Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-20 / 92. szám

V/MG PROLETARJAI AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSAGÁfSAK LAPJA XI. évfolyam, 92. szám I Ara: 50 fillér I Szerda, 1955. április 20. Mai számunkból: Megkezdődött a Szegedi Tudományegyetemen a felszabadulási tudományos ülésszak (2. oldal) Szovjet jegyzék a nyugati hatalmakhoz az osztrák kérdéssel kapcsolatban tartandó négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet ügyében (3. oldal) A bandungi értekezlet hétfő délutáni és keddi ülése (2. oldal) Munkaverseny Szeged üzemeiben A munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere. Olyan erő, amelynek haszna, eredménye több és jobb minőségű áruban, a termelékenység növekedésében, az önköltség csökkentésében mutatkozik. Ennek cáfolhatatlan igazságát bizonyította hazánk felszabadulása 10, évfordulójának tiszteletére folyó ünnepi verseny és műszak. A lelkes felszabadulási verseny eredményei közé számít, hogy Szeged és az ország ipara lényegében megoldotta az első negyedév legfőbb feladatait. Városunk minisztériumi ipara egészében véve 102.1 százalékra teljesítette első negyedévi tervét. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv első negyedének teljesítéséről megállapítja, hogy a szocialista ipar az első negyedév teljes termelési tervét 104.6 százalékra teljesítette. Az MDP Központi Vezetőségének márciusi határozata megjelölte az ipar számára: "Biztosítani kell, hogy az 1955. évi terv keretében a szocialista ipar termelése 1954-hez képest 5.7 százalékkal emelkedjék ... Az egy főre eső termelést az iparban az elmúlt évhez képest 3.9 százalékkal kell emelni, az önköltséget általában 3 százalékkal kell csökkenteni; általában 2.3 százaékos anyagmegtakarítást kell elérni". Ezzel a több és jobb munkával lehet csak tartósan megteremteni az életszínvonal emelésének feltételeit; tovább menni előre a népjótét emelésének útján. A szegedi üzemekben április 4 után sorra születtek az elhatározások: "A felszabadulási műszak lendületével tovább folytatjuk a versenyt, új eredményekért!- Legyen mindenütt — mint ahogy annak is kell lenni — a szocialista munkaverseny fő célkitűzése a márciusi határozatban megjelölt ipari feladatok maradéktalan végrehajtása, túlteljesítése. Az üzemekben helyileg állapítsuk meg a legfőbb teendőket, s annak megoldására irányuljon a versenyben résztvevők lelkesedése és tette. A munkaverseny nagy segítség ahhoz, hogy szakadatlanul, dekádról dekádra, hónapról hónapra teljesítsük a terv mindén előírását. Az üzemek párt- és szakszervezetei, a műszaki és gazdasági vezetők segítsék a munkaversenyt és szilárdítsák továbbra is a rendet, fegyelmet. Az üzemrészekben létrehozott brigádok szüntelenül keressék a termelékenység növelésének, az önköltség csökkentésének, a takarékosságnak módjait. Ahol eleven a verseny, ott minden részletében nemcsak teljesítik, hanem túl is teljesítik az 1955-ös év tervét. Az éves, negyedéves vállalásokat bontsuk fel hónapokra és 'állapítsuk meg ennek keretében, hogy mi az, amit el kell érnünk. Így tesznek a Konzervgyárban is. A versenyben legyen célkitűzésünk az élüzem cím elnyerése feltételeinek teljesítése, az, hogy minél többen elérjék hónapról hónapra a sztahánovista termelési eredményeket. Május 1 tiszteletére újabb vállalásokat tettek a szegedi üzemekben. A Textilművekben például vállalták. hogy áprilisi tervüket 101 százalékra teljesítik. Ezt eddig mindennap túlszárnyalták. Az eredményekben nagy szerepe van a versenynek. Annak, hogy a versenyhez, a jó munkához biztosították a feltételeket. Városunk minden üzemében nagyobbak lennének az eredmények, ha gondosabban törődnének a munkaversennyel. Előfordul egyik vagy másik üzemben, hogy a versenyt jóidéig nem értékelik, megfeledkeznek róla. Változtassunk ezen! Fontos, hogy az üzemek népnevelői, kommunistái, szakszervezeti bizalmijai világossá tegyék minden dolgozó előtt, hogy milyen jelentősége van a márciusi határozatnak. Annak, ha a határozatban megjelölt arányban emeljük a termelést, a termelékenységet, csökkentjük