Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-04 / 130. szám
oelmdgyarorszrg Szombat, 1955. június 4. Aláírták a Szovjetunió és Jugoszlávia kormányának közös nyilatkozatát í (Folytoti)s az első oldalról). egyezett, hogy intézkedéseket tesz olyan szerződések megkötése végett, amelyek megoldják az állampolgárság, illetve hazatelepítés kérdését a szerződő felek valamelyikének olyan állampolgáraira vonatkozóan, akik a másik fél területén laknak. Mimi a két kormány egyetért azzal, hogy e szerződéseknek az emberiesség elveinek tiszteletbentartásán. valamint a szobanforgó személyek önkéntességének altalánosan elfogadott elvcin kell alapulniok. A két kormány megállapodott abban is, hogy jogvédelmet biztosit saját területén a másik fél állampolgárai számára, ideértve azt is. hogy az állampolgároknak jogukban áll megtartani azt az állampolgárságot, amellyel a másik szerződő fél területérc érkezésük előtt rendelkeztek. 7. A két kormány, a jelen nyilatkozatban kifejtett békeszerető elvek szellemében, valamint avégett, hogy országaik népei kölcsönösen jobban megismerjék és megértsék egymást, megegyezett, hogy támogatja és megkönynyíti a két ország társadalmi szervezeteinek együttműködését a kapcsolatok megteremtése, a szocialista tapasztalatok kicserélése és a szabad csszmecsere útján. 8. A két kormány megegyezett, hogy a lehető legnagyobb erőfeszítésekkel igyekszik végrehajtani a jelen nyilatkozatban megjelölt feladatokat és határozatokat, a két ország kölcsönös kapcsolatai további fejlesztése céljából, a nemzetközi együttműködés és a világ békéjének megszilárdításáért. Belgrád. 1955. június 3V A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya nevében: N. A. BULGANYIN. a Szovjet Szocialista Köztársasagok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya nevében: J. BROZ TITO, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke Jegyzetek egy ifjú községről III. PILLANATKÉP Ml történt a külpolitikában? A szovjet—jugoszláv tárgyalások nagy nemzetközi visszhangja L| agától értetődően a szovjet és a jugoszláv kormányküldöttség tárgyalásairól kiadott közös kommüniké áll világszerte az érdeklődés középpontjában. Erről írnak a világ nagy lapjai, erről beszélnek legtöbbet nemzetközi politikai körökben. A Pravda jűnius 3-i, tegnapi száma vezércikkben foglalkozik a szovjet—jugoszláv tárgyalások hatalmas jelentőségével. Bevezetőben a Pravda vezércikke megállapítja, hogy a tárgyalások eredményes befejezéséről szóló nyilatkozat kimagasló jelentőségű nemzetközi okmány. „A múltba tűnj az az időszak — folytatja cikke további részében a Pravda —, amikor megromlott a jótuszony a Szovjetunió és Jugoszlávia között. Mindkét fél kifejezésre juttatta, hogy kész határozottan kisöpörni ennek az időszaknak -minden lerakodását és kész kiküszöbölni mindazokat az akadályokat, amelyek gátolják az államközi viszony teljes rendezését és a két ország népei baráti kapcsolatainak fejlődését. A nyilatkozat meggyőzően bizonyítja, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia kormányai a nemzetközi helyzetét és a szovjet— jugoszláv viszonyt érintő minden fontosabb kérdésben megegyeztek, ezzel megteremtették azt a tartós és egészséges alapot, amelyen fejlődni és erősödni fog a két testvéri nép barátsága. Nem kétséges -— írja befejező részében a Pravda cikke —. hogy a szovjet—jugoszláv együttműködés jótékony hatással lesz a nemzetközi helyzetre. Ez az együttműködés előmozdítja az államok közötti bizalom légkörének megteremtését, ezzel elő fogja segíteni a nemzetközi feszültség enyhítését es az egyetemes béke megszilárdítását." lentől inkább közeledik a négyhatalmi értekezlet egyelőre