Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-30 / 203. szám

VlLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKJ AZ MDP CSONGRADMEGYEl BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MAI SZAMUNKBÓL: EGYIPTOMI TILTAKOZÁS A FRANCIA T KORMÁNY ÉSZAK-AFRIKAI TERRORAKCIÓI ELLEN (2. oldal) FEGYVERES ÖSSZETŰZÉS EGYIPTOMI ÉS IZRAELI KATONASÁG KÖZÖTT (2. oldal) NAGYGYŰLÉS BUDAPESTEN AZ 1930. SZEPTEMBER l-l TÜNTETÉS 25. ÉVFORDULÓJÁN (3. „oldal) Kedd, 1955. augusztus 30. Termelés és korszerűsítés Szeged gyáraiban Szeged ipari üzemei az 1955ös év első felében jól teljesítették tervüket, sőt együttvéve 2:4 százalékos túlteljesítést értek el. Elismerésre méltóan nőtt a termelékenység, csökkent az önköltség. Nagyszerű sikerek születtek az évi szocialista kötelezettség vállalások végrehajtásában. Jelentős lépéssel előre haladtunk az MDP Központi Vezetősége márciusi határozatában megjelölt ipari feladatok megvalósításának utján. Az első félév után azonban több üzemben korántsem kielégítő a tervteljesítés. Júliusban elmaradt a tervteljesítéssel városunkban a Konzervgyár, a Textilmüvek, a Kéziszerszámárugyár, a Cipőgyár és a Ládagyár. Augusztus második dekádjában a Ruhagyár, a Szalámigyár és az Autójavító Vállalat nem teljesítette tervét. Az eddigiek szerint nincs tehát biztosítva, hogy valamenynyi szegedi üzem eleget tegyen a harmadik negyedévre esedékes terv minden mutatójának. Nem nyugodhatunk ebbe bele! A lehetőségek adva vannak ahhoz, hogy helyes munkaszervezéssel, a technológia jobbátételével, fegyelmezett munkával megszűnjön az elmaradás, sőt túlteljesítést érjünk el a harmadik negyedben. Az elmaradás megszüntetéséért Intézkedéseket kell tenni! A gyárakban már régebben elkészültek a harmadik negyedévre szóló intézkedési tervek. Ezekben rögzítették a műszaki tennivalókat is, hogy a harmadik negyedév tervét és az évi vállalás esedékes részét minden részletében teljesítsék, túlteljesítsék. Általában azonban nem mondható el, hogy gondot fordítanak az intézkedési tervekben foglaltak megvalósítására. Nem vizsgálják azok végrehajtását az üzemek vezetői. Ezen változtatni kell! A gazdasági vezetők értékeljék rendszeresen az intézkedési tervet és biztosítsák az abban foglaltak megvalósítását. Természetesen, ha a helyzet megkívánja, akkor az intézkedési tervet ki kell egészíteni. Helyes és kell az is, hogy az üzemek pártbizottságai, pártszervezetei ellenőrizzék az intézkedési tervet, a vállalás esedékes részének végrehajtását. A harmadik negyedév tervének végrehajtásához elengedhetetlen az üzemen belüli nagyobb szervezettség, a rnunkaés technológiai fegyelem szilárdítása, a hóvégi hajrá megszüntetése. Alapvető, hogy fejlesszük a gyártási eljárást, a technikát, hiszen ez a fő út, amelyen haladva a munka magasabb termelékenysége jön létre. S csakis ezen az alapon biztosíthatjuk a fokozottabb kulturális és anyagi igények kielégítését; életünk további szépítését. Egyszerű' igazság, hogy csak a harmadik negyedévi terv teljesítése hozhatja meg az évi terv jó végrehajtását. ügy kell dolgozni az üzemekben, hogy a márciusi határozatban megjelöltek szerint tovább nőjön a termelékenység, csökkenjen az önköltség. A minőség javítása sem kerülheti el figyelmünket. Az üzemekben a helyi lehetőséget kihasználva dekádról dekádra ütemesen teljesítsük a terv minden előírását. A1 Szegedi Cipőgyárban például az