Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-26 / 149. szám
OÉLMAGYARORSZAG Vélemények a szegedi Nemzeti Színház budapesti előadásairól Vasárnap, 1955. június 29. ' Budapesten a Magyar Színjátszás Ünnepi Hetén a szegedi Nemzeti Színház Puccini "Pillangókisasszony* című operájával és Gorkij "Kispolgárok* című színművével szerepelt. A Pillangókisasszonyt 21-én, kedden a Nemzeti Színházban, a Kispolgárokat pedig 22-én, szerdán délután és 23-án, csütörtökön este a Madách Színházban mutatták be színészeink. Mindhárom előadásnak nagy sikere volt a pesti közönség előtt, de a művészi körükben is igen elismerően nyilatkoztak a szegedi színház bemutatóiról. A Pillangókisasszony előadását követő vitán több felszólaló foglalkozott a szegedi operaegyüttes előadásával. Tóth Aladár, a budapesti Állami Operaház igazgatója pedig a következőképpen nyilatkozott: — Én nagyon sok előadást láttam vidéken, még zenekritikus koromtól a legújabb időkig, de ez mit az első előadás, amelyre azt mondhattam, hogy teljes értékű operaelőadás ... Mindenki abszolút kultúráltan énekelt... A légkisebb szerepekig minden komplett volt, ugy, hogy azt mondhatnám, hogy az első, forrongó és tapogatozó, a dilettantizmuson csak lelkesedéssel átsegítő korszakát mintegy lezárta a szegedi színház operakultúránkban, » olyan perspektívát mutatott, melyben teljes értékű előadást adott. s i nyem volt. Most sem ábrándított ki. Inke szereplésének első öt percében teljesen magára vonta figyelmemet, hogy az a gondolatom támadt: kitűnő művész. Különös, hogy éppen a nagy jelenetben nekem csalódást okozott, úgy érzem túlságosan népszerű eszközökkel élt. Általában csak egy kifogást támaszthatok a darabbal szemben: egy hanggal lejjebb kellene játszani szerintem. Barsy is magasról kezd, hogy már alig lehet fokozni. Végül annyit kívánok megjegyezni, hogy ez az előadás nekem személy szerint kedvet csinált, hogy mást is nézzek meg e színháztól. Majd még hozzáteszi: — Valamikor Tükör című darabom előadásán Szegeden megláttam Bessenyeit és felfigyeltem nagy tehetségére. Az előadás végén még Amint ezt a „Délmagyar-: megjegyezte Déry Tibor: ország" múlt vasárnapi számában már jeleztük, két vidéki együttes szerepelt operával a fesztiválon: a debreceni és a szegedi. Blum Tamás. a debreceni Déryné Színház karmestere is igen meleg hangon beszélt a szegedi előadásról. A legnagyobb mértékben magával ragadott Papp Júlia igazán nagyszerű alakítása és éneklése és elragadott az az eredmény, amit Rubányi Vilmos egy esztendő alatt a zenekarral elért. A Pillangókisasszony sikerét ezek a vélemények fejezik ki a legtömörebben. Nem volt kisebb sikere azonban a Kispolgárok két előadásának sem. A szerdai szakmai bemutatót nagy érdeklődéssel nézték végig a legkiválóbb művészek, többek között Dayka Margit és Bessenyei Ferenc, — aki valamikor maga is Szegeden színészkedett. A csütörtök esti előadáson, a második felvonás után Déry Tibor Kossuth-díjas író, a következőket mondotta: Két felvonás után véleményt mondani kissé nagyképű ilyen kidolgozott művészi műről. De az a benyomásom, hogy ez olyan előadás, amely akármelyik budapesti színházban meg állná a helyét. Barsyt ismerem csak közelebbről, akiről filozófálása az üveggel mindig a legjobb vélemé- pohárral. — Miklósy végig igen kiválóan szerepelt, alakítása teljes mértékig hibátlan volt véleményem szerint. Horvai István, a Madách Színház kétszeres Kossuthdíjas igazgatója, akit ugyancsak megkérdeztünk az előadással kapcsolatban, igen elismerően nyilatkozott. — Igen kitűnő előadásnak tartom. A rendezés (Adám Ottó munkája. Szerk.) valóban nagyvonalú. Egészében: fővárosi szintű és a Gorkij darabok előadásai között nagyon jelentős bemutató. Az egész együttes dicséretet érdemel, de a legkiválóbb Barsy és Inke alakítása. Egész kiválóan játszanak mindketten. Sok ilyen előadást kívánok a szegedieknek. Gellért Endre, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas főrendezője részletesen foglalkozott az előadással a klasszikus művek előadásainak pénteki vitáján, s többek között a következőket mondta: — A Kispolgárok előadását igen kiválónak tartom hatásában, mondanivalója kibontásában, a színészi játék alakításában egyaránt..* Átgondolt, tudatos rendezői koncepció, komoly nivó jellemzi. Meglepett Ádám Ottó rendezői Ötletessége és a díszletek újszerű kihasználása. Nagyszerű rendezői ötlet Tetyerev (Inke László) s a Majd hozzáfűzte: — Meg kell köszönni azt a nagy élményt, amit Barsy és Inke alakítása szerzett. Általában tehát igen kedvező véleményeket hallani a szegedi színház előadásairól.. Ezek a sikerek színházunk hatalmas fejlődését tükrözik, Németh Ferenc születésének 50. évfordulójára Régen csak a népimesékben lehetett hallani olyat, hogy a szegény ember fiából nagy, neves ember lett. Korunk, szocialista világunk meg is valósította az elnyomott tömegeknek ezt az álmát. Ma már természetes, hogy a vasmunkás leánya orvos lesz, Ma délelőtt és kedden este lesz a színházban a Városi Balettiskola vizsgaelőadása Városszerte igen nagy az érdeklődés a ma délelőtt fél 11 órakor kezdődő Városi Balettiskola vizsgaelőadása iránt, amelyet a Szegedi Állami Nemzeti Színházban rendeznek meg. A nagy érdeklődésre való tekintettel a balettműsort kedden este 7 órai kezdettel megismétlik. Györnyörűen elkészített ru hákban mutatják be a balettiskola ifjú növendékei egész évi munkájuk eredményét, fejlődésüket, népijátékban, különböző gyakorlatokban. Minden bizonnyal nagy sikere lesz Móra Ferenc: "Sétálni megy Panka* című verse gyermekbalettra való feldolgozásának. Az előadáson láthatjuk Bayer: "Babatündér* című balettjét is. A balett-táncokat betanította Till Elza, a ruhákat pedig Boga Aranka iparművész tervezte. A RÁDIrt MŰSORA JÚNIUS 27. HÉTFŐ Kossuth-rádió 4.30 Falunaptár. 4.35 Reggeli zene. 5 Falurádió. 6 Hírek, sporthíradó, 7 Szabad Nép vezércikke, hírek. 7.15 Hanglemezek. 8.30 Hang. verseny. 9.20 Gyermekráiió. 9.40 Kínai gyermekkórus. 10 Hírek. lapszemle. lO.tO Ének. 10.30 Óvodások míísora. II Balettzene. 11.30 Platón Voronyko költészetéről. 12 Hírek. 12.10 Rádiójátékok zenéjéből. 12.45 Részlet „A magyar horgászat kézikönyvé"-böl. 13 Dankó-daick. 14 Hírek. 14.25 Ottöfő híradó. 14 50 Zenés kalendárium. 15.40 Könnyű melódiák. 16 Itjúsági fejtörő. 16.25 Nyári muzsika gyermekeknek. 16.40 Zongora. 17 Hírek. 17.10 Válasz hallgatóinknak. 17.30 Egy falu — egv nóta. 18 Hét levél — húsz sztahánovista. Rlportmíisor. 18.20 Katonadalok. 18.40 Ifjú Figyelő postája. 19 Operarészletek. 20 r.sti híradó 20.20 Nyolc hold told. Rádiódráma. 21.40 Tánczene. 22 Hírek. 22.15 T|z perc külpolitika. 22.25 Hang'etnezek. 23.35 Vidám nóták. 24 Hírek. 0.10 Magyar népdalok Petötl-rádló 6.30 - Kisiskolások műsora. €.40 Torna. 6.50 Fúvósindulók. 7 Azonos a Kossuth-rádió műsorával. 11.30 Műsorzárás. 14 Operarészletek. 15 Mesélő muzsika. 15.23 Keringő. 15.40 Reviczkv Gyula szülőföldjén. Szalalnai Rezső Irodalmi riportja. 16 Daljátékok zenéiéből. 16.30 Táncszvit. 17 Kórushangverseny. 17.25 Szovjet filmdalok. 17.50 Haydn müveiből. 18.20 A PatyomVn cirkáló felkelése. Nagy Kálmán e'őadása. 18.40 Ének. 19 Moszkvai Rádió összeállítása. 19.30 A másik Németország. Összeállította Bődi László. 19.50 Tánczene. 20.20 Sporthíradó 20.40 Operarészletek. 21.10 Hanglemezek. 21.40 Versek. 22 Hangverseny. JÚNIUS 28. KEDD Kossuth-rádió 4.30 Falunaptár. 4.35 Reggeli zene 5 Falurádió. 6 Hírek. 7 Szabad Nép vezércikke. hírek. 7.13 Hanglemezek. 8.30 Népi zene. 9 Indulók. 9.15 Ifjúsági műsor. 9 40 C,vermekzene. 10 Hírek, lapszemle. 10 óra 10 Dalok. 11 Nőtt negyedórája. 11.15 Szimfónikus zene. 11.30 Fúvószene. 11.10 Napsugár az iskolában. Pjvirl Gyula írása. 12 Hírek. 12.10 Népdalok. 13 Könnyű hangszerszólók. 13.30 Operettrészletek. 14 Hirek. 14.25 Hang. verseny gyermekeknek. 13 Olasz operákból. 16 Krónika. 16.40 Magvar szerzők kórusműveiböl. 17 Hírek. 17.10 Válasz hallgatóinknak. 17.30 Szív küldi. 18 Nehézipar és életszínvonal. A hallgató kérdéseire válaszol Rókás Sándor. 18.20 Népdalok. 18.55 Pillantás a nagyvilágba. 19 Szaltikov-Scsedrln meséiből. 19.30 Tánczene. 20 Esti Híradó. 20.20 Bartók zongoraműve!ből, 20.45 Közős do'gainkról. Irta V,liga Imre. 21 Paul Robeson énekel. 21.13 Gergely Sándor megemlékezése.. 21.30 Énekkari hangverseny. 22 Hírek, snort. 22.15 Népek daliából. 23 F.'őadóművészeink műsorából. 24 Hírek. 0.10 Népi zene. Petőfi rádió 6.30 Kisiskolások műsora. 6.40 Torna. 6.50 Harmonika. 7 Azonos a Kossuth-rádió műsorával, 11.30 Műsorzárás. 14 Népek dalaiból. 15 Vidám félóra. 15.30 A .lyu'ak. Részlet Oravscz Paula ..A Petricsalád" c. regényéből. 16 Szovjet dalok. 17 Kamarazene. 17.30 A két Németország. Beér János előadísa. 17.45 Tánczene. 18.30 Moszkvai Rádió összeállítása. 19 Opera: Figaro házassága. 21.10 Régi magvar muzsika. 21.20 A magyar irodalom története. 22 Zeiekuri hangverseny. hogy a kisparaszt fia egyetemre jár, hogy az egykor kisemmizett dolgozó az egész ország megbecsülésének örvend. Ilyen életútat tett meg a neves szovjet költő, a Belorussz Írószövetség elnöke, Petrusz Brovka is, akit ez év tavaszán városunkban ismerhettünk meg, mint a hazánkban járt szovjet kulturális küldöttség egyik tagját. P. Brovka sokcsaládos szegényparaszt gyermeke volt, nagy nyomorban éltek, A forradalom után falujában komszomol-szervezetet alapit, majd a községi szovjet elnöke lesz. Itt nyílik meg előtte a kulturális és politikai felemelkedés útja. Elvégzi a Minszki Tudományegyetemet és ezután teljesen az írásnak szenteli életét, annak a hivatásnak, melyben már ekkor, a húszas évek végén, megmutatkoztak kiváló képességei. A harmincas évek közepén már kiforrott, az egész országban ismert kiütő, aki verseiben egyéni hangon énekli meg az új, szabad munkát, a szovjet népek barátságát, a szovjet ember nagyszerű erkölcsi vonásait. A Nagy Honvédő Háború idején, mint a szovjet írók ezrei, ő is együtt forgatja a ját: P. Brovka kétszer kaptd meg a Sztálin-dijat, többször tüntették ki Lenin-renddel, Vörös Csillag-renddel, beválasztották a köztársaság Legfelső Tanácsába, valamint « Belorussz Tudományos Akadémia levelező tagjai közé. Ez évben csaknem egy hó-> napot töltött hazánkban. Es idő alatt a jó barát, a segítőkész idősebb testvér szemével ismerkedett tízéves eredményeinkkel, adott egész sor nagyszerű tanácsot gazdag tapasztalatából. Sokaknak emlékezetes marad márciusi szegedi látogatása. Az írószövetség helyi csoportjában találkozott a város szellemi életé-> nek képviselőivel Ott elmondott szavai, mint a szovjet irodalom egyik tapasztalt művelőjének szavai állandóan szemünk előtt kell hogy lebegjenek. Külön hangsúlyozta, hogy az új magyar, és benne a szegedi irodalom, megteremtése és fellendülése azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e létrehozni jó, teljesértékű, érdekes müveket a munkások és parasztok mai életéről, megjelentetni a regények lapjain és a színpadon a mai kor hősét, a szocialista embertípust, azt vonzóvá, az emberek számára követendő példaképpé tenni. fegyvert és a tollat. Nagy i Befejezésül idézte a nagy agitatív erejű versei a parii-1 szovjet író, Solohov szavait, zán- és front-sajtóban jelennek meg, hő honszeretetet és a betolakodók iránti izzó gyűlöletet ébresztve a szovjet emberek millióiban. A háború utáni időszakban azokról a nagyszerű alkotásokról ír, melyek az ő szemeláttára mennek végbe az új belorussz város és falu életében: a romokból újjászületett Minszket, a feltámadt és virágzó kolhozokat, a gyárak és mezők egyszerű emberét, aki a maga hétköznapi, munkájával mind közelebb hozza a kommunista holnap szépségeit és boldogságát. A szovjet kormány nagyra értékeli hű fiának a nép javára végzett odaadó munkáVálaszolnak az illetékesek Egy postahivatal felállítását kérjük a Tolbuchin sugárút és a Veresács utca sarkán — írta szerkesztőségünkhöz küldött levelében Kecskeméti István. A levéllel felkerestük a Postaigazgatóságot és a III. kerületi Tanácsot. Azt a választ kaptuk Komócsin elvtárstól, hogy már régen foglalkoznak a posta felállításával. A Postaigazgatóság viszont azt válaszolta: már meg is kaptuk a szükséges keretet, csupán alkalmas helyiség kijelölésén múlt a postahivatal felállítása. A kerületi tanács hamarosan megoldja a helyiség problémáját is és így előreláthatólag egy hónap múlva megnyílik a postafiók. teljesen a magáénak is tekintve azokat: „Ellenségeink azt állítják rólunk, hogy mi a párt parancsára írunk. Nem így áll a dolog. Mi a saját szívünk parancsára írunk. «M szívünk pedig a mi népünké és pártunké." Hazatérése után hosszú cikkben számolt be magyarországi élményeiről, büszkén beszélt az új magyar élet megdönthetetlen jeleiről, olyanokról, mint Sztálinváros, vagy a szocialista mezőgazdaság biztató erősségei, mint például a makói Uttörá TSZ, Különösen nagy benyomást gyakorolt rá kiskőrösi látogatása, amikor megállhatott annak az egyszerű parasztháznak a küszöbén, ahonnan több mint 130 esztendeje a világköltészet egyik legnagyobb alakja indult eU Búcsúzáskor megírt, Petőfi emlékének szentelt költeménye nagyszerűen tükrözi gazdag, megindult érzéseit. Megígérte, hogy otthon Petőfit ÍM belorusszra fordítja, terjeszti és népszerűsíti a világszabadság nagy költőjének csodálatos művészetét. Petrusz Brovkát meleg szeretettel üdvözöljük 50. születésnapján és kívánunk neki még sok-sok, termékeny munkában eltöltött évet. Fenyvesi István g-ostanában tudtam meg, hogy Bordány község lakóit is érdekli a történelem, sőt ezért áldozatokra is képesele, mint Móra Ferenc magyarjai, akiknek létezésében már-már — az utóbbi évek tapasztalatai alapján — kezdtünk kételkedni. Nemrégiben volt az a nap, hogy megváltozott ezekről a „jámbor embörök"-ről a véleményem, amikor elküldték hozzánk a múzeumba a falu egyik értelmiségi emberét, a kedves és okos Németh Gyulát, a földművesszővetkezet fiatal főkönyvelőjét, aki szerényen rakta le elénk az újságpapírba csavart régiségekit, a falu ajándékát, ö volt az, aki felfedezte Szilágyi Vilmos kisgazdánál, a konyha ablakában, azokat a szép korongalakú pereteket, amit Vilmos gazda szőlőtelepítéskor talált és mivel szemérvel. eszével s talán még inkább a szivével felfedezte annak értékét, mustrául elkért belőle három darabot, hogy azt behozza a nagyvárosba, ahol talán majd megörülnek neki. Nem volt benne semmi büszkeség, dicsekvés, mikor jószívvel és szeretettel asztalunkra rakta a kincseket — mintha inkább egy kicsit szégyenkezelt volna, hogy csak ilyet és ennyit hozhatott a Vilmos által felforgatott és megvallatott homok alól. Padig bizony mondom, hogy kincsek voltak azok! Na, nem éppen aranyból, vagy gyémántból és más ékkövekből való drágaságok, hanem csak , hitvány bronzveretek, amit legfeljebb a felületén vékonyan ezüstöztek, hogy a 10, a drága és féltett jószág szerszámja díszes, csillogó legyen, amit az egész világ megcsodál és megirigyel, őseink, a honfoglaló magyarok készítették, akik több mint ezer esztendeje özönlötték el e földet, a lelet tanúsága szerint megülve Bordány határát is, hogy ott a kései unokák. a Szilágyiak, a Némethek és a többi jó bordanyi magyarok számára megszerezzék a niegélhetést biztosító földet, amit ók Tjürténtleni Qíórdánijhan még főleg, ha nem is kizárólag, hatalmas nyájaik legeltetésére használtak. S most ők, az ezeréves ősök, küldték be Szilágyi Vilmos és Németh Gyula által a névjegyüket, hogy mekeressük porladó csontjaikat és ezer esztendőn keresztül fennmaradt kezük •munkáját a homokban. Ijívó szavukat nem lehetett elutasí** tani s én örömmel indultam másnap hajnalban Bordányba helyszíni szemlére, meg az ásatások megbeszélésére. Jó embereim már vártak s az ügyhöz méltó komolysággal és lelkesedéssel igazítottak oda a megvallatható fiatal szőlőtőkék közé. Még Vilmos gazda is ott volt, pedig ő már útban volt másfelé és úgy csalogattuk viszsza. Itt köszönöm meg neki, hogy nem kólintott főbe valami kcrpanyéllel, mikor legelső lépésemmel egy fiatal kis szőlőtőkéjet letapostam és azért, hogy lelkesültsége ezután csak pár percig hanyatlott alá, ahelyett, hogy — ősök ide vagy oda — viszszakergetett volna Szegedre. De jámbor és jó embör 6, s ügyetlenkedésemért is megjutalmazott, amikor előkeresett még egy pár veretet, hogy boldoggá tegyen és örült, hogy a feleségével én is előkapartam még kettőt távolabb, a paszulytövek alól, En csak azért morogtam egyre, hogy nem idejében szóltak, amikor magam bonthattam volntA fel a sírt, amelybe a megfigyelés szerint lovat is tettek, hogy a halott mielőbb az égi mezőkre jusson. Ezen aztán Vilmos gazda olyan istenigazában elbúsult, hogy nekem kellett a végén vigasztalnom és noha ilymódon mindketten okoztunk, kárt egymásnak — ki tudná eldönteni, melyikünk nagyobbat —, mégis ö engesztelt ki jó túróspalancsitával, megsejtvén, hogy én sem pusztán tudománnyal élek- Sőt, abba is szívesen beleegyezett, hogy aratás után a szomszédos búzatáblában keressük tovább az ősöket, de most már úgy, hogy én is jelen leszek, ami pedig, első lépésemből ítélve, nem jár csekély veszéllyel.,, * Jiordányban sajnos mást is tapasztal" tam, amit szintén el kell mondanom. Délelőtt a Tanácsházán jártam megérdeklődni, nem érkezett-e hozzájuk jelentés a határban esetleg másutt is előbukkanó régiségekről. A válasz nemleges volt, ami nem lepett meg különösebben, inkább más szempontból figyelemreméltó. (Meg kell jegyeznem, hogy a legilletékesebb személyekkel távollétükben nem beszélhettem.) Két hónappal ezelőtt ugyanis a Népművelésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya sok költséggel plakátot nyomatott, melyben a lakosság figyelmét felhívja a földből előkerülő régiségek védelmére és jelentési kötelezettségére. E plakátból anynyit kaptunk, hogy Szeged városán kívül, a szegedi és makói járás községi tanácsainak külön-külön, több községbe kettőt is küldhettünk. Mellékelt levelünkben kértükr hogy feltűnő helyre tűzzék ki. s esetleg külön is hívják fel a lakosok figyelmét e szép hazafiúi kötelesség teljesítésére. i/érésünk teljesen eredménytelen maradt, s annak ellenére, hogy plakátunk válaszlevelezőlappal volt ellátva, a 45 községből egyetlen jelentés sem érkezett. Hogy ennek oka a tökéletes nemtörődömség és megnemértés volt, arról éppen Bordány községben győződtem meg, ahol plakátunkat szintén nem láthattam viszont. A plakát sorsa felöl érdeklődve azt a választ kaptam, hogy a hivatalsegédre bízták, s nem tudnak róla többet. Nem hiszem, hogy az előtérben, ahol a plakátok tömege volt kifüggesztve, nem juthatott volna a mi pia* kátunk számára is egy hely. Hihetetlen, hogy ott, ahol a borkősavgyár hirdetése: „Gyűjtsd a borkövet a Borkősavgyár részére" — oly előkelő helyet kaphatott, ott a mi plakátunk, a magyar tudomány éa múzeumügy egy igen fontos nevelő, az ér* deklődést felkeltő plakátja, ami nagy gonddal és költséggel készült, olvasásra, okulásra szánva, pénzben ki sem fejezhető értékek megmentésére — olvasatlanul a papírkosárba vándorolhat. Valami nincs rendjén ... Bordány község lakói azonban feléb-< redtek, egyszerre szükségét érzik a történelemnek, tudni akarnak a régmúlt időkről és talán tanulni is őseiktől. Bordány felzárkózik Szőreg, Klárafalva, Kunágota mellé; Németh Gyula, Szilágyi Vilmos és még annyian, akikről itt nem emlékeztem meg, nemcsak gabonával, hússal, zsírral, tejjel akarják ellátni a városi, de odaadják őszinte örömmel, lelkesedéssel (akárcsak Máder Ferenc, Sztojkov Dusán, Guci János, akikről Móra Ferenc írt) a földjük ősi kincsét, a múlt beszédes emlékeit is, a régiségeket, Érzik, ha talán öntudatlanul is, a múzeumok, a tudományok szükségét, s a maguk módján hoezá akarnak járulni fejlődésükhöz. lAagyszerű folyamat indult meg Bor" dányban, örül az ember szíve, hogy mindez magától is elindulhatott. Mi leit volna belőle, ha a tanács is felismeri ezt az igényt, ezt a kultúrszomjat — mert kétségtelenül az — és maga is támogatja, táplálja? Mi lenne, ha nemcsak Bordány, áe más községek is, a falu apraja-nagyja, az államapparátussal együtt, szívükön viselnék végre a veszendőbe menő régiségek sorsát és felelősséget éreznének azokért ugyant' r*ftr" r-- ?b kincseikért? Diene s István