Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-16 / 140. szám

OÉLMflGYARORSZŰG Kiállítás Hódi Géza oroszországi képeiből Csütörtök, 1055. június 10. VASÁRNAP DÉLELŐTT a Magyar Szovjet Társaság fennállásának 10. éves évfordulója alkalmából az MSZT székházban ünnepélyes keretek között nyílt meg Hódi Géza (1881—1942) szegedi festőművész oroszországi képeinek kiállítása. A kiállítást rendező MSZT szegedi képzőművészeti szakosztályának egyik fontos feladata a helyi képzőművészek oroszországi kapcsolatainak feltárása és ápolása. A szegedi festők közül Hódi Géza és Károlyi Lajos (1877—1929) jártak Oroszországban. Károlyi 1902-ben Tolsztojt, a halhatatlan orosz írót látogatta meg otthonában. Tudomásunk van arról, hogy az orosz művészifjak képzésére felkérték Károlyit, ezt azonban erős honvágya miatt nem vállalta és rövid idő múlva hazatért Szegedre. Művészetében eddig nem találtunk orosz témájú alkotást, de a gondos kutatás némi hatással nála is számolhat. Hódi és Károlyi mellett meg kell említenünk a szegedi származású Kovács Ágostont (1888) is, aki 1919-ben a hadviselt művészek kiállításén orosa hadifogsága alatt festett akvarelljeivel keltett feltűnést. Hódi Géza tomszki hadifogolytársa volt s együtt festették a fogolytábor színlelőadásainak díszleteit. Károlyival és Kováccsal szemben csak Hódi Gézától sikerült egy Uiállitásnyira való Oroszországban készült alkotást öszszegyüjteni. ,r Hódi 1914-ben, mint népfelkelő hadapród-őrmester vonult be a szegedi V. honv. gyalogezredhez. Rövid' kiképzés után a frontra vitték és a következő év augusztusában Lemberg alatt orosz hadifogságba jutott. A hatalmas tomszki fogolytáborba került. Az emberséges bánásmód lehetővé tette számára, hogy festéssel tölthesse idejét. A hadifogoly-tábor vezetőjének nem kis nehézségébe került, hogy a szegedi művész számára ecseteket és festéket szerezzen. Fáradozását Hódi egy róla készített nagyszerű portréval köszönte meg. Szívélyes viszonya volt hadifogoly társaival. többet közülük lerajzolt, lefestett, A SZIBÉRIAI HIDEGHEZ nem szokott tiszaparti festő a barak fagyos ablakán ke resztül figyelt ki a szabadba és az el-elsuihanó szánokat és trojkákat friss vázlatokban örökítette meg Sok képe mutatja. hogy nagy érdeklődés sel szemlélte az orosz táj jellegzetes téli szépségét és a környéken dolgozó parasztok mindennapi munkáját. Kisméretű, de a fogolytábor életét érzékletesen megragadó alkotásait főleg akvarellel festette. Kiállított munkái közül egy tenyérnyi kis képe arról tanúskodik, hogy Hódi Géza 1918. május 1-én együtt örült a környék egyszerű embereivel az első szabad május elsejének. 1918 júniusában a szocializmus eszméivel telve tért haza. Budapesten előadást tartott a művészeti dolgozók szakszervezetében az orosz viszonyokról, majd ősszel Szegedre jött pártmunkát végezni. A következő év (1919) márciusában a Kiskunhalason megalakult direktórium tagja lett. A művészeti é9 közoktatásügyi teendőket végezte. A Tanácsköztórsasag bukása után neki is menekülnie kellett. Megkezdődtek a szomorú emigrációs évek. őt évet Szabadkán, tízet Bécsben töltött, mindig fenntartva a kapcsolatot kommunista barátaival és a párttal. Húsz évvel ezelőtt, 1935 nyarán gyalog, útlevél nélkül érkezett haza Szegedre. Itthon fasiszta világ volt ekkor. Hódit kommunista múltja miatt mellőzték és családjával együtt szegénységben kellett élnie. Neki — aki mély őszintességgel vallotta, hogy legélményteljesebb napjai közé tartozik, hogy Tomszkban, orosz barátai között a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat megérte — sajnos nem adatott meg, hogy hazája és szülővárosa. Szeged felszabadulásának velünk együtt boldog tanúja legyen. 1942 február 25-én hosszú szenvedés után, alattomos betegsége végzett vele. • JÖVÖRE, 1956-ban városunk hányatott sorsú festőjének, Hódi Gézának 75. születési évfordulóját Szeged dolgozói a művész emlékéhez méltó nagy emlékkiállítással ünnepelik meg. Szelesi Zoltán A szegedi Írócsoport közgyűlése elé Újfajta burgonyatermelési kisérlet a Zsombói Állami Kisérleti Tangazdaságban Néhány hónappal ezelőtt cikkét közöltünk arról, hogy a Szegedi Mezőgazdaság Kísérleti Intézet és az Egyetem kutatói a burgonya termelésének agrotechnikájával kapcsolatban olyan újfajta termelési módszert fedeztek fel, melynek alkalmazásával azt a burgonyát, amely már az idén termett, mégegyszer ugyanebben az évben el lehet vetni, s kedvező időjárás esetén bőséges termést ad. Ebben az időben ez a módszer csupán még csak elmélet volt. Most azonban már közeláll a teljes gyakorlati megvalósításhoz. Ennek az új burgonyatermelési módszernek a gyakorlati megvalósításán Szalai István és Németh József, a Szegedi Egyetem kutatói dolgoznak igen szép eredményekkel. Felügyeletül.! alatt a tavaszon mintegy öt hold különböző fajtájú korai burgonyát vetettek a Zsombói Kísérleti Tangazdaságban. A tövek a kedvezőtlen időjárás ellenére is jól fejlődtek s már hetekkel ezelőtt kivirágoztak. Az idei újburgonva felszedésére rövidesen sir kerül. A termés egy részét étkezési célokra használják fel, a másik részét, — melyet vetőmagnak szántak — néhány napig raktárban tartják, egy különleges, de könnyen és olcsón előállítható, ipari melléktermékekből származó vegyszerrel locsolják, mely gyors csíraképződésre serkenti a vetőmagot. Néhány nap után elvetik ezt a burgonyát s őszig még szépen megnő, jó termést ad. Rendkívül nagy jelentősége van ennek az értékes kísérletnek, melyet előreláthatólag már a közeli években, mint élenjáró burgonyatermelési módszert át is adnak a köztermelésnek: Ezzel szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban megoldódik az évente megismétlődő vetőburgonya tárolásával és eltartásával kapcsolatos nehézség. Egy hold korai burgonya termésével mintegy öt katasztrális holdat lehet majd bevetni, vagyis a másodvetésű területek növelésével burgonyából állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink évente ötszörös termést szüretelhetnek. Ezáltal lényegesen olcsóbbá válik hazánkban, s-J— a vidékünkön melés. Közel két év munkáját méri fel a Magyar írók Szövetsége szegedi csoportja mai közgyűlésén. A beszámoló — melyet Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth-díjas író tart — összegezi a szegedi és a tiszatáji 'rók által elért eredményeket és elemzi azokat a hibákat, melyek az említett időben hátráltat'ák az irodalmi élet egyenletesebb fejlődését. Az elmúlt évek során minden feltétel adva volt ahhos, hogy városunkban és a szomszédos megyékben fellendüljön aziicdalmi élet. íróink élhettek a párt és a kormányzat által biztosított jogokkal, élhettek íréi alkotószabadságukkal. A kormányzat jelentékeny eszközöket biztosított ahhoz, hogy az írócsoport anyagi szempontból is kedvező körülmények között működhessék. Megteremtődött a szervezett klub-élet lehetősége is, hogy az írók egymásközötti kapcsolata — mely a művekkel kapcsolatos problémák kölcsönös megvitatását teszi lehetővé — elmélyüljön. A Tiszatáj rendszeres megjelenésén keresztül pedig — amely most már kéthavonként átlag 2000 példányszámban kerül kiadásra — megnövekedett annak a lehetősége, hogy a szegedi és a tiszatáji írók müvei szétesebb körben jussanak el az olvasókhoz. Létrejött továbbá az Írócsoporton belül a jól felkészült eiőkke! működő lektorátus Is, mely az irodalmi művek elbírálásán túl az írók nevelésének, munkájuk állandó eszmei, politikai segítésének a bázisát kell, hogy jelentse. Végii! pedig épp a legutóbbi Időben kapott a csoport önálló könyvkiadási jogot, amelynek birtokában íróink alkotó munkája még nagyobb megbecsülést, még szélesebb nyilvánosságot szerezhet. Az írószövetség központja eddig is mindent megtett azért, hogy az írók anyagi ellátottsága, szervezeti élete és a vidéken élő íróknak a főváros irodalmi életébe való bekapcsolása megnyugtató móéon valósuljon meg. A szegedi írócsoport az elmúlt két évben igyekezett kiérdemelni a párt és a kormányzat támogatását és megfelelni az előlegezett bizalomnaK. Helyi íróink zöme arra törekedett, hogy alkoló munkájában népünk ügyét a szocialistarealista irodalom igényével szolgálja. Ha fel-, lapozzuk a Tiszatáj legutóbbi évfolyamait, elmondhatjuk íróinkról: ha több-kevesebb sikerrel is, de felismerték, hogy a szocializmus építése, a doligozó nép anyagi és kulturális (Színvonalának felemelése, a burgonyaier- ; fejlődő élet. s a valóság ellentmondásainak bátor és előremutató ábrázolása a mi íróink egyedül járható útja és kötelessége. Szép számmal születtek irodalmi alkotások, versek, elbeszélések, színmüvek, sőt regények is, melyekben mai életünk élénk színekkel eleveued'k meg. Mindez persze nem jelenti azt, hogy mindent megtettünk jelen életünk teljességének ábrázolásáért. De vitathatatlan, hogy ilyen törekvések kimutathatók az írócsoport tagjainak munkájában, a Tiszatáj és egyéb folyóirataink hasábjain. Á könyvkiadás megindulása véget vetett a túlzott központosításból származó hátrányos helyzetnek, melyet joggal sérelmeztek a vidéken élö írók. E megváltozott, előnyös helyzet biztatást nyújt a szegedi és a tiszatáji íróknak önálló művük megírásához, hiszen eszmeileg és művészileg színvonalas alkotásaik a fővárosi írókkal egyenlő erkölcsi és anyagi feltételek közölt jelenhetnek meg. A Tiszatáji Magvető jövő évi kiadói terve eddig alig remélt mértékben népszerűsítheti majd a dolgozó tömegek előtt közel 20 önálló irodalmi mű kiadásával a szegedi, tiszatáji írók munkáit. Az elért jelentős eredmények mellett — melyek kétségtelenné teszik az írócsoport működésének fontos szerepét a város él Délmagyarország kulturális életében — számos olyan jelenségéről is szólnunk kell, amely gátolta a jobb munkára való törekvés sikerét. Mivel az írócsoport nem épített ki megfelelő kapcsolatot a tömegekkel, működése időnként elszigeteltté vált, s így nem sikerült a kívánt mértékben az úi irodalmi kultúra kialakítása tömegeink körében. Meg kell említenünk azt is, hogy az írócsoport tömegkapcsolatainak meglazulása hátrányosan befolyásolta folyóiratunknak a szélesebb tömegekre gyakorolt hatását. Az írószövetség helyi csoportja nem követett cl mindent az üzemi élet intenzív megismerésére. Ha nem valósult meg íróink müveiben a megváltozott munkásélet eleven megrajzolása, a kialakuló új embertípus ábrázolása társadalmi és magánéletében, munkájában és erőfeszítéseiben, örömében és gondjaiban — úgy ez kétségtelenül ennek az elszigetelődésnek is a következménye. A tömegekkel való kapcsolat hiányára vall az irodalmi rendezvények ritkulása is. Bár egy-egy jólsikerült nyílt vita az írócsoport heti összejövetelén gyakran vonzott jelentékeny számú érdeklődőt, ezek a rendezvények mégsem képeztek összefüggő, egységes és forrásaival függőitek' ősszé; megjelenésük azonban azt is mutatja, hogy a Tiszatáj szerkesztéséből is hiányzott az elvi szilárdság, s a csoport vezetése — időnkénti belső egyenetlenségei miatt — nem is tudott megfelelően fellépni e jelenségekkel szemben. Hogy az egység az Irócsoportban mégis helyreállt, s kialakulhat egy szilárd kommunista kollektíva, az már teljes mértékben a íiárciusi párthatározatoknak 'töSzűnhető. Ennek legjobb biztosítéka a mai közgyűlés előtt megalakuló pártcsoport lesz. A pártcsoport megalakulásában kifejezésre jut a városi pártvezetés fokozott segítsége csoportunk munkájának elvszerűbb irányításához, íróink alkotó tevékenységének megjavításához. A felsorolt eredményeket és hibákat vizsgálva, a márciusi párthatározatok fényénél felmerül a kérdés: milyen feladatok előtt állnak a szegedi és tiszatáji írók, 3 mindenekelőtt az írószövetség helyi csoportja? Csoportunk vezetésének, a lektorátusnak és a folyóirat szerkesztésének elmélyültebben kell foglalkoznia íróink nevelésével, ezen belül elsősorban eszmei-politikai képzettségük fejlesztésével; E munkánaK szervesen kell összekapcsolnia a művészi képzést as írók politikai nevelésével, Ezen a téren csoportunk mindenkor vegyeigénybe a párt segítségeit Arra kell tülekednünk, hogy íróink politikai öntudata, ideológiai felkészültsége minél szilárdabb, minél alaposabb legyen. Csak a marxista-leninista világnézet talajáról érhető el az, hogy íróink alkotó munkájukban az élet teljességét ábrázolják és megmutassák fejlődő életünk nagyszerű eredményei közben a fejlödést-gátló hibák kiküszöbölésének módjait. Ez biztosíték lesz arra is, hogy elkerüljék a szürke, sematikus vagy öncélú ábrázolást. A magasfokú eszmei-politikai képzettség biz" tosftja azt is, hogy íróink alkotó munkáik középpontjába a r.ép felemelkedéséért, békénkért, s a népek barátságáért folyó harcot ós ennek hősét, a mindennapok dolgozó emberét állítsák* Arra kell nevelni íróinkat, hogy egyre jobban kiteljesedő szabad életünket a gazda szemével nézzék, s a lélek mérnökének hivatástudatával és felelősségérzetével mutassák meg; hogy mindig színesen, bátor elevenséggel írjanak, pártosan az igaz ügy mellett, dolgozó A varsói VIT előkészületeiről JÜLIUS 31-TÖL augusztus 14-ig tartják meg Varsóban az V. Világifjúsági Találkozót. A VIT előkészületei egyre szélesednek. A Nemzetközi Előkészítő Bizottság 102 országgal tart fenn kapcsolatokat. Több mint ötven államban országos előkészítő bizottságok alakultak. Tervszerűen halad a hetvenezer személyes varsói VIT-stadion építése. Befejezéshez közeledik a tribünök építése. Sokezer fiatal teljesít önkéntes munkaórákat, szorgalmasan parkosítják a stadion környékét. A