még meg nem határozott — várhatóan azonban július közepére tervezett — időpontja, annál inkább előtér be kerül a német kérdés mielőbbi megoldásának szükségessége. Az m osztrák államszerződés aláírása után nyilvánvalóvá lett, hogy a német egység mielőbbi megvalósításának minden feltétele adva van, ha az egységes Németország — Ausztria példájához hasonlóan — hajlandó semlegességet vállalni. A német közvélemény most már elérkezettnek látja az időt, hogy a nyugatnémet kormányt olyan lépések megtételére kényszerítse, amely lehetővé tenné a német egység megteremtését Diztosító tárgyalások mielőbbi megkezdését. Adenauer kormánya úgy próbálja megmentem helyzetét, hogy egyrészt a revansiszta Wehmaoht mielőbbi felállítására törekszik, másrészt pedig arra, hogy rávegye a nyugati hatalmakat: utasítsanak el minden olyan szovjet javaslatot, amely a német egysége: Németország semlegességének biztosítása mellett tartja megvalósíthatónak. Ezért nyújtotta be Adenauer nagysietve előbb a bonni képviselőház, tegnap pedig a nyugatnémet felsőház elé az új nyugatnémet hadsereg felállításáról szóló törvényjavaslatot. Ezzel a törekvéssel magyarázható a nyugatnémet kancellár június 13-1 washingtoni útja is. Adenauer ezalkalommal találkozni fog Eisenhowerrel,' az Egyesült Államok elnökével és Dulles amerikai külügyminiszterrel is és tárgyalásokat folytat kívülük az angol és francia kormány megbízottaival a négyhatalmi értekedettel kapcsolatos közös álláspont kialakításáról. A z ENSZ leszerelési albizottsága szer* dal, nevvyorki ülésén a nyugati hatalmak megbízottai a leszerelési albizottság üléseinek bizonytalan időre való elhalasztását javasolták, arra hivatkozva, hogy az albizottság következő üléseit össze kell hangolni a négy hatalom kormányfőinek tervbevett értekezletével. A kialakult vita — mint a TASZSZ jelentése megállapítja — bebizonyította, hogy a nyugati hatalmak ki akarnak térni a szovjet javaslat megvitatása elöl és ezért akarják halasztani e javaslatok megvitatását. Megérkezett Szófiába a Jugoszláviában járt szovjet kormányküldöttség három tagja Szófia (BTA). Június 3-án hivatalos baráti látogatásra Szófiába érkezett a szovjet— jugoszláv tárgyalásokon vésztvett szovjet kormányküldöttség három tagja: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és az SZKP Központi Bizottságának első titkára, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese. A repülőtéren Vlko Cservenkov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a bolgár nép nevében melegen üdvözölte a kedves vendégeket. A Szeptember 9. téren rendezett nagygyűlésen több mint százezer ember jelent meg. A nagygyűlést Vlko Cservenkov nyitotta meg, majd N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége nevében szívélyesen üdvözölte a bolgár népet. Fogadás a Szorjelunió belgrádi nagykövetségén Belgrád (TASZSZ). V. A.| Valleov, a Szovjetunió jugoszláviai nagykövete június 2án nagyszabású fogadást rendezett a szovjet kormányküldöttség jugoszláviai tartózkodása alkalmából. A fogadáson megjelent a szovjet kormányküldöttséggel tárgyalt jugoszláv kormányküldöttség valamennyi tagja: Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke vezetésével, valamint a jugoszláv társadalmi, politikai, kulturális élet vezetői. Szovjet részről a fogadáson megjelentek: N. Sz. Hrusc9or, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, az SZKP Központi Bizottságának első titkára vezetésével a szovjet kormányküldöttség tagjai. A vendégek tiszteletére nagy hangversenyt rendez tek, amelyen közreműködtek a szovjet művészet kiváló képviselői — J. Csavdar, a Szovjetunió népművésze. I. Petrov és P. Liszician, az OSZSZSZK népművészei, R. Sztrucskova, A. Lapauri, a Szovjetunió Nagyszínházának balettművészei és a Pjatnickij-kórus tánccsoportja. Elutazóit Belgrádból a Szovjetunió kormányküldöttsége Belgrád (TASZSZ). Júniu 3-án elutazott Belgrádból szovjet kormányküldöttség: N Sz. Hruscsov, a Szovjetuni I-egíélső Tanácsa elnökségének tagja, az SZKP Központi Bi zottságának első titkára ( köldöttség vezetője), N. Á Bulganyin, a Szovjetunió Mi nisztertanácsának elriöke. A. L Mikojan, a Szovjetunió Minisz terlanácsának első elnökhelyet tese, D. T. Sepilov, a Szovjet unió Legfelső Tanácsa nemzeti ségl tanácsa külügyi bizottsá gának elnöke, az SZKP Köz ponti Bizottságának tagja és Pravda főszerkesztője, A. A Gromiko. a Szovjetunió kül ügyminiszterének első helyette se, P. N. Kumikin. a Szovjet unió külkereskedelmi miniszte rének helyettese. A zemuni repülőtéren a szov jet kormányküldöttséget a kö vetkezők búcsúztatták: J. Bro Tito, a Jugoszláv Szövetséf. ü Népköztársaság elnöke, M Pijade, a szövetségi nemzet gyűlés elnöke, E. Kardelj. A Rankovics, Sz. Vukmanovics Tempó, R. Csolakovics, a szö vetségi végrehajtótanács alel nökei, K. Popovics kültigymi niszter. A történeti elmélkedések után — úgy véljük — most már ideje, hogy olvasóinknak legalábbis egy vázlatos képet nyújtsunk át a születő községről, úgy ahogyan ma fest. Dóc közepén — mint illik — a főteret találjuk. Illetőleg a jövendőbeli főteret. Mert ahhoz, hogy ez a mostani homokkal borított térség igazi főtérré váljék, még köröskörül kell építeni házakkal és szét kell róla telepíteni azokat a nyárfacsemetéket, amelyeket a gyorslábú homok megkötésére, a tér végleges rendezéséig itt iskoláztat a község vezetősége. De azért azt se gondoljuk, hogy Dóc község főtere még egészen formátlan valami. Egyik irányból maris egy kiépült utca határolja: a főutca. amely valójában a kövesút betorkolása. A főutcának a térre eső szakaszán nem kisebb fontosságú intézményeket találunk, mint a két kovácsműhelyt, továbbá az autóbuszmegállót. Mert hogy az idők változásának egyik legfontosabb bizonyságáról el ne feledkezzünk: Dúcot már rendszeres autóbuszjárat köti össze Szegeddel. Egyelőre ugyan még csupán hetente háromszor, de már ez is nagy szó, s a külvilággal — főleg a szegedi piaccal — való kapcsolat elsőrendű tényezőjét jelenti. Az egykori majorsági domb irányából a főteret három középület szegélyezi: a tanácsháza, az iskola és a kultúrház. A falu első középületei ezek, de elmondhatjuk, hogy régebbi községeknek is díszére válhatnának. Modern stílusuk, szolid építőanyaguk minden kívánalomnak eleget tesz; s habár az iskola egy tanteremmel kisebb a jelenlegi szükségletnél, a kultúrház minapi fölépülte egy időre ezt a gondot is megoldotta. Mintha e frissen vakolt épületek egész kivitele egy mostoha műit leküzdését akarná példázni: a parkettázott tágas termek csakúgy, mint a csinos berendezés, vagy a széles, üvegfalnak is beillő ablakok. E világos termekben immár összejöhetnek az egykor űzött, megalázott, emberszámba se vett parasztok, gyermekeik pedig magukba szívhatják azt a tudást, amelyet valaha minden mis jognál inkább elvitattak tőlük. Hogy a közintézmények rövid felsorolását befejezzük: a leírt iskolán kívül Dúcnak még két külterületi iskolája van; összesen hét tanerő oktatja a falu 150 főnyi fiatalságát, s dicséretükre legyen mondva, hogy a tanköteleseket egytől-egyig ott találjuk az iskola padjaiban. Tulajdonképpen ez is a tanyai életforma sikeres leküzdését jelzi. Orvosi rendelője még nincs a községnek, de körzeti orvosa, aki hetenként kétszer kijár, van. A kultúrházban szerény méretű könyvtár áll az olvasás kedvelőinek rendelkezésére, akiknek száma egyre szaporodik, főként az ifjúság köréből, de részben azért is, mert az írástudatlanságot az idősebb nemzedék körében is felszámolták. Van továbbá községi óvoda, postahivatal (egyelőre csak amolyan „fiókposta"), földművesszövetkezeti áruda, italbolt, kápolna, no és hogy a gazdasági életről se feledkezzünk meg: egy második és egy harmadik típusú tsz — utóbbi, igaz, a szomszédos Sándorfalvához tartozik. A főtéren és a főutcán kívül Dócnak még 4—5 utcája van; egyik sincs még teljesen beépülve, de már utcaíormájúaknak mondhatók. Eddig 86 ház készült el a faluban, jelenleg épül további öt. Ezekben a házakban 240 ember lakik: körülbelül egy hatoda a község teljes lakosságának, amelynek többsége egyelőre a környező tanyákon él. A beépítetteken kívül még mintegy 50 házhelyet osztottak szét; ezeken eddig nem indult meg az építkezés, • Körülsétálok a fal iban, hogy a községesedés jeleivel közelebbről megismerkedjem. Az első tapasztalaiamelyre szert teszek, hogy ahol ház van, ott kerítés is van. Egyetlen kerítetlen portára sem tudok visszaemlékezni. Legtöbb az alacsony léckerítés, de van olyan udvar és kert, amelyet már drótkerítés vesz körül. A kertek igen szép gondozásnak örvendenek. A házhelyhez tartozó kertecskébe a legtöbben már szőlőt vagy gyümölcsfákat telepítettek, s e löszös homok úgylátszik igen kedvező talaj lehet, mert látni olyan fákat, amelyekről nehéz elhinni, hogy négy-öt éve ültették őket. Egy további észleletem a jószággal kapcsolatos. Nincs olyan udvar, ahol disznót ne hizlalnának, s ha nagyobb jószágot még kevesen tartanak is, nincs olyan 'ház. amelyhez már valami komolyabb gazdasági épületet ne ragasztottak volna. Lassan kezdem felismerni, melyik a típusház és melyik az egyéni. De azért azt ne gondolja valaki, hogy a típusházak mind egyformák. Terv szerint valóban azok, de a kivitelezés és főleg: a továbbépítés már sok egyéni vonással ruházza fel őket. A típusház tudvalevőleg szobából, konyhából, kamrából, és a ház oldalán végighúzódó fedett tornácból áll, amely másfél méter széles és téglaószlopokon nyugszik. Nos, nemigen találni olyan dóci házat, amelyen ezt a tornácot eredeti formájában meghagyták volna. Van, ahol már eredetileg szélesebbre húzatták a tetőt, majd az így kelt tkezett tágasabb térséget befalazták, beüvegezték, s Uymódon nyári konyhát s még egy helyiséget nyertek. Másutt csak egyik felét falozták be. s azt most kamrának használják, ami által az eredeti kamrát lakóhelyiségként hasznosíthatják. Nem győzném fölsorolni az összes változatokat — pedig ez csak egyik, s talán nem is legfőbb eszköze az egyénítésnek. Növeli a különbségeket az a — kétségkívül átmeneti — állapot, hogy a hazak egy része még' nincs bevakolva, azaz betapasztva. mert hiszen főleg vályog volt az építőanyag, csak az alapozás és egyes közfalak készültek téglából. De ahol már az utolsó simítás is megtörtént, ott ismét érvényesül az egyéni ízlés, a színekben, a lépcső és a tornác kiképzésében, nem is szólva az ablakokat ékesítő függönyökről és a házat szegélyező virágágyakról, amelyek — mint lány hajában a szalag — teljessé teszik az öltözetet és az asszonyi szépérzéket dicsérik. Egészben véve a típusházak kellemes benyomást keltenek. Az egyénileg épült házak pedig még egy fokkal tekintélyesebbek is. Zsuptetőt. apró ablakokat sehol nem látni itt — hacsak az udvarok belsejében meghúzódó istállókon nem. Végeredményben Dóc máx- egy jóval modernebb és egészsegesebb falu képét nyújtja, mint a környékbeli községek. Ahogy így bejárom a falut, észreveszem, hogy rajtam kívül még' valaki látogatja a házakat. Rövidesen kiderül, hogy vetélytársam: a faluvillamosítás embere, aie a villanyvilágítás beszerelő* séről tárgyal a falu lakosaival. Csakugyan, a villany! A tanácsnál már említették is, hogy most kezdődik a vezetékek beszerelése, a hálózat bekötését pedig őszre várják. Október elejére remélik, hogy kigyulladnak a lámpák. Nyomában vagyok emberünknek, s mindenütt, ahol már ott járt előttem, megkérdezem, beszereltetik-e az áramot? Ilymódon még egy fontos tapasztalatra teszek szert: nem találok házat, ahol a villany bevezetésére ne készülnénekIlyen vagy olyan módon, de mindenképpen összehozzák azt a 800—1000 forintot, amibe a beszereltetés kerül. Sőt, a falu népe még önkéntes munkával is hozzájárul az oszlopok felállításához, hogy ezzel is csökkentse a költségeket. Mindezek alapján számíthatnak rá. hogy október elejére ismét változik a falu képe: a hosszú őszi-téli esték sötétjét áttörve kigyúlnak a fények, s ezzel a kultúra és a közösségi élet fejlődése új ösztönzést kap Dóc községben. (Folytatjuk.) Kende Péter Holnap délelőtt rendezik az épíiők vidám műsorái Az Építők Ünnepén a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt zenés,, vidám műsort holnap, vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel rendezik meg az újszegedi szabadtéri színpadon. A műsorban fellépnek: Iván Margit, Sugár Mihály, Szabady István, Kovács Gyula, Dómján Edit, Lakky József, Komlóssy Erzsi, Káldor Jenő, Mezey Károly és Lehóczky Zsuzsa, a szegedi Nemzeti Színház művészei. Zongorán kísér: Biró Attila. Rendező: Kakuszi Imre. Közreműködik a Juhász Gyula Kultúrház szimfonikus zenekara Markó Leó vezénylésével. A rendezőség igen változatosan állította össze a műsort a legnépszerűbb operákból (Pillangókisasszony, Traviata, Trubadur, Bánk bán) és operettekbő! (Szabadszét, Csárdáskirálynő, Szép Juhászné, Állami Áruház), valamint kedvelt dalokból (La paloma stb.) és ezenkívül kedvelt balettszámokból, mint a Traviata spanyol tánca és a Trubadur cigánytánca. Tréfás jelenetek es egyéb vidám számok teszik még teljesebbé a műsort, amelyet természetesen nemcsak az építőipari dolgozók, hanem a város minden dolgozója megtekinthet. Jegyek még korlátoltan kaphatók 4, 6 és 8 forintos árban a színház pénztáránál, valámint az Építőipari Szakszervezet területi bizottságán (Tolbuchin sugárút 14.). Az esetleg fennmaradó jegyeket a helyszínen árusítják az előadás előtt egy fél órával. Június 7-ig lehet jelentkezni a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiára A mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez egyre több jól képzett szakemberre van szükség, akik alapos elméleti tudással és sokoldalú szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Az Akadémiára történt jelentkezések száma mindennek felismerését bizonyltja. A nagy érdeklődésre való tekintettel a jelentkezés határidejét június 7-ig meghoszszabbították. A nappali tagozatra jelentkezők felvételi vizsgái június végén és július elején lesznek. Felvételre azok is jelentkezhetnek, akik az előző években végezték el a középiskolát. A levelező tagozatra a jelentkezési határidő június 30. a felvételi vizsgák ezen a tagozaton már folynak. A felvételi vizsga mindkét tagozaton matematikából és kémiából írásbeli és szóbeli, a munkahelyeken és a középiskoláknál kapható tájékoztató alapján. Az Akadémián a tanulmányi idő 3, a levelező tagozaton 4 év. A jelentkezés „Jelentkezési lapon- történik. A nappali tagozatra a jelentkezési lapot a középiskola igazgatója, abban az esetben, ha 3 évnél előbb végezték el a jelentkezők a középiskolát, a munkahely vezetője adja. A levelező tagozatra azok jelentkezhetnek, akik két éves mezőgazdasági gyaKorlattal és középiskolai végzettséggel rendelkeznek.