Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-09 / 186. szám

OELMHGYRRORSZIG Kedd, 1955. augusztus 9. Rákosi elvtárs képviselői beszámolója f (Folytatás ai etsö oldalról), Bármily kedvezőek első lá­tásra ezek a számok, hozzá kell tennünk, hogy az idei termelékenységi színvonal a múlt évi csökkenés követ­keztében csak kis mértékben haladta meg az 1953 első íélévi termelékenységét. Ma­gyarán mondva egy munkás ina alig termel valamivel többet, mint 1953 első telé­ben. pedig közben sokmil­liárd íorintnyl beruházás tör­tént; új gépeket állítottak be, üj üzemek jöttek létre. Ezek a számok azt mutatják, hogy bár a javulás kétségtelen, de még lassú és amit e téren elértünk, csak a kezdet. — Egy percre sem szabad elernyedni azoknak a törek­véseknek. amelyek a terme­lékenység emelésére, az ön­költség csökkentésére irá­nyulnak, ha azt akarjuk, hogy a népgazdaság a tavalyi visszaesés után újra erőteljes fejlődést mutasson és egész­séges, szilárd alapja legyen a népjólét további növekedé­sének. További erőfeszítésekkel keli fokozni a termelés Atemét — A szocialista ipar 1955 első félévében mintegy más­félmilliárd forinttal, a mi­nisztériumi ipar pedig körül­belül egymilliárd kétszázmil­lió forinttal teljesítette túl a tervet Mindjárt hozzá kell tennem, hogy most a nyár fo­lyamán a felfutás üteme az év első hónapjaihoz képest lelassult. Különösen nem ki­elégítő a júliusi termelés me­nete. Ezért tehát további, ál­landó erőfeszítések szüksége­sek ahhoz, hogy fokozzuk a termelés ütemét és így bizto­sítsuk az ez évi terv egészé­nek teljesítését, sőt lehetőleg jelentős túlteljesítését. — Tovább nőtt a kiskeres­kedelmi áruforgalom: a fon­tosabb élelmiszerek közül lisztből 22 százalékkal, vajból 6 százalékkal, sajtból 38 szá­zalékkal, cukorból 8 százalék­kal. csokoládé és csokoládés árukból 8 százalékkal na­gyobb volt az eladás, mint 1954 azonos időszakában. Húsból és egyes hentesáruk­ból azonban, mint az elvtár­sak tudják, az ellátás nem volt megfelelő. Az első félév folyamán tartós fogyasztási cikkek közül tűzhelyből 27 ezer darabbal, kerékpárból 12 MW darabbal, edényáru­ból 41 millió forinttal, bútor­% több mint százmillió fő­ttel növelte a kereskede­lem az eladást a mult év első félévéhez képest. Cementből több. mint kétszer annyit, téglából és cserépből több mint másfélszer annyit, mész­ből körülbelül 40 százalókkal többet adott el a kereskede­lem a lakosság részére, mint tavaly. — Ezeket az eredményeket a munkafegyelem javulása, a munka jobb megszervezése és részben a műszaki fejlesztés eredményeképpen értük el, melyek mind hozzájárultak a termelékenység növeléséihez. Ugyanakkor azonban meg kell állapítani, hogy a terme­lés a javulás dacára sem volt ebben az évben minden terü­leten eléggé tervszerű és az ipar egyes fontosabb termék­fajtákból a tervezettnél keve­sebbet termelt. — Mindnyájan megértjük, hogy azok a hibák, amelyek az 1953 júniusi Központi Ve­zetőségi ülés helyes határo­zatainak eltorzítasa és rossz végrehajtása következtében megmutatkoztak, egyik nap­ról a másikra nem küszöböl­hetők ki. A csepeli elvtársak előtt, akik az ország legnagyobb üzemében, az R. M. Művek­ben dolgoznak, újra alá kell húznunk, hogy továbbfejlő­désünk döntő biztosítékai változatlanul azok a ténye­zők, amelyeket Központi Ve­zetőségünk márciusi határo­zatai megjelöltek: a terme­lékenység fokozása, az ön­költség csökkentése, a minő­ség