Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-01 / 153. szám

OE LMf3G Y3S R ORSZA G Péntek, 1955. Július 1. A világközvélemény szembefordul az „erő politikájával" és az atomháború veszedelmével A helsinki béke-világlalálko%ó felhívása a világ népeihez A helsinki béke-világtalál­kozó küldöttei a következő felhívást intézték a világ né­peihez: F,fjy kettészakított világban a világközvéicmény erőfeszí­téseinek eredményeként tíz év óta először ülnek majd össze a nagyhatalmak kor­mányfői. Általános remény­ség előzi meg tanácskozásu­kat. Az lesz az első köteles­ségük, hogy legyőzzék a köl­csönös bizalmatlanságot. A béke-világtalálkozón. ame­lyen 68 állam küldöttei vet­tek részt, bebizonyosodott, hogy mély véleménykülönb­ségek és eltérő világnézetek ellenére meg lehet egyezni fontos kérdésekben és hogy tárgyalások útján ma már számos problémát meg lehet oldani. A vllágközvélemcny szem­befordul az «erő politikájá­val-, a katonai tömbökkel, a fegyverkezési versennyel és az atomháború borzalmas ve­szedelmével. A genfi egyez­mény. az indokinai háború befejezése, a bandungl érte­kezlet. Ausztria szerződéssel megpecsételt semlegessége, a | belgrádi nyilatkozat — a kormányok magatartósában tükröződő felébredt közvéle­mény küzdelmének megany­nyl gyümölcse. A leszerelés és az atom­fegyverek kérdésében az ál­láspontok, amelyek eddig át­hidalhatatlan ellentétben merevedlek meg, olyan mér­tékben jutottak közelebb egymáshoz, hogy a meg­egyezés csupán a jóakarattól függ. A biztonság kérdését ille­tően a bandungi értekezleten elfogadott elvek bebizonyí­tották, hogy egy egész föld­rész különböző társadalmi rendszerű államainak békés együttműködését biztosítani lehet a Kína és India által meghirdetett elvek alapján. A helsinki találkozó meg­mutatta, hogy a négyhatalmi értekezlet, ha figyelembe ve­szi a közvélemény követelé­seit. olyan Európa felépíté­sének első szakasza lesz, amely szavatolja valamennyi európai állam biztonságát és ezek az államok a szoros gazdasági és kulturális együttműködés útjára lép­nek. Ez az építés összefügg a minden katonai szövetsé­gen kívül álló és a milita­rizmus feltámadásától men­tesített Németország újra­egyesítésével. A négyhatalmi értekezlet­nek ugyanebben a szellem­ben tárgyalások útján elő kell készítenie az idegen csa­patok kivonását Tajvan (Eor­moza) kínai szigetről. Az ér­tekezletnek ellenőriznie kell az Indokínáról kötött genfi egyezmény pontos végrehaj­tását. Lehetővé kell tennie, hogy az ENSZ a Kínai Nép­köztársaságnak tagjai sorába való bebocsátásával megsze­rezze igazi világszervezet jel­legét. De vannak még erők. ame­lyeknek megfelel a hideghá­ború. Ezek akadályokat gör­klítcnck a négy nagyhatalom közeledésének útjába. A hel­sinki találkozó felszólítja a világ valamennyi országának közvéleményét, hogy szálljon szembe ezekkel az erőkkel és támogassa a tárgyaló partne­reket. A béke ügye végülis dia­dalmaskodik, ha a békeerők, amelyek azonos célt követ­nek — főként a különböző békemozgalmak, valamint a keresztény és a szociálde­mokrata irányzatú nagy po­litikai szervezetek — egyesí­tik erőfeszítéseiket a bizal­matlanság szcrtcoszlatása és a békeharc győzelme érde­kében. A nemzetközi ellentéteket lépésről lépésre át lehet ni­dalni és akkor megvalósul­nak a népek reményei. A jugoszláv külfigymíniszfer válaszai az ABC amerikai rádiótársaság hírmagyarázójának kérdéseire ' Belgrád, }ún. 29. (TASZSZ) A Tanjug-hírügynökség San Franciscó-i tudósítója je­lenti: Kocsa Popovics jugo­szláv külügyminiszter hozzá­járult ahhoz, hogy válaszol William Winternek, az Ame­rican Broadcasting Company hírmagyarázójának néhány kérdésére. Kérdés:' Nem tételezhető-e fel valamilyen változás Jugo­szlávia külpolitikájában a szovjet képviselőknek az önök országában tett látoga­tása nyomán? Válasz: Semmiféle válto­zásra nincs szükség. Ami bennünket illet, a belgrádi értekezlet külpolitikánk el­veinek gyakorlati megvaló­sulása volt. A mi külpoliti­kánk a béke és a jóviszony megszilárdítását célozza mindazokkal az országokkal, amelyek kölcsönösen óhajt­ják ezt. A szovjet—jugoszláv tárgyalások, valamint a záró­nyilatkozat kétségkívül fon­tos hozzájárulást jelentenek az egyetemes béke megszilár­dításához. Kérdés: Nem gondolja-e ön, hogy a szovjet bocsánatkérés Tito elnöktől, tekintet nélkül Moszkva vonalától való el­hajlására, előmozdíthatja a függetlenség fejlődését Kelet­Európa leigázott országai­ban? Válasz: Az a véleményem, hogy a kelet-európai államok belső fejlődése, miként min­den más állam belső fejlő­dése is. az ő belügyük és an­nak is kell lennie. Kérdés: Altalános véle­mény szerint a szovjet poli­tika arra irányul, hogy sem­leges államokat létesítsen Közép-Európában. Azt vár­ják, hogy Adenauer kancel­lárnak, amikor majd megér­kezik Moszkvába, semlegessé­get fognak javasolni cserébe Németország egyesítésééi. Nem fogja-e Jugoszlávia ki­sebb biztonságban érezni ma­gát, ha ezt a javaslatot elfo­gadják ós az amerikai csapa­toknak indítványozzák Né­metország területének elha­gyását? Válasz: Szívesebben értel­mezem saját országom és nem más országok politikáját, kü­lönösen ilyen hipotétikus kér­désre válaszolva. Nem hi­szem azonban, hogy ez a hi­potétikus javaslat elfogad­ható lenne, még kevésbé, hogy ilyen tervet végre lehet hajtani. Nézetünk szerint azonban Jugoszlávia, miként a többi állam is. nagyobb biztonságban fogja magát érezni, ha a kölcsönös erőfe­szítések eredményeképpen javul az országok közötti vi­szony és szavatolni fogják a békét* Kérdés: Kommunista or­szág-e Jugoszlávia7 Válasz: Ügy gondolom, hogy most mindenki előtt is­meretes lehet, milyen ország Jugoszlávia. De minthogy ön feltette ezt a kérdést, kész vagyok válaszolni. Jugoszlá­via független ország, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének egyenjogú tagja. Népe. saját akaratából, minthogy ehhez joga van. úgy döntött, hogy szocialista, vagy ha ön akarja, kommunista ország­ként fejleszti hazáját, és ezt saját módon teszi. Szeretném még hozzáfűzni, hogy nem vagyunk hajlandók rendsze­reket. még kevésbé az orszá­gokat például kapitalistákra és kommunistákra felosztani. Az ilyen leegyszerűsített, és olyan ismertetőjegyek alap­ján végrehajtott osztályozás, amelynek különböző embe­rek különböző jelentőséget tulajdonítanak, nem teszi le­hetővé a világon meglevő társadalmi rendszerek összes bonyolultságainak és eltéré­seinek helyes értelmezését vagy jellemzését. Mi egyebek között nem tartjuk magunkat ilyen megítéléshez, ha ez a megítélés azt jelenti, hogv nem lehetséges közöttük tar­tós. békés egymás mellett élés és együttműködés. Rövid külpolitikai hírek A Szovjetunió EDiSZ-küldöttsége hazautazott Netv Yorkból New York (TASZSZ) Az ENSZ jubileumi ülésszakán résztvett szovjet küldöttség V. M. Molotov vezetésével június 29-én New Yorkból hazaindult a Szovjetunióba. A hajó elindulása előtt adott nyilatkozatában V. M. Molotov megköszönte a szov­iet küldöttség Iránt tanúsí­tott figyelmet és a szívélyes i vendégszeretetet. — „Mei-1 győződtünk arról — mondot­ta nyilatkozata további ré-i szében a Szovjetunió külügy­minisztere —. hogy itt, az Amerikai Egyesült Államok­ban ugyanúgy, mint a Sz.tv­jetunióban sok, nagyon sok olyan ember él, aki kívánja, hogy a népek békében és ba­rátságban éljenek egymás mellett. Engedjék meg — mondotta befejezésül V. M. Molotov —, hogy