Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-30 / 203. szám

BfLMBGTÍRORSZac Kedd, 1955. augusztus 30. Mi történt a külpolitikában ? Egyiptomi tiltakozás a francia kormány észak-afrikai terrorakciói ellen Nagyjelentőségű tanácskozások kezdőd­" tek tegnap New-Yorkban, az Egye­sült Nemzetek központjában: összeültek az ENSZ leszerelési albizottságának a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Anglia, Francia­ország és Kanada képviselőiből álló tagjai, hogy most már a kormányfők genfi értekez­t létén elfogadott irányelvek figyelembevételé­vel folytassák az ez év júniusában London­ban megszakított tanácskozásaikat. A cél: el­fogadható leszerelési terv elkészítése. A tanácskozás kedvező nemzetközi lég­körben kezdődik. Kedvezően befolyásolja az értekezlet alakulását az a már ismert körül­mény is, hogy a Szovjetunió kormánya ez év december 15-ig' 640 ezer fővel csökkenti a Szovjet Hadsereg létszámát az Ausztriából kivont szovjet haderők leszerelésén kívül. Most már a nyugati államoknak kell bizony­ságot tenniök megegyezési szándékaikról. Eb­ben az esetben a tanácskozások hamarosan eredményre vezetnének. fTgyancsak tegnap kezdődött meg Lon­•J donban zártajtók mögött a Föld­közi-tenger keleti medencéjének helyzetét tárgyaló angol—görög—török megbeszélés. A külügyminiszterek vezetése alatti küldöttsé­gek különösen Ciprus kérdésével foglalkoznak majd tüzetesebben. Görögország — mint is­meretes — magáénak követeli a szigetet. Törökország hajlandó beleegyezni abba, hogy Ciprus továbbra is angol érdekeltség legyen, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben Anglia lemondana a Ciprus feletti uralomról, úgy a sziget ismét Törökországhoz kerüljön visz­sza. Anglia továbbra is magáénak követeli a szigetet, kész viszont tárgyalni a szigetnek nyújtandó önkormányzatról, de ezt sem haj­landó időponthoz kötni. Vasárnap délután a francia kormány ™ minisztertanácson tárgyalta meg a marokkói helyzetet. 'A minisztertanács a haj­nali órákban fejeződött be és a tegnapi na­pon ismét folytatódott. Hírek szerint főleg Grandval marokkói főkormányzó helyzetét és azt vitatták, hogy Ben Jusszef, a száműzött szultán most, vagy később hagyja-e el jelen­legi helyét, Madagaszkár-szigetét? A francia kormány Észak-Afrikában NATO (az Északatlanti Szövetség rendelke­zése alá tartozó) csapatokat és hadfelszere­lést használ fel az algíri és a marokkói nem­zeti mozgalom leverésére. Nasszer egyip­tomi miniszterelnök pár nappal ezelőtt Byroade egyiptomi amerikai nagykövettel foly­tatott beszélgetése során elítélte a francia Kortnány ezen eljárását és e tényt valameny­nyl arab ellen elkövetett ellenséges lépésnek minősítette. Hivatalos közlemény szerint Nasszer kijelentette Byroadc-nak, hogy az egyiptomi kormány a NATO fegyveres erői­nek észak-afrikai bevetését úgy tekinti, hogy az jiem csupán Franciaország részéről ellen­séges lépés, de ellenséges lépés az Eszakat­lanti Szövetségben résztvevő országok részéről ls, amelyek Franciaország számára megen­gedik e ténykedéseket". A miniszterelnök az amerikai nagykövet előtt kifejezésre juttatta, hogy Egyiptom ria­dalommal szemléli a marokkói események ki­menetelét, valamint a jogukért és szabadsá­gukért küzdő fegyvertelen emberek elleni erő­szakos tetteket. Nasszer megkérte az amerikai nagyköve­tet, hogy nyilatkozatának tartalmát hozza az amerikai kormány tudomására. •Németország egyesítése nem valósítható meg as európai biztonság árán* Max Rrimann nyilatkozata Boriin (TASZSZ) A Freies Volk közölte Max Reiman­nak, a Német Kommunista Párt első titkárénsík nyilat­kozatét. Reimann hangsú­lyozta, hogy a szociáldemok­rata és kommunista, párton­kívüli és kereszténydemok­rata munkásoknak a parasz­tokkal és minden békeszerető hazafival együtt tovább kell harcolniok a németek kölcsö­nös