javítása, anyagtakarókos­ság, munkafegyelem, techno­lógiai fegyelem és hasonlók. — A Magyar dolgozó nép és benne különösen a ma­gyar munkásosztály örömmel fogadta a márciusi határoza­tokat, amelyek a szocialista ipar és benne külön a ne­hézipar ielentőségét újra elő­térbe állították. Különösen az ipari munkásság helyeselte ezeket a határosatokat és a termelés emelésével Válaszolt rfcujc. Ennek megfelrirá a munkások nagy többségé he­lyesléssel fogadta, hogy azo­kat a lazaságokat, amelyek a norma, a bérezés, az anyag­felhasználás, a munka- és technológiai fegyelem, a ta­karékosság stb. területén az utolsó két évben elburján­zottak, fokozatosan felszá­moljuk, Természetesen akad nak olyanok is, akik nem na­gyon örülnek ezeknek a rendszabályoknak, de a pro letériátus túlnyomó nagy többsége, dolgozó népünkö, egészséges továbbfejlődé­sünk érdekében szükséges­nek tartja, helyesli őket és mint az eddigi tapasztalatok mutatják, fegyelmezetten és megértően munkálkodik vég­rehajtásukon (Taps). Napirendre kerülnek a műszaki fejlesztés problémái is •- Pártunk a szocialista ipar erőteljesebb, gyorsabb növelése és teljesítőképessé­gének fokozása céljából a műszaki fejlesztés problé­máit is napirendre tűzte. Azt tapasztaltuk, hogy e kérdés felvetését úgy a munkásság, mint a műszaki értelmiség a legnagyobb érdeklődéssel, he­lyesléssel fogadta. Az ipar műszaki fejlesztésére az utolsó esztendőkben nem fek­tettünk elég súlyt és emiatt elmaradtunk. Most, hogy na­pirendre tűztük, örömmel látjuk, hogy a dolgozók — köztük a műszaki értelmiség — a legnagyobb megértéssel támogatják és segíti ennek a fontos kérdésnek megoldá­sára Irányuló törekvéseinket. — összefoglalva: az ipar a múlt évi visszaesés után kezd újra felfutni. Nekünk most minden erőnket arra kell összpontosítani, hogy ez a folyamat tartós legyen és erősödjön, mert a népjólét és a dolgozók életszínvona­lának emelése csak abban az esetben valósítható meg, ha évről évre állandóan emel­kedik a munka termelékeny­sége, csökken a termékek önköltsége, javul a minőség, javul a műszaki színvonal, a technológiai fegyelem, a munkafegyelem. Ezek azok a tényezők, ame­lyek változatlanul szocialista építésünk alapját képezik és amelyek segítségével valósít­juk meg népünk életszínvona­lának állandó emelését. Az év első fele a múlt évhez ké­pest jól indult. És ebben jelen­tékeny része volt az ittlévő elvtársaknak, az R. M. Művek dolgozóinak is. A kezdet biz­tató, fontos, hogy meg ne áll­junk, és az elért eredményeket erőteljesen fejlesszük tovább. (Nagy taps.) Jó termésre számíthatnak az idén — Rátérek most a mezőgaz­deság kérdésére. Megmondom, elvtársak, hogy május végén már attól tartottunk, hogy az idén újra rossz lesz a termés. Áprilisban és májusban, mint az elvtársik emlékeznek rá, szárazság volt. Sok helyen a normális csapadéknak még a zet fejlődését. Júniusban azon­ban megkezdődtek az esőzések, és a vetések állása országszer­te megjavult. Megjavultak a kenyérgabona terméseredmé­nyei és bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, meg lehet állapítani, hogy a kalászosok kivétel nélkül lé' tésnek 84 százaléka volt, az elmúlt évi 67.2 százalékkal szemben. — A kombájnok teljesítmé­nye úgy az állami gazdaságok­ban, mint a termelőszövetkeze­tekben nem érte el a kitűzött tervet. Ennek elsősorban az új­tól való félelem, a maradiság a régihez való ragaszkodás volt az oka. Nem