Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-30 / 203. szám

Kedd, 1955. augusztus 30. DELMflGYflRORSZBG (Yomhss JCámltj if4ámankás m£g,e.mhe.Mlte magát Combos Károly fiatal for­mázó a selejtgyártók listá­ján elsőként szerepelt még egy évvel ezelőtt a Szegedi Vasöntödében. Nem volt olyan nap, hogy kisebb, vagy nagyobb öntvénydarabokat ne írtak volna a nevére se­lejtként. Megtörtént vele az is, hogy egész napi munká­jának felét elrontotta, mert az akarás hiányzott nála. Ezért is tanakodtak sokáig az üzem vezetői, mi történ­jen vele. A beszélgetés mái­nem használt, meghallgatta a fiú, amit mondtak neki, de ment tovább a maga útján. Akkoriban volt, hogy az öntödében csoportosították a formázókat. A Jó szakmun­kások mellé egy-egy selejt­készítő került. Combost be­vették a -Május l"-brigádba. Nem nagyon tetszett a dolog neki, s amikor csak tehette, ürügyet keresett egy kis „sé­tára-. Ez egyébként szokása volt. Visszatérte után aztán „hajrá- — dolgozott. Ilyen­kor bánta is, milyen lesz az öntvény. Ahogy esik, úgy puffan — gondolta —, csak hadd menjen egyik a másik után. így aztán változatla­nul 17—18 százalék maradt a selejtje, de csak egy ideig. A brigád többi tagjai -nem győzték cérnával" Combos tetteit. Sok volt már a rovásán. Lerontotta az eredményüket. A brigádok közötti első helyet is elvesz­tették miatta. A brigádvexelő aztán úgy rendelkezett, hogy odaszólította maga mellé. — Itt dolgozol mellettem — mondta neki —, de úgy, ahogy én. — Jó — egyezett bele a fiú s úgy igazította a formázó szekrényét, hogy együtt ha­ladjanak a brigádvezetővel. Ment is az vagy két napig. Közben Gyömbér Géza bri­gádvezető szóval tartotta Combos Károlyt. Mindjárt az elevenén kezdte. Tudta, hogy a fiú szeret szórakozni és ahhoz pedig pénz kell. — Ugye jó lesz neked az a száz-kétszáz forint, amivel majd többet kapsz, ha jól dolgozol? — szólt a fiúhoz. Az csak figyelt — és für­gén járt a keze. A brigádve­zető meg csak beszélt. Nem hangoskodva, a maga szokott modorában, s nem mindig a munkát emlegette. Szaporod­tak a szekrények mindkettő­jüknél egyformán. Combos pedig észre sem vette, hogy sűrűbben figyeli brigádveze­tője kezét. Közben-közben a brigád vezető egy-egy szak­mai megjegyzést tett a fiú felé. Ügy, mintha mellékesen tenné. Két nap után azonban is­mét akadt valami ürügy Combosnak egy kis sétára. Azután többször is. Nem volt sokáig távol egyszer sem, de ez épp elég idő volt a munkában az elmaradásra. — Csak négy formázó szekrénnyel maradtam el — mondta az egyik alkalommal, miután terepszemlét, tartott. A szokott módon igyekezett megszüntetni az elmaradást, de aki jól megnézte, azt ve­hette észre: gyors a fiú ke­ze, de mégis most már gon­dosabban bánik a készülő munkával. A kályhákhoz most nagy­karikát formáz. Sürgős a munka és nem lehet hibázni. Na­gyon megígérte a brigádnak, hogy jóval kevesebb selejtje lesz. így is volt. Híre ment az üzemben már korábban is, hogy Combos Károly job­ban dolgozik. Maga is hal­lotta, hogy beszélik. Ez, meg a jutalom is, amit legutóbb kapott, jól esett neki. Még jobban igyekezett, nem hiá­ba. Sok jóminőségű kályhát vár a vásárló közönség. Com­Gazdag szüret ígérkezik A Borforgalmi Vállalat felkészült a szüret zavartalan lebonyolítására Milyen lesz az idei szüret? Használt-e, vagy pedig ártott a szőlőnek a nyáron lehullott sok eső? Az oly sokakat ér­deklő kérdés megválaszolásá­ra a borügy legilletékesebb szakértőihez, a Borforgalmi VáLlalat megyei igazgatósá­gához fordultunk. Válasz he­lyett meginvitáltak bennün­ket: nézzünk körül a válla­lat egy-két célgazdaságában és szüretelő telepén, hogy szóbeli felvilágosítás helyett a helyszínen alkossunk