Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-09 / 134. szám

MAI SZAMUNKBÓL: A DISZ kongresszust jó munkával köszöntik a szegedi üzemek fiataljai (3. oldfil) Az 1954—55-ös pártoktatási év (2. oldal) Az esedékes tervet túlteljesítve egy hét előnyt szerezlek a Dorozsmai Pamutszövöben (3. oldal) AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 134. szám Csütörtök, 1955. június 9. VlLAG'PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Köszöntjük a tízéves Magyar-Szovjet Társaságot! Az idén, április 4-én ünnepeltük felszabadulásunk tizedik évfordulóját, s ünnepeljük azoknak a társadalmi, gazdasági és kulturális változásoknak a győzelmét, melyeknek születését, létrejöttét és megerősödését Magyarországon a szovjet nép küzdelmei, a fasiszták elleni felszabadító harca, s az ezt követő állandó erkölcsi cs anyagi támogatása tette lehetővé. Mikor a győzelmes szovjet seregek kiverték Magyarországról a pusztító német fasiszta csapatokat és elmenekültek hazánkból a magyar fasiszták, földesurak és tőkések, nyomukban rombadőlt városok, bevetetlen, lövészárkokkal szabdalt földek, egy feldúlt ország maradt. De ennek a kirabolt és elpusztított országnak a népe végre szabad lett az elnyomástól és a jogfosztottságtól. Ezzel olyan hatalmas népi erő szabadult fel, amely addig sohasem fejthette ki képességeit az ország gyarapítására. A magyar—szovjet barátság új, mai korszakát is ez a történelmi tett nyitotta meg. Bár a magyar dolgozók már a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól kezdve fokozódó rokonszenvvel fordultak a Szovjetunió felé, a felszabadítás nagy történelmi tette volt az, amely ezt a rokonszenvet szilárd, megbonthatatlan baráti érméssé alakította át. Felszabadulásunk első pillanataitól kezdődően egy új viszony alakult ki a magyar és a szovjet nép között a legmeüegebb, odaadó barátság légkörében. Üj vonás került ezzel rá népünk erkölcsi arculatára, a barátság olyan vonása, amelyet a felszabadító szovjet hősök véráldozata pecsételt meg, s amely egyúttal az új élet erejének, biztonságának érzetét is jelenti számunkra. Az új légkör természetesen fokozódó érdeklődést élesztett a szovjet emberek élete, a nálunk is megvalósulni kezdő új társadalmi rend iránt. így alakult ki felszabadulásunk után a szovjetbarátok egyre népesebb tábora. Ez a tábor Szegeden úgyszólván a város felszabadulásának pillanatában összetoborzódott, s később — 1945. május 7-én — szervezeti fcrmát is nyert, neve pedig a "Szovjetbarátok Szegedi Társasága" lett. Résztvettek e Társaságban társadalmi különbségre való tekintet nélkül munkások, parasztok s értelmiségiek egyaránt. Különösen nagv volt az értelmiség érdeklődése a szoviet élet kérdései iránt. Az ország minden részében taoasztalható érdeklődésre való tekintettel — tíz évvel ezelőtt tetrejött a szovjet—magyar brrátság országos szerve, azzal a céllal, hogy szervezetten. minden lehetőséget megragadva ismertesse meg a magyar dolgozókkal a szovjet nép életét, kultúráját, társadalmi berendezkedését, eredményeit a különböző 1udománvok és termelési ágak területén. Így tehát a Szovjethará'ok Szegedi Társasva is átalakult a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság szegedi k"zpont.iáv-á. A társaság ettől kezdve egyre fokozottabban fejlődött, tagjainak tábora mind népesebb lett, úgy, hogy 1950-ben már elérte a ?2 ezret, 1953-b?" neriig a 3fi ezret. Neve időközben "Magyar—Szovjet Társaságira változott, feladatköre is kiszélesült: a kultúra mellett felölelte az egész társadalmi élet területét. A Magyar—Szovjet Társaság fejlődésének története a magyar—szovjet barátság elmélyülésének, kiszélesedésének a története is. Különösen akkor, ha létszámának gyarapodása mellett figyelembe vesszük előadásait, rendezvényeit, melyeken — a társaság tagjai mellett — rengetegen résztvesznek. Ez azt mutatja, hogy a magyar —szovjet barátság, a szovjet kultúra, tudomány és technika híveinek tábora igen népes, a magyar társadalom minden rétegét felöleli. A társaság természetesen minden lehetőséget felhasználva arra törekedett, hogy népünk Szovjetunió iránti érdeklődését kielégítse, hogy a magyar közvéleményt a szovjet ország életével megismertesse, s a nagy szovjet nép iránti barátságot elmélyítse. Számtalan ismeretterjesztő előadás, szovjet filmbemutató, magyarul megjelenő szovjet és orosz irodalmi mű, szovjet s orosz zeneművek élményt nyújtó előadása köszönhető a társaságnak. De talán a legemlékezetesebb legnagyobb tömegeket mozgató rendezvényei az évenként megismétlődő barátsági hónapok. Az első ilyen hónapot *a szovjet kultúra hóhápja« elnevezéssel még 194C tavaszán rendezte a társaság, s azóta is megrendezi évenként fokozódó népszerűséggel. Különösen nagy érdeklődést váltottak ki e barátsági hónapok azért, mert a társaság elősegítette, hogy dolgozó népünk minél több nagyszerű szovjet embert ismerjen meg. Szegeden az évenként megismétlődő barátsági hónapok alkalmával látogatást tett Balasova történész, Szkrjabin akadémikus, Oszipova pedagógus, Druzin professzor, irodalomtörténész, Dubjaga szövőnő, Gluscsenko akadémikus Brovka Sztálin-díjas író, Kartasov mezőgazdász és — aki talán leginkább szivünkhöz nőtt — Koszmogyemjanszkaja asszony, Zója és Sura édesanyja. Most, hogy a társaság tíz éves fennállását ünnepeljük, számba kell vennünk mindezeket az. eseményeket, emlékeznünk kell. De nem elég az emlékezés. Tudnunk keli azt is, hogy az eltelt tíz év — mely a magyar és a szovjet nép segítségekben is megnyilvánuló forró barátságának jegyében zajlott le — olyan eredményeket jelent számunkra, melyeket történelmünk folyamán sohasem érhettünk el. Ez a barátság a békét jelentette számunkra is? mert szilárdsága, egysége — a Szovjetunió és a világ többi békeszerető népe közötti kapcsolataival együtt — olyan erőt jelentett a világpolitikában, még az imperialista politikusok szemében is, amelyet nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A Magyar—Szovjet Társaság az elmúlt tíz évben fáradhatatlan szócsöve volt a szovjet—magyar barátságnak a szocializmus országa társadalmi, kulturális és gazdasági eredményei népszerűsítésének. Ezzel hozzájárult pártunk politikájának megvalósításához, a szocializmus építése alapjainak lerakásához. Az évforduló alkalmával — újabb sikerekben gazdag évtized küszöbén — köszöntjük a tízéves Magyar—Szovjet Társaságot! A Magyar Dolgosok Pártja Kösponti Vesetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. június 7-én, 8-án ülést tartott. A Központi Vezetőség megtárgyalta a Politikai Bizottság beszámolóját, amelyet Hegedűs András elvtárs terjesztett elő a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól. A beszámolót és a hozzá beterjesztett határozati javaslatot a Központi Vezetőség beható vita után egyhangúlag' elfogadta. (A határozati javaslatot lapunk holnapi számában közöljük. A szerk.) A Központi Vezetőség ülésének második napirendi pontja Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója volt a Szovjetunió, Románia, Magyarország és Csehszlovákia képviselői között tartott bukaresti megbeszélésről. A beszámolót a Központi Vezetőség egyhangúlag tudomásul vette, jóváhagyta s ezen állásfoglalását ugyancsak egyhangúlag elfogadott határozatban szögezte le, A Magyar Dolgozók Párlja Központi Vezetőségének határozata a Szovjetunió, Románia, Magyarország és Csehszlovákia képviselői között tartott bukaresti megbeszélésről szóló beszámolóhoz A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, miután meghallgatta Rákosi Mátyás elvtárs beszámolóját arról az átfogó eszmecseréről, amely Bukarestben a szovjet kormányküldöttség, Románia, Magyarország és Csehszlovákia vezetői között lefolyt, s melynek során megvizsgálták a nemzetközi politikának mindazon kérdéseit, melyeket a Szovjetunió kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának közös nyilatkozata érintett, örömmel és megelégedéssel üdvözli, helyesli, támogatja a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között elért baráti együttműködést. A Központi Vezetőség annak a reményének és meggyőződésének ad kifejezést, hogy a két ország közös nyilatkozatának folyományaképpen egészséges, őszinte baráti együttműködés jön létre a szocialista tábor többi országai és Jugoszlávia között. A Magyar Dolgozók Pártja a maga részéről minden módon, teljes erővel azon fog munkálkodni, hogy a- béke és a szocializmus ügyének további megszilárdítása érdekében mielőbb létrejöjjön és elmélyüljön a szívélyes, egészséges, baráti viszony a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, valamint népeik között, ... .... - . A Szovjetunió kormányénak jegyzéke a Német Szövetségi Köztársaság kormányához Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió párizsi nagykövetsége június 7-én eljuttatta a Német Szövetségi Köztarsaság párizsi nagykövetségéhez a szovjet kormány jegyzékét a Német Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Németország) kormányához. Az alábbiakban közöljük a jegyzék szövegét. "A Szovjetunió kormányának van szerencséje az alabbiakban tudomására hozni a Német Szövetségi Köztársaság kormányának: A szovjet kormány úgy vélekedik, hogy a béke és az európai biztonság érdekei, valamint a szovjet nép és a német nép nemzeti érdekei szükségessé teszik a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának rendezését. A történelem tapasztalatai arra tanítanak, hogy az európai béke fenntartása és megszilárdítása döntő mértékben függ attól, hogy normális, jó viszony álljon fenn a szovjet nép és a német nép között. Másfelöl, ha nincs meg a jó viszony a két nép között, ez csak nyugtalanságot okozhat Európában és csak fokozhatja az általános nemzetközi feszültséget. Ez a helyzet csak a nemzetközi feszültség fenntartásában érdekelt agresszív erők számára előnyös. Viszont annak, aki a béke fenntartását és megszilárdítását kívánja, kívánnia kell a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának rendezését is. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának rendezéséhez mindenekelőtt a Szovjetunió népeinek és Németország népeinek fűződnek érdekei. Ismeretes, hogy azokban az években, amikor népeink között baráti kapcsolatok és együttműködés állt fenn, ebből mind a két ország nagy hasznot húzott. Ezzel szemben az ellenséges viszony és a múltban a népeink között dúlt háborúk mérhetetlen nyomort, nélkülözéseket és szenvedéseket zúdítottak népeinkre. Az utóbbi két világháborúban éppen a szóvjet nép és a német nép hozta a legnagyobb áldozatokat. A Szovjetunió és Németország népeinek emberveszteségei ezekben a háborúkban milliókra rúgtak és együttvéve többszörösen felülmúlták a háborúkban résztvett összes többi állam veszteségeit. Rombadőlt városok, felégetett falvak, mindkét nép óriási értékeinek megsemmisülése: ilyen következményekkel jártak az államaink között dult háborúk. A Szovjetunió kormánya szükségesnek tartja felhívni a Német Szövetségi Köztársaság kormányának figyelmét arra, hogy bizonyos államok agresszív körei jelenleg olyan terveket forralnak, hogy szembeállítják egymással a Szovjetuniót és Nvugat-Németországot, megakadályozzák államaink viszonyának megjavulását. Fa megvalósulnának ezeknek ez agresszív köröknek a tervei, ez csak új háborúra vezethetne. amely Németország területét elkerülhetetlenül a harcok és rombolások színterévé változtatná. Egy ilyen, Németország területén lezajló háború, a legújabb tömegpusztító eszközök használata mellett, még súlyosabb és pusztítóbb következményekkel járna, mint va'emennyi múltbéli háború. Nem lehet megengedni, hogy az események ilyen úton fejlődjenek. A fenyegető veszély elhárítható, ha államaink között he'vreáll a normális, és kölcsönös bizalmon és a békés együttműködésen alapuló viszony. Ami a szovjet államot illeti: minden rossz ellenére, amit az elmúlt háborúban okoztak neki. sohasem vezette bosszú érzete a német nénpel szemben. Ezt bizonyítja az az álláspont, amelyet a Szovjetunió a német nép alapvető nemzeti érdekeivel összhangban a német kérdés megoldását illetően a háború utáni időszakban elfoglalt, valamint azok a kölcsönös jó kapcsolatok, amelyek á Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között jöttek létre és amelyek az egyengjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás szilárd alapján fejlődnek. A szovjet kormány abból indul ki, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság normális viszonyának megteremtése és- fejlesztése elősegítené az egész Németországra vonatkozó rendezetlen kérdések megoldását és ilymódon előmozdítaná a német nép lő. általános nemzeti kérdésének megoldását: a demokratikus német állam egységének helyreállítását. Mindez azt bizonyítja, hogy országaink viszonyának rendezése teljes mértékben megegyezik nemcsak Németország és a Szovjetunió nemzeti érdekeivel, hanem minden európai állam békéje és biztonsága megszilárdításának érdekeivel is. A szovjet kormónv nagy jelentőséget tulajdonít annak is, hogv szilárdabb kapcsolatok jöjjenek létre a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között kereskedelmi téren is. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja emlékeztetni arra. hogy a Szovjetunió és Németország a múltban széleskörű, kölcsönösen előnyös kereskedelmet folytatotr egymással és az áruforgalom időnként elérte mind a Szovjetunió, mind Németország egész külkereskedelmi • forgalmának egyötöd rés,zét. , A Szovjetunió jelenleg széleskörű kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn a Német. Demokratikus Köztársasággal. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kereskedelem korlátozott és nem szilárd jellegű. mális viszony a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között, akkor megvannak az előfeltételek a széleskörű áruforgalom kifejlesztéséhez és a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok megteremtéséhez is. A Szovjetunió nagyfejlettségű iparral és fejlődő MI*J zőgazdasággal rendelkezik; lehetségesnek tartja, hqgy jelentős mértékben növelje kereskedelmének színvonalát a nyugatnémetországi cégekkel, ami feltétlenül nagyjelentőségű, különösen olyan körülmények között, amikor bizonyos országokban növekszik a gaz|dasági bizonytalanság. Országaink viszonyának rendezésében nagy szerepet játszhatnak a kulturális kapcsolatok. Mint ismeretes, a Szovjetunió népeinek és Németország néppinek tudományos, kulturális és technikai kapcsolatai régi hagyományokra tekinthetnek vissza. E kapcsolatok fenntartása gazdagítaná mindkét nép szellemi életét, kedvező hatást gyakorolna az európai kultúra általános fejlődésére. Természetes, hogy e hagyományok ápolása elősegítheti és kell is, hogy elősegítse a két ország tudományos, kulturális és technikai együttműködésének fejlődését. A szovjet kormány úgy vélekedik, hogy az úgynevezett nyugatnémetországi megszállási szabályzat hatálytalanítása — ez a szabályzat korlátozza Nyugat-Németország külpolitikai kapcsolatait — valamint a Szovjetunió Legfelső Tanácsa által kiadott törvény a Szovjetunió és Németország közötti hadiállapot megszüntetéséről és a köztük való békés viszony helyreállításáról, most megteremti a szükséges feltételeket a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának rendezéséhez és közvetlen kapcsolatainak létrehozásához. Ezzel kapcsolatban a szovjet kormány javasolja a Német Szövetségi Köztársaság kormányának, létesítsenek közvetlen dinlomáciai és kereskedelmi, valamint kulturális kapcsolatokat a két ország között. A Szovjetunió kormánya kívánatosnak tartja, hogy személyes érintkezés jöjjön létre a két ország államfér' fiai között és ezért örömmel 1 üdvözölné ha a legközelebbi időben Moszkvába utazna Konrád Adenauer úr, a Német Szövetségi Köztársasag kancellárja és más megbízottak. akiket a Német Szövetségi Köztársaság kormánya szükségesnek tartana Moszkvába küldeni, hogy megvitassák a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti dinlomáciaí és kereskedelmi kapcsolatok megteremtésének kérdését és megvizsgá'.iák az ezzel öszszefüggő kérdéseket. 1955. június 7." Rövid külpolitikai hírek Moszkva (TASZSZ). N. A. Bulgani/in. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke június 8-án délelőtt fogadia Dzsavaharlal Nchrut, az Indiai Köztársaság miniszterelnökét. Nehru urat K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete kísérte. • V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának eb'ő elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere ugyancsak iúnius 8-án délelőtt fogad a Dzsavaharlal Nehrut, az Ind: u Viszont, ha létrejött q nor-{Köztársaság miniszterelnökét. «