Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-04 / 130. szám

oelmdgyarorszrg Szombat, 1955. június 4. Aláírták a Szovjetunió és Jugoszlávia kormányának közös nyilatkozatát í (Folytoti)s az első oldalról). egyezett, hogy intézkedéseket tesz olyan szerződések meg­kötése végett, amelyek meg­oldják az állampolgárság, il­letve hazatelepítés kérdését a szerződő felek valamelyiké­nek olyan állampolgáraira vonatkozóan, akik a másik fél területén laknak. Mimi a két kormány egyetért azzal, hogy e szerződéseknek az em­beriesség elveinek tisztelet­bentartásán. valamint a szo­banforgó személyek önkén­tességének altalánosan elfo­gadott elvcin kell alapulniok. A két kormány megállapo­dott abban is, hogy jogvédel­met biztosit saját területén a másik fél állampolgárai szá­mára, ideértve azt is. hogy az állampolgároknak jogukban áll megtartani azt az állam­polgárságot, amellyel a má­sik szerződő fél területérc érkezésük előtt rendelkeztek. 7. A két kormány, a jelen nyilatkozatban kifejtett bé­keszerető elvek szellemében, valamint avégett, hogy or­szágaik népei kölcsönösen jobban megismerjék és meg­értsék egymást, megegyezett, hogy támogatja és megköny­nyíti a két ország társadalmi szervezeteinek együttműkö­dését a kapcsolatok megte­remtése, a szocialista tapasz­talatok kicserélése és a sza­bad csszmecsere útján. 8. A két kormány meg­egyezett, hogy a lehető leg­nagyobb erőfeszítésekkel igyekszik végrehajtani a je­len nyilatkozatban megjelölt feladatokat és határozatokat, a két ország kölcsönös kap­csolatai további fejlesztése céljából, a nemzetközi együtt­működés és a világ békéjé­nek megszilárdításáért. Belgrád. 1955. június 3V A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­gének kormánya nevében: N. A. BULGANYIN. a Szovjet Szocialista Köztársasagok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya nevében: J. BROZ TITO, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke Jegyzetek egy ifjú községről III. PILLANATKÉP Ml történt a külpolitikában? A szovjet—jugoszláv tárgyalások nagy nemzetközi visszhangja L| agától értetődően a szovjet és a ju­goszláv kormányküldöttség tárgya­lásairól kiadott közös kommüniké áll vi­lágszerte az érdeklődés középpontjában. Er­ről írnak a világ nagy lapjai, erről beszél­nek legtöbbet nemzetközi politikai kö­rökben. A Pravda jűnius 3-i, tegnapi száma vezércikkben foglalkozik a szovjet—jugo­szláv tárgyalások hatalmas jelentőségével. Bevezetőben a Pravda vezércikke megálla­pítja, hogy a tárgyalások eredményes befe­jezéséről szóló nyilatkozat kimagasló jelen­tőségű nemzetközi okmány. „A múltba tűnj az az időszak — folytatja cikke to­vábbi részében a Pravda —, amikor meg­romlott a jótuszony a Szovjetunió és Jugo­szlávia között. Mindkét fél kifejezésre jut­tatta, hogy kész határozottan kisöpörni en­nek az időszaknak -minden lerakodását és kész kiküszöbölni mindazokat az akadályo­kat, amelyek gátolják az államközi viszony teljes rendezését és a két ország népei ba­ráti kapcsolatainak fejlődését. A nyilatkozat meggyőzően bizonyítja, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia kormá­nyai a nemzetközi helyzetét és a szovjet— jugoszláv viszonyt érintő minden fontosabb kérdésben megegyeztek, ezzel megteremtet­ték azt a tartós és egészséges alapot, ame­lyen fejlődni és erősödni fog a két testvéri nép barátsága. Nem kétséges -— írja befejező részében a Pravda cikke —. hogy a szovjet—jugo­szláv együttműködés jótékony hatással lesz a nemzetközi helyzetre. Ez az együttműkö­dés előmozdítja az államok közötti bizalom légkörének megteremtését, ezzel elő fogja segíteni a nemzetközi feszültség enyhítését es az egyetemes béke megszilárdítását." lentől inkább közeledik a négyha­talmi értekezlet