képet magunknak a szüret kilátá­sairól. Pusztaszeren van a vállalat egyik legszebb célgazdasága. Területe nem bos Károly pedig selejt nél- nagy: 24 hold van itt szőlő­kül csinálja már a nagyka­rikákat a kályhákhoz. — Lesz belőle is kiváló dolgozó, ha igyekszik — mondják róla a brigádban. Az is a céljuk, hogy a 17 éves fiút azzá neveljék. Fü­zesi István brigádtag is, ami­kor csak teheti, segít neki. Maga a megengedett három százalék alá szorította a se­lejtjét és esélyese a jövő hó­nap elteltével a kiváló dol­gozó jelvénynek. Nagygyűlés Budapesten az 1930, szeplember l-l tüntetés 25. évfordulóján A Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottsága és a Magyar Munkásmozgalmi Intézet 1955. szeptember 1-én fél 6 órakor a Sportcsarnok­ban az 1930. szeptember 1-i tüntetés 25. évfordulóján nagygyűlést tart. A nagy­gyűlés előadója: Friss István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek tagja. — "A 9-es kórterem« című új magyar film felvételeit befejezték. A film ideigle­nes munkacíme -Tóth Gás­pár esete" volt, eddig így ír­tak róla a lapok. Forgató­könyvét Méray Tibor írta. A filmet Makk Károly rendez­te, operatőrje Illés György. A főszerepeket Molnár Ti­bor. Makláry Zoltán, Ajtay Andor, Darvas Iván, Gábor Miklós, Krencsey Marianne, Szemere Vera és Zolnay Zsu-1 nyilván. zsa játssza. Makk Károly most a film utómunkálatain dolgozik. — A Reuter tokiói köz­lése szerint a japán kormány egészségügyi hatóságai jelen­tették, hogy az utóbbi na­pokban 42 gyermek vesztette életét arzénes tejpor által okozott mérgezés folytán. A betegek listáján még további 4653 gyermek nevét tartják Á csengelei dolgozó parasztok most szemtől szembe láthatták a kulák igazi arcát Molnár János csengelei ku­lák még hét évvel ezelőtt a föld adásvételét korlátozó kormányrendelet előtt szét­íratta rokonaira 50 holdas birtokának jórészét. 23 hol­dat axonban meghagyott ma­gának. Mégis nehogy valaki azt mondhassa rá, hogy ku­lák, sietett belépni az idő­közben megalakított helyi „Lenin" Termelőszövetkezet­be. A csengelei kommunisták, a tsz vezetői nem voltak elég­gé éberek, tehát könnyen megtehette ezt Molnár János. Arra sem figyeltek fel, hogy gadhatta tovább, be kellett ismernie sorozatos lopásait. Most egész Csengele előtt bebizonyosodott, hogy a ku­lák nemcsak a szövetkezeti mozgalomnak ellensége, de ellensége a becsületes kis- és középparasztoknak is. Akiket már munkával, igauzsorával és egyebekkel nem tud ki­zsákmányolni. azokat aljas módon meglopja. Molnár Já­nos és kupecbarátja, Tóth Ferenc rövidesen elnyeri mél­tó büntetését. Sebő Pál vei beültetve (amihez még 23 hold új telepítésű szőlő já­rul) —, de ez a viszonylag kis terület mintaszerű meg­művelésnek örvend. Valóban öröm ezek között a gondosan kezelt tőkék között járni, amelyek a szó szoros értel­mében roskadoznak a bő terméstől. Három-négy kilo­gramm is megterem egy tő­kén. Nem is csoda —, hiszen ötször kapálták és tizenhá­romszor permetezték a sző­lőt, leküzdve ilymódon az esőzés okozta veszélyeket. Rizling, Kövidinka, Musko­tály terem itt, a csemege­fajták közül pedig a Saszla és a Csabagyöngye. Milyen lesz a termés? — A csemegeszőlő úgy lát­szik savanyúbb lesz az idén, mert nem volt elég napfény. A borszőlőre azonban jó volt az időjárás, csak sokat kel­lett permetezni. Harmincnyolc mázsás hol­lankénti átlagra számítanak, ami valamivel felül múlja a tavalyit. Lényegesen felül­múlná, ha az eső és a jég nem okozott volna 25 száza­lékos kárt. A környező egyé­ni gazdálkodóknál 20—25 má­zsás termés ígérkezik. A gazdaság pincéjében ha­talmas, másfél-két méter át­mérőjű hordók frissen kénez­ve várják a szüretet. A pin­ce