Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-28 / 150. szám

OÉlMflGYRRORSZRG Kedd, 1955. június 99. V. M. Molotov sajtóértekezlete Páríélet és ráríéPiíés San Francisco (TASZSZ) V. M. Molotov június 25-én sajtóértekezletet tartott a San Franciscóban tartózkodó amerikai és külföldi tudósí­tók számára. A sajtóértkez­leten válaszolt a feltett kér désekre. Alább közöljük a tudósí­tók kérdéseit és V. M. Mo­lotov válaszait. KÉRDÉS (Paul S. Ranki­ne, a Reuter tudósítója): Molotov úr, tervbe vettek-e a genfi értekezleten Német­ország kérdésének érdemi megtárgyalását és nem kö­zölhetné-e álláspontját ezen ország esetleges egyesítésére nézve, valamint bármely más esetleges javaslatát ezen ország semlegesítésére néz­ve? VÁLASZ: On jól tudja, hogy a Szovjetunió Németor­szág újraegyesítése mellett van. Magától értetődik, a békés és demokratikus ala­pon való újraegyesítés mel­lett. Ami a genfi értekezletet illeti, ismeretes, hogy az ér­tekezlet napirendjét majd maguk a kormányfők száll­ják meg. Valamennyien nagy érdeklődéssel várjuk majd, hogyan tárgyalják meg ezt vagy azt a kérdést, köztük azt a kérdést is, amelyről Rankine úr beszéL KERDES (Walter Kerr, a Newyork Herald Tribüné tu­dósítója): Miniszter úr, vilá­gos fogalma van-e mind a négy hatalomnak arról, hogy a genfi értekezlet nem tart egy hétnél tovább? VÁLASZ: A genfi értekez­let időtartamának kérdését megvitatták és az a döntés született, hogy az értekezle­tet nem kell előre meghatá­rozott napokra korlátozni. Maga az értekezlet mutatja majd meg, mennyi időre lesz szükség ehhez. KÉRDÉS (Joseph Lash, a Newyork Post tudósítója): Külügyminiszter úr, ön szer­dai beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének kötelessége minél előbb megoldani a taj­vani kérdést. Azt jelenti-e ez, hogy ha az Egyesült Nemzetek Szervezete olyan döntést hoz, amely nem fe­lel meg a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság mos­tani álláspontjának, akkor a Szovjetunió tiszteletben fogja tartani ezt a döntést? V.4LASZ: Az Egyesült Nemzetek Szervezete jól Is­meri szerepét az olyan fon­tos kérdésekben, amelyeknek fontos nemzetközt jelentősé­gük van. Ami Tajvan szi­gete és a kínai partmenli szigetek kérdését illeti, úgy hiszem, hogy nagy jelentő­sége van Csou En-laj. a Kí­nai Népköztársaság minisz­terelnöke javaslatának, amely szerint Kínának és az Egye­sült Államoknak közvetlenül kellene tárgyalnia. Az ilyen megbeszélések hasznosak lennének és a béke megszi­lárdításának érdekében álla­nának. ez pedig minden nép­nek érdeke. KÉRDÉS (Paullne Frede­rick, a National Broadcas­ting Companytól): Miniszter úr, megvitatják-e a genfi értekezleten Formoza kérdé­sét? VÁLASZ: Említettem már. hogy az értekezletre semmi­féle napirend nincs megálla­pítva. Ez maguknak a négy hatalom kormányfőinek fel­adata. KÉRDÉS (Garnet Horner, a Washington Evening Star tudósítója): Közölhetne-e va­lamit az amerikai repülőgé­pet ért támadásról, amelyről tegnap Dulles beszélt? VÁLASZ: Dulles úr tájé­koztatott engem tegnap er­ről az incidensről. Üj közlés volt ez számomra, minthogy tegnap még nem volt érte­sülésem erről a kérdésről. Amint megkapom a