Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-01 / 102. szám

Éljenek a testvéri kommunista pártok, a béke9 a demokrácia és a nemzeti függetlenség élharcosai ! Bensőséges ünnepségen adták át a felszabadulási serleget a Kisteleki Gépállomás dolgozóinak Szombaton délután bensőséges ünnepségen vették át a Kisteleki Gépállomás dolgozói a Minisztertanács és a SZOT felszabadulási serlegét. A gépállomás dolgozói a felszabadulási versenyben kimagasló eredményeket értek el. A téli gépjavítást határidő előtt 29 nappal befejezték, az anyag- és alkatrészfelhasználásnál pedig 56.000 forintot takarítottak meg. A gépjavítási munka jó minőségét mi sem bizonyítja Jobban, mint az, hogy a tavasz folyamán nem volt műszaki kiesés, zavartalanul dolgoznak a gépek. A munka ésszerű megszervezésével több mint tíz mázsa üzemanyagot i» megtakarítottak. Az ünnepség színhelyén, a gyönvörűen feldíszített szerelőcsarnokban Szőke Mátyás elvtárs, miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet s nyújtotta át a felszabadulási serleget. Beszédében hangsúlyozta: a kitüntetés kötelezettséggel is jár. Serkentse további jó munkára, még nagyobb sikerekre a gépállomás traktorosait, minden dolgozóját. A gépállomás dolgozói nevében Laki Imre igazgató vette át a serleget s tett ígéretet az eddigi eredmények további fokozására. Boros Gergely élvtárs, a MEDOSZ elnöke, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének üdvözletét tolmácsolta, majd ajándékot és pénzjutalmat adott át a legjobb dolgozóknak. A Csongrádmegyei Pártvégrehajtóbizottság nevében Lövő Ferenc elvtárs, a pártbizottság másodtitkára köszöntötte az ünnepelteket. Hangsúlyozta, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság amint eddig, ezután is támogatja a gépállomást munkájában, a megnövekedett feladatok sikeres elvégzésében. Az ünnepségen sok felszólalás hangzott el. Csiszár Sándor, a Felszabadulás Termelőszövetkezet elnöke köszönetet mondott a traktorosok kiváló munkájáért, azért a segítségért, amit a gépállomástól a szövetkezet kapott. A gépállomás dolgozói közül is többen felszólaltak: Palatinusz György műhelyvezető, Losonczi Jenő főkönyvelő, Lázár István főagronómus felajánlásokat tettek, s megfogadták, hogy a felszabadulási verseny lendületével harcolnak újabb, nagyszerű eredmények kivívásáért. Eljöttek az ünnepségre a patronáló Szegedi Kenderfonógyár dolgozóinak képviselői is, hogy ők is osztozzanak a gépállomás dolgozóinak örömében. Nagygyörgy Mária, a gyár igazgatója ajándékokat és virágcsokrot adott át az üzem dolgozói nevében, A kendergyáriak egyben meghívták a traktoristákat Szegedre a közeljövőben rendezendő nyolcadik 61üzemavató ünnepségükre. A Szegedi Kenderfonógyár népi zenekarának és tánccsoportjának vidám, hangulatos kultúrműsorával zárult a kisteleki gépállomás ünnepsége. Kultúrműsor az újszegedi ligetben Az újszegedi ligetben délután 3 órától szórakoztatják a dolgozókat az üzemi kultúrcsoportok tagjai: itt folyik tovább a kulturál is seregszemle. Fellép a Konzervgyár, a Szegcdi Kender fonógyár, a Szalámigyár és a Jutaárugyár tánccsoportja, a városi balettiskola, az orvosegyetem népzenekara és a a múlt vasárnapi kultúrverseny legjobb szólóénekese. Ezután — este 7 órai kezdettel — Jánosi Rudolf, Pesti Ella, Komlós Erzsi és Halmi László, a Nemzeti Színház művészei közreműködésével hangversenyt ad a Közalkalmazottak