Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-26 / 149. szám

Vasárnap, 1955. június 26. DÉLMHGYHRORSZÍG Pártélet Szeged kulturális életének pártirányításáról Szerdán tartják a Harmadik Békekölcsön ÍV. sorsolását írta: Ladányi Benedek a szegedi pártbizottság első titkára 1889 MÍÜ1ÖÍÍ A Központi Vezetőség márciusi határozata után a szegedi pártbizottság aktivaértekezletet tartott, amelynek beszámolója és vitája nagy figyelmet fordított a város kulturális életére, A márciusi határozat rámutatott arra, hogy kulturális életünkben is jobboldali nézetek terjedtek el; szükséges tehát, hogy felülvizsgáljuk és megjavítsuk a kulturális intézmények és szervek munkáját. A város kulturális élete 1 Szegednek fejlett kulturális élete van, egyetemein, tudományos és nevelőintézetein kívül is, sok fontos kulturális intézménye van. A szegedi Nemzeti Színház például színvonalas prózai és opera-társr.lattal, kamaraszínházzal és nyári szabadtéri színpaddal rendelkezik. Szegeden van a vidék egyik legnagyobb városi könyvtára. 170 000 kötet tudományos és szépirodalmi könyvvel. Egyetemi könyvtárunk könyvállománya még ennél is nagyobb, számos üzemi és kerületi fiókkönyvtárunk is van. Van gazdag múzeumunk és külön irodalomtörténeti múzeumunk is, zenekonzervatóriumunk és zeneiskolánk. Képzőművészeink éppen most kapnak új, a művészi munka céljának megfelelő helyet. Szegeden jónéhány mozgóképszínház, több színvonalas kultúrotthon és kultúrház működik. Az Írószövetség szegedi csoportja számos fiatal írót és költőt fog össze, köztük több olyan tehetséget, akinek munkásságára országosan felfigyeltek. A „Tiszatáj"-nak. a szegedi írócsoport irodalmi folyóiratának jelentős szerepe van a fiatal írók nevelésében és a város kulturális érdeklődésének kielégítésében. A „Tükör" című színházi ismertető jelentős segítséget nyújt a város kulturális életében való tájékozódáshoz. Tág teret szentel a kulturális problémáknak „Délma| gyarország" című napilapunk is. A TTIT széleskörű, kulturális tevékenységet végez az értelmiség, a munkásság, a dolgozó parasztság és'a kispolgárság körében. A pártszervezet vezetésével a szakszervezetek, az MSZT-, az MNDSZ-, a DlSZ-szervezetek, a békebizottságok és a Hazafias Népfront Bizottságok is bekapcsolódnak a kulturális munkába. Kulturális életünk fejlesztésében a nagyszámú új, fiatal értelmiséggel együtt a régi értelmiség zöme is részt vesz. A különféle dolgozó rétegek — elsősorban a munkásosztály — kulturális nevelésének általános problémáján belül nagy figyelmet igényel az egyetemeken, a főis-t kolákon tanuló új értelmiség. A város kulturális intézményeinek és szerveinek kell gondoskodniok róla. hogy/ ez az új értelmiség szakismeretei mellé áBtalános kulturális ismereteket is kapjon, s így városunkban minden tekintetben művelt értelmiség nevelkedjék. Szeged kulturális intézményeiben, a sokféle rendezvényen napról napra több ezer érdeklődő fordul meg. A pártnak természetesen nem lehet közömbös, hogy itt milyen hatás éri az embereket, s arra kell törekednünk, hogy városunk kulturális szerveinek tevékenysége a szocialista nevelés és építés szolgálatában álljon. I jetuniónak az atomenergia békés célra való felhasználásában kivívott sikereit és cáfolták annak lehetőségét, hogy a Szovjetunió segítségével Csehszlovákiában és másutt is lehet atomkutatást folytatni. A városban folyó kulturális tevékenység jellemzővonása az is, hogy csökkent a munkásosztály problémái • iránti