy a búzából is, pejövet a síró nádas mellett lévő tanyá- a becsorgó vizet. Balláné rámnéz, s láné az öreget, ból valaki utánam uszította a kutyákat, mintha érezné, hogy én is az öreg — Büdös, mert nem ég. Elázott a ahogy a sövénykerltés végéhez értem: nézetén vagyok, egyenesen a szemembe gyufám, s ez a lány meg kiszaladt, és én dobogó szívvel szaladtam attól a tanyától, ahol most menedéket keresek a vihar elől. Ez az emlék elevenült föl bennem, amíg a hosszú gyümölcsösön át elértem a tanyában a legelső ajtót, amit szinte föltéptem a nagy igyekezetben. mondja: W ánykoromban Is volt kend. hogy kértem volna töle —, szaporázza ilyen hitetlen Pali bácsi a szót, s tovább szipákolja Azért nem kellett gyökérpipáját. Kint egyenletes zuhosenkinek még a maga kenyerén se. gással esik, mintha sosem akarna meg— Ilyen hát. De most kellek a téesz- állni. A víz cuppogósra dagasztotta a csének —, s legényes mozdulattal két- földet, szinte beleragad a menyecske felé böki dús bajszát az ujjával. — lába, aki tető alá terelte a jószágokat, -— Jónapot mindenkinek! — köszönök Maguk de sokra mentek a Nagyivós amíg mi hárman száraz helyen ültünk. és gyorsan behúzom utánam az ajtót, nehogy odacsaljam a villámot, mert észrevettem, hogy a léghuzat fölemelte a belső szobában az ajtófüggönyt. — Jónapot. Kerüljön beljebb! — Vince földjén! Annyijuk van, mint az — Gyere már be, Piri! — kiált az örökség idején. Se kutyájuk, se macs- öreg, amint meghallja kívülről a kankájuk. Csak a nemakaromság tartja nák, köcsögök zörgését, egyenesbe a gerincüket. Ha most he _ Végzek már, — kiáltja vissza, s nem küldi az eső. hát el is felejtette af,ban a pillanatban nagyot huppan az tást se, mégis a padláson szárad már a részem. fj alláné zavarában a kosarában motozi egy félig-züld almába harap, s azt majszolva sopánkodik, hogy az eső miatt most jött étel nélkül marad az ura. akinek ráadásul megrándult a dereka a hordásban, s most ott állnak félig betakaritatlanul. En. mint „idegen", nem szólok a beszédjükbe, várom, hogy a szó kiegyenesedjék, mint a megdőlt búzakalász. — Apám, — mondja egy kis idö múlva a lány — csöndesedik már, nem bánnám, ha elindulna az ebédért. Kérjen most többet, mert vendégeink vanmondja egy menyecskeformájú nagy- volna, hogy élünk. Pedig én nem ha- eigtí a ievetett gumikabát. s belép. nak ~ teszi hozzá halkabban, hogy lány. s azzal engem eltolva az ajtóból, ragszom. kilibben az esőre, csakúgy úszik utána Pali bácsi utolsó szavait elnyomta a nagy gumiköpeny, amit sebtiben ma- az újabb égzengés. A nagy világosság gára dobott. hármunk közé ült egy pillanatig. A Ne menj Piri. várj, míg csöndese- dermedt csöndbe behallatszott a kacsák dik! — kiált utána egy jó hatvanas hápogása, a csirkék csipogása, s egy bácsi félig fölemelkedve a ládafiáról, ahol már nekikészülődött a pipagyújtáshoz. — Beszélhet is ennek az ember zsörtölődik az öreg, s hajlott hátát nekitámasztja újra a falnak. — Istenkísértés ilyen időben, amit ez a lány csinál —, sóhajtja mögöttem valaki, akit a zsákok mellett eddig nem ijedt üsző bőgése, s aztán: durr! — Közel csapott le — töri meg a beállott csöndet Pali bácsi, s békülékeny hanghordozását inkább Banánénak szánta, aki kászálódik a zsákok mellől, hogy átüljön a sarokba az öreg mellé, a ládára. Lassan megindul köztük a beszélgetés, de olyan halkra fogKartonruháján itt-ott térképet rajzolt a köpenyen becsorgott eső. A homlokáról apró vizgyongyök guruigálnak az álla alá. — Besíműlt — mondja kurtán, s agyonázott, tarka tollcsomót dob a zsákok elé. A koppanásra lettem figyelmes. s közelebb hajolva látom, hogy döglött kiscsirkék. Kérdő tekintetemre inkább magának mondja: — Agyonverte az eső. Balláné ne hallja. — Hát nem itthon főztök, Piri? Vagy talán rossz a kémény? — kérdi Balláné, mint aki nem jól hallott az előbb. — Nem rossz a kémény, csak dologidőben a téeszcsé