Szakszerv ezetének zenekara. Két méternél hosszabb harcsát fogtak a Tisza és a Maros torkolatánál Lele Antal, a Szegedi Halászati Szövetkezet tagja a Tisza és a Maros torkolatánál horoggal két méternél hosszabb hatalmas harcsát fogott. A szakmáját jól értő szegedi halásznak csak nehéz küzdelem után sikerült csónakjába emelni és megkötözni a menyhalas csalétekkel, több mint hat centiméteres horoggal rabul ejtett állatot. A szegedi halászoknak az idei év legnagyobb zsákmánya ez a több mint hatvan kilogrammos harcsa. A hatalmas állat szálkamentes húsából készített ízletes ételeket május elsején árusítják majd a szövetkezet tiszaparti csárdájában. Amit vállaltak - teljesítették Május l-re, a munka és a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepére a szegedi üzemek dolgozói is vállalásokat tettek. Az adott szóhoz hűen az üzemek dolgozói új sikereket értek el, az áprilisi terv teljesítéséért, túlteljesítéséért. Sokáig lehetne sorolni azoknak a neveit, akik kiemelkedő eredményekkel köszöntik a munka ünnepét. A felszabadulási versenyben, május l-re készülve lépést tettünk előre az MDP Központi Vezetősége márciusi határozatában megjelölt feladatok végrehajtásáért. övezze szeretet és dicsőség mindazokat, akik élenjárnak a munkában, s tovább tevékenykednek a nagy ünnep után új eredmények megtaremtéséért. S különböző módon, de lényegében úgy állapítják meg a május l-re tett vállalás teljesítéséről a munkások, mint a Textilmüvek előfonósa, Nagy Júlia: „öröm és jó tudni, ha az ember valóra váltja azt, amit megígért". A Jutaárugyárban terven felül 11.500 gabonás zsák készült A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajával kitüntetett Szegedi Jutaárugyár dolgozói állták adott szavukat, amelyet május 1. tiszteletére tettek. Készáru tervüket áprilisban 10 tonnával teljesítették túl. Ez annyit jelent, hogy terven felül 11 500 darab gabonászsákot gyártottak a mezőgazdaság részére. Az eredményekben részük van a műszakiaknak is. Nimis Antal főmérnök, idős kora ellenére is derekasan végzi felelősségteljes munkáját. Ha a termelésben valahol hiba mutatkozik, akkor késedelem nélkül megteszi az intézkedést annak megszüntetéséért. A főmérnök munkája jutalmául elnyerte a könnyűipar kiváló dolgozója és a szakma kiváló főmérnöke címet. A vezetők és munkások együtt érték el a szép sikert május 1. tiszteletére. Tovább dolgoznak a termelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért. A gyárban 92 sztahanovista dolgozik, s közülük 12-en a szakma kiváló dolgozói. S hosszan sorolhatnánk azoknak a dolgozóknak a neveit, akik nemcsak elérték, hanem túl is szárnyalták a munka ünnepére tett felajánlásaikat. Tüskös Mária szövőnő elsőrendű minőségű árut gyárt, teljesítménye 139 százalék. Kiválóan dolgozik Tóth Ferenc szövőnő. Héjjá János zsákvágó, Ökrös Istvánná kétszeres sztahanovista szövőnő. Az ifjúmunkások közül Takács Margit fonónő 125 százalékot ért el. Polyák Lajosné szövőnő a könnyűipar kiváló dolgozója. Átlag-* teljesítménye 131 százalék és különösen kitűnik munkája minősége. Vidács Margit ifjúmunkás szövőnő, Horváth Imréné vetülékcsévélő és sokan mások derekasan megvalósították mindazt, amit a munka ünnepére ígértei:. Sikerek a Konzervgyárban Az élüzem Konzervgyárban a vezetők és munkások együtt dolgoztak azért, hogy minél jobban túlteljesítsék a május 1. tiszteletére tett vállalásukat. Nem