boldogságot és virágzó életet kívánjak az amerikai népnek," Moszkva (TASZSZ). Június 23-a és 27-e között zajlott ie Moszkvában a Szovjetunió köztársasági és területi ügyé­szeinek értekezlete. Az érte­kezleten R. A. Rugyenko, a Szovjetunió főügyésze tartott beszámolót ..A szocialista tör­vényesség további megszilár­dítására irányuló intézkedé­sekről és az ügyészi felügye­let fokozásáról". Az értekezlet munkájában résztvett N. A. Bulganyin, K. J. Vorosilov és N. Sz. Hruscsov. Az értekezleten a jelenlévők lelkes tetszésnyil­vánítása közepette beszédet mondott N. Sz. Hruscsov. • Tel Aviv (TASZSZ). Mint a Maariv című lap közli, az iz­raeli kormány úgy döntött hogy elvben elfogadja a Szovjetuniónak az ENSZ technikai segítsége keretében nyújtandó műszaki segítsé­gét. • London (MTI). A londoni rádió jelenti, hogy az angol parlament alsóháza elfogadta az osztrák államszerződés ra­tifikálásáról szóló törvényja­vaslatot. * Bonn (ADN). A bonni kor­mány katonai politikájának szövetségi gyűlési vitája utón is nézeteltérések állnak fenn a nyugatnémet zsoldoshadse­reg főparancsnokának kérdé­seiben a Keresztény-Demok­rata Unió és a Szabad De­mokrata Pórt között. Hírügy­nökségi jelentés szerint a Szabad Demokrata Párt még ezen a héten tárgyalni fog a többi koalíciós párttal erről a vitás kérdésről. A Szabad Demokrata Párt, mint eddig is, azt követeli, hogy Heuss szövetségi elnök legyen a fő­parancsnok. A Keresztény­Demokrata Unió Adenauerra akarja ruházni a főparancs­noki tisztséget. * (MTI) A Reuter-hírügynök­ség közli, hogy befejeződtek a Törökországban folytatott tö­rök—iraki—pakisztáni tár­gyalások. A megbeszélésekan Menderesz török miniszterel­nök, Nuri Szaid iraki minisz­terelnök és Ajub khán tá­bornok, pakisztáni hadügy­miniszter vett részt. Párté let Dolgozik a III. kerületi tanács HDP csoportja A tanácsokban mindenek­előtt a kommunistáknak kell érvényre juttatmok a párt politikáját. Ahhoz, hogy ezt a fontos feladatot megold­ják, szükséges a tanácsokon belül létrehozott MDP cso­portok aktív tevékenysége, ahogyan azt a párt Szerve­zeti Szabályzata is leszögezi. Az MDP csoportoknak nagy szerepük van a tanácsok pártellenőrzésében, a kom­munista és pártonkívüli ta­nácstagok nevelésében és tá­mogatásában, az alkotó ta­nácsülések megszervezésé­ben. Lássuk, hogyan felel meg ennek a várakozásnak a Sze­gedi Iir. kerületi Tanács MDP csoportja. A pártcsoport — megala­kulása óta — minden ta­nácsülés előtt megbeszélést tart. Erről gondoskodik a három­tagú vezetőség, amelynek lagjai: Komócsin Mihály. Balogh Lászlóné és Ördögh István elvtársak. Harminc­egy tagja van az MDP cso­portnak és ezek a kommu­nista tanácstagok 90 száza­lékban megielemnek a ta­nácsülés előtt 1—2 órával összehívott megbeszélésen. Itt határozzák el, hocv a ta­nácsülésen milyen álláspon­tot foglaljanak el és milyen javaslatokat tegyenek a nárt politikájának, a kerü­let lakossága érdekeinek megfelelően. Egy régebbi ta­nácsülésen így vitatták meg előzőleg a községpolitikai tervet, majd a közelmúltban a költségvetést, amit azután a tanácsülés is elfogadott, mert a pártonkivüliek is he­A Franc'o Kommunisla Párt Politikai B zoliságának fölhívása Pqrizs (MTI). A Francia Kommunista Pórt Politikai Bizottsága közleményt adott ki. A közleményben rámutat, milyen nagyjelentőségű az idén a július 14-i nemzeti ünnep megülése abban a harcban, amelyet Franciaország népe a nemzeti függetlenségért, a bé­kéért, a bérkövetelések teljesí­téséért, valamint a munkásosz­tály jogainak és a demokrati­kus szabadságjogoknak védel­mében folytat. A közlemény kiemeli, hogy július 14-ét a helsinki béke-világtalálkozó és­a lausannei anyák világkong­resszusa után a varsói VIT élőit ünneplik majd meg. A Politikai Bizottság min­den kommunistát egységes cselekvésre hív fel, hogy július 14-ét felvonulásokkal, s egyéb olyan ünnepi megnyilvánulá­sokkal üljék meg, amelyeken kifejezésre jut a kommunista és a szocialista dolgozók ellen­állhatatlan egysége. A Politikai Bizottság külö nősen kidomborítja annak szükségességét, hogy azonnal cselekedni kell az algíri szük­ségállapot felfüggesztése és megszüntetése érdekében, to­vábbá. hogy a most katonai szolgálatot teljesítő korosz­tály tagjait ne küldhessék Észak-Afrikába, s július 14-ig megszavazzák a parlament előtt lévő amnesztia törvényja­vaslatot. lyeselték a kommunisták ja­vaslatait. Ab egyik tanáesüléten Rózsa István elvtárs, ta­nácstag javasolta: a móravá­rosi iskolát korszerűbb épü­letbe kellene helyezni, mert szűknek bizonyult már és nedves, egészségtelen is. Ezt helyeselték a tanácstagok. Komócsin elvtárs, vb. elnök szintén egyetértett a javas­lattal és megígérte: a felsőbb szervek segítségét kérik ah­hoz. hogy a móravárosi gye­rekek is szebb, egészsége­sebb iskolában tanulhassa­nak. Gondot fordít az MBP Cso­port arra is. hogy a ta­nácstagok — elsősort»an a kommunisták — állandó kapcsolatban legyenek vá­lasztóikkal és rendszeresen megtartsák választókörzetükben a ta­nácstagi beszámolót. A párt­tagok segítenek összeállítani a beszámolót az olyan pár­tonkívüli tanácstagoknak, akiknek ez még nehezebben megy. így legutóbb 49-en megtartották beszámolóikat és a legtöbb körzetben 30— 50-en összejöttek a válasz­tók. Balogh Lászlóné elv­társnő Alsóvároson 44 vá­lasztó előtt ismertette a ta­nács munkáját. A hozzászó­lások között panaszok is hangzottak el. Elmondották a dolgozók, hogy a hentes kivételeket szokott tenni a kiszolgálásnál. Balogh elv­társnő intézkedett: társadal­mi ellenőröket állítottak a panaszos körzetbe, Azóta nincs hiba. A tanácstagok beszámolói­nak megszervezésében segít­séget is kap az MDP cso­port. A móra városi és az al­sóvárosi pártszervezet nép­nevelői azt is megmagyaráz­zák a dolgozóknak; szüksé­ges mindig meghallgatniok a tanácstagok beszámolóját, mert csak úgy tudják érté­kelni, hogyan felelnek meg Új koalíciós kormány Izraelben (MTI). Mose Saret Izraeli miniszterelnök koalíciós kor­mánya egy bizalmi szavazás után, — amelynek során a koalícióhoz tartozó Altalános Cionista Párt képviselői tar­tózkodtak a szavazástól — szerdán lemondott. Hírügynökségi és rádióje­lentések szerint Mose Saret megalakította új kormányát. Az új kormány fő miniszter helyett 12-ből áll. A négy cio­nista miniszter tárcáját más miniszterek kapták. * Az új kormány a tervek szerint „ügyvivő kormány" (ideiglenes kormány) lesz a július 26-án megtartandó or­szágos választásokig. Mose Saret miniszterelnök továbbra is megtartja a kül­ügyminiszteri tárcát. a beléjük helyezett bizalom­nak. Tapasztalat mutatja, hogy ahol a tanácstag sűrűn látogatja a családokat és ahol a népnevelők is segítenek, ott rendszerint jól sikerül a beszámoló, hasznos javasla­tokat tesznek a dolgozók. A pártcsoportnak etekintetben még javítani lehet a mun­káján, mert akad még olyan t&nacs­tag, aki a beszámoló előtt nem keresi fel a választóit és így nem is tud eredmé­nyesen dolgozni. Pedig megéri a fáradságot, ha a beszámoló gyűléseket jő előkészítik. Hattyastelepen és Mihályteleken a lakosság közkifolyó megépítését kérte a tanácstól, de ugyanakkor felajánlották, hogy a föld­munkát társadalmilag, közös erővel elvégzik. A tanács jól felelt a választók kezdemé­nyezésére. amikor a Vízmű­vekkel megbeszélve a dolgot, július l-re tervbe vette a közkifolyók építésének befe­jezését. Az MDP csoport — igen helyesen — nem eligemik meg a tanácsülések előtti megbe­szélésekkel. A vezetőség ja­vaslatóra a két tanácsülés között mindig összejönnek egy külön alkalommal is a kommunisták, ahol egy-egy állandó bizottság munkáját értékelik. Szívesen dolgoz­nak, mert látják munkájuk eredményét és a városi párt­bizottság is gyakran nyújt nekik a helyszínen hasznos tanácsok at. A III. kerületi tanács párt­csoportjótól a jövőben is azt várjuk, hogy lankadatlan erő­vel munkálkodjék a párt márciusi és júniusi határo­zatának szellemében. Tegye­nek a kommunisták sokkal több javaslatot, módszert a mezőgazdasági termelés fo­kozására. ami eddig hiány­zott felszólalásaikból a ta­nácsülésen. Eisenhower és Pinay kedvezően nyilatkoztak a négyhatalmi értekezlet kilátásairól Washington (TASZSZ). Ei­senhower, az Egyesült Álla­mok elnöke június 29-i sajtó­értekezletén hozzáintézett kér­désekre válaszolva kijelentette, hogy a genfi kormányföl ér­tekezletnek több esélye van a sikerre, mint bizonyos idővel ezelőtt gondolta, de hozzáfűz­te, hogy „igyekszik nem túlsó­kat várni az értekezlettől*". Nem értett egyet azzal a véle­ménnyel, hogy az értekezleten esetleg nem hoznak határoza­tot. Antoine Pinay francia kül­ügyminiszter június 28-án, hazarepülése előtt adott nyi­latkozatában többek között ki­jelentette, hogy véleménye szerint a San Francisco-i tár­gyalások elősegítették a négy nagyhatalom közeledését. — Ji külügyminiszterek között te­remtett kapcsolat — állapította meg Pinay — elősegítette a kedvező légkör megteremtéséi a közelgő genfi értekezletre". Párizsba történt megérkezé­se után Pinay kijelentette, hogy „a San Francisco-i talál­kozások igen gyümölcsözőek voltak". Az európai kollektív bizton­ság francia tervezete és a szov­jet javaslatok közötti kompro­misszum lehetőségéről hozzl intézett kérdésre Pinay csak azzal a megjegyzéssel vála­szolt, hogy „mindig megvan a kompromisszum lehetősége, ha az emberek azért találkoz­nak, hogy megkíséreljék a vi­tás pontok kiküszöbölését". V. M. Molotovnál — álla­pította meg Pinay — a köze­ledési momentumok keresésé­nek hő kívánságát tapasztalta. A Szovjetunió külügyminiszte­re — mondotta Pinay — „tö­kéletesen világos hajlandósá­got tanúsított arra. hogy tár­gyaljanak Franciaországgal a két ország közötti problémák­ról". Az AFP egyébként megbíz­ható forrásokra hivatkozva közli, hogy Eisenhower elnök, Eden brit miniszterelnök és Edgár Faure francia minisz­terelnök július 17-én. vasár­nap, a négyhatalmi kormány­fői értekezlet előtt megbeszé­lést tart Genfben. Az amerikai elnök július 15-én vagy 16-án szándékszik Svájcba utazni. Más értesülések szerint a három nyugati külügyminiszter július 14-én, vagy 15-én az Atlanti Tanács ülésének elő­estéjén tanácskozásra ill össze Párizsban. A francia közti*?!viselők újabb engedményekel harcollak ki Párizs (MTI). Két nappal a július l-re meghirdetett köz­tisztviselősztrájk előtt szerdán a francia köztisztviselők újabb engedményeket harcoltak ki a kormánytól. A kormány megbízottai kü­lönösen két pontban voltak kénytelenek engedményeket tenni: a fizetésemelések ha­tárideje és a kis fizetésű köz­tisztviselők sorsának megja­vítása tekintetében. Jacqoes Duclos, Etienne Fajon és több más kommunista képviselő javaslatot terjesztett be a nemzetgyűlés elnökségé­hez. Javaslatukban felhívják a kormányt, azonnal szavaztassa meg a köztisztviselők és hiva­talnokok követelésének telje­sítéséhez szükséges hiteleket. Kijelentik, hogy a legkisebb fi­zetésemelés összege havi négy­ezer franknál nem lehet keve­sebb. A javaslat hangsúlyozza: a köztisztviselők követelései jo­gosak és az érdekeltek készek arra, hogy azokat érvényesít­sék.

Next

/
Thumbnails
Contents