Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-31 / 204. szám
OELMBGYBRORSZBG Szerda, 1955. augusztus 8t. Mi történt a külpolitikában ? A francia kormány még nem hozta nyilvánosságra Marokkóval kapcsolatos elhatározásait Uétfön a francia minisztertanács három 11 órán át folytatta tanácskozásait a marokkói kérdésről. A tanácskozások során a francia kormány tagjai megállapodtak a Marokkóval kapcsolatos további lépésekben, határozatukat azonban nem hozták nyilvánosságra. Mindössze annyi vált ismeretessé, hogy Grandval helyett a kormány Boyer de la Tour tuniszi helytartó! kívánja megbízni a marokkói fökormányzói teendők ellátásával. A Párisién Liberé szerint már elült az Elyseé-palotában kitört vihar és a kormány ismét egységessé vált, mert visszadöbbent a kormányválság lehetőségétől. A mostani megegyezés törékenységét — mint a Combat megállapítja — két nehézség okozza: egyrészt a marokkói franciák, másrészt a marokkói nacionalisták beleegyezésének elérése. — „A franda közvélemény többsége — állapítja meg az Humanité-ben írt dkkében Léon Feix — ma már megegyezik Ben Arafa távozásában. Ben Jusszef szultánnak Madagaszkárból való visszatérésében, kormányzótanács alakításában, s a marokkói kormány kijelölésében. Cigemicu japán külügyminiszter hétfőn ** megkezdte tanácskozásait Dulles amerikai külügyminiszterrel. E tanácskozások három napig tartanak. A hétfői tárgyalások utjn egy amerikai szóvivő kijelentette: a két államférfi áttekintette a nemzetközi helyzetet, beleértve a genfi kormányfői értekezlet tanácskozásait és a távol-keleti fejleményeket. 'A világsajtó élénk figyelemmel kíséri Sigtmicu amerikai tárgyalásait és figyelemreméltó kommentárokat fűz e tárgyalások kilátásaihoz. — Sigemicu — állapítja meg a News Chronicle című angol lap washingtoni tudósítója — aki Washingtonba érkezett, hosszú diplomáciai pályájának e legkényesebb küldetése során közli majd Dulles-szal a japán kormánynak azt a kívánságát, hogy az amerikaiak: 1. gyorsítsák meg távozásukat Japánból, 2. adják vissza Japánnak a háború folyamán elfoglalt területeit, 3. engedjék meg, hogy Japán „tökéletesen független államként élhessen". Minden jel arra mutat azonban — folytatja cikkében a tudósító —, hogy az Egyesült Államok — jóllehet elismeri Japán „maradék szuverénitását", a Bonin- és a Riu-Kiu-szIgetcsoport felett, — nem számolja fel támaszpontjait Okinava-szigetén, s nem vonja ki csapatait Japánból, amíg nem látja helyzetét sokkal biztosabbnak a Távol-Keleten, mint most. A japánok — állapítja meg cikke befejező részében a tudósító — nem hajlandók olyan iramban és méretekben fegyverkezni, hogy az Egyesült Államok kívánja". Tegnapi számunkban ismertettük Dulles amerikai külügyminiszter tervét, melyszerint az Egyesült Államok hajlandó hivatalos szerződésben is biztosítani a jelenlegi határokat Izrael és az arab államok között. Befolyásos angol lapok hétfői számukban azt írták, hogy „az arab világban hidegen fogják fogadni Dulles amerikai külügyminiszter új palesztinai béketervezetét." — „Aligha valószínű — állapítja meg a Times —, hogy ez a terv valakit is kielégít a Közép-Keleten". A Daily Telegraph kommentárjában leszögezi, hogy „kedvező visszhangra sem az izraeliek, sem az arabok részéről nem lehet számítani. Az izraeliek ismét veszélyeztetve látják a nehezen megszerzett Jeruzsálemet és Nyugat-Galileát. Az arabok attól tartanak, hogy szent háborújuk aljas kompromisszummal végződhet és esetleg az Arab Liga széthullására vezet". Az ENSZ leszerelési albizottságának angnsztns 29-i ülése New-York (TASZSZ). A genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet javaslatának megfelelően augusztus 29-én újra megkezdte munkáját az ENSZ leszerelési albizottsága. ÍA'z első ülésen a sorrend szerint A. A. Szoboljev szovjet megbízott elnökölt. Szoboljev szovjet megbízott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány t'élemenye szerint a leszerelés megvitatásánál az a jóf eladat, hogy megtalálják a módot a nagyhatalmak álláspontjának közelebb hozására és a megegyezés megteremtésére mind a hagyományos fegyverzet csökkentésének, mind az atomfegyver eltiltásának kérdésében. Szoboljev megjegyezte, hogy éppen e cél elérését szolgálják a szovjet kormány május 10-i javaslatai a fegyverzet csökkenésére, az atomfegyver eltiltására és az új háború veszélyének kiküszöbölésére. Szoboljev a továbbiakban ismertette azoknak az újabb javaslatoknak a lényegét, amelyeket a szovjet kormány július 21-én Genfben, a négy hatalom kormányfői értekezletén terjesztett elő. Ezek a javaslatok tovább fejlesztik a május 10-i szovjet indítványt. A szovjet megbízott hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kormánya a maga részéről már tett gyakorlati intézkedéseket a fegyveres erők csökkentésére. A Szovjetunió elvárja — mondotta Szoboljev —, hogy a jelentős fegyveres erőkkel rendelkező államok a maguk részéről habozás nélkül hasonló intézkedéseket tesznek saját jegyveres erőik csökkentésére. „A genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet eredményei — az, hogy a fegyverzet csökkentésének és az atomfegyver eltiltásának kérdésében jelentős közeledés történt az álláspontokban, — kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy az albizottság gyorsan és sikeresen megoldja az ENSZ közgyűlés által rárótt feladatokat. A szovjet küldöttség ugyanúgy. mint azelőtt, most ls hajlandó együttműködni a többi küldöttséggel e fontos és halaszthatatlan feladatok megoldásában". Lodge, az Egyesült Államok képviselője az albizottság elé terjesztette azt a javaslatot, amelyet Eisenhower elnök tett a genfi értekezleten. Mi úgy vélekedünk — jelentette ki az amerikai megbízott, hogy a leszerelésnek az ellenőrzés az Nutting angol megbízott hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió május 10-i javaslatai „kétségtelenül tágabb teret adnak a megegyezésre a leszerelés meghatározott céljait illetően". Hozzáfűzte, hogy olyan nemzetközi ellenőrző rendszert kell létrehozni, amely akkor is működik, ha az államok között nincs meg a bizalom. Jules Moch francia megbízott az albizottság elé terjesztette azt a javaslatot, amelyet Faure francia miniszterelnök tett a genfi értekezleten. Ez a katonai kiadások pénzügyi ellenőrzésének megteremtésére irányú!. A javaslat értelmében a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése következtében felszabaduló anyagi eszközök egy részét át kell adni egy külön nemzetközi alapnak, hogy az az elmaradott országok megsegítésére használja fel ezeket az eszközöket. Martin kanadai megbízott megjegyezte, hogy az albizottság londoni ülésein jelentős lépéseket tettek az albizottság céljának elérésére, egy megegyezésen alapuló leszerelési program kidolgozása felé. Az albizdttság kedden folytatta munkáját. Rövid külpolitikai hírek Bukarest (MTI) A román kormány elhatározta: ez év december elseje előtt 40.000 fővel csökkentik Románia fegyveres erőinek létszámát. • Párizs (TASZSZ) Merchant, európai ügyekkel megbízott amerikai külügyi államtitkár augusztus 29-én Párizsba érkezett. A párizsi rádió jelentése szerint Merchant kijelentette, hogy tárgyalásokat folytat majd a francia hivatalos személyiségekkel a Genfben október 27-én megnyíló négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet előkészítése céljából * Párizs (MTI) Az AFP jelenti. hogy kedden délelőtt öszszeült az északatlanti tanács. Az angol, amerikai és francia küldöttek a legközelebbi genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet előkészületei. ről tárgyaltak. Pártélet Használjuk bátran a kritika és az önkritika fegyverét A párt mindennapi életében olyan szükség van a bírálatra és az önbírálatra, mint az élő szervezetnek a levegőre. Bírálat és önbírálat nélkül egyes elvtársainknál, sőt egész pártunkban önelégültség, önteltség üt* heti fel a fejét, ami azt jelentené, hogy megpihenünk babérainkon. A munkásosztály pártja, amely a dolgozó nép anyagi és kulturális jólétének élharcosa, minden elavultnak ellensége és minden újnak zászlóvivője, — éppen ezért egy pillanatig sem lehet meg becsületes, nyílt kritika, kommunista önkritika nélkül. Enélkül pártunk nem tudna előre haladni. Csakis úgy lehet megszüntetni a fogyatékosságokat, ha őszintéin feltárjuk őket. Az Űjszegedi KenderLenszövő Vállalat pártbizottságának titkárá nem féltette a tekintélyét, nem félt, hogy lejáratja az üzemi pártbizottságot, amikor az egyik értekezleten megállapította: náluk, a gyárban csak néhány pártcsoport tart rendszeres megbeszélést és ez egyik alapvető oka annak, hogy a taggyűlések gyengék, hn ;v egészében lanyha a pártélet. Csóti József elvtárs elsősorban önmagát bírálta ezzel, húszén az Űjszegedi KenderLenszövő Vállalatnál is a pártbizottság titkára felelős mindenekelőtt a pártmunkáért. Talán éppen a vezető elvtársak önkritikus magatartásából következik, hogy ebben az üzemben az egyszerű párttagok, a munkások sem idegenkednek a bírálattól, nem tartanak semmiféle „következménytől", hanem bátran megmondják a magukét. A stoppoló üzemrészben dolgozó elvtársak a Megyei Pártbizottság tagja előtt tették szóvá: helytelenítik, hogy az üzemi pártbizottság vezetői, de a felsőbb pártszervek kiküldöttei is csak nagyon ritkán mennek le a munkatermekbe, hogy beszélgessenek a dolgozókkal, hogy kikérjék véleményüket egy-egy pártpolitikai, vagy termelési kérdésben. Pedig ezt nagyon fontosnak tartják, mert tudott dolog, hogy például a szocializmus építésének olyan fontos alapja, mint a munkaverseny, nem irodai ügy, hanem attól függ a sikere, hogy a dolgozók mennyire teszik magukévá. A vezető kommunistáik az űjszegedi gyárban eddig is megszívlelték az alulról jövő bírálatot, és ez elég biztosíték arra, hogy ezentúl sűrűbben és rendszeresen ellátogatnak a munkások közé. Ritkán azonban még mindig előfordul, hogy egyet elvtártak nem értik a bírálat és az önbírálat jelentőségét. Ügy fogják fel, hogy nem célszerű nyíltan beszélni hibáinkról, mert ezt az osztályellenség gyengeségünk jeléül foghatja fel és kihasználhatja. A közelmúltban a Délmagyarország — a dolgozó parasztok véleményének adva hangot — helytelenítette, hogy a tápéi pártbizottság titkára a legnagyobb dologidőben ment el szabadságra, amikor égető szükség lett volna az ő irányítására. Egyes elvtársak azonban úgy vélték, hogy a bírálat nem segített, hanem elvette a párttitkár elvtárs kedvét a munkától. Ez a felfogás helytelen. Hibáink nyílt beismerése és becsüleletes kijavítása csak erősítheti, emelheti pártunk tekintélyét a tápéi dolgozó parasztok előtt is. Elvtársaink hibáinak takargatása, a kritika élének tompítása nemcsak gyökerében helytelen, hanem a legnagyobb mértékben veszélyes is. Elsősorban azokra a kommunistákra nézve veszélyes, akiket „kímélni" és „óvni" akarnak. Sztálin elvtárs azt mondja: „Kímélni és óvni a kádereiket hibáik takargatásával annyi, mint feltétlenül tönkre tenni ezeket a kádereket." Van rá elég példa Szegeden is, hogy el kellett távolítani funkciójukból korábban jól dolgozó vezető elvtársakat, mert senki nem figyelmeztette, senki nem bírálta őket elvtársi módon és ennél fogva hibát hibára halmoztak, amit már nem lehetett jóvá tenni. Ezért mondja ki pártunk Szervezeti Szabályzata: „A párttag kötelessége, hogy fejlessze a bírálatot, az önbírálatot, illetve az alulról jövő bírálatot, ne titkolja el és személyekre való tekintet nélkül tárja fel pártunk előtt a munkában észlelt hibákat, rendellenességeket; ne legyen közömbös a hibákkal szemben, küzdjön meg* szüntetésükért, harcoljon a munkában a látszatsikerre való törekvés, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat elfojtása összeférhe* tetlen a párthoz való tartozással." Természetesen továbbra sem tűrjük meg a kritika jelszavának leple alatt azokat a rosszindulatú, ellenséges rágalmakat, amelyek nagyszerű szocialista építő munkánk bemocskolására irányulnak. A jobboldali politika hatására a* osztályellenség azt hitte, hogy eljött az ő ideje és támad ást indított nem csak egyes elvtársaink ellen, hanem pártunk és államhatalmunk ellen. A munkások, a dolgozó parasztok, a néphez hű értelmiségiek csak helyeselni tudták, amikor a párt keményen visszaverte ezeket az ellenséges támadásokat. Ugyanilyen idegen számunk* ra az olyan „önkritika" is, amelyet szintén a jobboldali elhajlás hívei szerettek vol* na meghonosítani és amely nem volt más, mint felesle* ges és elvtelen önmarcango* lás. Célja a párt tekintélyé* nek lerombolása volt. Itt, Szegeden is többen voltak, akik egyszerre tagadni kezdték azokat a történelmi je* lentőségű eredményeket, amelyeket pártunk vezetésével dolgozó népünk elért, ugyanakkor felnagyították elkövetett, de idejében kijavított hibáinkat. Ezt a káros „önkritikát" szigorúan meg kell különböztetni a mi kommunista önbírálatunktól, amelynek célja, szocializmust építő társadalmi rendünk megszilárdítása, népi államunk erösitése, a munkásosztály felfegyverzése. Űgy kell használnunk a kritika, önkritika fegyverét, hogy az üzemekben a munkások, a falvakban a dolgozó parasztok ébersége még nagyobb legyen, mint eddig, hogy dolgozó népünk még fokozottabban kapcsolódjék be a szocializmus építésének közös művébe. Ezért kell szüntelenül fejleszteni és bátorítani a pártmunka és a termelés fogyatékosságainak alulról kiinduló bírálatát, ezért kell átültetnünk a mindennapi életbe az önkritika jelszavát. Gazdag szüret ígérkezik Már az ősztől megjavul az italboltok borellátása Berlin (MTI) Tschirschky követségi tanácsos, a nyugatnémet külügyminisztérium protokollosztályának helyettes vezetője, aki Moszkvában illetékes szovjet szervekkel megbeszélést folytatott a nyugatnémet—szovjet tárgyalások technikai előkészítőéről, kedden visszaérkezett Bonnba és beszámolt Brentano külügyminiszternek moszkvai tevékenysége eredményéről. A szovjet hatóságok a tárgyalások idejére a moszkvai Szovjetszkaja szállót a nyugatnémet kormányküldöttség részére tartják fenn. Ezen felül Adenauer kancellárnak pihenés céljára Moszkva közelében kényelmes villa áll majd rendelkezésére. A több mint száz tagú nyugatnémet kormányküldöttség zöme szeptember 4-én, vasárnap este különvonaton utazik el Bonnból, és kedden este érkezik meg Moszkvába. A küldöttség különvonata a Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság területén halad át. Adenauer és a kormányküldöttség vezető csoportja szeptember 8-án leszállás nélkül a Német De-1 _ Milyen szüret. mokratikus Köztársaságon és ( ]ornra számítanak? Lengyelországon keresztül re- . — Hordóink befogadó ké1 pessége 14 ezer hektóliter. A járásban tett rövid szemleutunik után (amelyről előző számunkban adtunk beszámolót) ellátogattunk a Borforgalmi Vállalat szegedi központi felvásárló telepére. Ez a telep modern, higiénikus felszerelésével tűnik ki. A bor zömét hatalmas, kivülbelül csempével borított 500—1000 heklós betonhordókban tárolják. E betonhordók tulajdonképpen nem is hordók, hanem ciszternák, hiszen alakjuk is négyszögletes, kockaalakú. Bennük •"házasítják*-, azaz keverik a különböző helyekről beérkező, de azonos borfajtákat. A hordók töltése és ürítése a legújabb hazai gyártmányú villanyié jtőgépekkel történik, amelyek óránként 70 heiktót képesek kiszívni. Szűrés esetén a fejtőgépet a hasonlóan modern szűrőgéphez kapcsolják. Néhány kérdést teszünk fel Király Pál elvtársnak, a telep többszörös sztahánovista vezetőjének, aki ezenfelül a szakma kiváló dolgozója címet is viseli. ötször akkora forgalom, mint tavaly forgapül Moszkvába, Ezt az űrtartalmat ötször akarjuk megtölteni, összehasonlításul elmondhatom, hogy tavaly csak egyszeresen tudtuk megtölteni hordóinkat. — Mire alapítják ezt a számítást? — Mindenek előtt a termésbecslésekre. Az általános kép az, hogy ahol tavaly 6—7 hektó termett, ott most 20— 25 hektóra lehet számítani. A jó kilátásokat mutatja az is, hogy nagy a kereslet a gazdálkodóknál a hordók iránt, s hogy mindenütt hozzák eladni a tavalyi borokat, vagyis csinálják a helyet az újnak. A harmadik negyedévi borbegyűjtési tervet máris 135 százalékra teljesítettük, pedig hátra van még az egész szeptember hónap. Beszélgetésünkhöz csatlakozik a vállalat szállítási vezetője is, aki közli, hogy 22 teherautóval, 7 vontatóval, 42 vasúti tartálykocsival állnak készenlétben, hogy a szüreti forgalmat lebonyolítsák. A szegedi igazgatóság versenyre hívta ki az ország többi borforgaimi igazgatóságát a rakodási idő lerövidítésére és a gépkocsi-kapacitás maximális kihasználására. A termelők számíthatnak arra. hogy a gazdag termés ellenére sem lesz fennakadás az átvételnél. Most néhány "kényesebb* kérdést teszünk fel a pincészet vezetőjének. Az első a keverésre vonatkozik: nem árt-e a házasftás a bor minőségének? — Nem. A helyes kezelés javítja a minőséget. De nem is lehet elkerülni a különböző helyekről beérkező borok összekeverését, hiszen enélkül nem tudnánk az egyes borfajták egységes minőségét biztosítani. — És mi az igazság a szalmabor körűi ? Igaz-e, amit a közfelfogás tart, hogy a szőlőborokat mostanában kukoricából erjesztett borutánzattal keverik? — Nem igaz. Teljesen ki van zárva, hogy a vállalat által kezelt és szállított borba hamisított anyagok keveredjenek. A vállalat telepvezetői minden bort, amelyet a termelőktől átvesznek, gondosan megvizsgálnak, s ha a legcsekélyebb gyanús ízt észlelik, laboratóriumi vizsgálatot rendelnek el, amely teljes hitelességgel kimutatja az ital valódi tartalmát. Mint Sajó elvtárstól, az igazgatóság vezetőjétől később megtudjuk, már eljárást is indítottak ilyen módon leleplezett borhamisítók ellen. — Festeni sem festik a borokat? — De igen — azonban csakis borral. Hogy a gyengébb színezésű alföldi boroknak élénkebb színt adjanak, néha hegyvidéki otellószőlőből kivont festékanyaggal színezik. Erre azonban nálunk csak ritkán kerül sor, — Ezek szerint egyáltalában nem kerül forgalomba borutánzat? — Ezt nem mondtam. Az ital iránti nagy keresletre való tekintettel ugyanis (amelyet az elmúlt évek szűkebb terméséből nem lehetett kielégíteni) forgalomba hozták és az italboltokban különösen fröccs formájában ma is árusítanak úgyj nevezett itókát. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem bor, hanem — neve szerint is — üdítő szeszes ital, amely szintetikus úton kerül előállításra. Az italmérések kötelesek feltüntetni, hogy bort, vagy itókát árusítanak-e és az utóbbit tilos borként feltüntetniöik. ürömmel közölhetem azonban, hogy az idei várható jó szüret eredményeképpen az úgynevezett itóka teljesen kikerül a forgalomból, sőt a gyártását is megszüntetik. ; — Ezek szerint számíthatunk arra, hogy ősztől kezdve már csak valódi borral találkozunk a vendéglőkben és italmérésekben? — Igen, számítani lehet erre. A jó szüretnek ez lesz egyik legközvetlenebb és I legörvendetesebb következIménye,