Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-03 / 155. szám

OELMBGTRRORSZBG Vasárnap, 1955. július 3. Egy esztendő mérlege JEGYZETEK A ÉVADRÓL SZÍNHÁZI A színházi évad végéhez érkeztünk. Vizsgáljuk meg. milyen munkát végzett az idén színházunk, ment-e elébb a színházi kultúra ügye városunkban. Mindazok az elvi bizonytalanságok, a kispolgári ízlésnek tett engedmények, amelyek az országos kultúrpolitikát is jellemezték a Központ! Vezetőség márciusi határozata előtti hónapokban, a szegedi Nemzeti Színház műsorában is megtalálhatók. A márciusi városi pártaktíva, a „Délmagyarország" cikke és az olvasóknak a szerkesztőséghez beküldött levelei, a TTIT klubjában rendezett vita megmutatták azokat a hibákat, amely a színház műsorpolitikáját jellemezték. Erről nem is kívánok bővebben beszélni, összefoglalva mégis annyit, hogy az idei évad műsorának legnagyobb hibája a túlzott múltbafordulás volt. A bemutatott darabok közül alig volt egy-kettő alkalmas arra, hogy megmutassa hatalmas változásokat hozó korunk gigászi munkáját, erőfeszítéseit, kevés volt az olyan darab, mint a Kispolgárok, amely segített volna eligazodni bennünket korunk nagy kérdéseiben. Mégis, az elmúlt évben nagy lépést haladt előre a szegedi színjátszás művészi színvonalának emelkedésében. Sokkal jobb, részleteiben és egészében is jobban átgondolt, kidolgozott előadásokat láthattunk az idén, mint azelőtt. A szegedi színház együttese fölé nőtt a színház műsorénak, — jövőre az együttes színvonalához méltó műsort kell összeállítani. A következetes rendezői munkának nyilván nagy része van abban, hogy a társulat ebben az évben igazi színházi együttesé vált, — büszkén állíthatjuk, a vidék egyik legjobb együttesévé. tt ebben látjuk a színház vezetői munkájának legnagyobb eredményét. Az a céltudatos fáradozásuk, hogy a különböző színészi egyéniségek játékmodorát egy egységes stílust játszó együttes szolgálatába állítsák s ezzel a bemutatásra kerülő színművek eszmei mondanivalójának a helyes és jó művészi kifejezését biztosítsák — sikerrel járt. A színház vezetésének köszönhető az is, hogy a színház kilépett múltbeli elzárkózásából s a színház képviselői Szeged különböző kulturális területein működnek közre. A színház vezetésének és vezető mű vészeinek nagy része van abban, hogy Csongrád megyében az irodalmat, a költészetet olyan széles körben sikerült népszerűsíteni, mint az országban sehol sem. Ennek a hősies. úttörő munkának szép gyümölcse volt az a siker, amelyet a fesztivál alkalmával rendezett szavalóversenyen a 6zegedi színészek elértek. Hat színház művészei közül a szegediek (Lászlóffy Katalin, Miklós Klára, Kovács János) szerepeltek a legjobban. „A színházi fesztivál legnagyobb értéke • szegedi Nemzeti Színház idet szereplése" — mondotta Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, a budapesti Nen> zeti Színház Igazgatója, a magyar színjátszás ünnepi hetének záróvitáján. Ez az elismerés méltán érte a szegedi színházat, a Pillangókisasszony új betanulása komoly zenei esemény, a cimszerep Papp Júlia legjobb szerepe s a fesztivál másik szegedi bemutatója, a Kispolgárok pedig a szegedi Nemzeti Színház eddigi legjobb előadása. A színészek évi munkájáról szólva, megállapíthatjuk, hogy a rendezőknek és a karmestereknek oroszlánrészük van mind az együttes, mind a színészek egyéni fejlődésében is. A rendezés a társulat egyik legerősebb oldala. Ha fellapozzuk az elmúlt év színházi kritikáit, de az emlékezetünket is, a rendező csaknem egyöntetű elismerésével találkozunk. Csupán a Trubadúr és a Vízkereszt rendezői megoldásával nem értettünk egyet, más darabok — különösen a Kispolgárok, Volpone, a Vannak még kisértetek, s a Pillangóklsaszszony — űj rendezése kitűnő. Adárn Ottó, Salló Gábor és Horváth József elismerésreméltjj. munkát végeztek. Különösen Adárn OttóC a színház főrendezőjét kell kiemelnünk. A rangsorolás szándéka nélkül vizsgáljuk most a színészek munkáját, főleg azokról beszélünk, akiknek pályafutásában az idei év minőségi fejlődési fokot jelentett. Inke Lászlóval kezdjük a sort. az ő művészi pályafutásában jelentős fordulat volt az idei. Nem titkoljuk, az elmúlt években attól tartottunk, hogy Inke színészi skálája beszűkült, rutinossága modorossággá válik. Nos. Inke idei alakításai alaposan megcáfolták tavalyi hiedelmünket. A Kispolgárok Tyetyerevje. A kőszívű ember fial Baradlay Richárdja, a Vízkereszt Böffen Tóbiása, a Vannak még kisértetek csábítója s a Csárdáskirálynő vén bohém Kerekes Ferkója jelzik annak az izzig-vérig színészegyéniségnek sokoldalú és még nagyobb magaslatokat ígérő színészi pályának idei állomásait. Hőst és kiábrándult csavargót, világfit és nagyokat ivó renaisance boroshordót egyforma mély átéléssel, színészi alázatossággal játszott, minden szerepe kidolgozott, elmélyült alakítás volt. ovács János számára is jelentős határkő ez az év. Tehetségére csak most kezdünk felfigyelni igazán, hatalmas fejlődést ért el első évi szerepeitől az idei évad Leone kapitányáig. Kispolgárbeli alakításával. Nyil ábrázolásával még nem értettünk teljesen egyet, még erősen kisértették a „naturbursch" lehetőségek, a budapesti előadásra már csaknem teljesen benne volt játékában az a lendület, erő és magablztonság, amely a Gorkij megrajzolta forradalmár mozdonyvezetőt jellemezte. A Shakespeare kerestetik Fridolinja, A kőszívű ember fiai Tallérossy Zebulonja egy-egy lépcsőfok azon az úton. hogy Kovács János igazi jellemszínésszé váljék. Legjobb szelepe a Volpone-ban volt. Nagyhangú, korlátolt. bután becsületes Leonéja komoly színházi élmény volt. Ebben az évben találta meg igazi énjét Ambrus Edit is. aki különösen két szerepében, A kőszívű ember fial Alfonsinjában és a Vízkereszt Violájában nyújtott meglepetésszerű ldválő játékot. További fejlődést hozott az elmúlt év Papp Teri játékában is. A Kispolgárokban sikerrel gyűrte le nagy feladatát: az öreg Besszemenovnét alakította a fiatal, nagyon tehetséges színésznő, s ezután két könnyed, vidám szerep következett: Stázi a Csárdáskirálynőben s egy remek shakespeari nőalak: a Vízkereszt komornája. Sikerekben gazdag évi munkájára a Vannak még kisértetek kitűnő kabinetalakítása tette fel a koronát. Külön fezejetet kellene írni Kátay Endréről. Ez a rokonszenves színész kitartó, szorgalmas munkával a társulat legjobbjai közé küzdötte fel magát. Ebben az évben három nagy feladattal birkózott meg, többnyire sikeresen. Pjotr alakításában maszkban és játékban hűségesen mutatta be az egy napra hőssé lett, de önmaga hősiességétől megijedt kispolgárt, s a Shakespeare kerestetikben pedig emlékezetes kabinet alakítást nyújt. A Volpone-ban kapta élete legnagyobb feladatát: a címszerepet. Sajnos, a Vízkereszt Malvoliójában már nem találta meg végig a hibátlan hangot, nem tudott megszabadulni előző nagy szerepének remi nesciái tói. [Tj színnel, nagy értékkel gazdagodott a prózai együttes a Kormos házaspár Szegedre szerződtetésével. Mindketten országszerte is elismert színészek e egy év alatt Szeged közönségét is teljesen meghódították. Miklós Klára Baradlayné szerepében aratott emlékezetes sikert. Kormos Lajos is minden esetben a kiforrott színész rutinjával oldotta meg feladatát, bemutatóról bemutatóra fejlődött játéka, legjobb alakítását a Vannak még kísértetekben nyújtotta. Kormos Lajos a színház legszebben beszélő színésze. Dómján Edit, Tarnay Margit. Thurzó Margit. Mezey Lajos és Kaló Flórián is ebben az évben játszanak először Szegeden, sőt Dómján Edit és Kaló elsőéves színészek. Eddigi alakításaik kétségtelen tehetséget árulnak el. A prózai társulat többi tagja (Barsy Béla, Mlklóssy György, Lászlóffy Katalirf, Lontay Margit) a tőlük már tavaly, s az azelőtti években megszokott, kiforrott, jó alakításokat nyújtottak, mégis külön ki kell emelnünk Barsy mind belső átéltség, mind külső eszközök dolgában hiteles, drámai feszültségtől terhes Besszemenovját, Miklóssy György hátborzongatóan nagyszerű portását a Vannak még kísértetekben, Lászlóffy Katalin Gorkij írói szándékainak mély megértéséről tanúskodó Tatjánáját és Lontay Margit élettől duzzadó Jelenáját, magávalragadó Ceciliáját. Az opera-együttes is óriási előrehaladást ért meg ebben az évben s elsősorban Rubányi Vilmos zeneigazgató s tehetséges karmesterei (Biró Attila. Üjj József, Maros György) érdeme. Az operai részleg a fiatal, nagyon szép hangú, muzikális Komlóssy Erzsébettel igen sokat nyert. Sikerrel oldotta meg élete első nagy szerepét, a Don Pasquale címszerepét Sinkó György. Harmath Éva a Parasztbecsületben mint operaénekes mutatkozott be, ez volt eddigi legjobb produkciója, s ez feljogosítja arra, hogy operett helyett inkább operát énekeljen. Moldován Stefánia színészileg is igen kitűnően megoldott Santuzzája, Papp Júlia Leonája, Horváth József, Jánossy Rudolf, Szabadi István, Székelyfonó-beli alakítását és általában a Székelyfonó hősies vállalkozását kell kiemelnünk még. Az operett részleg művészi szinvona Iával van még baj, a Csárdáskirálynő kivételével nem sikerült megfelelő színvonalú, etilusban, mondanivalóban tisztázott operett előadással megörvendeztetni Szeged túlságosan is nagyszámú operettkedvelőit. Az operettegyüttesből Sugár Mihály zamatos humorú főpincérét, Iván Margit Sylviáját, Lakfky József kitűnő Xavérját a Szép Juhásznéban és Kovács Gyula len dületes humorát kell megemlítenünk. Osváth Béla Beszélgetés Papp Júliával, a szegedi Nemzeii Színház érdemes művészével Nagy volt az öröm a szegedi színháznál — de a többi vidéki színháznál is — mikor a napokban Papp Júlia megkapta a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze rímet. Hiszen őelőtte mindössze egy vidéki érdemes művész volt: a miákolci Pelhes Ferenc, de őt is felvitték hamarosan Budapestre. Most, az örömhír újdonságának hetében felkerestük a színházban új érdemes művészünket, aki éppen próbán volt. A Carment próbálták, s mindenki ünneplőben várakozott Svéd Sándorra. Alig várakoztunk, felérkezett a művésznő, s mosolyogva mondta el azt a néhány szót, amely talán már akkor elhangzott, amikor az első újságíró az első színésznőt interjuvolta: — Mindent kérdezhet, csak azt ne, hogy mikor születtem! Azután mindjárt a kitüntetésről beszélt. Természetesen: nagyon örült. Ezt ő u következőképp fejezte ki: — örülök, hogy a vidéki opera Tóth Aladár szavai szerint osztatlan és megérdemelt sikert aratott. És most már a saját munkájáról nyilatkozik: — A Hanglemezgyártó Nemzeti Vállalat Blum Tamás, a debreceni színház karmestere felkérésére lemezre veszi tőlem a Pillangókisasszony első felvonásának duettjét. Azután a Károlyi-kertben is adok majd koncertet a nyáron Budapesten, már erről is tárgyaltam a Filharmóniával. Ott tavaly is szerepeltem. A vidéki operaénekesek egyre inkább szóhoz juthatnak Pesten, s ennek nagyon örülök. Természetesen nagyon örülök annak is, hogy érdemes mű* vész lettem, s hogy velem együtt őszinte öröm töltötte el emiatt valamennyi vidéki művészt. Ügy érzem, ez valamennyi vidéki színész számára támpontot ad; nem kívánkoznak annyira a fővárosba, mert érzik, hogy megbecsülik munkájukat. S mikor hazajöttem, újabb örömök vártak rám. Ezeket az üdvözlő levelek jelentették, amelyeket itt a közönség és a művészek részéről kaptam. Ezekért köszönetemet fejezem ki ezúton is mindenkinek, és szeretettel köszöntöm a szegedi közönséget. Alighogy megköszöntük • művésznőnek a nyilatkozatot, Ruff elvtárs a színház szervezője gyorsan elújságolta, hogy az űjszegedi szabadtéri színpadon július fián és 10-én ugyanabban a szereposztásban adják elő a Pillangókisasszonyt, mint Budapesten a fesztiválon. A különbség csupán annyi lesz, hogy Papp Júlia most már mint érdemes művész lép a színpadra. Németh Ferenc SETA A TISZA PÁRTJÁN EGY EVT1ZEDDEL EZELŐTT — sokan évekig távot voltunk a mi szűkebb hazánktól: Szegedtől. Láttuk a Kárpátok magas ormait, s a háború borzalmai közepette is tudtunk benne gyönyörködni. De bármennyire is eltöltött bennünket a hegyek szépsége, levegője, mégis jól emlékszem, amikor Kőrösmezönéi ott lábaltunk a völgybe szorult csörgedező, kristálytiszta vizű Tisza kavicsjenekén, arra gondoltunk. hogy az itt még keskeny folyócska milyen szélesen. méltóságteljesen hömpölyög a mi nagyon szeretett városunk házai alatt, s mily jó lenne a szőke partján leheveredni. Nemcsak a hazájától távol lévő ember szive szólalt meg ekkor. Ml. szegediek nem tudjuk elképzelni életünket kedves folyónk nélkül, mely átszeli városunkat. Szép a Balaton, a Mátra, a Bükk, — egyre többen látjuk nyaranta — de akkor vágyunk legjobban a Tisza partjára, amikor távol • vagyunk tőle. S hogy szeretnék látni a hegyvidéki emberek. akiket éppen az Alföld szépségei gyönyörködtetnek. Jöhetnek is ide nyaralni a virágzó Tisza partjára. Sétáljunk csak rajta végig. Az idén elég későig makacskodott a mi folyónk vize. magasan állt, s emialt elhúzódott az Űjszegedi Partfürdö rendbehozása. De most már egyre jobban benne vagyunk a nyárba, s a 12 holdas part jó időben ezer és ezer fürdőző szegedivel népesül be. A régi kabinsorok, vikkendházak mellett egész sor kis nyaraló épült fel a fűzfák kőzött. Nemrég készült el a Ruházati Bolt, a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat, az Erömii, az Építőipari Vállalat, a Női Szabóipart Szövetkezet, az Egyetem és sok más üzem szép strandépülete. A hangoshíradóban 300 lemezt váltogatnak a gramofonon, lehet kölcsönözni fejpárnás gyékényeket. fürdőruhát, kártyát, sakkot, dominót, nyugcgyat. A Kiskereskedelmi Vállalat pavilonjában a fürdőzők megvásárolhatják a legszükségesebb dolgokat, könyvtár áll a látogatók részire. Az utak mentén új vízcsapok vannak, röplabdapályák. futbalpálya, színes. hatalmas napernyő, tusok, asztatok, székek, padok díszelegnek a virágágyak között. A mólóról a fiatalok fejest ügrálnak a vízbe, azután a forró homokra fekszenek, barnulnak az olajfényes hátak, a nap, s a víz egészségontó fénye üdíti a strandolókat. Mondják, hogy a jövő héten már lesz női és férfi fodrász Is a part fürdőn. Tegnap este is milyen jól szórakoztak a szegediek a Hungária kint lévő teraszán: finom disznótoros vacsorát fogyasztottak, aztán a magyarnóta-esten, Moldován Stefánia és Szabadi István énekelt, utána meg táncoltak a vendégek, — jó kezdeményezés volt. GYERÜNK AT A SZEGEDI OLDALRA. A Tisza sima tükrén látni az ívelő hidat, a Fogadalmi templom tornyát. A parti házak fejjel lefelé lógnak a vízben. Joggal vagyunk büszkék a szegedi tájra! A hófehérre meszelt „Béke" úszóház mólójáról egymás után Indulnak el a motorcsónakok, az evezősök is egyenletesen merlgetik lapátjaikat. Sok nézőjük akad a Sztálin sétányon. Üljünk villamosra. A tiszaparti végállomástót sokan indulnak a Körösihez. Már a töltésről megcsap a fűzfák sajátos Illata. Az árnyas úton hullanak a pihék a fáról. A halászcsárda mögött építkeznek; bővítik a világhíres szórakozó helyet. A csárdán túl a part mentén évek óta nem jártam. Pedig azelőtt, amikor a közismert „Sárgán" az MTE két kis kabinja volt, csak. szinte itt laktunk. Azt mondták erre a helyre akkor: proli strand... S ni csak, most egészen széles út vezet az erdőben. A szegedi ifjúmunkások tiz évvel ezelőtt Itt keskeny csapáson lépdelve a munkásstrand felé halkan, lopva énekelték az illegális dalokat, amelyeket ma százezrek énekelnek. Villanypóznák vezetnek felfelé. Meglombosodott tiszaparti fák csodálkoztak ugye? £n is azt teszem, hisz mindjárt egy gyönyörű, nagy kőépület tárul elém: a MAV, Fiúnevelő Intézet üdülője, ií hatalmas üvegablakos körbeit virággal díszített épület tetején Renget Béla dolgozgat. Azt mondja, hogy jórészt társadalmi munkában építették üdülőjüket. Igen, ilyen a mi új életünk. Szinte gomba módra nőttek itt kl egymás után a Szalámigyár, a szegedi cipőgyárak, a Terményforgalmi Vállalat, a Posta szebbnél szebb partmenti nyaralói. Benépesült ez a nagyon szép tiszaparti rész. A ruhagyáriak éppen most állítják össze nagy kabinjukat. A fák közöli több helyen főzés nyomai látszanak, s a „Sárgarigó" vendéglőben oltja szomját az új munkás-strand lelkes, jókedvű serege. ERDEMES LENNE ide cölöpökre nagy üdülőt építenit hogy az ország minden részéből nyaranta Szegedre is utalhassanak be üdülőket. A vizet is feltétlenül be kellene vezetni erre a területre: jogos kívánság ez. Szeged méltó arra, hogy az alföldi nyaralóhely minden igényét kielégítse. S aki a horgászás nagy szenvedélyének akar hódolni, az is megtalálja szórakozását, a Tiszapart csendesebb részein, a tápéi komp környékén. ahol a sétahajó is megfordul. Sétánk végetért. Mindért nyáron újabbat és újabbat lehet látni, s Imi. Használjuk ki szépségeit, örömeit: jó nya-. ralást. M. T. A Városi Tanács irodalmi pályázata Az 1930. évi szeptember l-l munkástüntetés és sztrájk 25 éves évfordulója emlékére Szeged Megyei Jogú Város Tanácsa Népművelési Osztálya és a Magyar írók Szövetsége szegedi csoportja széleskörű irodalmi pályázatot hirdet. A pályázaton bárki részvehet névmegjelöléssel, vagy Jeligével. Beküldhető munkásmozgalmi tárgyú, vagy a munkásosztály felszabadulás utáni életét ábrázoló Írásmű: vers, elbeszélő költemény, novella, Irodalmi riport, regény, jelenet, szánmű stb. Egy pályázó több művel is pályázhat. A díjnyertes pályaművek közlését biztosítják. A közlés utáni tiszteletdíj a pályadíjon felül illeti meg a szerzőt. Beküldési határidő: versek október 1, elbeszélő költemény, novella, irodalmi riport, jelenet november 1, kisregény, regény, többfelvonásos dráma november 15. (Drámáknál csak két kidolgozott felvonást kell beküldeni, a többit elég szinopszisban). Eredményt a Tiszatáj decemberi számában hirdetnek. Pályaművek beküldendők: Magyar írók Szövetsége szegedi csoportja, Szeged, Horváth Mihály utca 3. címre. Pályadíjak: Regény, kisregény, dráma: I. díj 2000 forint, II. díj 1200 forint, III. díj: 800 forint. Elbeszélő költemény, novella, irodalmi riport, jelenet: I. díj: 1000 forint, II. díj: 800 forint, III. díj: 400 forint. Vers: I. díj: 500 forint. II. díj: 300 forint, III. díj: 200 forint. — AZ ÁSOTTHALOM ÉS MORAHALOM KÖRNYÉKI termelőszövetkezetek teljes lendülettel végzik az aratást, de már a begyűjtésre is felkészültek. Vállalták, hogy július 20-ig teljesítik évi kenyér- és takarmánygabonabeadási kötelezettségeiket. A legtöbbet az ásotthalmi Szabadságharcos Termelőszövetkezet adja. A tsz tagjai pár hét múlva 700 mázsa kenyérs gabonát adnak az ország, |