Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-03 / 129. szám

t oelmrgyhrorszig Péntek, 1955. június 3. Mi történt a külpolitikában ? Végetéptek a szovjet—jugoszláv tárgyalások A Szovjetunió Jugoszláviában tartóz­" kodó kormányküldöttségének tag­jai június elsején Ljubljanába látogattak, ahol több üzemet tekintettek meg, majd még aznap Zágrábba utaztak. Június else­jén qste a szovjet kormányküldöttség visz­szautazott Belgrádba. Lapzártakor érkezett jelentés szerint június 2-án Belgrádban végetértek a szov­jet—jugoszláv tárgyalások. Csütörtökön este közöe nyilatkozatot adtak ki a tárgya­lásokról, gécsbol érkező jelentés szerint az osztrák parlament főbizottsága jú­nius elsején ülést tartott. Az ülésen, ame­lyen Raab kancellár, Scharf alkanceUár. Fial külügyminiszter és Kreisky államtit­kár la résztvett, a főbizottság az államszer­ződés cikkelyenkinti megvitatása után el­határozta, hogy javasolja a parlamentnek a szerződés-szöveg alkotmányos jóváhagyá­sit. Foglalkozott a főbizottság a négy parla­menti frakció vezetője által benyújtott ja­vaslattal Is, amely indítványozza Ausztria állandó semlegességét. A bizottság elhatá­rozta: indítványozza a parlamentnek a ja­vaslat elfogadását. Az osztrák parlament nemzeti tanácsá­ban június 7-én, a szövetségi tanácsban pe­dig június 8-ón tárgyalják meg jóváhagyás végett az államszerződés szövegét és a négy parlamenti fi akció elnökének javaslatát. Iljicsov, a Szovjetunió ausztriai főbiz­tosa június elsején közölte Raab osztrák kancellárra), hogy a szovjet hatóságok ha­tározata értelmében az Osztrák hatóságok rendelkezésére bocsátják a szovjet csapatok által korábban igénybevett, összesen több, mint 25 ezer négyzetméter területű 46 épü­letet és több, mint 20 hektár földterületet. Az angol rádió bonni tudósítójának je­lentése szerint — mint az MTI hírüladja — Anglia, Franciaország és az Egyesült Álla­mok közölte a nyugatnémet kormánnyal, hogy nincs alapja a bonni kormány pana­szának az ausztriai volt német javak sorsá­nak rendezése ellen. A nyugatnémet kormány jegyzékére adott válaszokban a nyugati hatalmak ki­jelentik, hogy az osztrák államszerződésben Ausztria lemondott minden követeléséről Németországgal szemben, ami aZ Anschluss időszakából ered. A nyugati hatalmak sze­rint ez az osztrák követelés pedig lényeges lett volna. | int a bonni kancellári hivatal kö­zölte, Adenauer június 13-án indul tervezett amerikai útjára, amelynek során Washingtonban megbeszéléseket folytat majd Eisenhower elnökkel és Dulles kül­ügyminiszterrel. A bonni kormány szóvivője megerősí­tette a hírt, amely szerint Adenauer június 16-án be akar kapcsolódni a három nyugati külügyminiszternek a négyhatalmi értekez­let előkészítéséről tartandó megbeszéléseibe. A Westfaelische Rundschau című dort­mundi lap ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy Adenauer közbelépése aligha fogja elősegíteni a négyhatalmi értekezlet sírna lebonyolítását.., m H Magyar Népköztársaság kormánya letétbe helyezte a varsái szerződés ratifikációs okmányait Varsó (MTI). Drahos Lajos, a Magyar Népköztársaság varsói rendkívüli és megha­talmazott nagykövete a ma­gyar kormány nevében jú­nius 2-án a Lengyel Népköz­társaság kormányánál letétbe helyezte az 1955. május 14-én Varsóban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés ma­gyar ratifikációs okmányait. A ratifikációs okmányok tetétbehelyezéeéről készült jegyzőkönyvet Stanislaw Skrzeszewski, a Lengyel Népköztársaság külügymi­nisztere és Drahos Lajos, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete írta alá. A dokumentumok letétbe­helyezésénél jelen voltak a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztériumának vezető munkatársai, valamint a Ma­gyar Népköztársaság nagykö­vetségének diplomáciai be­osztottjai. A szovjet kormányküldöttség Ljubljanában és Zágrábban Június elsején a szovjet kormányküldöttség tagjai Ljubljanába, a Szlovén Nép­köztársaság fővárosába ér­keztek. Megtekintették a Li­losztroj nevű turbinagyárat és beszélgetést folytattak a gyér vezetőivel. A szovjet kormányküldött­ség tagjai aznap Zágrábba, a Morvát Népköztársaság fő­városába utaztak. A küldött­séget a ljubljanai pályaudva­rom ünnepélyes búcsúztatás­ban részesítették. Díszszá­zad vonult fel és elhangzott a szovjet, valamint a jugo­szláv állami himnusz. Zágrábban a szovjet kor­mányküldöttségei; Vladimír Bakarlcs, a horvát szábor elnöke és a köztársaság más vezető személyiségei fogad­ták. A szovjet kormánykül­döttség tagjó Zágratt-f.n megtekintették a Rade Kon­csar gyárat. A gyár vezetői­nek kíséreteben sorra járták az üzemrészlegeket, tanulmá­nyozták a termelőmunka megszervezését, elbeszélget­tek a munkás-önkormányzat­ról a munkástanács képvise­lőivel, a gyár igazgatójával, szakszervezeti elnökével és a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége üzemi szervezetének titkárával, Vladimír Bakarics, a hor­vát szábor elnöke ebédét adott a szovjet kormánykül­döttség tiszteletére. Az ebéd szívélyes légkörben folyt le. Június elsején este a szov­jet kormányküldöttség ragjai Belgrádba utaztak. Amerikai provokációk Csehszlovákia allén Prága (TASZSZ) A CTK hírügynökség jelentése sze­rint a Rudé Právo június el­sejei számában cikket közöl a Csehszlovákia ellen irá­nyuló amerikai provokációk­ról. Az amerikai imperialisták — hangzik a cikk — a cseh­szlovák határ közelében lévő bajorországi különleges tá­maszpontokról mér huzamo­sabb idő óta csehszlovák-el­lenes röpcédulákkal ellátott léggömbökét küldenek hoz­zánk. A lap a csehszlovák kül­ügyminisztériumnak ez év április 19-én az Egyesült Ál­lamok prágai nagykövetségé­hez intézett jegyzékében fog­lalt tényekre hivatkozva a következőket állapítja meg: Példátlan arcátlanság, hogy az amerikai kormánykörök békében, az Egyesült Álla­mok és Csehszlovákia közötti normális diplomáciai kapcso­latok fennállása mellett a nemzetközi jog előírásainak megszegésével nyilt agresz­szív lépésekhez folyamodnak. Továbbszélesedik az angol vasutasok sztrájkja London (MTI) Az angol vasutasok sztrájkja csütörtö­köm már ötödik napjába lé­pett. Eden miniszterelnök csü­törtökre minisztertanácsot hívótt össze a sztrájkhelyzet megvitatására. A kormány kénytelen volt igénybevenni az angol kato­nai légierő repülőgépeit a postaforgalom lebonyolításá­nak biztosítására. A magán autócégeket felhatalmazták arra, hogy Londonban ~ex­pres*- szolgálatot lássanak ét A közlekedési és különö­sen a szállítási nehézségek leküzdésére a kórmámy a hadiflottát is igénybe vette. A dolgozókra gyakorolt nyomás ellenére n sztrájk tovább szélesedik. A Reuter jelentése megállapítja, högy -ez a sztrájk párhuzamosan a húszezer kikötői munkás sztrájkjáva', Angliát olyan súlyos válsággal fenyegeti, amelyhez hasonló már egy nemzedék óta nem volt az or­szágban*. A, sráofiítov ja kedden már második he­tébe lépett, N. Sz. Hrttscsav, M. A. Beiganyin és A. L Mikojan pénteken hivatalos látogatásra Széliába érkezik Szófia (BTA) A szovjet— jugoszláv tárgyalásokban résztvett szovjet kormány­küldöttség hálom tágja: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek tagja, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, N. A. Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke é« A. 1. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese június 3-án hivatalos baráti látogatásra Saófiába érkezik. Rövid külpolitikai hírek Ankara (TASZSZ). A Hálk­csi című lap jelentése szerint Nun Szaid iraki miniszterel­nök és Husszein Ala iráni miniszterelnök a közeljövő­ben ellátogat Törökországba. ,Hivatalos forrásokból szer­zett értesülések szerint — írja a lap — Husszein Ala törökországi látogatását biz­tos előjelnek tekintik arra vo­natkozóan, hogy Irán csatla­kozik a török—iraki szövet­séghez." * Berlin (MTI). Schlüter fa­siszta könyvkiadónak Alsó­Szászország tartományi köz­oktatási miniszterévé történt kinevezése ellen világszerte éles tiltakozások hangzanak el. 17 ismert német, angol, francia, olasz, svéd, svájci és amerikai tudós szolidari­tásáról biztosította a göttin­gai egyetem tiltakozása je­léül lemondott rektorát és szenátusát, valamint as egye­tem sztrájkba lépett hall­gatóit. Neye professzor, a berlini Humboldt-egyetem rektora, sajtónyilatkozatban a* Néme Demokratikus Köztársaság főiskolai tanárainak mély ro­konszenvét fejezte ki a güt­tiftgai egyetem lemondott rektora és szenátusa iránt. — Jegyzetek egy ifjú községről II. FALU SZÜLETIK Már csak sgy erdő vá­laszt el Dóétól, amikor vá­ratlanul útitársam akad. Környékbeli, sőt helybeli gazdálkodó, aki az elsők kö­zött telepedett le az újraszer­veződő — s ezúttal sikeresen szerveződő — községben. Az utolsó kilométereket együtt ballagjuk, s közben hasznos felvilágosításokra teszek szert. Egy régi jószágigazgató tör­ténetét hallom, nagyapák emlékezései nyomán, aki kí­méletlen készséggel hajtotta végre az uraság faluirtó ren­delkezéseit. Egy éjjel azután kopogtattak az ablakán; tél volt, koromsötét, szegényle­gények órája. A látogatók nem sokat teketóriáztak. Ott helyben végrehajtották rajta a nép ítéletét... Közben kiérünk az erdő­ből és utikalauzom egy kö­zeledő emelkedésre mutat: — Az már Dóc. Én is itt lakom mindjárt a falu ele­jéin. A közeli cél biztató tudata meggyorsítja lépteinket, s én nekividámodva hallgatom ős­lakos-útitársam magyaráza­tait a kövesútról, amely négy­öt évvel ezelőtt kötötte be Dócot a gazdasági és közélet buzogva keringő áramába. — És most jön majd a vil­lany; legalábbis úgy hírlik. De elhiszi-e öcsém, hogy amikor 1948-ban ideköltöz­tünk a juttatott földünkre, még olyan kihalt volt az egész dóci határ, mint itt hátunk mögött a mocsaras lapály. A domb tetején, a fákon túl, ott állt a major a cselédlakásokkal, errébb a temető, amott balkéz felé az istálló', vagy inkább karám, az még most is megvan, a tszcs használja, aztán ide­oda szétszórva még egy-két sárkunyhó és azzal kész. Ja még, majd elfelejtkeztem a régi iskoláról, látja itten jobbra. Most az a földműves­szövetkezeti bolt. Ebben a pillanatban felér­tünk egy emelkedő tetejére, ahonnan szemünk elé térül az egész falu. Kísérőm bú­csúzik, én pedig megállok és széttekintek, hogy az első be­nyomás mélyen beivódó ké­peiből semmit el ne szalasz­szak. Hát igen: falu, igazi fa­lu. Házsorok szaladnak szét minden irányban, s habér a házak közül nem egy még vakolatlan, az emiber érzi, hogy ezeket a gyökereket in­nen már nem lehe^ kitépni. Valami friss szag lebeg a mes;zeletlen falak, pirosló cseréptetők fölött, egy kifor­ratlan, de már rendeződő kö­zösség lehelete, amely az em­berek minden mozdulatát ün­nepélyességgel szövi át, amo­lyan honfoglaló hangulatot áraszt, s még a mértani pon­tossággal kimért portáknál, az egyenes utcáknál és kö­zös apaságra valló típushá­zaknál is élesebben jelzi, hogy itt e fiatal fák és öreg kövek között valami szokat­lan történik. Mintha csak az egész település minden röge, Felfüggesztenék a középiskolai fanáro k sztrájkját Róma (MTI) Az olasz kö­zépiskolai tanárok és igazga­tók felfüggesztették határo­zatlan időre bejelentett sztrájkjukat, tekintettel arra, hogy Oronehi köztársasági elnök a sztrájkot vezető "is­kolafront" kérésére ígéretet tett, hogy még e hét folya­mán fogadja a tanárok és igazgatók szakszervezeteinek képviselőit és személyesen jár közben a kormánynál a ta­nárok és igazgatók követelé­seinek teljesítése érdekében. Olaszország történetében ez az élső eset. hogy az államfő személyesen avatkozik be szakszervezeti ügyékbe. Az állami irányítás alatt álló intézmények dolgozóinak csaknem egy hónap óta tartó sztrájkja szintén végetért. A kormány ugyanis hajlandó előleget folyósítani később megállapítandó fizetéseme­lésre és azonnal visszavonja a sztrájkolók ellen az elmúlt napokban hozott büntető rendszabályokat. eleven és holt porcikája ezt kiáltaná: megállj vándor, nézz körül, mert itt jövendő századok alapjait rakják le — falu születik! Érzem, hogy ez az ünne­pélyesség engem is átjár. Egy szó motoszkál bennem, min­den más gondolatot elnyom­va: történelmi igazságszol­gáltatás. Igen, ennek így kei­lett történnie. Ahogy a len­gyel nép is porig lerombolt fővárosát újból a régi he­lyen építette fel — nem azért, mert jobb helyet nem talált volna, hanem, hogy a barbár pusztítás még közve­tett módon se diadalmaskod­jék —, ugyanúgy e parányi terület parányi népességének itt és nem másutt kellett megalkotnia azt az új köz­séget, amely igazságot szol­gáltat sokszáz lerombolt ház és sokezer elkergetett ős szét­szórt porának; itt és nem másutt kellett az egykor ki­semmizettek blrtokbavett hó­nát felépíteni, azt az erős vá­rat, amelyet tőlük már sem­miféle Pallavlcini el nem ra­gadhat! « Némi nézelődés után elin­dulok a tanácsháza s az is­kola felé, ahol futó benyomá­saimait pontos tényekkel egé­szíthetem ki. Lele elvtárs, is­kolaigazgató, aki egyszemély­ban községi pórttitkár is, a fő informátorom. Vele szem­lélem meg Dóc főbb neveze­tességeit, tőle értesülök az elmúlt 6—8 év fontoeabb helytörténeti eseményeiről. Az új község kiépítése 1948-ban kezdődött, állam­kölcsönneL Egy-két évre rá indult meg nagyobb mére­tekben az építkezés. Ügy is mondhatnánk tehát, hogy Dóc az ötéves terv gyermeke, A honalapítás első lépése­ként (gazdaságilag és embe­rileg egyaránt érthető okból) lebontották az uradalmi ma­jort; ennek anyagából épít­keztek az első telepesek. Sőt nemcsak a majort, hanem még a helyét is eltüntették: A feudális világnak ez a jel­képe ugyanis, mint már em­lítettük, dombon épült, alat­ta pedig, főleg keleti irány­ban egy nagy mélyedés tá­tongott. Nos, a községrende­zés azzal kezdődött, hogy a dombot szépen lehordták, az árkot feltöltötték, s így ket­tős eredményt értek el: a felszín planirozásával együtt a mult emlékét is eltörölték. 1950-ben épült fel az első nagyobb házcsoport. Szép rendben, terv szerint, az ál­lam által jóváhagyott község­fejlesztési térkép alapján. A szükséges hely megvolt, mert a major területét a földre­form már eredetileg érintet­lenül hagyta. Ebből aztán az igényelhetett házhelyet, aki akart: az állam olcsó megvál­tási áron mérte ki mindenki­nek. 600 négyszögölben szab­ta meg a tervrajz a házhe­lyek területét, hogy jusson hely a szűkebb porta mellett veteményesnek és gyümöl­csösnek is. Elsősorban a kör­nyező földek újbirtokosal igényeltek — volt uradalmi cselédek és kisbérlők. a ma­jor és vidéke egykori lakói. De jöttek távolabbról is. Ez­úttal fordított folyamat ját­szódott le, mint néhány éra­tizeddel ezelőtt. Most a ha­talom nemcsak, hogy nem akadályozta a községgé tö­mörülést, de nem is adott ki másutt építési engedélyt, mint az új település szűkebb területéin. És ez teljesen in­dokolt, Épp eléggé szétszórta a vidék lakosságát a mult. Ideje volt, hogy egy új rend új törvénye kialakítsa a kul­túra és a közösségi élet helyi gócpontjait. 1952 január elsején nyerte el Dóc a község címet, vált önálló igazgatási egy­séggé. A sokszor szétvert dóci nép ezen a napon jutott el odáig, amiről ősei csak álmo­dozhattak: hogy saját kezébe veszi közös élete dolgainak intézését. Eddigre persze a volt major helyén már sok család felépítette otthonát. Egyesek saját erejükbői, a többség: állami támogatással. Családonként 13—15 ezer fo­rintnyi építkezési hitelt adott az állam, ezenkívül tervraj­zot, mert az államkólcsonnel készülő házak alakját típus­terv szabja meg. A kölcsön összege elegendő volt arra, hogy fedezze az anyag-költ­ségeket és a mesteremberek munkáját. A többit az épít­tető adta hozzá olymódon, hogy családjával együtt ott dolgozott az építkezésen. Szükséges anyaggal az állam bőkezűen ellátta a falut. Felépítvén az otthont, máé csak a kölcsönt kell vissza­fizetni. Hány családot nyo­mott agyon a múltban ilyen teher! Nem tudunk szaba­dulni egy párhuzamtól, ame­lyet most az élet idéz feL A múlt század közepén a kié­bérlőkké lett jobbágyok te kaptak némi lakásépítési se­gélyt. 80 forint értékben, ama az akkori árak szerint az épít­kezési költségek mintegy ne­gyed részét fedezte. Álnoíc segély volt ez, még az ala­mizsnánál is rosszabb. E se­gély jogcímén ugyanis az uradalom évi tíz forint „lak­bért" szedett kisbériéitől, mégpedig meghatározatlan ideig! E ravasz mesterkedés­sel az uradalom a ház értéké-1 nek legalább kétszeresét, a segély összegének pedig 8—* 10 szeresét szedte be házbért fejében. Sőt olyan szerződé­seket is ismerünk, amelyek szerint a 80 forint jótétemény fejében a „fölszabadított", de földnélküli parasztok évi 20 —20 napot robotoltak, vadá­szatkor pedig 3 napi hajtást szolgáltattak a földesúrnak! A mostani kölcsönök letörlesztése szépen és aka­dály nélkül halad. Ezek a kölcsönök nem örökre szól­nak, hanem 10—15 éves le­járatúak, ami azt jelenti, hogy 1000—1200 forintos évi részletekben kell őket vissza­fizetni. A tanácstitkárnál, akit tüzetesen kikérdeztem, egyetlen családról sem hal­lottam, amely zavarba jutott volna a hitel törlesztésével. Személyes tapasztalataim is ezt tanúsítják. Így változott meg a múltnak az a törvénye is, hogy a kölcsönnek a pa­raszt nyakán lerázhatatlan teherré kell válnia. (Folytatjuk.) Kende Péter Elérik szakköri munkát szervez a DISZ a Szegedi Orvostudományi Egyetemen A Szegedi Orvostudományi Egyetem DISZ-bizottsága az idén gazdag tervet dolgozott ki a fiatalok nevelésére, szó­rakoztatására. A többi között szakköröket alakítottak, ame­lyekben a fiatalok igényeik­nek, képességeiknek megfele­lően munkálkodhatnak. A fo­tószakkör tagjai elsajátítot­ták már a fényképezés tech­nikáját és sok színes felvé­telt is készítettek az egyetem életéről, az érdekes műtétek­ről, kísérletekről. Rövidesén bemutatják első diafilmjüket is. Az ornltologus-szakkör tagjai madárpreparáturnokat készítettek. Több mint szá­zan vettek részt a művészeti munkában és számosan ke­resték fel a sportkörök fog lalkozásait. A változatos kulturális c.. sportesemények, az érdekes, i a szakmai tanulást elősegítő szakköri foglalkozások nyo­mán mind vonzóbbá válik a DISZ-szervezet és néhány hónap alatt mintegy százan kérték felvételüket. Kiss Csa­ba harmadéves hallgató, »/. egyetemi DISZ-bizottság tit­kára a Szegedi fiatalok kül­dötteként vesz majd részt a t DISZ II. kongresszusán. Büszkén számol be majd ar­ról is, hogy a szervezeti mun­kában, a tanulásban kitűnt fiatalok közül rövidesen hat hallgató tagjelölt-felvételi ké­relméről döntenek az egye­tem kommunistái. Beszámol majd terveikről is: rö­videsén új szakköröket szer­veznek, csónakházat épí­'ffflék a Tiszán. Megindul s- "Miénk az egyetem«-moz­í 'lom, amelynek célja az „vetem felszerelési tárgyai­nak gondozása. e

Next

/
Thumbnails
Contents