Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-05 / 183. szám

Péntek, 1955. augusztus 5. 0ELM1GYRR0RSZ1G Á nagy idény előtt. . . Látogatás a Paprikafeldolgozó Vállalatnál A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál kamilla szárításával foglalkoztak a nyár elején. Most a kazein elenevezésű műanyag alapanyagát, a túrót szárítják. A műanyajjból fésű, gomb is készül. Az előirányzat szerint napi 25 mázsa túrót kell szárítani e hónap 15-ig az üzemnek. A szárítógépnél a DISZ-brigád dolgozik, amelynek tagjai mindig túlteljesítették a napi tervet. Jelenleg VIT-műszakot tartanak és eredményük 122 százalék. « A paprikafeldolgozós nagy idénye ezután kezdődik meg az üzemben. Az utolsó simításokat végzik most a munkatermeken és gépéken, hogy teljesen készen várják a dolgozókat és az új termést. A paprikahasításban, csipedésben élenjáró munkások, meg művezetők most a nyári időszakiban felcsaptak kőműveseknek, kövezökmek. festőknek és még meszeltek is. Hódi István nyersáru átvevő és Börcsök Ferenc művezető még most is kövez, öröm nézni, milyen szakértelemmel igazítják a téglákat és egyengetik alatta a főidet. A meszelő-brigád tagjai már befejezték a munkát. Htjukat mindenütt a fehér falak mutatják. A festők azonban még dolgoznak, a gépek faállványait festik. • Á csipedő terembe érdemes betekinteni. A hatalmas helyiségben sorokba rakva a esipedőszékek körül kosarak egymás mellett és egymás fölött. Tisztaság és rend van. Még a kályha is ott feketélik teljesen kijavítva, átfestve a sarokban. Itt már kész minden. Csak a sok-sok paprika és a gyorskezű csipedők hiányoznak. Nem soká kell rájuk várni, rövidesen megelevenedik a terem; élet lesz benne. • Augusztus 25 után kell megérkezni az üzembe az első paprika-szállítmánynak. Akkorra teljes felkészülés, tisztaság fogadja majd az új termést. Az első szállítmánynyal azonban még nem kezdődik meg a teljes üzemeltetés. A csoportvezetők, művezetők, meosok, szóval a gyártás irányítói ismerkednek meg először a terméssel, a paprika minőségével és száraz anyagtartalmával. Itt kell megemlíteni, hogy a szakmai oktatás, amelyben a dolgozók is részt vesznek, akadályokba ütközik. Ezzel együtt a különböző fontos értekezletek megtartása is lehetetlenné vált. A volt Gárgyán-féle vendéglőt erre a célra bérelte eddig is az üzem. A nyárra szerződést kötöttekés átadták a helyiséget másnak augusztus 15-ig. Ezt a szerződést az üzem vezetőinek megkérdezése nélkül december 31-ig meghosszabbította a III. kerületi tanács. A rövidesen megkezdődő munka után a kétműszakos üzem alatt egyetlen rendezvényt sem tudnak tartani helyiség hiányában. Ebben sürgősen intézkedni kellene az illetékeseknek. • Az őszi idényre való felkészülésiben több üzem és szövetkezet segédkezett a Paprikafeldolgozó Vállalatnak. A kazánok újracsövezését, javítását ifj. Csukonyi Ferenc, a Mérlegjavító KSZ egyik dolgozója irányította. Két héttel a határidő előtt elkészültek ezzel a munkával és más javításoknál is készségesen nyújtottak segítő kezet. A Felépítményi Vasanyagjavító Vállalat munkásai a kazánok tartóoszlopait készítették el. Szó nélkül elvállalták és el lehet mondani, hogy nagyon szép munkát végeztek és a rostaleeresztőket is megcsinálták. Ez utóbbit most szerelik. Jóformán napok kérdése és a friss fűszerpaprika megérkezik az üzembe. Az építkezés azonban még nincs teljesen befejezve. — Két hét sem kell, szóval a hónap 15-ére átadjuk a kazánházat is — ígéri Gál elvtárs, az építkezés vezetője. Nem egészen rajtuk múlott, hogy késtek eddig az építkezési munkákkal. Egy hónap óta leveleznek, táviratoznak a Budapesti Épületelemeket Gyártó Vállalatnak, hogy küldje a 34 darab fűzértartó gerendát. Emiatt áll a munka a pajtánál. Csupán félnapi munka lenne a fűzértartó gerendák felrakása és egy hónap óta erre várnak az építőmunkások. • A műszaki átvétel előtt akad még tennivaló. Engi János elvtárs, műszaki vezető véleménye szerint az utolsó pillanatokban is lesz kis igazítani való. Mire mindennel elkészülnek, a paprika is megérkezik. Az üres szárítók és pajták megtelnek, megkezdődik a korszerűbbé tett üzemben az új, bőnek ígérkező termés feldolgozása. (D.-né.) Tiltakozó műszakok, filmvetítések, rSegvülések Szegeden a hiroshimai atombombaralibanás 10. évfordüléja alkalmiból Holnap lesz 10 éve, hogy az amerikaiak a japán városkára, Hiroshimára ledobták az első atombombát. Az évfordulóra a háború elleni tiltakozás jegyében készülnek világszerte — városunkban is. A Ruhagyár és más üzemek dolgozói elhatározták, hogy szombaton tiltakozó műszakot tartanak: békeröpgyülésekkel kezdődik az üzemben a szombati munka. Emberek százai, ezrei, a békeharcos szegedi dolgozók az évforduló alkalmával szavukat emelik a háború ellen, munkájúkkal mutatják meg erejüket, készségüket a béke megvédéséért, leveleket írnak a japán békeharcosoknak. Ezt tették a Felszabadulás TSZ dolgozói is. S mily megkapó az újszegedi Kállai utca 7. számú ház lakóinak levele a Japán Nemzeti Segély elnökhelyettesének. Leírják benne, hogy nem felejtik el a hiroshimaiak pusztítását, a japán emberek szörnyű emlékeit és követelik a mi hazánkban is idősebbek és gyerekek az atomfegyver eltiltását, a fegyverzet csökkentését. A Városi Békesbizottság, a DISZ, a Hazafias Népfront a hirewhimai évforduló alkalmával szombaton és vasárnap szerte a városban szabadtéri filmelőadásokat rendez. A Széchenyi téren már ma este a "Baráti becsület* című szovjet filmet mutatják be, de holnap és vasárnap is lesz városunk főterén filmvetítés. Szombaton este a hangos híradóban megemlékezést * tartanak a hiroshimai atom robbanásról. A háború szörnyű emléke és a békéért való nagyszerű harc tükröződik azokból a filmekből, amelyeket a Hazafias Népfront rendezésében vetítenek. Mihályteleken szombaton este 8 órakor az "Örs a hegyekben- című szovjet filmet, vasárnap este pedig a bolgár filmgyártás egyik alkotását, a -Riadó" című filmet mutatják be. Hattyastelepen vasárnap este az -Ezüst színű por« című szovjet film kerül vetítésre, a Szabadság téren és a Mátyás téren, a Paparikafeldolgozó Vállalat kultúrtermében is lesz szombaton és vasárnap filmelőadás. A Kolozsvári téren a DISZ rendez filmelőadást. Séta a Szegedi Egyetemi Fiivészkertben Harminckétesztendős a Szegedi Egyetemi Füvészkert. Húszholdas területén, a szabadban, a párás trópusi levegőjű üvegházakban és a tiszta, átlátszóvizű tavakban a pálmáktól és banánfáktól a havasi gyopárig a világ minden részén honos növények eredeti szépségükben pompáznak itt. Tegyünk egy rövid sétát az ezerfajta növények birodalmában, ismerkedjünk a fákkal, a virágokkal, a természet nagyszerű alkotásaival. BEMUTATOPARCELLAK Első utunk az oktató bemutató-parcellákhoz vezet. Itt megtaláljuk az agrotechnika legújabb vívmányait, az eddiginél több termést hozó gazdasági növényeket, a híres kecskeméti törpeparadicsomot, — amelyet rövid tenyészideje miatt kedvelnek —, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérlet! Intézet által kinemesített fűszerpaprikát, földimogyorót, szójababot, s még több mint kétszázfajta gazdasági növényt. Szomszédságukban láthatjuk a hazai gyógynövényfajták több mint hatvan százalékát, köztük az illóolajat tartalmazó borsosmentát, japánmentát, s más, a gyógyszeriparban nélkülözhetetlen növényeket. NÖVÉNYEK CSALADOK SZERINT Akármerre megyünk, mindenütt példás rend tapasztalható. Könnyű kiigazodni, hisz segít ebben a növények rendszertani elhelyezése, amely a növényvilágot családok szerint mutatja be. Külön vannak a rózsafélék, külön a hüvelyesek, külön a fészkesvirágúak és így tovább, ahogy ezt a modern növényfejlödéstani rendszertan, az úgynevezett Grossheim-féle rendszer előírja. Természetesen a hazaiak mellett vannak itt bőven távoli földrészeik növénycsaládjai is. A tátogatósvirágúak kőzött említésreméltó a ciánnál is mérgesebb gumójú sisakvirág, mellette a bódító italú hasis, alapanyaga: az indiai kender, de nem hiányzik a székelyek húspácolásra használt közkedvelt fűszernövénye: a tárkányüröm sem, KIHALTNAK VÉLT FA A következő állomásunk az arborétum. Aki itt jár, talán egy rövid időre el is felejti, hogy az Alföldön van, s képzeletben a hegyek között, a fenyvesek birodalmában gondolja magát. Az arborétum legértékesebb gyűjteménye a Meta-sequoia nevű fenyő, amelyet a tudomány egészen 1946-ig csak, mint kihalt fát ismert. Ekkor találtak rá Tibet egyik ritkán felkeresett hegységében, s magja innen került Szegedre. A magból pár év alatt ötméteres fa nőtt, amelyet gyakran látogatják az erdészek arra számítva, hogy idővel mint gyorsan növő haszonfát hazánkban elterjeszthetik. A másik ritka fa a mammut-fenyő. Ennek csak kis példánya található itt, de mivel rendkívül hosszú életű, óriásira nő meg. Innen ered a neve is. ÉszakAmerikában négyezeréves példányokat is gyakran találnak. Ezek természetesen száz méternél is magasabbra nőnek. VIRAGZANAK AZ ORCHIDEÁK ÉS A LÓTUSZOK A tavak környékén nagyszerű látvány fogadja a látogatót, most nyílnak a csodálatosszépségű hatalmas indiai lótuszok, piros virágaik tükröződnek a tó vizében. Érdekes megemlíteni, hogy a meleg éghajlatú Olaszország botanikuskertjei is a Szegedi Füvészkerttől kértek indiai lótuszt. Ugyancsak most nyílnak a tarkapettyesvirágú orchideák is a különféle pálmák és kaktuszok között. TRÓPUSI LEVEGŐ AZ ÜVEGHAZAKBAN Az üvegházakból ilyenkor, nyáron a legtöbb növény kikerül a szabadba, csak azok maradnak bent, amelyek nem bírják elviselni a mi klímánkat. A páfrányok és más trópusi cserjék most is a nedves meleglevegőjű üvegházakban élik világukat. Itt találkoztunk a ' borssal, kávéval, kakaóval és a babérral ls. Még számtalan érdekes látnivaló akad a Szegedi Füvészkertben, s nem csoda, hogy híre bejárta az egész világot. Gazdag, rendkívül változatos, értékes növényállományát egy adat is meggyőzően dokumentálja: amíg ide az idén 2700 különböző növényi magot hoztak, ugyanakkor innen mégegyszer ennyit küldtek cserébe a világ más botanikus kertjeibe. Sajnos, Csongrád megye dolgozói közül még kevesen ismerik, kevesen jártak itt. Éppen ezért válik dicséretére és illeti elismerés a Társadalomés Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatot azért az elhatározásért, hogy tanulmányi kirándulásokat szervez, s megismerteti Csongrád magye dolgozóit a világhírnév* szert tett Szegedi Egyetemi Füvészkerttel. Tóth Béta Több szegedi és Csongrád megyei vállalat nyerte el az élüzem-címet A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium az illetékes szakszervezetekkel egyetértésben a főfelügyelete alá tartozó vállalatok közül — az 1955 második negyedévi kiváló munkájuk jutalmaként — többek között az alábbi szegedi, illetve megyei üzemeket tüntette ki élüzem címmel: A közmű vállalatok közül a Szegedi Gázmű Vállalat. A közlekedési vállalatok közül a Szegedi Villamosvasút Vállalat. A szolgáltató és vegyes' vállalatok közül a Hódmezővásárhelyi és a Szegedi Kertészeti Vállalat, a Szegedi Köztisztasági Vállalat. A szállítmányozás területén a Hódmezővásárhelyi Belsped Vállalat. A SZEGEDI ECSETGYAR dolgozói jó munkájukkal most ötödször érdemelték ki a kitüntető élüzem-címet. Az élüzenravató ünnepséget ma délután fél 6 órakor tartják a Juhász Gyula Kultúrház nagytermében. Az ünnepséget követő vacsorára este 8 órakor kerül sor a Hungária 'étteremben. A SZEGEDI HOMOKKITERMELÖ VALLALAT most másodszor nyerte el az élüzemcímet. A második negyedévben termelési tervüket 115 százalékra teljesítették, jól eleget tettek egyéb kötelezettségüknek is. Afadták az új termelőszövet-kezefi halasfavakaf A Szegedi Vízügyi Igazgatóság az idén a megye számos termelőszövetkezetében épített halastavakat, amelyeket a napokban adott át a tsz-eknek. A mártélyi Fürst TSZ-ben 14, a mindszenti Lenin TSZ-ben 13, a szentesi Felszabadulás TSZ-ben 30, a gyálaréti Komszomol TSZben 4, a sándorfalvi Rózsa Ferenc TSZ-ben 7, a csongrádi Vörös Rózsa TSZ-ben 10, a tápéi Ady Endre TSZben pedig 11 katasztrális holdas halastó létesült az idén, Engels Frigyes halálának 60. évfordulójára Hatvan évvel ezelőtt, 1895. augusztus 5-én halt meg Engels Frigyes, aki — hű barátjával és fegyvertársával, Marx Kérolylyal együtt — lerakta a tudományos szocializmus, a modern forradalmi munkásmozgalom megingathatatlan elvi alapjait. Engels a történelemnek azon kevésszámú. legnagyobb alakjai közé tartozik, akiknek munkássága hatalmas lépéssel vitte előre a dolgozók felszabadulásának, a tudományok haladásának, az egész emberiség fejlődésének ügyét. Engels élete, munkássága kevéssé ismert párttagságunk, sőt még propagandistáink jó része előtt is. Engelst elsősorban mint kiváló teoretikust ismertettük, holott Engels — Marxszal együtt — nemcsak a munkásosztály nagy teoretikusa, a marxizmus egyik megalapítója volt, lianem a marxista proletár párt, az újtípusú párt egyik megalapítója, szervezője, vezetője, s a nemzetközi munkásmozgalom egyik vezére. Engels 1842-ben találkozott Marxszal először, aki abban vz időben Párizsban élt Megállapították, hogy az elmélet Tjfepríat legfontosabb gében is. kérdéseiben teljesen azonos nézeteik vannak, s ekkor kötötték meg a történelemben páratlan, életre szóló, barátságukat. Érmek gyümölcsei az olyan művek, mint „A szent család" (első közös munkájuk, 1845-ben jelent meg), „A német ideológia" (1845), s halhatatlan ..Kommunista Kiáltvány" (1848). Marx és Engels felismerték, hogy csak a munkásosztály nemzetközi összefogásával lehet megdönteni a burzsoázia hatalmát, s kivívni a proletárhatalmat. Marxot és Engelst nem az ideológiák „egyeztetésének" szándéka vezette, hanem az, hogy az együttes munka közben harcot folytassanak a szocialista ideológia igényével fellépő, de munkásellenes ideológiák ellen. Ezért széleskörű agitációt folytattak a munkások körében, heves harcot vívtak a kispolgári áramlatok, az „igazi szocialisták" és a proudhonisták ellen. E küzdelmek eredményeképpen: 1847ben megalakult a „kommunisták szövetsége". Engels | résztvett az alakuló kongreszI :;zus munkájában és a „szö! vétség" későbbi tevékenyséAz 1848-as forradalomban nemcsak propaganda és agitációs tevékenységet folytatott (elsősorban mint a Marxszerkesztette „Űj Rajnai Üjság" munkatársa) és nemcsak a forradalomban követendő proletár stratégia és taktika kidolgozásában volt szerepe — hanem maga is fegyverrel a kezében küzdött az ellenforradalmárok ellen. A forradalom bukása után Engels emigrációba kényszerült. Manchesterből segítette csaknem két évtizeden át • a Londonban élő Marxot anyagilag is. ideológiai munkájában is. Megírta — Marx helyett és neve alatt — a „Forradalom és ellenforradalom Németországban"-t, s számos hadtörténeti cikk került ki tollából. Emellett nagy részt vállalt a nemzetközi munkásmozgalom irányításában is. Éles harcot folytatott az I. Internacionáléban részvevő anarchista elemek, s a német munkásmozgalomban akkor uralkodó Lassalle-féle kispolgári irányzat ellen. Tanácsokkal látta el az Angliába emigrált munkásvezéreket, forradalmárokat. Figyelemmel kisérte és számos cikkben kommentálta a kontinensen és Amerikában lezajlott politikai eseményeket. Engels — Marx halála után is — nagy gonddal foglalkozott a német munkásmozgalommal. Számos elméleti művét (pl. „Anti-Dühring", Előszó Marx: „A góthai program kritikája" c. művéhez, stb.) szentelte a német szociáldemokráciában megnyilvánuló kispolgári áramlatok elleni harcnak, s á porletárforradalom és a proletárdiktatúra elvének elfogadáséért és megvalósításáért folytatott küzdelemnek. Engels —Marx halála után — félbehagyta megkezdett, vagy tervbe veit munkáinak megírását, s nagy barátja hátrahagyott műveinek kiadására fordította ideje zömét. A „Tőke" II. és III. kötetének sajtó alá rendezésével, I. köteténele új kiadásával, a „A góthai program kritikájá"-nak és sok egyéb marxi műnek nyilvánosságra hozatalával állított örök emléket nemcsak Marxnak, hanem magának is. A „Töke II. és III. kötete kettőjük közös műve" — írta Lenin. Hosszú évtizedek alatt Engels Marxszal együtt hatalmas munkát végzett. Továbbfejlesztve mindazt, amit az emberiség legkiválóbb gondolkodói addig alkottak — kidolgozták a forradalmi munkásosztály pártjának a világnézetét: a dialektikus materializmust. A dialektikus materializmus, első és egyetlen világnézet, amely tudományosan tárja fel a természet és a társadalom jelenségeit, s ezek összefüggéseit és helyesen állapítja meg a törvényszerűségeket. Így lehetővé teszi, hogy a proletáriátus előre lássa a történelmi fejlődés irányát és — tudatosan felhasználva az objektív törvényeket — meggyorsítsa ezt a fejlődést. Marx, Engels tanításai ma élőbbek és sokszer la szélesebb tömegeket mozgósítanak, mint valaha. Azért elevenek ma is ezek a tanítások, mert Lenin és Sztálin zseniálisan továbbfejlesztette és alkalmazta őket korunkra. S e tanítások szellemében épül a — szocializmus hazájában — kommunizmus, s e tanítások szellemében építik a szocializmust a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok népei, köztük a német nép is, amely Marxot, Engelst adta az emberiségnek. Ezt a zászlót viszik sikerrel előre a szabadságukért küzdő és a még kapitalista elnyomatásban sínylődő nemzetek dolgozóinak legjobbjai is. A kommunista pártok évtizedes harcok közepette tanulták meg, hogyan kell a marxizmust—leninizmust országaik sajátos körülményeire alkalmazni. A marxizmus —leninizmus alkalmazása során alakították ki politikai irányvonalukat, amelyet kérlelhetetlen harcban védtek meg minden jobb- és baloldali elhajlás ellen. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata lelelplezte nálunk azt a jobboldali elhajlást, amely szembefordul a párt politikájával, a marxizmus—leninizmus tanításával és népünk érdekeivel. Ha e jobboldali megalkuvó politika nem ütközött volna pártunk ellenállásába és nem zúzta volna azt szét Központi Vezetőségünk, akkor komoly veszélyt jelenthetett volna népi demokratikus rendszerünkre, a szocializmus ügyére, hazánk szabadságára. Pártunk márciusi határozata a jobboldali hibákat felfedte és szétzúzta, de természetesen hiba lenne azt hinni, hogy egy határozat magábavéve elég, hosszú — hosszú hónapok hibái kijavítására — különösen, ha a hibák kispolgári csökevényekkel és kapitalista maradványokkal szervesen összefonódtak. Ezért Engelsre — a nemzetközi munkásosztály nagy tanítómesterére emlékezve az eddiginél alaposaoban tanulmányozzuk soha el nem évülő forradalmi tanításait. nem elvont dogmákként. hanem úgy, ahogyan megalkotta őket: mint az osztályharc erős fegyvereit, amelyek, ha helyesen alkalmazzuk. hazánkban is győzelemre viszik a szocializmus ügyét. Tóth Ferc tanársegéd