figyelem, érdeklődés. A „Tiszatáj" említett számában megjelent például egy zavaros, lényegében antimarxista tanulmány „A költészet varázsa" címmel, amelynek kritikai megjegyzések nélkül való közlése a jobboldali nézetek terjedésének következménye volt. Egy jól sikerült vita Az aktiva keményen megbírálta e 'káros nézeteket és terjesztőiket, védelmezőiket, valamint mindazokat az elvtársakat, akik nem léptek fel ellenük kellő eréllyel és idejében. Ennek ellenére volt az aktívának olyan részvevője is, aki sem a párt-végrehajtóbizottság bírálatát, sem az aktiva egységes állásfoglalását nem fogadta el. Egyikük a pártellenőrzés ellenzőinek ismert érveit hangoztatta — azzal utasította el a bírálatot, hogy aki „nem szakértő", annak nincs joga bírálni a 'kulturális életet. Ez a felszólalás is megmutatta, hogy milyen kártékony hatása volt a jobboldali nézetek elterjedésének. Megmutatta azt is, hogy az aktiva csak megkezdte. de még nem végezte el a jobboldali elhajlás felszámolását. Ezért párt-végrehajtóbizottságunk úgy határozott. hogy az említett tanulmányról nyíít vitát rendez az Írószövetségben. Az értékelés összefoglalására egy egyetemi tanárt kértünk fel. A vita előtt öszszehívtuk az Írószövetség kommunistáit és a szervezeti előkészítésről kezdve a felA jobboldali elhajlás néhány jelensége Szegeden is már egy ideje tapasztaltuk a jobboldali elhajlás kártékony hatását, de a bajok okát és kijavításuk módját csak a Központi Vezetőség határozata fedte fel teljesen előttünk. Pártbizottságunk — támaszkodva azoknak az elvtársaknak a véleményére, akik e terület problémáit jól ismerik és a hibákat már korábban jelezték — a márciusi aktiván számos fontos kérdésben megmutatta a jobboldali elhajlást és következményeit. Ezzel aktivizálta a kulturális területen a párt erőit, s pártos szellemű alkotó tevékenységre ösztönözte azokat, akiket a márciusi határozat előtti bizonytalanság visszahúzódásra késztetett. Miben mutatkozott meg a jobboldali elhajlás városunk kulturális életében? Mindenekelőtt abban, hogy sokan — a felszabadulás óta elért eredményeink lebecsülésével összefüggően — kulturális fejlődésünket, s különösen új irodalmunkat majdnem, teljes egészében negatí• van értékelték. Ezzel szorosán összefügg az is, hogy a magyar irodalmi múltat szinte kritika nélkül dicsőítették, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok irodalmát lebecsülték. Hozzájárult ehhez az antimarxista nézeteknek, a burzsoá irodalomszemlélet mindenféle válfajainak újraéledése, a pártosság tagadása, a pesszimizmus, a kispolgári érzelgősség, narodnyikság, nacionalizmus, kozmopolitizmus, stb. terjedése. Erre vonatkozóan csak néhány példát említünk meg: Szegeden is gyakran lehetett hallani a kulturális élet pártellenőrzése és pártirányítása ellen irányuló felszólalásokat. A „Tiszatáj" 1955 februári számában meg is jetebí _ követelését kigúnyoló „Tendencia" című vers: Vádolja versem Senkisevszk!: Nem ordít benne a t c n d c n|c i (Szép sző!) De mondja, hat [az micsoda. Hogy olvasván, szemét mereszti, S pukkad? Célját a vers elélte Ihát. S én nem kfvánok több tenien|clát. Ehhez nem is kell magyarázatot fűzni. Egyesek javasolták, sőt a sajtóban is követelték a két világháború között közismerten reakcióssá vált Dugonics Társaság újjáalakítását. Ez pedig nem kevesfebb, mint „haladó hagyományaink ápolása" címén — szervezkedés a pártunk és államunk által támogatott irodalompolitika ellen. A mai életünkkel szemben elterjesztett pesszimizmus rendkívül káros következményekre vezetett. Egy fiatal költőnk, aki korábban jó irányban fejlődött s akit osztályával együtt a proletárdiktatúra emelt ki a nyomorból — egy ember öngyilkosságát választotta verse témájául. Egy másik arról verselt, hogy mennyire kilátástalan nálunk a fiatal házasulandók sorsa. Egyesek versekben és vitákban cáfolták a dolgozó parasztság szocialista fejlődését, tagadták a munkás-paraszt szövetség szükségességét, s azzal rágalmazták a munkásosztályt, hogy kihasználja a parasztságot. A szegedi Nemzeti Színház 10 bemutatásra kerülő darabjából mindössze egy volt szovjet darab. A városi könyvtár 30 könyvismertető előadásából csak egy foglalkozott szovjet regény ismertetésével. öntevékeny kultúrcsoportjaink műsorában alig lehet szovjet darabot találni. A TTIT által az atomkutatásról tartott egyik előadásban kiemelték az USA-nak az atomfegyver kidolgozásában elért eredményeit, de teljesen elhallgatták a Szovszólalásokra való felkészülésig minden fontos kérdést megbeszéltünk. A vitán több egyetemi tanár és sok irodalomkedvelő vett részt; a pártapparátus és a tanács vezető funkcionáriusai majdnem valamennyien megjelentek. A vita magas színvonalon folyt és teljes győzelmünkkel végződött. A tanulmány védője magára maradt káros nézeteivel. A vita számos ingadozót meggyőzött a marxista irodalomelmélet helyességé, ről, megnövelte az Írószövetség vonzóerejét, serkentően hatott a város egész kulturális életére. Ezzel elősegítette a márciusi határozat végrehajtását is, növelte a párt tekintélyét és befolyását, különösen értelmiségi körökben. Most pártbizottságunk kezdeményezésére megindult a szegedi irodalmi tevékenységnek a Központi Vezetőség márciusi határozata alapján való alapos felülvizsgálása. A felülvizsgálás befejeztével a párt-végrehajtóbizottság megtárgyalja az értékelést és az előzőhöz hasonló, de még szélesebb vitát rendez. (Ez a vita — mint ismeretes —, már lezajlott. A szerk.) További tennivalók Pártbizottságunknak még a kulturális élet sok területén van tennivalója: ezek közül csak a legsürgősebbeket említjük meg. Párt-végrehajtóbizottságunk nemrég tárgyalta például a TTIT munkáját, s megállapítottuk, hogy fokozni kell az értelmiségiek között végzett tevékenységet és javítani kell a munkásosztály körében végzett ismeretterjesztő munkáját. különösen ennek eszmeipolitikai színvonalát. Tanulmányozni kell a tavaly megindított szabadegyetemet és gondoskodni kell róla. hogy hallgatói között több legyen a munkás. Közeledik a színházi évad befejezése és a következő évad terveinek készítése. A műsorterv összeállításénál el kell kerülni az idei hibákat. Az új szerződtetésekkel is emelni kell a társulat művészi és politikai színvonalát. Ügyelni kell a kamaraszínház és a tájelőadások műsorának színvonalára is. Hogy a kulturális tömegmunka hibáit megszüntessük és fejlődését elősegítsük, ahhoz meg kell javítani a szakszervezetek, a tömegszerveze1 tek és a tanács népművelési 1 munkáját. Gondoskodni kell, hogy a kulturális területen dolgozó káderek jobb marxista—leninista nevelést és szakmai továbbképzést kapjanak, s e területet meg kell erősíteni jó káderekkel. Az Írószövetség vezetését és a „Tisza táj" szerkesztő bizottságát meg kell erősíteni olyanokkal, akik megértik a párt politikáját és tudnak küzdeni megvalósításáért. El kell távolítani a nem kis számban meghúzódó erkölcsi és politikai szempontból kétes értékű elemeket. A pártellenőrzés megjavítása végett létrehozzuk az Írószövetség MDPcsoportját. valamint DISZcsoportját is. (A szegedi írócsoport MDP-csoportja már megalakult. A szerk.) Munkánk tapasztalatai megerősítik azt, amire a Központi Vezetőség márciusi határozata figyelmeztet: azt, hogy ha a társadalmi élet valamely területéről hiányzik a pártcllenőrzés, akkor ott nincs! j biztosítva a párt politikájá-1 1 nak megvalósítása sem. Kü-' lönösen szembeötlik ez, ha figyelembe vesszük, hogy a korábban említett tanulmányt a pedagógiai főiskola egyik tanára írta és az irodalomtörténeti tanszék vezetője védelmezte. A tanszékvezető tanárt — aki párttag is — két hónappal a márciusi határozat és a vita után megkérdeztük, hogyan hasznosítja a határozatot. Azt felelte: hogy a határozat szellemében dolgozik, de még nem ért rá arra, hogy átgondolja a magyar irodalom helyzetét és levonja a következtetéseket a maga számára. A kulturális élet pártirányításának megjavításában párt-végrehajtóbizottságunknak jó támasza a pártbizottság tagjaiból választott kultúrpolitikai bizottság. Ez a bizottság tanulmányozza és ellenőrzi a párthatározatok végrehajtását és a helyi viszonyok figyelembevételével távlati terveket dolgoz ki. ,4 szegedi párt-végrehajtóbizottság egyre inkább felismeri a kulturális munka jelentőségét és mind nagyobb figyelmet fordít erre a területre azért, hogy ezt az eszközt is — mint minden mást — a párt politikájának, a szocializmus további építésének szolgálatába állítsa. (Megjelent a Pártépltés 1055. júniusi számában) Szegedi üzemek segítsége a fsz-eknek Tíz nagyobb szegedi üzem és vállalat dolgozói patronálják rendszeresen a környékbeli termelőszövetkezeteket A szegedi Autójavító Vállalat a zsombói Béke-, a bordányi Dús Kalász-, az üllési Vörös Csillag TSZ-en kívül a Mórahalmi Gépállomásnak is segítséget nyújt. A zsombói Béke TSZ-nek nemrég szereltek fel egy kalapácsosdarálót, s az új halastavukhoz egy nagyteljesítményű motoros szivattyút. Az üllé-si Vörös Csillag TSZ-nek a napok-' ban adták át a kalapácsosdarálót és a generálozott hathengeres benzinmotort. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat gépszerelőivel együtt készítették el és szerelték fel a nyersolajmotort a bordányi Dús Kalász TSZ-ben, Június 29-én, szerdán Siófokon kerül sor az államkölcsönök 30. sorsolására. Siófokon a Harmadik Békekölcsön negyedik sorsolásán államunk mintegy 59 millió 613 ezer 400 forintot fizet vissza a kötvénytulajdonosoknak. Ezzel az öszszeggel együtt 1 milliárd 889 millió 266 ezer forintra emelkedik a kölcsönjegyzőknek visszafizetett összeg. Hasznos szórakozással löllik a szünidői a kisteleki diákok A Csongrád megyei DISZbizottság gazdag, változatos programot dolgozott ki a fiatalok üdültetésére, nyári szórakozására. Az ország festői szépségű tájaira küldik jutalomüdülésre a fiatalokat. A szegedi járás tanyai iskoláiból az úttörők első csoportja a napokban utazott el Balatonboglárra. Követésre méltó Kistelek ifjúságának kezdeményezése, ök hasznos szórakozással töltik a szünidőt. A középiskolások Feketü József tanár vezetésével kerékpárral mennek el a történelmi nevezetességű Pusztaszer községbe. Itt ásatásokat végeznek, hogy honfoglaláskorabeli leletekkel gazdagítsák biológiai szertárukat. A szőregi úttörők Algyőn a Tisza partján olyan helyet kerestek ki sátorverésre, amely alkalmas lesz fürdésre és horgászásra is. A Szegedi DISZ-bizottság az IBUSZ-szal közösen ifjúsági különvonatokat indít majd Aggtelekre, Budapestre és az ország más vidékeire, hogy a fiatalok minél jobban megismerjék az országot. Az egészségügyi szervek a nyári mezőgazdasági munkák egészségügyi ellátásáért Hogyan szervezik a munkák egészségügyi ellátását? Erről a kérdésről dr. Solt Oszkár, az Egészségügyi Minisztérium gyógyító-megelőző főosztályának helyettes vezetpje az MTI munkatársának a többi között a következőket mondta: A mezőgazdasági idénymunkák sikeres elvégzésének egyik előfeltétele az egészségügyi ellátás gondos megszervezése. Ezért a minisztérium már csaknem három hónappal ezelőtt felhívta a főváros, a megyék és a megyei jogú városok vezető főorvosait, hogy a szervező munkát kezdjék meg. A körzeti orvosok felvették a kapcsolatot a területükön lévő tsz-ek, gépállomások, állami gazdaságok vezetőivel, hogy szorgalmazzák a munkával kapcsolatos egészségügyi intézkedéseket. így került sor országszerte arra, hogy megvizsgálják például az ivóvízellátást. A lehetőségek szerint biztosítják a dolgozók folyóvizes tisztálkodási lehetőségét. Felülvizsgálták a szocialista szektorban dolgozók élelmezés-egészségügyi viszonyait is. — Ugyancsak nagy gondot fordítottunk és fordítunk az első segélynyújtás megszervezésére. A falusi körzeti orvosok rendelése és a gyógyszertárak nyitvatartása is igazodni fog a nyári mezőgazdasági munkák idejéhez: a kora reggeli, illetve az esti órákban lesznek a rendelések, akkor lesz nyitva a gyógyszertár is. Az egészségügyi előkészületeket szolgálták a felvilágosító előadásoknak százai és százai is. — Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is több ezer férőhely van az idénybölcsödékben. ami nagyban megkönnyíti a mezőgazdaság nődologzóinak munkáját. — A soronkövetkező időszakban a fő feladat: rendszeres ellenőrzéssel őrködjenek mind az állam szervek, mind a tömegszervezetek azon, hogy a dolgozók érdekeit messzemenően szolgáló intézkedéseket mindenütt megtartsák, az e célra rendelkezésre álló jelentős őszszegeket maradéktalanul felhasználják. A román ipari vállalatok egy része már jövő évi tervükön dolgoznak Románia, amely 10 évvel ezelőtt még a gazdaságilag és műszakilag elmaradt országok közé tartozott, az elmúlt években állandóan fejlesztette iparát. Ezt bizonyítja a világ gazdaságáról az ENSZ titkára által készített tanulmány is, ameiy elismeri, hogy a Román Népköztársaság ipari termelése 1953-ban 80 százalékkal volt magasabb, mint 1950ben. A Román Népköztársaság iparának szocialista szektora az ország összipari termelésének már 99 százálékát adja, a nehézipari termelés pedig • 1954-ben az ipar szocialista szektora termelésének 57 százalékát jelentette. 1955 első negyedében a termelési kapacitás jobb kihasználásának eredményeképpen emelkedett a különböző árucikkek termelése is. A kohók termelési kapacitását az előző év megfelelő időszakához viszonyítva ifi.3 százalékkal, a Martin-kemericékét 9.9 százalékkal, az elektromos kemencékét 17.3 százalékkal, a Klinker-téglát égető kemencékét 3.6 százalékkal használták ki jobban. Az iparban dolgozók svaiba 1954-ben majdnem 200 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben. A román nép most az ötéves "terv utolsó évi előirányzatának teljesítésén, illetve túlteljesítésén fáradozik. 1955 e[ső negyedében a szocialista ipar átlagosan 106.2 százalékra teljesítette tervét; A vállalatok százai, köztük 62 kohászati üzem, kilen hónappal a határidő előtt teljesítették ötéves tervüket s most már 1956. évi tervükön dolgoznak.