Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-10 / 135. szám
r Moieü, Í9SB. fétOm i*. "á 3 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól r?3MjiUM* a 2. oldalról.), Üeíkezésre álló gépi erő •— traktoros és fogatos fűkaszák, rendsodró gépek stb, — teljes kihasználásával, A lucerna vetésterületének növelése érdekében mind az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó parasztok gondoskodjanak megfelelő mennyiségű vetőmag fogásáról; A Földművelésügyi Minisztérium még ez év júniusában kössön szerződést az állami gazdaságokkal 5000 katasztrális hold lucerna és 50g0 katasztrális hold vöröshere, a termelőszövetkezetekkel éá az egyénileg gazdálkodó parasztokkal 30 000 katasztrális hold lucerna és 30 000 katasztrális hold vöröshere megfogására. A szerződés alapján minden 100 kiló 88 százalékos tisztaságú lucernamagért 2500 forintot, vörösheremagért 1500 forintot kell fizetni. Ezenkívül a gépállomások gondoskodjana arról, hogy a szerződéssel termelt és közös szérűre behordott lucernamagot a behordást követő 10 napon belül elcsépeljék. A Földművelésügyi Minisztérium egyben biztosítsa, hogy a termelők saját szükségletre termelt nyersvetőmagját megfelelő arányban ólomzárolt vetőmagra cseréljék ki és a szerződésre termelt vetőmag ellenében is adjanak nyersmag áron ólomzárolt vetőmagot, VIII. SzarTasmarhafenyészfés r XTtattenyésztésünfc egyes Agai — a sertéstenyésztés és a baromfitenyésztés <— az 1953 decemberi határozat óta jelentősen fejlődtek. A juhállomány korábbi egészséges fejlődése azonban az elmúlt évben megrekedt. Az 1953 decemberi határozat a fő figyelmet a szarvasmarhatenyésztésre irányította, mégis az állattenyésztésnek ebiben a legfontosabb ágában nincs fejlődés. A szarvasmarhaállomány kedvezőtlen alakulásának egyik oka, hogy a begyűjtési és felvásárló szervek a vágómarha-begyűjtési terv maradéíktalan teljesítésére a megengedettnél nagyobb számban vásárolnak. íel levágás céljára teheneket és alacsony súlyú, főleg nőivarú növendék állatokat. A Központi Vezetőség ismételten leszögezi, hogy a lakosságnak tejjel és hússal való jobb ellátása, valamint egész mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében az állattenyésztésen belül elsősorban a szarvasmarhatemyészbés fellendítése a követIcező 2—3 év legfontosabb feladata, Brtkt 1 A szarvasmarhatenyész•tés általános fellendíti gfinefe fő kérdésévé a tehénáTlomány növelését és a tejhomatm erőteljes fokozását kell • tenni, Ennek elősegítés séne? A' tenyésztés íejlesztéa/ se érdekében 1955-56ban 20 000, felerészben vemhes — elsősorban törzskönyvezett tehéntől származó — üsző felnevelésére kell szerződést kötni, 12—18 hónapos nevelési időtartammal, nagyobbrészt az egyénileg gazdálkodó parasztokkal. Az üszőket — minőségtől függően —• kilónként 9—11 forintos áron kell átvenni. A felnevelés Ideje alatt minden üsző után — három részletben — 1500 forint előleget kell adni. A héthónapos vemhes állapotban átadott üszök után az átadáskor 1000 forint vemhességi pótlékot kell fizetni, Az üszőnevelés elősegf"/ tésére minden, hat hónapos korig 160 kilós súlyra felnevelt üszőborjú után a tenyésztőket az eddigi 400 forintos adókedvezmény helyett 600 forintos adókedvezményben kell részesíteni. O Különös gonddal kell fejleszteni a szarvasmarhatenyésztést a termelőszövetkezetek közös gazdaságában. Mindenekelőtt az állomány minőségét kell javítani, főként az ápolás és takarmányozás gondos megszervezésével. Egy-két éven belül el kell érni, hogy a termelőszövetkezetekben a tehenek évi tejhozama mindenütt meghaladja a 2000 litert, Véget kell vetni annak a káros gyakorlatnak, hogy az Élelmiszeripari Minisztérium a tehénállomány rovására teljesítse vágási tervét. Törekedni kell a levágásra kerülő állatok átlagsúlyának növelésére és 1955 -56-ban legfeljebb 100 000— 100 000 tehenet szabad levágni. Az Élelmiszeripari Minisztérium a levágásra kerülő tehenek közül 50 000 feljavítására kössön szerződést. A tehenekre legalább 100 kiló súlyt kell ráhizlalni és a ráhizlalt súlyért kilónkónt 14 forintos árat kell fizetni. Emellett a húsellátás javítása érdekében törekedni kell nagyobb átlagsúlyú javított tinók és ökrök nagyobb számú felvásárlására. Ki kell szélesíteni a bikaborjú-hizlalási szerződések kötését, s a jelenleg érvényben levő szerződési feltételek mellett ez évben további 100 000 bikaborjú hizlalására kell szerződést kötni, A A tehénállománv megfelelő utánpótlásának biztosítása és minőségének javítása érdekében fordítsanak a termelők nagyobb gondot az üszők takarmányozására és gondozására. Azokat az üszőborjúkat, amelyek betegség, vagy egyéb ok miatt mégis csököttek, tenyésztésre alkalmatlanok, legfeljebb évi 30 000 darabos keretben vágás céljára fel kell vásárolni. A Központi Vezetőség kötelezi az illetékes állami szerveket, hogy a törvény teljes szigorával lépjenek fel a feketevágások ellen. EJ A Földművelésügyi *-*• Minisztérium és a tanácsok gondoskodjanak a törzskönyvezés és a mesterséges termékenyítő állomások munkájának, valamint az apaállatellátásnak megjavításáról. A számszerű eredmények egyoldalú hajhászása helyjptt a legjobb egyedek gondos kiválasztásával, a hozamok rendszeres ellenőrzésével a törzskönyvezést a szarvasmarhatenvésztés fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé kell tenni. A Központi Vezetőség felhívja a termelőszövetkezetek tagjait, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat és az állami gazdaságok vezetőit, dolgozóit, hogy a tehenek befedeztetésével, a borjak gondos felnevelésével, az elhullás csökkentésével növeljék szarvasmarhaállományukat és növeljék mindenekelőtt a tehenek tejhozamát nek és sorközi művelésének gépesítését is. Állami hitelek nyújtásával elő keli segíteni növényházak és melegágyi telepek létesítését a termelőszövetkezetekben, főként a hőforrások és ipari elfolyó vizek felhasználásával, j A korai zöldség termelésének fokozása és a termésátlagok emelése érdekében el kell terjeszteni a Szovjetunióban bevált tőzeges-tápkockás palántanevelést. Ezért 1955. végéig ki kell alakítani a Szovjetunióban bevált kézi tőzegkockakészítőgép hazai mintapéldányát és legkésőbb 1956-ban meg kell kezdeni ennek sorozatgyártását. A Központi Vezetőség ismételten felhívja a figyelmet a burgonya terméshozama gyors fokozásának fontosságára. j Meg kell javítani a jóminőségű vetögumóval való ellátást és a termelőszövetkezetekben, s állami gazdaságokban a második ötéves terv végéig a burgonyatermelés legfontosabb folyamatait gépesíteni kell. 2 GYÜMÖLCSTERME• LÉS. Az elmúlt évben nagyobb mértékben indult meg a gyümölcsfák telepítése. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok gondosabban ápolják a fákat, javult a kártevők elleni védekezés. A házikertek gyümölcsfaállományának erőteljes növelése mellett folytatni kell az új üzemi gyümölcsösök telepítését. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban az árutermelő gyümölcsösök területét 10—15 éven belül 300—320 000 katasztrális holdra ken növelni. Üj gyümölcsösöket elsősorban a szántóföldi művelésre nem alkalmas homokterületeken és kopárokon kell telepftenL A Földművelésügyi Minisztérium 1956 végéig állítsa öszsze az egyes termőtájakan telepíthető gyümölcsfajták jegyzékét, Növelni kell a legjobban keresett és legértékesebb gyümölcsfajták, különösen a Jonathán alma oltványainak előállítását. A faiskolai termelés fejlesztése érdekében az állami faiskolák felszerelését három év alatt be kell fejezni, Q SZŐLŐTERMELÉS. A jelenlegi szőlőterület növelése nélkül 20 év alatt mintegy 118 000 katasztrális hold oltványszőlőt és 192 000 katasztrális hold homoki szőlőt kell telepítéssel felújítani; ezen belül 1960-ig 65 000 katasztrális hold homoki és 8500 katasztrális hold oltványszőlöt, A szőlő anyatelepek területét 1960-ig 2500 katasztrális holddal — ebből az állami gazdaságokban 1800 katasztrális holddal — kell növelni. Az anyatelepek tómberendezéseinek létesítését a termelőszövetkezetekben katasztrális holdanként 10 000 forint hitellel segítse az állam, amelyet a termőre fordulást követő tíz év alatt kell viszszafizetni. A szőlőoltvány termelését 1960-ig évi 12 millió darabra, a gyökeres európai vesszőét 1960-ig évi 12 millió darabra kell növelni. Tokajhegyalja kormánybiztosa és a Borsod megyei tanács gondoskodjék arról, hogy Tokajhegyalján 1959-ig mintegy 3200 katasztrális holdon telepítsék újra a szőlőt. A Veszprém, Heves és Győr megyei tanácsok készítsék el a badacsonyi, az egri és a soproni borvidék szőlőtermelésének fejlesztési tervét, X. A mefiífeaídasáfltf lerméltek begyű Késéről, felvásárlásáról és szabadpiaci forgalmáról IX. Zöldség-, burgonya-, gyumolcsés szőlőtermelés 1 ZÖLDSÉG- ÉS BUR• GONYATERMELÉS. Dolgozó népünk zöldséggel való bőséges ellátása érdekében a zöldségtermelést úgy kell fokozni, hogy az egy főre eső zöldségfogyasztás az 1954. évi 100 kilóról 1956-ra legaiább 132 kilóra emelkedáék. Tovább kell fejleszteni á zöldségtermelést, % nagyvára, sok közül főként Budapest, Győr, Miskolc és Özd környékén, valamint a Balaton mellett. A városellátó övezetekben már 1956-ban meg kell kezdeni a gépállomások könynyű traktorokkal, kultivátorokkal való ellátását és néhány gépállomás ez évi tapasztalata alapján meg kell kezdeni A zöldségek vetésé* A beadási kötelezettséget több évre előre meghatározó begyűjtési rendszer, a termelési és hizlalás! szerződések kiszélesítése és a szabadpiaci forgalom lehetősége hozzájárult dolgozó parasztságunk termelési biztonságának megszilárdításához, termelési kedvének növeléséhez. Dolgozó parasztságunk többsége becsülettel tesz eleget állampolgári kötelezettségének. Az elmúlt másfél évben lábrakapott jobboldali nézetek azonban ezen a téren is éreztették hatásukat. A többéves begyűjtési rendszerben csökkentett kötelezettséget a kulákok többsége és a dolgozó parasztok egy része nem teljesíti. A piacon nagymértékben elburjánzott az üzérek tevékenysége, akik felhajtják az árakat és mind a termelők, mind a bérből és fizetésből élők rovására jogtalanul jelentős hasznot szereznek. 1 Dolgozó népünk állandóan növekvő élelmiszerszükségletének kielégítése megköveteli a begyűjtési rendszer fenntartását, a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítését, az állami és szövetkezeti szervek felvásárlási tevékenységének, valamint a szerződéses termelési és hizlalás! rendszer kiszélesítését. O A beadási kötelezettséget a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára a jövőben is állandó jelleggel, több évre előre kell meghatározni. A dolgozók ellátása érdekében biztosítani kell, hogy a termelők maradéktalanul teljesítsék az állam iránti kötelezettségüket. rX törvény teljes szigorával kell fellépni azokkal szemben, akik kötelezettségüket nem teljesítik és ki kell őket zárni a szabadpiaci értékesítés lehetőségéből. Ajokban a községekben, amelyek beadási tervüket a fő terményekből még nem teljesítették, annak teljesítéséig csak folvt alhatnak szabadfelvásárlást. Q Az 1954-55. évi szerződéses termelés és hizlalás feltételeinek számottevő változtatása nélkül haladéktalanul ki kell dolgozni a szerződéses termelés és hizlalás kiterjesztésnek módszereit. Ennek alapján az 1955—56. gazdasági évre szóló szerződések kötését úgy keli megkezdeni, hogy az legkésőbb ez év november 30-ig befejeződjék. A, Tovább kell fokozni az * állami és a