Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-05 / 183. szám

OELIMGYRRORSZtG 2 Péntek, 1955. augusztus 5. (Folytatás az első oldalról). sült Államok egyesítik erőfeszítéseiket a békéért folyó küzdelemben. A különböző országok különbözőképpen élnek. A különböző országokben lakó emberek között vannak hívők és nem hívők, kommunisták ós kommunista-ellenesek, de valamennyien találkozhatnak egyben: egyenlő mértékben érdekeltek a béke fenntartásában és megszilárdításában. Ha pedig így áll a dolog, akkor nem szabad sajnálni aj faradságot és az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy kiküzdjük e cél elérését — szögezte le a továbbiakban. N. A. Bulganyin beszélt az európai biztonságra vonatkozó egy másik szovjet javaslatról is, amelyet az októberi négyhatalom külügyminiszteri értekezlet elé utaltak megvitatás végett, arról a javaslatról, hogy a jelenleg Európában fennálló csoportosulásokban résztvevő államok az általános európai biztonsági rendszer megteremtéséig kötelezzék magukat, hogy nem alkalmaznak fegyveres erőt egymás ellen. A semleges politikát folytatni kívánó államok kérdése A genfi értekezleten felvetettük az egyre időszerűbbé való kérdést: a négy hatalom részéről azoknak az államoknak nyújtandó támogatás kérdését, amelyek semlegességi politikát szeretnének folytatni, és nem akarnak résztvenni katonai tömbökben és a koalíciókban — mondotta a továbbiak során. — Ismeretes, hogy egyes európai, közel- és közégjpeleti államokban mindinkább erősödik az a mozgalom, hogy az illető államok folytassanak semlegességi politikát. Ez a törekvés teljesen érthető, mert hiszen tudjuk a múltból, hogy azok az országok, amelyek semleges politikát folytattak, biztosították népeik számára a biztonságot és pozitív szerepet játszottak. Mi kijelentettük Genfben, hogy ha azok az országok, amelyek semlegesek akarnak mradni, felvetnék biztonságuk és területi sérthetetlenségük szavatolásának kérdését, akkor a Szovjetunió hajlandó lenne más hatalmakkal együtt részt venni az ilyen garanciában. Genfben nem jutottunk közös nevezőre a német kérdésben — folytatta N. A. Bulganyin. Feltehető azonban, hogy a véleménycsere, amelynek keretében a szovjet küldöttség világosan ismertette álláspontját, jelentős lesz, amikor a négy hatalom külügyminiszterei ez év októberében felújítják a tárgyalásokat a genfi értekezleten megvitatott kérdésekről A német kérdés rendezésével kapcsolatos nehézségeknek nem szabad akadályt jelenteniük a külügyminiszteri értekezlet sikeres munkája szempontjából, így nem akadályozhatják a külügyminiszterek által megvitatandó alapvető, fő kérdésnek, az általános európai biztonsági ren<kzer megalakítása kérdésének megoldását. Ezután N. A. Bulganyin rátért a leszerelés kérdését illető javaslatokra. A leszerelési probléma lényegét illetően elhatároztuk — mondotta —, hogy tovább keressük a megegyezéshez vezető utakat. A négy hatalom külügyminiszterei megkapták a megfelelő irányelveket. Ezután a genfi értekezlet napirendjén szereplő negyedik kérdésről, a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolat fejlesztésének kérdéséről szólptt. Ennek során bejelentette, hogy jelenleg tárgyalisok folynak Nagy-Britannia és a Szovjetunió között a kulturális együttműködés fejlesztésének kérdéséről. Reméljük, hogy ezeket a tárgyalásokat siker koronázza — mondotta. Meg kell jegyezni még. hogy Eden miniszterelnökkel folytatott nemhivatalos megbeszéléseink során pozitív értelemben tárgyaltunk a hadihajók és a katonai küldöttségek kölcsönös látogatásainak megszervezéséről Ezután az Ázsia és a TávolKelet megérlelődött problémáiról folyt nemhivatalos eszmecserékről számolt be. A genfi értekezlet eredményeiről szólva N. A. Bulganyin következtetéseket vont le. A genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet eredményeit összegezve emlékeztetnem kell arra — mondotta —, hogy Genfbe utazásunk előtt kijelentettük, naiv dolog lenne arra számítani, hogy néhány nap alatt megoldjuk az összes bonyolult nemzetközi kérdéseket. Csak azok, számíthattak erre, akik csodákban hisznek. Mindamellett határozottan visszautasítottuk az alaptalan sotétenlátást. Az élet igazolta, mennyire helyes volt a helyzetnek ez az értékelése. Most senki sem tagadhatja, hogy a genfi értekezlet jelentós pozitív eredményekkel járt, ezek az eredmények még nagyobb mértékben megmutatkozhatnak a jövőben. A négy hatalom külügyminiszterei számára az értekezleten kidolgozott irányelvek a kölcsönösen elfogadható megoldások keresésének eredményeként jöttek létre. A megoldások keresése során figyelemben részesültek a tárgyalások valamennyi résztvevőjének érdekei. Csakis ily módon lehet megoldani a fontos nemzetközi problémákat. A tárgyalások elv© győzött az er 6 politikája felett Genfben félretették az erő politikáját. Ezt csak üdvözölni lehet annál is inkább, mert a genfi tárgyalások konstruktív szelleme most tovább érezteti gyümölcsöző hatását a nemzetközi helyzetben. Így például lehetetlen meg nem jegyezni, hogy az utóbbi napokban mind az Egyesült Államokban. mind Angliában olyan, a küszöbönálló diplomáciai találkozók szempontjából nem kis jelentőségű elgondolások jutottak kifejezésre, hogy az államok közötti kapcsolatok alapelvének .a tárgyalásoknak kell lenniölc, nem pedig az erőnek". A genfi értekezlet résztvevői Eisenhower amerikai elnök, Eden angol miniszterelnök, Faure francia miniszterelnök — nyilatkozatot tettek a genfi értekezlet eredményeiről. Rá kell mutatni arra, hogy ezekben a nyilatkozatokban továbbra is megvolt az együttműködésnek és a kölcsönös megértésnek az a szelleme, amely elősegítette a genfi értekezlet sikerének biztosítását és megnyitotta a perspektívákat az államok közötti bizalom további megszilárdítása felé. Mi a többi között üdvözöljük Eisenhower elnöknek azt a kijelentését. hogy „konstruktív módon kell előrehaladni, nem pedig egvgserüen,- nje&smetelJú a múlt szánalmas negatív cselekményeit". Ezzel kapcsolatban meg kell mondani, hogy az Egyesült Államok hivatalos köreiben az utóbbi időben törekvés mutatkozik arra, hogy levonják a megfelelő következtetéseket és elősegítsék a nemzetközi viszonyok normalizálását. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az Egyesült Államokban jelentkezhettek olyan erők, amelyek ebben az irányban működnek. Érdeklődésre tarthat számot az a tény. hogy a világsajtó orgánumainak többsége pozitív módon értékeli a genfi értekezlet eredményeit. Az angol parlament egyöntetűen helyeselte A. Eden miniszterelnöknek azt a bejelentését, hogy a Szovjetunió vezető államférfiai ellátogatnak Angliába. Remélhető, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ugyancsak egyöntetűen helyesli azt az elhatározásunkat, hogy ellátogatunk Nagy-Britanniába. A szovjet kormány, mint a vezető államférfiak közötti személyes érintkezés híve. a Szovjetunió és Franciaország közötti viszony megszilárdítására törekedve elhatározta, hogy meghívja Faure urat. Franciaország miniszterelnökét és Pináit urat Fjnnriaga. szág külügyminiszterét, látogassanak el a számukra kedvező időpontban a Szovjetunióba. Reméljük, hogy a francia kormány elfogadja ezt a javaslatot. A francia kormány vezetőinek a Szovjetunióba érkezése és a velük felveendő személyes érintkezés a Szovjetunió és Franciaország közötti Viszony további kedvező fejlődését szolgálja. A genfi értekezlet pozitívumai A genfi értekezlet eredményei a következőket mutatták: Először, az értekezlet határozottan elősegítette a nemzetközi feszültség további enyhülését és — reméljük — elő fogja segíteni a nemes cél elérését — szilárd is tartós béke biztosítását. A szovjet kormány mindent megtesz, hogy ez a cél megvalósuljon. Másodszor, a négy hatalom áUamférfiainak az értekezlet alatt lezajlott személyes érintkezései igen gyümölcsözőek voltak és jelentőségük nem volt csekélyebb, mint a hivatalos tárgyalásoké. A szovjet kormány kész a jövőben is elősegíteni az államférfiak közötti kapcsolatok fejlesztését és erősítését. Harmadszor: a genfi értekezlet fontos fordulat alapját vetette meg a négy hatalom közötti, sőt nemcsak a négy hatalom közötti viszony megjavulása felé. Ez a fordulat, mint reméljük, végetvet a hidegháborúnak, ha mindegyik fél jóakaratról és őszinte együttműködési törekvésről tesz tanúságot A szovjet kormány a maga részéről minden erejét latba veti, hagy a küszöbönálló találkozón a négyhatalom külügyminiszterei sikeresen oldják meg az eléjük tűzött feladatokat. Létrejöttek az első sikerek az egészségesebb nemzetközi légkör kialakulása, az államok közötti bizalom és együttműködés megteremtése felé vezető úton. fí Mindamellett mi nem hunyunk szemet az előttünk álló nehézségek fölött. Tudjuk, hogy a genfi értekezlet csupán kezdete volt annak a nagy és nehéz munkának, amelynek célja az államok közötti igazi bizalom megteremtése és a béke megszilárdítása. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy vannak olyan erők. amelyek kísérletet tesznek majd e cél elérésének megakadályozására. Ez állhatatosságot és kitartást követel a népek közötti békéért folyó harcban. Ez arra késztet bennünket, hogy folytassuk hazánk erejének gyarapítását, fejleszszük szocialista gazdaságunkat, kellő éberséget tanúsítsunk és gondoskodjunk a szovjet állam védelmi képességéről. 'A' szovjet kormány mindent elkövetett, hogy kedvező feltételeket teremtsen a négyhatalmi kormányfői értekezlet munkájának sikeréhez. A szovjet kormány erejét nem kímélve arra fog törekedni, hogy a genfi értekezlet határozatai valóra váljanak az egyetemes béke és biztonság érdekében. A szovjet kormány a szovjet nép és az összes békeszerető népek hatalmas támogatására támaszkodva továbbra is megingathatctlanul folytatja a nemzetközi feszültség további enyhítésére irányuló politikáját, továbbra is harcol a világ tartós békéjéért. N. A. Bulganyin több mint másfél óráig tartó beszédét a küldöttek és vendégek feszült figyelemmel hallgatták végig. A beszéd vitája augusztus 5én, pénteken reggel kezdődik a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács együttes ülésén. Megjavult a termelőszövetkezetek jogvédelme A termelőszövetkezetek állandó fejlődése az utóbbi évek során magával hozta, hogy mind több állami vállalattal, kereskedelmi szervvel, földmüvesszövetkezettel és magán személlyel kerültek kapcsolatba. A jogi ügyekben tapasztalatlan vezetők, a sokszor bonyolult gazdasági kapcsolatokban, szerződéses viszonyokban nem mindig tudtak pontosan eligazodni, nem ismerték fel a vezetésük alatt álló termelőszövetkezet jogait és kötelezettségeit, s ez sok esetben hátrányos helyzetbe hozta a szövetkezeteket. A termelőszövetkezetek jogvédelméről Béres Sándor, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára tájékoztatást adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — Ma már minden termelőszövetkezet számára kedvezményes feltételekkel biztosítottuk a jogi képviseletet — mondotta többek között —. Eddig több mint 1200 termelőszövetkezet jogi képviseletének állandó ellátására kötött szerződést a Termelőszövetkezeti Tanács a megyei megbízottjai által kiválasztott ügyvédekkel, illetve ügyvédi munkaközösségekkel. A szervezett jogvédelem szükségességét bizonyítja, hogy azóta — fél év alatt — a termelőszövetkezetek több mint 2000 esetben fordultak jogsegélyért a tanács megyei jogügyi előadóihoz és a megbízott ügyvédi munkaközösségekhez. — A Termelőszövetkezeti Tanács megyei kirendeltségeinek jó munkája nyomán nagymértékben megjavult a termelőszövetkezetek jogvédelme. A felmerült ügyekben a termelőszövetkezetek követelésének és az ellenük irányuló kereseteknek összértéke együttvéve több mint 20 millió forint volt. Ennek körülbelül felét az illetékes bíróságok és döntőbizottságok már véglegesen lezárták. A lezárt jogviták közül a termelőszövetkezetek a perek több mint 90 százalékát megnyerték. Bár nagy eredményekkel dicsekedhetünk, de a szocialista jogrend és törvényesség a termelőszövetkezetek gazdasági kapcsolataiban még nem szilárdult meg teljesen, még mindig elég gyakoriak a jogsértések és szerződésszegések. Az a tény, hogy a lezárt ügyekben vitatott érték több mint 90 százalékát a termelőszövetkezetek nyerték meg, azt bizonyítja, hogy nem annyira a termelőszövetkezetek, mint inkább a velük kapcsolatban álló vállalatok és egyéb gazdasági szervek, valamint magánszemélyek szegik meg törvényes kötelezettségeiket. Termelőszövetkezeteink sokka 1 inkább törekednek a rende letekben és a szerződésekben lefektetett kötelezettségeik teljesítésére, mint a velük kapcsolatban álló vállalatok. — Feladatunk, hogy a termelőszövetkezetek jogvédelmét továbbfejlesszük, ugyanakkor előmozdítsuk a termelőszövetkezetek kötelezettségeinek teljesítését is. Éberen kell őrködnünk afelett, hogy az önkéntesség elvét a jogi képviseletre szóló megbízatásoknál megtartsák és a képviseleti költségek kedvezményeit a termelőszövetkezetek részére biztosítsák. Kevés súlyt helyeztek a jogi képviselettel megbízott szervek eddig arra, hogy a jogi vitákat, pereket a kölcsönős kötelezettségek teljesítésének szorgalmazásával megelőzzék. Munkájukat a jövőben ki kell terjeszteni a jogi tanácsadásra és a perek megelőzésére. A jogi képviselők sokat tudnak segítenj a termelőszövetkezeteknek különböző szerződések kötésénél és a szerződések megtartása, illetve megtartatása terén. — Különösen sok a tennivaló a termelőszövetkezetek és a gépállomások közötti szerződések érvényesítésénél. A megyei megbízottak és a jogászok nc engedjék, hogy a termelőszövetkezetek és gépállomások kölcsönösén elnézzék egymásnak lasztásaikal és ne éljenek rendeletekben előirt szankciókkal (kötbér, kártérítés), amelyeknek célja a szerződéses kötelezettségek megtartása. A Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottainak el kell érniök, hogy a járási és megyei gépállomás! döntőbizottságok munkája jelentősen megjavuljon, a gépállomási döntőbizottságokat mindenütt megszervezzék, s azok valóban legfőbb őreivé váljanak a termelőszövetkezetek és gépállomások közötti szerződések megtartásának — fejezte be nyilatkozatát Béres Sándor. A Minisztertanács határozata a nemesitett vetőmag-csereakcióról A mezőgazdasági termelés fellendítéséről szóló párt- és kormányhatározat — többi között — a gabonatermelés menynyiségi és minőségi növelését írja elő. A gabona terméshozamának növeléséhez elengedhetetlenül szükséges a jóminöségö vetőmag. Ezt figyelembevéve a Minisztertanács úgy határozott, hogy ebben az évben nagyóbb mennyiségű államilag felülvizsgált és fimzárolt őszi búza. rozs és őszi árpa nemesitett vetőmagot kell a termelőszövetkezetek és az egyéni termelök részére csereakció keretében kiadni. 'Az akció keretében //. és 111. fokú szaporítású nemesített vetőmag kerül kiosztásra. (A másodfokú szaporítási vetőmag a nemesítőtelepeken előállított elit-vetőmagnak második, a harmadfokú szaporítású vetőmag pedig harmadik éves utántermése.) A határozat értelmében a megyei mezőgazdasági igazgatóság által javasolt termelőszövetkezetek saját vetőmagtermelő parcelláikra másodfokú szaporítású vetőmagot kaphatnak. Harmadfokú szaporítású vetőmagot azok a termelőszövetkezetek és egyéni termelök kaphatnak, akiknek területét a megyei mezőgazdasági igazgatóság általános vetőmagcserére jelölte ki. Ugyancsak harmadfokú szaporítású vetőmagot kaphatnak az ország egész területén azok az újonnan alakult, vagy szántóterületükben lényegesen megnövekedett termelőszövetkezeteket is. amelyek a tagok által bevitt — nem egyönteitü — szokványvetőmaggal rendelkeznek. Mind a másodfokú, mind a harmadfokú szaporítású neFaure és Piuay elfogadta a szovjet meghívást Párizs (MTI) Mint ismeretes, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Legfelső Tanács ülésén bejelentette, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa meghívta Edgár Faure franci? ás Antonie Pinay külügyminisztert, látogasson el a Szovjetunióba. Az AFP hírszolgálati iroda közlése szerint a francia kormány csütörtöki ülésén hozzájárult, hogy Faure és Pinay elfogadja a szovjet meghívást, mesitett vetőmeg ellenében azonosfajú és mennyiségű szokványcsereterményt kell adni. Azok a termelők, akik azonosfajú csereterménnyel nem rendelkeznek — az érvényben lévő búza átszámítási kulcs figyelembevételével — másfajú kenyér-, vagy takarmánygabona vetőmag ellenében is megkapják a nemesített vetőmagot. A vetőmag előállításának, tisztításának és szállításának költségeit az állam viseli. Ezzel kormányzatunk ebben az évben is nagyarányú állami támogatást nyújt a termelőknek. A termelőszövetkezetek a másod- és a harmadfokú szaporítású nemesített vetőmagot a járási tanács mezőgazdasági osztályain, az egyénileg termelők pedig a harmadfokú szaporítású vetőmagot a községi tanácsoknál igényelhetik augusztus 20-ig. A vetőmagcserét a megyei terményforgalmi vállalatok bonyolítják le. A nemesített vetőmagot a cserében részvevő termelőszövetkezetek címére szállítják, az egyéni termelők pedig cseretermény ellenében a helyi terménybegyűjtőknél kaphatják meg. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják: a nemesített vetőmag használata nagyobb terméshozamot jelent. Minden termelőnek elsőrendű érdeke tehát, hogy éljen a határozatban biztosított kedvezményekkel és szokvány vetőmagját nemesített vetőmagra cserélje ki. Genf (MTI) A Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok diplomáciai képviselője, Vang Ping-nan és Alexis Johnson csütörtökön délelőtt megtartotta tanácskozásának harmadik ülését. Az AFP értesülése szerint a genfi kínai—amerikai nagyköveti tárgyalások csütörtök délelőtti munkaülése — magyar idő szerint — 12 óra 45 perckor ért véget. A nagykövetek a csütörtök délelőtti ülésen folytatták az első napirendi pontnak, a polgári személyek kölcsönös hazatelepítésének megtárgyalását. A negyedik munkaülést mJc AFP értesülése szerint hétfő délelőttre tűzték ki, Londonban megnyílt az atomiadósok értekezlet* London (MTI) Szerdán Londonban megnyílt az atomtudósok nemzetközi értekezlete. A tanácskozáson 24 országból 80 tudós vesz részt, köztük a szovjet tudósok képviselői. A szovjet küldöttség vezetője A, V, Topcsijev akadémikus. A londoni értekezleten a résztvevő tudósok megvitatják, hogy milyen mértékben és milyen módon fenyegetik az embereket az atomfegyver-kísérletek és az atomfegyver háborús alkalmazása. Az értekezletet Clement Edward Davies képviselő nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a szovjet tudósok jelenléte tökéletesen megváltoztatta az értekezlet jellegét. Ez többé nem a világ egyik felének, hanem az egész világnak az értekezlete — hangoztatta. Lord Boyd-Orr, az értekezlet egyik alelnöke kijelentette: nem elég, hogy a kormányok abban egyezzenek meg: nem harcolnak többé egymás ellen, abban is meg kell állapodmok, hogy együttműködnek egymással. Ezt követően Bertrand Russel, a hírneves angol filozófus és fizikus nagy figyelem közepette szólalt feL Russel határozati javaslatot terjesztett elő. Javaslata nagymértékben hasonlatos ahhoz, amelyet a nemrég elhunyt Einstein kezdeményezésére nyolc világhírű tudós írt alá, közöttük maga Russel is. Bertrand Russel felszólította a tudomány embereit, -találják meg az útját annak, hogy a laikus világ megismerje az atomháború várható hatásait-. A felhívás a kormányokhoz is fordul azzal, ismerjék fel, hogy céljaikat nem érhetik el háború révén, mert minden újabb világháborúban kétségtelenül felhasználnák az atomfegyvereket és ezek a fegyverek fenyegetik a civilizált életet. Russel javasolja, hogy vizsgálják meg a legutóbbi tudományos felfedezéseknek az emberiségre gyakorolt hatását és követeli, hogy valamennyi nemzetközi problémát békés eszközökkel igyekezzenek megoldani.