Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-30 / 152. szám

IfLIIMYIRORSZIG Tavaszi tárlat A megyei képzőművészek kiállításáról Csütörtök, 1095. június 3fl. ]if egyei képzőművészeink * legújabb kiállítása, a Tavaszi Tárlat a közelmúltban nyílt meg a Múzeumi Képtár alsó termeiben. Nem tudjuk, hogy kinek-kinek egyénileg hogy tetszett a kiállítás, azt azonban a teremőröktől hallottuk, hogy meglehetősen sok érdeklődő fordult meg a tárlaton, örömünk nem volt telj®, mert közben azt is megtudtuk, hogy eddig egyetlen kép sem kelt el, pedig pár nap múlva bezárul a kiállítás. Ezzel a nem egészen megnyugtató érzéssel fogtunk a tárlat megtekintéséhez, feltéve magunkban azt, hogy az anyag átnézése során megpróbálunk választ keresni azokra a kérdésekre, melyek a dolgozók megnövekedett képzőművészeti érdeklődése és a vásárlás hiányának ellentmondásos keltoséfiéból adódnak, fi a.inos, már az első ka^ binettnél rá kellett jönnünk arra, hogy nem csupán a pénzzel való fokozott takarékosság szab határt dolgozóink vásárlókedvének, és nem is csak az, hogy a gicscsek kártékony terjesztésével foglalkozó profithajhászó ügynökök jelentékeny összegeket loplak ki a jóhiszemű emberek zsebéből. hanem megújhodó képzomúszetünk egészséges fejlődését sok más, mielőbbi orvoslást kívánó baj is akadályozza. A tárlat megtekintése során kellemetlen benyomással kellett megállapítanunk, hogy e kiállítás eszmei és művészi színvonala jóval alatta marad az eddigi rendezvényeknek. Sok olyan kép, főleg csendélet és tájábrázolás előtt kellett megaUnunk, melyekből a nyárspolgári derű, kedély® nyugalom édeskésen poshadt levegője áradt felénk. Ezek a konfliktusmentes, érzelgős „alkotások" nosztalgikus vonzódást mutatnak a múlthoz, az állapotszerűséghez. A Tavaszi Tárlat plasztikusan tükröz! azokat a jobboldali, opportunista nézeteket, melyek az utóbbi időben megyei képzőművészetünkben is elterjedtek. A kiállítás negatívumaihoz nézetünk szerint az ls hozzájárul, hogy képzőművészeink az idén nem kaptak a megyétől megbízásokat, és az üzemekkel kötött szocialista szerződések is elmaradtak. ÍM indezeket a párt- és népellenes jelenségeket ki kell irtanunk képzőművészetünkből. Kiállításaink eszmei és művészi színvonalát szakadatlanul fokoznunk kell. Nem engedhetjük meg, hogy középiskolás fokon álló studiumok és burzsoá szemlélettől áthatott jellegtelen fércmunkák kerüljenek tárlatainkra. Ilyen „művészet"-tel nem harcolhatunk az emberek nagy többségének tudatában amúgy is meglévő kapitalista csökevények ellen, hanem ellenkezőleg: elősegítjük ezek konzerválását. Ebben a vonatkozásban a zsűrit kell elmarasztalnunk azért, hogy egy sereg unalmas, kritikán aluli „klein kunst"-tal árasztotta el a kiállítást az esetleg problematikus, de a művészi telj®ítmény befektetésében mindenképpen magasan a „bekerültek" felett álló alkotások rovására. JT kiállítás tanulságaként megyei képzőművészeink valamennyi tagjának éppen úgy. mint a magyar alkotóművészek összességének feltétlenül magáévá kell tennie azt a fontos megállapítást. mely a budapesti képzőművészeti közgyűlésen elhangzott. „A művészeknek nemcsak tanítaniok kell a népet, hanem tanulni is kell a néptől. A legnagyobb segítséget ahhoz, hogy a tömegek véleményéből tanuljunk, maga a párt nyújtja. A párt a dolgozók legszélesebb tömegeire támaszkodva, azok legjobbjait egyesíti magában. Ezért a párt véleménye a tömegeknek az esetlegességektől. a burzsoá ízlés csokevényeitől megtisztított, leszűrt igazi véleménye. A párt irányító szerepe a művészetre nem más. mint a néptől való tanulás legamasabb formája. A párt útmutatásalt követve, a dolgozókat tanítva, de a dolgozóktól is mindig tanulva válhatunk olyan fokon tanítóivá. nevelőivé, lelkesítőivé népünknek, mint Michelangelo, Rembrandt, Goya volt a maga népének, és mint amilyenek ma a szovjet művészet legnagyobbjai a maguk népének, a világ népeinek és haladó művészeinek." áj songrád megye dolgozó népének életét, harcait, munkáját, boldog jelenét és ragyogó jövőjét kifejezni igyekvő helyi képzőművészetünk jószándékában a meglévő 6úlyos hibák ellenére sem kételkedhetünk. A Tavaszi Tárlat egyes kiemelkedő alkotásain érezni lehet, hogy alkotóművészeink közül főleg az élenjárók megértették és megszívlelték pártunk márciusi határozatát, és müveikben ennek tanulságait felhasználva igyekeznek a valóságot ábrázolni, megmutani mindazt, ami vidéki életünkben űj és haladó. Fiatal helyi képzőművészetünknek sokszor segítségre van szüksége. Vegyék számba festőink és szobrászaink a tiz év óla megtett út eredményei mellett a meglévő hibákat, tárják fel problémáikat a párt, a dolgozók, a népművelési osztály előtt. Kérjék segítségüket. hogy a dolgozó nép kultúráját szolgáló új magyar képzőművészet kibontakozó nemzeti egységének megszilárdításához. további fejlődéséhez a Csongrád megyei képzőművészek is mindinkább hozájárulhassanak. Szelest Zoltán Üzenetek a világűrből Mindenki előtt ismeretes, hogy a napsugár milyen jelentős szerepet játszik a természet háztartásában. Régen tudjuk ezenkívül azt is, hogy több más égitestről is jut el hozzánk fény, hiszen ennek köszönhető, hogy tiszta nyári estéken elgyönyörködhetünk a csillagos ég fenséges látványában. A század elején felmerült a gondolat, hogy a fénysugárzáson kívül egyéb sugárzás is éri a földet. Csaknem 25 évig tartott, amíg megfeszített munkával sikerült bebizonyitani, hogy ez a sejtés megfelel a valóságnak, mert a földünket minden irányból egy láthatatlan sugárzás bombázza, mely valahonnan a világmindenség mélységeiből indul ki. Ezt a sugárzást kozmikus sugárzásnak nevezzük. Az utóbbi években ezen túlmenően kiderült, hogy a tejútrendszer középpontjából rádióhullámok is jutnak hozzánk. Ez a felismerés megvetette egy új tudománynak, a rádió-csillagászatnak az alapjait. Beszéljünk most kissé részletesebben a kozmikus sugárzásról, melynek a vizsgálatával az utóbbi három évtizedben nagyon sok fizikus foglalkozott. A kozmikus sugárzás vizsgálata a tudományos érdeklődés középpontjába került, mert tanulmányozásával olyan ismereteket sikerült szerezni, melyek az atommag-kutatás szempontjából DISZ-csoportot alakítottak a szegedi fiatal írók A Magyar frók Szövetsége szegedi csoportja mellett az elmúlt héten DISZ-csoportot alakítottak a szegedi fiatal írók; A DISZ-csoport — melynek vezetőjévé Németh Ferenc fiatal költőt választották meg — közvetlenül a DISZ városi bizottságához tartozik. Feladata a fiatal írók eszmei és művészi fejlődésének elősegítése, támogatása. A DISZ-csoport első ülésén elhatározták a fiatal írók, hogy a nyár folyamán feldolgozzák a DISZ II. kongresszusának anyagát és az ifjúság kulturális nevelésére, életére vonatkozó párt- és kormányhatározatokat, és ezek alapján készítik el a jövő évadra programjukat, melyben nagy helyet szánnak az eszmei és művészi képzés mellett a közönséggel — elsősorban a fiatal irodalombarátokkal, ifjúmunkásokkal, parasztfiatalokkal és diákokkal — való kapcsolatok különféle módon való kiszél®ítésének is. Egy 0odag6eu» naplójából A Uihh^CL |%ÍML Hcuetiici yolc 6tíI van. A mozi kékszínű 1* reklám/éttvéfól csillog a környék és át úttesten elkeseredetten szól néhány autóduda. A délutáni előadás befejezése késik, s az előcsarnokban és az utcán tolong a tömeg. A pénztárablakon pedig künt feketéllik az alkut nem túró írás: MINDEN JEGY ELKELT! Mintha valami régi külvárosi moziban volna az ember, úgy érzi magát ebben a kavarodásban. A sok arc, a parfüm és cigarettafüst nehéz keverékké egyesül, mely szinte fojtja és égeti a tüdőt. Kopott ruhájú, kissé szurtos és önmagára keveset adó még iskolaköteles gyerek furakodik az emberek kőzött. Hol eltűnik, hol előbukkan. Aztán egy pillanat múlva annyit látni belőle, hogy megáll egy férfi mellett és együtt hullámzik a tömeggel. A férfi, aki mellé került, láthatólag nem sokat ad rá. Beszélget, ő meg bámészkodik, mint akinek semmi dolga és egyre jobban hozzápréselődik a szomszédjához. Az idő közben múlik cs az emberek, megszokva a füstöt, még jobban belemerülnek a beszélgetésbe. öt-hat perc után úgy érzi, hogy eljött az ideje. Lassan a mellette illó férfi zsebe felé nyújtja a kezét és óvatosan végigtapogatja a zsebnek az alját. A férfi meg se mozdul, s az 6 keze •meg finoman érzi a kabátzseben belül a pénztárcának a domborodását. jU ott már mind merészebb lesz a 1 gondolata. Ujjaival kikeresi a zseben a nyílást, a pár pillanatnyi kotorászás után már érzi is a zsebben a bőrtárca érdes domborodását. Újra körülnéz, ismét visszatér a bátorsága és a másik pillanatban már húzza is felfelé a tárcát. A kézfej már ki is látszik a zsebből Csak egy pillanat — gondolja, már enged is a szivéből az izgalom heve... már künn is van az ujjak hegye... egy mozdulat még — de ebben a pillanatban egy kemény férfikéz tapad a szurtos ujjactkákra. Á megdöbbenéstől ekkor visszaejti a tárcát, az arcából kifut a vér és homályos agyába kábultan beledöbben egy felnőttektől hallott szó: lebuktam. Egy kis ideig mintha nem tudna magáról. Csak később eszmél rá, hogy künt az utcán megy a férfival és beszél. Beszél lassan és akadozva. A férfi pedig hallgatja és a gyermek szavai alapján kibontakozik előtte a mozicsarnok „pénzszerzőinek" élete. A z egyik módja a pénzszerzésnek — mondja a gyerek — a jegyeladás. Akik ezzel foglalkoznak, ott lézengenek a pénztár környékén, s amikor már künt van a tábla, hogy „Minden jegy elkelt", odasettenkednek az újonnan érkezőkhöz, t halkan odasúgják nekik: „Van egy eladó jegyem". A jegy nélkül maradt arca felderül s néha már a másik percben nyúl is a zsebébe és fizet. A jegy ára pedig elég magas. Olyan eset is előfordul, hogy ötszöröse az eredeti árnak. Sokan 8—9 darab jegyet is eladnak egy este. A jegyet általában délelőtt veszik meg az elővételinél. Elcsavarognak az iskolából és beállnak a sorba. Szerintük: megéri. Egy jó filmnél a napi kereset 20—30 forint. De van ennek egy másik fajtája is: lánckereskedelem. Az egyik gyerek adja a jegyet a másiknak. Így, mire 8 órára az utolsó tulajdonosához jut a jegy, az 1 forint 30 filléres ár eléri a hatot. A gyerek egy pillanatra elgondolkozik... Én először a legegyszerűbbjével kezdtem. Ez úgy történik, hogy nagy pénztárforgalom alkalmával a gyerekek — főleg a „tőke nélküliek" — beállónak a jegyetváltani-akarók sorába. Mikor pedig a pénztárablak felé közelednek, rászólnak a későn érkezőre: „Bácsi, magának ne vegyek jegyet?" A megszántott pedig rendszerint kap az alkalmon és hálából oda adja az aprót. líf ég ennél is egyszerűbb mód: a kéregetés. Csak ennyit kell mondani: „Bácsi, adjon SO fillért, moziba szeretnék menni". Ritka az olyan, aki nem ad. tgy is lehet keresni 10—12 forintot. Cigarettára és cukorra elég... Az úton megrezzennek a szélben a fák«• t , A férfi mindent ért A hiszékeny emberek könnyen adják a pénzt és az így szerzett pénznek nincs érték* és nincs becsülete. Lassan a gytrtk is elveszti a becsületét. Egy évi mozicearnokbeli praxis után sokaknál már a lopás következik. Az úton sötétebbé válnak az árnyak. A gyermek szivét át-átfutja a következményektől való félelem, a tettenérés, az első lopniakarás szégyene. Robi jut eszébe, a barátja, aki valtvmikor erre az útra csábította. Ma már Aszódon van javítónevelésen, öt is lopáson fogták. Többször is. Azután eszébe jut az édesanyja és arra gondol, hogy mi lesz. ha őt most elviszik Robi mellé? Elvégre, őt is tettenérték... Még ráadásul az is kiderül otthon, hogy nem a barátjához ment. Azt csak hazudta mindig... A fájdalmas gondolatokat már nem állja ki szive és lassan kibuggyannak szeméből a könnyek. A férfi ekkor ránéz és önkéntelenül a gyermek fejére teszi a kezét. Sajnálni kezdi a gyermeket és elgondolkozik. Vajon csak a gyermek itt a hibás? Csak részben — adja meg magának a választ. De legalább ugyanannyira á könnyelmű szülők és a könny elmű adakozók. Akik rászoktatják a gyereket a könynyen szerzett pénzre. És leszoktatják az önbecsülésről. Töprengésében összeütközik benne a sajnálat a kötelességgel Sok minden jut az eszébe, de a végén mégis csak úgy határoz: haza viszi a fiút szüleihez... 1 gy is történt. Az anya majd elsüllyedt a szégyenében, amikor végighallgatta megtévedt fia történetét. Meglepetésében csak ennyit mondott: „Az az átkozott Robi. Mindig mondtam, hogy nem lesz jó vége a barátkozásnak." A sűrühaju édesapa, K. István pedig összeszorította a száját és úgy villámlott mind a két szeme, mint a zivatar előtti ég nyáron. Hogy miként cselekszenek, nem tudjuk. Reméljük, hogy eddigi mulasztásukat nem durvasággal ellensúlyozzák és szigorral ugyan, de szeretettel még idejében megfogják megtévedt gyermekük kezét. De vajon hova jutnak a többi csarnokbeli gyerekek, ha nem segítenek és nem javulnak meg a felnőttek? Bánfalvi József döntő fontosságúak voltak. A kozmikus sugárzásban nagy energiájú részecskék repülnek tova és ezek bombázása nak az egész földfelület ki van téve. Mégis a kozmikus sugárzás, mint energiaforrás, teljesen érdektelennek látszik. Ennek az okát a következő példán világíthatjuk meg. •V" együnk egy fehérren izzó kis acélgolyót. A golyó teljes hőenergiája meglehetősen csekély. Ha ugyanis a golyót egy nem túlságosan nagy, vízzel telt edénybe dobjuk, rövid idő alatt lehűl és a víz legfeljebb néhány fokkal melegszik fel. Ez a hatás teljesen ártalmatlan. Tudjuk azonban. hogy az acélgolyó fehéren izzó állapotban igen nagy károkat okozhat és a magas hőfok következtében heves kémiai folyamatokat képes kiváltani. ha valamiképpen nem tesszük ártalmatlanná. Ha a fehéren izzó golyó például egy falemezre esik. akkor a lemez meggyullad. Hasonló a helyzet a kozmikus sugárzás részecskéivel. Mivel a részecskék energiájának egv részét a föld atmoszférája, másik részét pedig a földkéreg felfogja, hatásuk túlnyomórészt kimerül a levegő és a föld alig észrevehető felmelegedésében. Ezzel szemben, ha egy kozmikus részecske véletlenül egy atommagba ütközik. az atommag szilánkokra hasad szét és így valódi mikroszkópikus tűzijáték keletkezik. Ennek a tűzijátéknak, melyet szaknyelven kaszkád-záporoknak szokás nevezni, az összenergiája igen kicsi, de maga a folyamat, melyet láthatóvá tett. rendkívül figyelemre méltó. A folyamat tanulmányozása során ugyanis közvetlenül vizsgálat tárgyává tehetjük az atommagok átalakulását, továbbá szokat a részecskéket, amelyek ezen átalakulásban szerepet játszanak. Régebben az volt az általános felfogás, hogy az atomok protonból, neutronból és elektronból épülnek fel. A kozmikus sugárzás rtzsgálata azonban kiderítette. hogy sokkal nagyobb azoknak az elemi részecskék nek a száma, amelyekből a világmindenség felépül. A legnagyobb meglepetést 7—8 évvel ezelőtt az okozta, hogy ezek a részecskék átalakul* hatnak egymásba, ami arra utal, hogy a természetben lejátszódó események sokféleségében egy újabb alapvető összefüggést sikerült felismerni. Azokat a részecskéket; amelyeknek tömege az elektron és a proton tömege köré e6ik, mezonoknak, azokat a részecskéket pedig, amelyek tömege nagyobb mint a proton tömege, hí peronoknak nevezzük. Ezek a részecskék igen fontos szerepet játszanak az atommag felépítésében és szerepük döntő fontosságú a magátalakulások szempontjából. A kozmikus sugárzással kapcsolatban természetesen mindenkit az