megértéséért. Németország újraegyesítése nem valósítható meg az európai biztonság árán, sem pedig a német nép békés és demokratikus érdekei ellené­re. Németország újraegyesí­tése csakis az európai biz­tonság szavatolásának útján, a nyugat-németországi mo­nopolistáik és militaristák el­leni következetes harcban, a Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság közeledésével lehetsé­ges. A béke fenntartásának leghatékonyabb biztosítéka az európai kollektív bizton­sági rendszer megteremtése. Reimann az össznémet vá­lasztásokkal kapcsolatos kér­désre válaszolva ezt mon­dotta: •— Nem lehet szó szabad össznémet választásokról, ha fennmaradnak a párizsi egyezmények, ha uralmon vannak a militaristák, ha a Német Kommunista Párt be­tiltásával fenyegetőznek, ül­dözik a béke és a demokrá­cia híveit, ha tart a fasiszta és militarista egyesülésekhez tartozó banditák terrorja, fo­kozódnak a támadások a szakszervezetek és a munká­sok sztrájkjoga ellen, ha uralmon varrnak a politikai hatalmat megvásárló mono­póliumok ... Ezért most Nyu­gat-Németországban meg kell teremteni a demokratikus körülményeket, annak bizto­sítókát, hogy ragaszkodjanak az alkotmány demokratikus elveihez. Ez lesz a két né­met állam közeledésének és Németország demokratikus alapon való békés újraegye­sítésének belpolitikai felté­tele. Rövid külpolitikai hírek Fegyveren összetűzés egyiptomi és izraeli katonaság között Ismét súlyos határsérté­sekre került a sor a gazai övezetben egyiptomi és iz­raeli csapatok között. A va­sárnap egész nap tartó fegy­veres akciók során mindkét részről többen meghaltak és megsebesülték. AFP-jelentés szerint az egyiptomiak által aknatűzzel megtámadott iz­raeli katonák viszonozták a tüzelést. Izraeli szóvivők sze­rint a gazai övezetben vasár­nap lezajlott összecsapás a legsúlyosabb 1950 óta. A gazai övezetben a hely­zet meglehetősen feszült. Dulles amerikai külügymi­niszter pénteken az amerikai külügyi tanács előtt mondott beszédében kijelentette: Az Egyesült Államok hajlandó hivatalos szerződést vállalni az arab—izraeli határok biz­tosítására, azdk erőszakos megváltoztatása ellen. — -Ha az ide tartozó problémák megoldást nyemek — mon­dotta a külügyminiszter —, Eisenhower elnök ajánlani fogja, hogy az Egyesült Ál­lamok csatlakozzék egy olyan szerződéshez. vagy olyan egyezményhez, amely meg­akadályozza, hogy bármelyik fél erőszakkal megváltoztam sa az Izrael és arab szom­szédai közötti határokat*. Az ide tartozó megoldandó problémaként az amerikai külügyminiszter az izraeli 900 ezer arab menekült kér­désének megoldását, az Iz­rael és az arab államok kö­zötti biztonság kérdését és az Izrael és az arab orszá­gok közötti határok végleges megállapítását említette. Angol sajtóvélemények sze­rint Dulles javaslata sem az izraeli, sem az arab körö­ket nem elégítette ki, mivel egyik fél számára sem nyújt elfogadható megoldást a je­lenlegi igen feszült helyzet­ben. Eden angol miniszterelnök szombaton egy konzervatív­párti gyüle'sén mondott beszé­dében kijelentette: „a genfi kormányfői értekezlet után sok kommentár látott napvilágot az értekezlet eredményeiről. Sok dicséret hangzott el és bizo­nyos bíráló megjegyzéseket is tettek. En nem látok okot a szélsőségekre, sem ebben, sem abban az irányban. A genfi ér­tekezlet fontos volt, mert a háború befejezése óta a négy hatalom kormányfői most talál­koztak először és megegyeztek a külügyminiszterek munká jának programjában . Genfre nem is azért került sor — folytatta Eden —, hogy rendezzük e kérdéseket, ha­nem azért, hogy lehetővé te­gyük e kérdések megvitatását. Ha mindkét fél azzal az elha­tározással megy majd Genfbe — mondotta befejezésül Eden —, hogy létrehozza a rende­zést, akkor meggyőződésem szerint szűkíteni lehet majd a szakadékot. Ez több annál, ami egy évvel ezelőtt lehetségesnek látszott". A kommunisták marxista-leninista nevelése A kommunista és a mun- I káspártok, amelyeket egész ; tevékenységükben a legyőz- I hetetlen marxista—leninista elmélet vezérel, egyik igen fontos feladatuknak tekin­tik az ideológiai munkát, a kommunisták eszmei-politi­kai nevelését. A kommunista és a munkáspártok széles kör­ben felhasználják a Szovjet­unió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalatait, s évről évre jobban szervezik meg a pártoktatást, a marxista­leninista elmélet propagan­dáját. A népi demokratikus or­szágok kommunista és mun­káspártjai most összegezik az elmúlt pártoktatási év ered­ményeit, s előkészítik az új, 1955—1956-os tanévet. Az elmúlt tanévben a Kí­nai Népköztársaságban és a többi népi demokratikus or­szágban a pártszervezetek je­lentősen megjavították a kommunisták marxista—leni. nista nevelésének irányítá­sát, s nagyobb figyelmet for­dítottak a pártoktatás eszmei tartalmára. Ezekben az or­szágokban kiépült a tanuló­körök, a szemináriumok, az iskolák és a tanfolyamok ki­terjedt hálózata; növekedett az előadóirodák, a pártokta­tési házak és a könyvtárak száma; azok számára, akik egyénileg tanulmányozzák a marxista—leninista elméletet, előadásokat tartanak, konzul­tációkat rendeznek; tömeges példányszámban adják ki az oktatáshoz szükséges segéd­könyveket; javul a propagan­dista káderek kiválasztása és képzése. A pártszervezetek fokozták a marxista—leninis­ta klasszikusok művelnek, a központi bizottsági ülések, a kommunista és a munkáspár­tok konferenciái és kongresz­szusai határozatainak propa­gandáját. Javult a marxista— leninista politikai gazdaság­tan tanulmányozása; sok or­szágban a tavalyinál jóval szélesebb körben szervezték meg az SZKP történetének tanulmányozását. A mindennapos politikai képzésnek, a marxista—leni­nista elmélet propagandájá­nak megvan az eredménye. A népi demokratikus országok kommunistái mind tevéke­nyebben, mind nagyobb kö­telességtudattal működnek, mint a tömegek igazi szerve­zői a szocialista építés min­den területén, kíméletlenül harcolnak a burzsoá ideológia ellen, a marxista—leninista elmélet vulgarizálása és meg­hamisítása ellen. Nagy hiba volna azonban, ha beérnék az elért eredmé­nyekkel, s nem látnák a fo­gyatékosságokat, amelyek még ma is megvannak a párt­tagok és a tagjelöltek marxis­ta—leninista nevelésének megszervezésében. Mint a né­pi demokratikus országok London (TASZSZ). Mint a Reuter Khartumból jelenti, a dél-szudáni felkelők augusztus 27-én este közölték a kormány­nyal, hogy készek feltétel nél- í kommunista és munkáspárt. ...,,, , , . . jai vezető szerveinek határo­kul letenni a fegyvert. Az uze- megállapítják. „ Dropa. net akkor érkezett meg, ami­kor a kormánycsapatok készü­lődtek, hogy támadást indítsa­nak Torit helység ellen, ahol felkelők főhadiszállása volt. Genf (TASZSZ). A Kínai Népköztársaság és az Ameri­kai Egyesült Államok nagykö­veteinek soronkövetkező ülését, amelyet augusztus 27-re tűztek ki, az amerikai megbízott ja­vaslatára augusztus 31-re lasztották el. ha­Ai amerikai merőgazdasági küldöttség vesetője a Szovjetunióban tett útjáról Washington (TASZSZ) Dr. Lambert, a Szovjetunióból visszatért amerikai mezőgaz­dasági küldöttség vezetője a nemzeti sajtóklubban adott villásreggelin beszédet mondott. Lambert a küldöttségnek a Szovjetunióban tett útját -nagyszerűnek- mondotta, hozzátette, hogy az amerikaiaknak alkal­muk volt megfigyelni a szovjet mezőgazdaságot. "Láttuk — mondotta —• milyen sikereket crnek el. Valóban érnek el sikereket. Sok olyat láttunk, amiből hasznunk lesz, épp úgy. ahogy az Egyesült Álla­mokban járt szovjet kül­döttség is sok olyat látott, ami nekik hasznos Iesz». Lambert jellemezte a szov­jet mezőgazdaság struktúrá­ját és számadatokat idézett a Szovjetunió kolhozairól és szovhozairól. *A moszkvai egyetem a legnagyszerűbb egyetem, amelyet valaha is láttam a világon- — mondotta a to­vábbiak során. ganda- és agitációs munka még mindig elmarad az élet által diktált égető feladatok, a szocialista társadalom épí­tésének feladatai mögött. A szocialista építés nagy ügye megköveteli, hogy az összes kommunisták, de kü­lönösen a pártfunkcionáriu­sok rendszeresen munkálkod­janak eszmei-politikai szín­vonaluk emelésén, állandóan és kitartóan tanulmányoz­zák a marxista—leninista el­méletet. De a valóságban ko­rántsem ez a helyzet. Példá­ul, mint a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezető­sége megállapította, az ön­kéntesség elvének helytelen értelmezése arra vezetett, hogy egyes pártszervezetek­ben a kommunisták nagy ré­szét nem vonták be az állan­dó politikai oktatásba. Ugyan­ez volt a helyzet tavaly Len­gyelországban. Csehszlovákia, Románia, Bulgária, és más országok egyes pártszerveze­teiben is. Világos, hogy ezzel megszegik a szervezeti sza­bályzat egyik legfontosabb követelményét, amely előírja, hogy minden kommunista ál­landóan munkálkodjék öntu­data fejlesztésén, igyekezzék elsajátítani a marxizmus­leninizmus tanításait. A múlt tanév során kitűnt, hogy számos pártszervezetben a pártoktatásnak súlyos fo­gyatékossága. hogy még ala­csony a pártoktatási foglal­kozások eszmei-elméleti szín­vonala. A propagandisták még nem mindig kapcsoliák össze az elméleti tételeket a közvetlen gyakorlati felada­tokkal. amelyeknek megoldá­sán a párt fáradozik, kevéssé tárják föl a marxista—leni­nista tanítás alkotó jellegét. A marxista—leninista elmé­let nem dogma, hanem a cse­lekvés vezérfonala. A mar­xista—leninista elmélet pro­pagandája akkor a leghatéko­nyabb és csak akkor eredmé­nyes, ha harcos, támadó jel­legű, ha közvetlenül segíti a szocialista építés nagy fel­adatainak megvalósításáért, a régi, az elhaló ellen, az új, az élenjáró megszilárdításá­ért vívott harcot. A pártoktatás sikere nagy­részt attól függ, hogyan irá­nyítják a pártszervezetek a kommunisták oktatását, ho­gyan ellenőrzik az iskolák, a tanulókörök, a szemináriu­mok és az egyénileg tanuló kommunisták munkáját. Egyes vezető pártfunkcioná­riusok azonban édeskeveset törődnek a pár toktatás színvonalának emelésével, gyengén ellenőrzik a pártok­tatás különböző láncszemei­nek munkáját és gyakran csupán a statisztikai adatok összegyűjtésére szorítkoznak. Kihez még hozzá kell ten­nünk, hogy sokan közülük különféle „objektív" okokra, többek közt bokros teendőik­re hivatkozva nem fordítanak kellő figyelmet saját eszmei­politikai képzésükre, és nem mutatnak példát az egyszerű kommunistáknak. Ennek kö­vetkeztében ők is elmarad­nak. s rosszabbul teljesítik kötelességeiket. A kommunis­ta és a munkáspártok vezető szervei helyesen teszik, hogy harcolnak a politikai oktatás elhanyagolása ellen. A kapitalista, a gyarmati és a függő országok kommu­nista ás munkáspártjai mun­kájuk bonyolult körülményei és nagy nehézségeik ellenére jelentős erőfeszítéseket tesz­nek tagjaik politikai képzésé­nek megszervezésére; Az Olasz Kommunista Párt például elérte, hogy több százezer tagja szívósan és ki­tartóan munkálkodik esz­mei-politikai színvonalának emelésén. Megszervezték a különféle tanulókörök és tan­folyamok kiterjedt hálózatát, amelynek az a célja, hogy a párt kádereit felvértezze a marxizmus—leninizmus alap­jainak szükséges ismereteivel. Olaszországban csupán 1951­től 1954-ig több mint 257.000 hallgató végezte el a pártok­tatás különféle tanfolyamait. Tavaly csupán az egyhónapos tanfolyamokon 1316 kommu­nista tanult; több százezer kommunista más oktatási formákban vett részt. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága ál­tal szervezett pártiskolákon, a megyei és az üzemi párt­szervezetek iskoláiban jelen­leg több száz vezető párt-' funkcionárius részesül mar­xista-leninista képzésben. A megyei és az üzemi párt­szervezetek a pártaktíva számára szemináriumokat rendeznek. A pártsejtekben szervezett nevelő jellegű vita­előadásokon rengeteg kom­munista vesz részt; Németország. Nagy-Britan­nia. Ausztria, Indonézia, Ja* pán, Brazília, Argentína és más országok kommunista pártjai nagy eszmei-nevelő munkát végeznek tagjaik kö­rében. Kanada Haladó Mun­káspártja például a pártaktí­va számára iskolahálózatot szervezett, a nagyvárosokban pedig megindította a dolgo­zók esti főiskoláit. A marxi­ta—leninista elmélet aktív propagandája segít a kommu­nista és a munkáspái*toknak abban a harcban, amelyet a munkásosztály egységéért, a dolgozók életbevágó követe­léseiért és demokratikus jo­gaiért, a nemzeti független­ségért és a tartós békéért vívnak. Több kommunista és mun­káspárt központi vezetősége nemrég tartott ülésén gondo­sain elemezte a pártoktatás megszervezésének eredmé­nyeit és fogyatékosságait, és kijelölte a kommunisták esz­mei-politikai nevelése meg­javításának útjait. A ve­zető pártszervek abból indul­nak ki, hogy a mai nemzet­közi helyzetben, amikor a bé­kéért, a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért, a dolgozók létérdekeiért vívott harcban bonyolult feladatoik hárulnak a pártokra, különösen nagy gondot kell fordítani a kom­munisták eszmei felvértezé­sére. Valamennyi pártban nagy figyelmet fordítanak a propagandista káderek kép­zésére, a pártoktatás egyes formáiban részvevő pártta­gok helyes kiválasztására, az elméleti oktatás és a közvet­len gyakorlati tevékenység szorosabb összekapcsolására. A pártok központi bizottsá­gai a konkrét feltételekből kiindulva dolgozzák ki a tan­terveket és a tematikai ter­veket az új tanévre. A pártszervezetek, abból kiindulva, hogy a politikai oktatás legfontosabb formája a kommunisták egyéni tanu­lása, mindent megtesznek, hogy a tanév folyamán ál­landóan megfelelő segítség­ben részesítsék az egyéni ta­nulókat. A marxizmus—leninizmus a kommunista és a munkás­pártok erejének és életké­pességének kimeríthetetlen forrása, biztos iránytűjük, vezércsillaguk. A kommunis­ta és munkáspártok a mar­xista—leninista elmélet segít­ségével eligazodnak a kon­krét körülmények között, a konkrét helyzetben, és meg­találják a legbonyolultabb feladatok megoldásának he­lyes útjait. A marxista—leni­nista elmélet alkotó elmélet, amely szakadatlanul fejlő­dik és új tapasztalatokkal, új következtetésekkel és té­telekkel gazdagodik. Az űj tanév késedelem nélküli és szervezett előké­szítése sokban hozzá fog já­rulni, hogy a kommunisták még jobban elsajátítsák a munkásosztály nagy, felsza­badító ideológiáját, s hogy a kommunisták nagy tömegei még elmélyültebben tanul­mányozzák Marx, Engels, Lenin, Sztálin hatalmas, élet­igenlő tanítását, amely a kommunista és a munkás­pártokat felvértezi a társa­dalmi fejlődés és az osztály­harc törvényeinek ismere'é­vel, a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyéneik le­győzhetetlenségébe vetett nagy hittel. (A Tartós békéért, népi de­mokráciáért! legújabb számá­nak vezércikke.) 0 Minisztertanács rendelete a magánkisiparosok exporttevékenységének előmozdítására A Minisztertanács leg­utóbbi ülésén rendeletet ho­zott az olyan magánkisiparo­sok részére nyújtandó ked­vezményekről, akik export­cikkeket, illetve importot he­lyettesítő anyagokat állíta­nak elő. A rendelet többek között kimondja, hogv a magánkis­iparosok kizárólag export­cikkek, valamint importot helyettesítő anyagok, termé­kek előállításából eredő jö­vedelemeik után — egyéni jövedelmeiktől elkülönítve — kedvezményes jövedelem­adót fizetnek. Az ilyen tevékenységet folytató kisiparosok az alkal­mazottak után fizetendő jö­vedelemadóból 50 százalékos kedvezményt kapnak,

Next

/
Thumbnails
Contents