Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-28 / 150. szám

'PROLETÁRJA!; miMaSYAHORSZAB AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 150. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: V. M. MOLOTOV SAJTÓÉRTEKEZLETE (2. odal) ILJA ERENBURG BESZÉDE A BÉKE-VILÁGTALÁLKOZÓ JÜNIUS 26-1 ÜLÉSÉN (3. oldal) MOSÓGÉP ÉS CÉKLASZELÖ GYARTASARA KÉSZÜLNEK A FÉMIPARI ÉS FINOMMECHANIKAI VÁLLALATNÁL (3. oldal) Kedd, 1955. június 28. R* n Ki a gabonaföldekre! Megkezdődtek a nagy ünnepi hétköznapok. Elér­kezett az aratás. Most csak azok maradnak otthon, akik betegek, vagy nagyon öregek már, de őket is iz­galommal tölti el az új kenyérért megindult küzde lem. Vagyis: egész dolgozó népünk ügye, gondja, hogy gyorsan eltegyük mind egy szemig jó helyre, amiből élni akarunk a következő esztendőben. A kommunisták — akik mindig a nép ügyét, gondját vették a vállukra — szintén nem ülnek ölhetett kéz­zel. Ellenkezőleg, ök mennek most is legelőbbre, hogy erőt, lelkesedést öntve a kaszás, sarlós hadse­regbe, megnyerjük ezt az ütközetet is. Tudjuk azonban az élet tapasztalataiból, hogy egymagában az erős kommunista kar, a példaadás nem elegendő, bármennyire fontos is. Kétségtelen, aki kaszát vesz a kezébe, vagy gépet vezet, az nem lustálkodik, hanem dolga végeztéig űzi, hajtja a munkát minden különösebb rábeszélés nélkül. Ez benne van a parasztember természetében. Mégis szükséges, hogy a párt hallassa szavát kint, a gabo­naföldeken: tanácsot adjon, figyelmeztessen az éber­ségre, növelje a felelősségérzetet és tájékoztasson az ország, a világ eseményeiről. Ezért kell ezekben a napokban a népnevelőknek is ott lenniök, ott dolgoz­niok, ahol minden egyéni gazda és valamennyi tsz-tag dolgozik — kint a perzselő határban. Ne feledjük el, hogy a kulákok és a többi ellenséges elemek egyál­talán nem alusszák át a nyarat, hanem odamennek hazudni, butítani és uszítani, ahol nincsenek ott a kommunista népnevelők. Legalább három nagyon fontos dolgot kell szem előtt tartaniok a népnevelőknek. Először: vigyázni és vigyáztatni minden szem gabonára. Másodszor: állan­dóan ismertetni, magyarázni a párt Központi Vezető­ségének júniusi határozatát. Harmadszor: leleplezni az ellenség aknamunkáját. Nehéz és fáradságos munka ez, igaz. De feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az ara­tás, a behordás. a cséplés és a begyűjtés zökkenő­mentes legyen, hogy a betakarítás idején se lazuljon, hanem tovább erősödjék a párt és a tömegek kap­csolata.—^ Mit jelent a szemveszteség elleni küzdelem? Azt jelenti, hogy a termelőszövetkezeti és egyéni paraszt párttagjaink, pártvezetőink szemmel tartják az ara­tógépek, a kombájnok munkáját, És ha azt veszik észre, hogy szórja a magot, töri a szemet, vagy benne­hagyja a polyvában, szalmában, rögtön figyelmeztetik a gépkezelőt a veszélyre. A kommunisták, a népne­velők legyenek elsősorban azok, akik felemelik sza­vukat mindenfajta hanyagság ellen és védelmezik az ország, a szövetkezet, a dolgozó nép kenyerét. Nagy szükség van az elvtársi tanácsadásra, a türelmes meggyőző szóra, a szétszórt egyéni búzaparcellákon is. Tudott dolog, hogy a gabona attól a pillanattól fogva szórni kezd. mihelyt belesuhintják a kaszát és amíg a magtárba kerül, tíz százalék is kárba veszhet belőle, ha