Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-14 / 164. szám

RÉLM1GT9R0RSZAG tMWMMi, I#55 JiBíi ti Ahol dolgozóink üdülnek : ÍS őszeg — kis határszéli városka. Ha eltölt benne pár hónapot az ember, örökké emlekezik a fenyők zúgására és a gesztenyefák susogásara. Miért? Erre nem is lehet pontos választ adni. Ha részeire bontaná az ember a természeti szépségek gazdagságát, a tavaszi és nyári erdők pompáját, az ódon ti teák hangulatát — talán szétfoszlana az álomvilág. De így, minden együtt: maga a megtestesült szépség. A város nyugaton, közvetlenül a határ mentén fekszik, a kőszegi hegység és síkság találkozásánál. Három oldalról koszorúzzák a hegyek és az etdők, és hatalmas bástyaként úgy vigyáznak reá, mint egy féltett és drága kincsre. A gyöngyös patakocska az egyetlen vize a városnak. Az ts megbújik azonban a várossszéli hegyek oldalaiban, és csak a malmok csendes zúgása figyelmeztet arra, hogy a viz munkájára is számít az ember. A t üdülőtelepek kint vannak a hegyoldalban, a gesztenyefák alján. Sok kis forrás fakad a hegyekből: s hűs vizük csalogatja a kirándulót. Sétautak vezetnek a kies völgyeken ét, és az erdei utak ezrei szebbnél szebb tájak felé kanyarognak. Itt van Dunantül legmagasabb csúcsa is, az triálkő, 893 méter magas. Megéri a fáradságot a csácsrajutís. mert szép időben látni lehét kilátójáról a Balaton csillogását. Szép maga a város is. Minden kő és földrész, á magyar történelem beszédes emléke. A legnagyobb történelmi nevezetessége á vár. A vár ostromát az egykori feljegyzé** sek a következőként mesélik el: Az 1532. esztendő augusztusának ötödik napján hatalmas török sereg vonult Kőszeg alá. A magyar sereg ahol csak tudta, zavarta Őket. Kirohanásaikkal is bolygatták a felvonulást és a bástyákról állandóan lőtték a katonákat. Midőn pedig hirül hozták, hogy l» török csá»2ár maga vezeti a támadást, a külvárosok lakói a belvárosba mentek és a külváros házait Jurisics Miklós varkapitány parancsára felgyújtották. A török augusztus 12-én rohamra indult és éjjel nappal egyfolytában lövette a falakat. A városbeliek 18 rohamot vertek vissza. A török ekkor « körfalak aláaknázdsahoz fogott, hogy azokat puskaporral felvesse. A várbeliek azonban résen voltuk. Az egyik sikeres kirohanásuk alkalmával a törököket nemcsák elzavartak a falak alól. hanem még a szerszámaikat is elvették. Így ment az napról napra, szűnni nem ctodrö hősies helytállással. De a töröknek az egyik alkalommal egyhelyütt tiz ölnyi hosszúságban mégis sikerült felrobbantania a falat. A várbeliek azonban legyőzték a veszélyt és véres homlokkal menekült viszszt a török. A kudarc után augusztus H-án mégegyszér erős röhamra Indult a török. Vállalkozását azonban most sem kísérte szerencse. Fel is adta a küzdelmet. Felszedte KŐSZEG sátrait és másnap 11 órakor elhagyta a várost. Ennek emlékére Kőszegen mindennap 11 órakor megszólalnak a harangok. A harangszóhoz Kőszegen egy kedves népmonda is fűződik. A monda szerint Szulejmán a kudarcok okában Allah kezét latta. Véle dacolni nem akarván, elhatározta, hogyha utolsó rohamában a déli harang szóig nem adja meg magát a vár, akkor Allah akaratára elvonul, A 2 utolsó roham minden addiginál hatalmasabb volt. A legyöngült és megfogyatkozott várnépen már kezdett úrrá lenni a török. Ekkor Jurisics — fct kémei útján értesült a szultán elhatározásáról — 11 órakor meghúzatta a vár harangjait. A török, aki azt gondolta, hogy 12 óra van, abbahagyta az ostromot, és Allah engesztelését kérve elvonult a vár alól. A múlt elevenedik meg előttünk akkor is. ha a város tereit és utcáit járjuk. Legódonabb része a Jurisics tér. Bejáratánál áll a Hősök Kapuja, mely 1932-ben épült a régi, lebontott bástyakapu helyén. Itt áll a barokk-stílusú Tanácsháza is. A Chernél utca egyik házoldala még ma is egy török ágyúgolyót őriz. Állítólag ez volt az első ágyúgolyó, amelyet a törökök 1532-ben a várba lőttek. A hegyi emberek igénye nem nagy. Békében és megértésben iszogatják egymás borát. Ügy ahogy mondom. Mert amikor szüret után a bormérés megkezdődik a bortermelők házában és kiteszik a cégén a kapura — amelyeket * jókedvű diákok esténként áttűznek a szomszédéra — minden szőlőtulajdonos átmegy egy literre. Így azután elfogy a kimérő bora. A következő alkalommal azután 6 is elmegy a következő borkimérőhöz: udvariasságból. A völgy embere azonban másként él már, mint régen. Műveli a kelétre húzódó völgyek termékeny földjét, vagy dolgozik a gyárban. Mert itt is megváltozóit az élet. A város az ipari városok soréba lép. Növelték a nemez, posztó és ágyterítő és téglagyárak kapacitását. A 800 holdas tangazdaság korszerű sertéstelepévél kiváló munkát végez. A rabló-erdőgazdálkodás is megszűnt. Az igazi nagy átalakulás azonban még bétne van. Egyszeri kőszegi emberek vizfceresés közben grafit-telepre bukkantak. A kincset a szakemberek megvizsgálták, és a jövőben Kőszeg nemcsak szépségéről, hanem hatalmas grafitbányájáról is ismert lesz. Megy, lüktet, rohan az élet. Mintha egymás mellett állna üt a múlt és a jövőt érlelő jelen. Az öreg gesztenyések és az évezredes hegyek bámulják a csatát, nézik az új élet harcát. Változik, és fejlődik az élét. A hegyek csendjét mind gyakrabban veri fel a gyátkiirtök hangja, és az ősi földek hátán egyre több lesz a traktor. Régi a táj, de új az ember, és az omladozó falak helyett, ma a hegyek népének az akarata és helytállása védi a hazát. Bánfalvi József A Juhász Gyula Szabadegyetem egyévi munkája A Juhósz Gyula Szabadegyetem 1954—55. évi előadásai befejeződtek. Mint az iskolákban és az egyetem ren-j des tagozatain, a szabadegyetemen is nyári szünidő következik, hogy az elmúlt év fáradalmait kipihenve — -a hall-j gatók és az előadók egyaránt — októberben új erővel és lendülettel kezdjü^ meg a szegcdi szabadegyetem második •évének előadásait. A szabadegyetem kulturális forradalmunk vívmánya, s a dolgozók nővekvő művelődési igényeinek kielégítését szolgálja Á tudományos ismeretterjesztés legmagasabb színvonalú. legszervezettebb formája, a hallgatók részéről már bizonyos előzetes Ismereteket, a tárgy iránti komoly érdeklődést tételez fel. Az elmúlt év — ahogy Koch professzor, az Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöke mondotta — kísérleti év volt, hiszen szinte minden előzmény, tapasztalat nélkül kellétt ennek a mind tartalmában, mind formájában egészen új művelődési intézménynek hálózatát, formáját, tematikáját kiépítenünk, tartalommal megtöltenünk. Éppen ezért ez az év korántsem volt zökkenőmentes. Nem minden előadássorozat tudta a hallgatók figyelmét lekötni, nem minden előadó találta meg a közönséggel a megfelelő kapcsolatot. A szabadegyetem titkársága sem tudta kialakitahi fel a harcot a jobboldali nézetek ellen, nem siettünk a bibék kijavítására, nem fordítottunk nagyobb gondot a szabadegyetem eszmei-politikai színvonalára és technikai ellátottságára, nem védíük meg kellő erővel a szabadegyetem eszméjét és eredményeit. Az 1954—55-ös évben hét szakon kívántuk az előadássorozatot megkezdeni: irodalom, történelem, művészettörténet, csillagászat-földrajz, fizikakémia, egészségügy-biológia és agronómia. 'A történelmi lakultá.s hevenyészett, a történelmi fejlődést megmutatni képtelen, sematikus tematikája miatt — ahogy erre Karácsonyi Béla elvtárs, Kossuth-díjas egyetemi docens egyik elnökségi ülésünkön rámutatott — a történelmi szakra kevesen, mindössze 'négyvéhketten jelentkeztek, ezért ezt a szakot 'előadássorozattá változtattuk így az első évben hat szakon indult meg a Juhász Gyula Szabadegyetem első évi muh kaja. 531 hallgató végezte el az első évet, s kap bizonyít ványt munkájáról, kedvelt tudományága iránti igen szorgalmas vagy szorgalmas érdeklődéséért. A beiratkozottá kon kivü! nyolc és félezer látogatója volt a különböző előadásoknak, így lényegében kilencezer embert mozgatott meg a szegedi szabadegyetem. Ez azt jelenti, hogy a szocializmus építésének különböző területén dolgozó többezer elva hallgatókkal való foglalkozás társnak gazdagítottuk jsmerekielégítő módszereit, az előadásokat nem kísértük végig megfelelő propagandával, így ezek nem vonzbattak a beiratkozottakon kívül megfelelő ízámű közönséget. „ A hibák tahstöseQai adtak arra, hogy fogantyúként szerepelhessenek a legkülönbözőbb kispolgári, jobboldali hézeteg számára, s a Kritika mögé sokszor a szabadegyetem gondolatának szisztémát kus lejáratása is burkolózott, a szabadegyetem hallgatóságának lebecsülése, sőt egyesek azt kezdték hangoztatni, hogy a szabadegyetem nem váftotta be a hozzá fűzött reményeket, nincs értelme a tudományos ismeretterjesztésnek e magas formáját fenntartani. A szabadegyetemi titkárság súlyos hibát vétett, amikor nem figyelt ffel ezekre a hangokra, de felelősség terheli á TTTT megvei titkárságát is, amiért tftm'vettük telt, közelebb hoztuk a tudo menyükhöz, végső íokón a Sztálin elvtárs által megrajzolt művelt, kommunista dolgozó típusához. De nagy jelentősége van a szabadegyetemnek a tudomány dolgozói, a professzorok és kutatók, sőt az egész egyetem szempontjából is. A tudósok közelebb kerültek azokhoz, akikért tulajdonképpen dolgoznak, s a dolgozók is közelebbről ismerték meg á magyar tudomány Világszerte elismert szegedi müvefőit, Hetényl. Fodor Gábor, Ábrahám Ambrus, IváhoviCs, Koch professzorokat és a többieket. A szabadegyetem nagyszerű Tehetőséget adott a tudományegyetemnek iá, mint intézménynek, hogy falain túllépve, nagymértékben kiszélesítse hatósugarát. De segítette a szabadegyetem a tüdősök munkáját egyénenként is Kukán Férettc elvtárs, a H»ta»»eaMa<»*a*aa>w»wii Az atomenergia felfedezése es előailitasának gyakorlati módjai korunk legnagyobb vívmányait jelentik. Mig a kapitalista országokban az atomenergiai háborús célokra — tömegpusztító fegyverek gyártásara hasénál jak fel, addig a Szovjetunióban egyre nagyobb lendülettel folynak, az aiomöiergia békés felhasznalásara íránvuió munkálatok. A Szovjetunió álláspontját ebben a kérdésben Molotov világosan meghatározta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának második ülésszakán. -Mi javasoljuk az Egyesült Államoknak, hogy ne az atomfegyver előállításában versenyezzünk — mondotta —, hanem az atomerönea békés célokra vaió felhasználásában-. Köztudomású, hogy 1954. június 27-én a Szovjetunióban üzembehelyeíték a világ első atomenergiávál működő 50ÖO kiiOwattöS Villanytelepét, amely a kornyék iparának és mezőgazdaságának szolgáltat áramot. Széleskörű munkálatok folynak az 50.000 és 100.000 kllöwattos atorhvillánytelepék megteremtésére is. A Szovjetunióban az atomenergiát egyre nagyobb mértékben felhasználják a technika különböző területein. Az iparban a fémkészítményék belső hibáinak meghatározására viszonylag már régen alkalmazzák a mágneses módszert és a röntgen átvilágítást. Az ipari röntgenberendezések azonban nehézkesek, nem lehet egyik helyről a másikra szállítani azokat, s ami a legfőbb, nem léhet velük átvilágítani olyan készítményeket, amelyek vastagsága meghaladja A tudomány világából M• iii ' •• ' i ' . . .1. * . -••••• M i i i i i • i W AE atomenergia a nép szolgálatában az őt centimétert. A rádióaktív kobalt alkalmazása fólytán viszont 30 centimétér vastag acél- és fémkészitmenyeken is meg lehet találni a hibákat. így például a repedéseket a gépalkatrészekben, levegőbuborékokat az öntvényekbén. A rádióaktiv kobalt alkalmazásával meghatározható a hegesztett varrat és a legkülönfélébb öntvények minősége. A tudomány és technika különböző területéin nagymértékben alkalmazzák az úgynevezett -jelző* (rádióaktív) atomok módszerét. Mik azok a jelzőatomok? A tudomány másfél évszázada ismert a fádióaktivítást, amikoris egyes fémek (rádium, urán *tb> atomjai minden beavatkozás nélkül szétesnek. Ma már csaknem minden elemet rádíóaktíwá tudunk tenni. A rádióaktív foszfor atomja például kémiai tulajdonságait tekintve semmiben sem különbözik a közönséges foszfor atomjától és az állati és növényi szervezetben Ugyanazokat a funkciókat végzi, mint a közönséges foszfor. A kü lönbség csupán annyi, hogy a rádióaktív foszfor a töltött részecskék garmadát képes kisugározni, s ezzel *jelzi> tartózkodási helyét. "Jelzőatomok segítségével kutatják a bonyolult vegyi folyamatok lefolyását és a különböző fizikai megnyilvánulásokat. meghatározzák a kőzetek korát. Sikeresen alkalmazzák a rádióaktiv elemeket az agrobiológiában A talajba juttatott rádióktív foszfor lehetővé tette, hogy figyelemmel kisérjék a foszfor útját a növényi szervezetben. A tudósoknak alkalmuk nyílt arra, hogy megfigyeljék a gyökéren keresztül felvett táplálék útját a tápláló nedvek felhasználásárak folyamatait. Ez segítséget nyújt a növényi táplálkozás tudományos alapjainak kidolgozában és elősegíti a terméshozam fokozását. Lehetővé válik, hogy megfejtsük az állatok egyes fajtabeli sajátosságainak titkát. Például azt, hogy a finomgyapjas juhnak milyen szervezeti sajátosságok következtében nő olyan nagyszerű gyapja. E kérdéséé a jelzóatomok adták meg a feleletét. Kiderült, hogy kénvegyületek, amelyek komoly szerepet töltenek be a finomgyapjas juh szőrzetének kialakításában, hosszú ideig az állat szervezetében maradnak és jelenlétük elősegíti, hogy a juhnak sűrű gyapja nőjjön. A háziállatok szervezetében végbemenő alapvető folyamatok megállapítása a jelzőatomok segítségével elő' segíti a háziállatok hozamának növelését és az eddiginél értékesebb állatfajták kitenyésztését. Az atomfizika óriási eredményei új táviátokat nyitottak meg az orvostudományban is, A jelző-atomszámláló készülékek tévén megszarnlálhatók az emberi szervezetbe jutó legjelentéktelenebb mennyysegű rádióaktív elemek is. A jelzőatomok felhasználásával tanulmányozzák a gyógyszerek hatását a szervezetben, s kutatják a szervezetben végbemenő kóros folyamatokat. Kidolgozták a vérkeringés tanulmányozásának módszerét is a rádióaktiv nátrium alkalmazásával. A vérbe jutatott rádióaktív nátriumatomokat tartalmazó fiziológiai oldat megmutatja, hogy miként áramlik a vér a szervezetben, s mintegy láthatóvá teszi a véredényrendszer külöhböző részeiben a vér mozgását Jélzőátöiftok segítségével sokoldalúan tanulmányozzák a fehérje és más anyagcsere lefolyását. Sikerült például megállapítani, hogy a rádióaktiv foszfor főleg a csontokban és a csontvelőben rakódik le. Éppen ezért a rádióaktiv foszfort Sikéféaen alkalmazzák olyan vérbetegségek gyógyításánál, amelyek a csontvelő megbetegedésével vanhak összefüggésben. A rádióaktív Jód atomjai a szervezetbe juttatásuk utáft néhány perc múlva már hágy mennyiségben eljutnak a pajzsmirigybe és gyógyítólag hatnak. A rádióaktiv jódnak ezt a hatását ma már felhasználják a Basedotv-kór gyógyítására. Miután a tudomány létrehozta azokat a mesterséges rádióaktiy ssc/OMdődK amelyeknél az úgynevezett felezési idő (tehát az az idő, amelynek folyamán a radioaktivitás féléré csökken) órákban és napokben ötéi hétö, az orvostudomány belső besugárzásra szolgáló rádióaktív készítményekét kapott. A daganatok kívülről törtéhö besugárzása rádióaktiv kobalttal történik a megfelelő készülékkel. A szovjet tervezők megszerkesztették a -GUÍ— 400* — -belgyógyászati Gamma-berendezést*. E berendezés rádióaktiv kobalttöltést tartalmaz, amely hatását tekintve 400 gramm rádiummal ér fel. Artnak szemléltetésére, hogy ez milyen sok. megemlítjük, hogy a háború előtti legnagyobb ilyen berendezés mindössze 12 gramm rádiumot tartalmazott. A rádióaktív kobalt segítségével gyakran gyógyítanak olyan rosszindulatú daganatokat, amelyeknél más módszer alkalmazása hem vezet gyógyulásra. A sebészek nem vállalták egy beteg orr- és garatür>g dagahatának operációját. Az első moszkvai orvostudományi főiskola klinikáján rádióaktiv kobaltbesugárzással kezelték a beteget. Két hónap múlva meggyógyult a beteg, — aki már menthetélénnek képzelte magát. Meggyógyult to Visszatért áz életbe, á munkához. Az atomenergia felhasználása valóban korlátlan lehetőséget nyújt az előrehaladásra a tudomány, technika minden területén. A Szovjetunió az egész haladó emberiségnék megmutatja, hogyan kéli felhasználni é hagy tudományos felfedezést az emberiség javácg. szemészeti klinika igazgatója, orvoskari dékán arról számolt be előadói jelentéséhen, hogy szabadegyetemi előadása után többen felkeresték szeméi lésen, vagy levélben klinikáját, hogy elmondják megfigyeléseiket a sztrachomás fertőzésekről, vágy tanácsokat kérjenek különböző szemmegbetegedéseikkel kapcsolatban. Az elmúlt esztendő tehát biztató kezdet, reménykedésre jogosít Te) bennünket arrá, hogy a következő esztendőkben tovább tudjuk fejleszteni mind eszmei, mind szakmai vonalon, mind á hallgatókkal váló foglalkozás tekintetében a szabadegyetemet. Mindenekelőtt a jövő évben sokkal gondosabban állítjuk össze a szabadegyetem tematikáiét és a szabadegyetem egész működését sokkal jobbart hozzá akarjuk kapcsolni a szocializmust építő Magyarország kérdéseihez Az 1955— 56-ós évben a pdKtikai és Világnézeti nevelés érdekében közgazdasági és filózófiai fakultást indítunk. A közgazdasági fakultáson a kajntah'Wíhis és a sZötHahírhus közgazdaságtanából tartunk előadásokat, s egyéb szakismereteket nyújtunk a gazdasági érét területén dolgozó funköonáriusoknak A filozófiai fakultás ai első évben filozófiái története, ket ad, a tematikát úgy állítottuk Össíé a TflT központi filozófiai szakosztályával, hógy az alkalmas legyen a legfontosabb világnézeti kérdések megválaszolására. A filozófiai előadásoknak nagy fontosságot tulajdonítunk, éppen ezért áz ország legképzettebb filozófusai tartanak éren elöadábókatSzigeti József. Kerékgyártó Elrtnér, Bónis György, Mátrai László, Balogh Elemér, Molnár Érik Nagy Lajos, Mátrai LászlÖ, Fogará«! Béli. Az irodalomtörténet! Szabadegyetemen hat előadás a huszadik századi Magyar irodatcfnról sZől, hat előadás világirodalmi témáról, négy pedig szovjet témájú lesz. A művészeti fakultást a hallgatók kívánságára kettéválasztjuk, külön képzőművészettörténéti és külön zenetörténeti fakultást indítunk, szintén budapesti előadó közreműködésével. Fizikai szakosztályunk a műszaki szakosztállyal együtt indít szabadegyetemi eföad-ássorozatot, s a tematikában az energia és a Villamosság tárgyköréből és az iparósítás általános kérdéseiről Ibsz svb. Ax orvoebleMgtai előadássorozat aZ előző M nagysikerű tematika folytatása lesz. A tárgysorozat Megyei elnöksége úgy döntött, hogy az agronómiai fakultest ütvisZi Hódmezővásárhelyre, hiszen énnek a szaknak a hallgatói az elmúlt évben is legnagyobbrészt Szentes én Vásárhely környékéről tevődtek össze akiknek így hetente több kilométert kellett vonaton utazniok. A jövő évi szabadegyetem hallgatóinak szervezéséhez, előadások kidolgozásához augusztus közepén fogunk hozzá. Szeretnénk a szabadegyetem hallgatóságanak a létszámát ezer fölé emelhi. De hogy ez a tervünk sikerüljön; az üzemi pártszervezeteknek, üzemi bizottságoknak a tavalyinál nagyobb fokú segítsége kell. Biztcfcak vagyunk abban. hogy élvtársaink megértik kultúrforrádalmunk nagy vívmányának, a szabadegyetemnek a jelentőségét és a kiválasztott dolgozók százait küldik majd a szabadegyetemre, hogy a tudomány várát gvőiélMé* csatában bevegyék. Osváth Béla a TTlt megyéi tikára N«fy viharok Franciaországban é» Belgiumban Párizs (MTI) Július 12-éf) érős viharok pusztítottak Franciaországban és rtagy anyagi károkat okoztak Az órnág több vidékéről árvizeket, tüzeket és a vétés megsemmisülését jeiferttétték. Halottak és sebesüllek is vanJte^t, 'I-!>l !«-*) Ü » ij