egyelőre még meg nem határozott — várhatóan azonban jú­lius közepére tervezett — időpontja, annál inkább előtér be kerül a német kérdés mi­előbbi megoldásának szükségessége. Az m osztrák államszerződés aláírása után nyil­vánvalóvá lett, hogy a német egység mi­előbbi megvalósításának minden feltétele adva van, ha az egységes Németország — Ausztria példájához hasonlóan — hajlandó semlegességet vállalni. A német közvéle­mény most már elérkezettnek látja az időt, hogy a nyugatnémet kormányt olyan lépé­sek megtételére kényszerítse, amely lehe­tővé tenné a német egység megteremtését Diztosító tárgyalások mielőbbi megkezdé­sét. Adenauer kormánya úgy próbálja meg­mentem helyzetét, hogy egyrészt a revan­siszta Wehmaoht mielőbbi felállítására tö­rekszik, másrészt pedig arra, hogy rávegye a nyugati hatalmakat: utasítsanak el min­den olyan szovjet javaslatot, amely a né­met egysége: Németország semlegességé­nek biztosítása mellett tartja megvalósítha­tónak. Ezért nyújtotta be Adenauer nagy­sietve előbb a bonni képviselőház, tegnap pedig a nyugatnémet felsőház elé az új nyugatnémet hadsereg felállításáról szóló törvényjavaslatot. Ezzel a törekvéssel ma­gyarázható a nyugatnémet kancellár június 13-1 washingtoni útja is. Adenauer ezalka­lommal találkozni fog Eisenhowerrel,' az Egyesült Államok elnökével és Dulles ame­rikai külügyminiszterrel is és tárgyaláso­kat folytat kívülük az angol és francia kor­mány megbízottaival a négyhatalmi érte­kedettel kapcsolatos közös álláspont kiala­kításáról. A z ENSZ leszerelési albizottsága szer­* dal, nevvyorki ülésén a nyugati ha­talmak megbízottai a leszerelési albizottság üléseinek bizonytalan időre való elhalasztá­sát javasolták, arra hivatkozva, hogy az albizottság következő üléseit össze kell han­golni a négy hatalom kormányfőinek terv­bevett értekezletével. A kialakult vita — mint a TASZSZ je­lentése megállapítja — bebizonyította, hogy a nyugati hatalmak ki akarnak térni a szovjet javaslat megvitatása elöl és ezért akarják halasztani e javaslatok megvi­tatását. Megérkezett Szófiába a Jugoszláviában járt szovjet kormányküldöttség három tagja Szófia (BTA). Június 3-án hivatalos baráti látogatásra Szófiába érkezett a szovjet— jugoszláv tárgyalásokon vésztvett szovjet kormány­küldöttség három tagja: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek tagja és az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és A. I. Miko­jan, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának első elnökhelyet­tese. A repülőtéren Vlko Cser­venkov, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nöke, a bolgár nép nevében melegen üdvözölte a kedves vendégeket. A Szeptember 9. téren ren­dezett nagygyűlésen több mint százezer ember jelent meg. A nagygyűlést Vlko Cservenkov nyitotta meg, majd N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége nevében szívélyesen üdvözölte a bol­gár népet. Fogadás a Szorjelunió belgrádi nagykövetségén Belgrád (TASZSZ). V. A.| Valleov, a Szovjetunió jugo­szláviai nagykövete június 2­án nagyszabású fogadást ren­dezett a szovjet kormány­küldöttség jugoszláviai tar­tózkodása alkalmából. A fogadáson megjelent a szovjet kormányküldöttséggel tárgyalt jugoszláv kormány­küldöttség valamennyi tagja: Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke vezetésével, valamint a jugoszláv társadalmi, poli­tikai, kulturális élet vezetői. Szovjet részről a fogadáson megjelentek: N. Sz. Hrus­c9or, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára vezetésé­vel a szovjet kormánykül­döttség tagjai. A vendégek tiszteletére nagy hangversenyt rendez tek, amelyen közreműködtek a szovjet művészet kiváló képviselői — J. Csavdar, a Szovjetunió népművésze. I. Petrov és P. Liszician, az