érdekel először, hogy honnan jönnek a kozmikus sugarak? Eredetileg azt gondolták, hogy a napból származnak. Minthogy azonban a sugárzás intenzitása gyakorlatilag semmilyen ingadozást nem mutat nappal és éjszaka között, bebizonyítható volt. hogy a sugárzás sokkal távolabbról jön hozzánk. Ez a sugárzás nem közvetlenül azonos azzal; amit mi a Földön észlelünk, mert a prlmér sugárzás a föld légkörébe jutva másodlagos sugárzást vált ki és ez az. amit azután tni közvetlenül észlelünk. A kozmikus sugárzásnak: nagyon sokat köszönhet a tudomány és ezt a tudományos világ azzal is jelezte, hogy az etéren legkiválóbb eredményeket elért kutatóknak a legmagasabb tudomány® elismeréseket adományozta. Igy 5—8 évvel ezelőtt például Biackdtt és Powel! angol fizikusok kaptak Nobel-díjat úttörő vizsgálataikért. majd a múlt évben Szkobelcin szovjet fizikus Sztálin-díjat kapott érték® felfedezéseiért. Kozmikus sugárzással hazánkban is régen foglalkoznak a fizikusok. Különösen sokat nyert a magyar tudomány azáltal, hogy e tudományág egyik világviszonylatban is élvonalbeli kutatója; Jénossy Lajos, Kossuth-díjas akadémikus, hazatérve a Központi Fizikai Kutató Intézetben a párt és a népköztársaságunk támogatáséval Közép-Európa legmodernebbül felszerelt kozmikus-sugárzás laboratóriumit fejl®ztette ki. Dr. n. h SÉTA OPERETTORSZÁGBAN A hosszúra nyúlt tél és a zord tavasz után most már csakugyan ránkköszöntött a rekkenő nyár. Milyen frissítő ilyenkor szabadban ülni. s a nyáresti levegőn fölüdúlnt a könnyű zene hangjainál. Jól szolgálta ezt az igényt a Közalkalmazottak Szakszervezetének Juhász Gyula kultúrháza, amikor kicsinosítva ismét megnyitotta tavaly is igen népszerű is látogatott kerthelyiségét. A kerthelyiség megnyitó ünnepségének résztvevői Operettországban tehettek hangulatos, üdítő sétát. A kultúrház szépen fejlődő zenekara Markó Leó biztoskezű vezényléséve! kalauzolta a szépszámmal megjelent közönséget Operettország legszebb tájain. Pesti Ella és Wagner József, a szegedi Nemzeti Színház művészei pedig tisztacsengésü, kellemes hangjukon mutatták be ennek a derűs, szép országnak soksok kedves táját, vidám, szerelmes és andalító vidékét. A legnépszerűbb szovjet opercttdalok mellett Lehár muzsikája, Strauss pezsdítő zenéje egyaránt fölhangzott. A zenekar számai közül Kodály: Háry intermezzoja és Gilet kedves vonós szerenádja emelkedett ki. de ugyanúgy sok tapsot kaptak Dunajevszkij Szabad szél-jének, Scserbacsov Dohányon vett kapitány-ának, Miljutyin Szibériai rapszódiájának dalai és duettjei. A séta risztvevői hangulatos, kellemes est emlékévei távoztak. S az est sikerét mutatja, hogy bőven akadtak potyautasok" is ezen az operettországi kőrúton. A szomszédos diákkollégium ablakai tele voltak fiatalokkal, akik nemcsak gyönyörködtek a nyáresti muzsikán, hanem a tapsokkal sem fukarkodtak. Jó szolgálatot tesz Szeged kulturális életinek a Juhász Gyula Kultúrház most megnyílt kerthelyisége. Várjuk az újabb műsorokat, nyáresti hangversenyeket. (í. Z ) FELHlVA.S " l„ Az I. kerületi tanács mezőgazdasági csoportja elrendeli Újszegeden a Mezőgazdasági Kísérleti Intézettől két kilométer® körzetben a napokban megjelenő kolorádé (amerikai) burgooybogár azonnali irátását, permetező szerrel. A gazdák 24 érán belül végezzék el a permetezést: szert ét gépet díjtalanul kapnak az említett kísérlett intézetben reggel 1-től este 8 éráig. — A Városi Balottiskolába a beiratkozások július 1— 5-ig lesznek a belettiskelában (Zászló utca 2.). A beiratkozások időpontja délelőtt 10—12-ig és délután 5—7-ig. — Megnyílik ismét a kískundorozsmai széksás gyógyfürdő. A megnyitó július 3-án lesz. A szórakozni és nyaralni vágyó dolgozók ismét élvezhetik a gyógyfürdő adta örömöket. A pihenni vágyókat a helyszínen lévő vendéglőben ízletes ételek és italok várják, ,