egy helyen maguk az állami gazdaságok igazgatói, vagy pártfunkcioná­riusaink akadályozták a kom­bájnok munkáját, attól félve, hegy ha nem eresztik rá a ka­szásokat vagy az aratógépeket a földekre, a kombájn későn érkezik és nagy lesz a kipwgés miatt' a szemveszteség. Ennek a helytelen álláspontnak az lett a következménye, hogy száz- és százezer métermázsa kenyér­gabona ázik most kint a földe­ken, amelyet a kombájn ideje­korán learatott és kicsépelt volna. A kér, ami így a nem­zetgazdaságot éri, össze sem hasonlítható azzal, amely az esetleges, csak feltételezett ki­pergéstőbbletből keletkezett volna. Az állami gazdaságok minisztere ezért helyesen cse­lekedett, amikor kemény fe­gyelmi büntetéssel, egyes ese­tekben elbocsátással sújtotta azokat az állami gazdasági igazgatókat, akik a kombájn tekintve — lényegében or- használatát helytelenül mel­szágszerte befejeződött. Az ál-1 lőtték. Hasonlóképpen járunk lami gazdaságok gabonaveté­sük 33 százalékát kombájnnal, 51 százalékát aratógéppel taka­rították be. A gépi aratás e gaz­mán. A kapások, a kukorica, burgonya, cukorrépa minden jel szerint az idén jó termést adnak. Meg kell említeni, hogy kukoricát 150 ezer kat. holddal nagyobb területen ve­tettek, mint egy évvel ezelőtt, és 15 ezer kat. holddal növeke­dett a rizs vetésterülete is. A zöldség- és főzelékfélék vetés­területe is nagyobb, mint ta­valy. A' múlt évinél hasonlít­hatatlanul jobb a gyümölcster­més és a tavalyinál sokkal kedvezőbbek a szőlő terméski­látásai is. — A mezőgazdaságban is megmutatkozott a Központi Vezetőség márciusi határoza­tainak hatása. Jobb lett a fe­gyelem, megnőtt a rend. Egy fejjel megnőttünk — mondták a termelőszövetkezeti tagok határozat után, és lelkesen áll­tak munkába. — Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek a múlt évinél nagyobb mértékben al kalmazták a fejlettebb agró technikai módszereket, a ter­melőszövetkezetek és az állami gazdaságok kukorica vetésterű letének több mint 40 százalé­kán végeztek négyzetes vetést és mintegy 30 ezer kat. holdon hibrid kukoricát vetettek. A kalászosok aratása — kisebb, zabbal bevetett területektől el el azokkal a pártfunkcionárius elvtársakkal szemben, akik a párt utasítása dacára nem se­gítették elő, hanem hátráltat­daságokban az összes gabonave- ták a kombájnok használatát. 4 jó termés kedvrzőcn hat a közellátásra fele sem esett le. és ez hátrá-ínyegesen főbb termést adnak, nyosan befolyásolta a növénv- mint a múlt esztendő folya­A tavalyinál jobb gyümölcs­éi főzeléktermés már érezteti hálását a közellátásban is. Bár a beérés az idén a tavalyi­hoz képest körülbelül két helet késett, július végére a zöldfég, a gyümölcs együttes árszínvo­nala az előző év július végé­hez viszonyítva igen jelen­tős mértékben csőkkent és számítani lehet rá, hogy ez a csökkenés augusztusban és az ősszel még tovább folytatódik. — A megjavult gabonater­mésre való tekintettel a kor­mány elhatározta, hogy a sza­badpiacra kerülő gabona egy részét a termelőktől közvetle­nül a cséplőgépnél szabadpiaci áron felvásárolja. Ez az ár a búzánál készpénzben métermá­zsánkint 240 forint és a kü­lönböző kedvezménvekkel 280 forintot tesz ki. Dolgozó pa­rasztjaink túlnyomó többsége helyesléssel és megértéssel fo­gadta ezt a rendszabályt és szívesen adja el ilymódon az államnak felesleges gabonája egy részét. Az ellenség megkí­sérelte ezt a helyes rendsza­bályt a falun