Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-23 / 95. szám

VLLAG PRÖLETARJAI AZ MDP CSONGKADMEGYEI BIZOTPSAGAJNAK EAPJA XI. évfolyam, 95. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1955. április 23. Mai számunkból: Ma: Lenin-ünnepség a szegedi Nemzeti Színházban (3. oldal) Elüzem lett a Konzervgyár és a Paprikafeldolgozó Vállalat (3. oldal) Vasárnap megkezdődik a DISZ felszabadulási kulturális sereg­szemléje (2. oldal) r Ünnepi műszak május 1 tiszteletére Néhány nap múlva itt lesz május elseje, a nem­zetközi munkásosztály nagy napja. Ünneplik ezt szerte az egész világon a szaliadságban és elnyomatásban élő népek egyaránt. A magyar haza népe szabad életé­nek második évtizedébe lépett és most tizenegyedszer köszönti szabadon május elsejét. Felidézzük a multat, amikor a kapitalizmus, Horthy rendőrlegényei itt Sze­geden is kíméletlenül ellene szegültek a munkásosz­tály minden megmozdulásának, a május elseje meg­ünneplésének is. S együttérző szívvel gondolunk a tőkés elnyomás alatt, sínylődő népiekre, akik a terror és a megfélemlítés ellenére is, de megünneplik május 1-et, — a munka ünnepét. A szegedi üzemek dolgozói április 4 után újabb felajánlásokat tettek és így — több, jobb munkával — készülődnek a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepiére. Szilárd az az elhatározás, hogy jó munká­val, tettekkel megvalósítjuk az MDP Közpionti Veze­tősége márciusi határozatában megjelölt ipari felada­tokat. Tesszük ezt azért, hogy nőjjön a termelékeny­ség, csökkenjen az önköltség és mindezzel megte­remtsük az életszínvonal emelésének feltételeit. Mert csak ezen az úton haladhatunk előre! Sok példát lehetne felsorolni arra. hogy az üze­mekben milyen újabb eredmények születtek május l-re készülve. Az Űjszegedi Kender-Lenszövőben vál­lalták, hogy áprilisban a szövődé vetéstervét 3 száza­lékkal túlteljesítik. Április 20-ig — a vállalást túlszár­nyalva — a szövődé vetéstervének teljesítése 104 5 százalék volt. Megígérték, hogy az egy bruttó gépi­órára eső vetéstervüket túlteljesítik; 4180 vetés he­lyett 4210-et érnek el. Április 20-ig 4265 volt az egy bruttó gépórára eső vetés. Eleget tettek az export­kötelezettségük esedékes részének is. Az újszegedi gyárban az egyéni felajánlások teljesítése természete­sen részét képiezi az egészében vett eredményeknek. Lutheránus Józsefné, a párt tagja, sztahánovista szö­vőnő arra adta szavát, hogy 142 százalékról 144 szá­zalékra növeli teljesítményét. Kifogástalan minőség mellett 159 százalékot ért el. A szegedi üzemekben április 25-től 30-ig ünnepi műszakot tartanak május 1 tiszteletére. Minden üzem­ben kezdődjék röpgyűlésekkel a* műszak. Emlékez­zünk meg május 1, a nemzetközi munkásmozgalom, szabad életünk jelentőségéről. Arról, hogy hazánk fel­szabadulásának 10. évfordulója után országunkban ebben az évben ünnepieljük tizenegyedszer szabadon május elsejét. A Szegedi Kenderfonógyárban — a többi üzemekben — az idősebb munkások sokat tud­nak beszélni a régi májusokról, a régebbi életről. S a tíz szabad esztendő nagy eredményei lelkesítőek, joggal lehetünk rá büszkék. Megbecsült a dolgozó ember, az ország gazdája. Az ünnepi műszak célkitűzése, hogy az üzemek­ben tovább menjünk előre a márciusi határozat meg­valósításának útján és a legszebben, jobb munkával köszöntsük — a munka ünnepiét. A műszak hozzájá­rul ahhoz — járuljon is hozzá mindenütt —, hogy egészében és részleteiben is teljesítsük, túlteljesítsük a második negyedév tervének áprilisra eső részét. Ha­zánk felszabadulásának 10. évfordulójára folyó ün­nepi műszak sok gazdag tapasztalatot hozott. Haszno­sítsuk ezeket a május l-re való készülődésben. Ered­ményesen csak akkor lehet dolgozni, ha megteremt­jük a jó munka műszaki feltételeit, ha figyelembe­vesszük a termelés javítására vonatkozó javaslatokat. A műszaki vezetők szép feladata megteremteni a jó munka feltételeit. Az üzemek vezetőinek gondoskodá­sával, segítségével javítsuk a verseny nyilvánosságát. A Szegedi Kenderfonógyárban például már napokkal előbb megkezdték a készülődést a holnapután kez­dődő műszakra. Biztosítják a feltételeket a jó mun­kához és napionként értékelik az üzemrészek, az egész gyár eredményeit. Tájékoztatják a dolgozókat az áp­rilisi terv és a vállalósok teljesítésének állásáról. A kommunisták példamutatása legyen minden üzemben csakúgy, mint eddig, olyan erő, amelyik előreviszi az egész munkát. Magyarázzák meg, mi a jelentősége annak, ha gazdaságosabban, jobban dolgo­zunk és megvalósítjuk a Közpionti Vezetőség márciusi határozatát. A DISZ lelkes tagjaira is megbecsült, szép feladat vár. Az Űjszegedi Kender-Lenszövőben például Nagy II. Erzsébet DISZ-tag, a Zója nevét vi­selő ifjúsági export szövőbrigád vezetője, május l-re tett vállalását messze túlszárnyalta és 157 százalékot ért el. Példája lelkesítő a Zója-brigád valamennyi tag* jának. El is határozták, hogy a műszakban új ered­ményekért dolgoznak. A magunk hasznára, a haza javára váltsuk valóra a május 1 tiszteletére tett vállalásokat. A műszakban jó munkát, sok sikert kívánunk a szegedi üzemek dolgozóinak! II Magyar Népköztársaság jóvlszony! kíván fenntartani minden országgal, tekintet nélkül azoü társadalmi rendszerére Véget éri az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta munkáját. Résztvetlek az ülésen a párt és a kormány vezetői: Apró Anlal, Ács Lajos, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István. Ko­vács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Báta István, Piros László, Maiolcsi János, Vég Béla, s a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képvise'.etek szá­mos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor nyitolta meg, majd Boldoczki János külügyminiszter tar­tóit beszámolót a Magyar Népköztársaság külpolitiká­járól. Boldoczki János elvtárs beszéde — A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának határozatai — mondotta be­széde elején Boldoczki elv­társ — a következőkben je­lölik meg külpolitikai vonal­vezetésünket: „A szocializ­mus építésének feltételeit ma is csak úgy tudjuk bizto­sítani, ha cselekvően kivesz­sziik részünket a béke és a háború erői között világmé­retekben folyó nagy mérkő­zésből, ha a békélábor so­raiban, a felszabadító Szov­jetunió oldalán, mint füg­getlen ország, saját aktív külpolitikával járulunk hoz­zá a béke megszilárdításá­hoz, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a népek kö­zötti együttműködés minél szélesebb körű megvalósítá­sához". — Ezek a megállapítások képezik kormányunk kül­politikájának alapelvét. Elsősorban a Szovjetunió testvéri támogatásának kö­szönhetjük, hogy évszáza­dos elmaradottságunkat felszámolhattuk, hogy ha­zánk agrárországból ipari országgá vált és rátérhet­tünk a szocializmus építé­sének útjára. A magyar n®P és a szov­jet nép között a szoros ba­ráti és szövetségi viszonynak és a minden térre kiterjedő együttműködésnek sziklaszi­lárd alapja az 1948-ban alá­írt barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés. — A Szovjetunióval fenn­álló testvéri együttműködé­sünk mellett egyre jobban erősítjük a barátság és a testvériség szálait a hatszáz­milliós Kínai Népköztársaság­gal, a szomszédos csehszlo­vák és román népi demokrá­ciákkal, valamennyi népi demokratikus országgal. Kormányunk arra törek­szik, hogy minden szomszé­dos országgal normális kap­csolatokat, baráti jóviszonyt alakítsunk ki. Erre annál is inkább megvan a lehető­ség, mert mint ahogy Hege­dűs András elvtárs, a Minisz­tertanács elnöke hangsú­lyozta: A Magyar Népköztársa­ságnak egyetlen szomszéd országgal szemben sincs olyan igénye és követelése, ami akadályozhatná, zavar­hatná a népeink közöiti jóviszony további elmélyü­lését. Annak érdekében, hogy va­lamennyi szomszédos ország­gal mind szorosabb és gyü­mölcsözőbb kapcsolat jöjjön létre, fontos feladatunknak tekintjük, hogy a szomszé­dos Jugoszláviával és Auszt­riával tovább normalizáljuk és fejlesszük a jószomszédi viszonyunkat. Az utóbbi időben jelentő­sen megjavult viszonyunk déli szomszédunkkal, Jugo­szláviával. Gazdasági, kul­turális és sportkapesolataink helyreállottak. Megállapo­dást kötöttünk a halárinci­densek megelőzésére és ki­vizsgálására, árucserefor­galmi, Tisza-hajózási, vasúli, tengerhajózási és más meg­állapodások jötiek létre a két ország között. Mindez azt mutatja, hogy országaink kapcsolatainak fejlődése eredményesen halad. Őszintén kívánjuk és a magunk részéről arra tö­rekszünk, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugo­szláv Szövetségi Népköz­társaság közötti egészséges jószomszédi viszony tovább fejlődjék. Ausztriával való jószomszé­di viszonyunk megteremtése és elmélyítése érdekében ugyancsak számos kezdemé­nyezés és ennek alapján több konkrét eredmény született. Gazdasági kapcsolataink megerősödtek, kulturális és sportkapcsolataink kiszélesed­tek. nünket is fenyegető német militarizmus támogatójává és szövetségesévé vált. Ked­vezőtlen kihatással van Franciaországgal fennálló kapcsolatainkra az a tény, hogy a Hitler-ellenes koalí­ciónak ez a másik tagja is ra­tifikálta a párizsi egyezmé­nyeket. A londoni és a pári­zsi rádió nap nap után rá­galmazza hazánkat, népünk szorgalmas és verejtékes munkával elért eredményeit, ugyanakkor nem győzi di­csérni a német militarizmust, amely alig egy évtizede az angol és a francia népnek is oly szörnyű szenvedéseket okozott. Boldoczki elvtárs ezután részletesen ismertette a Kö­zel- és Középkelet országai­val fennálló diplomáciai ís gazdasági kapcsolatainkat és a kapitalista államokkal foly­tatott árucsereforgalmunkat. Népköztársaságunk kormánya kész résztvenni minden, a békeszerető népek érdekéit szolgáló közös akcióban Valamennyi országgal békés viszonyban akarunk élni A Magyar Népköztársaság külpolitikájára jellemző az a törekvés, hogy vala­mennyi országgal, tekintet nélkül társadalmi rendsze­rükre, békés viszonyban éljen, a népek egyenjogú­ságának, szuverenitásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, valamint egymás érdekei kölcsönös tiszteletbentartásának alap­ján. Jelenleg 34 országgal ál­lunk diplomáciai kapcsolat­ban. ezek kétharmada kapi­talista ország. Népköztársa­ságunk jelenleg a világ majd­nem valamennyi országával kereskedelmi kapcsolatban áll. A Magyar Népköztársaság kormányának az a törekvése, hogy kapcsolataink az Egye­sült Államokkal is megfelel­jenek az országok közötti normális viszonynak. Ez a törekvésünk mindezideig ko­moly akadályokba ütközött. Köztudomású, hogy az Egyesült Államok vezető körei számos alkalommal gátolni igyekeztek a népi hatalom megszilárdulását hazánkban, meghiúsítják az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvéte­lünket és a gazdasági disz­krimináció politikáját foly­tatják ellenünk. A sajtóban, a rádióban és a legkülönbözőbb módokon rá­galomhadjáratot folytatnak a magyar népi demokrácia ellen. Erősen befolyásolja Angli­ával való viszonyunkat az a körülmény, hogy ez az or­szág az Egyesült Államokkal együtt vezető szerepet ját­szik a támadó jellegű Nyu­gateurópai Unió megteremté­sében, a német militarizmus feltámasztásában. Ezzel Ang­lia. az egykori Hitler-ellenes koalíció egyik tagja, a ben­Ezulán rámutatott e mi­niszter arra; a magyar nép jogos köve­telése, hogy elfoglalja az öt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében és ott hallassa sza­vát a világ békéjének és biztonságának megőrzése érdekében. (Nagy taps.) A Magyar Népköztársa­ság kormánya cselekvően kivette részét a békelúbor­nak a világ valamennyi bé­keszerető népe érdekeit szol­gáló közös akcióból. Kor­mányunk nyilatkozatban fog­lalt állást a Szovjetunió ál­tal a berlini értekezleten elő­terjesztett, az európai kollek­tív biztonság rendszerének megteremtését célzó javaslat melleit és támogatta az eu­rópai kollektív biztonság kérdésének összeurópai érte­kezleten való megtárgyalá­sára vonatkozó szovjet kez­deményezést. A Magyar Nép­köztársaság kormánya — úgy határozott, hogy kész résztvenni egy ilyen egyez­ményben és a többi euró­pai állammal együtt közö­sen lépéseket tenni ennek az egyezménynek mielőbbi létre­hozása érdekében. Ez a ma­gyar kormány álláspontja jelenleg is. A Szovjetunió békepoli­tikájának újabb megnyilatko­zása volt a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának a világ népeihez és parlamentjeihez intézett legutóbbi felhívása. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége nyilatkozatban üd­vözölte cz-t a felhívást. Helyesnek tartanánk, ha az országgyűlés elnöksége és külügyi bizottsága a kö­zeljövőben meghívná ha­zánkba a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa, a Csehszlo­vák Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztár­saság, az Osztrák Köztársa­ság és az Olasz Köztársa­ság parlamenti küldöttsé­geit. (Nagy taps ) A magyar nép — mondott ta beszéde további részében Boldoczki elvtárs — egység­ben követeli az atom-, hid­rogén- és más tömegpusztí­tó fegyverek feltétel nélküli eltiltását és támogatja a Szovjetuniónak a leszerelés­re vonatkozó javaslatait. Ugyanakkor üdvözli az ENSZ által ez év au gusztusára Genfbe összehívott értekez­letet — melyen a Magyar Népköztársaság is résztvesz — és amely arra hivatott, hogy előrevigye az atomener­gia békés célokra való fel­használásának ügyét. 4 német milifarizmns — a békeszerető emberiség legnagyobb ellensége A külügyminiszter beszéde további részében foglalkozott a német militarizmus feltá­masztására, Nyugat-Német: ország felfegyverzésére irá nyúló nyugati törekvések­kel, a párizsi szerződésekkel, amelyek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok biztonságát fenyegetik. E veszély elhárítása vé­gett jöttek össze a béketá­bor országai sok küldötte Moszkvában és határozták el, hogy a párizsi egyezmé­nyek ratifikálása esetén együttes intézkedéseket tesznek fegyveres erőik és azok parancsnokságának megszervezése terén és más olyan intézkedéseket foganatosítanak, amelyek hozzájárulnak védelmi ké­pességük fokozásához. A béketábor ereje napról napra növekszik és mármost is hatalmasabb a háború és az agresszió erőinél. A világ minden népe, a magyar nép ls, joggal hisz abban, hogy le lehet fogni a háborús gyújtogatok ke­zét. A magyar nép büszke arra, hogy abba a táborba tarto­zik. amely kezébe vette a népek biztonságáról és bé­kéjéről való gondoskodás ügyét. Biztosíthatom az ország­gyűlést — mondotta befeje­zésül Boldoczki elvtárs — hogy a magyar külügyi szol­gálat — pártunk és kormá­nyunk útmutatásához híven — mindent elkövet, hogy nemzetközi síkon méltóan képviselje hazánk érdekeit. Minden erejét latbaveti a népek közötti barátság és együttműködés elmélyítése, a nemzetközi feszültség enyhítése, a tartós béke biztosítása érdekében. Ezután Andics Erzsébet, az MDP Központi Vezetősége tudományos és kulturális osz­tályának vezetője szólalt fel. Beszámolt a magyar nép őszinte békeszeretetéről, bé­kevágyáról, amelynek bizo­nyítéka az életerős magyar békemozgalom is. Elmondot­ta ezután, hogy a vilég bé­kére törekvő népeinek kép­viselői május 22-én Helsin­kiben béke-világtalálkozóra gyűlnek össze. Minden eddiginél hatal­masabb világparlament lesz ez, amelynek munkájából a magyar nép küldöttei is ki fogják venni részüket. Andics Erzsébet nagy tet­széssel fogadott beszéde után Szabó István altábornagy emelkedett szólásra, majd Máté János veszprémi püs­pök volt a következő felszó­laló. Ezután Barcs Sándor, az MTI vezérigazgatója mon­(Folytatás a 2, oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents