Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-30 / 152. szám

Csütörtök, 1955. június 30. 0ELMBGY9R0RSZAG Kalákában aratnak a csorvai egyéni termelők Mindannyiónk örömére Csór­ván is elérkezett az aratás ideje. Vidékünk homokos talajú, fő terményünk a rozs, amely már mindenütt aranysárgára érett. Jól felkészültünk az aratásra, hogy a jövő évi kenyerünket akadály nélkül takaríthassuk be. Négy-négy tagú kaszáscsa­patokat szerveztünk, s hogy minél kevesebb szem gabona mehessen veszendőbe, mindig oda megyünk aratni, ahol a leg­érettebb a gabona. Jól szerve­zett munkacsapatos módsze­rünk beválik, mert számításunk szerint a község határában 5— 6 nap alatt learatjuk a gabo­14 mázsás őszi árpa termés Zsombón egy héttel ezelőtt a Béke TSZ megkezdte az ara­tást — írja Asbóth Elemér me­zőgazdász. Oszi árpából hol­danként 34 keresztjük van. Keresztenként 40 kiló árpát várnak, tehát 13.60 mázsás át­lagtermésre számítanak. Van olyan őszi árpájuk is, amely a gyenge minőségű zsombói ho­mokon is megadja a 14 má­zsát holdanként, pedig terme­lési tervükben csak 7 mázsa szerepel. A rozs is bő termést igér és úgy mutatja, hogy a terme'sátlag meghaladja az egy'éni gazdálkodókét. A szö­vetkezet-. jpj. felkészült az ara­tásra. Idejében elvégezték a növényápolási munkákat. Ti­zenkét hold szőlejüket három­szor megpermetezték, de lesz idejük, hogy negyedszerre is elvégezzék a .permetezést. Az egyéniek nagy érdeklődés­íel figyelik a szövetkezet mun­káját és nem állják szó nélkül gvönyörű kalászosaikat. { nát. Amint pedig a kaparék utolsó kévéjét is bekötöttük és csomóba raktuk, a másodveté­sek talajelőkészítését és vetését is azonnal elkezdjük. Idejében gondoltunk a rako­dásra is. Egy-egy területről egyszerre négy fogat hordja majd a gabonát a szérűre. Megbeszéltük azt is, hogy az adó- és a beadási kötelezettsé­gének minden termelő már a cséplőgéptől eleget tesz. Nem­csak azért, mert a gyors be­adásért prémium jár, hanem, hogy minél több kenyér kerül­hessen a dolgozó nép asztalára. Rácz György egyéni dolgozó paraszt T0tUl M rtfffimf T 11 Kiss Imre TSZ-ben is megkezdődül! az aratás Bába János elvtárs, a csor­vai pártbizottság titkára ér­tesítette szerkesztőségünket, hogy a községben a szövet­kezetek megkezdték az ara­tást. A Kiss Imre TSZ gabo­nájában aratógép dolgozik. A pártszervezet felkészí­tette a népnevelőket a beta­karítsd politikai munkájára. Az összevont népnevelő ér­tekezleten megvitatták a szemveszteség elleni harc kérdéseit. Kiszámították, hogy ha nem vigyáznak Csórván az aratással, köny­nyel elveszíthetnek 900 má­zsa búzát, amely 450 ember egész évi kenyere. Védjük a társadalmi tulajdont 1 Aratóbrigádot alakított a DISZ Üllésen Ullés fiataljaiból — hat fiú­ból és hat lányból — arató bri­gád alakult. A brigád tagjai zömükben egyénileg dolgozó paraszt fiatalok. 'A DlSZ-tit­kárral, Btlau Éva pedagógus­sal az élükön lelkesen vállal­koztak arra, hogy minden ere­jükkel az aratás gyors befeje­zéséért dolgoznak. Az otthon végzett munka után szabadide­jükben és vasárnap olyan he­lyen aratnak, ahol a családfő katona vagy beteg, esetleg öreg. Ezzel megakadályozzák a szemveszteséget és hozzájá­rulnak a községben az aratás gyors befejezéséhez. A lelkes i fiatalok között is kiemelkedik | Tóth János kultúrfelelös, Pa­| lótás Béla traktorista, továbbá I Balogh Jánosné és Czékus Éva. Bírósági hírek Menyhárt Miklós nagyszék­sósi lakos, büntetett előéletű vasúti hídépítő munkás és Hódi István sándorfalvai la­kos, rakodómunkás ez év elején mint a Szegedi Mély­építő Vállalat dolgozói egy alkalommal fuvarozás köz­ben a kínálkozó lehetőséget felhasználva a Szegedi Jt f i ­árugyár udvaráról egy kocsi­emelőt elloptak, ezen felül Menyhárt Miklós- ugyancsak a Jutaárugyárból új kötele­ket hozott ki, melyeket ott ismeretlen munkásoktól ka­pott s azokat saját céljaira fordította. A bíróság ezért a vádlottakat bűnösnek, mon­dotta ki társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás bűntettében és Menyhárt Miklóst 7 hónapi, Hódi Ist­vánt pedig 5 hónapi börtön­büntetésre ítélte. Kolompár János bordányi alkalmi munkás ez év áprili­sában az egyik dűlőúton megleste haragosát és meg­verte. A bíróság súlyos testi sértés bűntettéért 6 hónapi börtönre ítélte. Berkó Péter forráskúti lakos a múlt év­ben többször lopott dinamó­kat a kocsma előtt hagyott kerékpárokról. Lopása csak most derült ki és a bíróság 4 hónapi börtönre ítélte. Du­dás Nándor és Halasi Ferenc dorozsmai lakosok a múlt év végén ittas állapotban bele­kötöttek a dorozsmai villa­moson szolgálatot teljesítő jegykezelökbe és megrugdal­ták őket. A bíróság hatósági közeg elleni erőszak miatt Halasi Ferencet 3 hónapi, Dudás Nándort 5 hónapi bör­tönre ítélte. Alkotmányunk a társa­dalmi tulajdon megszilárdí­tását és védelmét az állam­polgárok kötelességévé teszi, amikor kimondja: »A Ma­gyar Népköztársaság polgá­rainak alapvető kötelessége a nép vagyonának megvédése, a társadalmi tulajdon meg­szilárdítása.* A Magyar Dolgozók Párt­jának III. kongresszusa sík­ra szállt a takarékosság szé­leskörű érvényesítéséért, a pazarlás, a társadalmi tulaj­don hanyag kezelése, bűnös elherdálása ellen. Pártunk Központi Vezetőségének ok­tóberi ülése leszögezte, hogy e területen keveset tettünk még a kongresszusi határozat megvalósítása érdekében. A következő időkben egyik döntő feladatunk — mondja a K. V. határozata, — hogy következetesen harcoljunk -a takarékosságért, a pazarlás, és a nemzeti vagyon elherdá­lása ellen. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a népgazdaság rendel­kezésére álló munkaerőt, anyagokat és termelőberen­dezéseket ne fecséreljék el, hanem ténylegesen a terme­lés növelésére és kibővítésére fordítsák*. A Központi Vezetőség már­ciusi határozata is igen nagy jelentőséget tulajdonít ennek a kérdésnek, mert a köztu­lajdon hanyag kezelése, el­herdálása az utóbbi időkben nagy méreteket öltött s a pazarlók, a csalók és tolva­jok óriási értékekkel károsít­ják meg a népgazdaságot. — Mindez pedig komoly fékje előrehaladásunknak, erős gátja a dolgozók életszínvo­nala emelésének. Hogy a társadalmi tulajdon megkárosítása milyen mére­teket öltött, arra néhány adatot példaképpen említek fel. Csongrád megyében ez év januárjában a társadalmi tulajdon elleni cselekmények miatt bíróság elé állított sze­mélyek által okozott kár ösz­szege meghaladta a 610.000 forintot, februárban 607.000, márciusban 490.000 forintot. Tehát az év első három hó­napjában megyénkben több, mint 1.700.000 forinttal káro­sították meg a társadalmi tu­lajdont, azokban az esetek­ben, amikor a kártevők bíró­ság elé kerültek. Ha figye­lembe vesszük, hogy a kárte­vők sajnos nem mind kerül­nek a bíróság elé, sót ezek­nek csak kisebb része kapja meg méltó büntetését, akkor láthatjuk, hogy milyen ko­moly veszély rejlik a kérdés A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL A radioaktív kobalt A KOBALT és a nikkel ve­gyileg egymással és a vassal közeli rokonok. Nikkelből azonban aránylag kevés van a föld rétegeiben; kobaltból még kevesebb és így ' sokkal értékesebbek a vasnál. Mind­ezek ellenére sem a nikkelt, sem a kobaltot nem lehet a nemesfémek közé számítani. A technikában mindkettőt főként ötvözőanyagként hasz­nálják fel. A kobalt iránt a közérdek­lődés csak akkor fokozódott, amikor tanulmányozni kezd­ték azokat a tulajdonságait, amelyeket akkor vesz fel, na rádioaktivvá teszik. A kísér­letek során kiderült, hogy a kobalt igen könnyen válik rádioaktivvá, igen