Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-14 / 164. szám

Csütörtök, 1P55. július f 14. OELMÜGYARORSZAG Pest, Prága, Berlin, München gyümölcsös kertjeben .. Körút a szegedi járásban ' 'K szegedi járás kertjei­nek dísze az érett cseresz­nyétől, meggytől, almátód és baracktól roskadozó gyümölcs­fa. Sokhelyen úgy felmankóz­ták a lehajló ágakat, hogy az ember alig ismer a meggy- és almafákra. A gyümölcsösök szélén veteményes kertek zöl­delnek a reggeli harmatban. Valóságos aranybányák ezek a gyümölcsösök és kertek. Kü­lönösen most, nyár elején eb­ből pénzelnek az egyéni pa­rasztok, tsz-tagok. Amint szeli autónk a kilo­métereket. úgy változnak a tájak. Szegedet elhagyva jobb­ról is, balról is paprikaföldek. Négy-öt kilométer után pedig már újra házak között roha­nunk és csakhamar megállunk az első gyümölcsbegyűjtö- és kifizető helyen. I M1HALYTELEK Bár az eső szemerkél, mégis nagy a forgalom a Zöldség­és Gyümölcséríékesítő Szövet­kezet mihályteleki begyííjtőhe­lyén. A kocsiról kasokkal sze­dik le az uborkákat és utána mérik. A zsenge termést fa­háncsból készült kosárkákba öntik. Nyugat-Németországba. Münchenbe szállítják. — Van úgy, hogy naponta 2—300 termelő keresi fel rak­tárunkat. A retek szezonban gyakori volt a 600 eladó — büszkélkedik Hegyes István telepvezető. Egymás után méri a beho­zott árut, közben beszélget. a termelőkkel. Németh István 7 holdas dolgozó paraszt el­mondja, hogy rendszeresen lo­csolja kertjét és így minden másnap szedheti az uborkát. Már 500 forintot szedett ki az 50 négyszögölnyi kertből. Most is 30 kiló uborkát hozott. Bozsó Imre ,Juliska" nevű zöldbabot tesz a mérlegre. Szép árat kap érte. Kilójáért majdnem 3 forintot. Többen szentesi üvegmeggyel telt ko­sarakat méretnek. Ezt a fajtát kilónként 6 forintért veszik. A kétezer lakosú Mihályte­lek örömmel viszi termését a begyüjtőhelyre. Nyomban- ki is jjze'tik. bankóval fizet. Bodor Antal j 40 kiló almát, Losonczi György 28 kiló körtét hozott átadásra. Mindketten busásan keresnek aranybányával felérő gj ümölcsösűk révén. Alig 100 méternyire — át­ellenben a rakodó hellyel — közel két hold gyümölcsös te­rűt el. Szűcs István kertje. Harminc éve telepítették a gazdagon fizető fákat. Körül­belül 120 gyümölccsel megra­kott fa várja máris a szedést. Mintegy 70 ezer forintot jö­vedelmez évente. Pár napon belül szedik a „Nyári fontos" almát, amely valószínűleg ex­portra megy. már Berlinben volt a 263 ezer fej saláta és este már a berli­niek fogyasztották vacsorájuk­hoz az üdítő zöldséget. Bez­zeg nem gondoltak arra, hogy a jó ízű salátafejeket valahol Magyarországon, Szeged kör­nyékén aznap reggel szedték a termelök. * Délután három óra felé in­dulnak a gyümölccsel megra­kott, jéggel hűtött vasúti ko­csik a szegedi állomásról Pest, München, Berlin, Prá­ga és más európai városok felé. Közép-Európa nagyvá­rosaiban pedig egy-két na­pon belül megjelenik a kira­katokban a kívánatos ősziba­rack, meggy, alma, — mind­mind a szegedi járás „arany­bányáiból" — a homoki gyü­mölcsösökből valók. Kiss György BALASTYA Még nem készült el az állo­más előtti gyümölcspavilon, de előreláthatólag a jövő hó­napban már itt bonyolítják le a forgalmat. Jelenleg nem messzire tőle kis épületben tá­rolják a felvásárolt zöldséget és gyümölcsöt. A ház előtt magasra rakott zöldbabbal teli gyümölcsös re­teszek sorakoznak. Szegedről már megérkezett a teherautó és gyorsan rakják az elszállí­tásra vá/ó zöldségféléket. — Később még nagyobb lesz a forgalom — mondják a j termelök. — Hiszen rengeteg téli alma lesz és hamarosan jön a kelkáposzta és fejeská­poszta szezon is. SZATYMAZ Az állomás rakterülete mel­lett áll a gyümölcsfelvásárló telep épülete. A Szellős szín­ben az átvett „Clar" almákat Serény kezek osztályozzák. Reggel óta mintegy 80 mázsa alma gyűlt össze, de temérdek őszibarack és egyéb almaféle­ség.. is. Csézi György négy kas ,£lar", hat garaboly barackpi­POS almát rak le kocsijáról. Két hold gyümölcsöse van a határban és így szép jövede­lemhez jut. Horváth Erzsébet számfejtő alig győzi kiszámí­tani a beérkezett gyümölcsök árát. Már János pénztáros pe­dig minduntalan piroshasű KISTELEK Délre jár az idő. mire Kis­telekre érkezünk. A Rákóczi utcai földmíívesszövetkezet gyümölcsfelvásárló telepén már alig vannak. A ládákban kacagó őszibarackok, meggyek azonban arról beszélnek, hogy ma is sokan jártak itt. A gyü­mölcs az elszállítását várja. Negyven év körüli ember ha­jol a kosara fölé. Közelebbről nézve látjuk, amint szorgalma­san egyenkint helyezi az őszi­barackokat az osztályozó Sab­lonba. Bartucz Istvánnak 20 őszibarack fája van, néhány­mázsa exportképes őszibarac­kot szed le róluk. Motorzúgás hallatszik. Ide is megjött az autó. Máris rakják a drága terhet a ko­A Hazafias Népfront szegedi bizottságának levele Szeged általános- és középiskoláihoz ZSOMBO Tízezer gyümölcsösláda vár­ja az őszi forgalmat a zsombói telephelyen. Most rengeteg bab, őszibarack, később alma és körte gyül össze a zsombói határból. Kalmár József áruátvevő büszkén mondja, hogy nemré­giben ezen a tájon eddig szo­katlan szállítást bonyolítottak le. Reggel leszedték a terme­lök a salátájukat és elvitték az átvevőhelyekre, onnét nyom­ban teherautók szállították a szegedi repülőtérre. Délután A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága ez év elején felhívással fordult Szeged közép- és általános iskolái­hoz: vállaljanak védnöksé­séget a körzetükben lévő mű­emlékek, emlékművek, nagy­jaink síremlékei és a város temetőiben lévő hősi sírok felett... Iskoláink pedagógusai és tanuló ifjúsága egyhangú lelkesedéssel tettek eleget a felhívásnak. Megkapó, ked­ves megnyilvánulása volt a jó munkának Dankó Pista szobrának ápolása, melyet a Guttenberg utcai iskola út­törői végeztek el. s az a mű­soros est is, amelyen a híres szegedi nótaköltő életéről emlékeztek meg a síremlékét gondozó móravárosi iskola tanulói. Igen szép és dicsé­retes az a munka is, melyet a Mérey utcai leányiskola úttörő csapata végzett a sze­gedi vár történetének feldol­gozásával. A Csongrádi úti iskola tanulói virágágyat lé­fsmerjük meg a gabona felvásárlási rendeletet Hogyan állapítják meg, hogy a kenyérgabonafeleslegböl mennyit kell az államnak eladni ? tesítettek József Attila nem­régen elhelyezett emléktáb­lája előtt. A mozgalom elérte célját azzal is, hogy a műemlékek­kel kapcsolatos helytörténeti kutatások eredményei nagy- j jaink hősi példájának meg­becsülésére, az igaz hazafi­ságra nevelik fiatalságunkat: a jövő pedagógusait, vezető­it, szakembereit. A Hazafias Népfront Sze­ged városi bizottsága ezúton mond köszönetet az iskolák pedagógusainak, DISZ szer­vezeteinek, úttörő csapatai­nak, tanulóifjúságának az elmúlt tanévben végzett eredményes műemlékvédel­mi munkájukért és kéri, hogy a következő tanévben még nagyobb lelkesedéssel, még színesebb, sokrétűbb szervezéssel tegyenek eleget e szép és megbecsült feladat­nak. A HAZAFIAS NÉPFRONT Szeged városi bizottsága. Bz Mszr tervei a DISZ-munka segítésére Hétfőn este az MSZT vá­rosi elnökségén megbeszél­ték, hogyan segíthetné elő az MSZT szegedi elnöksége a DISZ munkáját. Már a megbeszélés kez­detén nyilvánvaló volt, hogy az MSZT-nek olyan sajátos segítséget kell adni az ifjú­ság számára, mely a szovjet fiatalok életét, a Komszomol munkáját népszerűsíti. En­nek alapján a következő tervben állapodtak meg: A fiatalok Szovjetunió iránti szeretetét, a szovjet élet ismeretét növelve a Komszomolról rendez elő­adásokat az MSZT. Olyan helyeken, ahol a Petőfi-isko­la nem működik, ezeket az előadásokat a baráti körök­ben tartják. Fokozottabb könyvpropagandával ismer­tetik a szovjet szépirodal­mat és az ifjúsági irodalmat, könyvankétok, könyvismer­tető előadások keretében s egy-egy szovjet regény film­változatával. Az üzemi kultúrmunka te­rén az MSZT együttműkö­[dik a DISZ-szel s legalább kéthavonta közös műsort rendeznek, melyen szovjet ifjúsági egyfelvonásost mu­tatnak be. Havonta rendszeresen az Országos Központtól kapott dokumentációs anyagot ad­nak át a DISZ-nek. Ilyen dokumentációs anyagban kö­zölt szovjet példa alapján ja­vasolják, hogy egy-egy DISZ­fiatal vállalja el egy-egy he­tedik. vagy nyolcadik osztá­lyos, gyengébben tanuló álta­lános iskolás patronálását. Fokozottabb képes doku­mentációval támogatják a DISZ-t. Jelenleg a Komszo­mol életéről készített kis ki­állítást bocsátottak ki, mely a város több helyén (többek között Felsővárcxson, Róku­son) látható. Végül határozatot hoztak, hogy a városi bizottsághoz hasonlóan az MSZT alapszer­vek is beszéljék meg: a ma­guk területén miként tudnák hathatósan segíteni a DISZ munkát. Szabó Pál kéf- könyve iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiHiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiin 1. Tavaszi szél AZ URAK NÉLKÜLI GYÜ­LESEK, viták, földosztások, fehéredő felkök. szikkadó föl­dek, borzas vadvizek, vajúdó történelmek és bomló fabim­bók tavasza — valóban ez Sza­bó Pál egyik legkedvesebb és szívhez, értelemhez egyaránt szóló regénye, a „Tavaszt szél", mely most érte meg má­sodik kiadását. A jelszabadulás utáni ura­sági cselédek, zsellérek küsz­ködése, jobb, boldogabb, em­beribb élet utáni vágya rajzo­lódik elénk két család küzdel­mes sorsán keresztül. Az emberek, szinte megmá­morosodva a földtől, a tulaj­dontól, az ismeretlen ízií sza­badságtól — kezdenek az új élethez. Keresni, gyarapodni akarnak minden erejükkel. A falu minden áj gazdájának az igás-állat a vágyálma. Ezt szerzik, lopják, cserélik, ad­ják és veszik, mert a ló az ön­álló gazdaság jelképévé vált akkor a falun. De kiderül, hogy a talált vagy szerzett ló még­sem szabadítja meg az új gaz­dákat a gondtól. JJemcsak. 2. Munkák és napok azért, mert később a ló elpusz­tul, hanem azért is., mert újabb nehézségek szakadnak a nya­kukba. Mikor az egész család, reményt vesztve úgy érzi, hogy a ló kimúlásával kicsúszott a lába alól a talaj, akkor Éva, a fiatal parasztlány a gépekben jelismeri az emberibb élet, a könnyebb, elviselhetőbb pa­raszti sors zálogát. „A gépek nem csapják bc az embert, a gépek nem döglenek meg!" De eddig a felismerésig 'a falu minden dolgozójának hosszú az út! Nehezen hatol a szivük­ig és az értelmükig a falu fia­tal kommunistájának a szava, nehezen értik meg, s még ne­hezebben követik a szövetke­zeti utat. Hiszen olyan édes nekik az a kis darab föld! Évszázadok mohó földéhsége elégült ki egy csapásra, s úgy hízeleg ez az új gazdáknak! De lassan-lassan meggyőző­déssé érzik bennük, hogy a sa­ját kicsiny és kicsinyes gazda­ságukban soha sem lesz elér­hető a teljes boldogulás és a könnyebb élet. >x Rajzok, karcolatok, ripor­tok ... bennük az egész mai élet a maga változatosságával, sokszínűségével. A kultúra fej­lődése. az ifjúság nagy prob­lémái, a mezőgazdaság, a tu­dományos kutató intézetek, békeharc és irodalom — egy­szóval a korunkat jellemző problémák, vagy mint a cím is mondja: munkánk és életünk. Változatos műfajokban, nép­szerű, élvezetes stílusban mu­tatja be Szabó Pál, hogy mit lát az író. ha körülnéz az or­szágban. a világban és nagy felelősségérzettel próbál meg­oldást keresni sok olyan kérdés­re, amely izgatja az embereket. Valamennyi írása tömör és súlyos, s annyi drámaiságot tartalmaz, hogy akár regénnyé is lehetne szélesíteni. írásai a riport magasabb színvonalát mutatják. Mély meggyőződés és irodal­mi pártosság jellemzi min­den sorát. Különösen kiemel­kedik a kötetből a „Vázlatok a varsói II. Béke-Világkongresz­szusról" című írás, mely a valóság meggyőző erejével be­lekiáltja a világ fülébe a hábo­rús pusztítás rideg tényeit, Varsó pusztulását, Auschwitz borzalmait és makacs elható.­A minisztertanácsi ren­dsiet kimondja, hogy csak a kenyérgabona-felesleg egy részének eladására le­het kötelezni az egyéni ter­melőket, termelőszövetke­zeteket és termelőcsopor­tok tagjait. A községi be­gyűjtési megbízottak a ke­nyérgabona beadásra köte­lezett egyéni termelőkről haladéktalanul kimutatást készítenek. A kimutatás rovataiból cséplés előtt ír­ják be a termelő vető­magszükségletét. A köte­lező vetésterv teljesítésé­hez kat. holdanként búzá­ból 110 kg-ot. rozsból 100 kg-ot kell figyelembevenni. Beírják a termelő nyilván­tartási lapia alapján a ke­nyérgabonából fennálló összes kötelezettséget {ke­nyérgabonakölcsön: ke­nyérgabonában előírt ter­mészetbeni gépállcmási ta­laimunkadíj-tartozás; te­rület utáni beadási köte­lezettség. mely magába foglalja a természetben fi­zetendő földadót és a mc­zőgazdasrgfejlesztési já­rulékot; a július 1. napjáig nem rendezett 1954. évi hátralékok kenyérgaboná­ban előírt mennyisége.) Ugyanekkor jegyzik be a termelő háztartási szükség­letét (háztartási szükség­letként a termelő, vala­mint a vele közös háztar­tásban élő és általa eltar­tott felnőttek után 220 kg, a 10 éven aluli családta­gok után pedig 180 kg ke­nyérgabonát kell figye­lembevenni.) Az így elkészített kimu­tatésók alapján a tanács végrehajtó bizottsága meg­állapítja, hogy egyes ter­melők kenyérgabona-feles­legének hány százalékát kell felvásárolni. Amikor aztán elkövetkezik a csép­lés, a cséplőgépnél a be­gyűjtési megbízott az ér­tékesítési szerződés meg­kötése előtt a termelőt tá­jékoztatja arról, hogy a szerződés megkötése ese­tén milyen kedvezmények illetik meg. majd kiálliAia két példányban az értéke­sítési szerződést, amelynek egyik példányát a terme­lőnek azzal adja át, hogy az értékesítési szerződés­ben foglalt kenyérgabona­mennyiséget, az állam iránti kötelesség teljesíté­sére szolgáló kenyérgabo­na-mennyiséggel együtt, közvetlenül a cséplőgéptől az átvevő telepre szállít­sa be. Lapunk megelőző szá­maiban már ismertettük, hogy a kenyérgabona-feles­leget milyen áron vásá­rolja meg az állam, de a lap következő számaiban erről részletesen is írunk. =HÍREK­Üj szövetkezeti bolt nyílik Zsombón Néhány hónapja futott szét a hír Zsombón, hogy rö­videsen új bolt nyílik. Sokan nem hitték el. Szerdán azon­ban a hitetlenkedők is meggyőződtek róla; hogy a hír nem alaptalan. Kormányunk betartja ígéretét. A régi „Rózsacsárdát" alakítják át üzlethelyiségnek. Sőt még egy halászcsárda is kitelik a legendás hírű „Rózsa Sándor épületből". Két kőműves hozzáfogott a közfalrakás­hoz. A héten már a tapasztás is készen lesz. Jövő hónapban, megnyílik a szövetkezeti bolt, igy két üzlet látja el a kör­nyéket bőséges áruval. v rozásra, szenvedélyes tettekre indítja az embereket — a bé­kéért. Es bemutatja a népek lelké­ben kitéphetetlenül élő sza­badságvágyat is. „En egy asz­talnál ülök egy spanyol író­val..., aki magyarul egy szót tud mondani mindössze: „Sza­badság!" S ezt mondja [s min­den lehető alkalommal. Vi­szont én is tudok egy szót spa­nyolul: ,Andalúzia" ... En­gem elönt valami nagy, ki­mondhatatlan boldogság, hogy ime, mi két nép, magyar meg spanyol, ebből a két szóból is milyen tisztán és tökéletesen megértjük egymást". Egy másik riportja egyik leg­égetőbb kérdésünkkel foglalko­zik: az ifjúsággal, a tánccal, a mulatozással, önkéntelenül is felidézi Tömörkény Istvánt, aki majdnem egy fél század­dal ezelőtt írt panaszkodva a gyermekjátékok pusztulásáról. Mert ami a gyermeknek a já­ték, az a fiatalságnak a szóra­kozás és a tánc. Szabó Pál is tanácstalanul áll, akár arinak­idején Tömörkény, de megpró­bál megoldást keresni, s min­denért, ami megoldásra vár, iz­gul az ifjúság problémáiért is. k L-n-dX — Balatonszcpesdre tizen­három kisfiú indult nyaralni. A HVDSZ területi bizottsága Csongrád megyéből első al­kalommal küldött gyermeke­ket üdülni saját szakszerve­zeti üdülőjébe. A következő csoport — 16 kislány — jú­lius 26-án indul útnak. — A Szőrme- és Bőrruha­készítő üzemben gondoskod­nak a dolgozók szaktudásá­nak bővítéséről. A közel­múltban hat hónapig tartó tanfolyam kezdődött meg, ahol 28-an vettek részt a he­tenkinti oktatásban. — Megszépült a Szegedi Ecsetgyár, kívül, belül rend­behozták, kicsinosították az üzemet. Az irodaépület és a műhely festésével végeztek s az ablakokat is megjavítják. Az összes munkálatok közel 60 ezer forintba kerülnek. — Különleges varsát készí­tett a Hálóüzem a siófoki halász-szövetkezet részére. Most újabb rendelés érkezett, amelyben úgynevezett kam­rás varsákat kémek a siófo­kiak. — 6000 darab karikás kályhát gyárt le még ebben az évben a Szegedi Vasön­töde. Az új kályhák a VAS­ÉRT boltokon keresztül ke­rülnek forgalomba. — 30 új vas- cs acélgyárt­mány Kínában. A Kínai Nép­köztársaságban 1955 eleje óta 30 új vas- és acélgyártmányt állítanak elő — így a többi között idomacélt, T-vasat, acéllemezt, nemesített szili­ciumacélt és nagy szóntartal­mú szerkezeti acélt. Az acél­sín gyártását 1955-ben ta­valyhoz viszonyítva 67 szá­zalékkal növelik. — Kevesebb öntödei selejt — szűréssel. A magdeburgi "Erich Weinert* armatura­gyár szürke-öntödéjében űj szűrési eljárást alkalmaznak, amely megakadályozza, hogy a salak az öntvénybe kerül­jön. Amióta ezzel a módszer­rel dolgoznak, jelentősen csökkent a selejt, ^ — Repülőgépek viszik a bolgár epret és cseresznyet küllőidre. Bulgária déli ré­szén már május végén meg­kezdődött az eper- és cse­resznye-szüret. A zamatos bolgár epret és cseresznyet külföldön is nagyon szere­tik. Az első vagon epret a Bolgár Népköztársaság leg­délibb részén fekvő petrici körzet termelőszövetkezetei szállították exportra. A gyü­mölcs jórészét repülőgépek viszik a Német Demokra­tikus Köztársaságba. Nyu­gat-Németországba, Csehszlo­vákiába. Ausztriába és más országokba. — Szintetikus kámforgyár épül Bulgáriában. A szófiai -Paren Kazan* kazángyár­ban nemrégiben készült el egy kámforgyár felszerelésé­nek első része, amelyben a kámfort szintetikus úton fenyőterpentinből fogják elő­állítani. A -Paren Kazan­gyárban 1955-ben már sok olyan vákuumkészüléket, ve­gyészeti. élelmiszer- és tex­tilipari berendezést gyártot­tak, amelyet azelőtt külföld­ről importáltak. — Újító és sztahanovista kör alakult az elmúlt héten a Szegedi Kenderfonógyár­ban. Az alakuló ülésen közel 50 sztahanovista és élenjáró dolgozó vett'részt. — Pályázati hónap kezdő­dik július 15-én a Szegedi Kenderfonógyárban az újító bizottság kezdeményezésére. A pályázati hónap augusztus 12-én ankéttal ér véget. Itt adják át a jutalmakat a pá­lyázati hónap alatt benyúj­tott legjobb újításokért, ötle­tekért. — Begyűjtési versenyre hívta ki Tápé község Algyő községet. A két község kö­zött már évek óta megismét­lődik a versenykihívás, mely hagvomá.nvossá vált KURUZSLASÉRT három hó­napi börtönre ítélte a bíróság Moró János KiskunHorozsma Felszabadulás utca 27. szám alatti fogtechnikust, mivel Ol­lés és Csórva községekben fogorvos] munkákat .Végzett,

Next

/
Thumbnails
Contents