Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-12 / 137. szám

Vasárnap, 1955. június 12. delmrgyhrqrszag Tusnádi Erzsébet teljesíti a sztahanovista feltételeket ' (Tudósítónktól) Tasnádi Erzsébet márciusban lépett be először a Szegedi Kenderfonógyár kapuján. Kis szorongást érzett, pedig nem egyedül ült a felvételt intéző elvtárs előtt, aki szíves szóval magyarázott az üzemrőL A fiatal lány —aki még húsz esztendős sincs — arra is gondolt, hogy vajon milyenek lehetnek a gépek. Végre aztán elérkezett a pillanat, amikor levezették az előfonóba; új munkahelyére, a 20-as géphez. Repdesett a finom kenderszál, de a gépet kezelő munkásnő keze alatt azonban engedelmesen tekerődött a csévére. — Mikor tanulom én itt meg a munkát, — töprengett Tasnádi Erzsike. Nem sok ideje volt a gondolkodásra, mert valaki megfogta a karját. — Ne féljen a géptől kislány, — szólt Süliné elvtársnő, munkamódszerátadó. — Meglátja, majd összebarátkoznak a géppel. Erzsike hálás volt a kedves szavakért. A gépek zajában. amíg meg nem szokja az ember, nehéz a beszélgetés. Ezért Süliné elvtársnő magyarázott, a lány pedig hallgatott és figyelt. Igaz, tetszett neki a szép szőke kender, a sok táncoló cséve. El is határozta, megtanul fonni. — A legfontosabb a szalagkötés — magyarázta Süliné s ügyes újakkal bontotta szét a szalagot és türelmesen mutogatta, hogyan kell jól kötni. Aztán hozzá fűzte: — Próbálja csak meg és nem baj, ha az első próbálkozásoknál nem sikerül... Tudja, nekünk nem volt ám senki, aki megmagyarázta volna, mi a jó módszer, amikor jó tizenegynéhány évvel ezelőtt ide jöttünk dolgozni. Ügy kellett a régi fonónőktől ellopni a tudományt. A lány nekibátorodott Megfojta ujjával a selymes szalagot. Az első kötés nem sikerült. Kicsit pironkodott, de Süliné átsegítette zavarán. Próbálta a kötést. Közben azt is megtanulta, hogy a szálkötést azért kell jól megtanulni, mert azzal elkerüli a csomót. Ugyanis a csomó, ha a nyomhenger alá kerül, elakasztja a hengert, és hibát okoz, amelynek a kijavítása legalább 15 percet vesz igénybe. Az előfonóban húsz fonógép dolgozik és egy műszakban, ha csak egyszer is történik mindegyiknél hiba, akkor a nyolc órai munkaidő alatt öt óra kiesést jelent, a gépenként tizenöt perces javítás. Később Erzsike a váltást tanulta. A szalagvégeknek nem szabad becsúszni a gépbe, mert ebből selejt lesz. Vigyázott is nagyon, hogy tökéletesen megtanulja a váltást. Egyre jobban ismerkedett a géppel, nem félt már tőle. Aihogy teltek a napok, a nyomhenger cserét is megtanulta hamar. Megismerte, ha a nyomhenger tele rakódik pozdorjával, akkor elakad, nem forog, — nincs termelés. Így ismerkedett a mesterséggel és legutoljára a munkamódszerátadó segítségével — a szovjet Kovaljovmozgalom keretében — a szálösszeeresztést tanulta. Ettől félt egy kicsit, mert a forgóhenger fölött kellett dolgozni. De Süliné segített neki és figyelmességre, körültekintésre is szoktatta. Két hét után Tasnádi Erzsébet egyedül állt a gépnél. Az első nap még sokszor kereste szemével Süliné elvtársnőt, aki már mást tanított. De ha valami fennakadás mutatkozott, akkor mindig segítséget kapott tőle. Három hétig ellenőrizte és segítette a munkamódszerátadó a lányt, aki mindig úgy dolgozott, olyan helyes módon, ahogy tanulta. A legutóbbi termelési értekezleten — a DISZ kongreszszus előtt — nagy öröm érte a tanítót és tanítványát. Tasnádi Erzsikét 126 százalékos teljesítményével felvették a sztahanovisták névsorába. A fiatal lány már teljesíti a sztahanovista feltételeket, s ha eredményét tartja, két hónap multán oklevelet kap. Jó szakmunkás válik a fiatal lányból, s ehhez adott lelkiismeretes segítséget Süliné elvtársnő, munkamódszerátadó. Szabolcsi Giborné Ünnepségek ma a Magyar—Szovjet Társaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából AZ IDÉN ÜNNEPLI a magyar szervezett békemozgalom fennállásának ötödik évfordulóját. Ebből az alkalomból a megyei, a járási és a városi békebizottságok a legjobb békeharcosokat emléklappal tüntetik ki, illetve levelekben köszöntik őket. TÖBB MINT NÉGYEZER FORINT értékű bélyeget kaptak a megyében lévő békebizottságok, hogy pénzt gyűjtsenek a VIT szolidaritási alapra. A gyűjtés sikeresen halad, hogy a VIT-en a gyarmati ifjúság is résztvehessen. Az új technológia alkalmazásával 12 százalékkal növekedett a termelékenység a Ruhagyár 6-os termében A Szegedi Ruhagyár 6-os munkatermében az élenjáró szovjet tapasztalatok felhasználásával a műszaki kollektíva pontos előkészítő és szervező munkával új szalagtípust: szinkron szalagrendszert szervezett. Uj módja ez a munkának! A gyár többi termeiben transzmissziós meghajtású, úgynevezett vályús szalagok vannak és egyetlen motor hajtja meg az összes gépeket. Ennek a szalagtípusnak nagy hátránya, hogy az új cikkekre való „átállás" előtt újra, meg újra át kell építeni a gépeket, úgy csoportosítva, ahogy az új munka megkívánja. Hátránya az is, hogy nem lehet beépíteni a folyamatba több munkaműveletet, például vasalást és kézimunkát stb. A uoc/et íapasatalatok felhasználásával készült szinkron-szalagnak nagyon sok az előnye. Mi a szinkron-szalag? Nézzük meg röviden. Minden gépet külön motor hajt. A gépek csoportosítását pedig, miután nincs a szalagtesthez kötve, az „átállásoknál" gyorsan el lehet végezni. A munkadarab továbbítása egyik géptó'l a másikhoz lejtős csúsztatóval történik. 'A szinkron-szalagba már valamennyi munkahely beilleszkedik a folyamatba. A szalag egyik végén kezdődik a munka. A szalag másik végén pedig már a teljesen kész, minőségileg is átvizsgált munkadarab kerül le. A szalagszervezés új formájában egy-egy dolgozóra kevesebb reszort jut, kisebb az úgynevezett ritmusidő. így a betanított dolgozók is hamarabb el tudják végezni a rájuk bízóit feladatokat. Alig egy hete dolgozik a 6-os munkaterem kollektívája új módon. De már is megmutatkozik a szinkron-szalagszervezés óriási jelentősége. A 6-os teremben aa új módsaerrel 12 százalékkal nagyobb termelékenységgel dolgoznak, mint a régi módszerrel dolgozó szalagok, akik több hónapon át ugyanazt a cikket gyártják. Az eredménnyel természetesen nem vagyunk megelégedve. Gyárunk műszaki kollektívája minden segítséget megad a 6-os terem dolgozóinak ahhoz, hogy a teljesítmény emelkedés, — amely egy hete állandóan felfelé ível — töretlenül tovább folytatódjék. Természetesen a dolgozók keresete is arányosan növekedik a teljesítménnyel. Kiváló eredményt ért el a legnehezebb reszortban Mónus Ilona elvtársnő. Teljesítménye felül van a 120 százalékon. Kiválóan dolgozik és nagyban elősegíti a szalag fejlődését Borús Jánosné elvtársnő, s ő is minőségileg kifogástalanul dolgozik. Az új szalag megszervezéséné! — szólni kell erről is — Albert János fötechnikus és Komáromi Ferenc technikus elvtársak is jó munkát végeztek. A munkateremben Huszka Sándor a főművezető, s minden erővel segíti az eredmények elérését. A 6-os