nagy a sugárintenzitása, s különös sajátosságokkal bír. A radioaktív kobalt eredeti sugárintenzitásának felét csak öt év múlva veszti el, vagyis — fizikai szakkifeje­zéssel — felezési idő öt évet tesz ki. Tíz év múlva az in­tenzitás egy negyed, tizenöt év múlva egy nyolcad lesz és így tovább. A sugarak rész-, ben bétasugarak. másrészt gammasugarak. A rendkívül energia-gazdag gammasuga­rakat sok célra fel lehet hasz­nálni. Ezek ugyanis igen jól áthatolnak az anyagon, sok­kal jobban, mint a röntgen­sugarak, amelyek segítségé­vei tudvalevőleg az emberi testet, különböző szilárd tes­teket és még a fémet is át lehet világítani. A techniká­ban tehát igen nagy segítsé­get nyújt a radioaktív kobalt. A gammasugarak áthatolva a legvastagabb fémalkatrészen is. kimutatják az esetleges hibákat; repedéseket, vagy levegőbuborékokat. A gam­masugarakkal működő ké­szülékhez elektromos áramra sincs szükség, ezenkívül könnyen szállítható egyik munkahelyről a másikra. Régente rádiumot használ­tak ugyanerre a célra, mivel a rádium is képes gammas'ú garak kibocsátására. EnneK azonban sok hátránya volt. Előszöris a rádiumnak fém formában kellemetlen vegyi tulajdonságai vannak. Hamar kapcsolatba lép az oxigénnel és a vízzel. Ezért mindössze csak egyszer állították elö tiszta állapotban, maga Ma­rié Curie 1908-ban, hogy megvizsgálja tulajdonságait. Egyébként mindig valame­lyik sóját használják fel a rá­diumnak. Ez, akárcsak a kö­zönséges konyhasó, laza por, ezért szorosan zárható fém­tokba kell foglalni. Az ilyen rádiumforrás' téHát' aránylag nagy tárgy, arrü kedvezőtlen a felhasználásra. Másodszor roppant drága a rádium. Egy gramm körülbelül félmillió osztrák schillingbe kerül. A kobalt minden tekintet­ben fölényben van a rádium­mal szemben. A kobaltot, ép­pen úgy. mint a nikkelt vagy a vasat, fém állapotban kitű­nően lehet önteni. Fémdrót vagy fémgyöngy formájában használják. A kobaltnak ter­mészetesen már az aktivizá­lódás. tehát a sugárzás előtt meg kell a kívánt formát ad­ni, mert a kész rádlóaktiv kobalttal nem lehet tovább sokáig foglalatoskodni. Mivel a kobalt ugyanolyan tömör fém, mint a vas, így a sugár­forrás igen koncentrált, ezért az átvilágított testek rádió­képei élesek lesznek. A gyó­gyászatban ugyancsak na­gyobb sikerrel alkalmazzák a kobaltot, mint a rádiumot. Kobalttal sokkal könnyebben szét lehet oszlatni a rákos daganatot, mint rádiummal, anélkül, hogy a körülötte levő szöveteknek nagyon ár­tanának. A RADIOAKTÍV kobaltot természetesen nem mindig fémformában használjál;. Sokszor kedvezőbb a só-for­ma. Például olajban oldódó kobaltsót lehet alkalmazni a nyersolajtermék jelölésére. Ezeket átvonultatják az olaj­vezetéken és így olyan más termékektől meg lehet őket különböztetni, amelyek előt­tük vagy utánuk folytak át Ugyanazon a vezetéken. Mindez nagyon szép és jó idáig Számos áldásos tulaj­donsággal rendelkezik a ra­dioaktív kobalt, amelyekkel a társadalom hasznát lehet szolgálni. De egyszeriben ve­szedelmes fegyveré is válhat, ha a társadalom ellenségei veszik kezükbe. Hogy mi­kén... arra a következő példa ad legvilágosabb feleletet: Chicágóban 1952-ben azt ja­vasolták, használják fel a ra­dioaktív kobaltat tömegpusz­mögött, s hogy ez a kérdés i nemcsak »jogi«, hanem első­sorban politikai kérdés. — Szívós és türelmes felvilágo­sító és nevelömunka nélkül nem érhetünk el eredménye­ket ezen a területen. A társadalmi tulajdon fokozott védelméért történt intézkedések eddig nem vol­tak eléggé eredményesek. A megtorlás sem volt mindig eléggé szigorú, a felvilágosító és a nevelőmunka is elégte­len volt, de a hibák fő oka az, hogy a szakigazgatási szervek és a vállalatok, in­tézmények vezetői nem te­kintik elsőrendű feladatuk­nak a társadalmi tulajdon védelmét. Nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy megelőzzék a fosztoga­tásokat és erélyesen leleplez­zék a bűnösöket. Sok esetben elmulasztják a kellő ébersé­get és az ellenőrzést, — osz­tályidegen elemeket és bün­tetett előéletű egyéneket al­kalmaznak fontos beosztás­ban s az ilyennek első dolga az, hogy hozzányúljon a köz­vagyonhoz. Igen nagy mértékben elha­rapódzott a társadalmi tulaj­don fosztogatása a földmű­vesszövetkezeteknél. A csa­nádpalotai földmúvesszövet­kezet vezetését például arra bízták, aki a felszabadulás előtt több alkalmazottat fog­lalkoztató önálló kereskedő volt. Az ellenőrzés teljes hiá­nyát kihasználva, öt éven át fosztogatta a társadalmi tu­lajdont s a feletteseit is be­hálózva több, mint 34.000 fo- ( rinttal károsította meg a tár-, sadalmi tulajdont. A Szentesi Városi Tanács közelebbi vizsgálódás . nélkül alkalmazott egy adóügyi | megbízottat, holott már két I ízben volt lopásért, büntetve. Uj munkahelyén sem tagadta­meg magát, hanem a besze- I dett adó egy részét elsik- | kasztotta. A mindszenti följj­művesszövetkezet ügyvezető­je könnyelműségét és felelőt­lenségét használta ki a szö­vetkezeti üzemágfelelós, aki nagy mennyiségű árut vitt haza családjának, a raktári többlet egy részét orgazdák útján értékesítette és huza­mosabb időn át folytatva üzelmeit, a társadalmi tulaj­donban több mint 25.000 fo­rint kárt okozott. A hódme­zővásárhelyi vágóhídról hu­zamosabb időn át lopták a zsírt és a szalonnát, a haris­nyagyárból a harisnyákat, az egves üzemekből a szerszá­mokat és anyagokat viszik el, hogy iparuk kiváltása után azokat felhasználják. A vil­lanyszerelők a drótot, szige­telőt, stb. tító fegyver gyártására. Nyu­godtan állíthatjuk, hogy en­nél embertelenebb fegyvert még nem találtak ki tömeg- j gyilkolásra. „Az elgondolás" | a következő: egy hidrogén­bombát kobaltköpennyel vesznek körül. A robbanás­nál a kobalt rádioaktivvá vá­lik, ugyanakkor a keletkező magas hőmérséklet következ­tében gőzzé alakul és így terjed szét. Ha azután a ko­baltgőz a levegővel kevered­ve lehűl, finom porrá alakul, amit a szél magával visz. A por sokáig lebeg a levegőben, belélegzik vagy az étellel, vízzel bekerül a szervezetbe. Minthogy a kobalt radioakti­vitása sok évre terjed, ezen az úton az atombomba hatása sok évig tart. Ez alatt a ma­gasabbrendű élet lassanként teljesen elpusztul, de leg­alábbis súlyos károkat szen­ved. A TUDOMÁNY egyébkélt megállapította, hogy ezek a „genetikus" károk örökölhe­tők. E szerint a kobaltbomba következményei akár ezer, tízezer évig, sőt a tudomány mai fejlettsége mellett elvi­leg korlátlan ideig fennforog­nak. Ottó Hanh. a Nobel-dí­jas német atomfizikus és ve­gyész legutóbbi előadásában, amelyben az atomfegyverek betiltása mellett foglalt ál­lást, nem ok nélkül állította, hogy tiz kobaltbombával az egész emberiséget ki lehet irtani, , A Minisztertanács az el­múlt év júliusában hozott határozata külön kötelezte az állami és gazdasági veze­tőket, hogy fokozott gondot fordítsanak a társadalmi tu­lajdon védelmére. Ennek érdekében megfelelő in­tézkedéseket kell tenniök s ezek végrehajtását ellenöriz­niök kell. A legtöbb gazdál­kodó szervnél nem fordíta­nak kellő gondot az utasítá­sok végrehajtására. Az állami és gazda­sági szervek vezetőimel­lett a tömegszervezetek ve­zetői részéről sejn tapasztal­ható a társadalmi tulajdon fontosságának megértése, ho­lott a tömegszeryezetekre igen fontos felvilágosító, ne­velő jellegű feladatok hárulr nak ezen a téfen. A gazda­sági és t.ömegszervezeti veze­tők' egy része ahelyett, hogy üldözné a társadalmi tulaj­don fosztogatóit és elherdá­lóit, közömbösen viseltetik velük szemben, sőt nem egy esetben mindent megtesz mentésük, védelmük érdeké­ben. Az egyik szegedi üzem vezetői személyesen jártak nálam egyik dolgozójuk érde­kében, — akit a bíróság a társadalmi tulajdon kárára okozott bűncselekmény miatt 1 évi és 8 hónapi börtönre ítélt. Számtalan igazolást ta­lálhatunk a bűnügyi iratok mellett arról, hogy a társa­dalmi tulajdon sérelmére bűncselekményt elkövető dolgozó milyen jó munkás és hogy bebörtönözése esetén az üzem milyen nagy károso­dást szenvedne. A tanácstagoknak is érez­niök kell a felelősséget mind­annyiunk vagyonáért, a tár­sadalmi tulajdonért. Világo­san kell látni és meg kell értenie mindenkinek, hogy az állami és szövetkezeti tu­lajdonban minden pazarlás, herdálás a mi pénzünkben, a közös vagyonban, valameny­nyiönk vagyonában tesz kárt; A tanácstag munkája során sokfelé megfordul. Emelje fel határozottan szavát, ha üzemeinkben, vállalataink­ban, állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben — életünk bármely területén — a társadalmi tulajdon pazar­lását, göndatlán gazdálkodást tapasztal, ha azt látja, hogy lazítják az"állami fegyelmet, a' munkafegyelmet. Nemcsak a rendőr­ségi, ügyészségi és bíró­sági szervekrev ró fokozott feladatokat a társadalmi tu­lajdon .megvédése, hanem minden .állami- -és gazdasági szervre, vglarpint tömegszer­vézptre.s ezek között elsősor­ban a tanácsokra, de álla­munk jpíbóen .pplgárárá ko­mólyf kötelezettségeket hárít; Nemcsak az" a feladatunk, högy á megyében havöhta 100—120 ember^ elítéljünk a társadalmi tufajdon sérelmé­re 'elköriétéi't bűncselekmé­nyekért s "ezzel a többieket is elrettentsük a bűncselek­mények elkövetésétől. Ez csak egyik módja a társa­dalmi védekezésnek, és nem a TéáeVegményesebb módja, mert egymagában a büntető­jogi üldözés nem elégséges; A kérdés fontosságára tekin­tettel az egész társadalmat mozgósítani'\ell elsősorban az ilyen bűncselekmények le­leplezésére és megtorlására, de főleg az ilyen bűncselek­mények megelőzésére. A megelőzés legeredményesebb fegyvere pedig a meggyőzés, a felvilágosító munka. Fogjunk össze mind* annvian a társadalmi tu­lajdon, a dolgozó nép vagyo­nának védelmében. Ne tűr­jük annak fosztogatását, el­herdálását. Leplezzük le á kártokozókat, előzzük meg a bűncselekmények elköveté­sét. Dr. Szakács Ödön a megyei bíróság elnöke Röszkei hirek A röszkei határban is — mint mindenütt — jól ha­ladnak a nyári mezőgazda­sági munkák. Amerre csak a szem ellát, gépek, embe­rek dolgoznak a íöldeken. A jó munka után jó termésre számítanak. A tavaszi és a nyári nagy növónyápolási munkákból a röszkei gépál­lomás traktorosai is dereka­san kivették a részüket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a gépállomás a növényápolási tervét eddig már 115 százalékra teljesí­tette. A legjobbak között van Paplógó József trakto­ros, aki június 20-ig szóló tervét már 182 százalékra teljesítette. * A gyálaréti Knmszonnl, a ságváritelepi Táncsics és a röszkei Lenin Termelőszö­vetkezetek földjein is a rösz­kei traktorosok dolgoznak. Nincs most annyi panasz a gépi munkára, mint régen volt. A szövetkezeti tagok mindenütt meg vannak elé­gedve, több gépi munkát rendelnek, mint ezelőtt. A szövetkezetek négyzetes ku­koricavetéseit eddig már há­romszor megkapálták gép­pel. * Röszke határában is meg­kezdődött az aratás. Első­nek Lázár Ferenc nyolchol­das középparaszt látott a munkához. Cszi árpáját már learatta. Igyekezett, nehogy szemveszteség érje a termést. Meg hát a példamutatás is fontos. Különben Lázár bá­csi nemcsak a mezőgazda­sági munkák időben való végzésében példás, hanem az elsők között van ő az adó és a begyűjtési kötelezettség rendezésében is. Az ő ér­deme is az. hogy a község félévi adófizetési tervét már túlteljesítette. Tapodi Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents