Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-16 / 140. szám

Csütörtök 1955. június 16. DELMRGYISRORSZAG Sok az áru és sok a vásárló a kisteleki áruházban ' Valóságos kis »fővárosává*, a szegedi járás jónéhány Községének központjává épült ki az elmúlt év során Kistelek. Létesült postahivatal, kultúrház, gépállomás és csak egy dclog volt, ami miatt nemcsak a községbeliek, hanem a környező tanyavilág népe is sokat bosszankodott: sohasem volt elegendő áru a boltokban, nem volt választék és sokszor a 30 kilométerre el, hogy melyik áru felel meg legjobban a vevő ízlésének, melyiket válassza megvételre. Különösen a hetipiacos napokon nagy a kisáruház forgalma. Van eset, hogy a napi bevétel meghaladja a százezer forintot. A havi átlag azonban a naponkénti 45 ezer forintos bevételt. Az elmúlt hónapban például egymillió 150 ezer torint értékű árut adlak el a A kisteleki földmüvesszö vetkezeti áruház homlokzata lévő Szegeden kellett bevásárolni. Az elmúlt években nem egy gyűlés, esti szomszédolás vagy tanácsülés volt, ahol kifejezték kívánságukat a kistelekiek: áruház kellene, jó nagy, ahol a tűtől a fényképezőgépig mindent árulnának. Ez év elején beteljesedett a kistelekiek vágya: január 23-án megnyílt a kétmillió forintos költséggel épült szép, korszerű, szövetkezeti kisáruház. Van is azóta minden, ami *szem, szájnak ingere* és ami a legfontosabb: egy helyen vásárolható minden, csupán egyik pulttól a másikhoz kell menni s már adják is az árut, hiszen az áruház magábafoglal élelmiszer, textil, ruházati és háztartási, valamint műszaki cikkeket árusító osztályt, A vásárlót áruval tömött pultok és kedves szavú, előzékeny kiszolgálók fogadják. Kis Lajos, Kovács László, Vischt Istvánné és Kovács 'József kiváló elárusítók, akik segítenek a vevőnek a választásban, tanáccsal látják kisáruházban, •— a többi között nemrégo- talált gazdára két 250 köbcentis Pannónia motorkerékpár is. Az egyiket Csárlyí János balástyai dolgozó paraszt vette meg. Bahogy elfogy az áru, kimerül a készlet. A kimutatás szerint az áruház nem kevesebb, mint három millió 200 ezer forint értékű áruval rendelkezik. Azelőtt a legnagyobb boltban csak 500—600 ezer forint értékű árukészlet volt. A kisáruház készletéből viszont kétmillió forint értékű a ruházati cikk, egymillió forint a vas, a műszaki cikk és 200 ezer forint értékű az élelmiszer. Bőven van választék az olyan cikkekből, mint a női kötött gyapjúáruk, divatáruk, cipők, amikből az áruház megnyitása eiőtt nagyon kevés volt a községben. Csak a női kötött divatáru osztály raktárkészlete 700 ezer forint értékű. Nagy a kereslet Kisteleken a mezőgazdasági kisgépek iránt is, amelyet másik szaküzletben árulnak. Nem egyszer a dolgozó parasztok mondogatják: — Van már bőven ruhának való, zománcedény, tűzhely, kerékpárgumi, növényvédőszer, csak kisgép kellene még. A munkásosztály gyártmányai egyre bőségesebben jutnak Kistelekre, de a gépellátás kissé hiányos, ezt Kell még pótolni. Igaz, hogy a község az állam iránti kötelezettség teljesítésben csúful lemaradt: hízottsertésből 35 KARCOLAT Nagyvonalú kocsikázás 4 l'líite*******" ' * ' "wi-yf •v - *— Nagy a forgalom a fűszer- és csemege osztályon Józsi Ferenc, a Szegedi Autóközlekedési Igazgatóság vezetője, vagy ha úgytet1 szik igazgatója, az osztályvezetők értekezletén illő komolysággal valahogy így szólt: — Feladatunk, hogy csökkentsük a költségeket és ellenőrizzük azt is: a területünkhöz tartozó autóközlekedési vállalatoknál nem végeznek-e „fekete fuvarokat', nem pazarolják-e a pénzt. Mert ugye kérem rendnek kell lenni! Bólintottak az osztályvezetők, ezzel is jelezvén: szent igaz, rendnek kell lenni. Aztán végetért az értekezlet, s az osztályvezetők, meg az igazgat' is újból ott ült az íróasztal mcVett. Pár nap gyorsan elfutott, akárcsak az Autóközlekedési Igazgatóság — rövidítve AKIG — két személy gépkocsija. Az egyik gépkocsi Józsi Ferencet, az igazgatót vitte „A" inenetlevtilel Budapesten át Gyöngyösre. Budapesten egy kicsit megálltak, majd az igazgató egy hanyag mozdulattal újból kinyitotta a kényelmes gépkocsi ajtaját és csendes mélázással foglalt helyet. Futott tovább a gépkocsi, majd a céljához ért. Április 5. Megint indul az egyik gépkocsi „A" menetlevéllel Gyöngyösre. Utasa onnan Szegedre — takarosan kiállított „A" menetlevéllel — Józsi Ferenc. Április 7. Felbúg megint a gépkocsi motorja. Az autó nyeli a kilométereket és viszi — ki mást vitt volna — Józsi Ferencet; ahogy az lenni szokott „A" menetlevéllel. Az igazgatót merengéséből a kocsivezető káromkodása riasztja. Van is ok, mert valami hiba támadt, nem tudnak tovább menni. Ej a kiskésit, most mi lesz, csak nem ragadnak ott Lajosmizsénél?! Az országúton port csapva egy másik autó közeledik. Józsi Ferenc arca felderül, mert a szegedi 42. sz. Autóközlekedési Vállalat — hozzájuk tartozó vállalat — gépkocsija közeledik. Megállítják és miután az AKIG felettes szerv ÍJ, Józsi kiszállítja az utasokat a kocsiból, maga ül bele és irány Gyöngyös, most is, mint máskor „A" menetlevéllel. Április 30. Rácz Lajos gépkocsi-vezető bosszankodik. Már megint indulnia kell Gyöngyösre, a gépkocsival. Viszi az „A" menetlevelet, amelynek a száma 208 881. Rácz Lajos jópár vasárnapot gyöngyösi utazással töltött, nem volt szabadnapja. „De mit tegyek, ne szólj szám, nem fáj fejem" — gondolta és vezette a kocsit Józsi Ferenc igazgatóért. De hát peches ember volt Józsi, mert a gépkocsi Gyöngyösön megmakacsolta magát, s nem indult. Fő a gyors intézkedés. Józsi Ferenc Szegedre szólt a 42. lástyáról, Sövényházáról, Csengeléről, Pusztamérgesről, sőt sokszor Baksról is a kisteleki ániházba mennek el a dolgozó parasztok nagyobb bevásárlásokra. Nem kell félniök a kisteleki áruház vevőinek attól, vágómarhából 79.4, tojásból 46.4, baromfiból 32.5 százalékra teljesítette első féléves tervét. Jobban kellene tehát nekik is gondoskodniok egyrészt a saját, másrészt a gépeket gyártó munkások ellátásáról, Jól dolgozik a zákányszék! termelési bizottság Ha széttekintünk a zákányszéki halárban, mindenütt jól ápolt gyümölcsösökkel, szőlőkkel, szépen fejlődő kukorica-, burgonyavetésekkel találkozunk. Talán azt hinné az ember, itt szorgalmasabb, igyekvőbb emberek laknak, mint máshol. Pedig nem egészen így van, mert dolgozni máshol is szeretnek. Miben rejlik tehát a magyarázat? Nem nehéz ezt megiudni, ha egy félórára vagy egy órácskára leülünk s elbeszélgetünk a falu valamelyik gazdájával. Elmondják, hogy Zákányszéken jól működik a termelési bizotiság, melynek a falu legokosabb, legtapasztaltabb parasztgazdái a tagjai. A zákányszéki termelési bizottság már a télen jól felhéaxüli a nyári termelésre. Közösen R helyi Népfront-bizottsággal tanfolyamokat, mezőgazdasági czakelőadássorozatokat szerveztek s ezeken a községből igen sokan részt vettek. Ismerkedtek a fejlett mezőgazdasági termelési módszerekkel. Megtanulták a zakányszékiek, mit eredményez az, ha a régi egy-két kapálás helyett háromszor-négyszer is megkapálják veteményeiket. A téli tanfolyamokon sok szó esett a műtrágyázás jelentőségéről is. A jó módszer, a tudomány akkor ér sokat, ha azt a gyakorlatban is megvalósítják. Az idén már 120 katasztrális hcld földdel nagyobb területeken használtak műtrágyát, mint tavaly, vagy az előző években. Ez is a termelési bizottság kezdejjienjezésc volt. De a termelési bizottság kezdeményezésére, uéldamu tatására indult meg a község határában kora tavasszal az új szőlők és gyümölcsösök telepítése is. A régiek mellett összesejfi 35 holdon létesítettek új szőlőskerteket, gyümölcsösöket. A telepítés munkáiban maguk a termelési bizottság tagjai, elsősorban Fehér Lajos, Pintér András és Vass Imre mutatták a legjobb példát. A termelési bizottság többi tagjai közül Kiss Lajos, Szélpál István, Bárdos Mihály és még sokan a gyümölcs- és szőlőtermelésben mutatják jelenleg is a legjobb követésre méltó példát. Módos János. Ácsai Lajos gazdaságai a legszebbek, a legjobbak közül is kitűnnek. Nem sajnálják a fáradságot. Olyan növényípolasi munkát végeznek, amely után rossz nyár esetén is jó közepes termésre számíthatnak. Ha azonban az idö kedvez, a legnagyobb termésük lesz a faluban. Aa új termelési módsserek alkalmazásában a hasznos ötletek, tanácsok mellett a legjobb agitációs módszer a bizottsági tagok személyes példamutatása. Ebből mindenki azt láthatja a faluban; érdemes a termelési bizottság tagjaira hallgatni, hiszen csak meg kell nézni földjeiket. Ha elfogadjuk segítségüket, melyet a magasabb terméseredmények eléréséért nyújtanak, valóban jobban járunk. Bárdos Mihály hatholdas dolgozó paraszt a termelési bizottság elnöke. Napi munkája közben mindig szakít időt arra, hogy beszéljen a községi tanács vezetőivel s a bizottság valamelyik tagjaval. így állandóan szoros kapcsolatot tartanak fenn a tanács és a falu dolgozó parasztjai között. Az eredmények mellett van azonban egy komoly hiba is. Igen gyenge még a kapcsolat a környékbeli termelőszövetkezetek és a falu egyénileg dolgozó parasztjai között. Ha a tanács és a községi pártvezetőség segítségével a faluban szorosabbra fűznék az egyéniek és a termelőszövetkezetek kapcsolatát, vitathatatlanul még jobb eredményeket érhetne el a község a termelésben. A baráti kapcsolatokon keresztül az egyéni gazdák megismerkedhetnének a szövetkezetek belső életével, személyesen győződhetnének meg arról is. hogy azok az új termelési módszerek, melyeket már ők is sokan alkalmaznak, igazán csak a termelőszövetkezetben hoznak nagy eredményeket. A tanács, a pártvezetőség és a termelési bizottság tagjai minden bizonnyal elfogadják, helyénvalónak találják ezt a bírálatot. A lövőben közösen munkálkodnaK azon. hogy a termelési bizottság eleget tegyen annak a feladatának is, mely a szövetkezeti mozgalom és az egyéni gazdák közötti barátság állandó erősítésében hárul rá. Tokody Béla A BORDÁN Y1 földművesszövetkezet az elmúlt vasárnap árubemutató vásárt tartott. A vásár alkalmával 55.710 forint forgalmat bonyolított le. Legkeresettebbek a vas, a műszaki és textiláruk voltak. sz. Autóközlekedési Vállalathoz, hogy sagítsenek rajta, a szegény emberen. Indult is egy személygépkocsi, hogy haza, Szegedre vontassa a megmakacsult autót. Ezzel azonban a dolog nincs elintézve. Józsi tovább intézkedett és így az AKIG másik szolgálati személygépkocsija ment érte Gyöngyösre. Írjuk ide még, ez az utazás i» „A" menetlevéllel történt. „Fékezzünk le" azonban egy pillanatra. Mondjunk cl néhány dolgot a menetlevelekről. Az „A" menetlevél hivatalos szolgálati útat jelent, meg azt, hogy az összes költség az államot, a vállalatot terheli. „B" menetlevelet akkor állítanak ki, ha a személygépkocsi használata „járandósága" az igazgatónak. Ilyen „B" menetlevelet az AKIG-nál nem lehetett kiadni. „C" menetlevéllel nagyon rendkívüli esetekben magáncélokra is igénybe lehet venni a gépkocsit, de a megtett kilométerek után bizo» nyos összeget téríteni kell. A szegedi AKIG három megyében Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyékben — működik, ott vannak szolgálati helyei. Nyilván szolgálati útat is oda tehetnek „A" menetlevéllel, meg Budapestre a főigazgatóságukhoz. Gyöngyös azonban a legnagyobb jóakarattal sem nevezhető szolgálati helynek. De hát Józsi Ferenccel anynyira „elszaladt az autó", hogy szemrebbenés nélkül — ki tudja hányszor — „A" menetlevéllel utazott Gyöngyösre, mert hát odavaló. Igaz, szabadjegye is van az autóbuszokra, de hát még sem azzal ment, mert ugye csak kényelmesebb egy Pobjeda kocsi, meg a gépkocsi-vezetőnek is ő parancsol és ha kedve tartja, meg is állíthatja. Nem kevés forintot elkocsikázgatott az állam, a nép pénzén Józsi Ferenc, aki az adott esetben vizet prédikált és bort ivott Ne feledjük még: az AKIG jogügyi előadója, Nemes Árpád „megpedzette', hogy szabálytalan az „A" menetlevél használata Gyöngyösre. Nem sokkal utána az igazgató elbocsátotta őt azzal az indokkal, hogy „nem végzi el jól a teendőit". Feltehető, hogy egészen másért kellett az AKIG-tól mennie Nemes Árpádnak. Volt és van is az autók előtt néha sorompó. Kap ilyen sorompót — kapnia is kell — annak a gépkocsinak is, am.lyben a magánutazást „A" menetlevéllel végző igazgató ül. A sorompó előtt a kocsi megáll — Józsi Ferenc pedig kiszáll. Mert ugye a sorompó jelzi, hogy állj és ne tovább! Morvay Sándor Győzelmes ütközet a kultúra frontján... A Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese Szegeden NI em szerelek csalódást ' okozni, ezért már előre bocsátom, hogy nincs szándékomban valamiféle részletes zenei elemzést, táncművészeti fejtegetést írni a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett együtteséről. Bőven írtak már erről fővárosi és vidéki lapjaink, sőt a külföldi sajtó is. Mit szaporítsam én is a sok szót, amelynek úgyis egy a vége: az őszinte elismerés? A hivatalos bírálatok babérkoszorújába sokkal szívesebben tüzködöm a Magyar— Szovjet Társaság jubileumi ünnepségén zsúfolásig megtöltött színház közönségének köszönő, tarka virágait. Mert a szegedi dolgozók szívükbe zárták ezt az együttest, amely olyan felejthetetlenül széppé tette a szovjet barátság ünnepségét. Nem először köszöntjük őket városunkban, magam is harmadszor gyönyörködtem művészi munkájukban, de mindig nyújtanak valami újat. valami jólesőt. Már maga az a tudat is jólesik, hogy olyan hadseregünk, olyan néphadseregünk van. amely nemcsak a villogó szuronyokkal és ágyúk tüzével védi békénket, szolgálja hazánkat, hanem — bármily elkoptatottan hangzik a szó — a kultúra fegyverével, a dal buzdító, a tánc lelkesítő erejével is. Jólesett látni, hogy a művészetben, dalban, zenében. táncban éppoly megkapóan fegyelmezettek, amint azt a harcban várjuk a jó katonától. A szegedi színházban nem is maradt el a győzelem! Nem beszélek most részletesen előadóművészetükről, ác elég ehhez ennyi, hogy maga a műsor már fél győzelem volt s ahogyan előadták, percről percre megszerezték hozzá a másik felét is. A magyar—szovjet barátság, a haza, a nép s forradalmi multunkkal együtt az építő, derűs mai életünk szeretete egyaránt benne élt az előadásban. Erőteljes tömörséggel hirdették a zengő férfihangok a szovjet nép iránti hálás ragaszkodást Kerekes-Tóth »EIőre együtt« című, a szovjet—magyar barátságról írt dalában. Lágyan szólt a hazaszeretet melegsége a Kossuth-dijas Szabó Ferenc »Dal a hazáról* című művében. S ki felejti el a -Föl vörösökáübörgő, lelkesítő hangjait, sagy Mihajlov »A dóni legények« szinte képzeletben v kozák lovasokkal együttszáguldó hangulatát és a vidám somogyi nótákat, meg a derűs-borús katonadalokat' Dicséret érte az énekkarnak, a zenekarnak és vezetőiknek Vass Lajos. Maklár József, Lukács Ervin elvtársaknak. A táncosok éppígy nem maradiak egy cseppet sem alul. Gondolhatunk mindjárt a -Kedves ellenségek* című Aszalós Károly által tervezett, és betanított táncjátékra. Kik is ezek a kedves ellenségek? Ki lenne más a beV'snuló fiatal katonának. mint a »hosszúhajú veszedelem*, a csinos lánysereg. Sziporkázó ötletességgel folyik a táncos küzdelem a katonalegények és a lányok között, ezer apró vidám fordulattal, mig végül fehérkendők lengenek és (amint az már lenni szokott) megadják magukat a lányok — a legények karjaiban. Együtt ropják utána a f riss talpalávalót s (ahogy az megintcsak lenni szokott) nem tudni, vajon valójában ki a győztes és ki a legyőzött. A közönség tenyerei mintha versenyre keltek volna a táncosok fürge lábaival, éppoly pergőn csattantak össze. Az igazi förgeteges a »Sarkantyús csárdás« színpompás előadása volt, de hasonlóképp emlékezetes marad az ukrán tánc is. A kiváló szovjet koreográfus, G. A. Kozsenkov Sztálin-dijas tervezte és tanította be az együttesnek. Ott érződött mindenütt a szakavatott szovjet mester kezenyoma a pompás játékon, amelyet a táncosok bravúros. szinte akrobatisztikus ügyessége töltött meg igazi élettel. Nagy a pezsgés, sürgés, forgás, de szabályos, fegyelmezett összedolgozottságban lüktetett az egész színpad. Frissen mosolyogtak az arcok, kedvesen, üdén pillantotok a tekintetek. Tfzt az üdeséget, mosolyt, tiszta, derűs művészetet köszönjük és köszöntjük! Kedvesen emlékezünk néphadseregünk művészegyüttesének erre az újabb szegedi -fegyvertényére«, amely népznk nevelésének, művészete fejlesztésének, az igazi kultúra terjesztésének pillanatra sem. szűnő harcaiban győzelmes ütközetet jelentett. Lőkös Zoltán Június 21-én és 22-én lesznek a beíralások az általános- és középiskolákban Június 16-án fejeződnek be az évvégi összefoglalók az általános iskolák I—VII. osztályaiban és a vizsgák az általános iskola VIII. osztályában, valamint a középiskolák I—III. osztályában. A bizonyítványosztás a június 19-én. illetve 20-án rendezendő tanévzáró ünnepélyeken lesz. A beiratkozásokat az általános és középiskolákban június 21-én és 22-én tartják. Az óvodákból az általános iskola I. osztályaiba kerülő gyermekek együttesen mennek majd az iskolai be Íratásokra,