Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-11 / 188. szám

Csütörtök, .1953. augusztus 11. QELM8K0YS&RQRSZB0 Eredményeinket már e Scslu legtehetősebb középparasztjai is elismerik ' Termelőszövetkezetünk, a deszki Kossuth TSZ ebben az évben ismét bebizonyítja a szövetkezeti munka előnyét az egyéni gazdálkodással szemben. Gabonaföldjeink után kapásnövényeink is rendkívül nagy termést, jó hasznot ígérnek. Amint számolgatjuk. tagjaink munkaegységének értéke — a terményeket és az egyéb juttatásokat is pénzben számolva — meghaladja a 100 forintot. A munkánkban rendkívül sokat segítenek a gépek. Mi Igyekszünk is jól kihasználni azokat. 76 holdas őszi árpa táblánk átlagosan 21—27 mázsájával fizetett. 210 hold búzavetésünk volt, búzatermésátlagunk 12 mázsa körül van. A mult évben 302 mázsa cukorrépát termeltünk holdanként. Az idei cukorrépatermésünk — és ez országosan is a legjobbak közé tartozik — átlagosan 400 mázsa körül lesz. A jólvégzett gépi talajmunka mellett, mint más növényekkel. így a cukorrépával kapcsolatban is meszszemenően alkalmazzuk a fejlett mezőgazdasági módszareket. 180—200 mázsa érett istállótrágyát, 72 kiló pétisót és 50 kiló szuperfoszfátot szórtunk ki holdankint a répaföldre. Negyven centiméter mélyen szántottunk. A szántást később tárcsáztuk s hengereztük is. Ilyen előkészítőmunka után nyugodtan várhatunk 400 mázsás cukorrépa termésátlagot. Kukoricából 60 holdat vetettünk négyzetesen. A négyzetes kukoricavetés szépen visszafizette azt a fáradságot, melyet a vetésnél fordítottunk rá. Keresztben-hosszában tudtunk kultivátorozni, ezzel nagyon sok munkaerőt takarítottunk meg. részére. Takarmányszükségleteinket már biztosítottuk, szövetkezetünk ! Mindenféle takarmányból bőMost is vannak ' ven lesz állataink részére. Az idén nagy volt a lucernatevmésünk is. A közös állatállomány részére visszatartott lucernakészletek mellett 4—5 kiló lucernaszénát osztunk szét munkaegységenkint. Készpénzben eddig már 7 A falu dolgozó parasztjai közül egyre többen barátkoznak meg munkájával olyanok, akik kérik felvételüket a szövetkezetbe, sőt már néhányan dolgozni is járnak. Részesedni akarnak abból a szép jövedelemből, mely őszre a zárszámadáskor a végzett munkaegységek arányában szétosztásra kerül. Szövetkezetünkben régen nincsen baj már a munkafegyelemmel. Tagjaink anélkül, hogy bárki is különösképpen megkövetelné ezt tőlünk, mindennap korán kelnek, családtagjaikkal együtt derekasan kiveszik részüket minden közös munkából. Előzetes számításaink szerint búzából munkaegységenként 7. árpából pedig 5 kilogramm jut előlegként a július elsejéig teljesített munkaegységekre. A többit a zárszámadáskor osztjuk majd szét. Kenyérgabona feleslegeinket mi is szívesen adjuk el az államnak. Állatállományunkról szólva elmondhatjuk, hogy ez is szép jövedelmet biztosít a tagság A földjáradék kifizetéséről TermelóaxMcetkezetcink-1 A minta-alapszabály eddig | az átlagos tiszta jövedelmet ben megkezdték a gabona- is kimondta, hogy földjára- i — például egy hold tiszta jöosztást. Ebból az alkalomból I dékot minden évben kell! vedelme 1000 forint, ennek időszerű felhívni a termelő- osztani. Csongrád megye ter- 10 százaléka 100 forint — ebszövetkezetek figyelmét a földjáradék kiosztására. Bár a Központi Vezetőség júniusi határozata nyomatékkal felhívta erre a tsz-ek figyelmét — s a határozatot a termelőszövetkezeti tagok helyeslik is — mégsem tulajdonítanak jelentőségének megfelelő fontosságot ennek a kérdésnek. A földjáradék pedig éppen a középparasztság szövetkezetbe való befonnton felül osztottunk elő-! léptetése szempontjából leget. Ez az összeg zárszám- | nagyjelentőségű, adasig meg sokat emelkedik, i A termelőszövetkezetekI alunkban már a legteíiető- ben a közös jövedelemből sebb középparasztok sem vi- I való részesedés alapelve váltatják: szövetkezetünkben j tozatlanul a munka szerinti már valóban jobb az élet, na- elosztás, azonban figyelemgyobb hasznot ad a közös munka, mint az egyéni, kisparcellás termelés. Mi azt szeretnénk, ha községünk dolgozó parasztjai munkájuk után valamennyien olyan szép jövedelemhez jutnának, mint mi. Ezt el is érhetik, ha felhagynak a gazdálkodás regi módszerével s velünk jönnek a jobb élet útján. Török Imre, a deszki Kossuth TSZ elnöke Megszervezzük a műszaki tanácsadó bizottságai Az elmúlt időben vállalatunknál, a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalatnál nem kielégítően fejlődött az újítómozgalom. Ezt látva a vállalat vezetősége és a műszaki vezetőség az újítási előadóval közösen kidolgozta a vállalat üzemfejlesztési tervét és kijelölték a megvalósításra váró feladatokat. A fejlesztési tervet ismertettük a dolgozókkal és minden üzemrészben kifüggesztettük. A dolgozók figyelemmel kísérték az előkészítő munkát és már az első nap több újítási javaslatot nyújtottak be a kitűzött feladatok megoldására. A dolgozók kezdeményező készségét akarjuk növelni azzal, hogy a szakszervezet megszervezi a műszaki újítói tanácsadó bizottságot, hogy segítsék a dolgozók újításainak elkészítését, javaslataik kidolgozását, kivitelezését. Reméljük, hogy e bizottság munkájával és a benyújtott újítások gyors elbírálásával ismét fellendítjük újító-mozgalmunkat és elősegítjük újabb újítások és ötletek megszületését. „ Rimár Gábor be kell venni, hogy a tsz-be a tagok egy része földdel, másrésze pedig föld nélkül lépett be. A földdel belépett dolgozó parasztok joggal mondják: „én megdolgoztam azért a földért, amit mint termelőeszközt a szövetkezetbe vittem; én a fizikai erőmön kívül termelőesközt — földet — is vittem be, míg a föld nélküliek csak fizikai erejüket*. A földjáradékkal tehát megtérül a föld nélküli és a földdel rendelkező tsz-tagok közötti aránytalanság. melőszövetkezeteinek többségében viszont egyáltalán nem osztottak. Néhol beállították ugyan a zárszámadásba,, de ki mégsem osztották. Másrészt pedig a régi elgondolás szerint a földjáradéknak nem sok jelentősége volt, nem nagyon vonzotta a középparasztokat. Az űjszegedi Haladás TSZ-ben osztottak ugyan földjáradékot, azonban ez az összeg tagonként mindössze 40—50 forint volt. Most azonban a módosított minta-alapszabály kimondja, hogy a földjáradék cimén a termelőszövetkezet évi tiszta jövedelméből a bevitt saját földekre aránylagoson eső jövedelem 10, de legfeljebb 20 százalékát (s az arányt a közgyűlés állapítja meg e két határ között) természetben és pénzben, a bevitt földek arányában ki kell adni. Azonban a földjáradékból le kell vonni a bevitt földekre eső földadót. Hangsúlyozzuk, hogy földjáradékot csak a tagok által bevitt földekre lehet fizetni. Például ha egy tsz-nek 1000 ho'd földié van és ebből csak 400 hold az olyan föld, amit a tagok maguk hoztak be, akkor erre a 400 holdra kiszámítják Júliusi megtakarítás: 18.287 forint A Szegedi Erőmű Vállalatnál a párt-, a szakszervezet és a vállalat vezetőség helyes irányító és szervező munkája is hozzájárult az önköltség csökkentésében elért eredményekhez. Az üzem két legfontosabb anyaga a szén és a villamosenergia. E két anyaggal való takarékosság alapját képezi az elért eredményeknek. Kazánfűtő brigádjaink egymás között versenyeznek azért, hogy ki tud több tonna szenet megtakarítani, Július hónapban 109.72 tonna normál szenet takarítottak meg fűtő-brigádjaink, melynek értéke 18.278 forint. Legjobb eredményt a Kalapos Menyhért és Szabó József által vezetett brigád érte el. A villamosenergia megtakarításánál is értünk el eredményt a múlt hónapban. A régi, elavult udvari világítás helyett reflektor-világítást vezettünk be, amely nagy mennyiségű háziáram-megtakarítást eredményezett. . Misán György Szabadon ápolják nemzeti kultiirájukat a deszki délszlávok „A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatásnak és nemzeti kultúrája . ápolásának lehetőségét." Alkotmányunkból. SZEGEDTOL DÉLKELETRE, a jugoszláv—román határ irányában terül el a Marosmenti lapályon Deszk. Réges-régi településből fejlődött ki a falu. Földje a történelmet őrzi, már honfoglalás előtti sírok és leletek is előkerültek belőle Móra Ferenc ásatásai nyomán. A községet magyarok és délszlávok lakják — az utóbbiak a lakosságnak körülbelül tizedrészét teszik. Ez is történelmünkről beszél, a Duna-menti kis népek közös sorsáról. Itt minden közös és kettős. Az elsodort rendszer megkülönböztető kettőssége és a jogtalanság, nyomor és szenvedés közössége mindenbe beleitatódott: a porták kimért pontosságába éppúgy, mint az emberek lelkébe. A nyunk-adta jogok egyben valóraváltásuk kötelességét róják mindazokra, akiket itt a nép felelősséggel bízott meg. • A FALURA SÜRO, párás és felhős nyári dél nehezedik. Az emberek dologban vannak, elfoglalja őket a termés. Csak ketten kerékpározunk a kövesúton Rádity Velimirrel, a fiatal, élénk, minden iránt érdeklődő délszláv tanítóval, aki most nyáridőben mindenféle társadalmi munkát végez. A délszláv óvoda és iskola közös helyiségébe tartunk. Régi. sárgára meszelt ház ez. A bejárattal balra az iskola, jobbra az óvoda helyiségei vannak. Szubity Vászika óvónő és a dada. Csobanov Vukoszává éppen meszelik. felszabadulás egy új élet fel- , lestik az óvodát. Ilyenkor, a tételeit teremtette meg. s j nyári dologidőben napközi ebben a kibontakozó életben otthont tartanak fönn. feloldódik most mindaz, ami a múlt hagyatékaként szétválasztotta az embereket, vagy pedig elkeseredésből hajtotta közösségbe. Üj erők működnek itt is. melyek a népek igazi közösségének alapját teremtik meg. és ebben a közösségben mindenki szabadon használhatja anyanyelvét. művelheti nemzeti kultúráját. Sokkal inkább erről az új életről, mint a múltról tanúskodik az, hogy két iskola van a faluban és két óvoda. S hogv a kultúrotthon. a legújabb művelődési létesítmény egv és közös magyarok és délszlávok számára, hogy ide egyaránt járnak, itt együtt szerepelnek délszlávok és magvarok — sőt a délszlávok még inkább, hiszen országoshírű néoi együttesük van —. ez már nem pusztán jelképesen, hanem kézzelfogható valóságként fejezi ki a közös életet és jogokat. És végül közös a költségvetés is: egy lovatban szerepel a tanácshál a két iskola, valamint a két óvoda, hirdetve, hogy tninden jog csak annyit ér, Amennyit megvalósítanak belőle, és hogy az alkotmá— Tizenkét gyerek jár most a napközibe. Reggel héttől délután négyig tartózkodnak itt — magyarázza a kis, törékeny, fekete óvónő. A gyerekek most kinn játszanak az udvaron. Házat építenek földből. sárból. Ilívnak. hogy nézzük meg. De mindjárt figyelmeztetnek is: — Ne moj Te da sztané Te u blálo! — Nehogy a sárba lépjünk. — Ebéd után pihennek a gyerekek, aztán játszanak. Sajnos fektetőt még nem tudtunk venni, de a jövő évi költségvetésben erre is biztosít pénzt a tanács — halljuk az óvónőtől. A tanterembe lépünk ezután Rádity Velimirrel. Egy tantermes az iskola, s őszszel 24 tanulóia lesz. közülük nyolc első osztályos. — Rekordévünk lesz — jegyzi meg nevetve a tanító. Majd a munkájáról beszél. — A kis létszám miatt egy tanteremben tanítok, párhuzamosan az első és a harmagyerekek. Egyszerre tanul- !a létszám egyre szaporodott. nak magyarul és anyanyelven. A felső tagozatot már a magyar iskolában folytatják, de ott is foglalkoznak az anyanyelvvel heti három órában. Különben is együtt dolgozunk a magyar iskolával, az úttörő rendezvények is közösek. Majd az iskola könyvtárára terelődik a szó. A könyvtár szintén vegyes. Anyanyelvű könyvük még elég kevés van. különösen az ifjúsági irodalom és a meséskönyvek száma kicsiny. Szeretnék, ha több volna. Hiszen szabad idejükben szívesen olvasnák a tanulók ezeket. * MI TÖRTÉNIK A