Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-09 / 186. szám
V/MG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGRÁD ME< ÍYEI BÍZOTTSAGANAK LAPJA XI. évfolyam. 186. szám Ára: 50 fillér | Kedd, 1955. augusztus 9. MAI SZAMUNKBÓL: " MEGKEZDŐDÖTT AZ ATOMERŐ BÉKÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL FOGLALKOZÓ" NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLET (3. oldalj AZ ALKOTMANY-MÜSZAK POLITIKAI ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL (3. oldal) ÉLÜZEMAVATO ÜNNEPSÉGEK <3. oldal) Szocialista építésünk sikeres megoldása megköveteli, hogv munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, egész értelmiségünk egy emberként támogassa pártunk politikáját Rákosi elvtárs képviselői beszámolója Rákosi Mátyás elvtárs, a a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, mini a XXI. kerület országgyűlési képviselője, hétfőn délután beszámolót tartott választói előtt a Csepeli Sportcsarnokban. A feldíszített Sportcsarnok hatalmas termét zsúfolásig megtöltötték a csepeli dolgozók, több ezren az épület előtti térségen hangszórókon hallgatták a beszédet. A gyűlést Gazda Géza Kossuth-díjas, a Hazafias Népfront XXI. kerületi bizottságának elnöke nyitotta meg. A kerület lalkossága nevében üdvözölte Rákosi Mátyás elvtársat, akit a gyűlés részvevői meleg szeretettel, viharos tapssal, hosszantartó, lelkes éljenzéssel fogadtak. Gazda Géza megnyitó szavai után Rákosi Mátyás elvtárs mondott beszédet. Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója első részében részletesen elemezte a nemzetközi helyzetet. Ismertette a Szovjetunió erőfeszítéseit, amelyeket a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében kifejtett. Rámutatott azokra az okókra, amelyek a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi tárgyalásaihoz vezettek. Hangsúlyozta, hogy az értekezlettel az államok közötti viszonyban új korszak köszöntött be. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy egyre inkább tért hódít a Szovjetunió által kezdeményezett politika; a vitás kérdéseknek a baráti együttműködés és a tárgyalások útján történő megoldása. Ezután Rákosi Mátyás elvtárs így folytatta beszédét: Népünk egy emberként támogatja a genfi értekezlet határozatainak megvalósulását A genfi értekezlet eseményei ékesszólóan igazolják a Szovjetunió külpolitikájának helyességét és azt mutatják, hogy ez az értekezlet pozitív eredményekkel járt mindnyájunk közös nagy ügye. a béke szempontjából. (Nagy taps.) — Mi valamennyien, a magyar dolgozó nép, a Magyar Dolgozók Pártja, népköztársaságunk kormánya, a legnagyobb örömmel értesültünk a genfi értekezlet lefolyásáról és eredményeiről. Mi mindanyny ian teljes erő ve I támoga tjük azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a genfi értekezlet határozatai az egyetemes béke és biztonság érdekében valóra is váljanak. És ebben a szándékunkban egyek velünk a földkerekség sokszázmilliós békére, biztonságra vágyó tömegei. Ez az érzés és ez az elhatározás tölti el világszerte a népeket. melyek örömmel látják, hogy szélesebbre nyíltak a béke kapui, s a hidegháború nehéz esztendei után új, békés kapcsolatok szövődhetnek, és erősödik az országok között a békés együttélés tudata. — A genfi értekezlet óta eltelt rövid idő alatt egy sor olyan esemény történt, amely mutatja, hogy az értekezlet szelleme erőteljesen érezteti hatását. Bulganyin és Hruscsov elvtársakat az angol kormány meghívta Angliába. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína képviselői közös tárgyaló asztalhoz ültek, Csou En-laj elvtárs nyilatkozata a tajvani kérdés rendezéséről. a távolkeleti békeegyezmény megkötéséről, melyhen az Amerikai Egyesült Államok is résztvennének, valamint a 11 amerikai kém szabadonbocsátása, olyan lépések voltak, melyek kétségkívül hozzájárulnak Távol-Keleten a nemzetközi feszültség ' enyhüléséhez. A Szovjetunió meghívta a francia miniszterelnököt és külügyminisztert. hogy látogassanak el a Szovjetunióba és a francia államférfiak készséggel fogadták el ezt a meghívást. Végül, de nem utolsósorban a Szovjetunió elhatározta, hogy az Ausztriában lévő szovjet csapatokat hazaszállítja és létszámukkal csökkenti hadseregét. Reméljük, hogy ez a Szovjetuniónak a békés légkör kialakítására irányuló komoly hozzájárulása utánzásra talál azoknál a hatalmaknál is. amelyeknek csapatai Ausztria területén vannak. — Nem kell mondani elvtársak, hogy e fejlemények a magyar népet lelkes örömmel és a hála forró érzetével töltik el elsősorban felszabadítónk, a Szovjetunió iránt, melynek következetes, szilárd és elhatározott békepolitikája kezdi meghozni gyümölcseit. Bennünket külön örömmel és megelégedéssel tölt el a szomszédi Jugoszláviával való viszony normalizálása és megjavulása, melynek továbbfejlesztésére és elmélyítésére minden erőfeszítést meg akarunk tenni. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szőve Is égi Népköztársaság baráti viszonyának megteremtéséért Számunkra nagy jelentősége van a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyában létrejött kedvező fordulatnak, melynek folyományaként lehetővé vált, hogy a magyar— jugoszláv viszony is megjavuljon és barátivá váljék. Amint már mondottam, a magyar dolgozók a szovjet néppel, a népi demokratikus országok dolgozóival és a testvéri kommunista és munkáspártokkal együtt egyhangúlag. őszinte örömmel és melegen üdvözölték a Szovjetunió és Jugoszlávia baráti együttműködését. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy ez az együttműködés a világbéke javára válik és világszerte megfelel a dolgozók érdekeinek, a nemzetközi munkásmozgalom érdekeinek. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, Népköztársaságunk kormánya ezért örömmel és megelégedéssel üdvözölte, helyeselte és támogatta a Szovjetunió cs Jugoszlávia között megvalósult baráti együttműködést és ebben az örömben osztozott az egész magyar dolgozó nép. És ugyancsak az egész dolgozó nép, elsősorban a magyar kommunisták egységes véleményét és akaratát tolmácsolta Központi Vezetőségünk határozata, amikor leszögezte: »A Magyar Dologozók Pártja a maga részéről minden módon teljes erővel azon fog munkálkodni, hogy a béke és a szocializmus ügyének további megszilárdítása érdekében mielőbb létrejöjjön és elmélyüljön a szívélyes, egészséges baráti viszony a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, valamint népeik között*. (Taps ) — Ma már mindannyiunk számára világos, hogy azok a súrlódások. rendellenességek, vádaskodások, amelyek 1948 után a magyar-jugoszláv jó viszont megrontották, csak a béke. a szocializmus ellenségeinek használtak, s mindkét ország alapvető, közös érdekeinek csak ártottak. Ennek az áldatlan helyzetnek a kialékulásában — a magyar—jugoszláv viszony megromlásában — jelentékeny szerepet játszott Péter Gábornak, az államvédelem volt vezetőjének és bandájának ellenséges, provokációs tevékenysége, mellyel megtévesztett bennünket, megrágalmazta a jugoszláv nép vezetőit és ezzel súlyos károkat okozott mindkét országnak. Péter Gábort és cinkosait gaztetteikért a magyar bíróság már felelősségre vonta és elítélte. Most, amikor előttünk mindez világos, mindent megteszünk azért, hogy a Magyar Népköztársaság es a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a viszonv megjavuljon és barátivá váljék. Több eredményes kölcsönös lépés történt is már ebben az irányban, amelynek kedvező hatása máris jelentkezik. De országaink közös érdeke parancsolóan megköveteli, hogv fokozzt/k e téren erőfeszítéseinket. létrehozzuk és meggyorsítsuk az egészséges, őszinte, baráti együttműködést minden területen. A jugoszláv nép, a jugoszláv elvtársak és Tito elvtárs is nyugodtak lehetnek afelől, hogy a mi i szünkről minden meg fog történni az olyan kölcsönös, egészséges, őszinte baráti viszony helyreállítására, amilyen Magyarország és Jugoszlávia népei között 1948-ig meg volt és ezzel is hozzájárulunk a béke, a szocializmus nagy ügyének erősítéséhez. (Taps). — Nyugati szomszédunk, Ausztria, hála a Szovjetunió kezdeményezésének) újra viszszanyerte fiiggetjenségét és önrendelkezési jogát. Népi demokratikus államunk vezetői az egész magyar nép érzelmeit fejezték ki, amikor rhelegen üdvözölték az osztrák népet függetlenségének és önállóságának visszanyerése alkalmából. Meg vagyunk győződve róla, hogy Magyarország és az új szabad, semleges Ausztria viszonya a jövőben egészséges, gyümölcsöző, jószomszédi viszony lesz és mi a magunk részéről ezen teljes erővel fogunk munkálkodni. A népek békekövctelése i< hozzájárult a genfi tárgyalások sikereihez Szólnom kell még a június végén Helsinkiben összeült béke-világtalálkozóról. Akik Helsinkiben jelen voltak, szinte egyhangúlag megállapították, hogy ez a béketalálkozó szélesebb tömegeket átfogó, minden rétegre kiterjedő és jelentősebb volt, mint minden megelőző. Rajta keresztül az egész világ közvéleménye szólalt meg és kifejezte a földkerekség minden jószándékú emberének az akaratát, azt az eltökéltséget. mely szembeszáll az erőszak módszereivel, elutasítja a háborús uszítást, a katonai tömbök, a fegyverkezési hajsza, az atomháború politikáját. Ezt fejezte ki a béketalálkozó felhívása, amikor azt hangoztatta Genf felé: „százmilliók tekintete kíséri majd figyelemmel tárgyalásaikat. Ha pedig akad olyan, aki bűnös célból meg akarja hiúsítani a tárgyalásokat, azt a földkerekség minden népe elítéli". A népek békekövetelése, mint láthatatlan, de állandó tényező jelen volt és hozzájárult a genfi tárgyalások sikereihez. A békemozgalom különböző megnyilvánulásainál, a békeívek aláírásánál és egyebütt hányszor hallottuk azt az ellenvetést, hogy az ilyen kívánságok és óhajok nem hatnak azokra, akik a harmadik világháborút szeretnék előkészíteni és hogy az egyszerű kisember minden jó szándéka dacára tehetetlen velük szemben. A genfi értekezlet egyik tanulsága, hogy a százmilliók békeóhaja és békekövetelése hatalmas erő. amely reális tényezőként hat a világpolitikában. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a népek békeakarata „nagy nyomásként" érvényesült annak érdekében, hogy Genfben" építő jellegű előrehaladást érjünk el". Minél erősebb a békemozgalom, annál nagyobb lesz a befolyása. A békemozgalom mindért hű katonája legyen büszke arra. hogy harcos tagja ennek a hatalmas, az emberiség jövőjét biztosító mozgalomnak és kis, apró munkájával hozzájárul a béke megvédéséhez! (Taps). A genfi értekezlet eredményei csalódást okozott az itthoni és a nemzetközi reakció köreiben Szólnom kell elvtársak néhány szót arról a csalódásról is, amelyet a genfi értekezlet az itthoni és a nemzetközi reakció köreiben okozott. Például Nyugat-Németország militarista köreiben el volt teriedva az a meggyőződés., hogy 3 genfi értekezlet azt fogja eredményezni, hogy a Német Demokratikus Köziársaság valamilyen formában beleolvad az újra felfegyverzett NyugatNémetországba. E körök számára váratlan meglepetés volt az, hogy bár a kormányfők álláspontjai eltértek egymástól, mégis mindannyian arra törekedlek. hogy a kölcsönös megértés szellemében olyan elfogadható megoldást találjanak, mely mindegyik fél érdekeit tekintetbe veszi. Ez történt a német egység kérdésében is, melyet mint Hruscsov elvtárs mondotta: „... sem a németek közreműködése nélkül, sem a Német Demokratikus Köztársaság rovására nem lehet megoldani*. — Ami a magyar reakciót illeti, itthon és külföldön egyaránt abban reménykedtek. hogy a genfi értekezlet megvitatja — és természetesen az ő javukra vitatja meg — a keleteurópai népi demokratikus országok helyzetét. valamint „a nemzetközi kommunizmus" kérdését. A Szovjetunió határozott ós meggyőző érveinek hatása atatt az értekezlet et;öl minden további nélkül eltekintett. mert nem kívánt KeletEurópa szabad népei belügyeibe beleavatkozni. Azo< a reakciós körök, amelyek nálunk az utolsó hetekben azt hirdették, hogy meg kell várni a genfi értekezlet kimenetelét, mert utána „megfordul a világ", most nagy elégedetlenséggel és keserűséggel látják, hogy valóban van fordulat, csak nem olyan, amilyet ők reméltek. És ha már ennél a kérdésnél tartunk. . ne veszítsük szem elől Bulganyin elvtárs megállapítását: „Tudjuk, hogy a genfi értekezlet csupán kezdete volt annak a nagy és nehéz munkának. melynek célja az államok közti igazi bizalom megteremtése és a béke megmegszilárdítása. Nem szabad megfeledkezni arról. hogy vannak olyan erők, melyek kísérletet tesznek majd e cél elérésének megakadályozásá1 ra. Ez állhatatosságot és kitartást követel a népek közötti békéért folyó harcban.' A genfi értekezlet és a külügyminisztereknek adott irányelvek új ösztönzést jelentenek a népek békeharcában s arra serkentik őket. hogy fokozzák erőfeszítéseiket, éberen és kitartóan küzdjenek azért. hogy a Genfben kitűzött feladatok az egyetemes béke és a népek biztonsága érdekében minél előbb meg is valósuljanak. A békemozgalomnak új szárnyat, űj lendületet ad a genfi értekezlet eredménye. Rajta leszünk, hogy a magyar nép. mint eddig, a jövőben is ott legyen a béke megőrzéséért és megszilárdításáért vívott harc első soraiban! (Taps.) A magyar nép és a magyar kormány, a felszabadító Szovjetunióval, a nagy Kínai Népköztársasággal és a baráti népi demokráciák országaival vállvetve, együtt munkálkodik a béke megvédése, a nemzetközi feszültség enyhítése céljából. A magyar országgyűlés a béke hatékonyabb védelmére iktatta törvénybe a Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A magyar külpolitika, csak úgy. mint a többi népi demokráciák országaié. minden alkalmat megragadott, hogy hozzájáruljon a béke megerősítéséhez. a nemzetközi feszültség enyhítéséhez s e téren értünK is el eredményeket. Csak egyet említek közülük: a parlamentek képviselőinek meghívását — függetlenül az illető államok politikai és tá-sadalmi rendszerétől. A genfi értekezlet után, mikor hála a Szovjetunió fáradhatatlan erőfeszítéseinek, a világ újra szabadabban lélegzik. a magyar népi demokrácia államának külpolitikája még következetesebben és fokozottabban munkálkodik azon, hogy a béke és a népek közötti egvetércés nagy ügyének sikeréhez a maga részéről a lehető legtöbbel hozzájáruljon. Népi demokráciánk gazdasági helyzetéről — Áttérek most. Kedves Elvtársak, a magyar népi demokrácia gazdasági helyzetére. Az elvtársak ismerik a Központi Vezetőség ez évi március 4-i határozatát, amely kijavította azokat a torzításokat és káros jobboldali hibákat, amelyeket elsősorban Nagy Imre képviselt. E jobboldali hibák következtében az ipari termelés a műit évben alapjában véve egyhelyben topogott. — Az elmúlt fél esztendő alatt — hála azoknak a rendszabályoknak, amelyeket a párt és a kormány foganatosítottak — minden téren javulás tapasztalható. A dolgozók jobb teljesítményekkel mutatják meg, hogy helyeslik a márciusi határozatokat. A javulás az ipar terén abban mutatkozik, hogy 1955 első félévében a szocialista ipar termelése 9.5 százalékkal, a minisztériumi iparé pedig 7.7 százalékkal volt nagyobb. mint 1954 első felében. Ezek a számok azt mutatják, hogy az előző évhez képest roarunk fejlődése 1955 első felében elég kedvezően alakult. A minisztériumi ipar első félévi termelési tervét 104.2 százalékra teljesítette. Ebben a túlteljesítésben szerepet játszik az is. hogy a tervezés kissé óvatos volt és alacsony volt a célkitűzése. Ami az utolsó években ritkán fordult elő. most valamennyi minisztérium teljesítette termelési 'előirányzatát és terven felül töbn szenet, villamosenergi 2t. bauxitot, kőclajat. hengerel; acélt, alumíniumot, benzint. égetett téglát, fogatos ekét, varrógépet, rádió-vevőkészüléket. textilipari termékeke', bőrlábbelit, sört, szalonnaféléket stb. adott az országnak. 1955 első félévében a szocialista ipar termelékenységi tervét 5.3 százalékkal, az előző év első felének termelékenységét 6.8 százalékkal haladta túl. A minisztériumi iparban a termelékenység 7.4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Jk '(Folytatás a 2. oldalon.)