OSZSZSZK népművészei, R. Sztrucskova, A. Lapauri, a Szovjetunió Nagyszínházának balettművészei és a Pjatnic­kij-kórus tánccsoportja. Elutazóit Belgrádból a Szovjetunió kormányküldöttsége Belgrád (TASZSZ). Júniu 3-án elutazott Belgrádból szovjet kormányküldöttség: N Sz. Hruscsov, a Szovjetuni I-egíélső Tanácsa elnökségének tagja, az SZKP Központi Bi zottságának első titkára ( köldöttség vezetője), N. Á Bulganyin, a Szovjetunió Mi nisztertanácsának elriöke. A. L Mikojan, a Szovjetunió Minisz terlanácsának első elnökhelyet tese, D. T. Sepilov, a Szovjet unió Legfelső Tanácsa nemzeti ségl tanácsa külügyi bizottsá gának elnöke, az SZKP Köz ponti Bizottságának tagja és Pravda főszerkesztője, A. A Gromiko. a Szovjetunió kül ügyminiszterének első helyette se, P. N. Kumikin. a Szovjet unió külkereskedelmi miniszte rének helyettese. A zemuni repülőtéren a szov jet kormányküldöttséget a kö vetkezők búcsúztatták: J. Bro Tito, a Jugoszláv Szövetséf. ü Népköztársaság elnöke, M Pijade, a szövetségi nemzet gyűlés elnöke, E. Kardelj. A Rankovics, Sz. Vukmanovics Tempó, R. Csolakovics, a szö vetségi végrehajtótanács alel nökei, K. Popovics kültigymi niszter. A történeti elmélkedé­sek után — úgy véljük — most már ideje, hogy olvasó­inknak legalábbis egy vázla­tos képet nyújtsunk át a szü­lető községről, úgy ahogyan ma fest. Dóc közepén — mint illik — a főteret találjuk. Illető­leg a jövendőbeli főteret. Mert ahhoz, hogy ez a mos­tani homokkal borított térség igazi főtérré váljék, még kö­röskörül kell építeni házak­kal és szét kell róla telepí­teni azokat a nyárfacsemeté­ket, amelyeket a gyorslábú homok megkötésére, a tér végleges rendezéséig itt isko­láztat a község vezetősége. De azért azt se gondoljuk, hogy Dóc község főtere még egészen formátlan valami. Egyik irányból maris egy ki­épült utca határolja: a fő­utca. amely valójában a kö­vesút betorkolása. A főutcá­nak a térre eső szakaszán nem kisebb fontosságú intéz­ményeket találunk, mint a két kovácsműhelyt, továbbá az autóbuszmegállót. Mert hogy az idők változásának egyik legfontosabb bizonysá­gáról el ne feledkezzünk: Dú­cot már rendszeres autóbusz­járat köti össze Szegeddel. Egyelőre ugyan még csupán hetente háromszor, de már ez is nagy szó, s a külvilággal — főleg a szegedi piaccal — való kapcsolat elsőrendű té­nyezőjét jelenti. Az egykori majorsági domb irányából a főteret há­rom középület szegélyezi: a tanácsháza, az iskola és a kultúrház. A falu első köz­épületei ezek, de elmondhat­juk, hogy régebbi községek­nek is díszére válhatnának. Modern stílusuk, szolid épí­tőanyaguk minden kívána­lomnak eleget tesz; s habár az iskola egy tanteremmel ki­sebb a jelenlegi szükséglet­nél, a kultúrház minapi föl­épülte egy időre ezt a gondot is megoldotta. Mintha e fris­sen vakolt épületek egész ki­vitele egy mostoha műit le­küzdését akarná példázni: a parkettázott tágas termek csakúgy, mint a csinos be­rendezés, vagy a széles, üveg­falnak is beillő ablakok. E világos termekben immár összejöhetnek az egykor űzött, megalázott, ember­számba se vett parasztok, gyermekeik pedig magukba szívhatják azt a tudást, ame­lyet valaha minden mis jog­nál inkább elvitattak tőlük. Hogy a közintézmények rö­vid felsorolását befejezzük: a leírt iskolán kívül Dúcnak még két külterületi iskolája van; összesen hét tanerő ok­tatja a falu 150 főnyi fiatal­ságát, s dicséretükre legyen mondva, hogy a tankötelese­ket egytől-egyig ott találjuk az iskola padjaiban. Tulaj­donképpen ez is a tanyai élet­forma sikeres leküzdését jel­zi. Orvosi rendelője még nincs a községnek, de kör­zeti orvosa, aki hetenként kétszer kijár, van. A kultúr­házban szerény méretű könyvtár áll az olvasás ked­velőinek rendelkezésére, akiknek