előtti fedett térségen már készítik elő a préseket is. A must nem marad meg hely­ben. Már a szüret alatt folya­matosan behordják Szegedre, — mert akármilyen öblösek is a hordók, az idei bőséges termés nem férne beléjük. Csak egy szőlőfajta van, amelynek mustja teljes egé­szében itt marad: a musko­tály. Ez a pusztaszeri gazda­ság specialitása, amelyet a helyszínen szűrnek, kever­Kesdődik as új tanév Jól íelkészült az új tanévre a Kiskundorozsmai Közponli Álialános Iskola berendezéseket Végefelé jár a nyár, s a Kás­kundorozsmai Altalános Iskola a kulák tsz-tagságának ideje \ előtti fák leveleit is néhol már alatt állandóan züllesztette, | sörgára halványította a közelgő bomlasztotta a szövetkezetet. Nemrégen azonban fény de­rült Molnár János 50 holdas kulák aljas üzelmére. A hatósági szervek kiderí­tették, hogy éjjel, amikor mindenki otthonában pihen. Molnár János kocsival járja a határt, dézsmálja a szövet­kezet és az egyénileg dolgo­zó parasztok terméseit. Tol­vajlásaiban társa volt neki Tóth Ferenc is, aki nemcsak a lopásban jártas, hanem hosszú idö óta üzérkedik bor­kereskedéssel is. Az engedély nélkül kimért borok árából már Csepel motorkerékpárt tudott vásárolni magának. Molnár János barátjával. Tóth Ferenccel nyolc kereszt gabonát lopott el nemrég a „Lenin" Termelőszövetkezet földjéről. Mindenkinek látni kellett volna azt a jelenetet, amikor Molnár János kulák barátjával együtt — szégyen­táblával „ékesítve" a falun keresztül vitte vissza az ello­pott gabonát a szövetkezet szérűjébe. A csengelei dolgo­zó parasztok most már tud­ják, kik dézsmálták eddig le­vágott lucernájukat, burgo­nyájukat és más terményei­ket. A károsult dolgozó pa­rasztok Molnár János lelep­lezése után egymás után je­lentkeztet A kulák nem ta­ósz. Most még csend van ugyan az iskola előtti téren, de pár nap múlva már hangos lesz reggelenként a környék az is­kolába jövő tanulók zajától. Az „idősebbek" némi fensöbbséggel Ülnek majd be a padokba, az első osztályosok pedig a szokatlanság , szorongásával lépik át a küszöböt. S amikor 8 órakor újra megszólal a csengő 850 tanuló várja a ta­nárok érkezését. Érdemes benézni ilyenkor a kiskundorozsmai iskolába. Link Mihály igazgató elvtárs az új tanévről sok érdekes dolgot mond el; például azt, hogy 28 osztálya lesz az idén az isko­lának és körülbelül 850 tanu­lója. A tanulók 65 százaléka munkás, 15 százaléka pedig paraszt gyerek. A VIII. osztá­lyosok legtöbbje tovább szán­dékozik tanulni, főleg a gim­náziumot választja. 'Az öreg iskolát kitatarozták a nyáron. Olyan most. mintha újjászületett volna. Kimeszel " ' tisztára mosták a ugyi nem 25 ezer íorinloí fordítottak a vízöblítők rendbe­hozatalára. Ugyanekkor gondoltak a kül­területi iskolák rendbehozata­lára is. A Széchenyi Altalános Iskola épületének tatarozására 10 ezer forintot költöttek. 'A másik kerületi iskolában pedig a felszerelést bővítették ki, úgy, hogy a központi iskola szertárából átadták használat­ra azokat a szemléltető eszkö­zöket, amelyekből két példány állott rendelkezésükre. Már régen befejeződött a vakáció a tanárok részére. Au­gusztus elején már megkezdőd­tek a korrepetálások a javító­vizsgára készülő tanulók szá­mára. Számos nevelő a nyár folyamán résztvett egyes tan­folyamokon, vagy a szaktanári tanfolyam valamelyik osztályá­ból vizsgázott a Pedagógiai Főiskolán. Tivadar Endréné például az OTSB által rende­zett röplabda tanfolyamon vett részt Pécelen; Tivadar Endre az OTSB atlétikai tanfolyamán volt jelen. A községi kultúr­munka minőségi megjavítása érdekében pedig Link Mihály­né a kéthetes népi tánctanfo ték a falakat, , ( , padokat, az ablakokat. A nyá- Jyamot vegezte el Szegeden. ron kijavították az egészség- Az alsó tagozati osztályok és csak- f közül 8 kísérleti osztály. Az osztályok vezetői az elmúlt év tapasztalatai alapján már dolgoznak az új kísérleti év eredményes mun­kájának előkészítésén. Az azo­nos szakos, illetve az alsó ta­gozati osztályban párhuzamos osztályt tanító nevelők közösen készítették el éveleji ismétlési tervüket, közösen beszélték meg az egyes tantárgyak és osztályok problémáit. Az idei iskolai év előkészíté­sében az iskola úttörő-csapata is bekapcsolódott. Az iskolai napközi otthonban munkadél utánok keretében agyagból és papírmasséból festett tányérká­kat és apró korsókat készítet­tek, melyek majd a tantermek­nek és a napközi otthonoknak a díszítésére szolgálnak. Ugyancsak nagy igyekezettel készül az úttörő-csapat népi együttese is a tanévnyitó ünnepségre és az I. osztályosok fogadására. A gondos, jó nevelői és ve­zetői munka eredményét tük­rözi minden a tiszta és csinos Központi Altalános Iskolában. 14 kiskundorozsmai tanulóknak öröm lesz szeptemberben kólába menni... B, L_ BAN. nek, s készen szállítanak be a városba. Néhány kilométerrel odébb a kisteleki begyűjtő- és szüretelő-telep tágas színjeiben már végefe­lé közelednek a szüreti elő­készületek. A darálók, pré­sek frissen festve, a mint­egy kétezer hektó befogadó­képességű pince hordói meg­javítva, kívül-belül kipucol­va — minden ragyog a tisz­taságtól. Egészen modern te­lep ez, ahol a szüreti munka csaknem minden mozzanata gépesítve zajlik le. A kocsi­ról a mázsára, onnan a 250 mázsát befogadó betongödör­be kerül a szőlő, ahonnan viszont elevátor viszi fel a folyton működő darálóba. Ez végzi a darálást és az első préselést. A benzinmotorral hajtott darálóból gumicsövek vezetik fel a mustot, egye­nesen a pincébe, ahol az ér­tékes nedűt a hordókba fo­lyatják. A megdarált szőlő pedig halad tovább a maga útján: egy vastag fémcsövön át a hidraulikus (víznyomásos) présekbe, egyikbe a másik után, míg végül háromszoros préselésen átesve a törköly minden létől megszabadul. A prések legtöbbje kétrészes, amj lehetővé teszi, hogy amíg az egyik részben pré­selnek, a másikat kiürítsék és újra töltsék. A henger­alakú prések alatt hatalmas tányér gyűjti össze a mustot; a tányér alján nyílás, amely a betonpadlón át a pince betonmedencéjébe vezet. In­nen szivattyúval juttatják a mustot a 80—90 hektós hor­dókba. Külön kezelik a pi­ros és a fehér szőlőt; a pi­rosat darálás után előbb ká­dakban 24 óráig állni hagy­ják. hogy a festőanyagot a héjjból kivonják. A piros mustot ezen felül a helyszí­nen erjesztik, szemben a fe­hérrel, amelyet édes állapot­ban továbbítanak. Ezért gon­dosan elkülönítik egymástól a kétfajta mustot, hogy meg­óvják a fehéret az erjedés­től. A fehérszőlő feldolgozásá­ra egyébként összesen nyolc prés áll rendelkezésre. A te­lep kapacitása: napi 400 má­zsa szőlő. A jég ellenére is szép ter­més ígérkezik — biztosít ben­nünket Linka József, a telep vezetője, aki több mint ti­zenöt éve a szakmában dol­gozik. — Tavaly 4800 mázsát dolgoztunk föl, de ebből ezer a távolabbi községekből szár­mazott. Most csak a környék­beli hat község hordja ide termését — mégis tízezer má­zsát várunk! Az egyéni gaz­dákkal mintegy ezer mázsá­ra kötöttünk szerződést. Ne­kik is, de azoknak is, akik szerződésen kívül hozzák a szőlőt, azonnal készpénzben fizetünk. A szerződésben lé­vők persze jobban járnak, ök tíz százalékkal magasabb árat, ezen felül mennyiségi és minőségi prémiumot kap­nak. — Hány hasonló szüretelő­telep van a járásban? — kér­dezzük kísérőinket. — A kistelekivel együtt összesen tíz. Pusztamérges. Itt gazdasága és szüretelő állomása is van a vállalatnak. 285 holdas a gazdaság, amiből 100 hold a szőlő, 18 hold újte­lepítésű szőlő, 60 holdat pedig most szántottak fel telepítés alá. A szőlő nem terem itt olyan bőségesen, mint Puszta­szeren, de kiváló zamata van; Pusztamérges híres a boráról. A gazdaságban a tavalyi ter­més négy-ötszörösét várják. Az egyénieknél, akik ugyan­csak szorgalmas munkával ké­szítették elő a szüretet, a ta­valyi két és fél, esetleg három­szorosára lehet számítani. Ha jég nem vitte volna el a ter­més egy részét, rekordszüret volna az idén. Ebben része van a jó időjárás mellett az állam­nak is, amely szép termelési előlegekkel komoly segítséget nyújtott a gazdálkodóknak a szakszerű szőlőműveléshez. A megye területén mintegy két­millió forint szőlőművelési elő­leget folyósítottak a paraszt­ságnak. A pusztamérgesi pincészet befogadó képessége 5.5—6 ezer hektó. A hűvös pincékben hordó hordó mellett sorakozik — ki­sebb, megszokott méretüektől kezdve a 165 hektós, csaknem három méter átmérőjű mamut­hordóig. Most folyik az eszkö­zök kijavítása. A hordókat már rendbe hozták, kívülről ki is festették, az udvarra pedig be­állítottak egy hídmérleget,, amelyen a beérkezett áru azon­nal lemérhető. Ez a telepi egészben véve kevésbé modern, mint a kisteleki. Teljes korsze­rűsítésére 1956-ban kerül sor. Az előirányzott 2.5 millió fo­rintból a jelenlegi faépületek helyére új betonépületet emel­nek, gépesítik a munkafolyama­tot és palackozó telepet is lét­re hoznak, hogy Pusztamérges minőségi borai eredeti palac­kozásban kerüljenek forga­lomba. — Mekkora szüreti forga­lomra számítanak? — A tervben előirányzott 500 hektó helyett ezerre tudtunk szerződést kötni. Ennek a mennyiségnek azonban a több­szöröse fog beérkezni. Arra számítunk, hogy másfélszeresen megtöltjük pincészetünk űrtar­talmát, ami azt jelenti, hogy még a szüret idején több ezer hektó mustot kell elszállíta­nunk. K. P. Jól működik a vöröskereszt a Szegedi Cipészipari KSZ-ben 'A Szegedi Cipészipari KSZ nemcsak szép mérték utáni ci­pőiről, jó javító munkájáról, kész cipőiről híres. A szegedi klinikák orvosai is jól ismerik a cipőgyár dolgozóit és sokszor fordulnak hozzájuk segítségért. Nem azért, hogy a cipőjüket ja­víttassák, hanem, hogy sürgő­sen küldjenek 1—2, vagy 3 véradót, amennyire éppen szük­ség van a beteg megmentésé­hez. Jó tartaléknak számít a központi részleg, mert közel is van és a több mint 200 vö­röskeresztes aktíva közül, akik pontosan fizetik a tagdíjat — mindig akad önként jelentkező véradó. Eddig 46-an adtak vért és van köztük olyan, mint Ve­csernyés Bálint, aki eddig már kilenc alkalommal adott vért, összesen 2 liter és 6 decit. Di­cséret illeti az itt dolgozó lel­kes vöröskeresztes aktívákat es köszönet jár azoknak, akik vé­rükkel sok embernek adták vissza egészségét. Balett-tanfolyam índnl a színházban A szegedi Nemzeti Szín­ház — felújítva régi hagyo­mányát — balett-tanfolyamot indít szeptember 6-án. A tanfolyamon klasszikus ba­lettet, karakter-táncot és ak­robatikát oktatnak. Tanfo­lyamvezető a színház koreográ­fusa: Sallay Eta lesz. Beirat­kozni szeptember 1-én, 2-án és 3-án délután 3-tól 5-ig lehet a színház társalgójá­Segítség a zavartalan munkához A Szegedi Kovács-Bognár KSZ Csehszlovákiába is ké­szít jó és szép kivitelű patent, állítható csőfogókat. Az ezek előállításához szükséges nagy ajax-kalapács eltörött, ve­szélyben volt az exportmunka elvégzése. A ksz-nek segítséget adott a Szegedi Közlekedési Válla­lat és így gyorsan meghe­gesztették az eltört ajax-kala­pácsot, tovább folyhatott . a munka. A Szegedi Fűtőház dolgozói is segítséget adtak a ksz-nek, hogy zavartalanul FOTGÚTT A "WWLM, _

Next

/
Thumbnails
Contents