Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-03 / 155. szám

Vasárnap, 1955. július 3. DELMBGYRRORSZBC Megkezdődölt a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség I, országos konferenciája ' Szombaton délelőtt az Épí­tők Rózsa Ferenc Kultúrhá­zában megkezdődött a Ma­gyar önkéntes Honvédelmi Szövetség I. országos konfe­renciája. A konferencián megjelent Bata István ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságá­nak póttagja is. A konferencia résztvevői Havas Imre ezredes, a MAÖ­HSZ elnökhelyettese javasla­tára nagy lelkesedéssel vá­lasztották az elnökségbe a Magyar Dolgozók Pártja Po­litikai Bizottságának tagjait és póttagjait, a népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­két, a Magyar önkéntes Hon­védelmi Szövetség, valamint a DISZ, a SZOT. az MNDSZ az MSZT, az Országos Béke­tanács és a Hazafias Nép­front vezetőit, néphadsere­günk tábornoki karának és az OTSB-nek több tagját, MAÖHSZ kiváló aktíváit. A konferenciát Szabó Ist­ván altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes nyitotta meg, majd Kutika Károly ez­redes, a MAÖHSZ elnöke tartott beszámolót. Anyakönyvi hírek I. kerület l HAZASSAG Katócs Géza—Veszelovszky Gab­riella, Kádár Német Zoltán—Dudás Mária. Tóth Ferenc—Bemátsky Sá­ra. Börcsök Antal—Szabó Mária, Gálik József—Bullás Mária. Förge­teg Mihály—Héger Mária, Kátai Béla—Kóbori-Kovács Anna. Lévai András—Halmos Magdolna, Dr. Felföldi László—Papp Ilona, Csa­mangó József—Galgóczi Mária. Heiner Lajos—Mazareanu Horten­sia Mária, Varga Gusztáv—Husz­ka Ilona. SZÜLETÉSEK Hegedűs József—Ábrahám Tanda­ri Julianna József, Bába Mihály— Mikó Irén Borbála, Bodor Peter —Juhász Mária Péter, Csöke Szil­veszter—Ződi Ilona Szilveszter, Da­bis Miklós—Forral Ilona Endre, Erős István—Ofcsarenkó Terézia Erika. Ézsiás Lajos—Szabó Má­ria József, Felcsuti László—Pintér Erzsébet Ágnes, Gábor József­Szerző Hermina Hermina, Héry Ti­bor—Borbély Ilona Tibor. Horváth István—Jákfalvi Irén Magdolna, Kismarton Ferenc—Kátal Piroska Piroska. Keresztury József—Pálfy Ibolya Beatrix, Katona László— Czeglédi Eszter Ferenc, Lukács László—Gangli Éva László. Szat­mári Mihály—Korom Veronka Gab­riella, Maróthi László—Rolicsek Anna László. Terhes János—Ungi Piroska Piroska. Ravasz Ferenc— Balázs Etelka Ágnes, Török Gyula —ördög Mária Gyula, Varga Mi­hály—Négyökrü Ilona Tibor, Vaskó Gyula—Horesnyf Etelka ftíszló, Bachmann János—Csősz Irén Ka­talin. dr. Lehóczky Károly—Jelenfy Szilárdka Tamás, Hajnal György­Barna Rozália József. Bödő József —Szélpál Mária Mária. Pölős Gé­za—Molnár Anna Mária. Tőlh Fe­renc—Dobó Etelka László. Vineze István—Fodor Aranka Aranka. Fe­li. kerület HAZASSAG: András—Szekeres hér László—Hopp Margit László, . Grabiea József—Kovács Erzsébet 'Maróti Julianna Kálmán. Erzsébet. Molnár István—Bn Er­zsébet Eszter. Róth Antal—Pavlilc Ilona Antal, Szabó László—Kádár Alice Beatrix. Szanka József—Szél Etelka Etelka. Szűcs Vince—Far­kas Mária Erzsébet. Nyerges And­rás—Korom Ilona András, Katona András—Daubner Gabriella And­rás, Ambrus Mihály—Németh Ilo­na Erzsébet. Baján István—Tapo­dj Lívia István, Néma Frigyes­Seres Éva Frigyes. Ormos Tiva­dar—Papp Margit Gábor, Táboro­si József—Mucsi Piroska György. Mayer András—Szekeres Ilona, Temesvári Antal—Nagy Anna Len­ke, Galambosl István—Oláh Anna, dr. Bánfalvi Géza—Csaja Klára Terézia. Gombos György—Kneip Mária Etelka. Fekete Nagy László —Rózsa Julianna, Zádori János— Csányi Etelka. ELHALTAK Szűcs András 73, Plskl-VIda Fe­renc 74, Újházi Istvánné Fazekas Mária 65, Palatínus István 72, Gombos Sándorné Laczi Ilona 60. Kovács János 83, Bálint Józsefné ötvös Aranka 56, Farkas Jenő 85 éves korában. III. kerület HAZASSAG Kónya László—Rácz Livia, Szám Fiigyes—Koiss Erzsébet. SZÜLETÉSEK Bonomi Zoltán—Laczkó Anna Nó­ra. Bábay László—Erdei Ibolya Gi­zella. Hajdú Imre—Nacsa Vero­nika Ágnes, Kopasz István—Ka­tona Éva Éva. Kovács Ferenc— Forral Mária Mária, Kanász Zol­tán—Nagymihály Irén Zsuzsanna, Kovács Antal—Monostori Efetka Olga. Nagymihály György—Tanács Erzsébet Erzsébet. Tóbiás Antal— Benkő Mária István, Tamás Károly —Acskovács Magdolna Mária, Vá­rad! Jenő—Hecker Dorottya Beat­rix. Váry Ottó—Szekeres Gizella Ottó. Szeghő István—Klenk Irén Attila. Csejtei Pál—Kisjancsi Anna Zsuzsanna, Király Sándor—Szabó Erzsébet László. Zádori Kálmán­Lakatos Béla—Gajódl Mária Béla. Batki Péter—Pintér Julianna Mária. Bá­lint József—Fodor Irén László. Hegedűs Ferenc—Demeter Anna Ferenc. Kövesdi Alárton—Mándi Ilona Márton. Nagy György Imre —Spang Rozália Zsuzsanna, ör­dögit István—Nagy Irén Éva. Pu­fin Jenő—Cs. Kiss Mária Erika. Süli Lajos—Csikós Piroska Mar­git, Újvári Ferenc—Varga Piroska Piroska, Bihari Lajos-Arr Rózsa László. MÉRLEGEN Csak semmi vád, harag és gyűlölet, csitulj szivem: ki legleLkébe lát, nem dobnak arra sohasem követ,. ha általlépi régi önmagát. Zuhogjatok csak, mint a vízesés, okos szavak, ha van gerinc, birom. Ki ellenem szól, annak is nehéz, ha nem céltáblát lát a másikon, hanem az emberarcú sok vonást, hová kiül a lélek, — látni kell, s olvasni, ha még mint kisiskolás bajlódunk is az ábécéivel. Csitulj szivem, az ember méretik az ember által szüntelen, amint elvonják tőle anyja melleit s a tárgyakon a világba tapint. Méressek én is, gondos emberek, hogy pókhálóját ne köthesse rám a tegnapról még itt-ott megrekedt magunknak-élés életünk során, Csak semmi vád, harag és gyűlölet, csitulj szivem: ki hagyja önmagát elveszni, arra dobnak csak követ, — ha elhajítja népe zászlaját. Lődi Ferenc A valóság minlázói A Szegedi Tudományos Eszközöket Termelő KSZ-ben a valóságot mintázzák — a valóságról készítenek élethű és hasznos modelleket. Képünkön: Ruttkay GyOrgy, a szövetke­zet elnöke Iván Pálnéval beszélget és vizsgálják a szétszed' hetó tehén modellt. Lenyesel! csere sznyefaágak avagy Egy kulák bűnös üzelmei ELHALTAK Kiss Andris 86, Tóth Márton 71, Miklós Ferencné Jeremiás Julian­na 48, Kostyán László 2 hónapos, Gábor Hermina 2 napos, Bata An­talné Bózsó Mária 59. Joó János 64. Bovacsek Mihálvné Nye.-ges Etelka 88. Filip István 22. Hor­váth János 4 éves. Bárdos József 12. Szabó Beatrix 1 napos, Nyer­ges András 3 napos. K szegedi Kossuth Zsuzsán­na ápolónőképző iskolában 1955. szeptember 1-én újabb évfolyam indul. Az iskola 2 éves, bentlakásos, teljesen díj­talan. Jelentkezhetnek azok a 18—32 év közötti fiatalok, akik hivatást éreznek az ápolónői pályára. Szükséges előképzett­ség: 8 általános, magasabb is­kolai végzettséggel rendelke­zők a felvételnél előnyben ré­szesülnek. A pályázatokat au­gusztus l-ig az intézet címére kell beküldeni: Szeged. Tol­bi'ehin sugárút 1. szám. Szük­séges iratok: születési, iskolai, vagyoni, orvosi bizonyítvány, életrajz és fénykép. — A GYALARÉTI KOM­SZOMOL TERMELŐSZÖ­VETKEZETBEN a nagy nyári növényápolási, aratási munkák ellenére sem szüne­telnek az építkezések. Az el­múlt hetekben mintegy 160 holdas szántóföld területre öntözéshez szükséges csőve­zetékeket építettek ki. Ha netán aszályos esztendő len­ne, a szárazság a szövetke­zet cukorrépájában, másod­vetésű konyhakerti növényei­ben és a kukorica nagyrészé­ben sem tehetne kárt, hiszen 40 hold cukorrépát, mintegy 90 hold kukoricát öntözhet­nek most már új *sőztető berendezéseikkel, ELHALTAK Farkas Márta 1 hóna-os i-n-'. ban Tonnes Rezső 44 éves korá­ban. Rácz Rudolf zsombói ku­lák is úgy érezte annak ide­jén, elérkezett ismét az ő vi­lága. Szétzilált gazdaságát igyekezett gyorsan rendbe­hozni, harmadosokat, nap­számosokat fogadott. Azt gondolta: az ő zsírjukon ta­lán a tíz hold meglévő gyü­mölcsöse mellé még tíz hol­dat ragaszthat majd. Rácz Rudolf kulákkal — mint a többiekkel is — fu­tott a ló egészen a márciusi párthatározat megjelenéséig. Ezután — okos ember lévén Rácz úr, hiszen sokáig Do­rozsma község mindenható főbírája volt — hamar ész­revette, hogy nem nőhet az égig. Lázasan, nagy sietség­gel kezdett hozzá a gazdaság leépítéséhez, tönkretételéhez, nehogy a gyümölcsösnek ké­sőbb a zsombói szövetkezeti tagok vagy a becsületes egyé­ni gazdák valami hasznát ve­hessék. A napokban a környékbe­liek közül sokan arra lettek figyelmesek, hogy Rácz űr nyesi a cseresznyefáit, noha a fatisztítósnak télen van ideje. De méghozzá hogyan nyesi? A hatalmas termő­ágakat tőből ledarabolja, va­lósággal lecsonkolta azokat. Nyolc darab húszéves cse­resznyefát pusztított el így a kártevő kulák, mire elju­tott a hír a községi tanács­hoz is. Amikor felelősségre vonták, hogy miért tette ezt, szabadkozva mondta: gon­doltam, megnyesem ezeket a cseresznyefákat, azok a nagy ágak pedig nem is teremtek cseresznyét. Érdekes, húsz év után most jut először eszébe Rácz úrnak, hogy megtisztítsa fáit a >*termé­ketlen-" ágaktól. A községi tanács és a járási tanács mezőgazdasági osztályának az emberei a napokban szét­néztek Rácz Rudolf tízholdas gyümölcsös kertjében. Meg­döbbentő látvány tárult elé­jük. A gyümölcsös most tu­lajdonképpen nem is gyü­mölcsös, hanem a legvesze­delmesebb rovarkártevőik, az almamolyok, a pajzstetvek és az amerikai szövőlepkék nagy tenyésztelepe. Rácz úr a legelemibb vé­dekezési eljárásokat sem tette meg. Bűnét nagymér­tékben növeli az, hogy kert­je a szatymazi és a zsombói határ szélén azon a terüle- j ten van, ahol az egyént gaz­dák és a környező termelő­szövetkezetek exportra ter­melnek almát és más külön­böző gyümölcsféleségeket, s most nagymértékben fennáll annak a veszélye, hogy Rácz úr gyümölcsöséből a súlyos károkat okozó rovarok, fér­gek átvándorolnak a szom­szédos egyéni gazdák gyü­mölcsöseibe. Az ő termésü­ket is megtámadhatják, ér­téktelenné tehetik. Ajánlaton lenne, ha az il­letékesek intézkednének eb­ben az ügyben. Kmetty Gyula, a szövetkezet idős korú tagja modellt készít a beteg tehénről Malatinszky György nagy szakértelemmel mintázza meg a szegedi paprika többszörösen nagyított modelljét. I'V (Liebmann Béla felvételei! A Szovjetunió folyóit tavasztól késő őszig a bárkák, uszályok és tutajok ezrei né­pesilik be. Tutajok! Milyen rengeteg tömegű fát úsztat­nak le a „zöld arany" e legősibb és legelterjed­tebb szállítóeszközei. Az erdős vidékeken a tuta­jos mesterség nemzedékröl-nemzedékre öröklődik. A tutajozás érdekes, de veszélyes foglalkozás, különösen Kárpát-Ukrajnában, ahol sebesek a foylók. 'A Fehér Tisza tajtékozva rohan a félelmetes szakadékok közt. Partjai mentén óriási farakások. A télen kitermelt gömbjatömeget mielőbb te kell úszlalni. Megismerkedünk a tutajosokkal. Vezetőjük. Mihail Nyikolajevics Koszivszkij magas, sovány, izmos férji. Túl van az 50-en, de sokkal fiatalabb­nak látszik. — Több mint 30 éve tutajozok és még leg­alább ennyi ideig fogok tutajozni — mondja félig tréfásan, félig komolyan. El is hisszük neki. Koszivszkij munkatársait is jól válogatta össze, első segédje Vaszilij Bagricsuk is, második segédje, lvan Ilarbala is erős, bátor, szívós embe­reknek látszanak. Még több más híres tutajossal is megismer­kedünk. Itt van a Huszár-család. Az -apa — Szemjon Alekszejevics és két jia — Nyikolaj és lvan. Az első 22 éves, a másik 18. Az öreg Hu­szár mindössze 47 éves, de már 33 éve úsztatja a fát, 14 éves korában kezdte. A szovjet törvények értelmében tutajozással csak nagykorú férfi fog­lalkozhat. Szemjon Alekszejevicsnek ez nem tet­szik és ebből nem is csinál titkot. — Nem lesz abból komoly tutajos, 18 éves korában veszi először kezébe a lapátot — morogja a bajusza alatt. A kormánylapát, amely egyben evező is, a tutaj legfontosabb része. Huszárék ügyesen dolgoznak. A gömbfák felső részét lefűrészelik, hornyokat vésnek a ha­rántgerendák számára, a tuskók, alsó részébe ha­aki csak kormány­TUTAJOS OK rántlyukakat fúrnak, s az így előkészített fatör­zseket lecsúsztatják a vízre. 'Aztán megkezdődik a tutaj összeillesztése. A gömbfák felső végét bükkfa-harántgerenda és csapok segítségével összeerősítik, mégpedig jó erősen, mert minden ütés a tutajnak ezt a részét, — az orrát éri. A tutaj végén a gömbjákat az előre kifúrt lyukakon keresztülhúzzott drótkötéllel kötik össze. A kész tutaj orrára bükkfaállványt erősítenek, ebbe helyezik mozgó csapok közé a kormánylapátot. Már erősen sötétedik, de végig a Fehér .Tisza mentén csattognak a fejszék, a kalapácsok. Las­san kigyúlnak a fények. Szemjon Alekszejevics Huszár is meggyújtotta a lámpát. Meggyújtotta, de a kanócát egészen lecsavarta. Nem azért, mert a petróleummal akar takarékoskodni. Azt akarja, hogy a fiai megtanuljanak sötétben is dolgozni, úgy, ahogyan valamikor a tutajosok dolgoztak. leszáll az éj. A hegyek még közelebb hú­zódnak egymáshoz, egybeolvadnak az erdővel és a havasi legelőkkel. A csillagok, mintho nem egyenkint világitanának, kigyulladó máglya­ként soktüzű lánggal ragyognak. A fejszék még mindig csattognak. Végre el­készül a tutaj. A tutajosok pihenni térnek. De nem viskóik­ban, sötét, füstös sátrakban laknak, mint a szov­jet hatalom előtt, hanem meleg, világos közös­szállásokon. Ételüket nem a földön, a nyílt tűz­hely mellett fogyasztják el, hanem az étkezdében, a fehér terítös asztalok mellett. Nem fenyőgaly­lyakon alszanak, hanem matracos, lepedös, párnás ágyakban. Másnap reggel tíz órakor, miután jó kipi­henték magukat, újra megjelennek a folyónál. Ti­zenegy órakor indítják az első tutajt. Tíz perc múlva a másikat, majd ismét tíz perc múlva a harmadikat., 'Az úsztatáshoz azonban legalább egy méter­rel meg kell emelni a Fehér Tisza vizét. Ezért a folyó felső folyásánál liat duzzasztógátat létesí­tettek, s legnagyobb közülük a Keleti-Kárpátok legmagasabb csúcsa, a Hoverla lábánál épült. /Vegyed tizenegy. Vaszilij Nyikolajevics Zvarics, az úszlatórészleg parancsnoka megadja a jelet: — Vizet! A tutajosok gumicsizmájuk sarkára sarkan­tyút erősítenek. Megérkezik az első vízhullám. A Fehér Tisza zavarossá válik. Szikláit betakarja a víz. A hullám a tutajig ér. A tutaj megmozdul. Megnyitják a másik zsilipet. A második hul­lám még sebesebben ér a tutajhoz, a vízen min­denütt rönkök, gerendák, faágak — a tutaj össze­illesztésénél keletkezett hulladékok úszkálnak. A harmadik hullám már erősen megduzzasztja a Fehér Tisza vizét. A tutajt tartó acélkötelek megfeszülnek, mint a húr, szinte hallani a hang­jukat. — Elvágni az első tutaj csapján — adja ki a parancsot Zvarics. Az öreg Huszár és fiatalabbik fia a kor­mányiapáthoz ér. A másik fiú elvágja a csapot, amely az acélkötelet tartotta. 'A kötél mint egy elszakadt húr összecsavarodik és a partra röpül. A vezető tutaj nagyot lendült előre, de a mögé akasztott tutaj visszatartja, Nyikolaj Huszár átugrik a második tutajra, odaszalad annak fará­hoz és elvágja a másik csapot is. A tutaj megráz­kódik és nekisodródik az árnak. Nyikolaj már a kormánylapátnál van. Mindhárman erőteljesen eveznek, nem engedik, hogy a vezértutaj a parthoz ütődjék. Az öreg Huszár „kívülről" ismeri a viz folyását, medrét, örvényeit, a mederben meghú­zódó sziklákat, a legveszélyesebb zátonyokat. A középső kormánylapátnál áll, fiai figyelik minden mozdulatát. Nagyon kell vigyázni. A 110 méter hosszú, 180 köbméter ját úsztató kettős tutajt úgy sodorja az örvénylő folyó, mini valami rozoga kis csóna­kot. A víz a kezében tartja a tutajosokat, akik ki vannak szolgáltatva minden szeszélyének, harag­jának, jókedvének. . \ [ ' \jummjá/ \

Next

/
Thumbnails
Contents