is maradt el a siker. A konzervgyáriak áprilisi tervüknek több mint 140 százalékban tettek eleget. Nőtt a termelékenység, csökkent az önköltség. A „nagy konyhában" már készen állnak a gépek a borsókonzerv készítés nagy idényének megkezdésére, jóval a határidő és a vállalás előtt. Jó munkát végzett ezért Imre Endre főgépész és Gábor István TMK vezető is. Áprilisban jó eredménnyel dolgozott Matuz Lajos villanyszerelő, Vass Júlia raktári dolgozó is. Kormos Katalin 160, Filótás Lászlóné 130, Zenei Ilona ifjúmunkás 140, Szatmári Miíhályné brigádja 180 százalékot teljesített. Eleget tettek ők is, — mint sokan mások — vállalásuknak. Május 1. után továbbra is jó eredményeket akarnak elérni a Konzervgyárban. A műszakiak megteremtik a jó munka feltételeit, „Örülök a jó eredménynek" A szegedi DÉMA Cipőgyárban az egyik felsőbőr szabász Szűcs János. Érti ő is mesterségét. A munka ünnepének tiszteletére vállalta, hogy 130 százalékot ér el a műszakban. A vállalás nem maradt csak ígéret, — megvalósult. Április első tíz napjában Szűcs János szabász teljesítménye már 140 százalék volt, s legutóbb pedig 146 százalékot ért el. Május elseje előtt meglátogattuk Szűcs Jánost és munka közben elbeszélgettünk vele. A többi között a következőket mondotta: — Szeretem a munkámat és ez is fontos ahhoz, hogy jól dolgozzon az ember. Jókedvvel végzem a munkám, örülök az eredményemnek, annak, hogy teljesítettem a május l-re tett vállalásomat. A jó munka egyformán haszon az országnak, s hasznát minden ember közvetlenül is érzi, mégpedig a fizetéskor. Mert aki igyekszik, jó a teljesítménye, többet keres. Az ünnep után is azon leszek, hogy jó legyen az eredményem. MÁJUSI CSÖKÖK Az évnek minden szakában lehetne sok-sok ilyen csokrot készíteni, hisz az emberről való gondoskodás virágai drága hazánkban állandóan nyílnak, pompáznak, sokasodnak. Ma van a nemzetközi proletariátus nagy napja: a munka ünnepe. Lehetne-e méltóbb alkalmat találni arra, hogy szabad országunkban, ahol a munka becsület és dicsőség dolga, az emberről való gondoskodás nagyszerű tetteiből néhányat csokorba szedjünk? A Ruhagyár valamennyi munkatermében — a Juhász szalag dolgozói is — virágokkal, kis zászlókkal még a hét elején feldíszítették gépeiket: május l.-műszakra készültek. Az eredmények napról napra növekedtek. Pénteken délelőtt azonban a serénykezű asszonyok pár percre abbahagyták a munkát Mi történt? A gyár párt- és üzemi bizottságának képviselőiből álló kis csoport kereste fel III. Nagy Sándornét, a szalag egyik nagyon szorgalmas munkásasszonyát. — Köszönteni jöttünk magát, Nagy elvtársnő — mondták. Tudjuk, hogy most május 1-én lesz 25 éve annak, hogy a gyárba került. Ezt az alkalmat ragadjuk meg, hogy két és fél évtizedes munkásságáról megemlékezzünk ., i Nagynénak könny csillant a szemében: emlékek tódultak fel benne... A Dohánygyárban töltött évek jutottak eszébe, a nehéz, fárasztó munka, s aztán az, hogyan lett ugyanebben az épületben becsülete a munkásnak, s hogy miképp tanulta meg a varrást a Ruhagyárban.,. Az üzem zenekarának vezetője, hogy kedveskedjen a jubiláló munkásasszonynak, odalépett hozzá. — Melyik a kedves nótája? — kérdezte tőle. — Azt ne játsszák — válaszolta Nagyné. — Keserű időkre emlékeztet. — Akkor valami vígat húzzunk — mondták neki, s azzal rá is zendítettek egy nótára, amelynek hangjai mosolyra fakasztották Nagynét és