Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-08 / 107. szám

PROLETÁRJAI KORSZAG AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 107. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1955. május 8. Szegeden is megrendezik az építők ünnepét (4. old.) Ma megkezdődik a Csongrád megyei II. Ifjúsági béketalálkozó (5. old.) A szovjet kapitány (5, old.) A GYŐZELEM NAPJA COHA HlR GYORSAB^ BAN nem terjedt el a világon és nagyobb örömet nem keltett, mint a moszkvai rádió 1945. május 9-i, hajnali két órakor közzétett jelentése, amely arról szólt, hogy Berlinben Zsukov marsall, a Vörös Hadsereg főparancsnokságának képviselője, továbbá a szövetséges inváziós haderők főparancsnokságának megbízottjai előtt a teljesen legyőzött hitleri Wehrmacht képviselői aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló megállapodást. — „Mi alulírottak — hangzik a német megbízottak által aláírt szöveg első két bekezdése — a német hadsereg főparancsnokságának nevében elfogadjuk a német szárazföldi, tengeri és légi haderők, valamint az összes jelenlegi német parancsnokság alatt álló fegyveres erők feltételnélküli fegyverletételét a Vörös Hadsereg és a szövetséges expedíciós haderők főparancsnoksága előtt, A német hadseregfőparancsnokság parancsot ad a földi, tengeri és légi erőknek, valamint az összes német vezénylet alatt álló fegyveres alakulatoknak, hogy 1915. május 8-án, középeurópai időszámítás szerint huszonhárom óra egy perckor szüntessenek meg minden harci tevékenységet, maradjanak tartózkodási helyükön és a fegyverletételt teljes mértékben hajtsák végre. Adjanak át minden fegyvert és haditulajdont a Vörös Hadsereg és a szövetséges inváziós haderők általi megbízottaknak.'' Ez, a hírhedt Dönitz tengernagy és Keitel vezértábornagy által is aláírt megállapodás adta tehát tudtára a világnak, hogy a hitleri fasizmus az általa kirobbantott és csaknem 6 évig tartó, minden eddiginél nagyobb és borzalmasabb háborút a megsemmisítő vereségek egész sora után végérvényesen elvesztette és kénytelen volt kapitulálni a Szovjetunió és a többi szövetséges hatalmak győztes haderői előtt. — „Teljes győzelmet arattunk az ellenségen — mondotta Sztálin elvtárs 1945. május 9-1 beszédében •—. végérvényesen legyőztük a német támadókat és feltételnélküli fegyverletétel aláírására kényszerítettük őket... Mától kezdve a béke művén és a népek szabadságának biztosításán dolgozunk." PSAK ÁTÉLNI LEHETETT, leírni nem, azt az örömújjongást, amely Európa úgyszólván minden Városában és helységében a a győzelem hírére eltöltötte »a embereket. Szegeden is örökre felejthetetlenné lett e nap. A város vezetősége által elrendelt munkaszüneti napon a Széchenyi teret teljesen megtöltötte a több mint tízezerfőnyi tömeg, hogy meghallgassa az ünnepi gyűlésen a háború befejezésének körülményeit. Németország feltételnélküli kapitulációja azonban csupán az európai háború befejezését jelentette. Ázsiában még folytak a harcok Japán teljes legyőzéséért. A német vereség következtében előállt helyzet és a Japán elleni döntő támadások megindítása szükségessé tette, hogy a „három nagy" — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia — kormányfői öszszeüljenek és megtárgyalják a legközelebu; és legfontosabb teendőket E'ekre a tanácskozásokra a Berlin melletti Potsdamban került sor. E világtörténelmi jelentőségű értekezleten, amely 1945. július 17-től augusztus 2-ig tartott, Sztálin, Truman és Churchill — akit a tanácskozások második hetében Attlee váltott fel, miután közben az Angol Munkáspárt választási győzelme következtében új kormány került Nagybritanniában uralomra — megállapodtak Németország megszállásának és további igazgatásának kérdésében, leszögezték, hogy minden, Németországot érintő kérdésben egységesen járnak el. Hasonlóképpen teljes megegyezésre jutottak a Japánnal szemben folytatandó katonai akciók kérdésében is. A DIADAL TELJES VOLT: a fasizmus, amely több, mint két évtized óta rettegésben tartotta az