Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-20 / 169. szám

VLLAG 'PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 169. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1955. július 20. ...» MAI SZAMUNKBÓL: A GENFI KORMÁNYFŐI ÉRTEKEZLET. KEDDI ESEMÉNYEI (2. oldal) A SZOVJETUNIÖ KORMANYANAK ÉS A VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG KORMANYANAK EGYÜTTES NYILATKOZATA (3. oldal) A szovjet kormány a maga részéről minden tőle telhetőt elkövet9 hogy a genfi értekezlet beváltsa a békés és nyugodt életre vágyó népek reményeit JV. A. Bulganyin elvtárs nyilatkozata a genfi kormányfői értekezleten N. A. Bulganyin nyilatkozata elején a szovjet kormány nevében üdvözölte a küldöttségek vezetőit és tagjait, majd megállapította, hogy a négy hatalom kormányfőinek értekezlete, amely az összes érdekelt felek óhajának megfelelően ült össze, olyan időszakban zajlik le. amikor világszerte a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése tapasztalható és kedvezőbb feltételek jelentkeztek a megoldatlan nemzetközi problémák rendezéséhez. N. A. Bulganyin ezután felsorolta azokat a tényeket, amelyek előmozdították a nemzetközi feszültség csökkenését. Ezek a koreai vérontás megszűnése, az indokínai hadműveletek végetérése, az osztrák államszerződés megkötése, a szovjet—jugoszláv viszony rendezése, a bandungi értekezlet sikeres lebonyolítása, D. Nehru indiai miniszterelnök látogatása a Szovjetunióban, a Szovjetunió kormányának a német Szövetségi köztársaság kormánya elé terjesztett javaslata. Különösen kí kell emelni a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából azoknak a javaslatoknak jelentőségét, amelyeket a szovjet kormány ez év május 10-én a fegyverzet csökkentésének, az atomés hidrogénfegyver eltiltásának, valamint az új világháború vészéivé elhárításának kérdésével Kapcsolatban előterjesztett — mondotta a továbbiakban. — Akadnak azonban olyan problémák is, amelyek elválasztanak bennünket egymástól és amelyek haladéktalan megoldást követelnek. E problémák rendezetlensége okozza azt. hogy a nemzetközi helyzet bizonyos javulása ellenére ez a helyzet a maga egészében még mindig feszült, még mindig nem alakult ki az a bizalom az államok között, amely nélkül a népek nem lehetnek nyugodtak holnapjuk miatt. Mindez arra köteiez bennünket. a négy hatalom itt összegyűlt államférfiait. hogy teljes komolysággal vizsgáljuk meg a kialakult helyzetet és minden lehetőt megtegyünk annak érdekében, hogy elősegítsük a kellő bizalom kialakulását az államok, mind a nagy államok, mind a kis államok közötti kapcsolatokban. _ ' közi alomerő ügynökség hatáskörébe tartozó nemzetközi alomanyagalaphoz, amint döntés szülelik ilyen ügynökség létrehozásáról. Ennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy a Szovjetunió helyesnek tartja az öt hatalom fegyveres erői színvonalának olyan megállapítását, amilyent az Egyesült Államok. Anglia. Franciaország és Kanada javasolt. Igen fontos lenne, hogy ez az értekezlet foglaljon állást olyan nemzetközi egyezmény megkötése mellett, amely kifejezésre juttatná közös beleegyezésünket abba. hogy az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína fegy! veres erőinek színvonalát az említett hatalmak mind egyike számára egy-másfélmilliós főben, Anglia és Franciaország számára pedig 650.000—650.000 főben állapítsák meg, s az összes többi állam fegyveres erőinek létszáma külön-külön ne haladja meg a 150—200 ezer főt. Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy a szovjet Az értekezlet főfeladata Kellemes volt számunkra, hogy halhattuk itt D. Eisenhower elnök űr nyilatkozatát, nevezetesen, hogy „az amerikai nép a szovjet nép barátja szeretne lenni. Nincsenek viták az amerikai és a szovjet nép között, nincs a két nép között konfliktus, sem kereskedelmi ellenségeskedés. Történelmileg népeink mindig békében éltek egymással". Az elnök úr ezután rámutatott annak szükségességére, hogy a két nép közötti összes mesterséges akadályok kiküszöbölődjenek. Mi mindezzel tökéletesen egyetértünk, mert az említett akadályok kiküszöbölése megfelelne mind a szovjet és amerikai nép nemzeti éroekeinek. mind az egyetemes béke érdekeinek. Értekezletünk főfeladata az. hogy megtalálja az útat a szükséges megegyezés eléréséhez a megoldásukat követelő problémákban. A Szovjetunió küldöttsége azzal az óhajjal jött el erre az értekezletre, hogy az értekezlet valamennyi részvevőjének közös erőfeszítésével megtalálja a rendezetlen kérdések megoldását és a maga részéről kész figyelmesen megvizsgálni az értekezlet más résztvevőinek javaslatait. Nem kétséges, hogy pontosan ezt várják tőlünk a népek. amelyeknek tekintete ma Genf felé. erre az értekezletre irányul. Nem véletlen az, hogy sok államférfi, számolva a népek következetes békeakaratával, mind határozottabban síkraszáll azért, hogy a megoldatlan problémákat az összes érdekelt felek törvényes jogainak kellő figyelembevételével oldják meg. Nem vagyunk hajlamosak lebecsülni az ilyen problémák, ezen belül a megoldatlan európai és ázsiai problémák rendezésének útján tornyosuló nehézségeket. De ha valamennyien azzal a szándékkal jöttünk az értekezletre. hogy felkutassuk a nehézségek leküzdésének útjait, akkor ez biztos záloga a jélen értekezlet sikerességének. A szovjet kormány azon a véleményen van. hogy a négy hatalom kormányfőinek ez az értekezlete történelmi szerepet játszhat, ha valamennyien őszinte törekvést tanúsítunk a nemzetközi feszültség enyhítésére és az államok közötti bizalom megteremtésére. A Szovjetunió külpolitikája világos. Hívei voltunk és vagyunk a népek közötti békének, valamennyi állam békés egymásmellett élésének, függetlenül attól, milyen belső rend uralkodik egyik vagy másik államban, mivel a fennálló társadalmi és gazdasági rendszer kérdése bármely államban az illető nép belügye. kormány elfogadta a három •hatalomnak a hagyományos fegyverekre vonatkozó javaslatát. Most joggal elvárjuk, hogy e hatalmak részéről olyan lépésre kerüljön sor, amely biztosítja a megegyezést az atomfegyver eltiltásának kérdésében. Ez lehetővé tenné, hogy az egész leszerelési kérdés reális talajra kerüljön. E. Faure úr. Franciaország miniszterelnöke beszédében azt a gondolatát fejezte ki, hogy csökkenteni kellene a katonai szükségletekre szánt költségvetési kiutalásokat és kifejtette elgondolásait ennek érdekében. Ügy véljük, hogy ezek az elgondolások érdekesek és figyelmes tanulmányozást érdemelnek. Ezenkívül a szovjet kormány véleménye szerint a négy hatalom részéről jó kezdet lenne, ha már most megegyeznének az osztrák államszerződés megkötésével kapcsolatban Ausztria területerői kivonandó katonai csapategységek leszerelésében és ezzel csökkentenék fegyveres erőik létszámát. Hogyan lehet megteremteni az európai biztonságot ? A lefegyverzés kérdéséről Akit valóban aggaszt a jelenlegi helyzet — mondotta a továbbiakban N. A. Bulganyin —. az szükségképpen csatlakozni fog ahhoz a követeléshez. hogy vessenek véget a fegyverkezési hajszának. tiltsák be az atomfegyvert és biztosítsák, hogv az atomerőt 'kizárólag békés célokra, az emberiség javára, a civilizáció javára használják fel. Ami a Szovjetuniót illeti, mindig síkraszállt és síkra száll átfogó nemzetközi együttműködésért az atomerő békés felhasználása területén. A szovjet kormány ugy döntött, hogy megfelelő mennyiségű hasadóanyaggal hozzájárul a nemzetFelesleges hosszabb fejtegetésekbe bocsátkozni arról, mhpen jelentőséggel bír az euróttói biztonság kérdése, az európai béke biztosításának kérdése. A béke biztosítása Európában döntő jelentőségű az egyetemes béke biztosítása szempontjából. A szovjet kormány meggyőződése, hogy az európai béke biztosításának és egy újabb agresszió megakadályozásának legjobb útja kollektív biztonsági rendszer megszervezése az összes európai államok és az Amerikai Egyesült Államok részvételével. Egyes európai államoknak más európai államok ellen irányuló katonai csoportosulásai helyett meg kell teremteni az összes európai államok közös erőfeszítésein alapuló biztonsági rendszert, amelynek elveit a szovjet kormány ismeretes javaslatai fogalmazták meg. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az ezen rendszer megteremtésének útján jelentkező nehézségeket, többek között azt a tényt, hogy a jelen tárgyalásokon résztvevő hatalmaknak katonai kötelezettségei vannak más államokkal szemben. Ezért, a megegyezés érdekében a Szovjetunió úgy véli, hogy az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozását két szakaszra kellene felosztani. Az első szakaszban a szerződésben résztvevő államok nem mentesülnek a jelenleg érvényes szerződésekben és egyezményekben magukra vállalt kötelezettségektől, viszont vonatkozik rájuk az a kötelezettség, hogy tartózkodnak fegyveres erők alkalmazásától és mindazokat a vitákat, amelyek közöttük támadhatnak, békés eszközökkel oldják meg. Meg lehetne állapodni abban. hogy amíg létrejön a megegyezés a fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyver eltiltásáról, valamint az európai országok területén állomásozó külföldi csapatok kivonásáról, a szerződésben részvevő államok kötelezik magukat arra. hogy semmi további intézkedést nem tesznek más európai államok területén állomásozó fegyveres erőik növelésére, még akkor sem. ha korábban megkötött szerződések és egyezmények alapján ilyen intézkedések folyamatban vannak. Az európai országokban állomásozó külföldi csapatok kérdése A második időszakban az említett államok szerződés alapján teljes mértékben magukra vállalják az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozásával összefüggő kötelezettségeket, ugyanakkor teljes mértékben hatályukat vesztik az északatlanti szerződés, a párizsi egyezmények és a varsói szerződés, az ezek alapján létrehozott államcsoportosulásokat megszüntetik és helyükbe állítják et összeurópai kollektív biztonsági rendszert. A szovjet kormány véleménye szerint végeredményben arra kell törekednünk, hogy ne legyenek külföldi csapatok az európai államok területén. A külföldi csapatok kivonása az európai államok területéről, s ebben a vonatkozásban a második világháború előtti helyzet visszaállítása gyökeresen megjavítaná Európában a helyzetet és kiküszöbölné az államok közötti kapcsolatokban ma fennálló bizalmatlanság egy:k fő, ha nem legfőbb forrását. A külföldi csapatok kivonása az európai államok területéről sokban megkönnyítené a megegyezés létrehozásának lehetőségét mind az európai és nemcsak az európai államok hagyományos fegyverzetének csökkentése terén, mind a nukleáris fegyver alkalmazásának eltiltása kérdésében. Szeretnénk megismerni az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányának álláspontját a szovjet kormánynak azon elgondolásaival kapcsolatban, amelyeket a fegyverzet csökkentésének és az atomfegyver eltiltásának kérdésével, valamint az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének és az európai államok területén lévő külföldi csapatok kivonásának kérdésével kapcsolatban kifejtettem. Amikor a szovjet kormány előterjeszti a leszerelésre és az európai biztonsági rendszer megteremtésére vonatkozó programot, abból indul ki, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése' és a hatékony európai biztonsági rendszer megteremtése nagy mértékben megkönnyítené a német kérdés megoldását, megteremtené a szükséges előfeltételeket Németország békés és demokratikus alapokon nyugvó egyesítéséhez. A szovjet kormány híve volt és ma is híve annak, hogy egyesítsék Németországot a német nép nemzeti érdekeinek és az európai biztonság érdekeinek megfelelően. Németország egyesítése, a békeszerelő és demokratikus német állam létrehozása felbecsülhetetlen jelentőségű lenne mind az európai béke sorsa, mind maga a német nemzet szempontjából, amelynek a háborúk már nem egyszer okoztak súlyos áldozatokat és pusztításokat. El kell ismerni, hogy ez idő szerint Németország egyesítésének útján a fő akadály Nyugat-Németország remilitarizálása és bevonása a nyugati hatalmak katonai csoportosulásaiba. Itt eszmecserét kellene folytatni nem feledkezve meg arról, hogy még abban az esetben is a német probléma megoldására kell törekedni, ha a jelen körülmények között nem sikerülne egyszeriben megegyezni Németország újraegyesítéséről. Ebben az esetben ezt a feladatot lépésről lépésre kell megoldani. A népi demokratikus országok kérdésének felvetéséről Ügy vélem, érintenem kell néhány más kérdést is. A szovjet kormány véleménye szerint egyrészt az északatlanti szerződésben és a párizsi egyezményekben résztvevő államok és másrészt a vaisói szerződésben résztvevő államok kölcsönös kötelezettségeket vállalhatnának arra, hogy nem alkalmaznak egymással szemben fegyveres erőt. Olyan kötelezettségeket is vállalhatnának továbbá, hogv konzultálnak egymással köztük keletkező olyan nézeteltérések vagy viták esetén, amelyek veszélyeztetik a béke fenntartását Európában. Ismeretes, hogy az utóbbi időben egyes államokban erősödött a mozgalom semlegességi politika folytatásáért. a katonai tömbökön és koalíciókon való kívülmaradás politikájáért. A szovjet kormány úgy véli. hogy ha azok az állam-ok, amelyek semlegességi politikát és a katonai csoportosulásokon való kívülmaradás politikáját óhajtják folytatni, nmíg e csoportosulások fennállnak — felvetnék biztonságuk és területi sérthetetlenségük szavatolásának kérdését, a nagyhatalmaknak támogatniok kellene az ilyen óhajokat. Érintették itt a kelet-európai országok, a népi demokratikus országok kérdését. Az adott értekezleten felvetni ezt a kérdést annyit jelent, mint arra indítani bennünket, hogy beavatkozzunk ezeknek az államoknak a belügyeibe. Jólismert dolog, hogy ezekben az országokban a népi demokratikus rendszert maguk a népek teremtették meg szabad akaratnyilvánításuk alapján. Ezenkívül bennünket senki nem hatalmazott fel arra. hogy megvizsgáljuk ezeknek az országoknak helyzetét. Ilymódon értekezletünkön nincs alap e kérdés megvitatására. Ugyancsak érintették itt az úgynevezett -nemzetközi kommunizmus- kérdését. Ismeretes azonban, hogy értekezletünket az államközi viszonyok problémáinak, nem oedig annak megvitatására hívták össze, milyen tevékenységet fejtenek ki ilyen vagy olyan politikai pártok különböző országokban, vagy mi a viszony e pártok között. Ebből kiindulva mi azt tartjuk, hogy e kérdés felvetését a kormányfői értekezleten nem lehet helyénvalónak tekinteni. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokról A szovjet kormány többízben ismertette álláspontját az ázsiai és távolkeleti problémák rendezése szükségességének kérdésében. Az ázsiai és távolkeleti, ezen felül a tajvani helyzet rendezése, Kínának e szigethez való elvitathatatlan joga elismerése alapján, nagyjelentőségű lenne az egész nemzetközi légkör megjavítása szempontjából, Ezzel összefüggésben szükségesnek tartom emlékeztetni a Kínai Népköztársaság kormányának arra a jólismert törekvésére, hogy az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság közötti közvetlen tárgyalások útián rendezzék a tajvani kérdést. Ki kell emelni a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogai visszaállítását (Folytatás a 2. oldatonú