nem vigyázunk. Ezért szükséges felgereblyézni a tarlót és takarosan összerakni a kereszteket a ma­darak elől; azért fontos ügyelni a behordásnál és az asztalgolásnál. Természetes, a népnevelők nem tud­nak eljutni minden egyéni gazdához, hiszen ők is aratnak, vagy egyéb munkával vannak elfoglalva. A dolgos parasztok egymást is ellenőrizzék, figyelmez­tessék és a hasznos tapasztalataikat adják át egymás­nak. Most is lesznek olyanok, akik azt vágják maid oda a népnevelő elvtársaknak: -ne okosíts, van ma­gamhoz való eszem-, de ugyanakkor azzal az elavult felfogással, hogy -ott szóródik, ahol van*, nem for­dítanak elég gondot minden szem gabonára. Olyan irányba kell tehát fejleszteni a közhangulatot, hogy a hanyagok érezzék az egész község, az egész tanya­sor elitélését. Beszélgetni kell az aratókkal a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése és a mezőgazdasági termelés fel­lendítésnek kettős, de mégis egységes feladatáról. Elvtársaink mutassanak rá ismételten arra. hogy tö­megében is többet termelni, vagyis megvetni a szo­cialista jólét alapját csakis közös összefogással, a ter­melőszövetkezetben lehetséges, ahol a gépek alkal­mazása, a műtrágya és a növényvédőszerek használata előtt szinte végtelen a lehetőség. Hasonlítsák össze az egyéni kis búzaföldek termését a tsz-ek nagv táblái­nak hozamával. Egészen bizton, hogy az utóbbi az idén is legyőzi az előbbit és jobb, kulturáltabb életet ad a szövetkezet tagjainak. Ha a népnevelők elérik, hogy a dolgozó parasztok gondolkodnak ezen akkor munkájuk minden bizonnyal megtermi a gyümölcsét. Látni kell, hogy a párt igazságának szószólói mel­lett a kulákok is felkeresik majd a dolgozó parasz­tokat. Ezek a jómadarak — akik a jobboldali politika hatására teljesen kimutatták a foguk fehérjét — most is hízelgéssel, rendszerünk gyalázásával próbálják el­hinteni az elégedetlenség magvát. Azt sugdossák a tá­jékozatlanok fülébe, hogy a beadásra nem is nagyon van már szükség. A kommunisták, a nép legjobb ba­rátjai ne engedjék közel őket a becsületes kis- és kö­zépparasztokhoz. Mondják meg nyíltan, hogy a be­gyűjtés a szocializmus építésének elválaszthatlan ré­sze és ha lemondanánk róla. akkor veszélyeztetnénk az ország lakosságának, elsősorban a munkásosztály­nak az ellátását. A begyűjtés törvény, amit közvetle­nül a cséplőgéptől kell teljesíteni a munkás-paraszt szövetség erősítése érdekében. A párt politikájának hirdetői vonuljanak ki most az első vonalakba, a pabonaföldekre. Segítsenek a dolgozó parasztoknak, hogv minél több kenyérnek­valót takarítsunk be a jövőre — magunknak. Szeged és a szegedi járás életéből A sándorfalviak a termelési bizottság segítségével jól felkészüllek az aratásra A sándorfalvi határban is szépen érik a gabona. A hul­lámzó búzatáblákat itt-ott már árpakeresztek tarkítják, bizonyságául, hogy már itt is megkezdődött az aratás. A sándorfalvi és a környéki beli egyéni gazdák, termelő­szövetkezetek is igyekeznek a munkával, hiszen minden óra, minden nap késés ko­moly veszteséget jelenthet: egyaránt károsodik az állam és a termelő is. A sándorfalvi termelési bi­zottság tagjai pár héttel ez­előtt ebben a tudatban lát­tak hozzá az aratási munkák jó előkészítéséhez. A bizott­ság értekezletet tartott, s erre meghívta a