GYEREKEKKEL, ha kikerülnek az iskolából? — Akkor sem szakadnak el a kultúrától: az erősödő DISZ-szervezet és a kultúrotthon a mozival együtt lehetőséget ad a művelődésre. A kultúrotthonban is van könyvtár. Itt elég sok példány van szerbnyelvű könyvekből. csak a választék kevés még. Ennek az az. oka. hogy az elmúlt években anyanyelvű könyvek beszerzésére nem igen volt mód. De amit a könyvek hiánya elmulaszt, azt bőven kárpótolja egy nagyszerű lehetőség. Ez a kiváló lehetőség a szórakozásra, a művelődésre, az anyanyelvű kultúra ápolására és fejlesztésére, a deszki délszláv népi együttes. Rádity Velimir. aki Jevremov Cvetkóval, Gyukin Gvuricával és Rusz Márkéval az együttest irányítja, erről is sokat mondhat. Hallgassuk meg az ő szavait: — 1947-ben alakult meg a kultúresoport. Akkor szerepeltünk először Szegeden, a népitánc-fesztiváíon. Később — 1949-ben — ezüstserleget így nőttünk népi együttesse. 1950-ben már körülbelül huszonhatan voltunk, tamburazenekarral, tánccsoporttal együtt. Ebben az évben Budapesten léptünk fel augusztus 20-án. Majd 1951-ben húsz napos körútra mentünk Vas és Zala megyébe. Nyár volt. Esténként műsort adtunk, napközben a cséplöket és az aratókat köszöntöttük. A következő évben — 1952-ben — csak itt a környéken — Battonyán, című párbeszédes énekes népi játékot jegyezte fel. — Télen több időm lesz. jobban nekiláthatok majd — mondja, s máris meséli a terveit. Égy könyvre valót szeretne összegyűjteni e hagyományokból. A dallamot azonban nehéz feljegyeznie bonyolultsága miatt, ehhez magnetofon kellene. Segítséget kér. Vajon nem segíthetne-e néki a szegedi Móra Ferenc Múzeum, vagy a Pedagógiai Főiskola, vagy esetleg a budapesti Néprajzi Intézet? Bizonyára érdemes volna. — Más a dal lelke, ha az öregek énekelnek — fűzi hozzá a magyarázatot. — Cifrább is a dal, egészében Magyarcsanádon és másutt, , — szerepeltünk. 1953-ban is- ] P«1>S szebb. Ügy tudnám kr mét körútra mentünk, tíz dik, valamint a második és a . nyertünk Hódmezővásárhenegyedik osztályt. Első év- | íven. mint a legiobb nemzeben a cirill, második évben | tiségi kultúresoport. Kezdeta latin írást tanulják mes a i ben kilences valtunk, de ez napra Bács-Kiskun megyébe. Majd 1954 nyarán Baranya megyében jártunk, végül ez év elején Pest megyében, majd Budapesten, a Rózsa Ferenc kultúrotthonban szerepeltünk egy délszláv esten. Egv Nusics-darabot mutattunk be a tánc-, ének-, zene-együttes és a szóló számok mellett ugyancsak nagy sikerrel. Az együttes összetétele jelenleg a következő: zenekarunk 14 tagú, lánytánccsoportunk, a „zsenszkokolo* tíz tagú. s a vegyes tánccsoport négy párból áll. Mindnyájan együtt alkotjuk az énekkart. MOST. HOGY MEGISMERTÜK az együttes gazdag múltját, kíváncsiak leszünk előadásaira is. Kézenfekvő a kérdés: mi volt a legsikeresebb szám? — Rádity Velimir elmeséli, hogy legsikeresebb és — tegvük hozzá — legszebb számuk, a — ma is létező népszokás alapján összeállított — „Leánvszöktetés* című népi iáték. Igen fordulatos, érdekes színpadi előadás pereg le képzeletünkben a hallottak alapián. Arra gondolunk, hogy a többi érdekes népi hagyományt is érdemes lenne megörökíteni. S mintha csak találkoztak volna gondolataink, már halljuk is Rádity elvtárstól, hogy hozzáfogott a délszláv népi szokások, dalok gvújtéséhez. Eddig ugyan csak egy régi húsvéti böjti népszokást és a »paun« — vagy páva — fejezni ezt: jóleső. Érzem fel kell gyűjtenem e szép dallamokat, hagyományokat. Igaza van. A népi hagyomány érték; hogy csak egy példát említsünk: Bartók igen nagyra becsülte a Duna-menti népek dalait, rengeteget foglalkozott, a délszláv dallamokkal is; muzsikájában ott cseng ez a gazdag örökség. Helyesen teszszük tehát, ha mi is óvjuk ezt. és gazdagítjuk vele kultúránkat. — Egy „nehézségünk* is van — említi végül. — Nincs az együttesnek ruhája. A falubéli ismerősöktől kéregetjük kölcsön az eredeti viseletet. minden egyes szerepléshez. Ez nekünk is. nékik is kellemetlen. Ezért kérnénk segítséget valahonnan .., • AMINT KILÉPÜNK az iskolából. a nyárdélutáni fülledt naoon gyerekek játszanak. Házat, hidat építenek. A régi falu csendes, az utcákon senki: ketten kerékpározunk csak a délszláv tanítóval. A csendet cséplőgépek zaia veri fel. Magyarok és délszlávok élnek, dolgoznak itt együtt, és egviitt lépnek az útra. melv a közös kultúra megbecsülését, megóvását és felhasználását jelenti. Arra az útra. niely a szocializmus gazdag, nagv örökséén, nemes kultúrájához vezet Messziről. íven messziről, a föld, a történelem mélyéről: Móra Ferenc ásatásainak sírjaitól. Németh Ferenc bői le kell vonni a földadót és a megmaradó összeget az aranykoronák arányában kell kiosztani. Holdanként azonban legfeljebb 15 aranykoronát lehet figyelembe venni. Ismeretes, hogy egy-egy dolgozó parasztcsalád jövedelme nemcsak attól függ, hogy hányan dolgoznak, hanem attól is, hogy mekkora földön gazdálkodnak. Ezért a középparasztok arra törekednek. hogy a földtulajdonból eredő jövedelem egy részét a termelőszövetkezetben is megkapják. Amikor tehát a járási tanácsok és a tsz-elnökök megmagyarázzák a tsz-tagoknak a földjáradék kifizetésének jelentőségét, ezzel a szövetkezeti mozgalom fejlesztését segítik elő, mert az a termelőszövetkezet vonzóbb az egyéni panasztokra, ahol a földjáradékot kifizetik, mint az, ahol nem. Sajnos még a termelőszövetkezeti vezetők között is akadnak, akik maguk sem nagyon értenek egyet a földjáradékok kifizetésével. Az úiszegedi Haladás TSZ-ben, vagy még az eperjesi Ifjú Gárda Termelőszövetkezetben is van olyan nézet, hogy „sokallják* a földdel belépett tsz-tagoknak járó földjáradékot. 4 minta-alapszabályt pártunk Központi Vezetősége és a Minisztertanács erősítette meg. Betartása minden termelőszövetkezetre kötelező. De a legfontosabb most az, hogy pártszervezeteink megérttessék a föld nélkül belépett szegényparasztokkal, volt agrárproletárokkal: dicséret és elismerés illeti őket, hogy mint a munkásosztály szilárd szövetségesei a mezőgazdaság szocialista építésének úttörői voltak és ma is szilárdan, ingadozás nélkül állnak a szövetkezetek mellett. De azt ls meg kell érteniök, hogy a ma még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok zöme középparaszt. akiknek megnyerése nélkül nem tudiuk a szocialista mezőgazdaságot felépíteni. A szocialista mezőgazdaság megteremtése nélkül viszont nem lehetséges dolgozó népünk élelmiszerrel növekvő mértékben való ellátása. A földjáradék kifizetése tehát a szövetkezeti mozgalom jelenlegi szakaszában okvetlenül szükséges. mert ez megkönnyíti a középparasztok szövetkezetbe való tömörítését, elősegíti a mezőgazdaság szocialista fejlődését. Egy kis üzem szép s kerei A MAV Távközlő II. számú Szerelésvezetőségc„ek dolgozói elhatározták, hogy augusztus 20 előtt ünnepi műszakot tartanak. A verseny lendülete most már magával ragadta a vidéken szerelést végző dolgozókat is. Meg kell említeni Lakatos József munkáját, aki az önköltségcsökkentésnél ért el szép eredményt. Mőese Károly sztahánovista esztergályos 160 százalékkal tünt ki. Nehéz feladatok elé állítja a műszaki vezetőket a nyersanyag beszerzése. Eddig azonban ebben még zökkenő nem volt. Üzemünk kis üzem. de vasutunk biztonságáért tökéletes munkát végez. A munkafegyelemnél még mutatkozó hiányosságokat az elkövetkezendő időben kívánjuk megszüntetni, hogy Alkotmányunk ünnepére és az V. Vasutas Napra méltóképpen készüljünk. Ráczi Gyula MEG EBBEN a hónapban megkezdik a Dongó kerékpársegédmotorok árusítását. A székesfehérvári Vadásztölténygyárban készült 38 köbcentis motornak óránkénti utazósebessége 25 kilométer. A Dongó valamennyi 26—28 collos szabványgumikerekü kerékpárra felszerelhető. A kis segédmotorokat 1480 forintért hozzák forgalomba. - i