Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-20 / 169. szám

OfLMRGYRRORSZRG Szerda, 1955. július 20. ( (Folytatás az első oldalról). magábanfoglaló kérdés fontosságát is. A jelenlegi helyzet, amikor ebben a szervezetben még mindig a csangkajsekista képviselő tevékenykedik, a nagy Kínai Népköztársaság pedig meg van fosztva attól a lehetőségtől, hogy elfoglalja benne helyét, nemcsak rendellenes, hanem tűrhetetlen is. A szovjet kormány úgy véli, hogy amikor a négyhatalmi értekezlet erőfeszítéseket tesz az államközi viszonyok megjavítására, kl kell terjednie figyelmének a gazdasági kapcsolatok megerősítésének kérdésért ezen belül a kereskedelem kiszélesítésének kérdésére. Nem azért hívjuk fel erre a figyelmet, mintha a Szovjetunió gazdasága nem tudná nélkülözni az egészséges gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok helyreállítását azokkal az államokkal, amelyekkel e kapcsolatokat nem a mi hibánkból bontották meg. Azért beszélünk erről, mert ezen a téren jelentős lehetőségek vannak az országok közötti egészséges és baráti kapcsolatok megteremtésére, amelyek kedvező eredményeket nyújthatnak a népek jólétének emelése, a nemzetközi feszültség enyhítése és az államok közötti bizalom megszilárdítása szempontjából. Hívei voltunk és vagyunk a kulturális és tudományos téren való érintkezés és együttműködés széleskörű fejlesztésének, hívei vagyunk a népek közötti kapcsolatokat gátló akadályok kiküszöbölésének. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi kulturális és tudományos együttműködés széleskörű fejlesztése ugyanannak a célnak felelne meg: az államok közötti kapcsolatokban keletkezett feszültség enyhítésének és a kellő bizalom megteremtésének közöttük. Ezek azok a fontosabb kérdések. amelyeket a szovjet kormány véleménye szerint meg kellene vizsgálni értekezletünkön és azok az elgondolások, amelyeket e kérdésekkel kapcsolatban a szovjet kormány mér munkánk kezdetén ki óhajtott fejteni. A szovjet kormány a maga részéről minden tőle telhetőt elkövet annak érdekében, hogy a jelen értekezlet beváltsa a békés és nyugodt életre vágyó népek reményeit. Eisenhower amerikai elnök beszéde a genfi értekezleten Genf (TASZSZ). Eisenhower elnök közölte, hogy rövid bevezető nyilatkozatot tesz. Kijelentette a többi között: Nem várhatjuk, hogy néhány óra vagy néhány nap folyamán megoldást találunk a világ összes rendezésre váró problémáira. Mi, ennek az értekezletnek négy résztvevője, tulajdonképpen mm is kaptunk másoktól meghutalmazást, amely igazolhatná ezt a kísérletünket. Az említett problémák közül soknak a gyökerei mélyen a háborúkban, a konfliktusokban és a történelemben rejlenek. A helyzet még nehezebb az ideológiákban és a törekvésekben mutatkozó különbségek miatt. Világos, hogy az alatt a rövid idő alatt, amelylyel az itt összegyűlt kormányfők rendelkeznek, nem lehet megállapítani e problémák keletkezésének okait és megtalálni azokat a módozatokat. amelyek segítségével mindenki számára pártatlanul ki lehetne küszöbölni ezeket az okokat. Ezután megemlített néhány kérdést, amelyeket véleménye szerint Genfben meg kell vitatni. „Az első kérdés Németország újraegyesítésének és egy össznémet kormány megalakításának kérdése szabad választások alapján — mondotta. 10 év telt el a Németországgal kötött fegyverszünet óta. de Németország még most is részekre tagolt. Ez a széttagoltság rossz dolog, komoly kárt okoz egy népnek, amelynek a többi néphez hasonlóan joga van a közös sorsra. E széttagoltság fenntartása a bizonytalanság alapvető forrása lehet Európában. Ránk, négyünkre, különleges felelősség hárul Németországgal kapcsolatban. Semmiféle megoldás, amelyre itt juthatnánk, nem lenne hathatós, ha a többség részéről nem talál támogatásra egész Németországban. Megoldásunknak a tartós béke érdekében számolnia kell az összes érdekelt felek jogos biztonsági érdekeivel. Ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy az újraegyesített Németországnak joga legyen, hogy saját választása szerint éljen a kollektív önvédelem őt megillető jogával. Ugyanilyen meggondolások alapján hajlandók vagyunk figyelembe venni a Szovjetunió jogos biztonsági érdekeit is. Eisenhower ezután említést tett a keleteurópai népek úgynevezett „kérdéséről", majd hangsúlyozta: „az amerikai és a szovjet nép között nincsenek viták, nincsenek konfliktusok, nincs kereskedelmi ellenségeskedés. Népeink a történelem folyamán mindig békében éltek". Említést tett a továbbiakban „a nemzetközi kommunizmus" problémájáról, majd a fegyverkezés témájára tért át. Hangsúlyozta, hogy „az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában lefektetett alapvető célkitűzések ellenére a fegyverkezés jelenleg az emberiség erőfeszítéseinek jelentős részét az építő munkától improduktív célokra vonja el. „Azt a kérdést kell megvizsgálnunk — folytatta — nem lenne-e helyesebb olymódon megközelíteni a fegyverzet csökkentésének kérdését, hogy — első lépésként — megfelelő módozatokat keresünk a katonai berendezések felügyeletére és ellenőrzésére avégett, hogy ne fordulhassanak elő szörnyű meglepetések sem váratlan támadás, sem pedig a megegyezés alapján létrejött korlátozások titkos megszegése formájában. Ezen a téren nincs fontosabb dolog, mint az, hogy együtt vizsgáljuk meg a hatékony kölcsönös ellenőrzés éles és alapvető problémáját. Egy ilyen rendszer a tényleges leszerelés alapja. Ezenkívül erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében. hogy elősegítsük az atomenergia konstruktív célokra való felhasználását Sajnáljuk, hogy a Szovjetunió nem fogadta el 1953 decemberében tett javaslatunkat arra vonatkozólag, hogy a hasítható anyagokból készletekkel rendelkező népek fogjanak össze és létesítsenek „világalapot" avégett, hogy a tömegpusztító eszközök létrehozása terén kifejtett versenyt egyre inkább az emberiség javát célzó együttműködéssel váltsák fel. Mi még mindig úgy vélekedünk, hogy ha a Szovjetunió lehetőségeinek megfelelően együttműködne ezzel a nagy tervvel, ez a lépés megjavítaná a nemzetközi légkört" — mondotta, majd végül hozzáfűzte: „Engedjék meg, hogy megismételjen: Remélem, hogy nem egyszerűen azért vagyunk itt. hogy felsoroljuk nézeteltéréseinket. Nem azért vagyunk itt, hogy megismételjük azt a borús gyakorlatot, amely az utóbbi tíz év alatt tárgyalásaink nagy részét jellemezte. Mi az emberiség békevágyának megfelelően azért vagyunk itt, hogy olyan megvitatáshoz kezdjünk, amely új szellemet visz diplomáciánkba és az új tárgyalásokat jó előjelek között kezdjük meg." Eden beszéde a genfi értekezlet megnyitó ülésén ' Genf (MTI). Anthony Eden angol miniszterelnök a genfi értekezlet megnyitó ülésén a többi között kifejezte azt a véleményét, hogy „Semmiféle háború sem lehet előnyös a győztesnek sem. Neki és a legyőzöttnek egyaránt csak teljes megsemmisülést jelentene", majd hangsúlyozta: „Ez az értekezlet kisérlet arra, hogy előrehaladást érjünk el azokban a problémákban és nézeteltérésekben, amelyekkel Itt ma szembenézünk. És ezen az értekezleten főleg az európai vonatkozású kérdésekkel kell foglalkozni." A brit miniszterelnök közölte, hogy javaslatokat terjeszt elő, amelyek szoros összefüggésben állnak egymással. Céljuk az, hogy lecsillapítsák azokat az aggodalmakat, amelyeket a Berlinben előterjesztett nyugati terv kelthetett és másrészt az, hogy gyakorlati tapasztalatai alapot nyújtsanak a fegyverzetek ellenőrzéséhez. Eden