Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-26 / 149. szám

Vasárnap, 1955. június 26. 5 DELMBGYBRORSZÍG Mire képes a céltudatos közösségi összefogás? LAjij rtnddíí tortáidé. MIHALYTELEK HATÁ­RÁBAN, ott, ahol a szegerii út a település első házait eléri, jobbkéz felé egy épít­kezés alatt álló, de már majdnem befejezett csinos téglaépület hívja fel magára a figyelmet. A falu egészsé­gének jövendő őrhelye ez: az ősszel megnyíló orvosi ren­delő épülete. Látszólag nem nagy ne­vezetesség. Orvosi rendelő működik az országban jó­néhányezer, s falusi rendelő is nem egy épült az elmúlt években. A mihályteleki rendelő azonban nem egy a sok közül. Bátran mondhat­nánk, hogy országos neve­zetesség. Mert alig mutathat fel az ország még egy ek­kora egészségügyi épületet, amely — mint a mihályte­leki — szinte teljes egészé" ben a dolgozók társadalmi hozzájárulásából létesült. A szomszédos Gyálán van egy hasonló, de az jóval kisebb. A mihályteleki rendelő ér­téké, ha elkészül, mintegy 300 ezer forintot tehet majd ki, a berendezéssel együtt. Ebből Szeged városa (ameiy­nek III. kerületéhez Mi­hálytelek tartozik) 49 ezer forintot fedezett. A többit a mihályteleki és szegedi dol­gozók önkéntes munkája, a vállalatok által nyújtott anyagi támogatás és a szer­vezők leleményessége szol­gáltatta. Egyszóval: nem ál­lami, vagy községi, hanem társadalmi források. AZ EGÉSZ AKCIÓ kezde­ményezője: Mihálytelek la­kossága és akit a rendelő­höz a legszorosabb szálak fűznek: Fülöp Pál dr. kör­zeti orvos. Egyszersmind ők a fő kivitelezők is. Ki tud­ná összeszámolni, hány munkanapot dolgozott le, hány fuvart szolgáltatott, hányféle anyaggal járult hozzá a rendelő gyorsabb felépüléséhez a település la­kossága! S hányszor fordult Szeged és Mihálytelek kö­zött Fülöp dr. fürge kis or­vosi autója, hol szakértőket, hol meg olyan anyagot fuva­rozva ki, amelyre éppen nem akadt más szállítóeszköz. Nem szólva a helyi párt- és gazdasági szervek — minde­nekelőtt a termelőszövetkezet •— lelkes szervező munkájá­ról. amely mederbe terelte a lakosság spontán segíteni­akarását. Erről a Mihálytelek apra­jára-nagyjára kiterjedő fel­buzdulásról már egy korábbi tudósításunkban beszámol­tunk. Ideje azonban, hogy néhányat azok közül is meg­említsünk, akik a városból jöttek ki a mihálytelekiek­nek segíteni. Például az épí­tőipari technikum tanárait és hallgatóit, akik a tető­szerkezet kötését vállalták el és más közlekedési eszköz hiányában többnyire gyalog jártak ki a munkát elvé­gezni. Terhes Boldizsár ok­tató egymaga harminckét­szer tette meg oda-vissza a Mihálytelekre vezető utat. hogy diákjainak tevékenysé­gét szakmailag ellenőrizze. Ha csak ezt a 160 kilomé­ternyi gyalogutat vesszük is — nem csekély önfeláldozás! A technikum tanulóinak lel­kes és önzetlen munkája legalábbis 3000 forint mun­kadíjat takarított meg a mi­hályteleki rendelő építői­nek. Vagy itt van a Korom-csa­lád. ez a nevezetes szegedi ács-familia, amelynek négy férfi tagia szombat-vasár­napját áldozta rá, hogy az épülő ház tetőszerkezetét fel­állítsa. Az ő munkájukat di­cséri az a csinos párkányzat is, amely a tetőszerkezet alatt az épületet körülfutja. Amikor e sorokat írjuk, már épp a palamester dolgozik azon. hogy a tetőszerkezetre a fehér fedőlapokat ráil­lessze. Egy kis művészi dí­szítés is kerül ide: a ház homlokzata fölött a fehér palát kereszt-alakban kikép­zett piros fedőlapok fogják megszakítani: hadd hirdesse a vörös kereszt minden el­haladónak, hogy ez a ház nem akármilyen épület, ha­nem az egészség háza! ÚGYSZÓLVÁN MINDEN TÉGLÁNAK meg van itt a maga külön története. Ezt innen, azt amonnan szerezték, az épület egynémely darab­ja valóságos talált kincs. Ve­gyük például azt a sínt, amely az ablakok fölötti fal­részt tartja. Ez a sín 10 éven át nyugodott a Belvárosi te­mető előtti villamos-kanyar­nál, mélyen a földbe ásva. Fülöp dr., akinek emlékezete megőrizte a betemetett sínt, előbb felkereste a Villamos­vasút és a Téglagyár illeté­keseit, s csak miután meg­győződött róla, hogy e be­cses ócskavas létezéséről sem itt, sem ott nem tud­nak, következésképpen tu­lajdonjogi igényt sem for­málnak rá, csapott le a zsákmányra. Néhány mi­hályteleki önkéntes vállalko­zó segítségével az elfeledett vasdarabot kipiszkálták, s Ács Sánta Imre helybeli 3 holdas kisparaszt kocsiján tüstént ki is szállították az építkezéshez. Hasonló módon jutottak egy egész villanyoszlophoz. A szóban forgó oszlop az egy ik szegedi utca vizesárkában pihent, ugyancsak elfeledve, évek óta. Az elkorhadástól — egyszersmind a felfede­zéstől — az óvta meg. hogy állandóan víz alatt volt. így lepték meg a mihályteleki rendelő -ügynökei-, miután előbb szavát vették a DÁV­nak, hogy az általa számon nem tartott hányódó vil­lanyoszlopok hasznosítása elé akadályt nem emel. Az éveken át mellőzött oszlop most egy elmés fa-daru tar­tó-oszlopának látványos sze­repében tündököl; ha ezt a hivatását betöltötte, a mel­léképületek valamelyikébe építik be. FADARU... Ezt a maga nemében egyedülálló "gé­pet* a kézierővel való ta­karékoskodás céljából kon­struálták. A tetőhöz szüksé­ges anyagok beemelésére szolgál, szerkezete a kút­gémet utánozza, azzal az újítással, hogy karja, amely vaslánccal van odakötve a tartóoszlophoz, forgatható. Il.vmódon ez az egyszerű szerkezet nemcsak fölemeli, hanem mindjárt a helyére is szállítja a ráerősített ko­sarat. s mindezt egyetlen munkás könnyed kézmozdu­latával. Története van a beszere­lés alatt álló vízvezetéknek is. A víz bevezetésére in­duló diplomáciai tárgyalá­sok ugyanis azt az ered­ményt hozták, hogy a vál­lalat odavezeti a vizet, ha — akad, aki megássa és persze utána vissza is egyengeti a szükséges árkot. Itt is e mi­hálytelekiek önkéntes mun­kája segített. Mintegy 80— 1Ö0 ember részvételével megásták, majd be is te­mették az árkot. Nem meg­vetendő e munka mellékes eredménye sem: nevezetesen, hogy nyomókút létesült a falunak ezen a szélén is, ahová eddig elég messziről kellett hordani a vizet. Mindezek után — nehogy a szegedi üzemek anyag-gaz­dálkodása gyanúba kevered­jék — sürgősen megjegyez­zük, hogy sok építőanyagot a rendelkezésre álló tanácsi keretből pénzért vásároltak a mihályteleki rendelőhöz. Bár­mily kívánatos forrásnak mutatkozott is a közadakozás, ingyen csak elfekvő, más­képp nemigen hasznosítható, vagy éppenséggel selejt-anya­got fogadtak e!. No meg az anyag kiszállítását. Mert bár a helyi lakosság 500 kocsi fu­vart szolgáltatott, mindez ke­vés lett volna, ha nem jön a társadalmi építkezés segítsé­gére az Autóközlekedéstől a Mezőkerig Szeged csaknem valamennyi, teherautóval rendelkező vállalata AZ ÉPÜLET most már csaknem kész. Ecselu mester, aki az első perctől fogva itt volt az építkezésnél, már a belső vakolást végzi. Az ala­pozástól kezdve a tetőszerke­zetig minden masszív és ki­fogástalan itt. ami a lelkiis­meretes mestereken kívül Ábrahám András (ugyancsak önkéntesen működő) tervező és ellenőrző építészmérnök­nek köszönhető. Az épület beosztása a következő: Az udvai ból lépcsők vezetnek fel egy veranda-szerú előtérbe: itt „parkolhatják" az anyák esős időben a gyermekkocsi­kat, akár tíznek is van hely. Az előtérből nyíhk az 5x5 méteres váróterem, ebből pe­dig maga a rendelő. A két helyiséget közös cserépkály­ha fogja fűteni (ezt a Tűz­hely készítő KSZ ajánlotta fel). A rendelőből kis fürdő­szobát választanak le, s egy kis pihenőhelyiséget, amelyet majd függöny kerít el a tágas terem többi részétől. Fülöp dr. lelkes magyarázatai alap­ján megelevenedik szemünk előtt a kor színvonalán álló teljes berendezés is. amely már megvan, s amelynek egy része jelenleg a rendelő ide­iglenes székhelyén, egy ma­génház konyhai célokra ké­szült helyiségében van hasz­nálatban. De mindez rövidesen teljes pompájában a mihálytelkiek szolgálatára áll. Néhány hó­nappal ezelőtt, amikor az építkezés megindult, voltak, akik még némi kétellyel néz­ték ezt a lázas nekibuzdulást. S valóban: „társadalmi" jel­legéhez képest szokatlan mé­retű tervekkel indult ez a vállalkozás. De sikerült; erről ma már egy csaknem teljesen kész épület tanúsko­dik. Sikerült, mert a nemes kezdeményezést felkarolta egy egész város, s fáradhatat­lan rugóként mozgatta előre a nagyobb jólétre szövetkező közösség céltudatos összefo­gása. Kende Péter Békegyülések Szegeden A helsinki béke-világta­lálkozó liszteletére Szeged üzemeiben, hivatalaiban és a lakóterületeken tovább folynak az ünnepi békegyü­lések, ahol már a Helsinki­ben elhangzott felszólaláso­kat is ismertetik az előadók. Ilyen gyűlések az elkövet­kező napokban a következő lakóterületeken lesznek: Június 26-án, vasárnap: — a Hattyas telepen es­te 7 órai kezdettel Szilágyi András, a Városi Tanács vb. titkára mond beszédet, s a telep általános iskolájának növendékei adnak műsort; — az Üj-Petőfi telepi MSZT-szervezet helyiségé­ben este 7-kor a Petőfi te­lep, az Alkotmány és a Fel­szabadulás TSZ dolgozói előtt Siprikó Gyula, a Váro­si Békebizottság tagja mond beszédet, majd a "Rákóczi hadnagya* című filmet mu­tatják be. Június 27-cn, hétfőn: — az újszegedi békebi­zottságok a Vakok Intézeté­nek békebizottságával közö­sen az Intézet rózsaparkjá­ban béke-estet rendeznek, este 7-kor, ahol Harmath mond beszédet, majd kul­túrműsor lesz, melyben köz­reműködik a Közalkalma­zottak Szakszervezetének Bartók Béla-kórusa. Kertész Lajos karnagy vezényleté­vel, valamint színjátszócso­portja és Bárány Pál ének­számokkal. Június 28-án, kedden: — a belváros II. kerületé­ben lévő békebizottságok béke-estet tartanak az Oroszlán utcai KIOSZ he­lyiségben este 7-kor. Itt Nyéki Lajosné, a Szegedi Textilművek béketitkára emlékezik meg a helsinki békevilágtalálkozóról. Az ünnepi esten fellép ének­számaival Kevei Zsóka és Beck György, a Textilmű­vek zenekarának kíséreté­vel, a Szegedi Seprőgyar kultúresoportja és a Közal­kalmazottak Szakszervezeté­nek balettiskolája; — a rókusi békebizottsá­gok este 7-kor, az Orgona utcai MSZT helyiségben tartják meg béke-estjüket. Szabolcsi Gábor, a Móra Fe­renc kultúrotthon igazgató­ja mond beszédet, s a mű­sorban a kultúrotthon pen­István, az első kerületi ta-, getős zenekara és tánc­nács vb. elnökhelyettese I együttese működik közre. ARATNAK az Alkotmány Termelőszövetkezetben Tegnap a melegidő beérlelte az Alkotmány TSZ árpatábláit is. Délelőtt a Dorozsmai Gép­állomás aratógépei meg is kezdték az aratást. A gépállo­más igen szép munkát végez. A kedvező időjárás minden percét kihasználják. Elhatá­rozták a tsz-tagokka! közössen, hogy ma, vasárnap is aratják az Alkotmány TSZ árpáját. — = HIREK= — A műszakiak feladatai­ról rendez vitát szerdán dél­után 4-kor a MTESZ Horváth Mihály utca 3 szám alatti helyiségében a városi pártbi­zottság javaslatára. Előadó Szabó Lajos a Szegedi Ecset­gyár igazgatója. — A zenepedagógus mun­kacsoport iskolája ma, va­sárnap délután 5 órai kez­dettel tartja évzáró ünnepsé­gét az alsóvárosi tanítónő­képzőben. Beiratás ugyanott lesz június 27-től 30-ig, dél­előtt 9 és 12, délután pedig 3 és 6 óra között. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület szegedi csoportja június 28­án este 6-kor előadást ren­dez az MTESZ Horváth Mi­hály utcai helyiségében. Bér­ezi István diszpécser tart elő­adást -Nomogrammok fel­használása a fonodában* címmel. KISZOMBORON, a haleszi külterületen megfelelő bolthe­lyiséggé alakítottak át egy, a község tulajdonát képező épüle­tet és boltot nyitottak ezen a részen. A község lakossága megelégedéssel fogadta a ta­nács intézkedését. TÁPÉI HÍREK — A tápéi határban is na­pokon belül megkezdődik az árpa aratása. A kukoricát már kétszer, a cukorrépát pedig háromszor megkapál­ták. — Épül a tápci gyékényes­ház. Az építkezési munkához egymás után jelentkeznek a végzett iskolás diákok, hogy munkájukkal is hozzájárulja­nak az épület elkészítéséhez örülnek neki, mert a gyéké­nyes-házban kultúrterem is lesz. ahol ünnepnapokon tán­colni. ping-pongozni, sakkoz­ni lehet. — A tápéi dolgozó parasz­tok közül már sokan teljesí­tették az 1955-ös évi sertés­beadási kötelezettségüket. így Tápai István, Retek Laios, Vincze Pál, Dobó István, Tö­rök István és ördögh József. — Egy régi kérést teszek szóvá ismét. A tápéi dolgozó parasztok már sokszor kérték, hogy a tápéi kompot üzemel­tessék éjjel-nappal, mert azok a dolgozó parasztok, akinek a Tiszán túl van a földjük, nem tudják végig dolgozni a napot, jóval hama­rabb abba kell hagyniok a munkát, mert a komp este 9 óra után már nem hozza át őket a Tiszán. Emiatt este igen nagy a torlódás a komp­nál, nem egyszer órákat kell várakozni, mire átjutnak. — A Tápéra járó autóbusz már harmadik hónapja jár ki Szegedről, szállítja a dolgo­zókat. Igen megkönnyítette a közlekedést, de azért sok követeinivalót is hagy maga után. Mar régóta kériük. hogy az autónak készítsék el a hátsó ajtaját, mert annak hiányában rengeteg por száll be az autóbuszba. Meg is Ígérték az ajtó elkészítését, de azóta közel két hónap telt már el. Az is előfordult, hogy az autóbusz nem akar* elin­dulni a tanácsháza elől és a kalauz felkérte az utazókö­zönséget, hogy ha tovább akarnak menni, akkor tóliák meg a kocsit és azok nek'­gvürekezve addig erőlködtek, mire beindult a motor. Van még egy problémánk- az Autóközlekedési Vállalat megiaérte a bérlet bevezeté­sét. Arra kériük az illetéke­seket, hogy azigéreteket minél előbb váltsák valóra, hogy még kényelmesebben és lehe­tőleg olcsóbban utazhassunk az autóbuszon Csendes Pálné Képes hí Valóban itt a nyár. Vidáman strandolnak a szegediek a Tisza partján. Vidám az élet az újszegedi uszodában. %t, - FáVfs -torfíi* mmm. Az ásotthalmi Szabadságharcos Termelőszövetkezetben permetezik a szőlőt. Csányi Jánosné, a szatymazi Szabadság Termelőszö­vetkezet párttitkára kötözi a szőlőt. Június 27-én kezdődnek az egyetemi felvételi vizsgák Az 1955/56. tanév egyetemi és főiskolai felvételi vizsgáit június 27-től július 7-ig tart­ják. A vizsgákon a kérdések és jeladatok az adott szak szem­pontjából legfontosabb anyag­részeket tartalmazzák:. A vizs­ga-anyag nem terjed túl a kö­zépiskolai tananyagon. A pályázók felvételéről, to­vábbá a felvettek tandíjbesoro­lásáról és a szociális juttatá­sokról a vizsgabizottságtól ka­pott anyag alapján a felvételi bizottság a felvételi vizsgák lezárása után dönt. A felvéteti bizottság háromféle döntést hozhat: felvételt nyert, vagy eredményes felvételi vizsgát tett, de férőhely hiányában nem nyert felvételt, végül: felvételt vizsga elégtelensége folytán elutasítva. A felvételi bizottság döntéséről a jelentkezőt a döntéstől számított 3 napon belül értesitik. A felvételi bizottság elutasí­tó döntése ellen az értesítés kézhezvételétől számított 5 na­pon belül az elutasított felleb­bezhet az egyelem rektorához. A rektor döntése ellen az érdekeltek 5 napon belül fe­lülvizsgálati kérelmet nyújt­hatnak be az Oktatásügyi Mi­nisztérium elosztó és iskoláz­tatási osztályához. utazás vaduízai&záfy&a Szeged kultúrotthonainak közös akciójaként kerül megvalósításra a fehértói madárvilág életét, a halgaz­daság munkáját ismertető kirándulás július 3-án, va­sárnap. A kirándulásra 2-án délig lehet a kultúrottho­nokban jelentkezni. Részvé­teli díj 12 forint. Indulás reggel 9 órakor a MAV Igazgatóság előtti autóbusz­megállótól. A kiránduláson a TTITJ előadói, dr. Beretzk Péter, a biológiai tudományok kandidátusa, és Németh Sándor agronómus ismerte­tik a közönséggel a Fehértó gazdag élővilágát* M

Next

/
Thumbnails
Contents