elmaradás a munkaszervezés hiányosságaiból, a dekádtervek nem teljesítéséből is adódott. A párt útmutatásával a szegedi üzemekben is folyik a munka azért, hogy megoldják a műszaki fejlesztés problémáit, feltárják a termelékenység növelésének tartalékait. Szegeden a szabad tíz esztendő alatt jelentősen fejlődtek az üzemek, korszerűbbé vált bennük a munka. A baj az, hogy nem kielégítő a műszaki fejlesztés. |A minden üzemben meglévő le| hetőségeket az üzemek vezetői j nem használták fel kellően. Az ipar viszonylagos technikai elmaradásának kétségtelen oka a maradisag, a régi megszokott módszerekhez és eljárásokhoz való ragaszkodás is. Most tovább korszerűsítjük az üzemeket, hogy növekedjék a terme' lékenység, csökkenjen az ön1 költség, javuljon a minőség. A technika korszerűsítésére min' ríen gyárban vannak tartalékok. ! A korszerűsítést éppen ezért a | meglévő tartalékok felkutatási' val, az üzemek saját anyagi erőforrásaival kell megvalósítani. Szeged gyáraiban a munkások, műszakiak megbeszélték — megbeszélik ezután is — a műszaki fejlesztés problémáit. Az eddigi megbeszéléseken a munkások és a műszakiak számos javaslatot tettek a több és gazdaságosabb termelésre. A munkások több, hosszú hónapok óta elintézetlen dolgokat tártak fel. Szeged húsz üzemében a munkások és a műszakiak hatszáz javaslatot tettek, s egyben rámutattak a termelést gátló okokra. Az eddig megtett javaslatok túlnyomó többsége az üzemek saját anyagi erőforrásaival, „házilag", minden nagyobb beruházás nélkül megvalósítható. Mindez a többi között azt is mulatja, hogy az üzemek dolgozói tettekkel viszik előre a korszerűsítés ügyét. De azt is bizonyítják a javaslatok. hogy bőséges adottságok varnak az üzemekben a műszaki kultúra növelésére. A javaslatok maguk semmisítették meg azt a helyenként megmutatkozó káros nézetet, amely a korszerűsítést csak nagy anyagi befektetések árán kívánja megvalósítani. Jóllehet, ezután is. lesz ilyen nézet. Ezzel számolni kell. szembe kell vele szállni, mert a fejlődésünket gátolná, elaltatná a dolgozók alkotó kezdeményezéseit, s az újító-mozgalmat is. Több szegedi üzemben a munkát könnyítő, termelékefiységet növelő, önköltséget csökkentő javaslatok közül többet máris alkalmaznak. A Jutaárugyárban gyakran bajt, több j munkát okozott, hogy a láncfonal szakadását mindjárt nem vették észre a gép mellett dol-1 gozók. Rámutattak erre a hibára és ötletes szerkezet segítségével elérik, hogy lényegesen kevesebbet állnak a gépek a láncfonal szakadásakor. Az Űjszegedi Kender-Lenszövőben Tóth Sándor, Hatos József és Hegybei i Lajos egy ötletes szerkezettel — amelyet az üzem műhelyében készítettek — mechanizálták a lánchenger vissza-forgatását. Az űjszegedi Kender-Lenszövő és a Szegedi Kenderfonógyár technológiai osztályának együttműködése nyomán megszülettek a megnagyobbított keresztesével? mintapéldányai, amelyeket alkalmazva termelékenyebb lesz a munka. ' Szép számúak, értékesek az eddigi javaslatok. Tovább kell azonban menni, hiszen a műszaki kultúra gyakorlati alkalmazása napról napra való feladat. Az üzemek vezetőinek méginkább gondoskodni kell arról, hogy egyre szélesebben kibontakozzék a dolgozók kezdeményezése és minél számosabb javaslatot tegyenek a több, olcsóbb munkára. Sajnos megtörtént egy-két helyen, jhogy egyesek akadályozták a javaslatok kibontakoztatását. A Szegedi Falemezgyár főmérnöke