ezután a következő három javaslatot terjesztette elő: „1. Célunk annak megvalósítása, hogy Németország egyesülhessen, továbbá az, hogy szabadon válassza meg azt az országot, amellyel szövetkezni kíván. Ez — mint mondotta — senkire nézve ne jelentsen semmiféle fenyegetést. Készek vagyunk belépni egy olyan biztonsági paktumba. amelyet az itt képviselt hatalmak és az újraegyesített Németórszág alkotnának. E paktum értelmében minden egyes ország kinyilváníthatná. hogy kész segítségére sietni egy agresszió áldozatává esett országnak, bármelyik ország legyen is ez az áldozat. E paktumra nézve különböző formákat lehet tervbevenni. Készek vagyunk ezeket a formákat megvizsgálni és mindegyikre vonatkozólag ismertetni nézetünket. Javasoljuk, hogy egy ilyesfajta megállapodás az ENSZ fennhatósága alatt jöjjön létre. 2. Készek vagyunk megvizsgálni és felkutatni a megállapodást a Németország mindkét részében és a Németországgal szomszédos országokban lévő erők és fegyverzetek összmennyiségére vonatkozólag. E cél eléréséhez szükséges lenne belépni egy kölcsönös ellenőrzési rendszerbe, amelynek célja a létrejött megállapodás hatékony felülvigyázása. Reméljük. hogy minden itt képviselt ország, valamint az újraegyesített Németország részese lenne ennek a rendszernek. Megállapodás történne arról, hogy e téren semmiféle javaslat nem tenné feleslegessé, vagy nem hátráltatná az ENSZ leszerelési albizottságának munkáját, amelynek óriási jelentőséget tulajdonítunk. 3. Készek vagyunk tanulmányozni a Kelet és a Nyugat közötti demilitarizált Övezet lehetőségét." vetkezményeit illetően azonban megoszlanak a vélemények. Faure szerint Eden terve — választások, közös kormány, békeszerződés — nagyvonásokban megfelel a szilárd logikának, habár nem kell minden részletében érinthetetlennek tekinteni. A miniszterelnök véleménye szerint Németországot nem lehet és nem kell semlegesíteni. Azt állította, hogy a N.yugateurópai Unió és az Északatlanti Szövetség keretében tartott Németország újraegyesítése egyáltalán nem olyan tényező, amely megbonthatja a biztonságot és a kockázatnak semmiféle növekedését sem vonja maga után. A francia miniszterelnök elismerte, hogy a Szovjetunió a német kérdés kapcsán jogosan igényli biztonságának biztosítását, majd hozzátette: ebben a szellemben javaslom, hogy a Szovjetunióval szemben vállalják közvetlenül a párizsi egyezmények előírta kötelezettségeket. E kötelezettségek minden olyan kormányt, amely erőszakhoz folyamodott, fosszanak meg az északatlanti szerződésben előirányzott katonai segítségtől. Javaslom továbbá, hogy irányozzuk elő Németország bekapcsolásét az általános biztonsági rendszerbe. Ez a szervezet kiterjedhetne minden olyan európai államra, amely hajlandó tagjává lenni. Ez a már meglévőkön kívül szintén új védelmi kötelezettségeket szabhatna meg. E megoldás kielégít minden érdekelt hatalmat. Ugyanakkor Faure kiemelte, hogy a nyugati hatalmak fenntartják az általuk aláírt egyezményeket és az általuk létrehozott szerveket. E rendszer tekintetében — ismerte be — a Szovjetunió némi bizalmatlanságot táplálhat. A francia miniszterelnök kifejtette azt az elképzelését, hogy a jövőben a két biztonsági rendszer — a nyugati és a keleti — eggyé olvadhat. Akkor ebbe az egységes szervezetbe egyidejűleg bele kell kerülnie a Kelet-Európában létesült szervezetnek. Emlékeztetnem kell arra — mondotta —, hogy az európai biztonság általános szervezete, amely magában foglalja Németországot is, abban az esetben lesz különösen hasznos, ha az általam hangoztatott feltételezés nem valósul meg, vagyis ha Németország nem marad a Nyugateurópai Unióban. Faure hangoztatta, hogy ismertetett elgondolásai teljesen vázlatosak és