úgy beállítani, hogy mi az egész felesleges gabonamennyiséget ilyen mó­don akarjuk felvásárolni. Az elvtársak, miután az első na­pokban látták, hogy a parasz­tok e rendszabályt jól fogad­ják, elmulasztották sokhelyütt a további rendszeres felvilá­gosító munkát. Ezt most pótolni kell és gondoskodni kell arról, hogy e rendszabály segítségével és a kötelező beadási terv ma­radéktalan teljesítésével be­gyűjtsük azt a kenyérgabona mennyiséget, amelyre népünk ellátása céljából szükségünk van. Ismétlem, ezt lehetővé teszi a gabonanetnűek meg­javult terméseredménye, de a megvalósításhoz az eddiginél sokkal határozottabb, eleve­nebb agitáció és meggyőzés szükséges. Már említettem, hogy egy területen még nem tudtunk komoly javulást elérni, ez a hús-, pontosabban a disznó­hús ellátás. A jó kukoricater­més és általában a kapások jó terméskilátása lehetővé te­sz.i, hogy e téren is javulás álljon be, lehetővé teszi az is, hogy a sertésállomány hétmillió darab fölé emelke­dett. De mindjárt hozzáte­szem, ebben a kérdésben mu­tatkozik meg annak a sztálini megállapításnak helyessége, hogy hosszú ideig nem állha­tunk egyik lábunkkal a szo­cialista ipar talaján, a másik­kal a nem szocialista mező­gazdaság talaján. Jelenleg az a helyzet, hogy Magyarorszá­gon még soha nem volt ilyen nagy a sertésállomány és ugyanakkor nincs elég disz­nóhús a megnövekedett ke­reslet kielégítésére, mert az ennyire szétszórt klsáruter meló gazdálkodás mellett na­gyon nehéz megoldani a ki­elégítő begyűjtést és közellá­tást. Az elvtársaknak tudnlok kell, hogy a kis Magyaror­szágon a Begyűjtési Miniszté­riumnak több mint másfél­millió termelővel van dolga. Ez a szám a paraszti gazda­ságok elaprózódása és a szét­írás következtében évről évre növekszik, összehasonlításul elég megmondanom, hogy a Szovjetunióban a begyűjtési szervek körülbelül 120 ezer kolhozzal és állami gazda­gosan és meggyőzően jelent­kezett. Elsősorban ez az oka annak, hogy az egyéni pa­rasztok újra megindultak a termelőszövetkezetek felé. — Ezt a fejlődést teljes erővel elő kell segítenünk és arra kell törekedni, hogy az egyénileg dolgozó parasztok minél számosabban önként, saját meggyőződésükből lép­jenek be a szövetkezetbe, vagy alakítsanak új terme­lőszövetkezeteket. Az elvtár­sak azonban ne felejtsék el az 1953. év tanulságait, amikor a termelőszövetkezetek olyan tagjai, akik nem meggyőző­désből, hanem erőltetés, vagy éppen adminisztratív rend­szabályok hatása alatt léptek be, rosszul, kelletlenül dol­goztak, és a végén kiléptek. Vigyázni kell, nehogy ha­sonló jelenség a mostani szövetkezet-fejlesztésnél újra előforduljon. — Gyakran tapasztaljuk, hogy a jó szövetkezetek — és ezeknek a száma folyton növekszik — nem akafnak új tagokat felvenni, mond­ván. hogy -ezek már a kész­re jönnek-, -jöttek volna ak­kor. amikor nehéz volt- és a többi. Nem egy helyen különösen az olyan tagokat nem akarják felvenni, akik 1953-ben, vagv 1954-ben ki­téptek a szövetkezetekből, de azóta belátták, hogy helyte­lenül cselekedtek, belátták saját tapasztalatuk alap­ján, hogy a szövetkezet mégis esek jobb és vissza akarnak térni. — Az elvtársak ilyen ese­tekben igyekezzenek meg­győzni a termelőszövetkeze­tek tagságát és vezetőit ál­ról, hogy eljárásuk helyte­len és ha egyéb kifogásuk a jelentkező új tagokkal szem­ben nincs, akkor nyugodtan vegyék fel őket. — Nagy súlyt kell helyezni arra is, hogy a termelőszö­vetkezetek fejlesztéséért fo­lyó agitációt elsősorban ma­guk a jó szövetkezetek tag­jai végezzék. Azoknak a pé:­dája és érvelése, akik már szövetkezeti tagok, sokkal hatásosabb és meggyőzőbb, eredményesebb, mint a kí­vülállóké. Ezért — ismétlem — elsősorban a helyi szövet­kezeti tagokat kell mozgósí­tani az agitációra. — A legközelebbi hetek­ben, amikor az aratás bevég­ződött (és a cséplés is előre­láthatólag e hó végéig befe­jeződik) az elvtársak támo­gassák a legnagyobb erővel és gondossággal a szövetke­zetek növekedését úgy, hogy lehetőleg az őszi munkákat már a megerősödött, szám­ban és tagságban megnöve­kedett termelőszövetkezetek végezhessék el. — Külön fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy sok helyen az elvtársak könnyen veszik a termelőszövetkeze­tek fejlesztésének kérdését. Azt hiszik, hogy azért, mert több mint harmincezer új tag jelentkezett már az idén, a fejlesztés magától Is, kü­lönösebb erőfeszítés nélkül megvalósul. Pedig tapaszta­latból tudjuk, hogy ez nem így van, hogy szívós, jól át­gondolt munkára van szük­ség, ha e téren a kitűzött cé­lokat el akarjuk érni. Páriánk márciusi politikája megfelel az egész dolgozó nép érdekeinek Az utolsó hetek nagy eső­zései hátráltatták a behor­dást és a cséplést. Elvtársa­ink, hatóságaink, elsősorban a tanácsok, de a népfront­bizottságok, a DISZ, a ME­DOSZ tegyenek meg min­dent, hogy a jó termés beta­karítása - fennakadást ne szenvedjen. Az esős idő vi­szont lehetővé teszi, hogy a takarmányhelyzet megjaví­tására az eredetileg terve­zettnél sokkal nagyobb te­rületen alkalmazzunk má­sodvetést. Az elmúlt fél esztendő megmutatta, hogy pártunk márciusi határozatát és a benne lefektetett szemponto­kat minden rosszindulatú jö­vendölés ellenére, az egyéni­leg dolgozó parasztság is jól fogadta. Beigazolódott a már­ciusi határozatnak az a meg­állapítása, hogy: -Pártunk politikája, amely a munkás­paraszt szövetség megerősí­tésére, a mezőgazdaság szo­cialista átalakítására és a mezőgazdasági termelés fel­lendítésére irányul, olyan politika, amely megfelel az egész dolgozó parasztság, mind a termelőszövetkezeti tagok, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok érdekeinek. A jobboldali nézetek ellenben, amelyek sággai dolgoznak. A kispa- ^ k „„„ztpolltlkÉjá­^.iT "ak alapvető kérdéseiben az TZlTtr^i™ uí! utóbbi időben elterjedtek, dasági termelést, a kombájn nemcsak munkás ellenesek, es egyéb nagy gépek kihasz- hanertl dolgozó paraszt elle_ nálását gátolják, de rendkí­vül nehézzé teszik a begyűj­tés munkáját is. Minél gyor­nesek is, mert a kulákok és egyéb falusi kizsákmányolók megerősödését szolgálják a sabban tér át a parasztság a d0,|0Z(S Darasztsáe rovására felemelkedését és boldogulá- ÖOlgOZÓ Parasztsa* rovasara, ... .... . . . ... . -„ , hátráltatják a mezőgazdi­sat egyedül biztosító kollek- ság, termelés fellendítését és tív, nagyüzemi mezőgazda sági formára, annál inkább fog megnőni jövedelme, anyagi jóléte és termelésé­nek növekedésével javulni fog az ország közellátása is. 4 termelőszövetkezeti mozgalom iámét erőteljes fejlődésnek indáit — A termelőszövetkezeti mozgalom, a szocialista me­zőgazdasági termelés tormája részben a márciusi helyes ha­tározatok hatására újra erő­teljes fejlődésnek indult. Augusztus l-ig több mint 30 ezer új tag lépett be a ter­melőszövetkezetekbe, ami annyit jelent, hogy a terme­lőszövetkezeti mozgalom újra felfelé ível, szemben a tava­lyi és tavalyelőtti állapottal, amikor a termelőszövetkeze­tek száma és tagsága csök­kent. Ezt a folyamatot elő­segítette az a körülmény, hogy az idén a termelőszö­vetkezetekben és hozzátehet­jük, az állami gazdaságokban is a jobb mezőgazdasági technológia, a több gép, mű­trágya használata következ­tében, a megjavult munkafe­gyelem eredményeképpen a termésátlagok szinte kivétel nélkül mindenütt az ország­ban jobbak az egyéni gazda­ságok átlagónál. Elmondhat­juk. hogy az idén a terme­lőszövetkezetek fölénye az egyéni parasztok előtt a na­gyobb terméseredmények nyomóban országszerte vilá­a falu jobb életének kiala­kulását*. — Az egyénileg dolgozó parasztság megértette ezt a politikát és e megértésnek egyik mutatója, hogy újra megindult a termelőszövetke­zetek felé. De ezt tanúsítja szorgalmas termelése. jól, gondosan megművelt földje, növekvő állatállománya és a begyűjtés rendes menete is. Mindazok az eredmények, amelyekről gazdasági téren beszámoltam, nem lőhettek volna létre, ha nem erősítettük volna meg és nem biztosítot­tuk volna a márciusi határo zatnak megfelelően pártunk nak. a Magyar Dolgozók Pártjának, a munkásosztály forradalmi pártjának irányí­tó. vezető szerepét. (Lelkes, ütemes nagy taps és felkiál­tások: Éljen a párt!) — A márciusi határoza­tok óta a népi demokrácia minden területén frissebb, elevenebb a levegő, ennek el* sósorban az az oka, hogy megerősödött pártunk vezető szerepe, hogy erőteljesebben érvényesül a munkásosztály forradalmi pártjának az egész társadalmat vezető, irá­nyító és lelkesítő munkája. Nem mintha ezen a téren már minden rendbejött vol­na. De kétségkívül van ko­moly haladás, javult a pért­fegyelem, ezzel együtt a mun­kásosztály, az egész dolgozó nép fegyelme, szilárd, egysé­ges lett a pártvezetés és min­denki érzi. hogy ingadozás nélkül, határozottan hala­dunk a szocializmus építésé­nek útján. (Nagy taps.) — Helyreállt pártunk aka­rategysége. A mi harcedzett pártunk, a munkásosztály forradalmi pártja újra visz­szanyerte élcsapat, szervezett csapat Jellegét. Most minden erővel azon kell munkálkod­nunk, hogy pártunk eszmei és szervezeti egységét, fe­gyelmét, harckészségét még tovább fokozzuk. Pártmun­kánk megjavításának legfon­tosabb feltétele a bátor, pártszerű nevelő bírálat és önbírálat, különösen pedig munkánk hiányosságainak alulról jövő bírálata. Az alapszervezetektől kezdve a Központi Vezetőségig csak az ilyen pártszerű bírálat emeli a párt és a párt vezető szerveinek tekintélyét, és még jobban erősíti a párt egységét. — Rendkívül fontos min­den téren a kommunista pél­damutatás. 1953 júniusa után, amikor komoly kísérletek tör­téntek arra. hogy pártunk ve­zetőszerepét. elhomályosítsák, nem egyszer baj volt a kom­munista példamutatással, a bátor kommunista kiállással. A márciusi határozatok óta ezen a téren ls van komoly Javulás, de még mindig elég gyakori az olyan eset. amikor párttagok, sőt pártmunkások sem lépnek fel azonnal az ellenséges megnyilvánulás­sal. a kulák, vagy klerikális agitációval. az imperialisták álhírterjesztőivel szemben. Előfordul, hogy egyes kom­munisták az üzemekben, né­hol a munkásosztály elma­radt. kevésbé öntudatos ré­szeinek hatása alá kerüln-k Az ilyen jelenségeket fel k-t számolni és mindenütt vényre keli iuttatni azt r, t--. tor. harcos, példamutató, to. (Folytatás «, 5, ö&folo/i.j

Next

/
Thumbnails
Contents