Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-09 / 186. szám

V/MG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGRÁD ME< ÍYEI BÍZOTTSAGANAK LAPJA XI. évfolyam. 186. szám Ára: 50 fillér | Kedd, 1955. augusztus 9. MAI SZAMUNKBÓL: " MEGKEZDŐDÖTT AZ ATOMERŐ BÉKÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL FOGLALKOZÓ" NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLET (3. oldalj AZ ALKOTMANY-MÜSZAK POLITIKAI ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL (3. oldal) ÉLÜZEMAVATO ÜNNEPSÉGEK <3. oldal) Szocialista építésünk sikeres megoldása megköveteli, hogv munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, egész értelmiségünk egy emberként támogassa pártunk politikáját Rákosi elvtárs képviselői beszámolója Rákosi Mátyás elvtárs, a a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, mini a XXI. kerület országgyűlési képviselője, hétfőn délután beszámolót tar­tott választói előtt a Csepeli Sportcsarnokban. A feldíszí­tett Sportcsarnok hatalmas termét zsúfolásig megtöltötték a csepeli dolgozók, több ezren az épület előtti térségen hangszórókon hallgatták a beszédet. A gyűlést Gazda Géza Kossuth-díjas, a Hazafias Nép­front XXI. kerületi bizottságának elnöke nyitotta meg. A kerület lalkossága nevében üdvözölte Rákosi Mátyás elvtársat, akit a gyűlés részvevői meleg szeretettel, viha­ros tapssal, hosszantartó, lelkes éljenzéssel fogadtak. Gazda Géza megnyitó szavai után Rákosi Mátyás elv­társ mondott beszédet. Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója első részében rész­letesen elemezte a nemzetközi helyzetet. Ismertette a Szovjetunió erőfeszítéseit, amelyeket a nemzetközi fe­szültség enyhítése érdekében kifejtett. Rámutatott azokra az okókra, amelyek a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi tárgyalásaihoz vezettek. Hangsúlyozta, hogy az érte­kezlettel az államok közötti viszonyban új korszak kö­szöntött be. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy egy­re inkább tért hódít a Szovjetunió által kezdeményezett politika; a vitás kérdéseknek a baráti együttműködés és a tárgyalások útján történő megoldása. Ezután Rákosi Mátyás elvtárs így folytatta beszédét: Népünk egy emberként támogatja a genfi értekezlet határozatainak megvalósulását A genfi értekezlet esemé­nyei ékesszólóan igazolják a Szovjetunió külpolitikájának helyességét és azt mutatják, hogy ez az értekezlet pozitív eredményekkel járt mind­nyájunk közös nagy ügye. a béke szempontjából. (Nagy taps.) — Mi valamennyien, a ma­gyar dolgozó nép, a Magyar Dolgozók Pártja, népköztár­saságunk kormánya, a legna­gyobb örömmel értesültünk a genfi értekezlet lefolyásáról és eredményeiről. Mi mindany­ny ian teljes erő ve I támoga tjük azokat a törekvéseket, ame­lyek arra irányulnak, hogy a genfi értekezlet határozatai az egyetemes béke és bizton­ság érdekében valóra is vál­janak. És ebben a szándé­kunkban egyek velünk a földkerekség sokszázmilliós békére, biztonságra vágyó tömegei. Ez az érzés és ez az elhatározás tölti el világ­szerte a népeket. melyek örömmel látják, hogy széle­sebbre nyíltak a béke kapui, s a hidegháború nehéz esz­tendei után új, békés kap­csolatok szövődhetnek, és erősödik az országok között a békés együttélés tudata. — A genfi értekezlet óta eltelt rövid idő alatt egy sor olyan esemény történt, amely mutatja, hogy az értekezlet szelleme erőteljesen érezteti hatását. Bulganyin és Hrus­csov elvtársakat az angol kormány meghívta Angliába. Az Amerikai Egyesült Álla­mok és Kína képviselői közös tárgyaló asztalhoz ültek, Csou En-laj elvtárs nyilatko­zata a tajvani kérdés rende­zéséről. a távolkeleti béke­egyezmény megkötéséről, melyhen az Amerikai Egye­sült Államok is résztvenné­nek, valamint a 11 amerikai kém szabadonbocsátása, olyan lépések voltak, melyek két­ségkívül hozzájárulnak Tá­vol-Keleten a nemzetközi fe­szültség ' enyhüléséhez. A Szovjetunió meghívta a fran­cia miniszterelnököt és kül­ügyminisztert. hogy látogas­sanak el a Szovjetunióba és a francia államférfiak készség­gel fogadták el ezt a meghí­vást. Végül, de nem utolsó­sorban a Szovjetunió elhatá­rozta, hogy az Ausztriában lévő szovjet csapatokat haza­szállítja és létszámukkal csökkenti hadseregét. Remél­jük, hogy ez a Szovjetunió­nak a békés légkör kialakítá­sára irányuló komoly hozzá­járulása utánzásra talál azok­nál a hatalmaknál is. ame­lyeknek csapatai Ausztria te­rületén vannak. — Nem kell mondani elv­társak, hogy e fejlemények a magyar népet lelkes örömmel és a hála forró érzetével töl­tik el elsősorban felszabadí­tónk, a Szovjetunió iránt, melynek következetes, szi­lárd és elhatározott békepoli­tikája kezdi meghozni gyü­mölcseit. Bennünket külön örömmel és megelégedéssel tölt el a szomszédi Jugoszlá­viával való viszony normali­zálása és megjavulása, mely­nek továbbfejlesztésére és el­mélyítésére minden erőfeszí­tést meg akarunk tenni. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szőve Is égi Népköztársaság baráti viszonyának megteremtéséért Számunkra nagy jelentő­sége van a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyában lét­rejött kedvező fordulatnak, melynek folyományaként le­hetővé vált, hogy a magyar— jugoszláv viszony is megja­vuljon és barátivá váljék. Amint már mondottam, a magyar dolgozók a szovjet néppel, a népi demokratikus országok dolgozóival és a testvéri kommunista és mun­káspártokkal együtt egy­hangúlag. őszinte örömmel és melegen üdvözölték a Szovjetunió és Jugoszlávia baráti együttműködését. Mindannyian tudatában va­gyunk annak, hogy ez az együttműködés a világbéke javára válik és világszerte megfelel a dolgozók érdekei­nek, a nemzetközi munkás­mozgalom érdekeinek. A Ma­gyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége, Népköz­társaságunk kormánya ezért örömmel és megelégedéssel üdvözölte, helyeselte és tá­mogatta a Szovjetunió cs Jugoszlávia között megvaló­sult baráti együttműködést és ebben az örömben oszto­zott az egész magyar dolgozó nép. És ugyancsak az egész dolgozó nép, elsősorban a magyar kommunisták egysé­ges véleményét és akaratát tolmácsolta Központi Veze­tőségünk határozata, amikor leszögezte: »A Magyar Dologozók Pártja a maga részéről min­den módon teljes erővel azon fog munkálkodni, hogy a bé­ke és a szocializmus ügyé­nek további megszilárdítása érdekében mielőbb létrejöj­jön és elmélyüljön a szívé­lyes, egészséges baráti vi­szony a Magyar Népköztár­saság és a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság, vala­mint népeik között*. (Taps ) — Ma már mindannyiunk számára világos, hogy azok a súrlódások. rendellenessé­gek, vádaskodások, amelyek 1948 után a magyar-jugosz­láv jó viszont megrontották, csak a béke. a szocializmus ellenségeinek használtak, s mindkét ország alapvető, kö­zös érdekeinek csak ártottak. Ennek az áldatlan helyzet­nek a kialékulásában — a magyar—jugoszláv viszony megromlásában — jelenté­keny szerepet játszott Péter Gábornak, az államvédelem volt vezetőjének és bandá­jának ellenséges, provoká­ciós tevékenysége, mellyel megtévesztett bennünket, megrágalmazta a jugoszláv nép vezetőit és ezzel súlyos károkat okozott mindkét or­szágnak. Péter Gábort és cinkosait gaztetteikért a magyar bíró­ság már felelősségre vonta és elítélte. Most, amikor előt­tünk mindez világos, min­dent megteszünk azért, hogy a Magyar Népköztársaság es a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság között a viszonv megjavuljon és barátivá vál­jék. Több eredményes kölcsönös lépés történt is már ebben az irányban, amelynek kedvező hatása máris jelentkezik. De országaink közös érdeke pa­rancsolóan megköveteli, hogv fokozzt/k e téren erőfeszíté­seinket. létrehozzuk és meg­gyorsítsuk az egészséges, őszinte, baráti együttműködést minden területen. A jugoszláv nép, a jugoszláv elvtársak és Tito elvtárs is nyugodtak le­hetnek afelől, hogy a mi i szünkről minden meg fog tör­ténni az olyan kölcsönös, egészséges, őszinte baráti vi­szony helyreállítására, ami­lyen Magyarország és Jugo­szlávia népei között 1948-ig meg volt és ezzel is hozzájá­rulunk a béke, a szocializmus nagy ügyének erősítéséhez. (Taps). — Nyugati szomszédunk, Ausztria, hála a Szovjetunió kezdeményezésének) újra visz­szanyerte fiiggetjenségét és önrendelkezési jogát. Népi de­mokratikus államunk vezetői az egész magyar nép érzelmeit fe­jezték ki, amikor rhelegen üd­vözölték az osztrák népet füg­getlenségének és önállóságá­nak visszanyerése alkalmából. Meg vagyunk győződve róla, hogy Magyarország és az új szabad, semleges Ausztria vi­szonya a jövőben egészséges, gyümölcsöző, jószomszédi vi­szony lesz és mi a magunk ré­széről ezen teljes erővel fo­gunk munkálkodni. A népek békekövctelése i< hozzájárult a genfi tárgyalások sikereihez Szólnom kell még a június végén Helsinkiben összeült béke-világtalálkozóról. Akik Helsinkiben jelen voltak, szin­te egyhangúlag megállapítot­ták, hogy ez a béketalálkozó szélesebb tömegeket átfogó, minden rétegre kiterjedő és jelentősebb volt, mint minden megelőző. Rajta keresztül az egész világ közvéleménye szó­lalt meg és kifejezte a földke­rekség minden jószándékú em­berének az akaratát, azt az el­tökéltséget. mely szembeszáll az erőszak módszereivel, eluta­sítja a háborús uszítást, a ka­tonai tömbök, a fegyverkezési hajsza, az atomháború politi­káját. Ezt fejezte ki a béketa­lálkozó felhívása, amikor azt hangoztatta Genf felé: „száz­milliók tekintete kíséri majd figyelemmel tárgyalásaikat. Ha pedig akad olyan, aki bűnös célból meg akarja hiúsítani a tárgyalásokat, azt a földkerek­ség minden népe elítéli". A népek békekövetelése, mint láthatatlan, de állandó tényező jelen volt és hozzájá­rult a genfi tárgyalások sike­reihez. A békemozgalom különböző megnyilvánulásainál, a béke­ívek aláírásánál és egyebütt hányszor hallottuk azt az el­lenvetést, hogy az ilyen kíván­ságok és óhajok nem hatnak azokra, akik a harmadik világ­háborút szeretnék előkészíteni és hogy az egyszerű kisember minden jó szándéka dacára te­hetetlen velük szemben. A genfi értekezlet egyik tanulsá­ga, hogy a százmilliók béke­óhaja és békekövetelése hatal­mas erő. amely reális tényező­ként hat a világpolitikában. Eisenhower, az Egyesült Ál­lamok elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a népek béke­akarata „nagy nyomásként" ér­vényesült annak érdekében, hogy Genfben" építő jellegű előrehaladást érjünk el". Mi­nél erősebb a békemozgalom, annál nagyobb lesz a befolyá­sa. A békemozgalom mindért hű katonája legyen büszke ar­ra. hogy harcos tagja ennek a hatalmas, az emberiség jövő­jét biztosító mozgalomnak és kis, apró munkájával hozzá­járul a béke megvédéséhez! (Taps). A genfi értekezlet eredményei csalódást okozott az itthoni és a nemzetközi reakció köreiben Szólnom kell elvtársak né­hány szót arról a csalódásról is, amelyet a genfi értekezlet az itthoni és a nemzetközi re­akció köreiben okozott. Pél­dául Nyugat-Németország mi­litarista köreiben el volt ter­iedva az a meggyőződés., hogy 3 genfi értekezlet azt fogja eredményezni, hogy a Német Demokratikus Köziársaság va­lamilyen formában beleolvad az újra felfegyverzett Nyugat­Németországba. E körök szá­mára váratlan meglepetés volt az, hogy bár a kormányfők ál­láspontjai eltértek egymástól, mégis mindannyian arra töre­kedlek. hogy a kölcsönös meg­értés szellemében olyan el­fogadható megoldást találja­nak, mely mindegyik fél érde­keit tekintetbe veszi. Ez tör­tént a német egység kérdésé­ben is, melyet mint Hruscsov elvtárs mondotta: „... sem a németek közreműködése nél­kül, sem a Német Demokrati­kus Köztársaság rovására nem lehet megoldani*. — Ami a magyar reakciót illeti, itthon és külföldön egyaránt abban reményked­tek. hogy a genfi értekezlet megvitatja — és természete­sen az ő javukra vitatja meg — a keleteurópai népi de­mokratikus országok helyze­tét. valamint „a nemzetközi kommunizmus" kérdését. A Szovjetunió határozott ós meggyőző érveinek hatása atatt az értekezlet et;öl min­den további nélkül eltekin­tett. mert nem kívánt Kelet­Európa szabad népei bel­ügyeibe beleavatkozni. Azo< a reakciós körök, amelyek nálunk az utolsó hetekben azt hirdették, hogy meg kell várni a genfi értekezlet kime­netelét, mert utána „megfor­dul a világ", most nagy elé­gedetlenséggel és keserűség­gel látják, hogy valóban van fordulat, csak nem olyan, amilyet ők reméltek. És ha már ennél a kérdés­nél tartunk. . ne veszítsük szem elől Bulganyin elvtárs megállapítását: „Tudjuk, hogy a genfi ér­tekezlet csupán kezdete volt annak a nagy és nehéz mun­kának. melynek célja az ál­lamok közti igazi bizalom megteremtése és a béke meg­megszilárdítása. Nem szabad megfeledkezni arról. hogy vannak olyan erők, melyek kísérletet tesznek majd e cél elérésének megakadályozásá­1 ra. Ez állhatatosságot és ki­tartást követel a népek kö­zötti békéért folyó harcban.' A genfi értekezlet és a kül­ügyminisztereknek adott irányelvek új ösztönzést je­lentenek a népek békeharcá­ban s arra serkentik őket. hogy fokozzák erőfeszítései­ket, éberen és kitartóan küzdjenek azért. hogy a Genfben kitűzött feladatok az egyetemes béke és a népek biztonsága érdekében minél előbb meg is valósuljanak. A békemozgalomnak új szárnyat, űj lendületet ad a genfi értekezlet eredménye. Rajta leszünk, hogy a ma­gyar nép. mint eddig, a jö­vőben is ott legyen a béke megőrzéséért és megszilárdí­tásáért vívott harc első sorai­ban! (Taps.) A magyar nép és a magyar kormány, a felszabadító Szovjetunióval, a nagy Kínai Népköztársasággal és a ba­ráti népi demokráciák orszá­gaival vállvetve, együtt mun­kálkodik a béke megvédése, a nemzetközi feszültség enyhí­tése céljából. A magyar or­szággyűlés a béke hatéko­nyabb védelmére iktatta tör­vénybe a Varsóban megkö­tött barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződést. A magyar külpolitika, csak úgy. mint a többi népi demokráciák or­szágaié. minden alkalmat megragadott, hogy hozzájá­ruljon a béke megerősítésé­hez. a nemzetközi feszültség enyhítéséhez s e téren értünK is el eredményeket. Csak egyet említek közülük: a par­lamentek képviselőinek meg­hívását — függetlenül az il­lető államok politikai és tá-­sadalmi rendszerétől. A genfi értekezlet után, mikor hála a Szovjetunió fá­radhatatlan erőfeszítéseinek, a világ újra szabadabban lé­legzik. a magyar népi de­mokrácia államának külpoli­tikája még következeteseb­ben és fokozottabban mun­kálkodik azon, hogy a béke és a népek közötti egvetércés nagy ügyének sikeréhez a maga részéről a lehető leg­többel hozzájáruljon. Népi demokráciánk gazdasági helyzetéről — Áttérek most. Kedves Elvtársak, a magyar népi de­mokrácia gazdasági helyze­tére. Az elvtársak ismerik a Központi Vezetőség ez évi március 4-i határozatát, amely kijavította azokat a torzításokat és káros jobbol­dali hibákat, amelyeket el­sősorban Nagy Imre képvi­selt. E jobboldali hibák kö­vetkeztében az ipari terme­lés a műit évben alapjában véve egyhelyben topogott. — Az elmúlt fél esztendő alatt — hála azoknak a rend­szabályoknak, amelyeket a párt és a kormány fogana­tosítottak — minden téren javulás tapasztalható. A dol­gozók jobb teljesítményekkel mutatják meg, hogy helyes­lik a márciusi határozatokat. A javulás az ipar terén ab­ban mutatkozik, hogy 1955 első félévében a szocialista ipar termelése 9.5 százalék­kal, a minisztériumi iparé pedig 7.7 százalékkal volt na­gyobb. mint 1954 első felé­ben. Ezek a számok azt mu­tatják, hogy az előző évhez képest roarunk fejlődése 1955 első felében elég kedvezően alakult. A minisztériumi ipar első félévi termelési ter­vét 104.2 százalékra teljesí­tette. Ebben a túlteljesítés­ben szerepet játszik az is. hogy a tervezés kissé óvatos volt és alacsony volt a cél­kitűzése. Ami az utolsó évek­ben ritkán fordult elő. most valamennyi minisztérium tel­jesítette termelési 'előirány­zatát és terven felül töbn szenet, villamosenergi 2t. bauxitot, kőclajat. hengerel; acélt, alumíniumot, benzint. égetett téglát, fogatos ekét, varrógépet, rádió-vevőkészü­léket. textilipari termékeke', bőrlábbelit, sört, szalonnafé­léket stb. adott az ország­nak. 1955 első félévében a szocialista ipar termelékeny­ségi tervét 5.3 százalékkal, az előző év első felének ter­melékenységét 6.8 százalék­kal haladta túl. A miniszté­riumi iparban a termelé­kenység 7.4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Jk '(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents