Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-20 / 169. szám

OfLMRGYRRORSZRG Szerda, 1955. július 20. ( (Folytatás az első oldalról). magábanfoglaló kérdés fon­tosságát is. A jelenlegi hely­zet, amikor ebben a szerve­zetben még mindig a csang­kajsekista képviselő tevé­kenykedik, a nagy Kínai Népköztársaság pedig meg van fosztva attól a lehető­ségtől, hogy elfoglalja benne helyét, nemcsak rendellenes, ha­nem tűrhetetlen is. A szovjet kormány úgy véli, hogy amikor a négyha­talmi értekezlet erőfeszítése­ket tesz az államközi viszo­nyok megjavítására, kl kell terjednie figyelmének a gaz­dasági kapcsolatok megerő­sítésének kérdésért ezen be­lül a kereskedelem kiszéle­sítésének kérdésére. Nem azért hívjuk fel erre a figyelmet, mintha a Szov­jetunió gazdasága nem tud­ná nélkülözni az egészséges gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok helyreállítását azokkal az államokkal, ame­lyekkel e kapcsolatokat nem a mi hibánkból bontották meg. Azért beszélünk erről, mert ezen a téren jelentős lehetőségek vannak az or­szágok közötti egészséges és baráti kapcsolatok megte­remtésére, amelyek kedvező eredményeket nyújthatnak a népek jólétének emelése, a nemzetközi feszültség enyhí­tése és az államok közötti bizalom megszilárdítása szempontjából. Hívei voltunk és vagyunk a kulturális és tudományos téren való érintkezés és együttműködés széleskörű fejlesztésének, hívei vagyunk a népek közötti kapcsolato­kat gátló akadályok kikü­szöbölésének. Meggyőződé­sünk, hogy a nemzetközi kul­turális és tudományos együtt­működés széleskörű fejlesz­tése ugyanannak a célnak fe­lelne meg: az államok kö­zötti kapcsolatokban kelet­kezett feszültség enyhítésé­nek és a kellő bizalom meg­teremtésének közöttük. Ezek azok a fontosabb kér­dések. amelyeket a szovjet kormány véleménye szerint meg kellene vizsgálni érte­kezletünkön és azok az el­gondolások, amelyeket e kér­désekkel kapcsolatban a szovjet kormány mér mun­kánk kezdetén ki óhajtott fejteni. A szovjet kormány a maga részéről minden tőle telhetőt elkövet annak érdekében, hogy a jelen értekezlet be­váltsa a békés és nyugodt életre vágyó népek remé­nyeit. Eisenhower amerikai elnök beszéde a genfi értekezleten Genf (TASZSZ). Eisenho­wer elnök közölte, hogy rö­vid bevezető nyilatkozatot tesz. Kijelentette a többi között: Nem várhatjuk, hogy né­hány óra vagy néhány nap folyamán megoldást találunk a világ összes rendezésre váró problémáira. Mi, ennek az ér­tekezletnek négy résztvevője, tulajdonképpen mm is kap­tunk másoktól meghutalma­zást, amely igazolhatná ezt a kísérletünket. Az említett problémák közül soknak a gyökerei mélyen a háborúk­ban, a konfliktusokban és a történelemben rejlenek. A helyzet még nehezebb az ideológiákban és a törekvé­sekben mutatkozó különbsé­gek miatt. Világos, hogy az alatt a rövid idő alatt, amely­lyel az itt összegyűlt kor­mányfők rendelkeznek, nem lehet megállapítani e problé­mák keletkezésének okait és megtalálni azokat a módoza­tokat. amelyek segítségével mindenki számára pártatla­nul ki lehetne küszöbölni ezeket az okokat. Ezután megemlített néhány kérdést, amelyeket vélemé­nye szerint Genfben meg kell vitatni. „Az első kérdés Németor­szág újraegyesítésének és egy össznémet kormány megala­kításának kérdése szabad vá­lasztások alapján — mon­dotta. 10 év telt el a Németor­szággal kötött fegyverszünet óta. de Németország még most is részekre tagolt. Ez a széttagoltság rossz dolog, ko­moly kárt okoz egy népnek, amelynek a többi néphez ha­sonlóan joga van a közös sorsra. E széttagoltság fenn­tartása a bizonytalanság alap­vető forrása lehet Európá­ban. Ránk, négyünkre, kü­lönleges felelősség hárul Né­metországgal kapcsolatban. Semmiféle megoldás, amely­re itt juthatnánk, nem lenne hathatós, ha a többség részé­ről nem talál támogatásra egész Németországban. Megoldásunknak a tartós béke érdekében számolnia kell az összes érdekelt felek jogos biztonsági érdekeivel. Ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy az újraegyesített Né­metországnak joga legyen, hogy saját választása szerint éljen a kollektív önvédelem őt megillető jogával. Ugyan­ilyen meggondolások alapján hajlandók vagyunk figyelem­be venni a Szovjetunió jo­gos biztonsági érdekeit is. Eisenhower ezután említést tett a keleteurópai népek úgynevezett „kérdéséről", majd hangsúlyozta: „az ame­rikai és a szovjet nép között nincsenek viták, nincsenek konfliktusok, nincs kereske­delmi ellenségeskedés. Né­peink a történelem folyamán mindig békében éltek". Említést tett a továbbiak­ban „a nemzetközi kommu­nizmus" problémájáról, majd a fegyverkezés témájára tért át. Hangsúlyozta, hogy „az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének alapokmányában lefek­tetett alapvető célkitűzések ellenére a fegyverkezés jelen­leg az emberiség erőfeszíté­seinek jelentős részét az építő munkától improduktív célokra vonja el. „Azt a kérdést kell meg­vizsgálnunk — folytatta — nem lenne-e helyesebb oly­módon megközelíteni a fegy­verzet csökkentésének kérdé­sét, hogy — első lépésként — megfelelő módozatokat kere­sünk a katonai berendezések felügyeletére és ellenőrzésére avégett, hogy ne fordulhassa­nak elő szörnyű meglepeté­sek sem váratlan támadás, sem pedig a megegyezés alap­ján létrejött korlátozások tit­kos megszegése formájában. Ezen a téren nincs fontosabb dolog, mint az, hogy együtt vizsgáljuk meg a hatékony kölcsönös ellenőrzés éles és alapvető problémáját. Egy ilyen rendszer a tényleges le­szerelés alapja. Ezenkívül erőfeszítéseket kell tennünk annak érdeké­ben. hogy elősegítsük az atomenergia konstruktív cé­lokra való felhasználását Sajnáljuk, hogy a Szovjet­unió nem fogadta el 1953 de­cemberében tett javaslatun­kat arra vonatkozólag, hogy a hasítható anyagokból kész­letekkel rendelkező népek fogjanak össze és létesítsenek „világalapot" avégett, hogy a tömegpusztító eszközök létre­hozása terén kifejtett ver­senyt egyre inkább az embe­riség javát célzó együttműkö­déssel váltsák fel. Mi még mindig úgy vélekedünk, hogy ha a Szovjetunió lehetőségei­nek megfelelően együttmű­ködne ezzel a nagy tervvel, ez a lépés megjavítaná a nemzetközi légkört" — mon­dotta, majd végül hozzáfűzte: „Engedjék meg, hogy meg­ismételjen: Remélem, hogy nem egyszerűen azért va­gyunk itt. hogy felsoroljuk nézeteltéréseinket. Nem azért vagyunk itt, hogy megismé­teljük azt a borús gyakorla­tot, amely az utóbbi tíz év alatt tárgyalásaink nagy ré­szét jellemezte. Mi az embe­riség békevágyának megfele­lően azért vagyunk itt, hogy olyan megvitatáshoz kezd­jünk, amely új szellemet visz diplomáciánkba és az új tár­gyalásokat jó előjelek között kezdjük meg." Eden beszéde a genfi értekezlet megnyitó ülésén ' Genf (MTI). Anthony Eden angol miniszterelnök a genfi értekezlet megnyitó ülésén a többi között kifejezte azt a véleményét, hogy „Semmi­féle háború sem lehet előnyös a győztesnek sem. Neki és a legyőzöttnek egyaránt csak teljes megsemmisülést jelen­tene", majd hangsúlyozta: „Ez az értekezlet kisérlet arra, hogy előrehaladást ér­jünk el azokban a problé­mákban és nézeteltérésekben, amelyekkel Itt ma szembené­zünk. És ezen az értekezleten főleg az európai vonatkozású kérdésekkel kell foglalkozni." A brit miniszterelnök kö­zölte, hogy javaslatokat ter­jeszt elő, amelyek szoros összefüggésben állnak egy­mással. Céljuk az, hogy le­csillapítsák azokat az aggo­dalmakat, amelyeket a Ber­linben előterjesztett nyugati terv kelthetett és másrészt az, hogy gyakorlati tapaszta­latai alapot nyújtsanak a fegyverzetek ellenőrzéséhez. Eden ezután a következő három javaslatot terjesztette elő: „1. Célunk annak megvaló­sítása, hogy Németország egyesülhessen, továbbá az, hogy szabadon válassza meg azt az országot, amellyel szö­vetkezni kíván. Ez — mint mondotta — senkire nézve ne jelentsen semmiféle fenyege­tést. Készek vagyunk belépni egy olyan biztonsági paktum­ba. amelyet az itt képviselt hatalmak és az újraegyesített Németórszág alkotnának. E paktum értelmében minden egyes ország kinyilváníthat­ná. hogy kész segítségére sietni egy agresszió áldoza­tává esett országnak, bárme­lyik ország legyen is ez az áldozat. E paktumra nézve különböző formákat lehet tervbevenni. Készek vagyunk ezeket a formákat megvizs­gálni és mindegyikre vonat­kozólag ismertetni nézetün­ket. Javasoljuk, hogy egy ilyesfajta megállapodás az ENSZ fennhatósága alatt jöj­jön létre. 2. Készek vagyunk meg­vizsgálni és felkutatni a meg­állapodást a Németország mindkét részében és a Né­metországgal szomszédos or­szágokban lévő erők és fegy­verzetek összmennyiségére vonatkozólag. E cél elérésé­hez szükséges lenne belépni egy kölcsönös ellenőrzési rendszerbe, amelynek célja a létrejött megállapodás haté­kony felülvigyázása. Remél­jük. hogy minden itt képvi­selt ország, valamint az újra­egyesített Németország ré­szese lenne ennek a rendszer­nek. Megállapodás történne arról, hogy e téren semmiféle javaslat nem tenné felesle­gessé, vagy nem hátráltatná az ENSZ leszerelési albizott­ságának munkáját, amelynek óriási jelentőséget tulajdoní­tunk. 3. Készek vagyunk tanul­mányozni a Kelet és a Nyu­gat közötti demilitarizált Övezet lehetőségét." vetkezményeit illetően azon­ban megoszlanak a vélemé­nyek. Faure szerint Eden terve — választások, közös kor­mány, békeszerződés — nagy­vonásokban megfelel a szi­lárd logikának, habár nem kell minden részletében érinthetetlennek tekinteni. A miniszterelnök véleménye szerint Németországot nem lehet és nem kell semlegesí­teni. Azt állította, hogy a N.yu­gateurópai Unió és az Észak­atlanti Szövetség keretében tartott Németország újra­egyesítése egyáltalán nem olyan tényező, amely meg­bonthatja a biztonságot és a kockázatnak semmiféle nö­vekedését sem vonja maga után. A francia miniszterelnök elismerte, hogy a Szovjet­unió a német kérdés kap­csán jogosan igényli bizton­ságának biztosítását, majd hozzátette: ebben a szellem­ben javaslom, hogy a Szovjetunióval szemben vállalják közvetlenül a pá­rizsi egyezmények előírta kötelezettségeket. E köte­lezettségek minden olyan kormányt, amely erőszak­hoz folyamodott, fosszanak meg az északatlanti szer­ződésben előirányzott ka­tonai segítségtől. Javaslom továbbá, hogy irá­nyozzuk elő Németország be­kapcsolásét az általános biz­tonsági rendszerbe. Ez a szervezet kiterjed­hetne minden olyan euró­pai államra, amely haj­landó tagjává lenni. Ez a már meglévőkön kívül szintén új védelmi kötele­zettségeket szabhatna meg. E megoldás kielégít minden érdekelt hatalmat. Ugyanakkor Faure kiemel­te, hogy a nyugati hatalmak fenntartják az általuk alá­írt egyezményeket és az ál­taluk létrehozott szerveket. E rendszer tekintetében — ismerte be — a Szovjetunió némi bizalmatlanságot táp­lálhat. A francia miniszterelnök kifejtette azt az elképzelé­sét, hogy a jövőben a két biztonsági rendszer — a nyu­gati és a keleti — eggyé ol­vadhat. Akkor ebbe az egy­séges szervezetbe egyidejű­leg bele kell kerülnie a Ke­let-Európában létesült szer­vezetnek. Emlékeztetnem kell arra — mondotta —, hogy az európai biztonság általá­nos szervezete, amely magá­ban foglalja Németországot is, abban az esetben lesz kü­lönösen hasznos, ha az álta­lam hangoztatott feltételezés nem valósul meg, vagyis ha Németország nem marad a Nyugateurópai Unióban. Faure hangoztatta, hogy ismertetett elgondolásai teljesen vázlatosak és el­képzelhetők más javasla­tok is. Nyilatkozatának második részében a leszereléssel fog­lalkozott és elismerte, hogy ez áll a béke általános meg­szervezésének középpontjá­ban. A francia miniszterel­nök szerint a leszerelés meg­oldását az ellenőrzéssel kell kezdeni. Most — mondotta — nem látszik lehetséges­nek, hogy az általunk képvi­selt négy hatalmat olyan szervezetbe tömörítsük, amelynek közös stratégiai eszközei vannak. Viszont le­hetségesnek látszik megte­remteni az együttműködést a gazdasági és társadalmi ér­dekek szolgálatában. A leszerelés gazdasági vo­natkozásairól szólva elis­merte. hogy a katonai po­tenciál mindennemű csök­kentése szabad költségvetési hiteleket és termelési eszkö­zöket teremt. Minden állam megértheti, hogy a biztonsága biztosí­tását szolgáló kiadások csökkentésével növeli ter­tcrmclési eszközeit és jólé­tét. Azt a kockázatot azonban nem vállalhatja, hogy egy­maga csökkentse a bizton­sági kiadásokat. A biztonság problémája nemzetközi kér­dés. Ilymódon egyidejűleg nemzetközivé lehet tenni a biztonsági kiadások csökken­tését. Faure javasolta, hogy hozzanak létre nemzet­közi szervezetet, amely át­venné mindazokat a pénz­ügyi és anyagi eszközöltet, amelyek a fegyverzet kor­látozásának szerződésszerű végrehajtása folytán fel­szabadulnának. Ezeket az eszközöket egy kü­lönleges és közös szerv ke­zelné és azokat a fejlődésben visszamaradt területek meg­segítésére használnák fel. A genfi kormányfői értekezlet keddi eseményei taure francia miniszterelnök felszólalása Genf (MTI) A francia mi­niszterelnök nyilatkozatában lóként két problémát érin­tett: a hidegháború befejezé­sének kérdését és annak kapcsán a német problémát, Valamint a leszerelés lehető­ségeit. Faure több kérdést vetett fel a német probléma meg­oldását illetően. Egyebek kö­zött abból indult ki. hogv helyre kell-e állítani Német­ország egységét? — Vitatha­tatlanul igen — mondotta a francia miniszterelnök —. Leszögezte, hogy ebben a kérdésben az értekezleten i képviselt hatalmak állás­pontpontja megegyezik. Az egyesítés módozatait és kö­A négy nagyhatalom kül­ügyminisztere kedden dél­előtt U órakor — magyar idő szerint pontosan délben —• az ENSZ genfi palotájában ülést tartott. A körülbelül másfélórás ülés után Iljicsov szovjet szóvivő bejelentette, hogy a külügyminiszteri ér­tekezlet résztvevői egyhangú­lag elhatározták: négy kér­dést terjesztenek megvitatási javaslattal a kormányfők elé. E négy kérdés: 1. Németor­szág újraegyesítése, 2. az európai biztonság kérdése, 3. a leszerelés kérdése, 4. a ke­let-nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése. Iljicsov hozzátette még: a külügyminiszterek egyhangú­lag megállapodtak abban is, hogy az esetleg felmerülő minden más kérdésről a kor­mányfőknek kell eldöntenlök, szóba hozzák-e. A- francia küldöttség szóvi­vője sajtóértekezletén megis­mételte e bejelentéseket, hoz­záfűzve. hogy a külügymi­niszterek a határozat elfoga­dása után jókívánságaikat fe­jezték kl egymásnak e meg­állapodásért. Kijelentette, hogy véleménye szerint ez a kezdet nagyon jó. Megfigyelők szerint a ked­den délben a napirendről léf­rejött megegyezés rendkívül lényeges, hiszen köztudo­mású. hogy a napirendi kér­dés eldöntése korábban sok esetben napokig, esetleg he­tekig is elhúzódott. E megfi­gyelők rámutatnak, hogy a Szovjetunió, megegyezési szellemének bizonyítására, hajlandó volt a német kér­dést elsőnek felvenni a napi­rendre, amint a nyugatiak kérték. A külügyminiszterek ked­den délben a Faure minisz­terelnök rendezte ebéden vet­tek részt, amelyen a Genfben tartózkodó miniszterelnökök és külügyminiszterek vala­mennyien megjelentek, ki­véve Eisenhower elnököt, aki protokolláris okokból — lé­vén ő köztársasági elnök, Faure pedig csak miniszter­elnök — az ebéden nem ve­het részt. A Reuter Iroda jelentése szerint Bulganyin. Eisenho­wer, Eden és Fauer a volt Népszövetségi Palotában rö­viddel 17 óra után összeült. A kormányfői értekezlet napi­rendjének első pontja, mint ismeretes, Németország újra­egyesítésének kérdése. • James Hagerty, Eisenhowef sajtótitkára a négy külügymi­niszter kedd délelőtti értekez­lete után sajtóértekezletet tar­tott. Hagerty elismerően nyilat­kozott a külügyminiszterek megbeszéléséről, rámutatván, hogy -a külügyminiszterek mindössze másfélórán át ta­nácskoztak és máris megegyez­tek a kormányfők elé terjesz­tett napirendben". Hagerty ezt nem jelentéktelen teljesít­ménynek" minősítette. .Azt hiszem — tette hozzá Hagerty — ez tgen egészséges fele an­nak. hogy milyen irányban fej­lődik az értekezlet Eisenhower sajtótitkára ezu­tán felhívta a sajtó képviselői­nek figyelmét „az értekezlet hangnemére" is. Végül az amerikai szóvivő azt az értesülését közölte, hogy a kormányfők kedd délutáni ülésén megkezdik a napirendi pontok lényegének megvitatá­sát, ahelyett, hogy előbb arról határoznának, elfogadják-e a külügyminiszterek által előter­jesztett napirendi pontokat. Eisenhower elnök esiebédje a szovjet kormányküldöttség tiszteletére Genf (TASZSZ). Eisenhower amerikai elnök július 18-án estebédet adott a négyhatalmi kormányfői értekezleten részt­vevő szovjet kormányküldött­ség tiszteletére. Az estebéden szovjet rész­ről jelen volt N. A. Bulganyin, a szovjet kormányküldöttség vezetője, N. Sz. Hruscsov, V. M. Molotov, G. K. Zsukov és A. A. Gromiko. Amerikai részről jelen volt John Foster Dulles, Ch. Boh­len,' D. MacArthur, L. Mer­chant, J. Hagerty és L. Thomp­son. Sajtókörökből úgy tudják, hogy az este folyamán egyfe­lől Hruscsov és Dulles, más­felől Zsukov és Eisenhower hosszabb beszélgetést folyta­tott. 'A sajtóház folyosóin elter­jedt hírek szerint a vacsora rendkívül jó hangulatban folyt le. s légköre biztatott a tár­gyalások további előrehaladá­sára. Különösen azt emelik ki. hogy a résztvevő államférfiak mindvégig rendkívül közvet­len eszmecserét folytattak. További kedvezmények a fsz-ekben dolgozó terhes anyáknak A Minisztertanács a ter­melőszövetkezeti tagok anya­sági segélyének folyósítására vonatkozó rendelkezéseket kiegészítette. Eszerint, ha az anya nem szövetkezeti tag, de mint családtag dolgozik a mező­gazdasági termelőszövetke­zetben és legalább 80 mun­kaegységet, férje pedig leg­alább 160 munkaegységet teljesített, a férje jogán anyasági segélyben récze­süU Az első gyermek után 400 forint, a második és minden további gyermek után 300 forint anyasági se­gélyt folyósítanak. A családtagként dolgozó anyát az anyasági segély ak­kor is megilleti, ha a férje — katonai szolgálat, vagy bentlakásos tanfolyamon való részvétel miatt — a kötelező munkaegységet nem tudja teljesíteni. Ikerszülés esetén az anyát saját jogán az első szülésnél minden gyermek után 500— 500 forint, minden további szülésnél gyermekenkint 400 forint, a további szülésnél gyermekenkint 300 forint anyasági segély illeti meg. A halvaszületett gyermek után 120 forint anyasági segélyt kell folyósítani. A határozat kimondja, hogy az anyasági segélyt abban az esetben is folyósítani kell, ha az előirt munka­egységet — napközi otthon hiányában — kettőnél több 10 éven aluli gyermekgon­dozása miatt az anya nem tudja teljesíteni. A jogosultság megállapítá­sához a községi tanács végre­hajtó bizottságának és a ter­melőszövetkezet vezetőségé­nek igazolása szükséges. Rövid külpolitikai hírek Belgrád. A belgrádi rádió közli, hogy hétfőn Split kör­nyékén megkezdődtek az an­gol és jugoszláv hadiflotta kö­zös gyakorlatai. * Róma (MTI). A londoni rá­dió jelenti, hogy Segni kor­mánya hétfőn 28 szavazatos többséggel bizalmat kapott az olasz képviselőházban.

Next

/
Thumbnails
Contents