megfe­lelő értesülést, kapcsolatba lépek e kérdésben Dulles úrral. KÉRDÉS (Edward P. Mor­gan. American Broadcasting Company): Miniszter úr, úgy véli-e ön. hogy e hét folya­mán San Franciscóban elér­tek valamit a Kelet és Nyu gat jobb kölcsönös megérté­sének megteremtése tekinte­tében? Ha igen, mit? VÁLASZ: Ugy hiszem, hogy a San Franciscóban lét­rejött találkozások és kap­csolatok kedvező eredmé­nyekre vezettek. Nehéz vol­na ezzel kapcsolatban vala­milyen konkrét kérdésről szólni, minthogy a találkozá­sok és kapcsolatok igen sok kérdést érintettek. KÉRDÉS (C. Roberts, ' a Washington Post and Times Herald tudósítója): A nyu­gati miniszterek nyilvánva­lóan azon az állásponton vannak, hogy Genfben nem kell erőfeszítéseket tenni az érdemi kérdések rendezésé­re, hanem csupán a jövendő tárgyalások eljárásmódjának kérdését kell megvitatni. El­fogadhatja-e ezt az állás­pontot a Szovjetunió? VÁLASZ: Elmondhatom, hogy a genfi értekezletet il­letően különböző vélemények és különböző kívánságok hangzanak el. Mindez otyan dolog, ami a kormánytőket illeti és nekik maguknak kell megvizsgálniok és el­dönteniük e kérdéseket. KÉRDÉS (Frank Carpen­ter, az Associated Press hír­ügynökségtől): Hogyan rea­gál ön, Molotov úr, Dulles úr tegnapi felszólalására? VÁLASZ: Dulles úr kifej­tette az Egyesült Államok álláspontját. Két nappal előbb én fejtettem ki a Szov­jetunió álláspontját. Most ennyit mondhatok. KÉRDÉS (A. Mezerik. a Daily Mirror című londoni lap tudósítója): Miniszter úr, szándékszik-e a Szovjetunió hivatalosan felvetni az Egye­sült Nemzetek Szervezetében Taivan kérdését? VÁLASZ: Ezt a kérdést most nem tárgyalják. KÉRDÉS (Krisna Balar­man indiai tudósító Mad­raszból): Módjóban éll-e ér­tékelni a Formoza térségé­ben kialakult helyzetei? Mi a véleménye, rosszabbodik ott a helyzet, vagy nem? VÁLASZ: Az ön által For­mozának nevezett Tajvan térségében kialakult helyzet­ről azt tartom, hogy háborús jellegű veszélyt, a béke meg­bontásának veszélyét rejti magában. Nézetem szerint jelenleg nincs rosszabbodás a helyzetben, de a veszély nem szűnt meg. , KÉRDÉS (Vera Deans. a Külpolitikai Társaságtól): Molotov úr, közölhetne-e részleteket az ön által java­solt európai biztonsági rend­szerről és kifejthetné-e, mi­lyen mértékben hasonlít ez a rendszer Pinay úrnak a re­gionális biztonsági rendsze­rek közti egyezményekre vo­natkozó javaslatához? VÁLASZ: Az európai kol­lektív biztonsági rendszert a Szovjetunió meg a múlt év elején javasolta. E rendszer lényege az hogy biztosíta­nia kell valamennyi európai állam biztonságát, függetle­nül társadalmi rendszereik különbözőségeitől. Számítás­ba veszik, hogy egy ilyen európai kollektív biztonsági rendszerben résztvehetne je­lenleg Németország mindkét része, mind a Német Demok­ratikus Köztársaság, mind a Német Szövetségi Köztársa­ság, Németország egyesítése után pedig az egyesített Né­metország venne részt ebben a rendszerben. Hogy az ilyen rendszer mennyire fog eltérni attól, amit Pinay úr javasolt, ez tanulmányozásra szorul. Az európai kollektív biztonsági rendszer szovjet tervezetében a legfőbb az. hogy leszámol az európai katonai tömbök