Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-05 / 131. szám

oelmrgsaftfrkszm HIREkm <— GazdagyAlés lesz ma, vasárnap délelőtt 9 órakor az újszegedi November 1 Kul­türotthonban, , Ua — A Kisipari Termelőssö­vctkezctek Móra Ferenc kultúrotthonának énekkara nagy lelkesedéssel készül jú­nius 12-i bemutató hangypr­senyére. Az énekkar- gazdag músorú hangversenyére ven­dégül hívta a Pedagógus Szakszervezet zenekarát. A műsort Becsky Balázs és Szé­csi József vezényli, i — "Szív küldi szívnek­hangverseny lesz ma, vasár­nap este 8 órakor az újsze­gedi November 7 Kultúrott­honban. A hangversenyen a szegedi Nemzeti Színházmű­vészei lépnek fel. Jegyek a kultúrotthon portásánál és a színház bérleti pénztáránál kaphatók, — Ízléses könyvsitrat állít a Móra Ferenc Kultúrotthon a Szent György téren az Ün­nepi Könyvhéten. Az Ünnepi Könyvhét kiadványait, a fel­szabadult magyar irodalom, nagy klasszikusaink, a világ­irodalom, a szovjet irodalom legkiválóbb munkáit, társa­dalom- és természettudomá­nyos műveket, ifjúsági köny­veket vásárolhatnak a sátor­ban a felsővárosiak, — A Sziliért sugárúti Ál­talános Iskola úttörő színját­szó csoportja zsúfolt gyerek­közönség előtt mutatta be Móra Ferencnek "Az arany* szőrű bárány- című meséjé­ből a Nagy Miklósné által feldolgozott mesejátékot. A színes előadás, a gyereksereg hangos elismerését váltották ki. A főpróba-bemutató után bizonyos, hogy az Ünnepi Könyvhét keretében vasar­nap este 7 órakor a Móra Ferenc Kultúrotthonban sor­rakerüld bemutató a lelkes úttörőcsoport nagy sikerét hozza. i í i * — Schwarz István profesz­szor. a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia levelező tagja érkezik Szegedre a Bo­lyai János Matematikai Tár­sulat szegedi előadóüléseire. A professzor hétfőn este 6 órakor -Über die Theorie der Charaktere bikompakter Halbgruppen" és kedden este 6-kor -Uber maximmale Ide­ale lm bikompakten Halb­gruppen- címmel tart elő­adást a Bólyai Intézet (Ara­di vértanúk tere 1.) II. eme­leti tantermében. — A Szegedi Kossuth Zsu­zsanna Ápolónőképző Isko­lában 1955. szeptember 1-én újabb évfolyam indul. Az is­kola 2 éves. bentlakásos, tel­jesen díjtalan. Jelentkezhet­nek azok a 18—32 év közötti fiatalok, akik hivatást érez­nek az ápolónői pályára. Szükséges előképzettség: 8 ált., magasabb iskolai vég­zettséggel rendelkezők a fel­vételnél előnyben részesül­nek. A pályázatokat augusz­tus l-ig az intézet címére kell beküldeni: Szeged, Tol­buchin sugárút 1. szám. Szük­séges iratok: születési, isko­lai. vagyoni, orvosi bizonyít­vány, életrajz, fénykép. — Vetítettképes mesedél­elött lesz ma. vasárnap 10 órakor a Juhász Gyula Kul­túrházban a János vitézből. A városi Somogyi Könyvtár ifjúsági részlege június 11-én délután 5 óra­kor Móra Ferenc ifjúsági müveiből mesedélutánt ren­dez a városi békeiroda nagy­termében. Minden úttörőt szeretettel vár a könyvtár vezetősége. — Állatorvos! inspekció: (elsősegély és nehéz ellés eseteire este 6-tól reggel 6 óráig). Heti inspekeiós ál­latorvos dr. Gergely József Arany János utca 5. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Min t­axon rokonok, jóbaráfok és isme­rösöknek. kik ló testvérünk. Husz­ta Piroska vógtlsztességén megje­lentek é» viráffadomAnyaikkal faj­dalmunkat envhlteni igyekezte*, ezúton mond köszönetet a Huszta­család. FELHÍVÁS Felhívom a Bajlagl, Higó és >T Artér-dülöben lévő földtulajdonosok és bérlőit figyelmét, hogy az I9W. évi mezőőri dijat junlus 30-ig fi­zessék be Matiiszkinál, F81dnj3ve» utca t. szám alatt, mert később 10 százalék leszedést dijat kell II­j toottsí* 1955. júnfos «. KÍSÉRTETEK ÉS ILLÚZIÓK A J/ohmU fné? UíOücUk!" UfnutaU{ácól mkw% INKE LÁSZLÓ ? > MIKL6SY GYÖRGY MIKLÖS KLARA KORMOS LAJOS A XX. SZAZADBAN kí­sértetekben hinni nemcsak nevetséges és különös, de együgyű dolog is. Eduardo de Filippo nápolyi színigazgató „Vannak még kísértetek!" (Questi fantasmi!) című da­rabjának — melyet nemrég mutatott be a szegedi Nem­zeti Színház — éppen ilyen különös helyet választott színteréül és olyan nevetsé­ges helyzeteket teremtett, hogy az együgyű, főszereplő szemével nézve valóban kí­sértetek jelennek meg előt­tünk, anélkül, hogy a szín­játék elrugaszkodna a való világtól. Mindez nem ís va­lami elszigetelt faluban vagy gyarmaton történik, hanem a mai Nápolyban, méghozzá egy •— a bomló polgári csa­ládra jellemző — szerelmi háromszög körül bonyolítva. De kielégíthet-e komoly mű­vészi igényű írót pusztán a kísértetjárás vagy a felszarva­zott férj históriája? Valóban nem. Ezért tehát az író mind­éit a külsőt arra használja fel, hogy valami mélyebb emberi és társadalmi mon­danivalót fejezzen kl a külö­nös köntösben. A MESE FONALÁN göm­bölyítsük fel a színjáték fel­színi és mélyebb tartalmát. A történet egyszerűnek lát­szik, holott igen bonyolult. Pasquale Lojacono feleségé­vel, Máriával beköltözik egy palota legfelső emeletére. A lakást ingyen adták ki neki öt évre, mivel ott a közhiede­lem szerint kísértetek járnak. Ezt a hiedelmet élesztik s erősítik benne Rajaele, a por­tás és a szemben fekvő ház­ban lakó, a közönség előtt mindvégig láthatatlan és hallhatatlan Santana profesz­szor szavai. Lojacono tehát — bár tagadja a kísértetek lé­tezését kifelé, hiszen a hie­delem eloszlatása volt a fel­tétele a lakás ingyenes hasz­nálatának — magában félni kezd a kísértetektől. Ez a fé­lelem némileg feloldódik, mikor valójában aggodalom­má kéne változnia, mert akit kísértetnek vél: a lakásban tartózkodó Alfredo Mariglia­no tulajdonképpen felesége szeretője. Mégis, miért hiszi őt Pasquale Lojacono kísér­tetnek? Hogy nem Ismeri fel felesége és a képzelt kí­sértet viszonyát, amikor az kisebb-nagyobb összegekkel segíti s mikor már mindenki arról van meggyőződve, hogy ő ravasz és aljas ember, mert elfogadja ezt a segítséget? Nos hát: következetes egyii­gyúségében, olyannyira, hogy felesége iránti vak jóhisze­műsége nem pusztán nevet­ségessé, inkább tragikomi­kussá teszi. TERMÉSZETES ezek után, hogy Marigliano családját és sógorát: Gastone Califanot is kísértetéknek nézi. Hiszen a segítség most már megren­díthetetlenné szilárdítja hitét s ez itt természetes is, mert a „kísértet" anyagi támogatása nélkül nem tarthatná fönn feleségének és önmagának az életmódjukhoz szükséges pol­gári kényelmet, nyugalmat. Ugyanis Lojacono egy nagy ellentmondást hordoz sorsá­ban előttünk: életmódját, el­veit s nézeteit tekintve kis­polgár, de hiányzik életének, megélhetésének polgári alap­ja. Ezt természetesen titkolja, s életelvei így bizonyos derűt és nyugodalmat sugároznak — mely a második felvonás erkfclyjelenetébsa iakfiteká­véfőzés közben Santana pro­fesszornak elmondott szavai­ból is árad. Pedig mögöttük üresség tátong, amely az idé­zett szavak elhangzása utáni jelenetben, mely Lojacono és az újságokat hozó portás kő­zött játszódik le, már meg­mutatkozik. De teljesen csak a harmadik felvonásban lep­leződik le Pasquale Lojacono nyomorúságos tragédiája, az, hogy polgári jóléte, eszmé­nye. mely egész életét betölti, valójában minden alapot nél­BARSI BÉLA külöz és a levegőben lóg. Amikor a „kisértet" segítsége hiányában szétomlóban van ez a jólét, akkor a végső er­kélyjelenetben megvallja Lo­jacono nyomorúságát Marig­lianónak, a .kísértetnek", EZ A JELENET világítja meg a jellem legmélyebb ér­telmét s itt Pasquale Loja­cono jóval több lesz egy hi­székeny és együgyű, kísérte­tekből élő felszarvazott férj­inél. Mór eddig is jellegzetes alakja itt szinte jelképessé válik minden felmagasztosu­lós nélkül s egy olyan ember­típust példáz, akinek jóléte, élete összeomlana az illúziók nélkül, melyek a jelen való­ságot derűssé és nyugalmassá festik számára, melyek segí­tenek neki, hogy az életet el­viselhetően, 6aját érdeke sze­rint fogja fel. A darab itt már a kispolgárságnak illú­ziók segítségével a semmiben lebegő, kísérteties létezését, fennmaradását leplezi le. S ez a művészi mondanivaló két­ségkívül haladó, különösen Olaszországban. Az is kétség­telen azonban, hogy nem ke­res kiutat a szerző e darab­ban ebből az életből, pusztán arra szorítkozik, hogy kriti­kát mondjon fölötte. A darab leggyengébb pontja talán a befejezés: Alfredo Marig­liano — a kísértet — megha­tódik Lojacono vallomásától s egy nagyobb pénzösszeggel megsegítve őt eltávozik. Ez annál is inkább váratlan, mert eddig bizonyos kegyet­lenséggel találkoztunk szere­pében. De ez a befejezés tette lehetővé, hogy Lojacono sorsa ne tragikus, inkább szánal­mas, sőt: nevetséges legyen. Hiszen a professzor általunk közvetlen nem hallható sza­vai szerint a kísértet más alakban visszatéri A SZERZŐ — amint az olasz lapok kritikusai írják — amellett, hogy ízig-vérig nápolyi embereket mintáz meg, „túllépte a vidéki kép szűk határait, benső erőtől duzzadó alakokat teremtett" és „igen emberi személyeket alkotott", vagyis szereplői szélesebben tipikusak vegyes jó és rossz tulajdonságaikkal. Alakjai mind élő emberek, bár a játékban betöltött sze­repük szerint részletesebben, vagy elnagyoltabban vannak nyjTjpiqijyva Tpppi tvamre esés megoldás a monológok természetessé tételére ezek párbeszédekként való feltün­tetése Santana professzorral. A darab tág teret enged a színészeknek és a közönség­nek is. Több kérdést nyitva hagy, az értelmezést sokhelyt a rendezésre, a szereplők já­tékára bízza, emellett bizo­nyos jelenségek hátterének és hatásának, valamint a lát­szólagos és a létező ellent­mondások felfogását a közön­ség fantáziájára hagyja, TÜLZÁS NÉLKÜL megál­lapíthatjuk, hogy a „Vannak még kísértetek!" a színház egyik legjobb előadása az évadban. A rendezés — Ádám Ottó munkája — sze­rencsésen és finoman oldotta meg a darab főproblémóját, Pasquale Lojacono kísértet­hiedelmének értelmezését, így az érdeklődést mindvégig a legmagasabb fokon tudja tartani. Ez a megoldás renge­teg lehetőséget hagy nyitva, s ezáltal a mondanivaló több­rétű volta érvényesül, a darah ellentmondásai pedig elhalványulnak. Ha ugyanis Lojacono kísértet-hitét anya­gi érdekeltsége következmé­nyének tekintette volna a rendezés, lehetetlenné válik Marigliano jótékonysága a darab végén anélkül, hogy Lojacono ne a „becstelenség hősé"-nek tűnjön, s az egész darab felbomlik. Világos te­hát. hogy az a rendezés — melyben láttuk a darabot — a leghasznosabb és legjobb. De nagy erénye az olasz lég­kör