helytelenül, amikor az egyszerű munkások javaslatot tettek, mindjárt a műszaki rajzok felöl is érdeklődött. Nyilvánvaló, a műszakiaknak alapvető kötelességük segíteni az egyszerű munkást abban, hogy elgondolása papírra kerüljön. Nem követelni kell a műszaki leírást, hanem segíteni annak elkészítését. Tudomásul kell venni, hogy aki így vagy úgy akadályozza a dolgozók javaslatainak, kezdeményezésüknek kibontakoztatását, lebecsüli azt, felelősségre lesz vonva. Lelkiismeretesen, nagy körültekintéssel kell foglalkozni a dolgozók javaslataival, észrevételeivel. Állandóan nyilvánosságra kell hozni, hogy mi történt a javaslatokkal. A műszakiak általában a szegedi gyárakban jól segítették a javaslatok kibontakoztatását, egyre többet tartózkodtak a munkások között. Ezen az úton kell tovább haladni. Elítélendő azonban, hogy a Textilmíivekben a műszakiak közül többen nem vettek részt az üzemrészenkénti megbeszéléseken, ahol a technika korszerűsítéséről volt szó. A Szegedi Kenderfonóban hiba, hogy a felső műszaki vezetés nem kielégítően foglalkozott a javaslatokkal kapcsolatos kérdésekkel. S az üzemeknek az eddigieknél jobban kell kérni a kutatók és tudósok segítségét egy-egy probléma megoldásához. A műszaki fejlesztést együtt kell végezni a termelési terv teljesítesével, a programszerűség és technológia megtartásával, a gyártmányok önköltségének csökkentésével, a minőiig javításával. Egységes feladat ez, egyiket sem végezhetjük a másik rovására. A teendőket nem lehet elszakítani a munkaversenytől. Mert éppen a szocialista verseny a régivel, az elavulttal számol le, előre viszi a technika, új eljárások alkalmazását, egyben pedig az emberek fejlődését is segíti. Az újító-mozgalom — nem kell bizonygatni — a jobb munka szolgálatában áll. Alaposan törődni kell tehát a munkaversennyel, az újító-mozgalommal. Használjuk ki a műszaki fejlesztés, a folyamatos tervteljesítés valamennyi lehetőségét. Ez biztosítja, hogy teljesítsük, túlteljesítsük az 1955-ös tervet, s megfelelő gazdasági alapot teremtsünk második ötéves tervünk megkezdéséhez. Szeged és a szegedi járás életéből Őszibarack kiállítás Szegeden A Csongrád megyei és a Szeged Városi Tanács mezőgazdasági osztálya, a SZÖVOSZ és az Agrártudományi Egyesület vasárnap a MTESZ székházában (Horváth Mihály utca) őszibarack-kiállítást rendezett. A kiállítás megnyitását ankét előzte meg. Claus József elvtárs, a ZÖLDEX osztályvezetője előadásában a Szeged és környéke őszibarack termelésének problémáival foglalkozott. Az előadás után több termelő szólalt fel és a permetezési, a mütrágyázási és a metszési problémáikra kaptak szakszerű választ. Ezután nyílt meg a kiállítás. Több mint száz termelő hozta el legszebb, legízletesebb őszibarackját. Szakemberekből álló bizottság döntötte el, kié a legszebb őszibarack, kik legyenek azok, akik majd képviselik az országos mezőgazdasági kiállításon Csongrád megye őszibarack termelőit. A bíráló bizottság a termelőszövetkezetek, közül az első díjat a mórahalmi üj Világ, a i másodikat a kiskundorozsmai József Attila j Termelőszövetkezetnek ítélte oda. > Az egyéni termelök versenyében az első j helyezést Jáger Kálmán, újszegedi kertész ! 