helyi terme­lőszövetkezeti vezetőket, még a brigádvezetőket is. Az ara­tás gyors elvégzésével kap­csolatos feladatokról tárgyal­tak, de már itt megbeszélték a másodvetés, a tarlóhántás, a behordás. a cséplés és a ga­bonabegyűjtés ügyét is. A megbeszélésen valamennyien egyet értettek abban, hogy az aratás munkája jóval na­gyobb feladat, mint valami más általános, hétköznapi munka. Nem kevesebbről van szó. mint a falu új évi kenye­réről. Ha azt akarják, hogy a következő évben még jobb legyen a község kenyérellá­tása, akkor most a munká­ban való példamutatás mel­lett a falu gazdái körében alapos népnevelő munkát is kell végezni. Csányi Imre dolgozó pa­raszt. a termelési bizottság elnöke. Süli István. Puskás Mihály. Gonda József. Csikós József. Laczi Ferenc és a bi­zottság többi tagjai még mi­előtt az aratás megkezdődött volna a környéken, felkeres­ték azokat a dolgozó parasz­tokat, akik a földművelés mellett többnyire fuvarozá­sokkal foglalkoznak. Kimen­tek a piacra is, ott is elbe­szélgettek a gazdákkal s a legfontosabb kérdésben szót értettek. A piacozásnál és a fuvarozásnál is fontosabb az aratás és a behordás mun­kája. Az okos beszédből ér­tettek is az emberek. Az el­múlt napokban a falu hatá­rában, ahol csak beérett az árpa, mindenütt megkezdő­dött az aratása. A községi termelési bizottság tagjai sa­ját ügyüknek tekintették a tökéletes tűzvédelem meg­szervezését is. A sándorfalvi termelési ál­landó bizottságlól sokat ta­nulhatnának a bordányi, ba­lástyai és a dóci termelési bi­zottsági tagok is. E három községben a termelési bizott­ság ebben az évben még egy­szer sem ült össze, hogy meg­beszéljék mik is a soronlévő feladatok. Ezekben a közsé­gekben csak papíron szere­pelnek a termelési bizottsá­gok. s ezért a községi tanács mellett hibás a járási tanács mezőgazdasági osztálya is. A most következő nagy fel­adatok parancsolóan követe­lik, hogy a járási tanács me­zőgazdasági osztálya végre foglalkozzék a termelési bi­zottságokkal. Tegyék lehe­tővé. hogy minél többen el­sajátíthassák a sándorfalviak módszerét, akik gyakran el­járnak a gépállomás, a ter­melőszövetkezetek értekezle­teire is. állandóan szervezik, irányítják a munkát. Alvetle a DISZ Megyebizottság zászlaját a DÉMA C pögyár „Pelöf," ifjúsági expor(-brigád|a Ha este megismétlik a Városi Balettiskola vizsga-előadását a színházban A szülők, hozzátartozók s nagyszámú érdeklődő töl­tötte meg városunk színhá­zát vasárnap délelőtt, hogy megnézzék a gyermekek ba­lett vizsgáját. Amikor a füg­göny felgördült s a legki­sebbek, az előkészítősök a gyakorló korlát mellett szembenéztek az édesanyák­kal, a nézőkkel, felharsant a taps: s ez ismétlődött egyre hangosabban, egyre lel­kesebben a Városi Balett­iskola minden egyes műsor­száma után. A közönség előtt bemutatták az ifjú nö­vendékek — az előkészítősök és külön-külön a három év­folyam balettosai —, hogyan bontakozik ki tehetségük. Igen ötletes volt a kicsinyek népi játéka, a -Keresd meg a tűt.. .* Móra Ferenc: -Sé­tálni megy Panka- című ver­sének gyermekbalettra való feldolgozása dicsérendő, elis­merésre méltó munka. A té­maválasztás, a virágok, a lepkék megelevenítése, a táncok hangulata, kompozí­ciója méltón aratott nagy si­kert. Bayer: -Babatündér* című balettje koronája volt a balettiskola vizsgaelőadá­sának. A Babatündért tán­coló Érdy Ildikó, a Harle­kint táncoló Csongor Klári, a babagyárost megelevenítő Lakatos Károly szép jövő előtt áll. Sok tehetséget láttunk ezen a színes, változatos ba­lettműsorban: büszkék lehet­nek rájuk a szegedi szülők, akik bizony nagyon sokat áldoztak a ragyogó ruhák el­készíttetésévei, a balettis­kola támogatásával. A vizs­gaelőadás keretében joggal köszöntötték virágokkal a növendékek Till Elzát, kitű­nő tanítómesterüket. A ba­lettszámok igényes zenekisé­retét Ujj Jánosné látta el, a szebbnél-szebb ruhákat pe­dig Boga Aranka iparmű­vész tervezte. A nagy érdeklődésre való tekintettel ma este 7 órakor megismétlik a Városi Balett­iskola vizsgaelőadását a szín­házban. Az első félévi exporttervü­ket június 25-ig 135.5 száza­lékra teljesítették a Szegedi DÉMA Cipőgyár dolgozói. Az elismerésre méltó ered­mény elérését az idősebb dolgozókkal együtt jól segí­tette az üzem öt ifjúsági ex­port-brigádja. A DISZ II. kongresszusára készülve kü­lönösen szép eredményekről adhattak számot a fiatalok. S a DÉMA Cipőgyár egyik ifjúsági brigádja — amely­nek Császár Ferenc elvtárs, idősebb dolgozó a vezetője — Szeged és a megye ifjú­sági export-brigádjai kö­zül a legszebb teljesít­ményt adta hosszú hóna­pokon át. A jó munka ju­talmaként hétfőn adták át Császár Ferenc ifjúsági bri­gádjának a DISZ Megye­bizottsága szép selyemzász­laját. .. . Déli 12 óra — ebédszü­net. A DÉMA napsütötte ud­varán gyülekeznek a gyár dolgozói, hogy részt vegye­nek — kivétel nélkül vala­mennyien — a zászlóátadás, átvétel nagy eseményén — az ünnepi röpgyűlésen. Szöllősi Sándor elvtárs, a gyár igazgatóia mond meg­nyitót. majd Hutter Istvánné elvtársnő, a DÉMA DlSZ-szer­vezetének titkára beszél. Is­merteti az ifjúsági export­brigád munkáját s azt a nagy segítséget, amelyet a fiataloknak az idősebb dol­gozók adnak. Császár Ferenc Petőfi ne­vét viselő ifjúsági bri­gádja a nemes vetélkedés­ben 130 százalékos átlag­teljesítményét 176 száza­lékra növelte. Ezután Faragó István elv­társ, a Szegedi Városi DISZ Bizottság agit.-prop. tikára a DISZ Megyebizottsága és Városi Bizottsága nevében átadja a zászlót a -Petőfi"­brigád vezetőjének. A -Pe­tőfi-brigád tagjai is termé­szetesen ott vannak vala­mennyien: Abonyi József, Kozma József. Szigeti Jó­zsef, Kószó Irén. Rizsnyov­szki Zsuzsanna. Dani István­né és Németh Istvánné. Miután Császár Ferenc nagy taps közben brigádja nevében átveszi a vándor­zászlót, megígéri, hogy továbbra is igyekeznek, s becsülettel dolgoznak. A párt joggal és bizton számíthat a fiata­lok munkájára. Az üzem pártszervezetének titkára: Rácz István elvtárs üdvözli az ifiúsági export­brigádot, az idősebb dolgozó­kat. s további jó munkát kí­ván. Hutter Istvánné. az üzem DISZ-titkára aztán jutalmat ad át az egyénileg legioM» eredményt elérő három ifjú­munkásnak: Ha ias Kálmán­nemik/ KofWía Józsefnek és Halápi Józsefnénak. Mind­hárman további eredményes munkát ígérnek. Véget ért a röpgyűlés s a munkások — fiatalok és idő­sebbek — újra munkához fognak. Jelenlések az első félévi terv teljesítéséről Üjabb szegedi üzemek je­lentették, hogy az első télévi tervüket — évi vállalásuk­nak megfelelően — teljesí­tették. A JUTAARüGYAR dolgo­zói az elmúlt hét végén ele­get tettek első félévi ter­vüknek. Az első félév hátra­lévő napjaiban mintegy 30 tonna anyagot gyártanak ter­ven felül. A II. SZÁMÜ TÉGLA­GYAR kollektívája már jú­nius 27-én eleget tett az első félévi égetési tervének. Az­óta már jónéhány ezer ége­tett téglát adtak terven fe­lül. A cserepessori gyárban tegnap teljesítették első fél­évi nyersgyártási tervüket is. A VlZ- és CSATORNA­MÜVEK dolgozói is csatla­koztak a húsz budapesti ipari üzem felhívásához s egész évi szocialista kötele­zettségvállalást tettek. A hel­sinki béke-világtalálkozó tiszteletére megígérték, hogy első félévi tervüknek válla­lásuknál előbb tesznek ele­get. Ígéretüket teljesítették és első félvi tervüket június 25-én befejezték. A FONALMENTÖ VÁL­LALAT már június 14-én tel­jesítette mennyiségben és értékben az első félévi ter­vét. Azóta már jelentős mennyiségű árut készítettek terven felül. Készülnek a választék bővítésére is. Uj DISZ-szervezet alakult Kint, Móraváros szé- lönbőző megjegyzések­lén. a Cserepes soron, kel ugrasztották egy­a II. számú Téglagyár mást, nevetgéltek, kultúrtermében szok- Csak akkor csende­tak ebédelni a munká- sedtek et. amikor meg­sok, ott tartják meg kezdődött a gyűlés, egy-egy ünnepi előadá- Még nem voltak igy sukat. gyűléseiket, együtt ezek a fiatalok Szombaton délben a komoly dologban so­vőrösfüggönyös szin- ha. De a DISZ II. pad előtti asztalt pl- kongresszusa után el­ros drapériával vonták határozták, hogy ök is be, s ráállítottak egy megalakítják a gyár­aranyozott Szabadság- ban az alapszerveze­DISZ­taggal magyar eléggé ezeket a kissé mú Téglagyár duhaj gyerek-fiatalem- szervezete. 25 bereket, talán a látót- gyarapodott a takra ezt mondaná: eb- fiatalok szövetséged Az bői sem lesz DISZ- új vezetőségnek nem szervezet. lesz könnyű feladata. máris lwSíl í° kollekt'vát ala-'A későbbiek megcáfolták az ilyen kitson ki ezekből a vi­dám, feltevést. Vezetőséget "T/Jf Tn cÁ ,,C" választottak a fiatalok. 1a^bol A DlSZ-szer­s egészen komoly, fe- "ől™,, e™fn °z 02 gyelmezett vita alakult eM'k I eladat a. hogy az ki. Komáromi neve­olyan fiatalokat is. szobrot. DISZ alakuló gyű­lésre készültek a gyár fiataljai. Voltak vagy húszon­tet. Most figyelmesen hallgatták Faragó elv­társnak, a Városi DISZ-bizottság agit.­prop. titkárának sza­öten: zömben 15—16— vait: hogyan dolgozza­17 éves fiúk. ügy nak, mit csináljanak. jöttek be a terembe munkaruhában, rövid-, hosszúnadrágban, leg­többjük fején svájci sapka, huncutul pön­dörödő hajfürtök kan­mivel segíthetik a párt célkitűzéseit. Persze néha el-elfe­ledkeztek magukról, a fiatalos hév valami ap­ró csínyre ragadtatta dikáltak ki alóla. Sziv- egyiket-másikat. Lehet, ták a cigarettát, kü- hogy aki nem ismeri zetüt javasolták elő- ak[k éltek szerve' ször a vezetőségbe, %'élftet fonják ° aztán Sajgót, meg ?'Z?be- °.JPOrt-, a Bánfi Erzsébetet. Bán- kulturmunkaba. hogy fi Erzsébet, ez a ka- W/mast nevelve he­moly. barna lány szí- ^n viselkedő kö­vesen vállalta a meg- Tu? me^ontnl­bizatást: egyhangúlag tabb: v'dam- l°l doí­meg is szavazták. Maid B°.20 főemberekké Papp Bélát és Perneki vaÜanak. S erre itt ,s Károlyt javasolták ké- ™Bvan minden ké­sőbb és lelkesen, egy­hangúan választották Sok sikert kívánunk meB ókct az új DISZ-szervezet­Megalakult a II. szó- nek. 4

Next

/
Thumbnails
Contents