terem kollektívája elsőként kezdeményezte, hogy minden darabért, amit gyártanak felelősséget vállalnak. F.gyre javuló munkával ök is biztosítani kívánják országunk dolgozóinak jó, minőségi ruhával való ellátását. Meg kell említeni, hogy nagy gonddal és becsülettel dolgoztak az új szalag megteremtéséért a lakatosok, asztalosok és szalagszerelők. A 6-os teremben különösen lelkesen folyik a munka. Az ott dolgozók megszerették a szinkron-szalagszervezési formát és a gyönyörű új berendezést. A műszakiak, a gépnél dolgozók érzik és tudják, hogy a régi technológia hátráltatja a fejlődést: a magasabb termelékenységért, az önköltség csökkentéséért folytatott harcban nagy szerepe van a korszerű, haladó technológiának. Bátran is kell alkalmasai a szovjet ruházati ipar tapasztalatait, technológiáját: a helyi viszonyoknak megfelelően. Gyárunk műszaki kollektívája teljes erővel dolgozik azon, hogy a harmadik negyedévben többi munkatermeinkben is folyamatosan bevezessük az új szalagtípust és szervezést. Tudjuk, hogy ezzel nagyban elősegítjük a több és gazdaságosabb termelést, a dolgozók szükségleteinek fokozottabb kielégítését. Szabó Sándor, a Szegedi Ruhagyár főmérnöke A Magyar—Szovjet Társaság fennállásának 10. évfordulója és a DISZ II. kongresszusa tiszteletére a Dolgozó Ifjúság Szövetsége városi bizottsága, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Magyar—Szovjet Társaság városi elnöksége ma, vasárnap nagyszabású ünnepségegeket rendez Szegeden. Délelőtt fél 10-kor a Magyar—Szovjet Társaság klubhelyiségében ünnepélyes keretek között nyitják meg a Hódi Géza oroszországi műveiből rendezett képzőművészeti kiállítást. Utána délelőtt 10 órakor megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékmüvét a Széchenyi téren és a szovjet katonák sírját a Dugonics temetőben. Majd 11 órakor a Dugonics téri egyetemi diákklub épületén emléktáblát lepleznek le. Itt Dénes Leó, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke mond ünnepi beszédet. Délután 2 órától este 10 óráig juniális lesz az újszegedi ligetben. A sátrakban étel és ital kapható és minden szórakozási lehetőség a dolgozók rendelkezésére áll. A juniális érdekessége az MSZT által felállított -Találd ki!" sátor lesz, ahol a különböző találós kérdések Ünnepi megemlékezés Szegeden az MSZT megalapításának 10. évfordulója alkalmából A Magyar—Szovjet Társaság megalapításának tizedik évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezés lesz hétfőn este 7 órakor a szegedi Nemzeti Színházban, ünnepi beszédet Sarló Sándor, az -Űj Világ- című hetilap főszerkesztője mond. Az ünnepségen a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese ad kultúrműsort. Az emlékünnepély után az MSZT Csongrád megyei elnöksége fogadást rendez a Hungária rózsaszín termében, ahol a társaság legrégibb társadalmi aktíváit aranykoszorús jelvénnyel tüntetik ki. megfejtőinek jutalmat adnak át. Délután 4 órai kezdettel az újszegedi szabadtéri színpadon Szeged és a megye legjobb öntevékeny csoportjai lépnek fel: a szegedi általános iskolák énekkara, a Vasútforgalmi Technikum énekkara, a Konzervgyár népizenekara, a Ruhagyár szalonzenekara, az Orvosegyetem citera-zenekara, az MSZT pengető-zenekara, a Zenekonzervatórium növendékei, a DÁV tánccsoportja, Kálmán Jánosné, a Szalámigyár szólóénekese, a Mórahalmi Kultúrotthon úttörőzenekara és tánccsoportja, a tápéi ncpiegyüttes tánccsoportja, a pitvarosi népiegyültes és úttörő-csoport, az apátfavi népiegyüttes, a szegvári DISZ kutúresoport és mások. Este 6 órai kezdettel ruhabemutató lesz a Széchenyi téren. Utána pedig utcabál a városi tanács épülete elölt, Palántálják a világhírű szegedi paprikát A többszázéves múltra visszatekintő szegedi paprikatermesztés történetében minden évben jelentős állomás, ünnepszámba menő esemény a palánták szántóföldi kiültetése. Ilyenkor a szokottnál is élénkebb a határ, asszonyok, leányok ezrei ültetik a tavasszal féltő gonddal nevelt, hidegtől, fagytól óvott palánták százmillióit. Sok baj, rengeteg törődés van a paprikával,- mégis szívesen, türelemmel nevelik a szegedi határban. A röszkei Lenin Termelőszövetkezetben még a családtagok is segítenek a munkában. A szövetkezet tagjai méltán lehetnek büszkék arra, hogy az elmúlt években több mint ötezer mázsa csipős és csipősségmentes paprikát adtak az országnak. Most harminc hold jól előkészített földjükre több mint egymillió palántát ültetnek ki. Mivel Szeged határában ők érték el tavaly a legjobb eredményt, most azzal bízták meg őket, hogy elitpaprikát termeljenek, amelynek magvát továbbtermesztésre használják fel. A szövetkezet tagjai megfogadták, úgy dolgoznak, olyan gondossággal ápolják a híres szegedi fűszernövényt, hogy minden holdon legalább harminc mázsa kiválóminőség ü paprikát termeljenek, s ezzel méginkább öregbítsék, terjesszék a szegedi „paprikások" hírnevét. Gondoskodás az emberről Munkavédelem a Szovjetunióban A Szovjetunióban megkezdődött a szakszervezetek és a vállalatok között kötött munkavédelmi szerződések ellenőrzése. Ebben a munkában mérnökök, orvosok és más szakemberek vesznek részt. Az utóbbi öt évben körülbelül kilencmilliárd rubelt fordítottak a munkaviszonyok további javítására a Szovjetunióban. A munkabiztonság technikájának kérdéseivel 15 tudományos-kutató intézet, számos főiskolai tanszék, laboratórium foglalkozik. Nagy figyelmet fordítanak a levegő hőmérsékletére és a szennyező anyagoktól való megtisztítására. Különböző iparágakhoz tartozó vállalatoknál nagy teljesítményű szellőztető berendezések, a levegő nedvességtartalmát szabályozó „éghajlatgépek" a munkásokat a hevítő kemencék forróságától megóvókülönféle permetező berendezések stb. működnek. A munkások egészségéről való gondoskodás a munkanappal nem ér véget. A Szovjetunióban többszáz üzemi szanatóriumot létesítettek. Ezekben a szanatóriumokban a munkásoknak és alkalmazottaknak orvosi előírás szerinti gyógyfürdők, zuhany, stb. áll rendelkezésükre, Moszkvában és a moszkvai területen több mint 70 ilyen üzemi szanatóriumot létesítettek. Mikor először kerestem —> értekezleten volt. Mikor másodszor kerestem — éppen elhívta a városi DlSZ-bizottság valami fontos ügyben. Eldöntöttem magamban, hogy ez egy nagyon elfoglalt ember lehet, ügyesnek kell lennem, ha beszélni akarok vele. Mikor aztán harmadik próbálkozásom végi-e sikerrel járt, és este együtt ültünk a DISZ-bizofctság helyiségében, kiderül, hogy sokkal elfoglaltabb, mint ahogy hittem. Mikor októberben átvette a titkárságot, elég anarchikus állapotok uralkodtak az egyetem DISZ-éltében. Rengeteg munka várt ró, tulajdonkép- j pen nem csak titkár volt, hanem egyszemélyben az egész vezetőség. Azonban csakhamar sikerült egy emberré: csak titkárrá válnia Előkerültek a vezetőségi tagok, dolgozni kezdtek: megindult a DISZ-élet. És most? — Kiss Csaba sorolni kezdte, mi mindent csinálnak, aztán abbahagyta a felsorolást és nevetve mondta, hogy írjam, ami eszembe jut, mer} náluk minden van, amire gondulhatok és amire nem is gclndolok. Persze nem kis miinkájába került, hogy ezt így nekem elmondhassa: szabadidejének legnagyobb részét a titkári tennivalók elvégzésére fordítja. De ezt a munkát sajátjának érzi, szeret} csinálni és ez a legfontosabb. Nyáron Szegeden tölti az egyhónapos kórházi gyakorlatot és ezt az időt másrészről arra akarja felhasználni, hogy összeállítsa a jövő iskolaévi munkatervet, A kórházi gyakorlat után Révfülöpre megy az egyetemi titkári táborba, aztán pedig 'haza, Kaposvárra, Hét U&HfruwzusL küldött KISS CSABA Hiszen otthon is kell lenni egy kicsit. A messzi jövő? — Ha valaki III. éves és nem V. éves, akkor is vannak már tervei, céljai az egyetem utáni éveket illetően. Kiss Csaba kutató munkát akar végezni, a kórélettani intézetbeiT sZerelne elhelyezkedni. Szabadidejében nyelveket tanul, filozófiával foglalkozik és olvas. A klasszikus irodalmat nagyon szereti, legfőképpen a görögöket, mint ahogy filozófiában is mostan leginkább a görög filozófusokkal foglalkozik. EmeLlett szereti a zenét, eljár hangversenyekre — egyszóval sokoldalú az érdeklődése, ahogy ez általában az orvostanhallgatókra jellemző. Gondolom, velem együtt senki sem csodálkozik, hogy Kiss Csabát küldöttnek választottók meg a DISZ II. kongresszusára. DOBÓ MARGIT Második gimnazista, a Tömörkény leánygimnázium DISZ-tiíkára és a DISZ II. kongresszusán, mint megyénk egyik küldötte vesz részi. Izgalmas napon, izgalmas órákban kerestem fel: a másnap sorrakerülő matematika-vizsgára készült és ilyenkor a diák, bármennyire is tudja az anyagot — izgulni szokott. Ez már az ő joga. Tavaly októberben választották meg titkárnak és ahogy a beszélgetésből kiderül, bizony elég sok munkája volt az elmúlt hónapokban. Néha nem tudta egykönnyen végrehajtani a rábízott feladatokat, legfőképpen azért, mert jóformán semmi tapasztalata sem volt a titkári teendőket illetően. De aztán segítségére sietett saját akaratereje, iskolája: az igazgató, a tanárok, a díszmunkában már tapasztaltabb lányok. Segítségére sietett maga 3 DISZ is azzal, hogy egyhetes titkári tanfolyamra küldte ez év januárjában Pécsre. Dobó Margit egyre biztosabb kézzel tudta vezetni iskolája diszé leiét, s bár váratlanul érte, hogy megyénkből ö az egyetlen középiskolás, aki részt vehet a kongrésszuson, az együttes bizalom nem véletlenül, hanem^kiváló munkájáért választolta küldöttnek. A dísz-munka mellett, persze, legfőbb kötelessége a tanulás, már csak azért is, mert a gimnázium után orosz és idegen nyelv-szakos hallgatóként akar továbbtanulni. Eddig jelesen vizsgázott és most is, .míg beszélünk, azért izgul, hogy holnap a niatematika vizsgán ismét sikerüljön jelest szereznie. Nagyon szeret olvasni, majdnem minden, felesleges idejét ezzel tölti el. Talán Gárdonyit szereti legjobban, de nagyon tetszett neki Vinogradov Paganiniről szóló könyve. Ahogy tovább beszélgetünk, kiderült, miért írtam, hogy majdnem minden idejét tölti olvasással: ugyanis nagyon szeret táncolni is. Mikor először megláttam az arcát, őszintén szólva megijedtem, hogy egy kedvetlen „funkcionáriussal" kell beszélnem, de aztán kiderült, hogy szeművege egész vidáman tud csillogni, egy eleven, fiatal lány ül velem szemben, aki lelkiismeretesen elvégzi munkáját, de amellett friss, örömteli és szórakoznivágyó is. Olyan fiafal, akiből minél több kellene ebben az országban, — i- s).