Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-01 / 153. szám

) Pintek, 1955. Július 1. OELMÜGYHRORSZIG A racionalizálás a Szegedi Járási Tanácsnál is vezessen az ügyvitel ésszerűsítésére A tanácsok munkája álta­lában igen sokrétű. Nagyon alapos és gondos figyelmet igényel tehát egy-egy ta­nácsapparátus irányítása. A Központi Vezetőség határo­zata ée a Minisztertanács rendelete kimondja, hogy a tanácsok ügyiratkezelését egyszerűsíteni kell. Ennek érdekében rendelte el a Mi­nisztertanács a, tanácsokban a létszámcsökkentést. A túl­ságosan felduzzasztott lét­szám ugyanis nemhogy egy­szerűbbé. gyorsabbá tenné az ügyek intézését, hanem ép­pen az ellenkezője történik, szaporítja a bürokrácia út­vesztőit. Országos tervet ké­szítettek arról, hogy honnan, mennyi embert kell leépí­teni. Ez persze csak irány­mutató számadat volt. Mivel a termelő munká­ból az utóbbi időben a szük­ségesnél több dolgozó került a különböző hivatalokba, érthető volt. hogy majdnem minden területen munkaerő­hiánnyal küzdöttek a válla­latok. Amikor a Miniszterta­nács meghozta e rendeletet, az a cél is lebegett a szeme előtt, hogy minél több ember visszakerülhessen a termelő munkába. Ez az irányelv azonban sajnos a Szegedi Járási Tanácsnál nem való­sult meg. Egyetlen ember ki­vételével mindenki, akit el­bocsátottak, más vállalatok­hoz, de ugyancsak mdminlaairativ munkában helyexkedett el. így tehát a racionalizálás nem érte el eredeti célját. Feltétlenül észre kell ven­nünk azt a különös jelensé­get. hogy a Minisztertanács rendeletét formaian ugyan végrehajtották az illetékes szervek, de tovább egy lé­pést sem tettek annak ér­dekében, hogy az ügyintézés­ben, az adminisztratív mun­kában valamit is ésszerűsí­tettek volna.- Vajon a Sze­gedi Járási Tanács munká­ján segít-e az valamit, hogy ahol eddig 3 ember dolgo­zott. ugyanazt a munkát a racionalizálás után kettő, vagy esetleg egy ember vég­zi el. de sokkal nagyobb erőkifejtéssel7 Nem! Nem segít! A járási tanács veze­tőinek gondolniok kellene arra; hogy nem elegendő a párt és a kormány határo­zatait csak adminisztratív módon végrehajtani, hanem komoly erőfeszítéseket kel­lene tenniük azért, hogy az adminisztratív végrehajtás után valóban egyszerűsödjék is a tanácsok munkája. A Szegedi Járási Tanács­nál előfordul olyan eset is, hogy egyes embereket egy­szerűen elbujtatnak a fel­sőbb ellenőrző szervek sze­me elől. Ábrahám Dezső pél­dául a járási tanács pénz­ügyi osztályának állományá­ban van. s onnan kapja a fi­zetést, ennek ellenére már közel másfél esztendeje a titkárságon dolgozik. Ebben az ügyben Darabos és Bozó elvtárs már a megyei tanács­tól is folytatott vizsgálatot, de nem változott semmi sem. Fekete elvtárs, a pénzügyi osztály vezetője már több esetben felvetette a járási tanács vezetőinek, hogy ez nincsen így rendjén: vagy vegye át Ábrahám Dezsőt a titkárság a saját létszámába, vagy adják vissza a pénz­ügyi osztálynak. Az illetéke­sek azonban egyre halogatják az ügy végleges elintézését. A racionalizálás alkalmával a titkárságról jónéhány munkaerőt leépítettek, de Ábrahám Dezső ügye még mindig megoldatlan. tulaj­donképpen nincs sem a tit­kárságon, sem a pénzügyi osztályon. A Szegedi Járási Tanács­nál akad más figyelemre­méltó probléma is. Verebes Ferencné például adóügyi előadó és mégis gépírói mun­kát végez. Ugyanúgy Ra­konczai Lászlóné adóbevé­teli előadó, aki szintén gép­írói munkát végez. Pedig mindkét munkaerő Fekete elvtárs véleménye szerint komoly szakember s még sem a szaktudásuknak meg­felelő helyen dolgoznak. Az sem helyes, hogy sok esetben napokra a megyei tanácshoz rendelik a járási tanács dolgozóit. A szegedi járásban is nagyon sok a munka, s a megyei tanács utasítása miatt a járási dol­gozók ügyei szenvednek hi­ányt. Sokkal helyesebb volna, ha a megyei tanács és a já­rási tanács mindenkor a Maját munkáját látná el úgy, hogy mindkét helyen a legnagyobb meg­elégedés uralkodna. Nagyon szeretnénk, ha az egész megyében a tanácsok vezetői különös figyelmet szentelnének arra, hogy a racionalizálások után való­ban könnyebb és egyszerűbb legyen a munka. Minden ve­zető elvtársnak tudnia kell azt, hogy ez csak úgy lehet­séges. ha újításokkal, ész­szerűsítésekkel igyekeznek napról napra javítani az ad­minisztrációt. Ez mindnyá­junk közös érdeke, a nép­gazdaság érdeke s ezt kí­vánja tőlünk pártunk és kor­mányunk. (K. L.) Kellemes Hasznos Vakáció Hol nyaralnak a szegedi diákok? Megjött a nyár — vége a tanévnek. A vakáció szép napjai mindenkiben kellemes emlékeket idéznek. Bizo­nyos, hogy a mai diákok még szebb napokra emlékeznek majdan, hiszen a vakáció valóban kellemesnek és egyút­tal igen hasznosnak ígérkezik. Kellemesnek, mert a tanács, az iskolák karöltve a DISZ-szel, lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek a diákok üdülésének, pihenésének biztosítására. S hogy hasznosis lesz a táborozás, a pihenés, azt a kisebb diákolsnál a nyári szakkörök, kirándulások, a nagyobbaknál pedig az orszaj aeoomi-szebb tájait láto­gató táborok biztosítják. We' tmteáttásmak icnát diákjaink? Ha kezdődik meg Hódmezővásárhelyen a megyei énekszakos ianfolyam tanfolyam • két hétig A Csongrádmegyei Okta­tási Osztály a kis és falusi iskolákban tanító nem ének­szakos nevelők részére szak­tanfolyamot indít Hódmező­vásárhelyen. A szaktanfo­lyam megindítását a me­gyében jelentkező éneksza­kos tanárhiány tette szüksé­A tanfolyamon a megyé­ből 32 nevelő vesz részt. Előadói a budapesti Köz­ponti Pedagógus Továbbkép­ző. Intézet előadói és a hód­mezővásárhelyi zeneiskola ta­nárai. — Munkavédelmi ankétot tartanak ma, pénteken dél­előtt fél 11 órakor a Szegedi Kenderfonógyárban. Megkezdődtek a felvételi vizsgák a szegedi egyetemeken Megkezdődtek a Jelvételi vizsgák az első évfolyamra a szegedi egyetemeken és a Pedagógiai Főiskolán. A Böl­csészettudományi Karon több mint száz jelentkező vett részt a felvételi vizsgákon, melyek 27-én kezdődtek és körülbelül július 7-én érnek véget. A Természettudomá­nyi Karon ugyancsak 27-én kezdődtek a felvételi vizsgák és július l-ig tartanak. Itt közel 140 jelentkező kerül a vizsgabizottságok elé. Az Orvostudományi Egyetemen a felvételi vizsgák július 7-én fejeződnek be, a Jog- és Ál­lamtudományi Karon pedig már véget is értek. Itt mint­egy 150 jelentkezővel foglalkoztak a vizsgabizottságok. A tart. AZ ÁLTALÁNOS ISKO­LÁSOK nyári vakációziatá­sára a Városi Tanáce mint­egy 60 ezer forintot biztosí­tott. Ebben természetesen — vagy talán nem is olyan ter­mészetesen — még nincsen benne a gyermekek élelme­zése, az épület-fenntartási és egyéb költségek. Ezekkel együtt a uyaraltatá« összege több mint százezer forintra rug. Mindenek előtt biztosít­ja a tanács a Szegeden ma­radó gyermekek számára a pihenést, üdülést, egyszóval a vidám vakációt. Az újszegedi Tisza-parton lévő gyermek­üdülőben mintegy 300 úttö­rőt helyeznek el, a Petőfi te­lepi napközi otthonban pedig hatvanat. Ezek a gyermekek egész nap az üdülőben élnek „tábori életet", ott étkeznek, játszanak, strandolnak, ki­rándulásokra mennek, mo­ziba járnak, sőt — amint ezt az úttörő-tervből megtudtuk — hajókirándulásokat is tesz­nek majd a Tiszán. Csupán aludni járnak haza. De az Uttörőházban is foglalkoztat­ják a fiatalokat. A nyári va­káció minden hetében „hét­végi találkozók" lesznek csü­törtökön. pénteken és szom­baton, vagyis háromnapos időtartammal, amikor közös Az aratás és növényápolás legfrissebb hírei A TISZASZIGETIEK JELENTÉSE A község határában eddig már minden tavaszi növényt háromszor megkapáltak. A helyi I. típusú Alkotmány Termelőszövetkezeti Csoport vezet a munkában. Az Al­kotmány TSZCS tagjai a kö­zeli napokban már a negye­dig gazoló kapálást is befe­jezik, GYALARÉT: A gyálaiak naponta érte­sülnek a tiszaszigetiek mun­kaeredményeiről. Ezek az­tán nekik . is állandóan új lendületet adnak. A Kom­szomol TSZ tagjai megkezd­ték a negyedik gazoló kapá­lást, de az aratásban sem maradnak le. • ÁSOTTHALOM VIDÉKE: t Itt búza helyett leginkább rozsot termelnek. A szövet­kezeti és egyéni rozstáblák már beértek. Teljes lendü­lettel folyik az aratás. Az ásotthaimi Szabadságharcos TSZ tagjaira most három­szoros feladat vár. Szem­veszteség nélkül kell befe­jezni az aratást, a Aiövénv­ápolásban is az elsők között kell lenniök. de meg kell védeniök a 270 holdas szőlős­kertjük gazdagnak ígérkező termését is. A szőlő nagyon kényes portéka. Az ásotthal­miak így mondják: olyan az, mint a szép lány. ígéri a ta­lálkát, de nem biztos, hogy elmegy. A szőlő is ígéri a jó termést, de ha nem vigyáz­nak rá. felére, harmadára csökkenhet. A kacsatenyésztés magas iskolája Algyőtől négy kilométerre a holt Tisza szögletében terül el a nagyfai konzervgyári célgazdaság. Régen börtön­gazdaság volt ez, sokan még ma is így ismerik, de két év alatt, mióta az Élelmiszer­ipari Minisztérium kezelésé­ben van. teljesen átalakult, kifejlődött. Csongrád megye egyik leg­szebb. legnagyobb baromfi tenyésztelepe van itt. A ba­romfi törzsállományok évről évre szaporodnak. Az idei fejlesztésre a gazdaság veze­tői már a múlt évben jól fel­készültek. Az első keltetése­ket már januárban elkezd­ték. Ekkor 4600 darab tyúk­tojást és 480 darab kacsato­jást raktak gépbe A környék adottsága rend­kívül alkalmas tömeges ka­csatenyésztésre. Régebben ezeket az adottságokat sem használták ki kellőképpen. Most 2360 darab tojó kacsája és 507 darab gácsérja van a gazdaságnak. E gazdag te­nyészállomány kezelésében messzemenően alkalmazzák a fejlett baromfi tenyésztési, etetési módszereket. Már feb­ruárban megkezdték a maga­sabb tojáshozam éatfekében a tojó kacsák előkészítését. Az eredmény nem is maradt cl. Februárban 20 ezer, március­ban pedig már 24 839 darab, áprilisban pedig ennél is több. volt a * tojáshozam. >A májusi eredmény 32 504 da­rab tojás! Ezekután lehetővé vált, hogy a gazdaság az előző évi­eknél sokkal több idei ka­csát keltessen. Februárban 11 640, áprilisban 12 300. má­jusban pedig 12 360 tojást raktak gépbe. Emellett több mint hétezer tojást keltetés­re el is adtak. A bőséges to­jástermésből nagyon sok ju­tott a közfogyasztás részére is. A fogyasztásra eladott 44 432 darabból nyolcezer darabot üzemi konyháknak szállítottak el a gazdaságból. A gazdaságnak jelenleg is nagy tojáskészletei állnak raktáron, s ezek még ezután kerülnek kikeltetésre. E számok ékesen bizonyit­DESZK: ják, mennyire érdemes ba­romfi tenyésztéssel foglalkoz­ni nemcsak állami gazdasá­gokban, hanem szövetkeze­tekben is. Lelkiismeretes, hozzáértő munkával minden eredményt el lehet érni a ba­romfi tenyésztés vonalán. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az. hogy a nagyfai cél­gazdaság eddigi tojás terme­lési tervét már 125 százalékra teljesítette. Az itteni vizi­szárnyas telepről kikerülő állatok már Szegeden, Hód­mezővásárhelyen, sót az egész megyében ismerősek, rendkívül kapósak. A korai keltetésú kacsák párja már 3 kiló körül mozog. Tovább-te­nyésztésre is szívesen veszik azokat. A gazdaság vezetősége úgv határozott, hogy a jövőben az egyénileg dolgozó parasztok és a szövetkezetek részére még sokkal több napos ka­csát keltet. Ezzel olcsóbbá és még kifizetőbbé teszik saját tenvésztelepük fenntartását is. Bánkfalvi Gyula A Kossuth TSZ tagjai is ugyancsak szorgalmazzék a kapálást. Mindössze másfél­két napra való növényápo­lási munkájuk van még hát­ra. A gabonatábláikon szer­dán délben megkezdődött az aratás. A szövetkezet tag­jai zászlókkal, rózsákkal dí­szített kocsikon, ünnepi© ru­hába öltözve kísérték ki a kombájnt a 67 holdas árpa­földre. Szerdán reggel még úgy számolgatták: árpából 16—18 mázsás termésük lesz. Délután kiderült, hogy na­gyon szerények voltak — az első hbídról — pedig ez nem is a legjobb árpa volt — kö­zel húsz mázsát aratott le és csépelt el a kombájn. • ÖTHALOM: Többfelé vetik a siló-kuko­ricát és a másodvetésű ta­karményféléket. Az öthal­mi kísérleti gazdaság dolgo­zói már a múlt héten befe­jezték 65 hold őszi árpájuk aratását a tarlót azonnal 1"­Mntották heneerezfék s már 45 hold silókukoricát elve­tettek. KISTELEK ÉS KÖRNYÉKE: BALÁSTYA szakköri foglalkozásokon, ér­dekes kirándulásokon vesz­nek részt a fiatalok. Bizonyára sokkal érdeke­sebb lesz a vakáció azoknak a fiataloknak, akik jó tanulá­suk alapján táborokba kerül­nek az ország legszebb vidé­keire. Egerben ötven szegedi úttörő — 25 fiú és ugyan­annyi leány — táborozik majd. Jól töltik el a vakációt azok a fiatalok is, akik Csil­lebércre mennek, a nagy úi­törő-láborba, vagy ha úgy tet­szik: uttörő-országba Mások Balatonboglárra. Felsőpe­ténybe, vagy Mikospusztára kerülnek. Ezeknek a száma is százon felül van. A fiúk már el is mentek a táborok­ba. Július 28-án pedig á leá­nyok kerülnek sorra. A KÖZÉPISKOLÁSOK sem maradnak magukra. Az ő üdültetésük, illetőleg tábo­rozásuk biztosítására 25 ezer forintot áldoz a tanács. Ezt az összeget iskolánként — az iskolák összlétszámának meg­felelően — osztották szét. A középiskolások az ország kü­lönböző tájain, mozgó, vagy álló táborokban vakációznak. A Radnóti Miklós Fiúgimná­zium húsz tanulója például Pécs környékén szórakozik, erősödik, és — abban a törté­nelmi levegőjű, földrajzi ér­dekességekkel gazdag festői környezetben — tanul, ta­pasztalatokat szerez. A Tö­mörkény Leánygimnáziumból 26-an utaznak el Észak-Ma­gyarországra. A Tanítónő­képzőben még nem állapí­tották meg a pontos létszá­mot, lehet, hogy harmincan is, de 25-en mindenesetre el­utaznak augusztus 1-től Pécs kornyékére, Kővégótöttösie, ahonnét bejárják a Mecseket. Elmennek Komlóra, majd Siófokra. Körül utazzák a Balatont és úgy térnek visz­sza Pesten át Szegedre. Ezek a diáklányok most a vasútnal dolgoznak, ahonnét egyhóna­pos munkájuk után jegyet kapnak A Tanítóképzőből 31 fiatal indul el három csoport­ban. Egyrészük Aggtelek mellett táborozik állandóan, a többiek kerékpárral és vona­ton érkeznek majd ide ho6z­szabb túráról. Budapest fe­lől. A Yegyipari Technikum diákjai a Balatonra mennek, hosszabb kerékpártúrára az üzemi gyakorlat után.1 Na­gyon snéP vidéken táboroz­nak majd a Gépipari Techni­kum tanulói is: a Bükk-hegy­ségben. Ebben az iskolában most szervezik a táborozást. A többi középiskolák diákjai hasonlóképpen különböző vidékeken vakációznak. De az említett helyeken kívül Csopakra — a híres rizling hazájába —. továbbá a Bor­sod megyei Berentére — a nagy építkezésekhez — is ke­rülnek szegedi fiatalok, az országos DISZ-téborokba. Tanárok mennek a nya­raló fiatalokkal, ők foglalkoz­nak majd velük, segítik őket a szebbnél szebb tájak föld­rajzi és térténelmi neveze­tességeinek megismerésében, így tehát a nyári táborozás szórakoztató és kellemes lesz. A nyári táborokba induló fiatalok igen helyesen azzal a jelszóval indulhatnak út­jukra: „Ismerd meg hazánk szépségeit!" N. F. Helytállnak a Ruhagyár fiataljai A' DISZ II. kongresszusa után sem lanyhult fiataljaink munkakedve, lelkesedése. Az elmúlt napokban megtartott szabad pártnapokon részt vet­tek a fiatalok is és hozzászólá­saikban elmondották; jó mun­kájúikkal bizonyítják be, hogy méltók a diszista' névre, a tanulószalag fiataljai megfo­gadták, igyekszenek a tanuló­idő alatt teljesen elsajátítani a szakmát. A „Zója" ifi-szalag tagjai vállalták, hogy az ed­dig elért legmagasabb telje­sítményüket is túlszárnyalják, 770 munkaköpeny helyett 790­et készítenek naponta. A ma­érése érdekében versenyre hívták mind a két műszak fia­taljait. Munka után a fiatalok sport­pályát építenek a gyár udva­rán. A munkában segítenekaz üzem párt-végrehajtóbizottsá­gának tagjai is. Külüs Sándorné levele nyomán — Elkészült a Paprikafel­dolgozó Vállalat 27 férőhe­lyes napközi otthona, mely az őszi szezon beindulásakor készen várja a dolgozók gas termelési eredmények el-' gyermekeit. Úiíörő cselekedet A növénvápolási munkák mellett teljes lendülettel ha­lad az aratás. A magasabb területeken az ároak után már a rozsok jórészét is le­vágták. E két község hatá­rát" a szépen zöldellő kapás­n övén vek mellett már min­denfelé roz=- és árpakeresz­tek tarkítják, Gombos János­né kitólta kerék­párját a ház elé. A piacra indult s az útat most ke­rékpáron akarta megtenni. Az idős asszonynak ez al­kalommal azon­ban nem volt za­vartalan a.z útja. Mire a Nagykö­rúthoz ért, elhagy­ta ereje. Nagy ne­hezen eljutott a Szentgyörgy téri iskoláig. Ott már nem tudta mi tör­tént vele. Arra eszmélt, hogy egy kedves, fiatal arc hajlik föléje, s a vizes ruhát meg­igazítja szivén. Hogy ki volt ez a fiatal lány, nem, tudni. Annyit mé­gis tudunk: orvos­tanhallgató. A lány gondos­kodása nem me­rült ki annyiban, hogy vizesruhát tett Gombosnéra és talpra állította. Az orvostanhallga­tónő egy arra ját­szadozó kislányt szólított meg: se­gítsen neki a be­teg asszonyt villa­mosra tenni és el­kísérni, Készséges úttörő pajtásra akadt. A kis úttö­rő. Patócs Marika, a Dugonics iskola tanulója ézután szó nélkül felállí­totta az eldőlt ke­rékpárt s ahogy a villamos elindult, ő is Gombosné ke­rékpárjára ült. A Vásárhelyi sugár­út végén lévő vil­lamos végállomás­nál megvárta a be­teg asszonyt. Együtt haladtak fölfelé a töltésen. Mire fölértek, új­ra elnehezült az idős asszony lába és összeesett. A kislány nem ijedt meg. a járókelőket szólongatta. — Segítsenek, vigyük haza a né­nit. Lukhaup Mik,­lósné, a Petőfi te­lepi általános is­kola egyik nevelő­je sietett hozzá. Vele együtt ka­ronfogták Gom­bosáét s hazavit­ték az 58-as utcá­ba. Az asszony gyenge hangon megköszönte a se­gítséget, s búcsú­zóul megsimogatta a kisleányt. Pa­tócs Marika mint­ha nem hallott a volna a köszönetet, körülnézett a la­katban s mindjárt talált munkát ma­gának. Kiseprege­tett, még a boltba is elszaladt és úgy tett-veit a ház kö­rül, mint egy kis háziasszony. Rend­berakott mindent. Mire végzett, este 8 órára járt az idő. Boldogan sietett haza, hogy elme­sélje, hol járt. ... Úttörőhöz méltóan cseleke­dett,,.

Next

/
Thumbnails
Contents