szövetkezeti kereskedelem tevékenységét a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok szabad készleteinek felvásárlására. A dolgozók" 'élelmiszerekkel való bőségesebb ellátása érdekében egyes — nem közvetlenül fogyasztási és termelési célt szolgáló — iparcikkek el adását a falun részben mezőgazdasági termékek szerződéses szállításához, illetve eladásához lehet kötni. Egyben biztosítani kell, hogy a városi dolgozók — elsősorban a munkások — ezekhez az iparcikkekhez hozzájussanak. EJ A termelőszövetkezetek * és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára, be adási kötelezettségük teljesítése után, továbbra is biztosítani kell a szabadpiaci értékesítés lehetőségét. A földművesszövetkezetek adjanak a jelenleginél nagyobb segítséget a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak szabadpiacra kerülő mezőgazdasági termékeik bizományi értékesítéséhez. Fokozatosan ki kell kapcsolni a szabadpiacon a közvetítő magánkereskedelmet és meg kell akadályozni az üzérkedő elemek árfelhajtó tevékenységét. Teljes szigorral kell érvényt szerezni azoknak a rendeleteknek, amelyek megtiltják mezőgazdasági termékek továbbadás céljára történő felvásárlását, azaz a mezőgazdasági terméXI. A mezőgazdaság állami irínyíiisának megjavításáról Az 1953 decemberi párt- és kormányhatározat óta lényeges változások történtek a mezőgazdaság állami irányításának szervezetében. Már nem oly nagyfokú a központosítás, növekedett a tanácsok és a mezőgazdasági igazgatási szervek hatásköre, sok szakember került a termelést közvetlenül irányító beosztásba. A központosítás megszüntetésére tett szervezési és egyéb intézkedések azonban nem voltak elégségesek és még nem hoztak megfelelő eredményeket. A mezőgazdasági irányító szervek munkájában számos helyen tért nyertek a jobboldali nézetek, amelyek különösen a termelőszövetkezetek jelentőségének lebecsülésében, az állami fegyelem megsértésének eltűrésében nyilvánultak meg. "I A Földművelésügyi Minisztériumnak, az Állami Gazdaságok Minisztériumának, valamint a tanácsok mezőgazdasági szerveinek legfőbb feladata a gazdasági szervezőmunka megjavítása és az élenjáró módszerek elterjesztése. A mezőgazdasági szerveket fokozott felelősség terheli az irányításukra bízott területen a termelőszövetkezetek gazdasági, szervezeti megerősítéséért, a hozamok emeléséért, valamint az önköltség csökkentéséért. 2 A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése és megszilárdítása, továbbá a termelési színvonal emelése érdekében, elsősorban a termelőszövetkezetek termelését közvetlenül irányító szervek, a járási mezőgazdasági osztályok és a gépállomásod mezőgazdászi szervezetének munkáját kell megjavítani. Q A mezőgazdasági szakigazgatási szerveken kívül, elsősorban a tanácsok és végrehajtó bizottságaik felelősek a termelőszövetkezetek megszilárdításáért, fejlesztéséért cs termelési színvonaluk emeléséért. A megyei tanácsod végrehajtó bizottságai kiemelten és rendszeresen foglalkozzanak a gépállomások munkájával, ellenőrizzék műkődésüket, adjanak meg számukra minden anyagi és szervezeti segítséget. A Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben olyan tervezési rendszert kell bevezetni, amely a jelenleginél egyszerűbb, elősegíti a dolgozók kezdeményezésének kibontakozását, s főként az árutermelés jelentős növelését. A mezőgazdasági tervezés módosított rendszerére az Országos Tervhivatal, a Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok .Minisztériuma 1955. szeptember l-ig terjesszen javaslatot a Minisztertanács elé. Eí A Földművelésügyi Mi* nisztérium és a mezőgazdasági igazgatási szervek jelentősen javítsák meg a szakpropagandát és tegyék azt a mezőgazdaság irányításának egyik főeszközévé. A mezőgazdasági szakigazgatás minden dolgozójának, minden