az önköltséget, s takarékoskodunk az anyaggal. A munkaverseny haszna közvetlenül a fizetésnél is mutatkozik. A Szeged Marx téri lakásépítkezésnél például szép eredményt ér el Sz. Kovács István segédmunkás brigádja. A brigád cgy-cgy tagjának keresete most általában 1350—1500 forint között mozog. Az üzemekben a párt- és tömegszervezetekből, a műszakiakból alakított brigádok a dolgozók bevonásával szüntelenül gyűjtsék a jó tapasztalatokat, munkamódszereket. Űjra és újra dolgozzanak ki javaslatot a helyi erőforrások, tartalékok jó felhasználására, a gazdaságosabb termelésre. Mindez elősegíti a versenyt, a vállalások teljesítését. A kommunisták példamutatása most épp úgy, mint a múltban, nélkülözhetetlen feltétele az eredményeknek. A DISZ tagjainak is szép és felelősségteljes a feladatuk. A műszakiak pedig teremtsenek nagyobb szervezettséget, s megbecsült munkájukkal segítsék a feladatok minél jobb megvalósítását. Még több tartalommal versenyezzenek a műszaki dolgozók. A tervismertető értekezleteken jelöljük meg a helyi feladatokat. Az ismertetésekből lássák világosan a dolgozók, mi a feladatuk üzemük tervteljesítéséért, az export-tervek valóraváltásáért. A politikailag és gazdaságilag kellően megalapozott verseny dekádról dekádra, hónapról hónapra új eredményeket hoz. Az 1955. évi költségvetés az országgyűlés előtt Az országgyűlés keddi ülése Az országgyűlés kedden délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Ezután az országgyűlés megkezdte az 1955. évi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat és az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés együttes tárgyalását. Bevezetőül Olt Károly pénzügyminiszter tartott beszámolót. Olt Károly elvtárs beszámolója Tisztelt Országgyűlés! Az 1955. évi állami költségvetés, amelyet a Minisztertanács nevében az Országgyűlés elé terjesztek, azokból a feladatokból indul ki, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság kormánya népgazdaságunk továbbfejlesztésére, dolgozó népünk anyagi, kulturális és szociális viszonyainak állandó javítására meghatározott. Az 1955, évi állami költségvetés, összhangban a népgazdasági tervvel, lehetővé teszi, hogy tovább építsük hazánkban a szocializmus alapjait, fejlesszük a szocialista ipart, elsősorban a nehézipart, fokozott gondot fordítsunk a könnyű- és élelmiszeripar termelésének növelésére, nagy összegeket fordítsunk a mezőgazdaságra, gondoskodjunk népünk szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítéséről és biztosítsuk országunk védelmi képességének további megszilárdítását. Az 1955. évi állami költségvetéssel egyidejűleg nyújtom be a Tisztelt Országgyűlésnek az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról készült, a Minisztertanács által jóváhagyott zárszámadást. Ezután a miniszter a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő eredményeivel foglalkozott, majd a következőket mondotta: ötéves tervünk utolsó évének, 1954 állami költségvetésének mérlege azt mutatja, hogy a költségvetési év 45 milliárd 286 millió 639 ezer forint bevétellel, 43 milliárd, 980 millió 136 ezer forint kiadással, tehát 1 milliárd 306 millió 503 ezer forint többlettel zárult, ami államháztartásunk szilárd, egyensúlyát bizonyítja. A költségvetés végrehajtása mintegy 8—9 százalékkal alatta maradt az előirányzatnak. A költségvetés végrehajtásának alacsonyabb számai elsősorban a népgazdasági terv évközi módosítása során elhatározott átcsoportosítások és beruházási csökkentések következményei. Ismertette ezután a miniszter elvtárs azokat az eredményekel, amelyeket népgazdaságunkban a költségvetés előirányzatainak évközi csökkenése ellenére is elértünk. Majd a következőket mondotta: Az 1954. évi költségvetés végrehajtásának vizsgálata az eredmények mellett számos fogyatékosságra hívja fel a figyelmet. Az ipar 1954. évi termelési tervét 1.4 százalékkal túlteljesítette ugyan, azonban, ahogy arra a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége rámutat, az ipari termelés "az egyes területeken elért eredmények ellenére is, alapjában véve