Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-10 / 135. szám

1955. JÚnlus 19, A fellazult norma nyomában Újszegedi Kender-Lenszövőben • 'Az Üjszegedi Kender-Len­szövőben is fejlődtek a mun­kamódszerek s ezzel együtt következésként tökéletesed­tek a gyártási eljárások is. ''Mindez más tényezőkkel együtt — például a szakkép­zettség, technika előrehala­dása — megnövelte a teljesít­ményszázalékokat is. Megál­lapítható azonban, hogy saj­nos a teljesítmény százalé­kok növekedésével nincs arányban a termelékenység növekedése; a magas száza­lékok mögött nem áll meg­felelő arányú mennyiségű munka, termelési érték. En­nek elsősorban! oka, hogy — éppen a fentebb említettek miatt is — az újszegedi gyár­ban fellazultak a normák. Nézzük meg, miért követkexett be a normák lazulása. A nedves­kikészítőben — a fonalfestők­nél is szervezettebbé, helye­sebbé vált a munka. Itt azonban az is előfordult, hogy egyes dolgozók — a mi­nőség rovására — nem tar­tották meg a gyártási eljá­rást. Például az úgynevezett anyagpihentetési időt nem tartották be és így is száza­lék növekedés lett. A fellazult normákra Jel­lemző a nedves kikészítőben, hogy például Farkas Antal és Kukk Ferenc új dolgozók is magas átlagszázalékot értek el, mindjárt a kezdet-kezde­tén. Aztán Kukk Ferenc már­ciusban 213, Farkas Antal pedig 228 százalékot teljesí­tett Nyilvánvaló, hogy itt is a magas százalékok mögött nem állt megfelelő mennyi eegi munka; a százalékkal nem volt arányban a terme­lékenység. Ez pedig az egész ország, a festőde dolgozói jó­létének növekedését is lassí­totta. Mert örökérvényű marxi megállapítás: A jólét további növekedésének, a fo­kozottabb anyagi igények ki­elégítésének nélkülözhetetlen feltétele a termelékenység emelése, A festődében május első felében „tiszta vizet öntöttek a pohárba". Az ott dolgozók jobban érdekeltté lettek téve a termelékenység növelésé­ben. abban, hogy tökéletesít­sék az egyes módszereket. A festődében májusban —< a hiba megszüntetése után — két százalékkal növekedett a termelékenység. A xxázaléhok mögött most már tehát több terme­lési érték van és ez a he­lyes. S például májusban Kukk Ferenc 162, Farkas An­tal pedig 161 százalék átlag­teljesítményt ért el, mert igyekeztek és az elsajátított jó munkamódszert alkalmaz­ták. Ez is mutatja, hogy le­bet továbbra is szépen telje­síteni; A szövődében is megtalál­ható a laza norma. Ez legjob­ban a bútorszövetnél és a szőnyegnél tapasztalható. Mi­ről van itt szó? A bútorszö­vetet és a szőnyeget az el­múlt év őszétől kezdve gyárt­ják Üjszegeden. Ez év janu­árban pedig hozzáláttak tö­meges készítéséhez. Akkor — az új cikkek gyártásának megkezdésekor — nem volt és nem is lehetett helyes, ki­alakult jó technológia, mun­kaművelet. Nyilvánvaló, hogy a munkások sem voltak be­gyakoroltak a bútorszövet és szőnyeg előállításánál, nem rendelkeztek tapasztalatok­kal. A szövőgépeket is át kel­lett alakítani a bútorszövet és a szőnyeg készítéséhez. De a kezdés után a gépek is jól bejáródtak, s ez is a száza­lékok növekedéséhez veze­tett, Az egyik fajta bútorszövet készítésénél kezdetben tíz­ezer vetésnél —< mintegy 10 méter anyagnál — 72 szálsza­kadás volt a ki nem alakult technológia miatt A sok szálszakadás a termelést ká­rosan befolyásolta. Most már a 72 szálszakadás helyett ál­talában 15 szálszakadás for­dul elő. A gépek helyes be­állítása és bejáród ása, a tech­nológia kidolgozása, a begya­koroltság, a belyes módsze­rek alkalmazása, • fejlődés következtében lazává váltak a normák. Ma­gasra szöktek a százalékok. De a százalékok emelkedése. arányában nem növekedett a termelékenység. A normák lazaságát mutatja, hogy egé­szen kezdő szövőnők is 120— 130, sőt még több százalékot is elértek. Nagy Ilona például januárban került az üzembe. Rövid tanulóidő után gép mellé került. Májusban mái­általában 130—136 százalékot teljesített. Kétségtelen, hogy Nagy Ilona szorgalmas és igyekvő. De ezen kívül, hogy nem sokkal a gyárba kerü­lése után olyan magas telje­sítményt ért el, abban a laza norma is közre játszott. További előrehaladásunk­ért, a népjólét emelkedésé­ért elengedhetetlen a hibák megszüntetése. Az üzem ve­zetői a becsületes, öntudatos munkások segítségével ren­det teremtenek, hogy a telje­sítmény százalékok növeke­désével arányosan emelkedjék a termelékenység, — a ma­gas százalékok mögött megfe­lelő mennyiségű munka áll­jon. Minden dolgozót tegyünk is érdekeltté a termelés to­vábbi növelésében, a gazda­ságosabb munkában, újabb ésszerűsítések és helyes eljá­rások alkalmazásában. Az új­szegedi gyár vezetői ehhez biztosítják a megfelelő felté­teleket. Szükséges a több és a gazdaságosabb munkához az is, hogy a vezetők mindig kikérjék a dolgozók javasla­tait, véleményét, A hibák, visszásságok meg­szüntetésével emelkedik a termelékenység az Üjszegedi Kender-Lenszövőben. Ez — a termelékenység növekedése — pedig hozzájárulás az or szág, az újszegedi gyár min­den dolgozójának életszínvo­nala további növeléséhez. (m. s.) Á mórahalmi gépállomáson örömmel fogadták a Központi Vezetőség határozatát Rigó Antal igazgató nyilatkozata Ülést tartott az MSZT Országos Vezetősége Az MSZT Országos Vezető­sége június 9-én a Vasas Szék­házban ülést tartott. Az ülésen az Országos Vezetőség és egy­ben az elnökség tagjává válasz­tották Bugár Jámosnét, az Or­szágos Béketanács titkárát, Cseterki Lajost, a SZOT titká­rát, Kerek Gábort, a Kultúr­kapcsolatok Intézetének főtit­kárát, Győri Gáspárt, a Haza­fias Népfront osztályvezetőjét, Trencséni-Waldapfel Imre egyetemi tanár, akadémikust, az MSZT budapesti szervezetének elnökét, Valkó Endrét, a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének fő­titkárát. Ugyancsak az elnök­ség tagjává választották Hantos Jánost, az MSZT budapesti szervezetének titkárát, az Or­szágos Vezetőség tagját. Az Országos Vezetőség Ke­len Bélát másirányú fontos megbízatása miatt felmentette az MSZT főtitkári tiszte alól, s egyben Kende Istvánt meg­választotta az Országos Veze­tőség tagjává és megbízta az MSZT főtitkári teendőinek el­látásával. A szegedi könyvkiadó első könyve: Móra Ferenc: Hannibál föltámasztása A „Tiszatáji Magvető", a Magyar Írók Szövetsége 6zegedi csoportjának könyv­kiadója néhány hónappal ezelőtt jött létre s most, a könyvhéten került a nagyközön­ség elé első munkája, Móra Ferenc „Han­nibál föltámasztása" című kisregénye. A kiadóvállalat —« helyesebben irányítója: Ertsey Péter — jól választott, mikor ezt a művet iktatta elsőnek tervébe. Móra Sze­ged legkedvesebb írója, e regény pedig kü­lön sajátos színt jelent az ő írásai között is. Móra életében nem jelenhetett meg a könyv, halála után pedig elkallódott, — hogy-hogynem előkerült — 6 a Magyar Nemzet közölte folytatásokban 1949 novem­ber—decemberében. Később — 1954. no­vember 23. és 1955. január 5. között — a Délmagyarország ban jelent meg folytatásos regényként, de mindeddig könyvalakban nem adták ki. Ezzel a kiadással tehát Sze­ged — s a mai szegedi irodalom — mintegy kegyeletét rójja le Móra iránt. A regény egy — az első világháború után — oroszországi fogságból orosz felesé­gével hazatérő görög-latin szakos tanár éle­téről szól, pontosabban élete egyik szaka­száról, melyben Hannibált az ókor híres hadvezérét „föltámasztja". A tanár ugyanis a fogságban régi pergamenekre akadt, me­lyek érdekes adatokat tartalmaztak arról, hogy „Hannibál tulajdonképpen egy kartha­gói forradalomnak esett áldozatul, mikor az arisztokrácia kérelmére új alapokra akarta fektetni az adórendszert." Erről természete­sen másolatokat készített, de ezeket, mikor hazatért forradalmi propagandairatokként elszedték tőle, s csak akkor kapta vissza, mikor — a regény végén — már mit sem kezdhetett velük. Azonban mégis ír Hanni­bálról tanulmányt s emiatt különféle tragi­komikus bonyodalmakba keveredik. Az írás •*— mint mondottuk — külön színt jelent Móra, életművében éles iróniájával. Nem mintha Móra más írásaiban nem kapna hangot az ironikus humorba burkolt kri­tika az emberséges, szeretettől, fájdalomtól árnyalt hangban, de itt sokkal élesebben. Ez a Móra-mű, ez a szatirikus kisregény leplezi le legnyíltabban és legélesebben a Horthy-rezsimet minden gyatraságával, szinte karikaturaszerű torzságával. Mindezt pedig Móra sajátos zamatú, ízes nyelvén olvashatjuk, átszőve latin és görög szavak­kal, mondásokkal, vagyis egy görög—latin szakos tanárra jellemző beszédmodorban. Az idegen szavak azonban ne rettentsék el az olvasót ettől a kiváló műtől: a könyv végén „Idegen kifejezése magyarázata" cím alatt Csongor Győző muzeológus mind­nek értelmét adja. (Különösnek tartjuk egyébként, hogy a szerkesztés elfelejtette feltüntetni Csongor Győző nevét. Annál is inkább, mert hiszen ő bocsátotta a kiadó rendelkezésére a regény szövegét a Magyar Nemzet közlése alapján). A mű születéséről, értékeiről pedig Vajda László ad képet rö­vid bevezető tanulmányában. A könyv kiállítása különben becsületére válik a Tiszatáji Magvetőnek, s mindannak, aki ebben a munkában résztvett: Ertsey Péternek, a kiadó vezetőjének, továbbá Dér Endrének, a szegedi írócsoport titkárának, Lőkös Zoltánnak és Kerényi Györgynek. A gyomai (Kner) nyomda gyönyörű munkája finom papíron. Valószínű, hogy ezt a 8150 példányt — melyben a regény megjelent — országszerte hamarosan elkapkodják, an­nál is inkább, mert a regény ára mind­össze 9 forint 50 fillér. Móra Ferenc regényének megjelente­tése és a mű szép kiállítása minden bizony­nyal érdemére válik a szegedi könyvkiadó­nak, különösen kezdetnek szép dolog. Re­méljük, hogy a Tiszatáji Magvető többi ki­adványai is ehhez hasonlóak lesznek. « nf = — Gépállomásunk dolgo­zói örömmel és helyesléssel fogadják pártunk Központi Vezetőségének határozatát — mondja Rigó Antal igaz­gató —, mert benne a trak­torosokról való gondoskodás jelét, munkánk megbecsülé­sét látják. — Hogy milyen fontos feladatot tölt be a gépállo­más a falvak és termelőszö­vetkezetek életében, azt mi­sem bizonyítja jobban, mint az, hogy traktorainkkal, kombájnjainkkal, arató- és más gépeinkkel nyolc ter­melőszövetkezetet és öt köz­ség dolgozó parasztságát se­gítjük. Tavaszi talajmunka­tervünket nehéz körülmé­nyek ellenére is 105 száza­lékra teljesítettük. Nem­csak a termelőszövetkeze­tekben tettünk eleget köte­lezettségeinknek, hanem több mint 800 egyénileg dol­gozó parasztnak mintegy háromezer tagban lévő kis parcelláját is megműveltük. — Feltétlenül a munka minőségének javítására, a terméshozam növelésére vezet a határozatnak az a része, amely kimondja a gépállomások igazgatóinak személyszerinti fokozott fe­lelősségét. A magam részé­ről ennek úgy kívánok meg­felelni, hogy a jövőben még gyakrabban, rendszereseb­ben számoltatom be a főag­ronómust, aki viszont a hat beosztott a mezőgazdásztól kéri számon az elvégzett munkát. Csupán ezzel nem elégszem meg, hanem ma­gam is többször tartok vá­ratlan, meglepetésszerű el­lenőrzéseket. — A legértékesebb segít­séget gépállomásunknak a határozatnak talán mégis az a része nyújtja, amely le­hetővé teszi a kiváló mun­kát végzett dolgozók ter­mészetbeni és pénzbeli ju­talmazását. Ez kedvet, len­dületet ad a traktorosoknak s legfőbb biztosítékot nyújt­ja a munkaerővándorlás végleges megszüntetéséhez. A munkaerővándorlás ellen a szociális gondoskodás ki­terjesztésével is felvettük a harcot. Már készül a kád* dal, zuhanyozóval felszerelt korszerű mosdóhelyiség, amelyet a nyári munkák idején már használhatnak dolgozóink. — Tudjuk, hogy a határo­zat valóraváltása rajtunk is múlik. Ezért a vasárnapi traktorosnapon, amikor leg­jobb dolgozóinkat kitüntet­jük és megjutalmazzuk, traktorosainkkal megismer­tetjük a határozatot, hogy sikerrel és eredménnyel dol­gozzanak megvalósításáért) Köszönettel fogadjuk a párt intézkedését Kisiparosok levele a Fároxi Párt• végrehajtóbixottságáhox Szeged becsületesen dolgo­zó kisiparosai helyesléssel fogadták a Városi Pártbi­zottság és a Tanács ama in­tézkedését, amely a speku­láló és iparengedélyükkel "Tisztelt elvtársak! Mi, szonettel fogadjuk a part visszaélő iparosokat meg­fosztotta működési engedés lyüktől. A szegedi kisiparo­sok egy csoportja az aláb­bi levelet intézte a Magyar Dolgozók Pártja Váro6Í Végrehajtóbizottságához; szegedi iparosok nagy kő­intézkedését, hogy kiírtja közülünk a gyomot, ami nagyon elszaporodott. Mert nincs itt szükség a Pallai-, Schőnberger-, Zsurkó-féle iparosokra, akik csak rontják a hírnevünket, mert drá­gán és rosszul dolgoznak. Pallai sosem dolgozott, csak spekulált. Zsurkó is huncutságon törte a fejét. Aztán nem mindenki iparos azért, mert igazolványa van. So­kan csak a pult mellett állnak és seftelnek. közben pe­dig a segédjükkel dolgoztatnak. Sok olyan van, akinek van mit aprítani a tejbe, csak tessék-lássék vált iga­zolványt és elveszi annak a kenyerét, aki rá van szo­rulva. Házuk, tanyájuk, vagyonuk van. csak szemfény­vesztésből váltottak ipariga zolványt. Szigorú megrostá­lást kérünk, mert nincs hiány becsületes, megbízható iparosban, minden tömlöcviselt ne jöjjön közénk." Ünnepségek a Magyar-Szovjet Társaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából K Magyar—Szovjet Társaság fennállásának 10. évfordulója és a DISZ IL kongresszusa tiszteletére a Dolgozó Ifjúság Szövetsége városi bizottsága, a Hazafias Népfront városi bi­zottsága a Magyar—Szovfet Társaság városi elnöksége jú­nius 12-én, 13-án, vasárnap és hétfőn, nagyszabású ünnepsé­geket rendez Szegeden. Vasárnap délelőtt fél tO-kor a Magyar—Szovjet Társaság klubhelyiségében ünnepélyes keretek között nyitják meg a Hódi Géza oroszországi mű­veiből rendezett képzőművészeti kiállítást. Utána délelőtt 10 órakor megkoszorúzzák a szov­jet hősök emlékművét a Szé­chenyi téren és a szovjet kato­nák sírját a Dugonics temető­ben. Majd 11 órakor a Dugonics téri egyetemi diákklub épületén emléktáblát lepleznek le. Itt Dénes Leó, a városi tanács végrehajtó bizottságának el­nöke mond ünnepi beszédet. Délután 2 órától este 10 órá­ig juniális lesz az újszegedi li­getben. A sátrakban étel és ital kapható és minden szórako­zási lehetőség a dolgozók ren­delkezésére áll. A juniális ér­dekessége az MSZT által fel­állított „Találd ki!" sátor lesz, ahol a különböző találós kérdé­sek megfejtőinek jutalmat ad­nak át. Délután 4 órai kezdettel az újszegedi szabadtéri színpadon Szeged és a megye legjobb ön­tevékeny csoportjai lépnek fel: a szegedi általános iskolák énekkara, a Vasútforgalmi Technikum énekkara, a Kon­zervgyár népizenekara, a Ruha­gyár szalonzenekara, az Orvos­egyetem citera-zenekara, az MSZT pengető-zenekara, a Ze­nekonzervatórium növendékei, | a DÁV tánccsoportja, Kálmán Jánosné, a Szalámigyár szóló­énekese, a Mórahalml Rgtlúrott­hon úttörőzenekara és tánccso­portja, a tápéi népiegyüttes tánccsoportja, a pitvarosi népi­együttes és úttörő-csoport, az apátjaid népiegyüttes, a szeg­vári DISZ kultúrcsoport és mások. Este 6 órai kezdettel ruhabe­mutató lesz a Széchenyi téren. Utána pedig utcabál a városi tanács épülete előtt. Hétfőn este 7 órakor a sze­gedi Nemzeti Színházban ün­nepi megemlékezés lesz az év­forduló alkalmaból. Sarló Sán­dor. az „Uj Világ" főszerkesz­tője mond ünnepi beszédet, majd a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel ki­tüntetett művészegyüttesének gazdag kultúrműsora követke-* zik. A Móra Ferenc Irakloros-gépészképzö iparitaisuló intézet növendékei készülnek a traktorosnapra A Móra Ferenc traktoros­gépészképző iparitanuló inté­zet 270 növendéke nagy lel­kesedéssel készül a vasárnapi traktorista napra, melyen már ők. is, mint fiatal trakto­rosták vesznek részt. A kul­túrcsoport tagjai minden nap szorgalmasan próbáznak, énekszámokat, népi táncokat tanulnak, melyeket majd va­sárnap mutatnak be a közön­ség előtt. Az intézet spor­tolói sem pihennek. Szabad­idejüket edzésekkel töltik, hiszen vasárnap nemcsak szép kultúrműsort, de érde­kesnek Ígérkező sportműsort is bemutatnak. A nagy ké­szülődés középpontjában az­ért mégis a munka kiállítás rendezése áll most. A szor­galmasan dolgozó kezek mun­kája nyomán naponta szület­nek újabb és újabb mezőgaz­dasági gépmodellek, szakraj­zok, metszetek, képek, me­lyek később majd nagy segít­séget nyújtanak a szemléltető oktatás tökéletesítésében is. A kiállítás részére külön pavillont építettek az inté­zet parkjában. Az új pavil­lont díszes virágágyak, gyep­pázsit. vörössalakos utak ve­szik körül, melyek mind ar­ról tanúskodnak, hogy ezt az intezetet mindenki szeretik aki itt tanul és dolgozik. In* tézetünk szocialista munka­versenyben van az ország többi traktoros- és gépész­képző intézetével. De komoly verseny folyik az intézeten belül is. Háziversenyünket az elmúlt hetekben rendez­tük meg s a három első he­lyezést elért növendéket a most folyó budapesti orszá­gos versenyre is elküldjük* Reméljük, hogy ott is kiváló helyezéseket érnek el. A traktorosnap ünnepsé­geire a város minden dolgo­zóját, szervezetét és minden iskola tanuló fiatalságát sze­retettel meghívjuk. Vasárnap délelőtt tíz órakor lesz inté­zetünkben a munka kiállítás megnyitója, délután 4 órakor pedig sportünnepség a Hala­dás pályán. A kultúrműso­runkat szombaton este 7 óra­kor rendezzük meg a Tolbu­chin sugárúti Uttörő-házbam László Nándor, a Móra Ferenc traktoros­gépészképző iparitanuM intézet igazgatója A Konzervgyárban megkezdték a borsókonzerv, földieper'jam készítését A Szegedi Konzervgyár bon szerdán megkezdődött a konzervkészítés nagy idénye. Nagy mennyiségű zöldborsó érkezett — s természetesen folyamatosan érkezik.— a gyár­ba és végzik a feldolgozását. Az idei borsóból a terv szerint öt vagonnal többet konzerválnak, mint tavaly. A borsókon­zerv készítést most új, jobb eljárással. szalagrendszerrel végzik. Kardos Ernő elvtárs, a gyár főmérnöke ezzel kapcso­latban megállapította: — A borsókonzerv készítésénél is számottevően terme­lékenyebb lesz a munka az idén, mint tavaly volt. Az idén gép tölti a borsót az üvegekbe és így ezzel is gyorsul a munka. A borsó-töltő gép. — amelyet üzemünkben készítet­tünk — egy perc alatt általában 20—24 üveget tölt meg. Rövidesen megkezdjük a zöldborsó mélyhütéisel való tartósí­tását is, együtt működve a Hűtőipari Vállalattal. Az üzemben különben húskonzervet is gyártanak és megkezdték a földieper-jam készítését is. Földieper is folya­matosan érkezUi az üzembe Szeged és környéke kertjeiből.

Next

/
Thumbnails
Contents