nagytanyáján főznek mindnyájunknak — jeleli a lánya helyett az öreg, aki nagypipázva megindult. de még az ajtóból visszaszól Ballánénak: No majd megnézzük azt a félig vettem észre. Kint nagyot villámlott, s ják a szavakat, hogy az öSsZejiiggéserövid csattanás követi, o kísérteties ket alig tudom egymás mellé illeszteni. — Már megint? — kérdi Pali bácsi, sikerült behordást, reggel^ úgyis arra s megcsóválja' a bozontos fejét. von dolgom -—, s ezzel kilépett a még —' Nem a maguké, mit sajnálják! sűrűn, szemerkélő esőbe. — kotyog a rövid mondatokba Balláné - LODI FERENC ban, maradandó alakban rögzítődnek az acélhuzalon. Lejátszáskor a mikrofon helyére fejhallgatót kellett kapcsolni; Ha a felvétellel azonos módon forgatták lejátszáskor a hengert, és az elektronmágnest is a felvételnél alkalmazott sebességgel mozgatták az acélhuzal előtt, a fejhallgatóban hallható lett a felvétel-i kor a mikrofonba mondott szöveg. Ez a hangrögzítő módszer azonban még nem volt alkalmas komolyabb igények kielégítésére, mert nagy volt a visszajátszott hang torzulása. Plleumer feltalálta 1927-ben a ma is használatos magnetofonszalagot. A szalag acetilcellulóze alapanyagába egyenletes elosztásban van beágyazva a mágnesezhető vasoxidréteg. Az AEG az 1935-ös berlini rádiókiállításon mutatott be először ehhez a szalaghoz szerkesztett olyan, űj hangrögzítő készüléket, amelynek hangminősége már a mai követelményeknek ls megfelelt. A hangrögzítés elve ennél a készüléknél is azonos az előzőkben leírttal, de egyszerű acéldrót helyett a magnetofon-szalagot használják. Ez a szalag a mozifilmekhez hasonlóan orsóra van feltekercselve és hangfelvételkor üres orsóra csavarodva halad el a felvevő fej elektromágnese előtt, miközben egymást követő részei a hangrezgések rezgésüteménele megfelelően különbözőképpen — erősebben vagy gyengébben — mágneseződik. A szalagon ilyen módon rögzített hangot a hangfelvételi eljárás megfordításával a beépített elektromágnes — az úgynevezett lejátszófej — segítségével újra elektromos rezgésekké alakíthatjuk visz>. sza és egyszerű elektroncsöves erősítpkészulék és hangszóró segítségével tehetjük fülünk számára ismét hallhatóvá. A mágneses hangrögzítést végző készüléket nevezzük magnetofonnak. A magnetofon egészeit mély és magas hangok rögzítésére egyaránt képes. A' hang minőségét nagymértékben javította a szalagnak magasfrekvenciájú váltóárammal táplált tekerccsel történő előmágnesezése. A szalagra rögzített hang minősége igen sok lejátszás után sem romlik. A szalagon a hang felvétele nem okoz maradandó mechanikai változást és a rögzített hang az úgynevezett törlőfejjel le is törölhető. A törlés által a szalag eredeti állapotába kerül és alkalmas lesz új hangfelvételre. A magnetofon alkalm az 333 ma már igen sokrétű. A rádióadások tekintélyes része — különösen a riportok és hangjátékok — magnetofon közbeiktatásával bonyolódik le. Mivel ez a megoldás nem köti a műsor felvételét az előadóművészek idejéhez, lehetővé vált a szabadabb műsortervezés. Ennek a közvetítési módnak másik előnye az, hogy a hangfelvétel ellenőrizhető és a szalagon minden hiba javítható. A filmtechnikában a magnetofon segít a hangfelvételeknél, a szinkronizálásnál. A hangos amatőr keskenyfilm pedijr kizárólag ezzel a megoldással volt megvalósítható. Ma már a mikróbarázdás hanglemezeket is magnetofon közbeiktatásával készítik. Az irodai munka megkönnyítésére mint diktafont használják. Az ipszofonnak nevezett magnetofon telefonüzeneteket vesz fel és ad le az előfizető távollétében. Gyakran használják ankéteken. konferenciákon elhangzott beszédek rögzítésére. de használják a tudományos élet sok területén is; például a beszédhibák pontos megállapításánál, tájszólások elemzésénél, stb. Az űj magyar magnetofonok ls elindultak a gyárakból, hogy segítsék mindennapi munkánkat Dr. Klonga Miklós t