Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-04 / 130. szám

V/MG PROLETÁRJAI KIIMAGYAltO AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 130. szám Ára: 50 fillér Szombat, 1955. június 4. MAI SZAMUNKBÓL: A szovjet—jugoszláv tárgyalások nagy nemzetközi visszhangja * (2. oldal) Elutazott Belgrádból a Szovjetunió kormányküldöttsége (2. oldal) A Szentgyörgvi-ügy a Szállodaés Vendéglátó Vállalatnál (3- oldal) Ma nyitják meg az ünnepi Könyvhetet (3- oldal) Az Ünnepi Könyvhét elé Hazánkban 10 év óta hagyományossá vált minden esztendőben az Ünnepi Könyvhét megrendezése, hiszen dolgozó népünk életének szerves része a tudomány, a művészet és az irodalom. Az idei könyvhét tartalmában, formájában és méreteiben sokkal jelentősebb és nagyobbszabású az eddigieknél, mert a magyar könyv és irodalom ünnepe egyben az elmúlt tíz esztendő magyar könyvkiadásának, a fiatal és izmosodó magyar irodalom tízéves fejlődésének az ünnepe is. Nem is olyan régen a könyvnapok célja nem a dolgozó nép, nem a művelődni vágyó olvasók igényeinek a kielégítése volt, hanem a tőkés könyvkiadók és könyvkereskedők profitjának biztosítása. A kapitalista könyvkiadók célja saját pénzéhségük kielégítése volt, míg a népet a ponyva-kiadványok .és a vallásos müvek tömkelegével tudatlanságban akarták tartani. Olyan "irodalmat* terjesztettek, amely mindenáron a kapitalizmus stabilizálását igyekezett bizonygatni, vagyis az elavult társadalmi rendszert konzerválta. Ha olykor elvétve meg is jelentettek egy-egy haladó magyar író munkáját, akkor vagy meghamisították, vagy olyan kis példányszámban s olyan magas áron adták ki, hogy az olvasni vágyó tíz- és százezrek nem juthattak hozzá. Petőfi és Ady költészetéből — kezdve az iskolai tankönyvektől — legtöbbször "kifelejtették* a forradalmi hangot, József Attila és Radnóti Miklós házról házra kilincseltek alig kétszáz példányban megjelent versesköteteikkel, Móricz Zsigmondot pedig — mivel nem tudták elhallgattatni — minden eszközzel korlátozták, hogy ne tudjon közel kerülni a széles tömegekhez, A minden eszközzel való korlátozást jelentette az úgynevezett "társadalmi megtorlás« is, a sajtópörök, amelyekben részeltették a nép hangos szószólóit, Móra Ferencet, Juhász Gyulát, József Attilát, Radnóti Miklóst. 1945 után nem sikerült egycsapásra megszüntetni a magyar irodalom vámszedő élősdijeinek tevékenységét a könyvkiadás terén sem. A különböző kapitalista vállalatok igyekeztek becsempészni a magyar könyvpiacra az ártalmas, dekadens irodalmi termékeket, sőt az úgynevezett ponyvairodalmat is, amely hosszú évtizedeken át fertőzte az olvasókat, különösen az ifjúságot. A döntő fordulat 1948-ban következett be a könyvkiadó vállalatok államosításával. Lassan kibontakozott a szocialista könyvkiadás munkastílusa. A könyvkiadók szakosításával széleskörű lehetőség nyílt arra, hogy tájékozódva a magyar olvasótáboron belül olyan műveket adjanak ki, melyek iránt érdeklődik a dolgozó nép. Könyvkiadásunk jelenlegi rendszere tehát már lehetővé teszi, hogy a kiadói tervek minden tekintetben megfeleljenek az olvasók igényeinek. Kiadóink feladata, hogy a párt útmutatását követve minél előbbre vigyék a magyar kulturális forradalom ügyét. E nemes célkitűzés megköveteli, hogy könyvkiadóink politikai, ideológiai és szakmai szempontból egyaránt megfelelő műveket adjanak az olvasók kezébe. A magyar könyvkiadás a kezdeti évek nehézsége ellenére is az elmúlt tíz esztendő alatt olyan eredményeket tudott felmutatni, amelyek eddig ismeretlenek voltak Magyarországon. Tíz év alatt közel százezer kiadvány jelent meg három és félszázmillió példányban. A mennyiségi fejlődés arányaira fényt vetnek két év összehasonlított adatai: 1938-ban 8152 különböző kiadvány jelent meg. alig több mint tizenhétmillió példányban, 1954-ben viszont húszezernél is több nyomtatott mű került az olvasók kezébe töbo mint negyvenegymillió példányban. Ez az összehasonlítás arra ls utal, hegy a magyar olvasótábor számban jelentősen megnőtt; az ország összlakosságának jóval több mint egynegyede ma már rendszeresen olvas. A mi társadalmunk, a szocialista társadalom az alkotó embert állítja az élet középpontjába. Tehát könyvkiadásunknak is az embert kell szolgálnia társadalmi és magánéletében egyaránt. A szocialista realizmus, amely sokáig csak a szovjet irodalom úttörő sajátossága volt, ma már a mi nemzeti irodalmunkban is egyre szélesebb teret hódít. Szabad, tízéves szépirodalmunk mellett nagyon jelentős helyet foglal el könyvkiadásunkban a tudományos és szakirodalom, amely immár az ember szolgálatában állva az ember jelenét és jövőjét segíti a nagy mű. a szocializmus felépítésében. Munkások, parasztok és értelmiségiek nemcsak a mindennapok harcában, hanem a könyvek lapjain is találkoznak egymással, hogy mind mélyebben ismerjék meg egymás tulajdonságait, jellemét, életét. így szilárdítja az irodalom a magyar népnek azt az egységét, amelyet fáradhatatlan, szívós munkával létrehozott életünk motorja, a Magyar Dologozók Pártja. Lődi Ferenc Aláírták a Szovjetunió és Jugoszlávia kormányának közös nyilatkozatát Belgrád, (TASZSZ). Június 2-án belgrádi idd szerint 19.25 órakor a Gárda Házában aláírták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nyilatkozatát. A nyilatkozat szövegét orosz és szerb-horvát nyelven a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya nevében N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nevében pedig J. Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke irta alá. A nyilatkozat aláírása után N. A. Bulganyin ás J. Broz Tito szívélyesen kezet szorított egymással. Ezután N. Sz. Hruscsov, a szovjet kormányküldöttség vezetője és J. Broz Tito, a jugoszláv kormányküldöttség vezetője, majd a szovjet és a jugoszláv Imrmányküldöttség valamennyi tagja szorított kezet egymással. A nyilatkozat aláírásánál több mint 150 külföldi és jugoszláv tudósító volt jelen. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nyilatkozata Rövidesen melegebb idő várható Rendkívüli tavaszt értürk meg az idén. Március óta alig volt egy-két igazán meleg na j punk, s évtizedekre kell vissza-) tekintenünk, ha ehhez hason'ó időjárást keresünk. Legutóbb 1873 tavaszán volt ilyen zord a május. A mostani hideg ta vaszt az okozta, hogy hazánk ban is túlzotton jelhalmozó dott a sarkvidéki eredetű hideg levegő és ez nem engedte urclomrajutni a nyarat hozó szub . tropikus meleget. Mindez most megváltozik. Erről Zách Alfréd, az Országos Meteorológiai Intézet helyettes igazgatója a következőket mondja: — Az eddigi időjárás nem befolyásolja a nyarat, s most már hirtelen jön a felmelegedés. Az üdülök örömére a jövő héten beköszönt a jó idő és nálunk is marad. A mezőgazdaság számára is kedvezőek a kilátások: meleg csők öntözik majd a szántóföldeket. Belgrád (TASZSZ) A Szovjetunió kormányküldöttsége — amelynek tagja N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és az SZKP Központi Bizottságának első titkára, N. A. Bulganyin. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, D. T. Sepilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemzetiségi tanácsa külügyi bizottságának elnöke, az SZKP Központi Bizottságának tagja és a Pravda főszerkesztője, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, P. N. Kumikin. a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterhelyettese — és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttsége — amelynek tagja Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, E. lvardelj, A. Rankovics, Sz. Vukmanovics-Tempo. a szövetségi végrehajtó tanács alelnökei. M. Todorovics, a szövetségi végrehajtó tanács tagja. K. Popovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyminisztere, V. Micsunovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyminiszterhel.vettese — 1955. május 27-től június 2-ig Belgrádban és Brioni szigetén tárgyalásokat folytatott egymással. A megbeszélések a barátság és a kölcsönös megértés szellemében folytak le. A tárgyaiások során eszmecserét folytattak a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság érdekeit érintő nemzetközi kérdésekről minden oldalról megvizsgálták a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak kérdéseit is. I. A megbeszélések kiinduló pontja a két kormánynak az a kölcsönös óhaja volt, hogy a nemzetközi kérdések békés megoldása, valamint a népek és az államok együttműködésének megszilárdítása végett a tárgyalások módszerét alkalmazzák. A két ország népei és fegyveres erői különösen kifejlesztették barátságukat és harci együttműködésüket a háború éveiben, amikor más békeszerető népekkel közösen küzdöttek a fasiszta hódítók ellen. A két kormánv megegyezett, hogy további intézkedéseket tesz kapcsolatainak rendezésére és a két ország együttműködésének fejlesztésére, mivel meggyőződése, hogy ez mindkét ország népeinek érdekeit szolgálja és elősegíti a feszültség envhítését. valamint a világ békéiének megszilárdítását. A tárgyalások során megmutatkozott mindkét ország kormányának az az őszinte törekvése, hogy továbbfejlessze a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság mindenoldalú együttműködését, mert az teljesen megfelel mindkét ország érdek.eiI nek, valamint a béke és _ a szocializmus érdekeinek, s erre ma megvannak az objektív feltételek. Azoknak s. kérdéseknek megvizsgálásnál, amelyekről a tárgyalások folytak, s a népek közti bizalom és együttműködés megszilárdítása végett mindkét kormány a következő alapelvekből indul ki: A béke oszthatatlansága — egyes-egyedül ezen alapulhat a kollektív biztonság; A szuverénitás, a függetlenség, a területi sérthetetlenség és az egyenjogúság tiszteletben tartása az államok kölcsönös kapcsolataiban és a más államokkal való kapcsolatokban; A népek közötti békés egymás mellett élés elismerése és fejlesztése, tekintet nélkül az ideológiai különbségekre és a társadalmi rendszer különbségére. Ezen minden állam együttműködése értendő, általában a nemzetközi viszonyok s különösen a gazdasági és kulturális kapcsolatok területén; A kölcsönös megbecsülés és más országok belügyeibe való be nem avatkozás elvének tisztelctbentartása, legyen az akár gazdasági, akár politikai, akár ideológiai jellegű beavatkozás, minthogy a belső berendezkedésnek, a társadalmi rendszerek különbözőségének és a szocializmus konkrét fejlődési formái különbözőségének kérdései kizárólag az illető országok népeire tartoznak;, Kétoldalú és nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése és mindazoknak a gazdasági tényezőknek a kiküszöbölése, amelyek megnehezítik az árucserét és gátolják a termelő erők fejlődését, világviszonylatban és az egyes országok gazdasági keretei között; Segítségnyújtás az ENSZ megfe'elő szervei útján, valamint más, az ENSZ alapelveinek megfelelő módon, mind az egyes országok gazdasága. mind pedig a gazdaságilag elmaradott területek számára, e területek népeinek érdekében és a világgazdaság fejlesztése végett; A propaganda és a helytelen tájékoztatás minden formájának. valamint minden egyéb olyan cselekménynek megszüntetése, amely bizalmatlanságot kelt és bármiképpen is nehezíti a konstruktív nemzetközi együttműködéshez és a népek békés egymás mellett élíséhez szükséges légkör megteremtését; Mindennemű agresszió 03 minden olyan kísérlet, elítélése, amelynek célja politikai és gazdasági uralom megteremtése más országok fölött; Annak elismerése, hogy a katonai tömbök politikája fokozza a nemzetközi feszültséget, aláássa a bizalmat a népek közölt és növeli a háborús veszélyt. II. A két kormány politikája azokból az elvekből indul ki, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányában jutottak kifejezésre es egyetért abban, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az ENSZ szerepének és tekintélyének növelésére. Ezt leginkább megerősítené, ha a Kínai Népköztársaság megkapná törvényes helyét