problémájá­val. egyes államok más álla­mok ellen irányuló katonai tömbjelnek problémájával. E tervezet célja az. hogy biz­tosítsa a békét és a biztonsá­got minden európai ország számára. KÉRDÉS (Larrv Leshour. a Columbia Broadcasting System rádió és televíziós társaság tudósítója): Minisz­ter úr. Bulganyin miniszter­elnök fogia vezetni a Genfbe ind"'ó szovjet küldöttséget? VÁLASZ: Igen. természe­tesen. KÉRDÉS (James Reston. a Newyork Times szemlefrójál: Uram, engedje meg, hogy két kérdést tegyek fel. Elő­ször: Nálunk jelenleg nagy­fokú érdeklődés tapasztalha­tó az iránt, ami nézetünk szerint nagy változás a szov­jet külpolitikában, egyebek között Jugoszlávia, Ausztria és Németország vonatkozásá­ban. Mivel magyarázható mindez? Es a második Kér­dés: Amikor ön azt mondja, hogy híve Németország bé­kés és demokratikus egye­sítésének, jelenti-e ez a je­lenleg Kelet-Németországban uralkodó rendszer kiterjesz­tését egész Németországra?. VÁLASZ: Ami az első kér­dést illeti, röviden válaszolok rá. Ha Reston úr részleteseb­ben tanulmányozza az ese­mények menetét, akkor meg­látja, hogy azok a külpoliti­kai intézkedések, amelyeket a Szovjetunió most foganato­sít, következetes továbbfej­lesztését jelentik külpolitiká­jának, a béke megszilárdítá­sára irányuló politikának, amelyet a Szovjetunió vál­tozatlanul folytat. Á második kérdésről: Ami javaslatainkat, a Szovjetunió­nak Németország újraegyesí­tésére vonatkozó javaslatait illeti, mi a következő állás­pontra helyezkedünk: az egyesitett Németországra ter­mészetesen nem kell kiter­jednie annak a rendszernek, amely jelenleg Kelet-Német­országban van, mint ahogy nem kell kiterjednie a Nyu­gat-Xémetországban fennálló rendszernek sem. Hogy mi­lyen rendszernek kell lennie és milyen rendszer lesz az egyesített Németországban, ez olyan kérdés, amelyet mágá­nak a német népnek kell el­döntenie a szabad össznémet választásokon. KÉRDÉS (Paul S. Rankie, a Reuter tudósítója): ön be­szélt az európai biztonsági rendszerről, amelynek az ösz­szes európai államokat ma­gában kell foglalnia. Híve-e ön Adenauer azon javaslatá­nak, hogy az Egyesült Álla­mok és Kanada legyen tel­jesjogú tagja az ilyen rend­szernek? VÁLASZ: mint korábban már kifejtettük, semmi két­ségünk sincs afelől, hogy az Amerikai Egyesült Államok résztvehetne az európai kol­lektív biztonsági rendszer­ben, ha ezt óhajtja. Végezetül a tudósítók kö­szönetet mondtak a satjóérte­kezletért. Rövid külpolitikai hírek A Kisteleki Pártbizottság a betakarítási csata körültekintő vezérkara A sárga rozstáblák, a ka­sza alá ért árpaparcellák, a szőkülő búzamezők szépsége birtokába vette a határt. A gyorsan felfelé kapaszkodo haragoszöld kukoricások hiá­ba irigykednek, nem rajtuk akad meg a szem. Az embe­rek tekintete átsiklik fölöttük és a kalászosokat nézi. A hosszabb, szélesebb táblákat becéző szavakkal tengernek nagyítják. És gyönyörködnek az enyhe szél játékában, ahogy hajtja, hullámokba fodrozza a kalászokat, mint tengeri szél a csendes öblök vizét. A festők szeretnék megállítani az időt, hogy ilyen gyönyörű maradjon a határ. A betakarítási csata katonái azonban nőinél előbb keresztben, asz tagban és a raktárakban szeretnék látni a lenyűgöző szépségű dús ter­mést. Számukra a gyorsan sárguló táblák már a kiper­gés veszélyét is jelzik és sar­kalják őket: minél előbb aratni, behordani, csépelni. A kistelekiek nem is késle­kednek. Megtettek minden előkészületet és ma már len­dületesen folyik az aratás. A betakarítási csata vezérkara pedig a pártbizottság, előre­látóan, gondosan vezeti nap­ról napra a harcot. A látogatáskor Tóth Mi­hály elvtárs. Kistelek új párt­titkára éppen a begyűjtési hivatal vezetőjével tárgyalt. Közösen készítették a hiva­tal beszámolóját. A munka dandárja előtt a pártbizott­ság megvizsgálta a begyűjtés helyzetét és segítséget nyúj­tott, hogy fennakadás nélkül mielőbb raktárakba kerülhes­sen a termés. A párt segítségét körülte­kintő gondoskodás jellemez­te. Tavaly például sok gon­dot okozott a községben, hogy a dolgozó parasztok sokat vá­rakoztak a raktárak előtt. Ér­tékes időt vesztettek el így és a begyűjtés sem haladt megfelelő ütemben. A párt­bizottság beavatkozására most új raktárt létesítettek a községtől 14 kilométerre. Fe­ketehalmon. Az aratás előtt a pártbi­zottság a lakosság áruellátá­sát is megvizsgálta. Van-e elég kasza, kaszakalapács, N. A. Bulganyin elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke táviratot intézett Hegedűs András elvtárshoz, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökéhez. E táviratban Bulganyin elv­társ köszönetet mond a 60. szü­letésnapja alkalmából kifeje­zett baráti üdvözletért és jó­kívánságokért. San Francisco (TASZSZ). Június 26-án az ENSZ köz­gyűlése volt elnökeinek beszé­deivel végetért az alapokmány aláírásának 10. évfordulója al­kalmából tartott ENSZ jubile­umi ülésszak. A záróülésen beszédet mon­dott Van Kleffens ("Hollandia), Pearson (Kanada), Padilla Nervo (Mexikó), Entezam (Irán), Romuló (Fülöp-szige­tek) és Spaak (Belgium.) üllő, fenőkő, tokmány ... ? Mindennapi gondot jelent ez aratás közben és mennyi bosszúságot okoz, ha a föld­művesszövetkezeti boltokban mindez nem kapható. Az el­lenőrzés arra is kiterjedt, hogy a nyári munkák idejére legyen elegendő aratási, csép­lési szalonna és zsír az üzle­tekben. Ezekkel az eredményes in­tézkedésekkel a népnevelők értékes érvekhez is jutottak. A párt messzemenő gondos­kodásáról beszélhettek a dol­gozóknak. A pártbizottság természetesen nem elégedett meg ennyivel, hanem a köz­ségben színvonalas népne­velő értekezleteket is tartott. A népnevelő értekezleteken a munkás-paraszt szövetség eszméjének elemzésével, hasznos helyi érvekkel fegy­verezték fel a népnevelöket. Ezek az érvek a beszédes számokon keresztül a szem­veszteség elleni harcra buz­dítják, ugyanakkor a gyors beadásra is lelkesítik a kis­teleki dolgozó parasztokat. A pártbizottság a cséplőgépek­nél is gondosan megszervezte a népnevelőhálózatot. A kisteleki elvtársak a nagy nyári munkák során bátor kézzel nyúlnak a párt­munka régi, bevált, egykor sok sikert jelentő módszerei­hez. A felszabadulás után a legtöbb kommunista egyúttal kisgyűlési előadó is volt. Minden kérdést megbeszéltek a dolgozókkal, nap mint nap eljuttatták a párt szavát a tömegekhez és mozgósították őket a nagy feladatok megol­dására. Ezeken a nyomokon haladva a Kisteleki Pártbi­zottság 65 kisgyűlési vett tervbe. 45-öt a községben, a többit a határban. A kisgyűléseken a betakarítás, beadás mellett arról is beszélnek, hogy köz­ben ne hanyagolják el a ka­pálást se, sőt a szénabetaka­rításra is fordítsanak időt. Ma már javában folyik az aratás a kisteleki határban. A pártbizottságot azonban nem nyugtatja meg a gyor­san szaporodó keresztek sora. Az elvtársak gondoskodnak arról is. hogy minden négy­zetméteren mielőbb lekaszál­ják a termést. Veres Lajos bácsi például 60 éven felül van. két holdja van mind­össze. Súlyos szívbetegsége van. Kis földjével semmi­képpen sem boldogul. A kis­teleki kommunisták időben számba vették Veres bácsi két holdját. Gyorssegélyt utalnak ki, aminek a segítsé­géve] hamarosan keresztbe kerül a kis parcella termése. Hasonló módon segítenek a magános özvegyeknek és a katonák hozzátartozóinak. Az idén először kombájn is dolgozik a ki6teleki földeken. A ter­melőszövetkezet gabonáját ta­karítja be. Ez azonban össze­vissza 100 hold. A pártbizott­ság mégis gondoskodott róla, hogy a kombájnnal való ara­tás az érdeklődés középpont­jába kerüljön, hiszen igen ]ó agitáció ez a szövetkezeti gaz­dálkodás, a gépesített nagy­üzemi szocialista mezőgazdá­ság mellett. A pártbizottság elérte, hogy valamelyik kis földű dolgozó parasztnak is kombájnnal arassák le a ga­bonáját. Voltak akik ezt nem találták kifizetődőnek. A gépállomás kommunistái azonban azt válaszolták: majd meglátjuk egy év múlva, hogy kifizetődik-e. Hiszen a gabona gazdája csak megy a gép után, a kombájn pedig a föld szélire rakja a kicsépelt búzát, csomóba a szalmát és a pelyvát anélkül, hogy az emberi kéz hozzá nyúlt vol­na. Az emberek könnyen rá­kapnak az ilyen munka ízére.,. Aki végig nézi a kisteleki határt, azt gondolja, itt már rendben folyik minden, nincs gond semmire. A kommunis­táknak azonban van gondjuk. Űjabb és újabb feladatokat találnak, most például a ra­kodást. A gyors behordás ér­dekében kalékaszerű össze­fogásra biztatják a kistele­kieket. közben pedig fellép­nek a kupecek, kulákok fenyegető igauzsorája elten. Ezek a piócák a fogatok nél­küliek egész évi munkájának az eredményét akarják lefö­lözni. Méregdrága áron vál­lalják csak másoknak a be­hordást. A pártbizottság, ahol ilyet tapasztal, azonnal köz­belép, ugyanakkor pedig a gépállomás segítségével lehe­tővé teszi a gépi behordást Így dolgozik a betakarítási csata kisteleki vezérkara. A kisteleki elvtársak a hullám­zó gabonatengerben már az asztalra kerülő piros cipókat látják és a piros cipóktól gömbölyödő arcokat. Ezért persze még sokat kell dol­gozni, sokat kell fáradni, azonban ez az igazi szépsége a munkának, ez az igaz szép­sége a hullámzó búzatenger­nek is. fv. k. i.) Az úttörőtábor várja a gyerekeket Heghalt Bolgár Elek 1955. június 26-án súlyos és hosszú szenvedés után el­hunyt Bolgár Elek akadé­mikus. egyetemi tanár, a ma­gyar munkásmozgalom régi harcosa. A Magyar Tudományos Akadémia Bolgár Elels elv­társat saját halottjának te­kinti, temetésének időpont­ját később közli. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke RUSZNYÁK ISTVÁN akadémikus Kemerovótól 18 kilométer­re, az ódon Verhotomka szi­bériai falu mellett sűrű fe­nyőerdő kezdődik. Ebben az erdőben, a Tom folyócska partján rendezték be a ke­merovói vegyészeti gyár út­törőtáborát. Ma még szokat­lanul csendes minden a tá­borban, de néhány nap múl­va megérkezik majd az isko­lások első csoportja és vidám gyermekzsivaj tölti meg az évszázados erdőt. A tábor már teljesen felkészült az is­kolásgyerekek fogadására. A gyár vezetősége és a szak­szervezet százezer rubelnél is többet költött a helyiségek tatarozására és a berendezés kiegészítésére. Jekatyerina Gyemcsenko tanítónő. az uttörővezető megmutatja a tábort. Nem első évben dolgozik itt és jó­néhány kirándulást végigjárt a gyerekekkel, már türelmet­lenül várja őket. Sokat dolgoztak azért, hogy az úttörők vi'dáman és tartal­masan töltsék el nyári szün­idejüket. Könyvtárat, „ezer­mester műhelyt", micsurinis­ta-sarkot rendeztek be. sport­pályákat létesítettek. A tá­bor közelében kísérleti par­cellákat jelöltek ki, ahol az iskolások zöldfélét, gyümöl­csöt. virágokat ültetnek Nagyon szeretik az iskolá­sok a kirándulásokat. Ezek­nek útvonalát alaposan át­gondolták és megvitatták az uttörővezetök értekezleté/l, amelyen jelen volt a táborpa­rancsnok és az üzemi bizott­ság vezetője. Már érkeznek az élelmiszerekkel megrakott tehergépkocsik, itt vannak az orvosok és a szakácsok, akik megbeszélik az étrendet, hogy a gyerekek első naptól kezd­ve ízletes és tápláló ételeket kaphassanak. Mindebből érezni lehet a fiatalokról való szeretetteljes gondoskodást. A magyar színjátszás ünnepi hetének zárévitája A magyar színjátszás ün­nepi hetének zéróvitájára hétfőn került sor. A vitán megjelent Darvas József népművelési miniszter, Non György, a népművelési mi­niszter első helyettese, Kál­lai Gyula népművelési mi­niszterhelyettes, Simó Jenő, az MDP Központi Vezetősé­ge tudományos és kulturális osztályának helyettes veze­tője, valamint az ország szín művészei közül számosan. Nádasdy Kálmán Kossuth­díjas kiváló művész üdvözlő szavai után Major Tamás Kossuth-díjas kiváló művész tartott referátumot, Két nap alatt 65 vagon gyümölcsöt és zöldséget szállítottak el Csongrád megyéből A Csongrádmegyei Zöld­ség- és Gyümölcsértékesiid Szövetkezet kirendeltségei szombaton és vasárnap 65 vagon gyümölcsöt és zöldség­féleséget vásároltak a terme­lőszövetkezetektől és egyéni gazdáktól. Hatszáz mázsa cseresznyét nyomban elküldtek feldolgo­zásra a szegedi és kecskeméti konzervgyáraknak. Budapest­re elszállítottak mintegy 30'J mázsa fejeskáposztát, 609 mázsa újburgonyát. nagy­mennyiségű karfiolt és más egyéb zöldségféleséget. A két nap alatt felvásárolt 65 vagon gyümölcs- és zöld­ségféleségből jelentős meny­nyiséget exportáltak a Cseh­szlovák Köztársaságba. Csü­törtökön pedig útnak indít­ják az idei első őszi barack szállítmányt, amelyet szintén exportálnak. — Az Üjszegedi Kender­Lenszövő Vállalat dolgozói 320 ezer forint értékű anyafi­megtakarításra tettek válla­lást az év elején. Ezzel szem­ben 5 hónap alatt félmillió forint értékű anyagot takarí­tottak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents