Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-04 / 130. szám

Szombat. 1955. június 4. OELMttGYüRQRSZac A Szenlgj örgyi-ügy a Szállodaé§ Vendéglátó Vállalatnál Hónapokkal ezelőtt az egyik kora tavaszi nap hideg délelőttjén ketten tárgyaltak a Szálloda- és Vendéglátó Vállalat Kölcsey utcai épületének igazgatói irodájában: Gunda Miklós, a vállalat főkönyvelője és Solti Antal, az igazgató. A beszélgetés hosszúra nyúlt, az :gazgató érezte, hogy Gund még tartogat a számára valami fontosat — s jól érezte, mert a főkönyvelő, ha nehezen is, a beszélgetés végén csak kibökte: — Ne érts félre igazgató elvtárs, de tudod ... Szóval én azt hiszem ... nekem az a véleményem, ha te bizalmadba fogadnád Szentgyörgyit, olyan jó embered lenne, hogy neked arról fogalmad sincs ... Szóval ne érts félre, de én ezt határozottan tudnám javasolj igazgató elvtársam ... Solti Antal elgondolkozott. De nem azon, hogy „bizalmába fogadja-e" Szentgyörgyi Károlyt, a vállalat karbantartó részlegének vezetőjét. Egészen máson járt az esze az igazgatónak. Hetekkel e beszélgetés után, egészen pontosan április 30rán, kora délután Szentgyörgyi Károly berohant a vállalat könyvelési részlegéhez. A feleségét kereste, aki az elszámoltatóban adminisztrátorként dolgozik. — Megint felmondanak — mondta neki. De ne ijedj meg. Pofonok fognak itt ezért elcsattanni! De nemcsak pofonok — vér folyik majd itt! Az utolsó szavakat már kiabálta. Mi történt itt? Miért ajánlotta a főkönyvelő az igazgatónak, hogy „fogadja bizalmába" az egyébként is vezető állásban lévő Szentgyörgyit, miért akarták aztán később elbocsátani, s főképpen: kinek a vérét akarta ő látni, s miért? Kezdjük sorjában, talán az zal, hogyan került Szentgyör gvi a vállalathoz. Mór a fölvétel sem volt szabályos. \ yállalatvezet és a személyzeti osztály veze tője éppen szabadságon volt ak kor, a főkönyvelő alkalmazta ő — később a feleségét is — a vállalatnál. Amikor azután a vállalat akkori vezetője vissza tért szabadságáról, természete sen első dolga volt megvizsgál ni, kicsoda is Szentgyörgyi Ká roly, akit időközben vezető ál lásba helyeztek. Sok minden kiderült így, s az igazgató a té nyek alapján nem tartotta al kalmasnak arra, hogy olyan fon tos helyen, vezető állásban dol gozzék a vállalatnál. Fölmon dott neki, de a szakszervezet egyeztető bizottság nem adot igazat a vállalat vezetőjének, s Szentgyörgyit visszavették Hosszú huza-vona kezdődőit meg ezzel, de a szakszervezeti egyeztető bizottság mindig a vállalatot marasztalta el. Kinek volt itt igaza? Mindenekelőtt: mi de rült ki Szentgyörgyiről? Töb homályos és zavaros ügy. Pél dául: 1947-ben, mint az egyik azóta már megszüntetett szegedi középiskolás kollégium igazgatója sikkasztott és több visszaélést követett el. Több alkalmazott fizetését rendszeresen ö vette fel, nevüket 5 hamisította alá a fizetési jegy zékre, s az illetményeknek csak egy részét adta át nekik. Azu tán: a tanulóktól karbantartás címén vett fel bizonyos összegeket, de ezeket nem könyvelte el. Egy asztalossal olyan nyugtákat is aláíratott, amelyekért az nem végzett semmiféle munkát. Szentgyörgyit ezért le is tartóztatták de később amneszi át kapott. Mielőtt a Szálloda és Vendéglátót Vállalathoz