száma egyre szapo­rodik, főként az ifjúság kö­réből, de részben azért is, mert az írástudatlanságot az idősebb nemzedék kö­rében is felszámolták. Van továbbá községi óvoda, postahivatal (egyelőre csak amolyan „fiókposta"), föld­művesszövetkezeti áruda, italbolt, kápolna, no és hogy a gazdasági életről se feled­kezzünk meg: egy második és egy harmadik típusú tsz — utóbbi, igaz, a szomszédos Sándorfalvához tartozik. A főtéren és a főutcán kí­vül Dócnak még 4—5 utcája van; egyik sincs még teljesen beépülve, de már utcaíormá­júaknak mondhatók. Eddig 86 ház készült el a faluban, jelenleg épül további öt. Ezekben a házakban 240 em­ber lakik: körülbelül egy ha­toda a község teljes lakossá­gának, amelynek többsége egyelőre a környező tanyá­kon él. A beépítetteken kívül még mintegy 50 házhelyet osztottak szét; ezeken eddig nem indult meg az építke­zés, • Körülsétálok a fal i­ban, hogy a községesedés je­leivel közelebbről megismer­kedjem. Az első tapasztalai­amelyre szert teszek, hogy ahol ház van, ott kerítés is van. Egyetlen kerítetlen por­tára sem tudok visszaemlé­kezni. Legtöbb az alacsony léckerítés, de van olyan ud­var és kert, amelyet már drótkerítés vesz körül. A ker­tek igen szép gondozásnak örvendenek. A házhelyhez tartozó kertecskébe a legtöb­ben már szőlőt vagy gyü­mölcsfákat telepítettek, s e löszös homok úgylátszik igen kedvező talaj lehet, mert látni olyan fákat, amelyekről ne­héz elhinni, hogy négy-öt éve ültették őket. Egy to­vábbi észleletem a jószággal kapcsolatos. Nincs olyan ud­var, ahol disznót ne hizlalná­nak, s ha nagyobb jószágot még kevesen tartanak is, nincs olyan 'ház. amelyhez már valami komolyabb gaz­dasági épületet ne ragasztot­tak volna. Lassan kezdem felismerni, melyik a típusház és melyik az egyéni. De azért azt ne gondolja valaki, hogy a típus­házak mind egyformák. Terv szerint valóban azok, de a ki­vitelezés és főleg: a tovább­építés már sok egyéni vonás­sal ruházza fel őket. A típus­ház tudvalevőleg szobából, konyhából, kamrából, és a ház oldalán végighúzódó fe­dett tornácból áll, amely másfél méter széles és tégla­ószlopokon nyugszik. Nos, nemigen találni olyan dóci házat, amelyen ezt a tornácot eredeti formájában meg­hagyták volna. Van, ahol már eredetileg szélesebbre húzat­ták a tetőt, majd az így ke­lt tkezett tágasabb térséget befalazták, beüvegezték, s Uymódon nyári konyhát s még egy helyiséget nyertek. Másutt csak egyik felét fa­lozták be. s azt most kamrá­nak használják, ami által az eredeti kamrát lakóhelyiség­ként hasznosíthatják. Nem győzném fölso­rolni az összes változatokat — pedig ez csak egyik, s ta­lán nem is legfőbb eszköze az egyénítésnek. Növeli a különbségeket az a — kétség­kívül átmeneti — állapot, hogy a hazak egy része még' nincs bevakolva, azaz beta­pasztva. mert hiszen főleg vályog volt az építőanyag, csak az alapozás és egyes közfalak készültek téglából. De ahol már az utolsó simí­tás is megtörtént, ott ismét érvényesül az egyéni ízlés, a színekben, a lépcső és a tor­nác kiképzésében, nem is szólva az ablakokat ékesítő függönyökről és a házat sze­gélyező virágágyakról, ame­lyek — mint lány hajában a szalag — teljessé teszik az öl­tözetet és az asszonyi szépér­zéket dicsérik. Egészben véve a típusházak kellemes benyo­mást keltenek. Az egyénileg épült házak pedig még egy fokkal tekintélyesebbek is. Zsuptetőt. apró ablakokat se­hol nem látni itt — hacsak az udvarok belsejében meghú­zódó istállókon nem. Vég­eredményben Dóc máx- egy jóval modernebb és egészse­gesebb falu képét nyújtja, mint a környékbeli községek. Ahogy így bejárom a fa­lut, észreveszem, hogy raj­tam kívül még' valaki láto­gatja a házakat. Rövidesen kiderül, hogy vetélytársam: a faluvillamosítás embere, aie