elképzelhetők más javaslatok is. Nyilatkozatának második részében a leszereléssel foglalkozott és elismerte, hogy ez áll a béke általános megszervezésének középpontjában. A francia miniszterelnök szerint a leszerelés megoldását az ellenőrzéssel kell kezdeni. Most — mondotta — nem látszik lehetségesnek, hogy az általunk képviselt négy hatalmat olyan szervezetbe tömörítsük, amelynek közös stratégiai eszközei vannak. Viszont lehetségesnek látszik megteremteni az együttműködést a gazdasági és társadalmi érdekek szolgálatában. A leszerelés gazdasági vonatkozásairól szólva elismerte. hogy a katonai potenciál mindennemű csökkentése szabad költségvetési hiteleket és termelési eszközöket teremt. Minden állam megértheti, hogy a biztonsága biztosítását szolgáló kiadások csökkentésével növeli tertcrmclési eszközeit és jólétét. Azt a kockázatot azonban nem vállalhatja, hogy egymaga csökkentse a biztonsági kiadásokat. A biztonság problémája nemzetközi kérdés. Ilymódon egyidejűleg nemzetközivé lehet tenni a biztonsági kiadások csökkentését. Faure javasolta, hogy hozzanak létre nemzetközi szervezetet, amely átvenné mindazokat a pénzügyi és anyagi eszközöltet, amelyek a fegyverzet korlátozásának szerződésszerű végrehajtása folytán felszabadulnának. Ezeket az eszközöket egy különleges és közös szerv kezelné és azokat a fejlődésben visszamaradt területek megsegítésére használnák fel. A genfi kormányfői értekezlet keddi eseményei taure francia miniszterelnök felszólalása Genf (MTI) A francia miniszterelnök nyilatkozatában lóként két problémát érintett: a hidegháború befejezésének kérdését és annak kapcsán a német problémát, Valamint a leszerelés lehetőségeit. Faure több kérdést vetett fel a német probléma megoldását illetően. Egyebek között abból indult ki. hogv helyre kell-e állítani Németország egységét? — Vitathatatlanul igen — mondotta a francia miniszterelnök —. Leszögezte, hogy ebben a kérdésben az értekezleten i képviselt hatalmak álláspontpontja megegyezik. Az egyesítés módozatait és köA négy nagyhatalom külügyminisztere kedden délelőtt U órakor — magyar idő szerint pontosan délben —• az ENSZ genfi palotájában ülést tartott. A körülbelül másfélórás ülés után Iljicsov szovjet szóvivő bejelentette, hogy a külügyminiszteri értekezlet résztvevői egyhangúlag elhatározták: négy kérdést terjesztenek megvitatási javaslattal a kormányfők elé. E négy kérdés: 1. Németország újraegyesítése, 2. az európai biztonság kérdése, 3. a leszerelés kérdése, 4. a kelet-nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése. Iljicsov hozzátette még: a külügyminiszterek egyhangúlag megállapodtak abban is, hogy az esetleg felmerülő minden más kérdésről a kormányfőknek kell eldöntenlök, szóba hozzák-e. A- francia küldöttség szóvivője sajtóértekezletén megismételte e bejelentéseket, hozzáfűzve. hogy a külügyminiszterek a határozat elfogadása után jókívánságaikat fejezték kl egymásnak e megállapodásért. Kijelentette, hogy véleménye szerint ez a kezdet nagyon jó. Megfigyelők szerint a kedden délben a napirendről léfrejött megegyezés rendkívül lényeges, hiszen köztudomású. hogy a napirendi kérdés eldöntése korábban sok esetben napokig, esetleg hetekig is elhúzódott. E megfigyelők rámutatnak, hogy a Szovjetunió, megegyezési szellemének bizonyítására, hajlandó volt a német kérdést elsőnek felvenni a napirendre, amint a nyugatiak kérték. A külügyminiszterek kedden délben a Faure miniszterelnök rendezte ebéden vettek részt, amelyen a Genfben tartózkodó miniszterelnökök és külügyminiszterek valamennyien megjelentek, kivéve Eisenhower elnököt, aki protokolláris okokból — lévén ő köztársasági elnök, Faure pedig csak miniszterelnök — az ebéden nem vehet részt. A Reuter Iroda jelentése szerint Bulganyin. Eisenhower, Eden és Fauer a volt Népszövetségi Palotában röviddel 17 óra után összeült. A kormányfői értekezlet napirendjének első pontja, mint ismeretes, Németország újraegyesítésének kérdése. • James Hagerty, Eisenhowef sajtótitkára a négy külügyminiszter kedd délelőtti értekezlete után sajtóértekezletet tartott. Hagerty elismerően nyilatkozott a külügyminiszterek megbeszéléséről, rámutatván, hogy -a külügyminiszterek mindössze másfélórán át tanácskoztak és máris megegyeztek a kormányfők elé terjesztett napirendben". Hagerty ezt nem jelentéktelen teljesítménynek" minősítette. .Azt hiszem — tette hozzá Hagerty — ez tgen egészséges fele annak. hogy milyen irányban fejlődik az értekezlet Eisenhower sajtótitkára ezután felhívta a sajtó képviselőinek figyelmét „az értekezlet hangnemére" is. Végül az amerikai szóvivő azt az értesülését közölte, hogy a kormányfők kedd délutáni ülésén megkezdik a napirendi pontok lényegének megvitatását, ahelyett, hogy előbb arról határoznának, elfogadják-e a külügyminiszterek által előterjesztett napirendi pontokat. Eisenhower elnök esiebédje a szovjet kormányküldöttség tiszteletére Genf (TASZSZ). Eisenhower amerikai elnök július 18-án estebédet adott a négyhatalmi kormányfői értekezleten résztvevő szovjet kormányküldöttség tiszteletére. Az estebéden szovjet részről jelen volt N. A. Bulganyin, a szovjet kormányküldöttség vezetője, N. Sz. Hruscsov, V. M. Molotov, G. K. Zsukov és A. A. Gromiko. Amerikai részről jelen volt John Foster Dulles, Ch. Bohlen,' D. MacArthur, L. Merchant, J. Hagerty és L. Thompson. Sajtókörökből úgy tudják, hogy az este folyamán egyfelől Hruscsov és Dulles, másfelől Zsukov és Eisenhower hosszabb beszélgetést folytatott. 'A sajtóház folyosóin elterjedt hírek szerint a vacsora rendkívül jó hangulatban folyt le. s légköre biztatott a tárgyalások további előrehaladására. Különösen azt emelik ki. hogy a résztvevő államférfiak mindvégig rendkívül közvetlen eszmecserét folytattak. További kedvezmények a fsz-ekben dolgozó terhes anyáknak A Minisztertanács a termelőszövetkezeti tagok anyasági segélyének folyósítására vonatkozó rendelkezéseket kiegészítette. Eszerint, ha az anya nem szövetkezeti tag, de mint családtag dolgozik a mezőgazdasági termelőszövetkezetben és legalább 80 munkaegységet, férje pedig legalább 160 munkaegységet teljesített, a férje jogán anyasági segélyben réczesüU Az első gyermek után 400 forint, a második és minden további gyermek után 300 forint anyasági segélyt folyósítanak. A családtagként dolgozó anyát az anyasági segély akkor is megilleti, ha a férje — katonai szolgálat, vagy bentlakásos tanfolyamon való részvétel miatt — a kötelező munkaegységet nem tudja teljesíteni. Ikerszülés esetén az anyát saját jogán az első szülésnél minden gyermek után 500— 500 forint, minden további szülésnél gyermekenkint 400 forint, a további szülésnél gyermekenkint 300 forint anyasági segély illeti meg. A halvaszületett gyermek után 120 forint anyasági segélyt kell folyósítani. A határozat kimondja, hogy az anyasági segélyt abban az esetben is folyósítani kell, ha az előirt munkaegységet — napközi otthon hiányában — kettőnél több 10 éven aluli gyermekgondozása miatt az anya nem tudja teljesíteni. A jogosultság megállapításához a községi tanács végrehajtó bizottságának és a termelőszövetkezet vezetőségének igazolása szükséges. Rövid külpolitikai hírek Belgrád. A belgrádi rádió közli, hogy hétfőn Split környékén megkezdődtek az angol és jugoszláv hadiflotta közös gyakorlatai. * Róma (MTI). A londoni rádió jelenti, hogy Segni kormánya hétfőn 28 szavazatos többséggel bizalmat kapott az olasz képviselőházban.