a szalag valamennyi dolgozóját. Aztán átadta a kis küldöttség a hűségjutalmat Nagy Sándornénak: egy havi fizetését. — Dolgozzon még itt nálunk örömben, egészségben sokáig. — Bizony szeretnék még vagy 25 évig — válaszolta Nagyné a májusi köszöntőknek. Másnap munkatársai lepték meg nagy csokor virággal, közepében ezüsttel bevont szóm diszlett: „25 érv". Három gyermeke van Rózsa Jánosnénak, a Szegedi Kenderfonógyár kártoló üzemrésze dolgozójának. — Mindegyikük tanuló még, a kisebbek általános iskolába járnak, a nagyobb fiú most végez: erdész lesz. Rózsáné megtudta, hogy az ő kedves nagy fiát nemsokára, tanulmányainak befejezése után, Siófokra helyezik. Ott kap lakást, ott fog dolgozni. Az édesanya boldog volt, hogy lám az ő fia tanult ember, s ilyen szép vidékre kerül, de bántotta az, hogy ennyi év után megint csak nem lehetnek együtt... Felkereste az üzemi bizottságot — segítséget kért. — Elvtársak", szeretném ha engem is oda helyeznének a fiam közelébe. Ugye akkor együtt lennénk, ketten keresnénk, könnyebb lenne az életünk. Két nappal május elseje előtt tudta meg Rózsáné, hogy a szakszervezet még Budapesten is eljárt kérése ügyében, s a Gyapjúmosó siófcki üdülőjébe biztosítanak számára megfelelő munkát, együtt lehet a család, ahogy Rózsáné akarta. Sokan még úgy ismerik Szabó Ferencnét az Autójavító Vállalatnál, hogy Kiss Mária, hisz alig két hónapja esküdtek. Férje a Fűtőház esztergályosa, ő pedig az Autójavító számlázója. Szabóné szüleinél laktak eddig a fiatalok a Sógvári telepen, hatan egy szobába zsúfolva. Jóllehet, hogy tíz évvel ezelőtt a munkások nehéz, megszokott életének mindennapiságából nem gondoltak volna arra, hogy egyhamar jobb körülmények közé jussanak. De a fiatal Szabó-házaspár ma joggal igényesebb: Mária kérte a vállalat vezetőjét, hogy segítsen nékik abban, hogy kapjanak lakást. Nem ment könnyen a dolőg, de mégis sikerült a Szabó-házaspárnak lakást kapnia a Sztálin körúton, a Jégkunyhó cukrászda felett. A SZIK falat húzott, befestette az egyszobás összkomfortos lakásta vállalat autót adott a költözködéshez, segített a villanybeszerelésnél és még kölcsönt is adott Szabónénak, hogy megvehessék a konyhabútort. S ma már új lakásban ünnepli a Szabó-házaspár a május elsejét. Csóti József elvtárs, az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat pártbizottságának titkára beszállt a gyár autójába. Kis Ferenc gépkocsivezető megindította a motort és szép lassan elindultak a híd felé. Az elmúlt hét csütörtökén történt ez. — Hogy van Kis elvtárs — kérdezte a párttitkár a gépkocsivezetőt. — Jól, nagyon jól. Csóti elvtárs. így kezdődött a beszélgetés. A párttitkár érdeklődött a munkája felől, körülményeiről, és Kis Ferenc, a munkában megedződött, erős ember, aki az újszegedi gyár tehergépkocsijával már évek óta járkál Szegedről Budapestre és vissza, viszi és hozza az árukat, cipel, emel, fárad, — most megindultan válaszolt, szemét le nem véve az úttestről. — Nagy öröm ért engem. Tudja Csóti elvtárs, amit érzek, nem is tudom kifejezni. Nem mondom, dolgoztam becsülettel. Valamelyik nap is kétnapi munkát végeztem el egy nap alatt. A ládákat is emelgettem, nézze, milyen szálká,s a kezem. Márciusban értem el tizenkettedszer a sztahanovista szintet, megkaptam a „Kiváló dolgozó" jelvényt. És most képzelje: az elébb vettem át a beutalót Galyatetőre. Kettőt kaptam — a feleségemmel