Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-31 / 204. szám

Szerda. 1955. augusztus 31. 3 Versenyre hívjuk a meaye gépállomásait Az őszi munkák sikere érdekéken versenyt kezdeményeztek a Szentesi Gépállomás dolgozói Mi, a Szentesi Gépállomás dolgozói, november 7-e tiszteletére indított harmadik versenyszakasz keretében őszi betakarítási, szántási, vetési versenyre hívjuk ki a megye valamennyi gépállomását, az alábbi feltételek alapján. •j A 23.400 normálhold őszi tervünket 110 százalékra teljesítjük, azaz: 2340 normálhold munkával többet végzünk el és emellett 3 százalók üzemanyagmegtakarítást érünk el, ami 7040 kiló üzemanyagot jelent. O Az elkészített végrehajtási ütemtervünket, melyben részletesen lefektettük a trágyázás, a betakarítás, a szántás, a vetési, a gépi fogat és a munkaerő szükségletét; a beütemezett határidőre teljesítjük. Az őszi búza vetését október 26-ra, az őszi mélyszántást a tsz-ben november lS-re, egyéni dolgozó parasztoknál november 30-ra befejezzük. Termelőszövetkezetekben elvégzünk 2080, egyéni dolgozó parasztoknál 5090 katasztrális hold mélyszántást. O A mezőgazdászok az alábbi vállalást teszik: A termelőszövetkezetekben elvégzünk 920 katasztrális hold szerves trágyázást és 1250 katasztrális hold műtrágyázást. A pentozánhatás kiküszöbölése érdekében nitrogén alaptrágyázást is végzünk. A trágyázást a felfektetett tábla-törzskönyvek | talajerőállapot adatai alapján végezzük. Megszervezzük a közpöntosí- tott csávázást és szelektorozást, hogy a magtisztítást mielőbb el tudjuk végezni. E célból három helyen központosított csávázási és szelektorozásf központot állítunk fel, 579 katasztrális hold kukoricavetésünket az érési foknak megfelelően október 15-ig, a 124 katasztrális hold cukorrépát október 20-ig, 52 katasztrális hold takarmányrépát október 30-ig, 111 katasztrális hold napraforgót szeptember 20-ig a legkisebb veszteséggel betakarítjuk. 'fi kukorica érésének kitolódása miatt az ideális vetőágy előkészítését mesterségesen oldjuk meg. Ennek érdekében az ekék után kis gyűrűshengereket kapcsolunk a talaj tömörítésére. Az őszi kalászosok vetéséről jó szervező munkával gondoskodunk, hogy az elkészített vetésforgó (vetési sorrend) alapján október 26-ig befejezzük. Az őszi kalászosok területéből 650 katasztrális holdon keresztsoros vetést alkalmazunk. A termelőszövetkezeti mozgalom felfejlesztése érdekében feldolgozzuk termelőszövetkezeteink eredményét, egyes tagok és családok jövedelmét is, s ezeket mint agitációs érveket a termelőszövetkezeti tagokkal együtt kisgyűle'sek, családlátogatások alkalmával az egyénileg delgozó parasztok körében ismertetjük. Széleskörű agitációt fejtünk ki, s igyekezünk őket meggyőzni a termelőszövetkezeti mozgalom előnyéről. A zavartalan téli átteleltetés végett elkészítjük az átteleltetés takarmánymérlegét és az esetleges hiányzó takarmány biztosítására silótakarmányról gondoskodunk. Előtérbe helyeztetjük a szerződéses tejtermelést, melyen keresztül nagymennyiségű kocpatakarmányhoz jutnak termelőszövetkezeteink. Termelőszövetkezeteinkben besilóztatunk 2400 köbméter takarmányt, melynek besilózását a DISZ-fiatalok segítségével hajtjuk végre. A Műszaki dolgozóink vállalják az egész őszi munkák folyamán az erő- és munkagépek karbantartását. Hiba esetén a javításokat úgy végezzük, hogy a műszaki kiesések a legminimálisabbak legyenek. Répakiemelő ekénket állandóan üzemben tartjuk és a mezőgazdászokkal együtt minőségi munkáját állandóan ellenőrizzük. A kukorica szárvágás mielőbbi gyors végrehajtására egy szárvágó konstrukciót készítünk és ebbe a munkafolyamatba kombájnunkat is bevonjuk. A téli gépjavítások zavartalan végrehajtásához a szükséges alkatrészeket már most megrendeljük és a meglévő szerszámgépeinkkel az önköltségcsökkentés, valamint az alkaírészbiztositás érdekében házi alkatrészgyártásunkat tovább fokozzuk. r A gépállomás adminisztratív dolgozói vállalják, hogy a határidős jelentéseket (havi jelentések, stb.) határidő előtt 3 nappal elkészítik, a kintlévőségek behajtása érdekében — szükség esetén — személyes látogatásokat is tesznek. Gondoskodnak arról, hogy a könyvelés állandóan naprakész állapotban legyen és ébren őrködnek a pénzügyi fegyelem betartásán. Az ütemterv szerinti számvitelt betartják és munkáikat teljes egészében eszerint végezik. Z 'A fenti versenyvállalás sikeres végrehajtása érdekében a verseny nyilvánosságát állandóan ébren tartjuk és dekádonként a teljesítményeket rendszeresen értékeljük. Versenyhiradón, feliújságon, Versenytáblán, hangoshíradón keresztül az élenjárókat népszerűsítjük, a lemaradókat serkentjük. E versenyvállalásunkat brigádonként megvitattuk. Felhívjuk a megye valamenynyi gépállomásának dolgozóit, hogy csatlakozzanak versenyvállalásunkhoz és induljunk harcba az őszi betakarítás, szántás-vetési munkák sikeres végrehajtásáért. A gépállomás dolgozói nevében: Tóth Pál igazgató Szabó-Szűcs János párttitkár Mácsal Lajos ÜB.-elnök — hilKtii — Az MNDSZ Szeged városi titkársága készül az új oktatási évre. Ismeretterjesztő, pedagógiai előadások, gazdaasszonykörök és békebeszélgetések szerepelnek az oktatási tervükben. Az 1955/56-os évben hat természettudományi, nyolc orvosi, hat irodalmi és történelmi, négy könyvankétot és három mezőgazdasági tárgyú előadást tartanak. Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat és két területi alapszervnél "Tanuljunk szabni, varrni*, a Szegedi Kenderfonógyárban "Háztartási tanácsadó« tanfolyam indul. Ezenfelül a Magyar—Szovjet Barátsági Hónap ideje alatt négy előadáson ismertetik a szovjet asszonyok munkáját és életét, — Az MSZT Szeged városi titkársága az új oktatási évben a tavalyihoz hasonlóan orosz nyelvtanfolyamot indít. Az 1955/56-os évben az elmúlt év haladó és kezdő tanfolyama mellett társalgófok is indul. Ezen főleg oroszszakos közép- és általánosiskolás tanárok vesznek részt. Szeptember 18-án Egerben ismét forogni hestl a szerencsekerék Kéthónapi szünet után rövidesen ismét forognak a szerencsekerekek, megkezdődnek a húzások. Szeptember 18-án Egerben tartják a IV. Békekölcsön 3. sorsolását. Ez — az ötéves Tervkölcsön első húzása óta — már a 31. államkölcsön-sorsolás lesz. Az eltelt 6 esztendő alatt csaknem 6 800.090 egész kötvény számát sorsolták kl. A feles, a negyedes és a nyolcados címletű kötvények figyelembe vételével azonban a nyertesek száma jelentősen meghaladja a kisorsolt kötvények számát. Az eddig megtartott 30 sorsoláson államunk több mint 1 milliárd 870.000 forintot fizetett vissza nyeremény és törlesztés formájában a kölcsönjcgyzőknek. Az idei 5 sorsoláson is már több mint 1 millió 810.000 kötvénytulajdonos között csaknem 330 millió forintot sorsoltak ki. Az államkölcsön-sorsctlások már megszokottá váltak. A dolgozók mégis nagy figyelemmel kísérnek minden újabb húzást, amikor ismét sok ezer kötvénytulajdonosra mosolyog a szerencse. Különösen nagy érdeklődés előzte meg az ötéves Tervkölcsön március 20-i tizedik, egyben utolsó sorsolását. Ezúttal fizettek vissza első ízben teljes egészében államkölcsönt Magyarországon. A nyeremények és a törlesztések formájában visszafizetett összeg jelentős. Azt a hasznot azonban, amit az államkölcsönök a dolgozó nép számára nyújtanak, nem mérhetjük le csupán ezen. A kölcsönadott forintok testet öltenek a hatalmas, új, ipari, mezőgazdasági, kulturális és szociális létesítményekben, amelyeket az elmúlt években hoztak létre. Köztudomású az is, hogy a készpénzjegyzéseknek községekben 50, városokban és kerületekben pe» dik 25 százalékát a község!, illetve városfejlesztési alapra használják fel a tanácsok. Ebből az összegből olyan terveket valósítanak meg, amelyékre a költségvetési kenet egyébként nem nyújtott volna fedezetet Nincs felső határ Jegyzetek a technika egyik bátor szegedi alkalmazójáról V/ DISZ-szervezet alakult Petőfi telepen Szerdán este tartotta alakuló összejövetelét a Petőfitelepi DISZ-szervezet. Az alakuló gyűlésre 27 fiatal jött össze és Toldi István igazgató elvtárs üdvözölte őket. A gyűlésen Szikora elvtárs, a városi DISZbizottság nevében köszöntötte a fiatalokat. Beszédében visszaemlékezett a jól működő telepi ifjúsági DISZ-szervezetre és hasonló jó munkát kívánt a jövőben. A gyűlésen ismertettük ezenkívül a kultúrotthon programját. A kultúrotthont a kerületi tanács rendbehozatja és az új DISZ-szervezet is itt kap helyet. Az alakuló gyűlésen jelen volt egy-két idősebb elvtárs is, akik segítséget adnak kezdeti munkánkhoz. Csanádi Géza DISZ-titkár Ma este színielőadás az MSZT-ben Ma este 8 órai kezdettel az MSZT Horváth Mihály utcai székházában Dihovicsnij "Nászutazás* című zenés vigjátékát mutatják be a szegedi Nemzeti Színbáz művészei: Dómján Edit, Papp Teri, Kovács János, Lakky József és Lehóczky Zsuzsa. Jegyek az MSZT székházban korlátolt számban kaphatók. Nem könnyű vele, Zengei Jánossal, a Szegedi Kenderfonógyár kártolójának főművezetőjével összetalálkozni. Mert a munka a kártolóban is mindig új és új kérdéseket hoz. S kinek kellene elsősorban ezek elintézéséért harcba szállni, ha nem neki?! Amikor keressük, ott áll a gépek között és valamit magyaráz az egyik munkásnőnek. Testét egyszerű kékszínű munkaruha takarja, olykor megcsillan szemüvege. Pár perc múltán másik géphez siet. Léptei még frissek, fiatalosak. öt évtized és három esztendő múlott el fölötte. Harmincegy esztendeje, hogy a Szegedi Kenderfonógyárba jár dolgozni. Akár a tenyerét, úgy ismeri a kártolót, s könnyen kiigazodik a többi üzemrészek munkájában is. Megköveteli a rendet, s végtelenül igazságos. Ismerik, szeretik, becsülik a vén gyárban. Segédmunkásként kezdte Wintmer „úr" (így hívták a gyár egykori tulajdonosát) idejében. S ahogy összetalálkozva vele a kártolóban lépdelünk, mindjárt észre veszi, hogy a kender különös szaga furcsa a látogatónak. Megjegyzi: „megszokja az ember, s aztán oda se néz.. s Az utóbbi években nagyon sokat tökéletesedett a kártoló portalanítása, számos egészséget I sőbb, nem is sokára már száTÖRTÉNELEMTANAR vagyok, így érthető, hogy Lődi Ferenc elvtársnak a „Délmagyarország" augusztus 26-i számában „Egy könyvtári kiadvány margójára" című cikkében nagy érdeklődéssel olvastam mindazt, amit Szeged és az ellenforradalom viszonyáról mondott. Érdeklődéssel és figyelemmel, de sajnos, mégsem egészen értein. Túlságosan is zavaros Lődi elvtárs megfogalmazása és azt az érzést kelti az olvasóban, hogy erőltetetten magyaráz bele egyes szavakba olyan értelmet, ami azokban nincs, hogy utána könnyedén cáfolhassa — amit senki sem állított! Ahogy a szólás mondja: megpatkolja a nyulat; aztán üti, mint a lovat! A kifogásolt mondat így szól: „Szeged az ellenforradalom szülővárosa. Szégyene ez a városnak, menteni is lehet, hogy a puszta véletlen, a földrajzistratégiai okok, a városba gyűlt idegenek tették azzá ..." Nem világos, hogy Lődi Ferenc elvtárs mit is kifogásol tulajdonképpen? Kiemeli a „menteni is lehet" szavakat, de miért? Hiszen utána lényegében ő is ugyanazt teszi, amikor azt bizonygatja, hogy Szeged sohasem volt az ellenforradalom szülővárosa. Ez a megállapítása azonban ellentmond a történelmi tényeknek, s annak is, amit az iskolában erről tanítunk. Kétségtelen ugyan, hogy a város lakóinak általaSzeged és az ellenforradalom Hozzászólás az „Egy könyvtári kiadvány margójára" című cikkhez ban kevés közük volt a szegedi ellenforradalomhoz (bár ne feledkezzünk meg a szegedi urak, gazdag polgárok, gyárosok és alsóvárosi kulákok Szerepéről, akiknek képviselői — Kelemen Béla, Back Bernát, Biedl Samu stb. — pozíciókat is töltöttek be az ellenforradalmi szervezetekben!), sőt a szegedi munkásság sztrájkokkal is küzdött ellene. Szeged azonban — mégiscsak Szeged, s róla még „A magyar nép története" című mű is azt mondja: „Szegeden nemcsak az ellenforradalom gyülevész hada indult el útjára, de a .szegedi gondolat' is!" Ez — lényege szerint — semmiben sem különbözik Péter elvtárs megállapításától. Megnéztem a Lődi elvtárs által idézett tanulmányt is. Ebben Székely Lajos ezt írja: „Nem Szeged proletariátusán, nem Szeged dolgozó népén múlt, hogy 1919-ben e város lett a fegyveres ellenforradalom kiindulópontja". (Kiemelés tőlem MM.). Azt hiszem, mindenki egyetért velem: az már igazán szőrszálhasogatás. ha valaki a „kiindulópont" és a „szülőváros" sza-^ vak közt ..lényeges" különösé-, get vél: Véglére is a orózaii stílus is megenged bizonyos képes beszédet! LÖDI ELVTÁRS tételként szögezi le. hogy „az ellenforradalom nem földrajzi, hanem osztályfogalom". Ennek a szembeállításnak semmi értelme sincs! Aki csak kicsit is ismeri a Tanácsköztársaság és az ellenforradalom történelmét tudja, hogy az adott viszonyok között a proletárdiktatúra ellen sehol sem szervezkedhettek a még szét nem vert feudális és burzsoá elemek sikerrel, csak Aradon és Szegeden, a francia imperialista hadsereg jelenléte miatt! Tehát a szervezkedés: osztály fogalom; de. hogy éppen itt történt: földrajzi tényezők következménye. Amint Péter elvtárs helyesen írta: „földrajzistratégiai okok" tették. „Szégyene ez a városnak, menteni is lehet..." — ez a kitétel áll a támadás pergőtüzében. Láttuk már, hogy a „menteni is lehet" kifejezés nyilvánvalóan ugyanazt jelenti, amit Székely Lajos tanulmányában és Lődi elvtárs cikkében is megtett: arra vonatkozik, hogy a szegediek — különösen a szegedi dolgozók — nem vállaltak és nem vállalnak közösséget a Szegeden szervezkedett, itt „született" ellenforradalommal. Már most, hogy „szégyene-e" ez a városnak vagy sem, ezzel kapcsolatban Péter elvtárs — szerintem helyesen — vállalja a város felelősségét (amint József 'Attila is „A Dunánál" című költeményében a magyar történelmet — Werbőczystül, Dózsástul), s érdekes, hogy vállalta maga Lődi elvtárs is 1952-ben „Szeged" címmel megjelent, a város történelmét is megverselő elbeszélő költeményében. Ebben a „Nem védtek én ..." című (vesd össze: „menteni is lehet!"), az ellenforradalomról szóló fejezetében ilyen sorokat olvasunk: Szeresselek-e ennyi szenny után? Pucéran álsz, te város énelőttem: szégyenfoltod az arcom égeti. Magamban én már hányszor tépelődtem: Legyen kéz, s azt a foltot tépje ki! (Nem az én, hanem Lődi Ferenc kiemelései! — M. M.) MIÉRT BfiRAL hát Lődi elvtárs másokat azért, amit nemrégiben még maga is úgy vélt? Hógy másik szólással kérdezzek: más szemében a szálkát ...? Márta Mihály ált. isk. tanár Makó-üiváros védő berendezés valósult meg. Régen, a tőkés idején akkora volt itt a por. hogy az ember nem látott két métert előre". A kártolóban, gépektől körülvéve egy kis fülke áll. Ez a főművezető szobája. Ott telepedünk meg. hogy szót váltsunk, beszélgessünk Zengei Jánossal, aki sztahánovista módon végzi teendőjét fontos, felelősségteljes beosztásában. Sok új módszert honosított meg, s hirtelenjében nehéz lenne összeszámolni újításait. Legutóbb meglelte a módját, hogyan lehet takarékoskodni a drága olasz ken. derkóccal. Az olasz kender kóc lényegesen vékonyabb szálú, hajlékonyabb, mint a magyar kenderkóc, s így belőle finomabb fonalat, finomabb és könnyebb árut lehet gyártani. Az a kenderfonal a jó, amelyben általában ötven úgynevezett elemi szál található. A magyar kócból az 50 elemi szál számottevően vastagabb fonalat adott, mint az olasz kócból Nem nyugodott ebbe bele. Átalakított egy roncs kártolót, amelyiken még ő is dolgozott a tőkés Wimmerék idejében. Az átalakítással. más szerkezetek közbeiktatásával, szóval új finomítási technológiával sikerült a magyar kócot vékonyabb szálúvá változtatni. A magyar nyersanyag hasonlóvá vált az olaszhoz. A fonalak előállításához így kevesebb olasz kócot használnak. Nem is olyan régen a kártoló naponta 16 mázsa olasz nyersanyagot „fogyasztott". Ma már ez a szám öt mázsára csökkent. — Vajon van-e még lehetőség újításra, jobb eljárásra? — kérdezzük, hogy így is „kicsikarjuk", most vajon mivel nincs megelégedve. Válaszol is gyorsan, s ha nem tudnánk tetteit, lelkesedéstől fűtött szavai is azt mutanák, hogy a technika bátor alkalmazója, egyik úttörője. — Jelenleg a finom kártoló etető hengereinek működését akarom megváltoztatni. Papír, ceruza kerül elő. Lerajzolja, hogy milyen a finom kártoló etető hengerének működése, s hogyan akarja azt jobbá tenni. A két henger tűi érintkeznek; ehelyett a tűk fogaskerék szerinti kapcsolását tartja jónak. Ez a fogaskerék szerinti elrendezés hozzájárul az anyag jobb minőségéhez. De vajon pusztán feltevés-e ez, vagy akad már valami gyakorlati tapasztalat? Nem feltevés! Kiderül, hogy három finom kártoló etető dobját Zengei János elgondolása szerint átalakították, s ennek haszna mutatkozik. További gépeket alakítanak át. A munka kezdetén állnak ilyen vonatkozásban és kémok is kimutathatják majd az eredményt. A főművezető javakor* beli ember, de a tettrekészségben akármelyik fiatallal felveszi a versenyt. Nincs nála örök, megdönthetetlen dolog a munkában. Ezt ő így önti szavaikba: "Nem állhatunk meg, ami tegnap elég volt, ma már kevés. Szebb, jobb, olcsóbb áru csak akkor lesz, ha újítunk, ha befogjuk a technikát*. Mélyen igazak ezek a szavak. S Zengei János elvtárs is egyike azoknaik. akiknek van szívük, erejük, szakmai tudásuk ahhoz. hogy elvessék a régi, idejétmúlt módszereket, s újat alkalmazzanak helyettük. Az új nem is egyszer gondok, bajok között születik. De mindig győzedelmeskednie kell; a haladás úrrá lesz és összezúzza a régi módszerek recsegő eresztékeit. Mennyi éjszaka, átvirrasztott óra, mennyi tépelődés húzódik meg Zengei János újítása mögött... Mégsem torpant meg. Igazán, őszintén tudja, s tettei bizonyítják: "Ha meg van a jó munka, akkor haladunk mi is, itt dolgozók előbbre". Keserves körülmények között ismerkedett a szakmával. Segédmunkás korában is — a tőkés idejében — szerette a gépeket. Nem magyarázott neki senki, hiszen akkor mindenki féltve őrizte a tudását, hogy pozícióját biztosítsa. A fiatal Zengei János munkaidő után (napi 12 órát dolgoztak akkor) rajzolgatni kezdte a gépeket, vizsgálgatta működésüket. Feljelentették ezért, s többször is a rendőrségre hurcolták azzal, hogy kémkedik, vagy tán valami rosszat akar. Pedig semmi más szándéka nem volt, csak az, hogy egy kicsit előbbre lépjen a megismerés, a tudás birodalmában. Félti-e szakmai ismereteit, hosszú évtizedek gyakorlati tapasztalatát a főművezető? Nem! Odaadóan, szeretettel adja át a mesterség *fogásait» a segédművezetóknek, a fiatalabb nemzedéknek. Hagyja őket gondolkodni, segíti képességeik kibontakoztatását. Széli Fülöp segédművezetővel is foglalkozik, aki bizony nem kevésszer fordul hozzá: "János bácsi, legyen szíves magyarázza már el az etetődob működését*. Szívesen tesz ennek is eleget. Beszélt Széli Fülöppel arról, hogy állandóan tanulni kell. A fiatal segédművezető beiratkozott a technikumba. S a főművezető maga is tanulmányozza a szakkönyveket. Előre kell menni, a technika alkalmazásának nincs felső határa. (morvay) F i