35 dekás Champion őszibarackjával érte el. A ! második helyet Herédi Mihály ásotthalmi, a harmadikat Retkes András szatymazi termelő kapta. A bizottság az őszibarack termelésben elért szép eredményeikért oklevéllel tüntette ki a Frank-testvéreket, Szűcs István, Mészáros Lajos, Csézi György szatymazi, Ocskó Károly, Gyuris József üllési termelöket, valamint a szegedi szociális otthont. Az első, második és harmadik díjat nyert gyümölcsöket pénteken reggel repülőgéppel szállítják a mezőgazdasági kiállításra. A Zöldség- és üyümölcífelvásárió Vállalat g kiállítás ideje alatt a kiállítás helyén több mint 150 mázsa őszibarackot adott el olcsó 2—5 forintos árban. Mezőgazdasági kiállítás Deszken Deszken vasárnap mezőgazdasági kiáll), tást rendeztek. Három község: Deszk, Kübekliáza és Szőreg öt tsz-e és mintegy 30 legkiválóbb egyéni gazdája mutatta be legszebb állatait és gazdag termést ígérő növényeit. A helyi gépállomás a nagyüzemi mezőgazdaságot segítő korszerű gépeket mutatott be. A kiállításra kocsin, kerékpáron többszázan érekeztek a környékbeli községekbői. A látogatók itt is meggyőződhettek a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. Sokan megcsodálták a szőregi Petőfi tSZ 45 mázsás termést ígérő heterozis kukoricáját, a szőregi Micsurin TSZ két és fél méter magas hatalmas kenderét, amely holdankint előreláthatólag többet ad majd negyven mázsánál. Különösen büszkék voltak a kübekházi Sarló és Kalapács TSZ tagjai, akik a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is elvitték a pálmát. Kati nevű tehenük, amely 16 kilogramm 3.6 százalékos zsírtartalmú tejet ad naponta elnyerte az első díjat. Nem volt párja hatalmas káposztáinak sem, amelyből holdankint 850 mázsát takarítottak be. Szép eredményeikért a kübekházi TSZ méltón nyerte el a kiállítás nagydíját. A látogatók dicsérettel szóltak az egyéniek növényeiről, állatairól is. Sok nézője akadt Antoni István egyénileg dolgozó paraszt kalászoló rizstöveinek. Holdankint 25 mázsás termést vár belőle szorgalmas gazdája. A legszebb növényeket és állatokat kiállító tsz-eket és egyénileg dolgozó parasztokat a rendezőség több ezer forint pénzjutalommal, serlegekkel, emblémákkal és oklevelekkel tüntetett ki. A kiállítás látogatóit az ez alkalommal létesített szabadtéri színpadon és a közili sportpályán egész napos kultúr- és sportműsor szórakoztatta. A tudomány sikereiről adnak számot az Országos Mezőgazdasági Kiállításon a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet nemesített növényei Szegedi szerelők több községbe vezetik be a villanyi A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál többféle munkát vettek tervbe az idén. Ide tartozik a községek villamosítása is. Most építik Nagymágocson a hét kilométer hosszú, kisfeszültségű villanyhálózatot. Ezt előre láthatólag a jövő hónap közepén fejezi be a faluvillamosító csoport. Fábiánsebestyén községben is ugyanilyen hoszszú villanyhálózat épül. Ezután Derekegyházától 15 kilométeres nagyfeszültségű villanyhálózatot építenek még Fábiánsebestyénig, innen pedig egy leágazással öt kilométer hosszan folytatódik tovább Nagymágocsig. A két községben egy-egy trafóállomást helyeznek el, s utána mindjárt í községenként 250—250 lakásban ég majd a villany, Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Csongrád megye termelőszövetkezeteinek, egyénileg dolgozó parasztjainak nagyszerű termelési, tenyésztési eredményei mellett a tudomány új sikereiről a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet nemesített növényei adnak majd számot. A kutatók fáradságos, sok éven át tartó türelmes munkája újfajta, bővebb, jobb termést hozó növényeket adott országunknak. Az intézet egyik büszkeségéről, a rizsről bőven beszámol majd a kiállítás. 1933-ban kezdték két kazahsztáni rizsfajtával a kísérleteket. Hat évvel később 49 holdon, az idén pedig már mintegy 80.000 holdon terem az országban a 103 fajta közül két legjobban beváltból: a Dunghan Shali és Árpa Shaliból meghonosított és nemesített Dunghan Shali és a Szegedi Szakállas rizs. Az intézet érdeme az, hogy a Duna—Tisza-közi szódás, szikes talajon is meghonosodott ez a növény. Most 20 fajtával folynak kísérletek a kopáncsi nemesítő telepen azért, hogy a rizs egyik legveszedelmesebb betegségének, a bruzonenek jobban ellenálló és bővebben termő fajtát nemesítsenek, még jobb agrotechnikát és a legcélszerűbb vetésforgóját is kidolgozzák. Az intézet egy másik büszkesége a világhírű szegedi paprika méltó elhelyezést nyer a kiállításon. Évente 3—3 mázsa csípős és csípősségmentes elit vetőmagot adnak továbbtenyésztésre, miközben állandóan növelik a paprika minőségét. A csípősségmentes paprika festéktartalma három év alatt 25 százalékkal növekedett. Jelentősen megkönnyíti majd a paprika nagyüzemi termesztését a »helyrevetés«. A most folyó kísérletek alapján nem palántázzák a növényt, hanem egyenesen földbe teszik a magot. Vetés előtt 30 fokon 10 napon át megfelelő mennyiségű vízzel jarovizálják és amint az első csírák megjelennek, azonnal vetni kezdik. Bemutatja az intézet "szegedi alfaolaj!en«-ét is, amely az országos fajtakísérletek során már 3 éven át bizonyult a legbővebben termő, jó szárazságtűrő fajtának. A Palesztináiból származó nemesített növény amellett, hogy 18 százalékkal nagyobb olajtartalmú, a legjobb minőségű leneknél igen magas termést hoz. Nem sokkal marad el mögötte a hosszúháti tájfajtából nemesített »szerepi olajlen- sem, amely a szárazságot még jobban tűri. Az idén hat mázsa 50 kilóval fizetett holdankint nagyüzemi termesztésben. Hét év óta nemesítik a sárga lófogú kukoricát, amely az Alföld déli részén kedvező talajon 20—25 százalékkal többet terem, mint más kukoricafajta. Az intézet 380 mázsa elit vetőmagot ad évente első fokú szaporításra ebből a silónak és csalamádénak is egyaránt alkalmas fajtából. 40 százalék terméstöbbletet biztosít a nyári ültetésű burgonyából származó vetőgumó, amelynél a vetési idő meghatározásában vannak az intézetnek nagy érdemei. Bizonyára nagy érdeklődést kelt majd a kiállításon a "homoki bab», amit ezen a vidéken "csicseri-bab- néven ismernek. Ez a homokos talajon is jól diszlő szárazságtűrő növény igen gazdag fehérjében. 40—80 mázsa zöldtermést hoz, nyersen is kiváló takarmány cs szénává száritható. Az intézet mentette meg és tartja fenn országosan az őszi zabot. Ezt a nálunk azelőtt ismeretlen növényt a 20-as években kezdte nemesíteni Légány Ödön. Halála után az intézet tovább folytatta a megfelelő egyedek kiválasztását. A hideg téli esztendőkben egy része kifagyott, a megmaradó növények azonban egyre ellenállóbbakká váltak. így érték el, hogy most majdnem olyan fagyálló, mint az őszi árpa, termése viszont sokkal magasabb a tavasszal vetett zabnál. Míg az intézet gazdaságában a tavaszi zab 12 mázsa 30 kiló, az őszi 21 mázsa 60 kiló termést hozott holdankint. A kiállítson bizonyára sokan vásárolnak majd vetőmagiából, amit árusítás céljából visznek fel. B. M.-né.