Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-12 / 137. szám

OELMRGYIRORSZRG Vasárnap, 1955. Jánlns cA Ajiizaláj új száma Nagy érdeklődéssel. vett ük kezünkbe a Tiszatáj leg­újabb számát. Ezt a különös érdeklődést az Váltotta ki, hogy vajon áthatja-e a Tisza­táj új számát a márciusi ha­tározatok szelleme, a narod­nyik, sokszor pesszimista írások helyett egészséges, új életünk harcait, eredményeit visszatükröző írások örven­deztetnek-e meg bennünket? A legtöbb írás még a már­ciusi határozatok előtt szüle­tett, így igazságtalanság len­ne, ha szerzőjüket így ten­nénk a mérlegre: lássuk, mit tanultál, mit szűrtél le ma­gadnak a márciusi határo­zatokból? De a lap összeál­lítása, a szerkesztői munka már a márciusi határozatok után, tehát annak nagyszerű fényében történt meg. Így élőször és elsősorban a iterkeirffii munkál aizigáljuk meg s azután az egyes írá­sokat. S tesszük ezt azért, mert a Tiszatáj eddigi szá­mainak a szerkesztés a leg­sebezhetőbb pontja — akár a szerkesztés eszmei, akár technikai eredményeit vesz­szük figyelembe. A szerkesztőbizottság mun­kájának szempontjait —igen helyesen — két évforduló: hazánk felszabadulásának ti­zedik és József Attila szüle­tésének ötvenedik évfordulója határozta meg. Petrovácz István és Farkas László ver­sei, Tóth Béla elbeszélése és Kónya Lajos regényrészlete mind a felszabadulás nagy történelmi tényének állit emléket — Lődi Ferenc. Né­meth Ferenc versei és Pósa Péter tanulmánya pedig Jó­zsef Attila emlékét idézi. Ha a szerkesztői munka sokkal gondosabb s eszmei­leg szilárdabb is, mint eddig volt — még mindig sok kí­vánnivalót hagy maga után. A szerkesztőknek sokkal na­gyobb súlyt kellett volna helyezniök a márciusi párt­határozatra. Megjelent ugyan egy cikk — Ertsey Péter alaposan kidolgozott, helyt­álló tanulmánya — *Mun­kénk és feladataink a párt­határozat tükrében*- címmel —. de nem a benne mondot­tak jelentőségéhez méltó he­lyen és formában. Feltétlenül vezércikknek kellett volna tenni Ertsey tanulmányát, hiszen nem kevesebbről van szó írásában, mint arról, hogy a párthatározat reflek­torfényében megvizsgálja a szegedi írócsoport munkáját, bátran, kertelés nélkül fel­tárja az elkövetett hibákat s programot ad. hitet lesz amellett, hogy a szegedi írók a jövőben még sokkal in­kább, mint eddig, megtisz­telő írói munkájukat á párt és a nép szolgálatainak szen­telik. * Szembetűnő szerkesztői hiba az is, hogy s Tükör rovat élén Szathmári Géza túlzó/elvtelen megállapításoktól hemzsegő. Szeged kulturális életében ká­ros hatást kiváltó, — a „Szeged zenei élete az évad első felé­ben" című cikke van. b De igazságtalanok lennénk a szerkesztőkkel szemben, ha nem beszélnénk ugyan ilyen hang­súlyozottan az efédményekről is. Feltétlenül dicsérendő az a következetesség, amellyel min­den számban biztosít a szer­kesztőség a műfordítások 4zá­mára is helyet, s á kitartó szer­kesztői munka eredményét ^ bi­zonyltja az is, hogy szinte számról-számra bÖVül a Tisza­táj írói gárdája, ha a tehetség­nek a legkisebb biztató jelét is látják, bátran teret adnak a fiatal jelentkezőknek is. He­lyes szerkesztői elhatározás az is, hogy „vendég" frók müvé­vel teszik színesebbé a folyó­iratot, így örömmel üdvözöl­jük Kónya Lajos készülő regé­nyének részletét a legújabb számban. aí leépbodatmi riiz. változatlanul egyenetlenséget mutat: a színvonal ingadozó, s a biztos eszmei alapokon álló írások kőzé zavaros, natura­lista, sőt pesszimista müvek vegyülnek. S feltűnő, hogy ez a különbség nemcsak költők között, hanem egy költő két verse között is jelentkezik. A tehetséges Petrovácz István­nak két versét közli a lap: Tíz éve, s a Januári gondolatok ctmű költeményeit. Két vers — két világ. Az egyik csupa lendület, erő, kedves szavak, nagyszerű képek, s az emelke­dő hangulatot végig követi a pompás, gördülékeny ritmus, az ódáivá magasodó szárnyaló hang. A másik vers, — a „Ja­nuári gondolatok — azonban megdermeszti azt a lelkesedést, amelyet a „Tíz év" szított. Farkas László „Évforduló" című verse tehetségre vall, de fel kell hívnunk a fiatal költő figyelmét a verseiben egyre nyomasztóbban jelentkező na­turalizmusra. Képeivel szeret rettenetet, borzalmat kelteni — s ezért néha a mesterkéltségig is elmegy. Van ilyen vonás jócskán az „Évfordulón" című versében ls. Határozott fejlődést mutat Bónus István kis verse „'Az én gyermekkorom". Különösen a második versszak nagyon szép. József Attilára, a munkás­osztály költőjére két vers Lődi Ferenc és Németh Ferenc ver­se emlékezik. Arról vallanak ezek a versek, hogy mit jelent József Attila emléke, hagyo­mánya a mai szegedi költők­nek. Lődi egész eddigi mun­kásságával nagy tudatossággal fordult József Attila felé, ő volt a költői példa számára, a mester, akitől tanulni kel!, nemcsak harcos párttosságot, hitet, — de formát, stílust, rit­must, s néha a gondolatok rit­musának az újjáélesztését is. Megkapó szerénység, őszinte számadás sugárzik mindkét versből, a tárgyválasztáshoz méltó emelkedett hang. c4 próza b OŰ/fOgfkoHtJ. Örömmel kell megállapítanunk, hogy íróink bátran törekednek az élet ellentmondásainak, fel­tárására, de ennek művészi áb­rázolása nem mindig sikerült, sokszor csak az élet, a valióság felületein maradnak. Ez a hi­bája Lendvai Mihály jól expo­nált írásának, a „Pikk" című novellának. A szellemes írói ötlet várakozást vált ki az ol­vasóból, de sajnos később tel­jesen elhalványul a történet, s a vérszegény mondanivaló na­turalista befejezésbe fullad. Kedves pillanatfelvétel a felszabadulás utáni napokról, az újjáépítés első lázáról, a ki­alakuló szovjet—magyar barát­ságról Tóth Béla „Hídverés" elmü írása. Kónya Lajos regényrészlete sajnos nagyon rövid, alaposabb elemzésbe nem bocsátkozha­tunk vele kapcsolatban, de a gyorsan pergő, izgalmas ese­mények így is felkeltik az ol­vasó érdeklődését az egész re­gény iránt. A Tiszatájnák most Is a Ha­ladó hagyományaink és a Szemle rovata a legegysége­sebb. Pósa Péter egyébként helytálló értékeléséhez csak annyft füzünk hozzá, hogy be­szélhetett volna tanulmányá­ban arról fs, hogy József Attila mit jelent nekünk, szegedi, ma­kói és vásárhelyi íróknak, iro­dalmároknak, hogy ő. aki itt élt közöttünk, itteni életével és müveivel milyen példát mutat számunkra. Mddácsy László tanulmánya „Kossuth, Lajos és Szeged" Szeged egyik legszebb hagyo­mányát, Kossuthtal való kap­csolatát eleveníti fel a városát szerető, kutató, imponáló pá­thoszával. Lőkös Zoltán írása „A ba­rátság tavasza" a kiforrott publicista tollával számol be a Magyar—Szovjet Barátsági Hónap felejthetetlen szegedi napjairól, s érdeklődéssel ol­vastuk Szederkényi Ervin is­mertetését a debreceni frók „Túl a Tiszán" című antológiá­járól. Érdekes olvasmány a Tükör rovat néprajzi tanulmánya, Füssy László „Mai szegedi halászatunk" című írása. Külön kell szólanunk Szat­mári Géza „Szeged zenei élete az évad első felében" című be­számolójáról. A cikk elvi, esz­mei szempontok hiányában sze­mélyi torzsalkodássá válik és otromba támadáit intéz a szegedi Nemzeti Színház kitű­nő karmestere, Rubányi Vil­mos ellen. Jogtalannak és rosszindulatúnak tartjuk ezt a kritikát. Rubányi Vilmos fél­éves szegedi működésével már­is nagy szolgálatokat tett Sze> ged zenekultúrájának, s nem­csak hangverseny produkciói­val, hanem éppen operaelőadá­saival. így teljesen helytelen — s korrigálásra szorul — Szat­márinak az a következtetése, hogy Rubányi működése „pilla­natnyilag nem előnyös a sze­gedi operaegyüttes számára". S amilyen túlzó a cikk Ru­bányi Vilmos elmarasztalásá­ban, olyan túlzó Megyesi Pál rendezői és énekesi működésé­nek felmagasztalásában. Az agyondicsért Trubadur rende­zésbe pedig bosszantó rende­zői hibák csúsztak. De hibáztatjuk a beszámolót eszmei szegénysége miatt is. Szatmári szerint az eszményi megoldás: a harmónikus operai összmunka. Nem. Ez csak esz­köz az igazi eszményi megol­dáshoz: a mö eszmei mondani­valójának művészi' kifejezésére. S ez a szempont egyetlen egy mondatában sem található meg, beszél „komoly stílustörekvés­ről", precíz összjátékról", de ahhoz a végső és lényegében döntő konzekvenciához, hogy a játék milyen módon töreke­dett a mondanivaló kifejezésé­re, nem jut el. Nem a pártos, marxista—le­ninista kritika elvi magaslatá­ról tekinti át Szeged zenei éle­tét, s hogy mégis ott legyen a ma bélyegzője cikkén, a beszá­moló végére odabiggyeszti an­nak a reményének kifejezését, hogy „az erők összefogásával, a párt és a Hazafias Népfront irányításával — (így, egyen­lőségi jelet téve s párt és a Népfront közé, s a Népfront­nak irányító szerepet adva, fö­léemelve a népművelési appa­rátusnak, lényegében tehát ta­gadva az államhatalom kultu­rális szerveinek irányító szere­pét) — szebb jövő felé vezet­hetjük a zenei művelődés ügyét". összegezve tehát: ha a Tisza­táj legújabb száma lépést is je­lent előre, ha egyik-másik írás szerzője művészi és eszmei fej­lődésről tanúskodik is, az élet ellentmondásainak bátor feltá­rásáról, — még korántsem le­hetünk megelégedve az elért eredményekkel. Osváth Béla Az MSZT amatőr-fényképpályázata A Magyar—Szovjet Társaság városi elnöksége fény­képpályázatot hirdetett a társaság fennállásának 10. év­fordulója alkalmából. A mai és holnapi — vasárnapi és hétfői — MSZT-ünnepségeken bőven nyílik lehetőség az amatőröknek pályázati felvételeket készíteni. A társaság különösebb kötöttségeket nem ír elő a témaválasztás te­rén, sem a fénykép nagyságában a pályázóknak. (Levele­zőlap nagyságú képpel is lehet pályázni.) A pályázatra a szegedi amatőröktől és az üzemek fotószakköreinek leg­jobbjaitól feltétlenül vár képeket az MSZT szegedi tit­kársága. A felvételeket június 22-ig lehet benyújtani s a hó végéig bírálják el a pályázatot. A legügyesebb — leg­jobban sikerült képeket beküldő — amatőröknek június 30-án nyújtják át az ajándékokat, mely között fényképe­zőgép, ezüst foglalatú dohányzókészlet s egyéb értékes tár­gyak szerepelnelc. A pályázat eredményét a Délmagyaror­szág és a Viharsarok közölni fogja. HÍREK Anyakönyvi hírek ' 1855. június 4-től 1955. június 10-tg ^rf-n I. kertilel HAZASSAO: Móra Ferenc—Piókor Irén, Tö­rök György—Bajtal Ilona, Kassay Artúr—Bérezi Irén. Takács Lajos­Török Erzsébet, Szűcs Mihály—Ab­rasits Stefánia. Vajda Mátyás­Varga Anna, Horöczl Ferenc—Kiss Eva. ELHALALOZAS Katona István 60. Kutat Jőzsefní Szekeres Terézia 70. Gémes József 01. Biczók József 63. Gavallér Ml­hálvné Horváth Anna 80 éves ko­rában. III. kerület 1 HAZASSAGOK Molnár János-Abrehám Ilona, Mcrley Ferenc—Dóczy Ilona. SZÜLETÉSEK Dezső Imre—Szitkai Etelka Éva. Ecsekl Arpád-Kiss Erzsébet Erzsé­bet. Slrokl Szilveszter—Vesze'ól­szky Rozálai Dénes. Slrokl Szil­veszter— Veszelovszkv Rozália Gá­bor. Bokányi Dezső—Kocsis Margit Ferenc, Engi Ferenc—Fürtön Ju­lianna Julianna. Virág János— Forral Margit Tamás. Juhász Ká­roly—Nagv Ilona János. Hegedűs Pál—Borbély Ilona László. Juhász Imre—Kéri Erzsébet Gábor. Király Lajos—Borcsák Erzsébet Ibolya. Marinkov András—Vér Jolán Éva. Iván Ferenc—Dobos Julianna Fe­renc. Kéri Elek—Farkas Gabriella Magdolna. Horváth Antal—Tóth Margit András. Sötét Lajos-Mol­tiár Erzsébet Erzsébet. ELHALT Hajdú Jánosné Dudás Jullenna 84 éves korában. — Több mint 3500 forint értékű könyvet vásároltak eddig a Jutaárugyár dolgo­zói az ünnepi könyvhét al­kalmával felállított üzemi könyvsátorban, — A Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportja június 14-én, kedden este 6 órakor a Szegedi Vízügyi Igazgatóság (Sztálin sétány 4) előadótermében klubestet rendez. A klubesten Dévény István elnöki megnyitó kere­tében megemlékezik Beszédes József mérnök (1786—1353) munkásságáról, majd Ihrig Dénes főmérnök, a Vízgaz­dálkodási Tudományos Ku­tató Intézet igazgatója tart előadást romániai tanul­mányútjáról, — A műszakiak feladatairól rendez tanácskozást a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége a Központi Vezetőség márciusi határozata értelmében június 15-én, szerdán délután 4 óra­kor az MTESZ Horváth Mi­hály utca 3 szém alatti elő­adótermében az MDP Sze­ged Városi Végrehajtóbizott­sága javaslatára, Vitavezető Szöllősi Sándor, a Szegedi Cipőgyár igazgatója, Az Ingatlankezelő Vál­lalat MSZT szervezte június 7-én ünnepi gyűlésen emlé­kezett meg a Magyar—Szov­jet Társaság fennállásának tizedik évfordulójáról. Az ünnepségen megjelent a vál­lalat- vezetősége, a pártszer­vezet, a szakszervezet és a DISZ-szervezet vezetősége, valamint a dolgozók nagy ré­sze. Petri Ferenc, a vállalat egyik dolgozója Ismertette ünnepi megemlékezésében az MSZT tízéves munkáját és eredményeit, majd Váratíi Gézáné, az üzem MSZT szer­vezetének titkára számolt be­az alapszerv munkájáról. Ez­után a vállalat kultúrgárdája szép műsorral — szavalattal, népi tánccal és egyfelvonásos jelenettel — szórakoztatta a megjelent dolgozókat. (Szűcs Ferenc levelező.) Románia fővárosának kö­zelében, Bukarest mellett 7 hektáros ősparkban terül el a „Vörös Grivita" dolgozói­nak éjjeli szanatóriuma. Tö­kéletes csend, festői környe­zet segíti elő itt a dolgozók pihenését és teszi eredmé­nyesebbé a kiváló szakorvo­sok munkáját. Az éjjeli sza­natóriumban egész napra be­utalt dolgozók is vannak, — A kullúrotthonok egyre szorosabbá váló együttmű­ködésének eredményeképpen kerül megrendezésre Szeged kultúréletének egyik legérde­kesebb megmozdulása július 3-án: Vad vízországba látogat­nak el a város természet­búvárai, természetjáró dol­gozói. Már a film vetítése­kor sokszor elhangzott a kí­vánság. hogy a gazdag és előttünk ismeretlen fehértói élővilágot szívesen mégis' mernénk a filmnél is szem­léltetőbb kiránduláson. Most ez a régi kívánság valósul meg. a --Kirándulás Vadvíz­országba* című társasutazás­sal. A kirándulást dr. Be­retzk Péter a biológiai tudo­mányok kandidétusa és Né­meth Sándor vezetik. Jelent­kezni lehet a kultúrotthonok­ban és a TTIT városi titkár­ságán, — Műszaki ankétot tartot­tak a MAV Szegedi Igazga­tóságának építési és pálya­fenntartási dolgozói. Az an­kéton a műszaki dolgozókkal együtt részt vettek a párt­szervezetek és üzemi bizott­ságok vezetői is. Meghatá­rozták a további teendőket, számos tapasztalatot ismer­tettek a még eredményesebb munkáért, — A Szegcdi Tejüzem kö­zel félmilliós költséggel újjá­épült és 9-én újból megkezd­te a munkát. Amíg az el* avult és közegészségügyileg is kifogásolt tejüzem átalakí­tását végezték, a hódmező­vásárhelyi tejüzem dolgozói biztosították Szeged tejellátá­sát. Az újjáépült tejüzem dolgozói ezúton kívánják kö­szönetüket kifejezni a Városi Pártbizottságnak, a Városi Tanácsnak és mindazon vál­lalatnak, mely úgyszólván éjjel-nappal dolgozott a tej­üzem helyreállításában. Egyébként megyénkbein rö­videsen üzembe helyezik az újjáalakított csongrádi tej­üzemet is, a negyedik ne­gyedévben pedig Kisteleken elkészül megyénk legkorsze­rűbb tejüzeme. (Deák Árpád levelező.) — A csecsemő gondozásá­ról, nevelésérő! előadásokat tart a Jutaárugyár fiatal ma­máinak az üzemi orvos és a bölcsőde vezetője. A tan­folyam bizonyára sok fiatal mamának segíti meg a -cse­csemők gondozását, Bírósági hírek — Knittel Béla 41 éves Üjszeged, Eethlen utcai la­kos, alkalmi munkás, több­szörösen büntetett előéletű, mint a komlói szénbányá­szati tröszt bányásza, mun­karuhát vett fel jelentős értékben munkahelyéről. Azokat nem adta vissza, ha­nem teljesen elviselte, ho­lott munkahelyét néhány nappal odakerülése után el­hagyta s ekkor kellett vol­na a kapott munkaruhát le­adnia. Ezt követően Knittel Béla még Különböző mun­kahelyekre vándorolt, ál­landóan változtatva munka­helyét, minden alkalommal újabb munkaruhát wett fel és azokat távozásakor nem adta le, ezáltal elsikkasztot­ta azokat. A bíróság elé ke­rült vádlottkent Knittel Bé­la és társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sik­kasztás bűntettéért, egyévi börtönbüntetésre ítélte. — Pribék Tibor 21 éves Szeged, Szent László utcai lajtos bádogos, a közelmúlt* ban igen gyakran változtat­ta munkahelyét s ez alkal­makkor a különböző mun­helyeiről szerszámokat és munkaruhát vett fel. Távo­zásakor azokat nem adta vissza, hanem részben el­használta, részben pedig ha­nyagul elhagyva veszni hagyta. Ezen felül Pribék Tibor dolgozó Ismerőseit be­csapta és meglopta. A tár­sadalmi tulajdont, valamint a dolgozók személyi tulaj­donát bűnösen megkárosító Pribék Tibort 8 hónapi bör­tönbüntetésre ítélte a szege­di városi bíróság. — Berta Lászlóné, sz. Hor­váth Anna, Szeged, Alsónyo­mássor 14. szám alatti lakos, vágóhídi munkás neje ez év elején egy darab hízott ser­tést vágott le engedély nél­kül. A bíróság a lefolytatott bizonyítás alapján bűnösnek mondotta ki Bertánét, enge­dély nélküli állatvágással közellátás érdekét veszélyez­tető bűntettben s ezért hat­hónapi börtönbüntetésre ítélte, 1935. JÜNIUS 12, VASARNAP ) IDÖJARASJELENTÉS .1 Várható időfárás vasárnap estig: Csökkenő felhőzet, néhány helyen kisebb eső, lassan mérséklődő északi-északnyugati szél, erős éj­szakai lehűlés, a nappali felmele­gedés kissé erSsődlk. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap; 19-22 toll között. MOZI Szabadság: A harag nap)a. - Uf magvar Ifim. — Magyarország— Skócia 3:1 (Június 15-ig). Vörös Csillag. Királylány a fele­ségem. — Francia film. (16 éven (előlieknek) (Június 12-ig. Fáklya- A papa, mama, 6 meg én. — Francia film (Június 16-ig). Az előadások kezdete a Szabad­ság- és Vörös Csillag-moziban va­sárnap fél 4, háromnegyed 6 és 8, Hétköznap háromnegyed 6 é» 8, a Fáklya-moziban vasárnap fél 5. háromnegyed 7 és 9, hétköznap háromnegyed 7 és 9; Jó idő esetén a 9 órai előadás a Kert-moziban. Késönjövök csak a híradó utáni szünetben mehetnek be a néző­térre. Postás Kultúrotthon: Fél 7, (él 9- Expressz-szerelem. — Szovjet film. HETI SZÍNHÁZI MŰSOR | Ma délután 3: Szép Juháazné. -i Bérletszünet. Este fél 8: Saép Juhászné. Bérletszünet. Héttön nincs előadás. ...... 14-én, 7: Vannak még kísértetek; — Erkel—Laborfalvy bérlet. !5-én. 7: Szép Juhászné. — Déa ryné bérlet. ,, 16-án, 7: Vannak még kísérte­tek. — Radnóti bérlet. KIÁLLÍTÁS „A 6zabad magyar könyv US éve". A Hazafias Népfront helyi­ségében, Vörösmarty utca 7. szám alatt. Nyitva reggel 9-től este 7-ig, belépés díjtalan. MÜZEUM Fehértó élővilága (Kultúrpalota. Roosewelt tér). Múzeumi Képtér (Horváth Mihály utcai üvegcsar­nok) hétfő kivételével mindennap délelőtt 10 órától délután • óráig. KÖNYVTARAK Somogyi Könyvtár: Kölcsönzés 13 órától 18 óráig. Az olvasóter­mi szolgálat az építkezés miatt rgyelöre szünetel. Ifjúsági köl­csönzője (Takaréktár u. 8. sz.): kölcsönzési Idő kizárólag 14 évua aluliak részére 12—4 óráig. Járási: Sztálin krt. 64. Kölcsön­zés szerda kivételével minden hét­köznap d. u. 3-0 óráig, szomba­ton d. e. 10-1 óráig, délután 2—8 óráig. Egyetemi: Olvasóterem 10-től 2Í óráig, vasárnap 9-től 13 óráig. Szakkönyvek kölcsönzése 12 órától 20 óráig, hétfőn 14-töl 20-ig: va­sárnap 9-től 13 óráig. Gorkij Könyvtár xónyvkölcsónzé­•il ideje: Hétfő, kedd, szerda, pén­tek délelőtt 8-12-tg. délután 13-* 15.30-ig; csütörtök, szombat: dél­előtt 10—14-Ig, délután 15-19-igí vasárnap délelőtt 9-12-tg. JUHASZ GYULA SZABAD. | EGYETEM HETI MŰSORA J 1855. június 15. Este fél 7 órakor a Tudomány­egyetem Ady tért épületének elő­adótermében Halász Előd egyetemi tanár „Haydn és kortársai. (Sta­mltz, Dittersdorf") címmel tart elő­adást. Az érdeklődők részére 2 forintos! belépődíjjal tudnak helyet biztosí­tani. 1955. Június 17. Este fél 7 órakor a Tudomány­egyetem Adv téri épületének elő­adótermében Kerkipoly Géza erdő­mérnök, a Megyei Erdőtelepltő Ál­lomás vezetője „Fásítást felada. talnk és várható eredményeink'* címmel tart. Az érdeklődök részére 2 forintod bolépödilial tudnak helyet biztosí­tani. KÖSZÖNETET mondunk mindazoti rokonoknak, jóbarátoknak. Ismerő­söknek, Néphadseregünk honvédéi­nek, tisztjeinek, akik fiunk. Mari­nák Péter hdgy temetésén koszo­rú- és vlrágadományaikknl fájdal­munkat envhltenl Igyekeztek. Gyászoló Marinák-család PARAGI SÁNDOR városi nyug­díjas elhunyt. Temetése f. hó 13-án, hétfőn délután 3 órakor a rókusi temetőből. Gyászoló család KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazon rokonoknak és Ismerő­söknek, akik drága Jó édesanyánk és lestvérünk, özv. Takács Ferenc­né temetésén résztvettek, ezúton mondunk hálás köszönetet. Gyászoló család özv. SZÉLPAL FERENCNÉ új­szegedi lakos elhunyt. Temetése 13-án 17 órakor az újszegedi teme­tőben a temető ravatalozójából. A gyászoló család ÁRAMSZÜNET A Délmagyarországt Aramszolga,­tató V. közli, hogy Június 14-éu, kedden 7—16 óráig a nagyfeszült­ségű hálózaton végzett munkák miatt Sándorfalván. Szatymazon, Sövénvházán. Balástyán. Kistele­ken. Bakson. Csanyteleken és Tö­mörkényen szünetel az áramszol­gáltatás. — üzemf zenekar alakult a Jutaárugyárban. Az el­múlt héten a szakszervezeti nagygyűlésen mutatkozott be a négytagú zenekar az üzem dolgozóinak és olyan nagy sikert arattak, hogy a gyűlés után táncra perdül­tek a fiatalok. A zenekar tagjai Selfg Alfrédné, Ro­mán István. Bellányi János, Kasza Nándor és van egy póttagja is, Dunai Lászltl kzemélyében, ^

Next

/
Thumbnails
Contents