az ENSZben. Jelentőséggel birna az is, ha ebbe a szervezetbe felvennék tagnak mindazokat az országokat, amelyek megfelelnek az ENSZ alapokmánya követelményeinek. A két ország kormánya egyetért, hogy valamennyi népnek újabb erőfeszítéseket kell tennie, hogy pozitív eredményekkel és megegyezésekkel végződjenek a tárgyalások a világbéke lényegbevágó kérdéseiben, mint például a fegyverzetek csökkentésének és korlátozásának, valamint az atomfegyver eltiltásának kérdése, az általános kollektív biztonjág megteremtésének kérdése, ezenbelül szerződésen a'anuló európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése. az atomenergia békcscélú felhasználásánák kérdése. Ilyen erőfeszítések eredményeként olyan légkör alakulna ki, amely egyúttal lehetővé tenné olyan elsőrendű fontosságú és égető nemzetközi problémák békés úton történő megoldását, amilyen például a német kérdés demokratikus alapon, s a pémet nép óhajának és érdekeinek. valamint az általános biztonság érdekeinek megfelelően történő megegvezéses megoldása és a Kínai Népköztársaság Tajvannal kapcsolatos törvényes jogainak kielégítése. A két kormány üdvözli a bandungi értekezlet eredményeit. amelyek jelentősen előmozdították v, nemzetközi együttműködés gondolatát s támogatták Ázsia és Afrika népeinek politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdítására irányuló erőfeszítéseit. A két kormány úgy véli, hogy mindez hozzájárul a. világ békéjének megszilárdításához. III. Nagy figyelmet fordítottak a két ország eddigi kapcsolatainak elemzésére és e kapcsolatok további fejlődésének perspektíváira. A Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya — tekintetbe véve. hogy az utóbbi években e kapcsolatokban jelentős zavarok következtek be, ami kárára volt mindkét érdekelt félnek és a nemzetközi együttműködésnek is — kifejezésre juttatja azt az elhatározását, hogy a jövőben kapcsolatait a baráti együttműködés szellemében fejleszti és e nyilatkozatban lefektelett alapelvekre támaszkodik. Ennek alapján a két kormány a következőkben egyezett meg: 1. Minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy megteremtsék a normális szerződéses helyzetet, amelynek alapján rendezni és biztosítani . fogják kapcsolataik normális fejlődését a két ország közti együttműködés kiszélesítése céljából; minden olyan területen, amelyhez mindkét kormánynak érdekei fűződnek. 2. Meg kell erősíteni a két ország gazdasági kapcsolatait és ki kell terjeszteni gazdasági együttműködését. Evégett a két kormány megegyezett abban, hogy megteszi azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek megszüntetnék a két ország gazdasági kapcsolatai normájis, szerződésen alapuló viszonyának megbomlása miatt támadt következményeket. Megállapodtak abban is, hogy megkötik a szükséges szerződéseket, amelyek szabályozzák és megkönnyítik majd a gazdasági kapcsolatoknak a fentemiitett irányban való fejlesztéséi. 3. A kulturális kapcsolatok fejlesztése eéljából a két kormány kifejezte készségét kulturális együttműködési egyezmény megkötésére. 4. A két kormány nagy jelentőséget tulajdonit annak, hogy a népek közötti baráti együttműködés fejlesztése céljából tájékoztassák a közvéleményt és kívánatosnak tartja a közvélemény pontos és tárgyilagos tájékoztatását. Ezért a két kormány megegyezett, hogy szükséges egyezményt kötni a tájékoztatási szolgálatokét illetően az ENSZ határozatainak szellemében és a, kölcsönösség alapján, abból a szempontból. hogy e szolgálatok szerveinek milyen helyzete és milyen előjogai legyenek a szerződő felek területén. 5. A két kormány támogatja az ENSZ-nek arra vonatkozó javaslatát, amelynek értelmében fejleszteni kell minden ország együttműködését az atomenergia békés felhasználása céljából, ami döntő fontosságú a béke megszilárdítása és a világ haladása szempontjából s ezért a. két kormány megegyezett, hogy együttműködést létesít ezen a téren. 6. A két kormány meg(Eolytatás a 2. oldalon.) 9