Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-10 / 135. szám

4 " Péntek, m Jfafw S4 > Mi történt q külpolitikában ? Uf nyugatnémet kormány minisztertanácson vitatta meg a Szovjetunió javaslatait I apunk tegnapi számában teljes egészében közöltük a Szovjetunió kormányának a Német Szövetségi Köztársasághoz intézett jegyzékét, amelyben a szovjet kormány leszögezi, hogy a béke és a világ biztonságának megóvása, továbbá a szovjet és a német nép érdekei feladattá teszik a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság számára a két ország közötti viszony rendezését. Ennek megvalósítása érdekében a szovjet kormány javasolja közvetlen diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok létesítését a két ország között, továbbá, hogy Adenauer és más nyugatnémet államférfiak a legközelebbi jövőben látogassanak el Moszkvába. A világszerte nagy érdeklődést keltő szovjet jegyzék nyomán — mint az MTI berlini tudósítója megállapítja — a német közvélemény, az egyszerű németek milliói a béke megszilárdulását, a hidegháború befejezését, a bonyolult és veszélyes német kérdés ésszerű rendezésének előmozdítását várja Moszkva és Bonn kapcsolatainak rendezésétől. A szovjet kormány Jegyzékének vétele •tán szerdán a nyugatnémet kormány minisztertanácsot tartott. Az ezalkalommal kiadott közlemény — amely üdvözli a szovjet jegyzéket — közzétételével egyidőben Strauss tárcanélküli miniszter kijelentette, hogy a bonni kormány valamennyi tagja helyesli Bonn és Moszkva diplomáciai kapcsolatainak megteremtését. Valószínű, hogy a nyugatnémet kormány válaszjegyzékének elküldésére csak Adenauer washingtoni látogatásénak befejezése után kerül sor. A nyugatnémet politikai pártok legtöbbje — igy az Áttelepültek Pártjának képviselőcsoportja is — a szovjet javaslatok elfogadásának szükségességét hangoztatja. — „A Szociáldemokrata Párt — mondotta Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke — már jóideje követeli, hogy a szövetségi kormány létesítsen rendes diplomáciai kapcsolatot a keleti államokkal. Adenauer kancellár most megmutathatja, hogy valóban a német kérdés békés megoldására törekszik-e?" Eisenhower, az USA elnöke szerdai sajtóértekezlete alkalmával a Német Szövetségi Köztársaságnak küldött aaovjet jegyzékkel kapcsolatban arra a kérdésre válaszolva, hogy az Egyesült Államok ellenzi-e a szovjet—német kapcsolatok rendezését és ezzel kapcsolatban tanúsít-e nyugtalanságot, kijelentette, hogy ez a kérdés tegnapelőtt. Dulles-szal történt találkozása után merült fel. Az elnök ezután rámutatott, hogy e kérdésre saját személyében tagadó választ adhat. kytfegszokta már a világ, hogy ha a 1 1 Szovjetunió a nagyjelentőségű politikai kérdések megoldására vonatkozóan javaslatokat terjeszt elő, úgy az Egyesült Államok kormánya anélkül, hogy a kérdéses javaslatokat áttanulmányozná, igyekszik azok jelentőségét állásfoglalásaiban a lehető legkisebbre csökkenteni. Ez történt a négyhatalmi értekezlettel kapcsolatos szovjet javaslatok esetében is. Eisenhower például a west-pointi katonai akadémia hallgatói előtt mondott minapi beszédében azt igyekezett bizonyítani, hogy a négy hatalom vezetőinek tervbevett találkozója aligha hoz döntő eredményeket és aligha „gyógyítja meg" a kölcsönös gyanakvással telített légkört. „A tervbevett négyhatalmi értekezlet — mondotta Eisenhower — csupán kezdete lesz azoknak a megújuló erőfeszítéseknek, amelyek egy egész nemzedéken át tarthatnak" és ezeket a tanácskozásokat „az értekezletek egész sorozata követheti". A nyugati hatalmak a négyhatalom kormányfői tárgyalásainak időtartamát három napra javasolták. Eisenhower szerdai sajtóértekezletén szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy akár hat napra is meg lehet hosszabbítani a négy hatalom kormányfőinek értekezletét, ha előre meg lehet állapítani az értekezlet maximális tartamát. Nem mulasztotta el ismét kijelenteni, hogy véleménye szerint nem lehet túlsókat várni az értekezlettől, de remélhető, hogy ez az értekezlet elősegíti majd egy olyan újabb légkör kialakulását, amelyben a munka gyümölcsöző lesz. Az Eisenhower nyilatkozatában most is megtalálható tendenciózus pesszimizmus most sem hagyott kétséget az amerikai politika említett célkitűzéseit illetően. Az események alakulását azonban nem az Egyesült Államok kormányköreinek megegyezésellenes törekvései, hanem a Szovjetunió kormányának eddigi és további nagyjelentőségű diplomáciai lépései határozzák meg. „Adeuauer nem utasíthatja vissza a Szovjetunió meghívását" Nyugati lapvélemények a bonni kormányhoz intézett szovjet jegyzékről Mint az angol központi tájékoztató hivatal közli, a Yorkshire Post című lap, kommentálva a Német Szövetségi Köztársaság kormányához intézett szovjet jegyzéket, hangsúlyozza, hogy Adenauer kancellárnak „nem lejz könnyű elutasítania ezt a meghívást, annál is inkább, mert ez a meghívás azzal a tényeken alapuló emlékeztetéssel társul, hogy az orosz és német gazdasag sok tekintetben kiegészíti egymást.* A szerda reggeli newyorki lapok első oldalon, vastagbetűs cimmel adtak hírt a szovjet kormánynak a Német Szövetségi Köztársaság kormányához intézett jegyzékéről. A lapok különösen a jegyzéknek azt a részét emelik ki, amely javasolja, hogy létesítsenek diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között, valamint azt a részét, amely Adenauer kancellár Moszkvába való meghívásáról szól. Az amerikai sajtó kommentárjainak hangja azonban azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának rendezését célzó szovjet jegyzék nyugtalanságot és elutasító magatartást váltott kl washingtoni hivatalos körökben. Az Associated Press hírügynökség tudósítója jelenti Londonból: „A nyugati diplomáciai képviselők első reakciója Adedanuer nyugat-német kancellár moszkvai meghívására abban a véleményben összegezhető, hogy a bonni kormány bajosan utasíthatja el a kapcsolatok rendezésére irányuló szovjet javaslatot A szóbanforgő diplomáciai képviselők rámutatnak arra, hogy a különböző politikai pártokban szereplő nacionalista gondolkozású németek már régóta erős nyomást gyakorolnak Adenauer kancellár kormányára és azt követelik, hogy Adenauer tanúsítson függetlenebb magatartást a nemzetközi ügyekben. Hivatalos körökben kijelentették ugyan — mondja a hírügynökség jelentése, hogy Adenauer kancellár „szabadon Moszkvába utazhat, ha akar, de a hivatalos körök nyilván elvárják, hogy a nyugat-német kancellár a Nyugat által kidolgozott egységes politikának megfelelően előbb tanácskozzék a nyugati nagyhatalmakkal.* Á bonni kormány szerdán kát minisztertanácson foglalkozott a Szovjetunió jegyzékével Berlin (MTI). A bonni kormány tagjait szerdán az esti órákban újabb minisztertanácsra hívják össze. A második szerdai minisztertanács tárgyalásairól a hivatalos jelentés csak annyit mond, hogy a kormány Adenauer kancellár elnökletével ismét a Szovjetunió június hetediki jegyzékével foglalkozott. A jelentés ezenkívül mégegyszer utal a szerdán tartott első minisztertanácson egyhangúlag elfogadott közleményre. amelyben a szövetségi köztársaság kormánya üdvözli a Nyugat-Németország és a Szovjetunió közötti diplomáciai gazdasági és kulturális kapcsolatok megteremtésére tett szovjet javaslatokat és azt a reményét fejezi ki: az ezzel összefüggő mellékkérdések előzetes megvizsgálása után célszerűnek mutatkozik majd, hogy Adenauer tárgyalásokat folytasson a szovjet kormány képviselőivel. Rövid külpolitikai hírek Belgrád (TASZSZ). A Crvena Zvezda című lap vezércikket szentel a Szovjetunió és Jugoszlávia kormánynyilatkozatának. A nyilatkozat —• hangsúlyozza a lap — arról szól, hogy igen lényegbevágó eredményeket értek el a tárgyalások módszerével. Ez ismételten megerősítette, hogy ez a módszer a legalkalmasabb minden vitás nemzetközi kérdés megoldására. A nyilatkozat nagyjelentőségű — folytatja a laP —, mert a balkáni helyzet rendezéséhez vezet. Kétségtelen, hogy ez ugyanakkor komoly hozzájárulást jelent a béke ügyéhez, a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez. A világ békeszerető közvéleménye — írja befejezésül a lap — ezt a nyilatkozatot újabb lépésnek tekinti a béke megszilárdítása felé, ami a legnagyobb jutalom a Belgrádban és Brioniban kifejtett erőfeszítésekért. * r Berlin (ADN). Friedrlch Ebért, Berlin főpolgármestere szerdán levelet intézett Willy Brandhoz, a nyugat-berlini képviselőtestület elnökéhez. A levélben ez áll —: „Nagy-Berlin népképviselete ötödik ülésszakán foglalkozott azzal a kérdéssel, amelyet néhány nappal ezelőtt önök vetettek fel, t. í., hogy nem lehetne-e tárgyalni a Berlin kettéosztásából származó kinövések kiküszöböléséről. Nagy Berlin népképviselete felhatalmazott, hogy a nyugat-berlini szenátusnak a mellékelt levélben foglalt javaslatot tegyem. Hálás volnék önöknek, ha saját kezdeményezésükkel összhangban támogatnák ennek a javaslatnak a gyors végrehajtását Moszkva (TASZSZ). K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke június 9-én fogadta Dzsavaharíil Nehrut, az Indiai Köztársaság miniszterelnökét és külügyminiszterét. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól TFolytatás a 3. oldalról ben szolgálják a termelőszövetkezeti parasztság és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közötti barátság elmélyítését és váljanak a mezőgazdaság élenjáró termelési módszerei elterjesztésének szerveivé. Q A Központi Vezetőség felhívja a városi és üzemi pártszervezeteket: politikai munkájukkal érjék el, hogy egész munkásosztályunk tekintse saját ügyének a pártnak és a kormánynak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről és a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről hozott határozatainak végrehajtását. Fokozzák a munkásosztály felelősségérzetét, kiváltképpen azt a tudatot, hogy a párt céltudatos irányításával csakis a munkásosztály képes rávezetni az egyénileg dolgozó parasztságot a szocializmus útjára. A várort Is üzemi pártszervezetek szervezzék meg, hogy az üzemek adjanak sokoldalú támogatást a falunak. Vállaljanak védnökséget a termelőszövetkezetek, a gépállomások és az állami gazdaságok munkájának megjavítására, fejleszszék tovább a patronázs-mozgaíom különböző formáit, adják át a termelőszövetkezeteknek a termelés, a munkaverseny szervezésében szerzett tapasztalataikat. A A Központi Vezetőség a falusi munka megjavítására további jelentős káderátcsoportosítást tart szükségesnek. Még 1955. év folyamán 1200 vezetésben jártas, szervezőképes, politikailag szilárd, tehetséges elvtársat kell küldeni városból a falusi párt- és gazdasági munka megjavítására a legfontosabb területekre: termelőszövetkezetekbe, gépállomásokra és állami gazdaságokba. A Központi Vezetőség felhívja a minisztériumokban, központi hivatalokben, üzemekben. fmegyei és járási központokban dolgozó kommunistákat, hogy vállalják a falusi munkát. Azok a kommunisták, akik falura mennek, fontos pártmegbízatást teljesítenek. A Központi Vezetőség nagyra becsüli ezeket az elvtársakat, mint olyanokat; akik önként vesznek részt ebben a forradalmi harcban, amelyet dolgozó népünk — élén di« cső pártunkkal — a mezőgazdiság szocialista átszervezéséért, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, a szocializmus szent ügyének győzelméért vív. A Központi Vezetőség felhívja a kommunistákat — városiakat és falusiakat egyaránt —, munkásokat, a dolgozó parasztokat, a néphez hű értelmiségieket, hogy ki-ki • maga munkaterületén, képességeihez és erejéhez mérten vegye ki részét a mezőgazdaság fejlesztéséért folyó munkából, amely hatalmas lépéssel vfazt előre a szocializmus építésének, a népjólét emelésének, hazánk további erősítésének nagy ügyét. Pártélet Első tapasztalataim a csorvai pártbizottság élén I l , . — LEVÉL — , Nemrég kerültem C sorvára, a községi partbizottság élére. Uj munkahelyemen egyelőre még tájékozatlan vagyok. A közelmúltban a szegedi járásnál értekezleten vettem részt, ahol a termelőszövetkezetek megerősítéséről volt szó. Ezen a téren az Idén igen komoly felfejlődést kell elérnünk. A csorvai termelőszövetkezeteket ennek érdekében gyors ütemben megerősítjük, hogy példamutatóak éa vonzóak legyenek. Ezzel egyidőben a dolgozó parasztság körében állandó felvilágosító munkát végzünk. A jövőben nem türjük, hogy a termelőszövetkezetnek rossz hírét költsék, de a jó eredményeit meg elhallgassák, mint ahogy ez Csórván eddig szokásban volt. Mert akárhogyan is nézzük, azt kell megállapítani, hogy mind a termelésben, mind a gazdaság fejlesztésében, vagy a gépek kihasználásában termelőszövetkezeteink példamutatók, csak segíteni kell nekik az irányításban. A termelőszövetkezetek megerősítésének, valamint újak létesítésének tehát megvan minden feltétele s harcba kell értük Indulnunk. Ezt a harcot megfelelő politikai tartalommal töltsük meg, hogy a dolgozó parasztok megértsék: kisüzemi gazdasággal nem tudjuk ellátni az országot elegendő élelemmel és a szükséges nyersanyagot sem biztosíthatjuk iparunknak. A nagyüzemi gazdálkodáson keresztül viszont meg van a lehetősége a kulturált, az egészséges jólétre vezető útnak. Az új beosztásomban — bár még tájékozatlan vagyok — már szereztem néhány tapasztalatot. A falusi pártélet erősítésével az osztályellenség érzi, hogv aknamunkájuknak ugyancsak befellegzett. Ezért ahol csak lehet, heves támadásokat indít a falura helyezett új vezetők ellen; megforgatják, megpróbálják annak reményében, hátha mégis ők maradnak felül és még egy időre meghosszabbíthatják befolyásukat. Az osztályellenség engem is szájára vett és megpróbált lehetetlenné tenni; azt tette, hogy személyemmel kapcsolatban hazugságot terjesztett. Mivel titkárrá választásom elhúzódása miatt jó pár hétig hol Tömörkényen — régi munkahelyemen, — hol Csórván voltam, azt mondták, hogy Tömörkényen eladtam 300 katasztrális hold földet á* ezért letartóztattak. Nem igaz tehát, hogy áthelyeznek. Az egész ügy abból adódott, hogy a termelőszövetkezetnek végre segítettem a mér 1952 óta járó lfegelő biztosításában. A vezetők ugyanis a termelőszövetkezetet ilyen irányban nem támogatták, hanem csak akadályozták; A termelőszövetkezet támogatása azonban nem volt Ínyére mindenkinek; Elgondolásomnak ellene szegült maga a tanácselnök helyettese is, és igen nagyarányú szervezést folytatott, hogy az osztályellenségnek segítsen. Sajnos, úgy látszik, a szegedi járási tanácsot egyáltalán nem érdekli az ilyen irányú megnyilvánulás, mert egyáltalán nem tesz semmit, sőt tétlenül nézi, hogy az elnökhelyettes továbbra is végezze romboló munkájút. Annak ellenére, hogy nyugatról jött haza, « járási tanács úgy gondolja, megfelelőbb elnökhelyettest nem talál; olyat, aki a munkáját becsületesen, a nép érdekeinek megfelelően látná el. A helyi viszonyok megismerése közben már kialakulnak elképzeléseim. A jól végzett munkára irányuló terveim megvalósításéhoz számitok a párttagság támogatására és a felsőbb szervek rendszeres segítésére. Bába Jánoá párttitkár Megielent az Új Idő legújabb száma A hetilap új száma közli a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nyilatkozatát. Figyelő, az Uj Idő külpolitikai kommentátora, a nyugateurópai országok népeinek arról a jogos törekvéséről ír, hogy a „hidegháború" és a fegyverkezési hajsza politikájának elvetésére, a béke és a nemzetközi együttműködés politikájának folytatására bírják rá kormányaikat, Bocskarjoo cikke lerántja a leplet az imperialisták közelés közép-keleti cselazövényelről. Ambarcumov pedig az olasz belpolitikai helyzetet világítja meg. 'A' közelmúltban két küldöttség járt a Szovjetunióban: egy indiai parlamenti delegáció és egy japán tudósküldöttség. Vezetőik: Krisnamarti Rao. az Indiai Államok Tanácsának elnökhelyettese és Szefdzi Kaja, a tokiói egyetem tanára beszámolnak az Uj Idő oívasóintk a szovjetországban szerzett tapasztalataikról. Egy szovjet pedagógus-küldöttség jugoszláviai látogatásáról Qrivkov, a küldöttség vezetője élvezetes útleírásban tájékoztat bennünket. V. O. Jakovlev, a VOKSZ elnökhelyettese „A mai India" című cikkében Indiai utazása élményeit mondja el, Phao Srijanond 14 parancsolata a címe Szotnyikov tárcájának, amely az imperialisták thaiföldi fondorkodásairól és a thaiföldi rendőrfőnök-próféta „igehirdetéséről" szól. A lap egyik amerikai olvasójának az Uj Idő szerkesztőségéhez intézett levelével és a szerkesztőség részletes válaszával fejeződik be az új szám. Tudnivalók a mentők hívásával kapcsolatban A mentők csak akkor végezhetik el zavartalanul munkájukat, ha kivonulásukat kizárólag indokolt esetben veszik igénybe. Akkor hivjuk ki a mentőket, ha a beteget, a sérültet csak mentőgépkocsival lehet elszállítani. Betegszállítás kérhető, ha a beteg kezelőorvosa elrendelte a mentőgépkocsival történő szállítást vagy ha már előzőleg a beteg számára a kórházi ágyat biztosították. A betegszállítás megrendelésénél feltétlenül pontosan közölni kell a betegre — balesetnél a baleset körülményeire — vonatkozó adatokat. A mentők pontos felvilágosítása elősegíti munkájuk jobb és szakszerűbb elvégzését. Városok ritkán lakott külterületein és vidéken, különösen éjszaka a kivonuló mentőket jól felismerhető és előre megbeszélt helyen kell megvárni. Rossz időjárási viszonyok mellett, fellazult, sáros utakon a beteget lovas kocsivgj vigyék a, kövesútig, ahol a mentőkocsi átveszi. A mentőkocsln a beteget legfeljebb egy hozzátartozója kísérheti. Minden indokolatlan hívás a mentőket megakadályozhatja abban, hogy ugyanakkor sokkal súlyosabb balesethez vagy betegszállításhoz kivonuljanak. Ez a beteg, illetve sérült számára néha végzetes lehet, vagy tartós egészségi károsodást okozhat. Esetleges panasszal keressük fel a mentőállomás vezető orvosát vagy az Országos Mentőszolgálat Központját (Budapest, Markó u. 22.). — A siketnémák állami szegedi tanintézete iskolanapot rendez június 13-án. Délelőtt bemutató tanítások lesznek az iskola mind a nyolc osztályában, délután 6 órai kezdettel pedig testnevelési benivitatót tartanak,