egyhelyben topog a munka termelékenysége, a legtöbb iparágban csökkent és a termékek önköltsége növekedett, a munkafegyelem meglazult, a mezőgazdaság árutermelése kedvezőtlenül alakult. "Mindez kihatott a nemzeti jövedelem alakulására is, amely 1953-hoz képest csökkent", Az évközben elhatározott beruházási csökkentések és átcsoportosítások nem eléggé tervszerű végrehajtása fokozta a gazdálkodás nehézségeit. A vállalati gazdálkodás területén fellépő lazaság azon káros jobboldali opportunista nézetek elterjedésének eredménye, amelyek lebecsülték az önköltség csökkentéséért, a munka termelékenysége emeléséért folytatott harc jelentőségét. A hiányosságokért nemcsak egyes irányító gazdasági szerveinket terheli felelősség, hanem felelősség terheli a pénzügyi ellenőrzést is, mert nem lépett fel kellő határozottsággal a léptennyomon jelentkező lazaságokkal szemben. A miniszter elvtárs ezután arról beszélt, hogy a hiányosságok legjobban kiütköztek a szénbányászati-, a kohó- és gépipari, építőipari minisztériumnál és az állami gazdaságoknál. Á költségvetés a népjólét következetes emelésének szolgálatában áll Annak következtében, hogy népgazdaságunk egyes ágainak termelése és fejlődése a tervezettől elmaradt, a költségvetési akkumulációhoz való hozzájárulása csökkent, az életszínvonal eddigi emelkedése jórészt meglevő tartalékaink felélésén és elsősorban a beruházások csökkentésén alapult. A népjólét emelésének azonban nem ez az útja. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének márciusi határozata megmutatta az egyedül helyes utat a nép jólétének következetes emeléséhez, szociális, kulturális igényeinek mind nagyobb mérvű kielégítéséhez. Ez az út: a szocialista bővített újratermelés biztosítása: a termelés szakadatlan növekedése mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, a munkatermelékenység állandó növekedése, az önköltség csökkentése, a legszigorúbb takarékosság érvényesítése az anyagi és pénzügyi eszközök felhasználásában, a munkafegyelem és az állampolgári fegyelem megszilárdítása, az állampolgári kötelezettségek pontos teljesítése. E célok szolgálatában áll az 1955. évi költségvetés. Tisztelt Országgyűlés! Az 1955. évi állami költségvetés bevételei 46 milliárd 961 millió 362 ezer forintot, kiadásai pedig 45 milliárd 457 millió 517 ezer forintot tesznek ki. A költségvetés mérlege tehát egy milliárd 503 millió 845 ezer forint többletet mutat. Költségvetési bevételeink legnagyobb részét állami vállalatainktól származó forgalmiadó-, és nyereségbefizetés alkotja. Az állami vállalatoktól származó bevételek 33.6 milliárd forintos előirányzata a költségvetés összbevételeinek 71.6 százalékát teszik ki. A szövetkezetektől származó adóbevétel 1.200 millió forint, az összbevételek 2.6 százaléka, a lakosságtól befolyó adóbevételek 3.764 milliós előirányzata pedig a költségvetés összbevételeinek mindössze 8 százaléka. A költségvetés bevételei között szerepel az ötödik békekölcsön 950 millió forintos előirányzata is. Az államkölcsönből származó bevétel a múlt évi előirányzathoz képest száz millió forint emelkedést mutat. A társadalombiztosításra előirányzott bevételek a költségvetésben 4.3 milliárd forinttal szerepelnek. A költségvetés egyéb bevételei, különösen a gépállomásoktól, a tanácsoktól, a költségvetési szervektől és a hosszúlejáratú hitelek viszszafizetéséből származó bevételek több mint három milliárd forintos előirányzattal, nagyjából az előző évi szintnek megfelelően alakulnak. Költségvetésünkben előirányzott bevételek teljes egészében biztosítják annak a gazdasági és kulturális programnak a végrehajtását, amelyet a párt és a kormány határozatai alapján a népgazdasági terv 1955. évre előír. Az 1955. évi költségvetési kiadások 45 milliárd forintot meghaladó előirányzatából a költségvetés népgazdaságunk fejlesztésére és gazdasági kiadásokra 25.2 milliárd forintot, vagyis a költségvetés összes kiadásainak kereken 55.5 százalékát fordítja. Szociális és kulturális célokra a költségvetés 10.4 milliárd forintot, az összkiadások 22.9 százalékát, honvédelmi célokra 5.7 milliárd forintot, az összkiadások 4.6 százalékát, végül igazgatási célokra 2 milliárd forintot., az összkiadások 4.5 százalékát irányozza elő. Költségvetésünknek ezek a legfőbb ágazati arányai is mutatják, hogy a költségvetésben összpontosított anyagi eszközeket a párt és a kormány célkitűzésének megfelelően olyan célok megvalósítására fordítjuk, amelyek elősegítik népgazdaságunk valamennyi ágának fejlődését, fokozzák népünk anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését, biztosítják békés építőmunkánk védelmét. Beruházásokra a költségvetésben 9 milliárd forint van előirányozva, a költségvetés kiadásainak húsz százaléka. A beruházásokra előirányzott összeg 35 százalékát nehézipari, 8.7 százalékát fogyasztási ipari, 26.2 százalékát mezőgazdasági beruházásokra fordítjuk. A beruházások előirányzatát egészíti ki az állami vállalatok és költségvetési szervek által felújítási célokra fordítandó 4.8 milliárd forint, amelyet az állami vállalatok termelő berendezéseik, különösen gépparkjuk átlagának megjavítására, termelőképességének és kapacitásának bővítésére használnak fel. A beruházási és felújítási célokra előirányzott összegek biztosítják, hogy néhány nagyobb új létesítmény mellett, meglévő üzemeink egész sorában hajtsunk végre kisebb-nagyobb bővítéseket, korszerűsítéseket és befejezzünk több olyan létesítményt, amelyeknek építését 1954ben átmenetileg leállítottuk. Ebben az esztendőben a költségvetésnek a népgazdaság fejlesztésére előirányzott összegéből közel négymilliárd forintot fordít államunk az iparnak, mindenekelőtt a nehéziparnak fejlesztésére. Elmondotta Olt Károly elvtárs, hogy továbbfejlődik büszkeségünk, a Sztálin Vasmű, tovább építünk több nehézipari létesítményt, s 800 millió forintot fordítunk a közlekedés minden ágának továbbfejlesztésére. Az élelmiszer, a könnyűés az egyéb közszükségleti cikkeket gyártó iparágait bővítésére, kapacitásuk növelésére, új gépekkel és modern technikával való felszerelésükre költségvetésünk 781 millió forintot irányoz elő. A mezőgazdaság fejlesztését, az árutermelés növelését célzó költségvetési fedezet döntő részét a beruházások teszik ki. A mezőgazdasági beruházásokra 2340 millió forintot biztosít költségvetésünk, amely az 1954-ben megvalósított beruházásoknál 15 százalékkal több beruházást tesz lehetővé. Jelentős mértékben növekszik a mezőgazdaság termelőeszközökkel való ellátottsága. A költségvetés jelentős összegét: 1190 millió forintot irányoz elő a gépállomások munkájának továbbfejlesztésére. ' Költségvetésünkben Igen jelentős összegeket irányoztunk elő a termelőszövetkezetek fejlesztésére. A költségvetés a mezőgazdaság hosszú- és középlejára.ú hitelellátására 406 millió forintot biztosít. Ez elsősorban a termelőszövetkezetek építkezéseire, istállók, silók, öntözőtelepek, halastavak létesítésére szolgál. A minőségi vetőmagakció szélesítésére tenyészállat törzsállomány növelésre, növényvédelemre és állategészségügyi szolgáltatásokra a költségvetés egymilliárd forintot irányoz elő. A mezőgazdasági termelés céljaira fordított összegek jelentős mértékben segítik az egyénileg dolgozó parasztságot is. A gépállomás jobb és olcsóbb munkát biztosít a dolgozó parasztságnak. Ez egymagában 100 millió forint megtakarítást jelent részére. Népgazdaságunk 1955. évi fejlesztésének eredményeképpen az ipar termelése 5.7 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 7.3 százalékkal növekszik. Olt Károly elvtárs ezután a közszükségleti és fogyasztási cikkek forgalmának jelentős emelkedéséről beszélt, majd elmondotta, hogy az árualap növelése, választékának bővítése megköveteli, hogy szorosabbá váljék az ipar és a kereskedelem kapcsolata, megköveteli, hogy egyes tartós fogyasztás! cikkekben, a ruházati cikkek néhány fajtájában és a paraszti termelés céljait szolgáló árukban tovább növeljük a termelést és kiegészítsük készleteinket. A miniszter elvtárs ezután külkereskedelmünk feladatairól és az exporttervek teljesítésének fontosságáról szólott, majd ezt mondotta: vé(Foly tatás a 2. oldalon.)