megteremtése is a jel­lemző viselkedés, beszédmód, kedélyváltozékonyság által. Ez formálja meg külsőleg az előadás modern és realista voltát mindenütt sikerrel. Ta­lán csak egy alkalommal, — amely azonban az egész elő­adás stílusát nem befolyá­solja — a portás és a hordá­rok időről és pénzről folyó párbeszédében erőltetett kis­sé: a beszéd tempó egy pilla­natnyival gyorsabb s ez a Shakespeare-stílusú, érdekes és nem lényegtelen szójáték elsikkad, KÉT SZEREPOSZTÁS­BAN játsszák a színészek a darabot, ez azonban csak a női szereplőknél jelent válto­zást. Egyébként az előadás mindkét szereposztásban igen kitűnő s körülbelül egyenlő értékű. Pasquale Lojaeonot Barsy Béla Kossuth-díjas alakítja. Játéka igen tempe­ramentumos és hiteles. Ki­válóan meg tudja oldani a szerep kettősségét, a^t, hogy míg ő mindinkább hisz a kí­sértetekben, kifelé tagadja — tagadnia kell — létezésü­ket. Nagyon szerencsésen ér­zékelteti Lojacono együgyú­ségét, ezzel elejét véve an­nak, hogy — bár szavaiból AMBRUS EDIT néha már-már úgy tűnik rájöhessen a valóságra. Gro­teszkké teszi ezt a figurát, de emberien, hogy jóhiszeműsé­ge, jó tulajdonságai sem sik­kadnak el, sem kisebb ra vaszkodásaiban. sem a hely zetben, ahol tulajdonképpen szerepe igen komikus. Kifo­gásolhatónak csak mind­össze egy-egy túlfokozott, túl­karikírozó mozdulat, mozgás található játékában. Kormos Lajos — aki Gastone Califa­not alakítja — mindvégig a szokásosnál is jobb mérsék­lettel játszik, szerepe gond­talan. felszínes, gátlástalanul kétszínű voltát remekül ala­kítva. Minden mozdulata jel­lemző s egy sem fölösleges. Maradéktalanul elénk adja Gastone Califano alakját, hogy az emlékeztünkben ma­radjon. Karakterisztikus Miklósy György alakítása is Rafaele, a portás szerepében. Legmegragadóbb játékában a portás korlátoltságában is ra­vasz, és ravaszsága mellett is emberi — szinte gyerekes — voltának darabos, egyszerű és jellemző érzékeltetése. Inke László Alfredo Marig­liano szerepében kitűnően je­lenik meg a színen s játéka, hanghordozása az első felvo­násban és a második felvo­nás Califanoval és saját csa­ládjával lepergő jelenetében a legjobb. A harmadik felvo­násban kevésbé sikerült, két­ségtelen azonban, hogy itt s éppen az ő szerepének vá­ratlan fordulatában van a darab leggyengébb pontja. MÁRIA — Lojacono fele­sége — szerepét Ambrus Edit, illetőleg Lászlóffy Kata alakítja. Az első előadásokon Ambrus Edit játéka egészé­ben sikeresebb volt, míg Lászlóffy Katáé egy-egy rész­letben érzékletesebb Armi­dát — Marigliano feleségét — Lontay Margit és Miklós Klára játssza. Lontay Margit játékában Armida un­szimpatikusabb, hisztériku­sabb. Miklós Klára nyugod­tabban alakítja s nevetséges volta mellett is emberibbé teszi. Carmela — a portás bolond húga — Papp Teri és Tarnay Mari. Tarnay külső eszközökkel igyekszik érzé­keltetni Carmela megzavaro­dottságát. míg Papp Teri fi­nomabban. mélyebben. Kaló Flórián, Tarnay Mari, illető­leg Papp Teri, Karikás Sán­dor és Czimer István, vala­mint Lehoczky Zsuzsa, a mel­lékszereplök egy-egy karak­tert alakítva sikeresen járul­tak hozzá a darab légkörének kialakításához. De nem volt jelentéktelen szerepe ebben Sándor Sándor ötletes, reális, hangulatot teremtő díszletei­nek sem, Németh Ferenc ,5 PAPP TERI (s TARNAY MARI MMAM 1955. JONIUS 8. VASARNAP, 1 IDÖJARASJELENTÉS Várható Időjárás vasárnap es­tig: Felhős idö, néhány helyen a délutáni órákban záporeső, niér­sétMt déli-délnyugati szél. A hő­mérteklet emelkedik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap nyugaton 21 —24, keleten 23-26 fok között. MOZI Szabadság: A Zsurbln-család. — ül szovjet film (június 8-lg). Vörös Csillag: Luxustutajon. — Szovjet film (ma utoljára); hét­főtől: Kíváncsi vőlegény (június 8-ig). Fáklya: Kulml ökör. — Német film (június 8-ig). Az előadások kezdete a Szabad­ság- és Vörös Csillag-moziban va­sárnap fél 4, háromnegyed 6 és 8; hétköznap háromnegyed 6 és 8 órakor: a Fáklya-moziban vasár­nap fél 5. háromnegyed 7 és 8. Jó idő esetén a 9 órai előadás a Kert-moziban. Későnjövők csak a híradó utáni szünetben mehetnek be a néző­térre. Postás Kultúrotthon: fél 7. fél 9: Ifjú szívvel. — Magyar film. HETI SZÍNHÁZI MOSOR Ma délután 3: Köazlvfl ember fial. — Bérletszünet. Kste fél 8: Vannak még kísérle­tek. — Bérletszünet. 6-án 6 és fél 9: Mosoly országa, — Az Országos Filharmónia bér­leti előadása. 7-én, 7: Vannak még kísértetek. — Csokonai—Szigligeti bérlet. 8-án 7: Szép Juhászné. — Ma* dách bérlet. 9-én, 7: Vannak még kísértelek. — Blaháné—Petőfi bérlet. 10-én, 7: Szép Juhászné. — Ady bérlet. 11-én, 7: Vannak még kísértetek­— Somlay bérlet. SZABADTÉRI SZÍNPAD Délelőtt fél 11: Muzsikáld vidám műsor. Opera-. operettrészielek, vidám jelenetek, balett a 6zegedi Nemzeti Színház művészeinek fal­léptével. KIÁLLÍTÁS 'I • Az Építőipari Technikumban dél­előtt 10-től este 8-ig nyitva az atomenergiai kiállítás. Bejárat a Deák Ferenc utca felől. Belépődíj I forint. . MUZEUM rn»| • Fehértó élővilága (Kultúrpalota, Roosewelt tér). Múzeumi Képtár (Horváth Mihály utcai Ovegcsar­nok) hétfő kivételével mindennap délelőtt 10 órától délután 6 óráig. KÖNYVTARAK Somogyi Könyvtár: Kölcsönzés 13 órától 18 óráig. Az olvasóter­mi szolgálat az építkezés miatt egyelőre szünetel. Ifjúsági köl­csönzője (Takaréktár u. 8. sz.): kölcsönzési idő kizárólag 14 éven aluliak részére 12—4 óráig. Járási: Sztálin krt. 84. Kölcsön­zés szerda kivételével minden hét­köznap d. u. 3—6 óráig, szomba­ton d. e. 10-1 óráig, délután 2-á óráig. Egyetemi: Olvasóterem 10-föI 2Í óráig, vasárnap 9-től 13 óráig. Szakkönyvek kölcsönzése 12 órától 20 óráig, héttőn 14-től 20-ig: va­sárnap 9-től 13 óráig. Gorkl) Könyvtár könyvkölcsönzé­si ideje: Héttő, kedd, szerda, pén­tek délelőtt 8—12-ig, délután 13— 15.30-ip: csütörtök, szombat: dél­előtt 10-14-ig, délután 15-13-igj vasárnap délelőtt 9— 12-ig. Közvetítés az Özdi Vasas—< Szegedi Haladás mérkőzésről A Szegedi Haladás vasár­napi ózdi mérkőzéséről ismét helyszini közvetítést ad ' a Délmagyarország. A mérkő­zés eseményeiről Markovi ts Tibor és Kertes Mihály szá­molnak majd be. A közvetí­tést, amely 17 órakor kezdő­dik, a város területén lév<5 összes hangszórón keresztül hallgathatják Szeged dolgo­zói. j A Juhász Gyula Szabadegyetem heti műsora 1955. Június 7. Este fél 7 órakor a Tudo­mányegyetem központi épü­let előadótermében (Dugo­nics tér 13. Aula) Kukán Fe­renc egyetemi tanár -A szemüveg* címmel tart elő­adást. Az érdeklődők részére 2 fo­rintos belépődíjjal tudnak he­lyet biztosítani, 1955. június 10. f Este fél 7 órakor a Tudo­mányegyetem Ady téri épü­letének előadótermében dr. Zolnay Kornél főállatorvos "A gazdasági állatok szapo­rodási biológiája. A mester­séges megtermékenyítés* címmel tart előadást. Az érdeklődők részére 2 fo­rintos belépődíjjal tudnak ho­li'et biztositm, *

Next

/
Thumbnails
Contents