emeriséget, megsemmisítő vereséget szenvedett. A szövetségesek hatalmas erőfeszítései és mindenekelőtt a szovjet nép óriási áldozatai árán kivívott győzelem után hinni és remélni lehetett, hogy a szövetségesek legteljesebb együttműködése, amely lehetővé tette a fasizmus sötét erői feletti maradéktalan győzelmet, adott feltétele lesz a béke megnyerésének, az emberiség szebb, boldogabb korszakának. Ezeket a reményeket támasztotta alá az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalakulása és az a nagyszerű program, amelyet s szervezet alapítói, az öt nagyhatalom: a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Kínai Köztársaság képviselői fogalmaztak meg és amely annyi szépet és jót ígért, A Szovjetunió már a győzelem másnapján hozzálátott, hogy megvalósítsa az ENSZ nagyszerű célkitűzéseinek reá eső részét. Hadseregének Sztálingrádtól Berlinig diadalmaskodó katonái a továbbiakban a békés alkotó munka területén értek el emlékezetes győzelmeket: a németek vandál pusztításainak áldozatul esett falvak és városok ezreit építették újjá és tüneményesen rövid idő alatt nemcsak helyreállították falvaik és városaik megszokott képét, de nagy és fel nem becsülhető segítséget nyújtottak az általuk felszabadított országoknak, így hazánknak is. A szovjet segítség nyomán az üzemek és gyárak százai épültek hazánk legkülönbözőbb vidékein. Szegeden a Textilmüvek, KözépEurópa egyik legjobban felszerelt textilüzeme is hirdeti a szovjet segítség és támogatás nagyságát. f^SAKHAMAR BEBIZO^ NYOSODOTT azonban, hogy a szövetségesek közötti megállapodások betűihez és szelleméhez csak a Szovjetunió tartotta magát. A nyugati hatalmak — mindenekelőtt az Egyesült Államok — Németország és a nemzetközi politika többi fontos kérdésében saját álláspontjaik érvényesítésére törekedtek- Gazdasági és politikai téren egyaránt figyelmen kívül hagyták a Szovjetunió és a népi demokratikus országok érdekeit. Nemei ország angol, amerikai és francia megszállás alatt álló zónájában a potsdami értekezleten hozolf határozatokkal ellentétes intézkedéseket foganatosítottak és szemmelláthatóan arra törekedtek, hogy Németország e részeit katonai felvonulási területtó építsék ki. Éíetrehívták a nyugatnémet, úgynevezett Szövetségi Köztársaságot, hosszú időre két részre szakítva ezzel Németországot. Egy-két esztendővel a nagy, közös erőfeszítéssel elért győzelem után tehát nyivánvalóvá vált, hogy a nyugati hatalmaknak nlnes is szándékukban a Szovjetunióval való együttműködés és a maguk részéről semmit 6em tettek azért, hogy e politika következtében két táborra szakadt emberiség megtalálja a megegyezéshez vezető utat. Ezzel egyidőben és párhuzamosan azonban térthódított és egyre inkább dönlő tényezővé vált a Szovjetunió békepolitikája, amely a korábban vállalt együttműködési kötelezettség megvalósítására irányuló szándékok és az emberiség alapvető érdekelt szolgáló elhatározások bizonyítéka. Egyedül a türelem, a következetesség és a kezdeményezési készség pillérein nyugvó szovjet külpolitika érdeme, hogy napjainkban még mindig és egyre inkább a diplomatáké és nem a hadvezéreké a döntő szó, csak a Szovjetunió érdeme, hogy az „erőpolitika" paródiáját jelentő párizsi egyezmények életbeléptetésével egyidejűen még nyitva állnak a tárgyalóterem ajtajai. S ez a politika ezekbefl a hetekben és napokban tovább érleli gyümölcseit: pár héttel ezelőtt teljes sikerrel fejeződtek be a moszkvai szovjet—osztrák tárgyalások az osztrák államszerződéssel kapcsolatban. Most pedig a négy hatalom bécsi nagykövetei tanácskoznak azon, miként volna lehetséges az osztrák államszerződés még vitás cikkelyeinek mielőbbi megszövegezése, hogy azután a négy külügyminiszter összeüljön az osztrák fővárosban és aláírja az Ausztria függetlenségét és semlegességét biztosító megállapodásokat. De még ennél is nagyobb jelentősége van a jelenleg még csak diplomáciai síkon folyó azzal kapcsolatos tanácskozásoknak, hogy a négy hatlom külügyminiszterei, továbbá a miniszterelnökei mielőbb összeüljenek a legfontosabb külpolitikai kérdések, mindenekelőtt a német kérdés végleges megoldása érdekében, amelyet most már haladéktalanul rendezni kellEl lehet tehát mondani, hogy a nemzetközi politikában hosszú idő óta elsőízben alakult ki egy mindkét tábor szempontjából elfogadható feltételeken alapuló megegyezés lehetősége. 'FIZ EV HOSSZÚ IDÖ különösen akkor, ha számbavesszük, milyen sokoldalú és fáradságos erőfeszítés volt szükséges ahhoz, hogy a békeszerető emberiség áthúzza a háború tébolyultjainak számításait és a tárgyalások politikájának elfogadására kényszerítse őket. Ma, a háború befejezésének és a béke születésének tizedik évfordulóján a béke erői hatalmasabbak, mint valaha. Ez a legfontosabb biztosítéka annak, hogy az emberiség bizakodással tekinthet az elkövetkező események elé, A béke megvédésének feladata jó kezekben van. Megkezdődött az anyák országos kon fereneiája A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége szombaton délután 3 órára hívta össze az anyák országos konferenciáját Budapest Főváros Tanácsa kultúrtermébe. Vajdai Lajosné, az MNDSZ budapesti szervezetének elnöke mondott megnyitót, majd Vas Istvánné, az MNDSZ elnöke emelkedett szólásra és többek között a következőket mondotta: — A magyar anyák országos tanácskozásának és az anyák napjának különös jelentőséget ad az, hogy szinte egyidőben ünnepeljük a győzelem napja 10. évforduló* jávai. (Taps.) Legyen tanácskozásunk méltó e nagy évfordulóhoz! Tegyünk hitet emellett, hogy összefogva az egész világ békeszerető erőivel, kiragadjuk a fegyvert mindazok kezéből, akik fenyegetik a családot, az élet békéjét. A közben tartott szünetben érkezett a tanácskozás színhelyére Rákosi Mátyás elv* társ, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, akit forró szeretettel vettek körül a magyar édesanyák. A szünet után Rákosi elvtárs emelke* dett szólásra. Rákosi Mátyás elvtárs beszéde —- Kedves Elvtáranők! Tisztelt Konferencia! — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében meleg szeretettel üdvözlöm az anyák országos konferenciáját. Nemcsak pártunk, de az egész dolgozó nép lelkesen támogatja ezt a tanácskozást, melyen a magyar anyák azokat a teendőket tárgyalják meg, melyek családjuk, gyermekeik békés, jobb jövőjének biztosítását célozzák. — Minden becsületes hazafi helyesli a magyar anyák szenvedélyes tiltakozását a nyugati imperialisták, a háborús gyujtogatók tervei ellen, Támogatja azt a követelésüket, hogy tiltsák el a tömegpusztító fegyverek gyártását és használatát és egyetért arra irányuló törekvéseikkel, melyek a nemzetközi feszültség enyhítését célozzák. — Nemcsak hazánkban szállnak síkra e napion békés életük, családjuk jobb jövőjének megvédéséért az édesanyák, hanem szerte a világon; a felszabadító Szovjetunióban, a nagy Kínai Népköztársaságban, a népi demokratikus országokban, és mindenütt, ahol harc folyik az imperializmus, a háborús gyujtogatók tervei ellen. A családjukat, gyermekeiket szerető asszonyok világszerte felismerték a háborús veszély nagyságát, s ennek megfelelően nő, szélesedik az anyák egységfrontja a béke megvédésére. «— Ebből a világméretekben folyó harcból nem hiányozhatnak a magyar anyák milliói, akik éppen ezekben a hetekben, felszabadulásunk 10. évfordulója kapcsán emlékeznek vissza azokra a szörnyű szenvedésekre, melyeket elsősorban nekik okozott a német fasizmus, azokra a szörnyű hónapokra és évekre, amikor annyi magyar anya lett özveggyé, vagy veszítette el legkedvesebb gyermekét. •— S ugyancsak ezekben a napokban emlékeznek a magyar nők, az egész magyar dolgozó néppel együtt, soha el nem múló hálával és szeretettel a felszabadító Szovjetunió hősi harcára, melylyel megnyitotta egész népünk és különösen a nők, az asszonyok előtt az új, a jobb, a szabadabb élet kapuit. (Nagy taps.) — Amilyen mértékben birtokba vette pártunk vezetésével a dolgozó nép az országot, olyan mértékben fokozódott hazánkban az anyák megbecsülése. A magyar anyák felismerték, hogy a felszabadulás, a szocializmus építése a boldogabb családi élet igazi kibontakozásának, gyermekeik jobb, szebb, biztosabb jövőjének olyan távlatait nyitotta meg, melyekre a régi rendszerben gondolni sem lehetett. A magyar anyák hálásak a nők egyenjogúsításáért, a megbecsülésnek, a gondoskodásnak és az elismerésnek azért a rengeteg megnyilvánulásáért, melyet pártunk, kormányunk, munkásosztályunk, egész társadalmunk részéről lépten-nyomon tapasztalnak. — A magyar anyák hálájukat és köszönetüket azzal a hűséggel és odaadó jó munkájával fejezik ki, melyet részükről szocialista építésünk és hazánk felvirágoztatásának minden területén tapasztalunk. A magyar anyák, akik az alkotó munkának, a boldog, békés, verőfényes életnek akarják nevelni gyermekeiket, egyre világosabban ismerik fel, hogy saját családjuk boldogsága és jobb jövője elválaszthatatlanul összefügg hazánk szabadságának, függetlenségének, a béke megőrzésének nagy ügyével. Azt is megértik, hogy a háborús gyújtogatók szörnyű terveit csak közös erőfeszítéssel, elsősorban a szocializmust építő országok szilárd összefogásával, de az egész haladó emberiség legjobbjainak tömörítésével lehet és kell megvédeni. — A magyar anyák ezért helyeslik, hogy ez évben öszszeüljön az anyák világkongresszusa és a földkerekség asszonyainak nevében emelje fel tiltakozó hangját a nyugati imperialisták aljas háborús tervel, a német militarizmus feltámasztása ellen, a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért, a béke nagy ügyének megvédéséért. A magyar anyák erre a kongresszusra azzal a megbízással küldik ki legjobb képviselőiket, hogy az egész világ előtt kinyilatkoztassák: a magyar asszonyok el vannak szánva és nem kímélik erejüket saját maguk. családjuk, népük békéjének, jobb jövőjének megvédése érdekében. (Nagy taps.) Biztosítsák az anyák világkongresszusát arról, hogy a magyar anyák mindenütt minden áldozatra készek, hogy megvédjék legdrágább kincsüket, a szabadságukat, kivívott jogaikat, családjuk, gyermekeik, egész népünk jobb jövőjét. — A magyar anyák országos konferenciája hirdesse erőfeljesen és lelkesen, hogy a magyar asszonyok résen állnak, éberen őrzik szabad életük minden vívmányát, s összeforrva a 900 miiliÓ9 béketábor, az egész földkerekség asszonyaival, elszántan védik a teremtő béke nagy ügyét. (Nagy taps.) — Kívánok a magyar anyák konferenciájának minden célkitűzéséhez teljes sikert. (Hosszantartó, lelkes, ütemes taps és felkiáltások: Éljen a párt!) A konferencia vasárnap reggel folytatja munkáját. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságának alakulásáról 1950—1954-ben, az első ötéves terv időszakában Az első ötéves terv időszakában — a hároméves terv eredményeire támaszkodva — a munkásosztály az egész dolgozó nép a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével hatalmas sikereket ért el az ország termelő erőinek gyorsütemű fejlesztése, a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek növekvő mértékű kielégítése, az egész társadalom szerkezetének megváltoztatása terén. öt év alatt nagy lépéssel haladt előre hazánkban a szocializmus építése. Mindezen átalakulás eredményeként államunkban és társadalmunkban méginkább megerősödött a munkásosztály vezető szerepe, megszilárdult a munkásosztály szövetsége a dolgozó parasztsággal, megnőtt az értelmiség száma és jelentősége. Az ötéves tervidőszak fő eredményei Az 1950—1954 közötti időszakban a népgazdaság fejlődését, a társadalom és a népgazdaság szerkezetének megváltozását, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei kielégítésének mértékét a következő fő adatok jellemzik: A nemzeti jövedelem ösz* szehasonlítható árakon számítva 1949-ről 1954-re az előzetes számítások szerint — több mint 50 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem 5 év alatt összesen meghaladta a 265 milliárd forintot. Ezen összeg 29 százaléka került felhalmozásra, (Folytatás a 2, oldalon.) »