holnap megyünk a gyorssal két hétre üdülni. Hát nem nagyszerű...? A Kis-házaspár ma a Mátrában ünnepli május elsejét.,. — Gyömbér elvtárs jöjjön már be pór percre a gyártáselőkészítőbe — szóltak csütörtökön délelőtt a Vasöntöde egyik kiváló formázójának. Gyömbér Géza, úgy ahogy volt, csak éppen a kezeit simította le a formázóhomoktól, bement az irodába. Oda már alig lehetett beférni: ott tolongott az üzem több dolgozója, vezetője. Nem tutfn mi történik itt, — ő is odaállt a többi közé. — Gyere már ide Géza — szólították meg s odaállították a kör közepére Vér Ibolya mellé, aki a gyártáselőkészítőn dolgozik. Az embergyűrűből a főkönyvelő kezében egy szép kristálytál tűnt elő. — A Vasöntöde dolgozói ajándékozzák a fiatal párnak meleg szeretettel és kívánunk sok-sok boldogságot. S a főkönyvelő átnyújtotta a tálat Gyömbéréknek, akik zavarukban szólni sem tudtak; a menyasszony meg füle tövéig elpirult. Itt ismerkedtek meg a Vasöntődében, itt szerették meg egymást, s most valóban esküvőre készülnek. — Hát nagyon köszönjük, igazán nem is gondoltunk... — válaszolta zavartan a férjjelölt. Ekkor az üb. elnök lépett elő. — Kiváló munkájukért pedig házasságuk és május elseje alkalmából a vállalat egy utalványt ad tí^r mázsa szénre és két mázsa fára. De ne nyújtsuk a sorokat. Ehhez a kis történethez, az emberről való gondoskodás kis epizódjához az is hozzátartozik még, hogy az üb. a legnagyobb zavarban volt: a fiatalok szombaton esküdnek, hogyan állítsák ki Vér Ibolya beutalóját Mátrafüredre. mert oda küldik a házasságkötés után mindjárt a fiatal párt. A menyasszony akkor már asszony nevét viseli — de most még Vér Ibolya... Egy nappal megelőzték az anyakönyvvezetőt: Gyömbér Gézánéra állították ki a beutalót. Markovits Tibor Június 15-ére hívják össze a DISZ második kongresszusát A DISZ Központi Vezetősége a Dolgozó Ifjúság Szövetségének második kongreszszusát 1955. június I5-re hívja össze. A kongresszus napirendje: 1. A DISZ Központi Vezetőségének beszámolója. Előadó: Szakali József, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára. 2. A DISZ feladatai a falusi ifjúság között. Előadó: Gosztonyi József, a DISZ Központi Vezetőségének titkára. 3. A DISZ szervezeti szabályzatának módosítása. Előadó: Molnár János, a DISZ Központi Vezetőségének titkára. 4. A Központi Vezetőség és a Központi Revíziós Bizottság megválasztása Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége MEGJELENT A TISZATÁJ tükrében,, címmel elvi állásfoglaló írást közöl Ertsey Pétertől. Megjelent a Magyar írók Szövetsége szegedi csoportja folyóirata, a Tiszatáj ez évi második, áprilisi száma. A folyóirat címlapján a kibővítés alatt álló Móra Ferenc Múzeum képe — Vincze András tollrajza — látható. Az új szám tartalma igen változatos hét vers, két versfordítás Lermontovtól, három elbeszélés és egy regényrészlet — Kónya Lajos tollából — olvasható benne. A haladó hagyományok ápolásával Madácsy László Kossuthról és Pósa Péter József Attiláról szóló írása foglalkozik. „Munkánk és feladataink a párthatározat A CSONGRÁD megyei Képzőművészek I. Megyei Tavaszi Kiállítására május 13-ig lehet müveket (olaj, akvarell, grafika, szobor, művészkerfimiák korlátlan számban) beküldeni (Hódmezővásárhely, Tornyai Múzeum). Kiállítási szelvények kaphatók á Tornyai Múzeumban és Szegeden (Tábor u. 3. sz.). A beküldés költségei a kiállítót terhelik.