mezőgazdasági szakembernek szakadatlanul harcolnia kell az új és fejlett módszerek széleskörű ismertetéséért és bevezetéséért. Szorosabban együtt kell müködniök a mezőgazdasági tudomány és a gyakorlat dolgozóinak. A mezőgazdasági termelés főkérdéseire kell irányítani a tudományos és kutatómunkát. A tudósok és kutatók feladata mindenekelőtt, hogy tudományosan megoldják a termelés és a nagyüzemi gazdálkodás gyakorlatában felmerülő agrotechnikai, zootechnikai és üzemszervezési kérdéseket. Az 1953 decemberi párt- és kormányhatározat rendelkezésének megfelelően ez évben és a következő években is meg kell rendezni az Országos Mezőgazdasági Kiállítást, s évről évre több helyi kiállí,tást kell rendezni, elsősorban a járásokban. XII. A párt- ós a Jomegszervezetek feladatairól , bz illetékes Állami _ szervek kekkel való üzérkedést, — ~ Á pártszervezetek, a kommunisták sikeresen vezették a harcot a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért. Munkájuk nélkül nem szilárdulhatott volna meg a munkás-paraszt szövetség, nem jöhetett volna létre erőteljes szövetkezeti mozgalom és nem folyhatna sikeres harc a kulákok gazdasági korlátozásáért, politikai befolyásuk megszüntetéséért, A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és ezzel erv idejűleg a mezőgazdasági ter melés fellendítésének jelenlegi feladatait csak a párt irányításával, a pártszervezetek, a kommunisták mozgósításával, a Központi Vezetőségnek a falusi pártmunka megjavítására vonatkozó, ez év februári határozatának következetes végrehajtásával lehet megoldani. "1 A Központi Vezetőség A* felhívja a párt minden tagját, mindenekelőtt a falusi kommunistákat, hogy céltudatosan és kitartóan küzdjenek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért, az egész mezőgazdasági termelés színvonalának emeléséért. Erőfeszítéseiket a meglevő termelőszövetkezetek megszilárdítására, a gépállomások és állami gazdaságok munkájának megjavítására, s ezzel együtt a dolgozó kis- és középparaszti tömegek meggyőzésére kell irányítani, hogy azok megértsék a mezőgazdasági termelés fellendítésének feladatait és elvégezzék az ebből rájuk háruló részt; mind többen magukévá tegyék a szocialista nagyüzemű gazdálkodás ügyét, önként, saját elhatározásukból, meggyőződésből lépjenek be a termelőszövetkezetbe. X Központi Viezetőség fél, hívja a falusi kommunistákat, hogy példamutatósukkal és harcos kiállásukká! járjanak élen a terméshozamok növeléséért, az új módszerek elterjesztéséért, a termelőszövetkezetek fejlesztéséért és az állampolgári fegyelem megszilárdításáért folyó harcban, 2 A falusi pártszervezet tek a dolgozók körében folytatott politikai munkájuk közben támaszkodjanak a tömegszervezetekre és tömegmozgalmakra. A Központi Vezetőség utasítja a falusi pártszervezeteket, a párt járási bizottságait, hogy segítsék a Dolgozó Ifjúság Szövetségének falusi szervezeteit és vonják be a mezőgazdaság szocialista átszervezésével és a mezőgazdasági termelés fellendítésével kapcsolatos feladatok elvégzésébe. A gépállomások és az állami gazdaságok munkájának megjavításában fontos feladatok várnak a MEDOSZ szervezeteire. A MEDOSZ központi vezetősége gondoskodtok arról, hogy a MEDOSZ-szervezetek a munkaverseny szervezésével s a dolgozók mozgósításával járuljanak hozzá a termelékenység fokozásához s az önköltség csökkentéséhez. A falusi pártszervezetek a népfront-bizottságokban, termelési bizottságokban, gazdakörökben, földművesszövetkezetekben és más falusi tömegszervézetekben népszerűsítsék a szövetkezeti gazdálkodást. E szervezetekben működő MDP-csoportokon keresztül érjék el, hogy ezek a széles paraszti tömegeket magukban foglaló szervozetek, illetve mozgalmak cselekvően támogassák pártunk szövetkezeti politikáját, egy* Ur- ÍFaWaídi s l etíaibnj