Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-15 / 113. szám

DE LMflGYIIRORSZAG Vasárnap. 1955. május 15. Mi történt a külpolitikában ? Bizalmatlansági indítvány az olasz kormány ellen M [int arról lapunk első oldalán részletesen beszámolunk, Varsóban végetért a Szovjetunió és az európai népi demokratikus államok- kormányküldöttségének, továbbá a Kínai Népköztársaság megfigyelőjének résztvételével tartott értekezlet. A küldöttségek vezetői barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújási egyezményt írtak alá, továbbá megállapodtak egy fegyveres erőiket összefogó közös főparancsnokság felállításában is. U" íranyagunkban jelentést közlünk arrol a nagyjelentőségű TASZSZközleményről, amely arról értesít, hogy a Szovjec Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya és a Jugoszláv Szövetsági Népköztársaság kormánya megállapodott, hogy a két ország közötti kapcsolatok további megjavítása céljából képviselőik legmagasabb szinten e hó végén Belgrádban találkoznak, | a Bécs áll az érdeklődés középpontjában: az osztrák fővárosban ugyanis ma délelőtt kerül sor az osztrák államszerződés aláírására a Belvedere-palorában. Az államszerződés okmányait a négy nagyhatalom külügyminiszterei: Molotov, Dulles, MacMillan és Pinay, továbbá az osztrák kormány képviselői írják alá. Dulles amerikai külügyminiszter már pénteken délután Bécsbe érkezett. A másik két nyugati külügyminiszter tegnap reggel repülőgépen utazott az osztrák fővárosba. Szombaton délelőtt 11 órakor a három nyugati külügyminiszter összeült az Egyesült Államok bécsi nagykövetségén. Molotov szovjet külügyminiszter tegnap délután érkezett meg Bécsbe és szombaton este résztvett az amerikai nagykövetségen tiszteletére rendezett vacsorán. Az osztrák államszerződés aláírása következtében Ausztria visszanyeri függetlenségét, a megszálló hatalmak pedig legkéi sőbb ez év végéig kivonják csapataikat Ausztria területéről, Ausztria ennek ellenében vállalta, hogy semleges lesz, azaz, hogy nem engedélyezi országa területén idegen csapatok által létesítendő támaszpontok felállítását. Amikor április utolsó napjaiban megválasztották Gronchit, Olaszország új köztársasági elnökét, a jelenlegi olasz kormány, amelynek Scelba miniszterelnök a feje, elhatározta, hogy az új elnök hivatalbalépésekor — az alkotmányos szokásoknak megfelelően •— lemond. Lemondásának időpontját május 12-ben határozta meg. A kérdéses napon Scelba meg is jelent a köztársasági elnöknél és felajánlotta kormánya lemondását, Gronchi azonban a Scelbakormány lemondását nem fogadta el. A londoni rádió — mint a Magyar Távirati Iroda jelentése közli — arról számol be, hogy az olasz neofasiszták és monarchisták bizalmatlansági indítványt terjesztettek be a Scelba-kormány ellen. A két pártcsoportosulás a parlament azonnali összehívását követeli, bár a parlamenti szünet még egy hónapig tartana. A két olasz jobboldali párt akciója azt mutatja hogy a Scelba-kormány — amely a jobboldaii és a középpártok koalíciójára épült — már a jobboldal nem sokat jelentő bizalmára sem támaszkodhat. A Scelbakormány egyébként már fennállása óta állandó válságokkal küzd és különösen ez év februárjában vált kritikussá helyzete, amikoris a mezőgazdasági törvénytervezet vitája során éles ellentétek merültek fel a négy, koalíciót alkotó párt vezetői között. Bár az ezzel kapcsolatban keletkezett válságot akkor áthidalták, a kormány bukásának veszélye változatlanul fennáll, mivel képtelen — de nem is akarja — megoldani az egyre vészesebben tornyosuló gazdasági és politikai nehézségeket. A Somodí-gyerekeknek is az iskolában a helytik! A Somodi-családot jól ismerik Pusztaszeren. Kiterjedt család ez, valóságos nemzetség, amelynek elágazásai nem is egy tanyára nyúlnak. De könnyű őket megtalálni, mert ott laknak mind, egy helyre tömörülve, kint a puszta szélén, azon a házsoron, amelyet éppen róluk neveztek el Somodi-sornak. A Somodi-nemzetséghez sok gyerek is tartozik, javarészük iskolás-korú. Ezeket azonban nem olyan könnyű megtalálni, legalábbis az iskolában nem. Mert senki olyan sokat, olyan következetesen és visszatérően nem mulaszt, mint a Sótnodicsalád gyermekei. Ó, a szárnyékhalmi iskola idős tanító házaspárja, Kis Pál és felesége sokat tudna erről mesélniI No de ne szóljunk általánosságban; vegyük kézbe az osztálykönyvet, s nézzük, miről vezetése mellett nekivágunk a magyar tanyavilág legrosszabb, leghomokosabb dűlőútjainak. Hamarosan kijutunk a pusztára, ahonnan jó egy órai gyalogút a falu és nem sokkal kevesebb a legközelebbi iskola. Amerre most járunk, a birkák birodalma. 'A' birka — vagy ahogy az idevalósiak mondják: bürge — a legtöbb itteni család megélhetésének alapja. Elsőnek P. Kovácsék házát érintjük. A szülőket nem találjuk otthon, mert éppen Kistelekre mentek, hogy gyapjút adjanak el a piacon. A vályogból épült és még csak félig elkészült ház előtt a nagymamát találjuk — idős, törődött asszony —, azután egy kétéves-forma emberkét és Ilonkát, a legnagyobb gyereket. Ilonka mindjárt megismeri Iván elvtái-sat A Szovjetunió és Jugoszlávia képviselőinek küszöbönálló találkozása Moszkva (TASZSZ). A köz-1 ponti lapok május 14-én a kővetkező közleményt hozták nyilvánosságra: Kölcsönös kívánságra, a két ország közötti kapcsolatok további megjavítása és a béke megszilárdítása érdekében a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya megállapodott, hogy képviselői legmagasabb szinten találkoznak és e célból kijelölték a küldöttségeket. Á Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének küldöttsége a következő: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és az SZKP Központi Bizottságának első titkára (a küldöttség vezetője), N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, D. T. Sepilov, a Szovjet unió Legfelső Tanácsa nemze tiségi tanácsa külügyi bizottságának elnöke, az SZKP KB tagja és a Pravda főszerkesztője, 'A1. A. Gromiko. a Szov jetunió külügyminiszterének első helyettese és P. N. Kumtkln, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterhelyettese. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság küldöttsége: Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövet ségi Népköztársaság elnöke. E. Kardelj, A. Rankovics, Sz. Vukmanovics-Tempo, a szövetségi végrehajtó tanács alelnökei, K. Popovics külügyminiszter, M. Todorovics, a szövetségi végrehajtó tanács tagja és V. Micsunovics külügyminiszterhelyettes. A találkozót Belgrádban ,1955 május végén tartják. Rövid külpolitikai hírek Olaszországban haladó paraszt-szervezet alakult Róma (TASZSZ) Rómában n kisbirtokosok, a bérlők és az úgynevezett »agrár-reform* alapján földhözjutott paraszttok sok haladó egyesületének képviselői tanácskozást tartottak. A tanácskozáson résztvettek a haladó pártoknak a parasztkérdésben járatos ismert vezetői. A tanácskozáson beszámolót tartott Ruggero Grieco, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagja Grieco hangsúlyozta, hogy a nagybirtok ellen minden olasz paraszt szoros együttműködésére van szükség. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy országos parasztegyesületet alapítanak és határozatban fejtették ki az új szervezet programját —. A program a többi között a következő pontokat tartalmazza: az igazságtalan földhasználati szerződések eltörlése: a parasztoknak a nagyipari monopoliumokkal szembeni védelmezése, mert a monopóliumok a piacot kézben tartva magasan tartják a mezőgazdaságnak szükséges ipari termékek árait; a parasztoknak a kincstár viszszaéléseivel szembeni védelme, a mezőgazdasági dolgozók jogaiért vívott harcban más demokratikus erőkkel való együttműködés. Az egyesület elnökévé Ruggero Griecot, a főtitkárává a szocialista Giorgio Veronesit választották. Megalakították az Egyesület főtanácsát, amelyben az egyesület tagszervezeteinek vezetői foglalnak helyet, A Német Szociáldemokrata Párt nem óhajtja Adenanert a hadügyminisztérium élén látni Berlin (MTI) A nyugatnémetországi szociáldemokraták sajtószolgálata pénteken eleve tiltakozott az ellen a terv ellen, hogy Adenauer vegye át a bonni kormány hadügyminiszteri tárcáját. A sajtószolgálat hangoztatja, hogy a kancellári hivatal és a hadügyminisztérium -perszonál-uniója* révén megengedhetetlenül nagy hatalom összpontosulna egy ember kezében és ez a náci uralom alatt szerzett tapasztalatok után nem lehet rokonszenves a német nép előtt. London (TASZSZ). Már 12. napja tart a béremelést követelő Yorkshirei bányászok sztrájkja. A Reuter-iroda jelentése szerint ezidőszerint 50.000 bányász sztrájkol. A sztrájk következtében alaposan megcsappant i yorkshirei iparvállalatok szén készlete. Mint a Yorkshire Post című lap jelenti, a „hely Róma (MTI). Nyugati hírügynökségek beszámolnak arról, hogy Gronchi, Olaszország újonnan megválasztott köztársasági elnöke Tito jugoszláv elnökhöz intézett üzenetében azt a szívélyes kívánságát fejezte ki, hogy tovább szilárduljanak az olasz—jugoszláv kapcsolatok. Tito elnök válaszában szerencsekívánatait fejezte ki Gronchi megválasztása alkalmából. * Moszkva (TASZSZ). Május 13-án Moszkvából hazaindult Francisque Gay, a francia tanácskozó nemzetgyűlés küldöttségének vezetője, volt miniszterelnökhelyettes, nemzetgyűlési képviselő, Pierre Villon nemzetgyűlési képviselő és Pierre Bloch volt miniszter. A vendégeket az egykori szovjet partizánok és a Nagy Honvédő Háború résztvevőinek képviselői kísérték ki avnukovói repülőtérre. • Moszkva (TASZSZ). Az elbai találkozó veteránjai Moszkvában vendégeskedő csoportja mindenütt lelkes fogadtatásra talált. Az amerikai vendégek négynapos moszkvai tartózkodásuk után május 13-án Moszkvából visszautaztak az Egyesült Államokba. A vendégeket a repülőtéren melegen búcsúztatták. Joseph Polowsky, az elbai találkozó egyik amerikai veteránja a repülőtéren elhangzott rövid beszédében köszönetet mondott a lelkes fogadtatásért és azt a reményét fejezte ki, hogy a szovjet veteránok ellátogathatnak majd egykori amerikai harcostársaikhoz, • Belrut (TASZSZ). Az A1 Hadai című lap közlése szerint az egyiptomi kormány javaslatot terjesztett az Arab Liga főtitkársága elé a Kínai Népköztársaság elismerésére. Beirut (TASZSZ). Sajtójelentések szerint Libanon kormánya a sziriai kormány több szőri erélyes tiltakozása után elhatározta, hogy megtiltja a Nemzeti Szocialista Párt libanoni tevékenységét. Mint ismeretes, Adnan Maliki ezredesnek Szíriában a párt egyik tagja által történt meggyilkolása és a Sziriai Nemzeti Szocialista Pártnak ezt követően történt betiltása után a szóbanforgó tudósítanak'a bejegyzések? So- és. k*saé ijedten íogad ben modi László elsőosztályos ta- nun - Azért vagyok itthon, mert nekem kell vigyázni a házra meg a kisöcsémre. Lajos pedig a birkákat őrzi.;. — De ti már majdnem két hete hiányoztok. — Igen, mert édesapám most beteges. Mi segítünk édesanyánknak; Ilona, aki ősszel tölti be 14-ik életévét, még csak a negyedik osztályt végzi. A tizenkét éves Lajos pedig a másodikat. Vagyis évek óta nem járnak rendszeresen iskolába. zet annyira komoly, hogy egyes reakciós párt hívei élénk politiyorkshirei iparvállalatokat eset-lkai tevékenységet fejtettek ki leg be is zárnak". Libanonban. nuló látogatásunk napjan, május 11-én tizenkét nap óta egyfolytában hiányzik. Somorii Margit másodikosztályos és Somodi Erzsébet negyedikosztályos ebben a hónapban már másodszor hiányoznak, áprilisban tíz napot mulasztottak, javarészt igazolatlanul. P. Kovács Lajos és P. Kovács Ilonka másod- és negyedikosztályosok (ők is a famíliához tartoznak) májusban eddig az összes napokon távolmaradtak tanítástól. Somodi Irén negyedikosztályos a múlt hónap eleje óta egyáltalában nem volt iskolában, az őszi hónapokban ugyancsak végig hiányzott, amiért az első negyedévben nem is osztályozhatták. Mulasztás, mulasztás, mulasztás — és a legtöbb esetben teljesen önkényesen, elfogadható indokolás nélkül. Az egész iskolát jellemzi ez a kép? Nem. 'A1 többi tanulóval nincsen ilyen baj. Sőt, a felsoroltakon kívül még 2—3 másik Somodi-gyerek jár a csinosan felszerelt szárnyékhalmi tanyai iskola alsó tagozatába: velük sincsen ilyen baj. Szétnézek a tiszta padsorok, a figyelmes arcok, jgyekvéssel teli tekintetek, szorgalmasan másoló kezecskék között és úgy látom, kedvvel tanulnak, leköti őket a magyarázat. Ha kérdés hangzik el, sok kéz lendül a magasba, a válaszok talpraesettek. Az osztálykönyv is erről tanúskodik. Mi lehet tehát a hiba? Mi az a rejtélyes „betegség", amely a Somodi-család iskolrköteles gyermekei között „pusztít"? Az öreg tanítóházaspár olyan arccal néz rám, mint aki szenved is a bajtól, de azért roszszat sem akar mondani tanítványairól. Egyébként nem is a gyerekek körül van a hiba. A szülők között „pusztít a betegség". Némely szülő az, aki ilyenkor tavasszal, amikor szaporodik a munka, visszatartja a gyerekeket az iskolától. Mert első — úgymond — a jószág, amelyet ki kell hajtani; a tudás, a könyv, az iskola várhat... — Mennyit, de mennyit hadakoztunk már ez ellen! — sóhajt föl az öreg házaspár. — Próbáltuk a szülőt meggyőzni, rábeszélni. Figyelmeztetni, törvényes úton gyermekkel szembeni kötelességére ébreszteni. Itt van, nézze meg, hányszor küldtünk jelentést a tanácsnak. Mindhiába. ősszel is, de különösen, ha jön a tavasz, a gyerekek csak elmaradoznak. Sokszor éveken át nem tudjuk osztályozni őket. Pedig tudja-e, hogy egyikük-másikuk már-már kinő az iskolaköteles korból, anélkül, hogy a negyedik osztályt is elvégezte volna! A Somodigyerekek közül ugyan egyet sem lát a felső tagozatban, pedig van köztük jócskán 12—14 éves... Érthető a nevelői panasz, hisz az ilyen hiányzások hihetetlenül megnehezítik a tanító munkáját, amellett, hogy az egész iskola tanulmányi elő menetelét hátráltatják. Ugy határozunk, hogy saját szemünkkel vizsgáljuk meg a helyzetet. Iván Antal elvtárs községi is kolaigazgató, aki volt szíves ide kihozni engem, most ismét Somodi Péteréknél egy másik nagymamát, egy tizenhét éves lányt és két apróbb gyereket találunk otthon. A szülők itt is piacra mentek. A tizennégy és fél éves (de még iskolaköteles) Irén a birkákat őrzi. f így szólni a szülőhöz: Somodi bátyám, nézzen már egy kissé előbbre is, s ne zárja be gyermekei előtt a jövő kapuját! De ilyen kérlelés már sokszor elhangzott. Somodiék erre nyilván azt felelik: kell a gyerek a munkához. önzés? Vakság? Kicsinyesség? Ne hamarkodVik el az ítéletet. Évszázados beidegzés kísért itt. A tanyai kisparaszt -hagyományos" életmódja, amely egyik-másik esetben nehezen is engedi máskép megszervezni a munkát. Nekünk most tanácsot kéne adni, hogyan másképp? Olyan tanácsot, Stmely nemcsak a gyerekeket — az egész családot, valamennyi ittlakó kisparasztot segíti magasabb kultúra, emberibb életmód felé. Igen, a társas gazdálkodás: ez jelöli az irányt. Efelé kell Somodiékat segíteni. Igaz, ez nem azonnali gyógymód. A gyerekek ügye semmiképpen sem várhat addig. De az a véleményünk, hogy a társadalom beavatkozása ezen a téren is sokat segíthetne. Ha az iskola jogos követeléséhez a szomszédság, a környék erkölcsi nyomása is társulna, aligha háríthatnák el Somodiék, hogy gyermekeik iránti kötelességeiket teljesítsék; És ezt az erkölcsi nyomást meg kellene szerveznie ha másnak nem, magának a pártszervezetnek, még itt a szétszórt tanyavilágban is. Egy ilyen mozgalom az egész környék közösségi fejlődését előrelendítené. Van aztán még egy gyógymód — kevésbé mély, de annál gyorsabb hatású. Az ilyen esetekre, ahol az iskolából a szülő tartja vissza gyermeNyilván már évek óta, mert 1 két, a törvény pénzbüntetést ő is csak a negyedik osztálynál tart; A tizenkét és fél éves (ugyancsak negyedik osztályos) Erzsébet most a szomszédoknál tartózkodik. A hatodik gyerek iskolában van. A legelő közös, de itt mindenki külön őrzi a jószágot. Mint ahogy külön vigyáznak az apróbb gyerekekre, külön a házakra, külön viszik piacra a gyapjút és egyáltalában mindent külön csinálnak. A gyermekek jövőjét is különkülön rontják el. Somodi Lászlóék háza a tanya-sor legszélén fekszik. Sejtjük, hogy a szülőket itt sem találjuk otthon. Valóban, ők is Kisteleken vannak; a zsupfedelű ház előtt négy gyerek ül a fűben, két iskolás és két kisebb. Megkérdezzük a másodikos, de már tízéves Margitot, mikor született. Nem tud kielégítő választ adni, de a 12 éves László sem. Vajon mikor fogják utolérni az értelemtől csillogó szemű iskolatársaikat? * Hátramaradna az orvoslás receptje. Nem könnyű feladvány. Mert könnyű volna ír elő. Kevéssé élnek Pusztaszeren ezzel a törvénnyel. A tanácsházán, ahová a tanítói kar feljelentései befutnak, azt mondják: ők kötelességszerűen kiróják a pénzbírságot. Csak » — legalábbis a községi tanács titkára így mondja — a járási kihágási bíró nem hagyja jóvá ezeket a bírságokat. Más községekbe legalább személyesen kiszáll és helyszíni tárgyalás után ott helyben hozza meg az ítéletét, amely soha nem hatástalan. De Pusztaszeren még erre sem került sor. Pedig bizonyos, hogy itt sem maradna el az effajta erélyes intézkedés foganatja; • A Somodi gyerekekről szóltunk. De szeretnénk, ha szavainkat más szülők is magukra vennék. Szülők, akik hasonló felelőtlenséggel kezelik gyermekeik jövőjét, tékozolják el az állam által nyújtott tanulási lehetőségeket. Szerencsére az ilyen szülők száma ma már nem nagy. A kultúrforradalom feltartóztathatatlan léptekkel halad előre. De úgy véljük, ideje, hogy falun-városon végre megmásíthatatlanná váljék a törvény: — Gyereknek az iskolában a helye! KENDE PÉTER Megjeleni a Társadalmi Szemle új száma A Társadalmi Szemle most megjelent áprilisi száma -Erőnk — a párt és a nép összeforrottsága* címmel közli Rákosi Mátyás elvtárs hazánk felszabadulásának tízéves évfordulója alkalmából tartott ünnepi beszédét. Komor Imre írása Lenin életművét méltatja születésének 85. évfordulója alkalmából. Szerkesztőségi cikk foglalkozik a munkásosztálynak népi demokráciánkban betöltött vezető szerepével. Matusek Tivadar -Szilárdítsuk meg pártunkban a demokratikus centralizmust* címmel írt cikket. Nemes Dezső pártunknak a felszabadulásért vívott harcát isinotorjára vesz és biztoskezű mertetij Csizmadia Etnőné az 1945. évi demokratikus földreformról írt cikket; Tauszk György az 1955. évi állami költségvetést elemzi. Horváth Márton -A munkásosztály költője* címmel József Attila munkásságát méltatja. Solymos Elek cikke az Egyesült Nemzetek Szervezete tízéves működését ismerteti; A SZEMLE rovatban Válóczi László a bolgár mezőgazdaság felszabadulás utáni fejlődéséről írt cikket. A KÖNYVISMERTETÉSEK rovatban Fehér Lajos: -Harcunk Budapestért* című könyvét Réti László, Juhász Ferenc: -A tékozló ország* című kötetét Diószegi András ismertetij