VIT előkészületeiről szólva meg kell emlékezni a varsói kultúrpalotáról is, amelyet július 22-én, Lengyelország felszabadulásának ünnepén adnak át rendeltetésének. A stadionban és a kultúrpalotában számos ifjúsági rendezvényre kerül sor. Nagyszabású munkák folynak a Visztula-menti kultúrparkban is. Egyik érdekessége az új, nagy szökőkút lesz. A víz tiz méter magasságig szökken fel. 32 különböző színű reflektor világítja meg. Közelében még négy kisebb szökőkútat állítanak fel. A VIT-tel kapcsolatos lengyelországi irodalmi pályázatra 112 fiatal szerzőtől érkeztek pályaművek. A bíráló bizottságnak komoly gondot okoz, hogy a sok értékes pályamű közül kiválassza a legiobbakaU A NAGY NEMZETKÖZI eseményt szovjet és lengyel filmesek örökítik meg. A filmek tervezett címei: „ök hozzák a tavaszt", és a „A Föld dalai". Az első film a varsói VIT eseményeit szemlélteti. Célja, kifejezésre juttatni azt a barátságot, amely egymáshoz fűzi a világ fiataljait. A második film a különböző országok fiatal művészi tehetségeinek seregszemléje lesz. Bemutatja a különböző VJT-pályázatok győzteseit is. A filmesek munkája lényegében már meg is kezdődött. Több jelenetben megörökítik, hogyan készül világszerte az ifjúság az ötödik VIT-re. Lengyelországot egyébként egy 2500 személyes delegáció képviseli majd. Az ország különböző részeiből négy turnusban 140 000 fiatal érkezik a találkozóra. Azok részesülnek ebben a megtiszteltetésben, akik munkában, tanulásban és sportban élenjárnak. A VIT egyben hatalmas nemzetközi sportesemény is lesz. A VIT sportversenyein több mint hatvan ország sportolói 23 sportágban mérik össze erejüket. Körülbelül ötezer sportoló küzd majd a győzelem pálmájáért, közöttük számos élvonalbeli versenyző. A LENGYEL FIATALOK a VIT tiszteletére tett vállalásaikat összekapcsolják a felszabadulási évforduló megünneplésére folyó munkaversennyel. A varsói személyautógyár ifjúmunkásai például több autót készítettek el terven felül. A fiatal mozdonyvezetők megtakarított szénnel akarják a VIT-re induló szerelvényeket vontatni. A munkásfiatalok példája magával ragadja a falusiakat is. A varsói vajdaságban hetvenezer, a stalinogródi vajdaságban pedig 130 000 parasztfiatal kapcsolódott a VIT verseny során a különböző talaj- és útjavítási munkálatokba. A VIT-en ünneplik majd a DÍVSZ megalakulásának tizedik évfordulóját. A Hirosimát ért atombombázás tizedik évfordulójának napján a VIT-résztvevői a japán fiatalokkal, valamint kiváló békeharcosokkal találkoznak. Ezt a napot „Soha többé atombombát" jelszó jegyében tartják meg. Nemes vetélkedés folyik Svédország és Ausztria fiataljai között azért, hogy minél több aláírást gyűjtsenek a bécsi felhívásra. Eddy Ahfeld, 14 éves svéd diák több mint 1200 békealáirást gyűjtött, s ezzel az első helyre került ebben a lelkes versenyben. ö is ott lesz a találkozón. A SZOLIDARITÁS nagyszerű példáját mutatják az ausztráliai f.'/rt/rJ/>L-U Aűanlx^aé láncolatot az írócsoport tö-1 népünk úr dákéiért harcolva magmozgósító, közvéleményt a párt által kijelölt úton. mennyire védelmükbe veszik a maláji ifjúságot. Az ausztráliai kormány katonaságot küldött Malájföldre, hogy ott elnyomja a népi felszabadító mozgalmakat. Az ausztráliai fiatalok úgy feleltek erre. hogy pénzt gyűjtenek a maláji VIT-küldöttek számára. Jim Young, ausztráliai ifjúmunkás kijelentette: „Menzies úr és kormánya azt szeretné, hogy a fiatal ausztráliaiak és malájföldiek fegyverrel a kézben találkozzanak Malájföldön. Ezzel szemben mi azt akarjult, hogy ez év nyarán mint barátok találkozzunk a varsói VIT-en". Angliában a fiatalok számos kultúrműsort rendeznek, s az ott befolyt összegekből segítik a brit gyarmatosítók elnyomása alatt szenvedő országok VIT-küldötteit. Koppenhága Norrebro- kerületében minden szerdán 15 fiatal lány baráti találkozó keretében nagy lelkesedéssel ajándékokat készít a VIT részvevői számára. Azok a lányok kezdeményezték ezeket az összejöveteleket, akik résztvettek a bukaresti VITen. Olyan motívumokkal ékesítik. a kendőket és babákat, amelyek valamiképpen kapcsolatosak Andersen közismert meséivel. A hatalmasnak ígérkező varsói ifjúsági találkozó kétségkívül fontos mérföldköve lesz a világ békéjéért folyó harcnak _ alakító tevékenységében. Sőt ezeken a vitákon olyan jelenségekkel is találkoztunk, amelyek azt bizonyították, hogy a csoport egyes vezető és kommunista tagjai sem állottak mindig szilárd alapon az irodalom elvi kérdéseit illetően. Ezzel magyarázható az is, hogy az utóbbi időben jelentkezett káros, antimarxisla nézetekkel és müvekkel szemben — gondolunk itt a Tiszatájban megjelent néhány helytelen irányú versre és cikkre — az írócsoport kollektívája nem tudott egyöntetű határozottsággal fellépni. Igy e helytelen nézetek elleni harc nem folyhatott kellő átütő erővel a Tiszaíáj hasábjain sem. Az itt felbukkant veszélyes nézetek: a jobboldali elhajlás országos jelenségével A szegedi írók munkáját dolgozó népünk egyre növekvő olvasótömegei kísérik figyelemmel; Ezt az igényt íróink magasszinvonalú szocialista-realista alkotásokkal kell hogy kielégítsék. A szovjet irodalom eleven példája vezesse őket az élet igaz és mély ábrázolásával olyan müvek megalkotására, amelyek nemcsak szórakoztatnak, hanem korunk újtipusú emberének formálásira és nevelésére is hivatottak egyben. A mai közgyűlés ezekről az alapvetően fontos kérdésekről ad számot rnajd, ezért jelentősége igen nagy a kitűzött célok meghatározásában, s a megvalósítás módjainak tisztázásában egyaránt. Ertsey Péter Ma lesz az írószövetség közgyűlése Az írószövetség szegedi csoportja ma este 7 órakor tartja nyilvános közgyűlését a MSZT székházéban (Horváth Mihály utca 3). A közgyűlésen Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth-díjas író referátuma alapján az elmúlt két év alatt végzett munkát vitatják meg. A vita után az írócsoport tagjainak kiosztják a tagsági igazolványokat, majd megválasztják az új vezetőséget. — A SZEGEDI volt „Klauzál Gábor" reálgimnázium 1935-ben érettségizett növendékeinek húszéves érettségi találkozója technikai akadályok miatt nem 1955. június 26-án, mint ezt tegnapi számunkban közöltük, hanem szeptember 4-én délelőtt 11 órakor lesz a „Radnóti Miklós" gimnáziumban. Részvételi jelen tkezéseket Vozáry Pálhoz (Zákány u. 3) lehet eljuttafcv— A szegedi Nemzeti Színház szabadtéri színpadán július 1-én, pénteken Bizet: Carmen című operája Kerül bemutatásra Svéd Sándor kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész vendégszereplésével. 3-án és 4-én, vasárnap és hétfőn a "János vitézt* mutatják be. Jancsit Melis György az Állami Operaház művésze, lluskáí pedig Zentai Anna a Fővárosi Operett Színház művésze játsza, ^