a villanyvilágítás beszerelő* séről tárgyal a falu lakosai­val. Csakugyan, a villany! A tanácsnál már említették is, hogy most kezdődik a vezeté­kek beszerelése, a hálózat be­kötését pedig őszre várják. Október elejére remélik, hogy kigyulladnak a lámpák. Nyo­mában vagyok emberünknek, s mindenütt, ahol már ott járt előttem, megkérdezem, beszereltetik-e az áramot? Ilymódon még egy fontos ta­pasztalatra teszek szert: nem találok házat, ahol a villany bevezetésére ne készülnének­Ilyen vagy olyan módon, de mindenképpen összehozzák azt a 800—1000 forintot, ami­be a beszereltetés kerül. Sőt, a falu népe még önkéntes munkával is hozzájárul az oszlopok felállításához, hogy ezzel is csökkentse a költsé­geket. Mindezek alapján szá­míthatnak rá. hogy október elejére ismét változik a falu képe: a hosszú őszi-téli es­ték sötétjét áttörve kigyúl­nak a fények, s ezzel a kul­túra és a közösségi élet fej­lődése új ösztönzést kap Dóc községben. (Folytatjuk.) Kende Péter Holnap délelőtt rendezik az épíiők vidám műsorái Az Építők Ünnepén a kedve­zőtlen időjárás miatt elmaradt zenés,, vidám műsort holnap, vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel rendezik meg az új­szegedi szabadtéri színpadon. A műsorban fellépnek: Iván Mar­git, Sugár Mihály, Szabady István, Kovács Gyula, Dómján Edit, Lakky József, Komlóssy Erzsi, Káldor Jenő, Mezey Ká­roly és Lehóczky Zsuzsa, a szegedi Nemzeti Színház mű­vészei. Zongorán kísér: Biró Attila. Rendező: Kakuszi Imre. Közreműködik a Juhász Gyula Kultúrház szimfonikus zene­kara Markó Leó vezénylésével. A rendezőség igen változato­san állította össze a műsort a legnépszerűbb operákból (Pil­langókisasszony, Traviata, Tru­badur, Bánk bán) és operettek­bő! (Szabadszét, Csárdáski­rálynő, Szép Juhászné, Állami Áruház), valamint kedvelt da­lokból (La paloma stb.) és ezenkívül kedvelt balettszámok­ból, mint a Traviata spanyol tánca és a Trubadur cigány­tánca. Tréfás jelenetek es egyéb vidám számok teszik még teljesebbé a műsort, ame­lyet természetesen nemcsak az építőipari dolgozók, hanem a város minden dolgozója megte­kinthet. Jegyek még korlátoltan kaphatók 4, 6 és 8 forintos ár­ban a színház pénztáránál, va­lámint az Építőipari Szakszer­vezet területi bizottságán (Tol­buchin sugárút 14.). Az eset­leg fennmaradó jegyeket a hely­színen árusítják az előadás előtt egy fél órával. Június 7-ig lehet jelentkezni a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiára A mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez egyre több jól képzett szakemberre van szükség, akik alapos elméleti tudással és sokoldalú szak­mai gyakorlattal rendelkez­nek. Az Akadémiára történt jelentkezések száma minden­nek felismerését bizonyltja. A nagy érdeklődésre való te­kintettel a jelentkezés határ­idejét június 7-ig meghosz­szabbították. A nappali tago­zatra jelentkezők felvételi vizsgái június végén és július elején lesznek. Felvételre azok is jelentkezhetnek, akik az előző években végezték el a középiskolát. A levelező ta­gozatra a jelentkezési határ­idő június 30. a felvételi vizs­gák ezen a tagozaton már folynak. A felvételi vizsga mindkét tagozaton matema­tikából és kémiából írásbeli és szóbeli, a munkahelyeken és a középiskoláknál kapható tájékoztató alapján. Az Akadémián a tanulmá­nyi idő 3, a levelező tagoza­ton 4 év. A jelentkezés „Jelentkezési lapon- történik. A nappali tagozatra a jelentkezési la­pot a középiskola igazgatója, abban az esetben, ha 3 évnél előbb végezték el a jelentke­zők a középiskolát, a munka­hely vezetője adja. A levelező tagozatra azok jelentkezhetnek, akik két éves mezőgazdasági gya­Korlattal és középiskolai végzettséggel rendelkeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents