Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-20 / 169. szám

Szerda. 1955. július 20. 3 0 ELMA GYÜRORSZBG fi Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottságának felhívása a város dolgozó parasztjaihoz Termelőszövetkezetek! Egyénileg dolgozó parasztok! Megkezdődött a dolgozó nép kenyerének betakarítá­sa. Pártunk és kormányunk hatékony támogatásával, a kedvező időjárás következté­ben több és jobb minőségű gabonát arathatunk az idén, mint a korábbi években. Most a legfontosabb fel­adatunk a szemveszteség csökkentése. Szembe kell szállnunk az ellenség által terjesztett olyan nézetekkel, hogy »ott csurog, ahol van­és >*az aranyból is cseppen". Ha csak egy százalékkal csökkentjük is a szemvesz­teséget városunk gabonater­mő területén, akkor 260 má­zsával több búzát takarítha­tunk be Szegeden. Nem elég azonban csak az aratást szemveszteség nélkül végez­ni. Nagy figyelmet kell for­dítanunk a betakarításra is. A gabona begyűjtése a cséplőgéptől történik. Jelsza­vunk most is: cséplőgéptől az állatni magtárakba. Pár­tunk és kormányunk ez év­ben újabb kedvezményeket biztosít termelőszövetkezete­inknek és egyénileg dolgozó parasztjainknak. Segít azzal is, hogy a feleslegesnek mu­tatkozó gabona egy részét kedvező áron felvásárolja. Ezzel az intézkedésével kor­mányunk a nép érdekében cselekszik, mert egész évre biztosítja dolgozó népünk kenyér- és lisztellátását. Az állam a búzafelesleg egy ré­szét 240 forintos áron vásá­rolja meg. Emellett minden mázsa gabona után 20 kiló korpát biztosít 150 forintos áron. Ezenfelül műtrágyát, illetve mélyszántást harminc forinttal olcsóbban vehetik igénybe szövetkezeteink, dol­gozó parasztjaink. Ha valaki nem óhajtja igénybe venni ezeket a kedvezményeket, akkor 280 forintot kap má­zsánként kenyérgabonájáért. A nép államának támoga­tása a kenyérgabona-felesleg beadásával is, nemcsak kö­telesség, hanem becsületbeli ügy. Mert államunk elsősor­ban segíti a termelőszövet­kezeteket, de nem feledkezik meg az egyénileg dolgozó pa­rasztokról sem, hogy jóié" tük állandó növelése mellett békében, biztonságban élhes­senek. Termelőszövetkezetek! Egyénileg dolgozó parasztok! Egymással versenyezve, a cséplőgép mellől adjatok be minél több gabonát a nép államának, a hazának! A HAZAFIAS NÉPFRONT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGA A Szovjetunió kormányának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának együttes nyilatkozata Moszkva (TASZSZ) A szovjet kormány meghívásá­ra Ho Si Minh elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság elnökéinek és mi­niszterelnökének vezetésével a Szovjetunióban tartózko­dott a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormány­küldöttsége. Ez idő alatt tár­gyalások folytak a Szovjet­unió kormánya és a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság kormányküldöttsége kö­zött. A tárgyalások során meg­vitatták a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság közötti baráti vi­szony további megszilárdítá­sának és fejlesztésének kér­dését, valamint a mindkét ország közös érdekeit érintő nemzetközi kérdéseket. A tárgyalások megmutat­ták, hogy a Szovjetunió kormányá­nak és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kor­mányának azonosak a né­zetei mind a nemzetközi helyzet, mind a Szovjet­unió és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság közötti politikai, gazdasági és kulturális együttműkö­dés továbbfejlesztésének kérdésében. A Szovjetunió kormánya és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya egy­hangúlag megerősítette, hogy kész következetesen síkra­szállni az Indokínára vo­natkozó genfi egyezmé­nyek maradéktalan meg­valósításáért. Mindkét kormány egy­hangúlag hangsúlyozta an­nak szükségességét, hogy a genfi egyezmények által elő­írt Időben a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és Dél-Vietnam illetékes képvi­selői közt Vietnam egyesíté­se érdekében tartsák meg az 1956 júliusi általános válasz­tások előkészítésére hiva­tott tanácskozásokat. A két kormány megelége­déssel állapította meg, hogv az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezlete határo­zatainak nagy pozitív jelen­tőségük van. Ez az értekezlet szembe­tűnő példáfa volt a külön­böző politikai és társadal­mi-gazdasági rendszerű or­szágok békét szolgáló, si­keres együttműködésének. A Szovjetunió és a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság kormánya határozottan elítéli azt. hogy Dél-Vietna­mot. Lnoszt és Kambodzsát megpróbálják bekapcsolni a délkeletázsiai agresszív há­borús tömb (SEATO) műkö­dési övezetébe. Ezek a pró­bálkozások ellentétesek a genfi megállapodásokkal. Fel­hívták a figyelmet arra Is, hogy összeegyeztethetetlenek a genfi mes-állapodásokkal egyes külföldi hatalmak­' nak Dél-Vietnam. Kam­bodzsa és Laosz belüryel­he való beavatkozási kísér­letei. valamint azok a próbálkozások, hogy hábo­rús Jellegű egyezményt erőszakoljanak ezekre az országokra,. A Szovjetunió és a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság kormánya megelége­déssel állapította meg, hogy növekszik a népeknek a bé­ke biztosítását szolgáló akti­vitása. amely máris némileg enyhítette a nemzetközi fe­szültséget. A két kormány kifejezte reményét, hogy a nagyhatalmak folytatják erő­feszítéseiket a vitás kérdé­sek tárgyalások útján való rendezése céljából. A két kormány megelége­déssel állapítja meg, hogy a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kialakult baráti kapcsolatai, valamint széle­sedő gazdasági és kulturális együttműködése megfelel a kínai és a vietnami nép ér­dekeinek és fontos tényezője a távolkeleti béke fenntartá­sának és megszilárdításának. A Szovjetunió és a Viet­nami Demokratikus Köz­társaság kormánya mély­séges megelégedéssel álla­pította meg, hogy a Szov­jetunió és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kapcsolatainak alapja a barátság és szolidaritás kölcsönös érzelmei, ame­lyek a szovjet és a viet­nami népet összekapcsol­ják. A két kormány egységes abban a törekvésbein. hogy fejlessze és tovább szilárdít­sa a Szovjetunió és a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság politikai gazdasági és kulturális együttműködését. A tárgyalások során meg­vitatták a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság gazdasági együtt­működésének kérdéseit. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság népgazdasága a sok­esztendős háború következ­tében súlyos anyagi kárt szenvedett. Ezért a szovjet kormány 400 millió rubelt utalt ki ellenszolgáltatás nélküli se­gítségként a Vietnami De­mokratikus Köztársaság la­kossága életszínvonalának emelésére és gazdaságának helyreállítására, így a többi között 25 ipari és közüzem helyreállítására és építé­sére. A Szovjetunió kormánya segítséget nyújt a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának azzal, hogy vi­etnami szakembereket ké­peznek kl a Szovjetunió fel­ső- és középfokú műszaki tanintézeteiben, továbbá se­gítséget nyújt abban, hogy megszervezzék a szakembe­íek képzését a vietnami tan­intézetekben. Műszaki segít­séget nyújtanak a geológiai kutatómunkálatok elvégzésé­ben. valamint a fertőző be­tegségek elleni harcot szol­gáló gyógyászati és megelő­ző intézkedések végrehajtá­sában. stb. A két kormány arra az egységes véleményre ju­tott, hogy ki kell terjesz­teni a két ország közti kölcsönös kereskedelmet. E célból kereskedelmi egyezményt kötöttek. A két kormány kifejezi szilárd meggyőződésót. hogy a lefolyt eszmecsere kétség­kívül elősegíti a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság baráti kapcso­latainak további fejlődését mindkét ország népeinek ja­vára és a béke és biztonság megszilárdításának érdekeit szolgálja világszerte. A szőregi Vörös Rózsa TSZ-ben jól fizet a gabona A zsákoló taliga éppen ötve­nedszer fordul a falhoz, meg vissza a száradni kiterített bú­zához, amikor a megszedett zsákok tologatófa megáll, ki­egyenesedik és azt mondja: — Rápipálnánk tán... A raktárban négyen szede­getik a zsákba a gabonát, a pi­rosszemű búzát. Gyorsbe­adásra készülődnek, viszik Szegedre, a be gyűjtőhely re. Négyecskén dolgozgatnak, s bár nem haladtak nagyot, ko­rukra nézve mégis eleget. Mert a szőregi Vörös Rózsa TSZ-nek a búzaszedd négy tag­ja egytől-egyig még a múlt századból való. Vagyis Kovács Lajos most éppen a hetvene­dik esztendőt tapossa, Bálint István meg a hetvenharmadl­kat, mlg Kiss Mihály, a legko­rosabb, a hetvenötödik évét is megérte már. Legkésőbbi születésű, a negyedik, Jo­vanov Bogdán, de a hatvana­dik esztendőt ö is túl haladta, még pedig öt kemény évvel. Amíg a „pipahuja" tart, s a kemény „Kossuth" cigarettából élénk füst bodorodik az ég felé (mert cigarettázni kijöt­tek a szabadba, a raktárban nem lehet, s ott egyébként Is por van), az aranyos öregek azt vitatják, hogy miórt is termett nekik ilyen csudajó gabonájuk az idén. Mert meg kell hagyni: Szőregen sem az egyéni par­cellákon, sem a második két termelőszövetkezetben nem fi­zet olyan jót a gabona, mint hogy a Vörös Rózsa TSZ-nek vadszikes talaja is van a Kórós dűlőben és éppen ez a talaj­nem az, amely 80 kiló szuper­foszfátot kíván holdanként, de a Vörös Rózsában. Hogy csak ezért aztán jól is fizet. Igaz, egyet említsünk: hetven hold őszi árpájukról holdanként át­lagosan 17 és fél mázsát arat­tak. — már ahogyan mutatko­zik a kombdjn-aratta terület után, ahol nemcsak learatták, hanem ki is csépelték az ár­pát. ügy áml Pedig javakorabeli ember talán nincs is a tsz-ben, fiatal meg éppen nincs. Akkor hát hogyan teremhetett mégis ennyijük és ilyen szépen? A nagyszerű talajadottság mi­att-e. vagy, mert a Vörös Ró­zsa TSZ öreg tagjainak láb­szárán keményebben tapad az izom, mint másutt a fiatalo­kén„ Lehet, hogy ebben is van valami, de a jó termést nemcsak ennek köszönhetik. Az öregek beszélgetéséből kiderült, hogy legtöbbet a termelési módszerüknek köszönhetnek. Lássuk csak, hogyan csinálták. Ezek az emberek igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az előveteménynek is, ezért a ga­bona talajelökészitése náluk már akkar elkezdődik, amikor az előző esztendőben a tava­sziakat vetik, s müvelik. Még véletlenül sem vetnek gabonát gabona után. A kalászos rend­szeresen kapásnövény — ku­korica. napraforgó, répa, stb. — után kerül a földbe, azt pe­dig legalább háromszor meg­kapálják nyárig. Ezzel kétsze­res haszonhoz jutnak:' bővebb lesz a kapások termése és ősz­szel jól ápolt talajba kerül a búza, meg az árpa. 'A vetőszántásban sincs sem­mi különös: középmélyen szán­tanak ősszel, hanem a szán­tásra — attól függ. milyen a talaj — vetés előtt holdanként 50—80 kiló szuperfoszfátot szórnak. Itt kell megjegyezni, itt az elövetemény is szegle­tes lednek volt, de az árpának holdja még 18 mázsát is adott. Vadszikesen! Tavasszal azután búza és árpa minden talajon egyfor­ma művelést kap: tél végén, tavasz elején — úgy, hogy a hó már a talajon érje — hol­danként 30—35 kiló pétisóval fejtrágyázzák a gabonát, majd pedig fogasolják. Gyomirtás ? Nincsen Azazhogy éppenséggel van, de már esztendőkkel előbb. Ugyanis, ha valami módon egy­egy táblájuk valamelyik esz­tendőben meggyomosodna, ak­kor a következő esztendőben kenderrel vetik be, mert az ki­irtja a gyomot. De mindenek I szerez előtt fontos, hogy a kapásokat tagja, gondosan ápolják, gyomirtják. , Mert így az acat, a folyondár, meg a többi haszontalan gaz nemhogy termést, d$ még vi­rágot sem képes teremni. Ezért a gabonájuk acatolás nélkül is tiszta minden esz­tendőben. Hogy az öregek mégis ml módon győzik a sok kapálást és egyebet? Segít nekik a gép­állomás, hiszen minden évben jó nagy terület müvelésére szer­ződést kötnek. Hogyisne, hát ezek az idős emberek bírták volna talán erővel most is az aratást? Dehogy. A gépállo-. más aratógépet és két kom­bájnja segített az aratásban» helyesebben a tsz-tagok segítettek a gépeknek, mert ók csak a sarkokat, meg a kevés dőlt gabonát aratták kézi kaszával, a többit gépek vágták le. Noshát a gépek, a korszerű termelési módszerek, a fó öreg tapasztalatok okos fel­használása, — ezek volnának „titkai" a bö termésnek. No meg az Is, hogy a tsz öreg tagjai koruk ellenére úgy dal­doznak, mint Jovanov Bogdán, a hatvanöt esztendős megyei tanácstag, aki 1952-ben febru­ártól novemberig 281, a követ­kező gazdasági évben 416, ta­valy meg 320 munkaegységet szerzett egyedül, s az idén la összegyűlt már a kimutatáson legalább 150 munkaegysége. Es hogy acélosak az öreg izmok, a legtetejében pedig egyetértésben dolgoznak a ta­gok, azt ml sem bizonyítja jobban, mint a 300 munkaegy­ség, amelyet évente átlagosan a közösség egy-egy (ZELE1 BÉLA) Telefon : 35—35 Hegérkezeit az első idei gabonaszállftmány a Szegedi Gőzmalomba Tegnap kora délután magszólalt a telefon. — Itt Molnár János, a Szegedi Gőzmalom Igazgatója beszél — hangzott a kagylóból. — örömhírt szeretnék közölni. Megérkezett az elsÖ idei búzaszállítmány a ma­lomba. A Táncsics TSZ-ből hozta Kószó István brigádve­zető és Vass Antal. Harminc mázsát hoztak. De milyen búzát! Régen nem láttunk ilyen acélos gabonát. Kílenc­ven-kilencvenöt százalékos. A hektóliter súlya is igen jó: 82.15 százalékos. Ez azt jelenti, hogy száz liter búza súlya nyolcvankét kiló, tizenöt deka. — Még azt is el szeretném mondani — közölte Molnár elvtárs —, hogy délután hozzák a többi búzát is a cso­portból és holnap reggel próbasütés lesz az első idei lisztből A Központi Vezetőség már­ciusi határozata után a Sze­gedi Falemezgyárban is fegyel­mezettebb, jobb lett a munka. A határozatok megvalósítása érdekében alakították meg a rejtett tartalékokat feltáró brigádot Is. A brigád őt főből áll. Tagjai: Michel József fő­művezető, Kiss Istvánná és Ottlik István művezetők, Schif­fer József erdőmérnők és Ki­rály Lajos farostüzemi műve­zető. A brigád minden tagja beosztásánál fogva részt vesz a termelés irányításában, át­tekinti a teljes munkafolyama­tot, vagy annak egy részét, s így jól ellenőrizheti az önkölt­ség és a termelékenység ala­kulását irányító tényezőket, keresve a módját az önköltség csökkentésének és a termelé­kenység emelésének. Keadeti eredmények A lemezgyári brigád tagjai megértették munkájuk fontos­ságát és az első pillanattól kezdve azokat a problémákat kutatták, amelyek tehertétel­ként jelentkeztek az üzem munkájában. Egyike ezeknek a rossz fajlagos anyagkihasz­nálás volt. Ezzel a nehézség­gel vette fel először a harcot a brigád. Megbeszélték a kér­dést és gondosabban kezdték vizsgálni az üzem életét. Ku­1 tatásuk eredménnyel végzö­A rejtett tartalékokat feltáró brigád javaslataival százezer forintnál többet takarítottak meg a Falemezgyárban dött. Czakó Sándor és Ottlik István észrevették, hogy a bú­torlap-középrész osztályon le­hetőség van anyag megtakarí­tásra. Elgondolásaik alapján a sorozatfűrészbe egy körfürészt iktattak be. Ezzel 10 mil­liméter széles lécet mentet­tek meg hasznos anyagnak, melyet azelőtt eltüzeltek. E megtakarítás során körülbelül 8 köbméter bútorlapközéprészt nyertek 15—16 ezer forint ér­lékben. A fajlagos anyagfelhaszná­lás javításáért a brigád a hámozási csoportnál is tevé­kenykedett. A brigád elgondo­lása a rönkök gazdaságosabb hossztolására helyesnek bizo­nyult: a rönkvég mennyisége a havi 20—30 köbméterről 8— 10 köbméterre csökkent. Ebből a különbözetből ma már hasz­nos lemezek készülnek. Scheffer József erdőmérnők azt javasolta, hogy fűrészelés előtt méretre és minőségre ís osztályozzák a fenyőfákat, ez­által minden rönk a célnak legmegfelelőbb módon legyen feldolgozva. Megvalósították a gőzfürész üzemrészből kike­rülő deszkahulladékok haszno­sítását, az üzem főmérnöke segítségével. Ez mintegy 25— 30 ezer forint megtakarítást eredményezett. A moagalom kiaaélesüt A műszaki brigád is értékes javaslattal kapcsolódott be a tartalékfeltáró brigád munká­jába. Javaslatára bevezették a vékonyéiragasztó gép előtti furnérosztályozást. Ennek eredményeként minőségben jobb lemezeket állítanak elő. De egyúttal a jobbminőségű lemezek részaránya is megvál­tozott, s ezzel a hulladékanyag 80 százalékát mentik meg fel­használásra. Mindez havonta újabb 20—30 ezer forint meg­takarítást eredményez. A brigád munkája a gépek j jobb kihasználására- és az áramtakarékosságra is kitér-1 jed. Király Lajos főművezető javasolta, hogy szereljenek fel! vaskiválasztó mágnest a fel- j táró kazán előtt, a furnérok aprításánál. Javaslata helyes volt, mert a furnérhulladékba nagyon sok vashulladék is ke var keletkezett. Nemrég tár­gyalták -meg azt a javaslatot is. hogy az energiatakarékos­ság szempontjából szereljenek fel az irodákba olcsóbban jobb világítást biztosító neoncsö­veket, melyek a gyár területén, mint elfekvő készletek találha­tók. Mindkét javaslatot elfogad­ták és rövidesen bevezetik. Végül az elfekvő nyersanyag felhasználásánál is jó ered­ményeket ért el a brigád. Varga Mihály elvtárs, a mű­szaki raktár vezetője a brigád segítségévei 80 ezer forint ér­tékű anyagot adott át a nép­gazdaságnak. Intéakedéa a% éaarevétel után Az elért eredmények nem maradtak, titokban. A fizi­kai dolgozók is mindjobban érdeklődtek a brigád mun­kája iránt, s alig egy hónap elteltével ők is a brigádhoz fordultak. Javasolták, hogy a rostanyagot szállító csiga­rendszer helyett szállító-gu­mihengert állítsanak be, a folyamatos anyagellátás biz­tosításáért. Ugyancsak a fi­rült, s ettől sokszor üzemza- zikai dolgozók közös javas-* lata volt a hulladekapróző egy géppel való kibővítése is. Ez a javaslat szintén az alap­anyag folyamatos előkészíté­sét kívánja biztosítani. A fi­zikai dolgozók mindkét ja­vaslatát elfogadták. A két javaslat eredményeként 33 százalékkal emelkedett az üzemrészben a termelés. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a lemezgyár; rejtett tartalékokat feltáró brigád jó munkát végez. Mi tette lehetővé ezeket az eredményeket? Elsősorban az. hogy a munkások és az üzem vezetői egyaránt meg­értették a brigád munkájá­nak fontosságát. S ezért se­gítik annak a munkáiét, el­gondolásait megvalósítani igyekeznek. Nem utolsósor­ban az is fokozta a brigád munkája iránti bizalmat, hogy az eredmények rövide­sen anyagiakban is láthatóvá váltak. A hántolók például az anyagtakarékosság után 100 forint jutalmat kapnak havonként. A farost-üzem a közös javaslat megvalósítása következtében teljesíti tervét, s ezáltal átlag 100 forinttal emelkedett a dolgozók kere­sete. Az üzemnek pedig ed­dig több mint 100 ezer fo­rint megtakarítást jelentett a brigád, munkája, —-

Next

/
Thumbnails
Contents