ke rült, az Erőműnél dolgozott Olt is visszaélt beosztásával. A v • Halaitól elküldött ajánlott le v:leket, mint express-ajánlot ülJeményeket könyvelte el, s a különbözetet saját • céljaira fordította. Az ügyet a vállalaton belül intézték el. Három éve őrzöm a gabonabegyűjtési vándorzászlót, az idén is az enyém marad torgatni. Mi azonban úgy hisz-ljük: Szentgyörgyi nyiltan vér-. Megrecseg a szúette kanapé, szűk: nem kár. Nem az, mert ontással fenyegetödzött! A má-' a rajta pihenő fiatal házigazda sik tanulság az, hogy fokoznunk álmos szemeit dörzsölgetve fel ezek az adatok és tények feltét lenül alkalmat adnak bizonyos jogos bizalmatlanságra. Iga zolta-e ezt a bizalmatlanságot Szentgyörgyi későbbi magatartása? kell éberségünket. Gunda és Szentgyörgyi ellenséges tevékenységének az adott lehetősé get, hogy a mi elvtársaink — elsősorban a szakszervezeti Először is tény, hogy szak- egyeztető bizottságnál — nem mai munkáját nem látta el be csiiletesen. A karbantartó részleg vezetője volt, s az lett volna egyik feladata, hogy a nyilvántartást helyesen vezesse. Ehelyett a felhasznált anyagok nyilvántartását főlületesen, ellenőrizhetetlenül készítette el. Az egyik könyvbe csak a felhasznált anyagok mennyiségét könyvelte, a másik könyvben meg csak azok forintértékét. A kettőt nem egyeztette, s most senki sem tudja ellenőrizni, hogyan is történt az anyagok felhasználása, a beírt forint-értéknek megfelel-e a felhasznált anyagok mennyisége. Hónapokig tartó munkával kell majd ezt rendbehozni. D* ez csak egyik része a dolognak. Az a tény, hogy Gunda íőkönyvezető — egyébként volt hivatásos horthysta főhadnagy — szabálytalanul, anélkül vette fel a vállalathoz Szentgyörgyit, hogy az igazgató voltak eléggé éberek. Meg kell szívlelnünk a tanulságokat. (- s ezeke - o) „Beadjuk a vasat — megyünk a moziba" Még nem érkezett részletes jelentés a MÉH átvevőtelepekről, hogy a szegedi fiatalok hány mozijegyet kaptak a hét folyamán az öszszegyűjtött és beadott hulladékvasért, de az eddigi adatok szerint máris elmondhatjuk: «telt ház- lesz vasárnap délelőtt a Fáklya Moziban. Tegnap is az l-es átvevőhelyen Papp Ferenc, a Radnóti Gimnázium I. osztályos tanulója négy mozijegyre szóló utalványért adott be vasat. Három kiló azonban hiányzott a 40 kilóból. Gyorsan ela" személyzeti osztály vezetője fösszegyűjtötte azt^a tudta volna, kicsoda is tulajdonképpen — és az a másily később megtörtént dolog, hogy a főkönyvelő Solti igazgató bizalmába ajánlotta Szentgyörgvit, bizonyítja: ketten valamiféle „akcióegységre" léptek. S ez így is volt. Közős tevékeny 3 kilót is, hogy mind a hár rom testvérjét elvihesse holnap a moziba A Balatoni Hajózási Vállalat DlSZ-fiataljai is több mozijegyre való hulladékvasat adnak be. Holnap délelőtt fél 10-kor tehát — ahol meglepetés .... i i „ - i várja a fiatalokat — a lelkes légük sokszor okozott zavart vas^űjtök a ^^ 10 kiló vasért megnézik az -Én és a Mindennek alapján — nyilvánvalóan helyesen — a vállalat vezetősége úgy gondolta hogy Szentgyörgyi alkalmatlan vezető állás betöltésére. De a szakszervezeti egyeztető bizottság formális indokok alapján többször megváltoztatta a Szenigyörgyi elbocsátására vonV.koió ::''.ézl<edést. \i\ mi. adhatná valaki: ezek r ' d-v'gok, kár ezeket felhány. a vállalat munkájában. A vállalat például sokszor kap terven felül vásárlásokra keretet (sör, vaj stb.), ehhez persze hitelt kell kérni időben. Ez Gunda dolga lett volna és Szentgyörgyinek is közre kel lett volna ebben működnie. Ok azonban a hite! idejében való megkérését elmulasztották, ső — bár tudták, hogy erről ninc szó —• a felettes hatóságoknak ázt jelentettékTTiogy' a"vállalat szabálytalanul vásárolt. Nera! kell bizonygatni, hogy zavaró kat okozott ez a munkában. Egyébként is mestere vol Szentgyörgvi annak, hogyan keltsen ellentéteket a vállalat nál. Jegyzeteket készített a dol gozók munkájáról, kutatta a hibákat, s azokat fel is írogatta Többször kijelentette: — Van énnekem egy kis fü zetem, amelyikben elég anya van ahhoz, hogy sok embert le buktassak.,. A hibákról azonban mélységesen hallgatott. Senkinek nem mondta, hogy javítson munká ján. Nem is ez volt a célja, hjt nem az, hogy zavart és nyugtalanságot keltsen a vállalat-i nál. Ijesztgette, fenyegette az embereket. A vállalat párttitkárának, Zsigmond Lajos elvtársnak egy alkalommal például azt mondta, vele ne foglalkozzanak a taggyűléseken, ne bírálja a párttitkár az ő munkáját, mert azért még „megüti a bokáját". Grosszer Sándornénak, amikor folyt a racionalizálás a vállalatnál, „bizalmasan" megsúgta, hogy a következő racionalizált ő, mármint Groszszerné lesz, bizalmas forrásból tudja ezt, sőt azt is tudja, hogy Grosszernét még a pártból is ki fogják zárni. Ez természetesen hazugság volt. Grosszerné ma is a vállalatnál dolgozik és persze a pártból sem zárták ki. Ezekután világos, mi is tőrtént itt. Gunda "az akkori főkönyvelő, és Szentgyörgyi Károly, felesége egyébként egy volt horthysta őrnagy lánya — akiket azóta már elküldtek * vállalattól — ellenséges tevékenységet folytattak. Zavarokat okoztak a munkában, nyugtalanságot keltettek a dolgozók között, a vállalat vezetőit le akarták „buktatni". Szentgyörgyi végülis amikor észrevette, hogy kártevő tevékenységét felismerik, eljutott az életveszélyes fenyegetésig — megmutatva ezzel igazi arcát. Mi a tanulsága ennek az ügynek? Lagalább kát tanulságról kell beszélnünk. 'Az egyik az, hogy az ellenség nem nyugszik. Zavart kelt, ellentéteket szít, bonyodalmakat csinál a gazdasági munkában. Ne feled-: nagyapám- című színes Oj magyar filmet. Jó szórakozást kívánunk. könyököl, s a vekkerre pillant. Vékony, de kemény csontjait megropogtatja, nyújtózik egyet és nyugalommal kimondja: — Menni kell! Az önparancs után hamar felkászálódik Gyurkó József, s a hiányosan berendezett új lakásban kalapja után néz. Ilyenkor így szokott ez lenni, az új lakóhelyen eleinte tájékozatlan az ember. De hamar előkerül a kalap és néhány perc múlva már a szegedi úton karikázik a gazda néhány holdacskája felé, amely a község határában büszkén mutogatja gyönyörű növénytakaróját a járókelőknek. Szép termést ígér. Gyurkó József maga mesélte — nem dicsekvésből, hanem, mert szóbakerült —, hogy rozsteriiletóröl tO mázsás termést vér az idén, 300 négyszögöl árpaterületéről pedig öl-hat mázsát. Valóban szép remények. Hiszen az árpa eszerint katasztrális holdanként mintegy 25—30 mázsával biztat. A kukoricával megjárta egy kicsit: fagykára volt, de szerencsére a kár nem veszélyes. Ugyanis a kukoricát még az első kapálás előtt csapta meg a hideg, s mivel a szokottnál is sűrűbben vetette az idén, a kapáláskor minden bokorban meg tudott hagyni legalább egy szálat, melyet nem érintett a fagy. Szerencsés ember! — mondják sokan, pedig Gyurkó József a jó terméskilátásokat nem a szerencséjének köszönheti elsősorban, hanem a gondos gazdálkodásnak. Tengerijét már kétszer megkapálta s az aratás végéig összesen négyszer kapálja meg. Korai burgonyájának bokrai alatt, melyet csíráztatás nélkül vetett, már galambtojás nagyságú az újburgonya, ám a krumplit is kétszer kapálta már meg. — Hiszik vagy nem hiszik — újságolta a minap —, a hatszáz négyszögölből legalább 100 mázsa krumplit akarok kiásni az idén. Bizonyosan sikerül neki, hiszen tavaly a terméséből még 80 dekás burgonyát is mértek. Mutatott belőle, s a maradék apróbbjai még most is nagyobbak egy-egy jókora kacsatojásnál. A gondos gazdálkodás mellett egyéb okai is vannak Gyurkó József boldogulásának. Elmondotta, hogy beadási kötelezettségének időszerinti teljesítését ö még januárban el szokta tervezni, s azután számon is tartja: mikor, mit, hova kell majd tennie és mennyit a terményből, meg az állati termékekből. Okosan csakis így lehet elosztani a jövedelmet! Gyurkó József kisteleki ót holdas dolgozó parasztnak tehát ilyen a gondolkodása. Ezekután nem is lehet csodálkozni azon, hogy a begyűjtési véndorzészlót immár harmadik esztendeje sikeresen őrzi. Most is már csak a kukorica, tneg a gabonabeadási kötelezettségek teljesítése van hátra, de sor kerül azokra is idejében. — Jól is néznék ki, ha az idén elveszíteném az elsőséget — mosolyog a gazda. — Megbúbolna a feleségem, ha a váridorzászlót valaki elvinné tőlem az idén. Kijelentette, hogy a gabona beadását már csak ezért is » cséplőgéptől teljesíti. Az első zsákokkal egyenesen a begyűjtőhelyre megy. Nagy lelkiismeretesség és igyekezet kell mindehhez, mert a vándorzászló megszerzéséért Kisteleken százak igyekeznekEzért a harmadik esziendőbett is megtartani igen nagv dicsőség! (Zelei) Szeged készül a Pedagógus Napra A negyedik Pedagógus Nap előtti időt Szegeden is a lelkes készülődés, jellemzi. Az ünnepek egy része már a mai nap megkezdődik az iskolábam, ahol a szülők és üzemi dolgozók keresik fel a pedagógusokat, és közvetlenül fejezik ki szeretetüket és megbecsülésüket gyermekeik nevelői iránt. Az iskolai ünnepségek mellett Szeged megyei jogú város tanácsa végrehajtó bizottsága nagyszabású ünnepségei rendez vasárnap délelőtt a Szabadság Filmszínházban. Ez ünnepélyes alkalommal ismét köszönti a pedagógusokat Szeged dolgozó népe. A Magyar—Szovjet Társaság és az MNDSZ küldöttséggel vesz részt az ünnepségen. Az üzemekből is sokan megjelennek és élenjáró munkások köszöntik a pedagógusokat. Résztvesz az úttörő és a DISZ-szervezet is az ünnepségen. Délután a Haladás sporttelepén nagyszabású tornaünnepélyt. rendeznek, melyen Szeged összes középiskolás tanulói résztvesznek. Este pedig Szeged város tanácsa végrehajló bizottsága látja vendégül a pedagógusokat. — Fürdőruha és nyáriruha bemutató tart műugróversennyel egybekötve a Vörös Lobogó Sportkör és a Szegedi Állami Áruház ma, szombaton este 8 órai kezdettel az újszegedi versenyuszodában. Befejezte második negyedévi tervét a Dorozsmai Téglagyár A Dorozsmai Téglagyár dolgozói is csatlakoztak a húsz budapesti ipari vállalat felhívásához és vállaltak, hogy az idén terven felül ötszázezer téglával gyártanak többet. Most nagyszerű mtinkagyőzelem született a téglagyárban; pénteken — tegnap — jóval a határidő előtt befejezték második negyedévi tervüket. A kiváló eredményt a jó munka feltételeinek megteremtése, a helyes munkaszervezés, a vezetők és munkások együttes tevékenysége biztosította. A rossz időjárás miatt a gyártás megkezdésekor mutatkozott elmaradás, de azt is megszüntették. Nagyon helyesen fontos feladatnak tartják a terv napról napra, dekádról dekádra való teljesítését, túlteljesítését. A gyárban nem bizakodnak el és továbbra is megtartják, fokozzák eredményeiket és valóra váltják szocialista kötelezettségvállalásukat. Tudják. hogy milyen fontos a tégla s aszerint is dolgoznak. Üdvözöljük a Dorozsmai Téglagyár minden deigo/.ójál és további sikerekben gazdag munkát kívánunk. Ma nyílják meg az Ünnepi Könyvhetet Ma este 8 órakor lesz a Könyvhét megnyitó ünnepélye, irodalmi esttel egybekötve a Központi Egyetem aulájában. Dr. Madácsy László, az Írószövetség szegedi csoportjának elnöke mond bevezetőt. Az ünnepi esten közreműködik Tamási Áron Kossuth-díjas író Bodor Tibor, a Madách Színhá tagja, Lászlóffy Kata, Moldován Stefánia és Ujj József, a szegedi Nemzeti Színház művészei. Szegedi írók — Dér Endre. Lődi Ferenc és Nagyfalusi Tibor — művei is szerepelnek a műsorban. órakor ünnepélyesen megkezdik a könyvárusítást a város különböző helyein lévő könyvsátrakban. Az ünnepélyes könyvárusítás megkezdésénél a Béke-zenekar is közreműködik. Könyvkiállítás nyílik „A szabad magyar könyv tíz éve" címmel a Hazafias Népfront Városi Bizottsága nagytermében, Vörösmarty utca 7. szám alatt, vasárnap délelőtt 11 órakor. A kiállítást Baráti Dezső bölcsészkari dékán, egyetemi Holnap, vasárnap délelőtt 10 tanár nyitja meg. cAmit fai tettem, azt megtették mások is .. . Több mint 20 éve tanít már Kővári Nándorné, a Juhász Gyula Általános Iskola nevelője. Negyven év súlya, terhe van a vállán. Bizony, nagy idő. És érdekes, mégis oly könnyű és vidám most is a szíve, ha tanít, mintha csak 19 éves kislány volna. Teli fiatalsággal és reménnyel, éjfekete hajjal ós csillogó szemmel. Pedig, mily régen elmúlt már az ifjúi év ... Élete 19. évére gondol... Ahogy emlékezni kezd, a szeméből egy pillanatra -kialszik a fény ... Pest mellett volt akkor ... attól körülbelül 40 kilométerre. Egy uradalmi iskolában. Úgy került oda, hogy njságban hirdették az állást. Hatvan pengőt Ígértek, amikor felfogadták, ö megörült, hogy végre állást kapott. Talán egy hetet töltött az iskolában, amikor az egyik délután hivatta az ispán. Végignézett rajta, amint belépett hozzá az irodába, azután megköszörülte a torkát, mint akinek nehezére esik belekezdeni a magyarázkodásba. — Hát, arról van itt szó — kezdte —, hogy kapnék én ide ingyen is tanítót. De magát úgylátszik szeretik ezek a gyerekek, hát ha akar. akkor itt maradhat. Értse meg. hogy csak 25 pengőt tudunk fizetni. Ez az iskola nekünk bérlőknek csak teher. A gyerekekkel érzett és mindent vállalt az ő kedvükért ... Hogy milyen volt az első tanítási idő? Rágondolni is rossz. Nyomorultak és éhesek voltak a gyerekek, akiknek először az ennivalót kellett előteremteni. Végül is szereztek egy nagy fazekat. Igaz. hogy káposzta főtt abban, vagy krumpli. De mégis csak megteltek tőle a kis korgó gyomrocskák és mégis csak vidámabban ment így a munka. Azután színelőadásokat rendeztek, téli estéken meglátogatták színdarabjukkal a szomszédos tanyákat és így került a teljesen elesetteknek tanszer és csizma. é")öt évig tartott az uradalmi iskola élete, öt év után sajnálta az uraság a 25 forintot és iskola nélkül maradtak a cselédgyerekek. Hogy mi lett azoknak a gyerekeknek a sorsa? Nem tudni. Csak az ő útja lett egyenesebb. Tápiöszelére, Horgosra, majd Szegedre került. Ha valaki arra kérne, hogv mondjak valami érdekeset Kővári tanítónéniről, bizony zavarba jönnék. Pedig úgy érzem, hogy megismertem őí az első félóra alatt, amint az osztályban körülnézett és ahogy megsimogatta az egyik gyermek fejecskéjét. Más pályán egy ember eleiében többször vannak szenzációk, de itt az iskolapadok között egyszerűbbé válnak az emberi sorsok, csak a szivek lesznek szebbek és jobbak. De, ha valaki arra kérne, hogy beszéljek az ő emberszeretetéről, akkor már felcsillana a szemem. Hiszen az ő élete és tettei élő példák arra, hogy miként kell másokkal törődni, hogyan kell másokat megbecsülni és szeretni. Nincs olyan, amit meg ne tenne a gyerekekért. Soha nem elégszik meg az átlaggal, nála mindenkinek dolgozni kell. Tudni! Tudni! Tudni! Ez nála a jelszó ós ennek érdekében néha késő estig foglalkozik a tanítás után egy-egy gyerekkel. S ha elnyúlik a foglalkozási idő, még haza is kíséri a gyereket. Néha így múlik el a vasárnap is. Nyitott könyv az élete: a gyermeké ő és az iskoláé! j^Jéha ugyan kétkedik magában a tanítványok iránti szeretettől fűtve. Sokszor felteszi magának az aggódó kérdést, úgy mint más pedagógusok: vajon nem kevés az, amit ad, vagy nem sok. amit kér? Hogyan lehetne még jobban dolgozni? Elgondolkozik rajta. Köz-1 ben figyeli mások munkáját, hogy mit lehetne még tanulni. Napi 3—5 órát készül a másnapi tanításra, majd olvas, hogy ne álljon meg a fejlődésben. Többet akar tudni, hogy többet nyújthasson tanítványainak. Mert a tanítványok iránti nevelői szeretet azt követeli, hogy minden napnak meg legyen a maga gyümölcse és minden nappal egy lépéssel előbbre jusson a gyerek a tudás hatalmas birodalmában. Hogy mit kap cserébe érte? Sok mindent. Szeretetet, megbecsülést és tanítványi ragaszkodást. Azt, ami ott él a tanítványok és szülők szivének legmélyén. £z az emberek iránti meleg szeretet tartotta vissza attól is, hogy előtérbe helyezze önmagát. „Amit én tettem, azt megtették mások is" — mondja. De. ha valaki a szerénység mögc tekint, akkor meglátja igazában az:, hogy igazi, nagy emberi érték az ő munkája és minden kis darabiában példamutató. Azonnal látja, hogy az uradalmi cselédgyerekek eis'i ebédiétől a munkába iá'-> szülők gyermekeinek segítségéig egyenes az út és minden tettének és cselekedetének a rugója az embereit iránti rzaretete és megbecsülése volt. - Bánfalvi József f