Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-20 / 92. szám
r OELMIGYRRORSZIG Szerda, 1955. április 20. Az országgyűlés keddi ülése (Folytatás az 1 oldalról) delmi kiadásaink előirányzatát — honvédelmünk megszilárdítása. néphadseregünk felkészültségének fokozása céljából — a költségvetés összkiadásainak elmúlt évi 11 százalékáról 12.5 százalékra — 5.7 milliárd forintra emeltük. Olt Károly elvtárs ismertette, hogy dolgozó népünk anyagi és kulturális jólétének növelésében milyen jelentős szerepet tölt be a költségvetés szociális-kulturális kiadásainak összege. Részletesen ismertette a minisz'er elvtárs, milyen összegeket fordítunk tudományos, okta tási célokra, egészségügyi, szociális vívmányaink to vábbfejlesztésére. A párt és a kormány — mondotta tovább — célul tűzte kl dolgozó népünk lakásviszonyainak további megjavítását. Költségvetésünk 809 milliót irányoz elő lakásépítésre, ezen felül 418 millió forintot hosszúlejáratú kölcsönökben nyújt egyéni családi házak építésére. Afc államigazgatás é» az ügyintézés egy wzerüsí t ése Amikor a Magyar Népköztársaság kormánya a költségvetési javaslatban az eszközök túlnyomó részét a népgazdaság fejlesztésére, dolgozó népünk anyagi és kulturális életszínvonalának növelésére irányozza elö, egyúttal arra is törekszik, hogy mindenképpen csökkentse azokat a kiadásokat, amelyek ezzel közvetlen kapcsolatban nem állnak. Ilyenek elsősorban az igazgatási kiadások. Az utóbbi években a teimelő és a nem termelő munkában foglalkoztatottak aránya egészségtelenül alakult. Államapparátusunk felduzzadt, felesleges hivatalok keletkeztek, indokolatlanul megnőtt az adminisztratív létszám mind az államigazgatásban, mind a vállalatoknál. Az államigazgatási szervezet, valamint az államigazgatási és vállalati ügyvitel egyszerűsítésére elhatározott intézkedések elsősorban azt a célt szolgálják, hogy az államigazgatást és az ügyintézést bürokráciamentessé, a dolgozó néphez való kapcsolatában közvetlenné tegyük. Arra kell törekedni, hogy e népgazdasági területeken jelentkező munkaerőhiány csökkenjék és az adminisztratív munkakörökben nélkülözhető minél több munkaerő a termelésben helyezkedjék el. Az adminisztratív munkakörből felszabadítható munkaerőkről, a termelő munkába állításukról a kormány messzemenően gondoskodik. Államunk minden polgárának munkát biztosít. Az adminisztratív munkakörből felszabaduló dolgozó részére munkába állásáig, legfeljebb azonban 6 hónapig, a munkaviszony folyamatossága biztosítva van, ezalatt az idő alatt betegségi biztosításban, családi pótlékban, régi munkahelyének elhagyásakor egy, illetve másfél havi illetményének megfelelő juttatásban részesül. Gondoskodott a kormány arról is, hogy az adminisztratív munkakörből felszabaduló dolgozók megfelelő szakmai átképzésben részesüljenek. A tanácsok 1955. évi kiadásait <>957 millió forinttal irányozta elő költségvetésünk. Olt elvtárs ismertette azután a tanácsok ezzel kapcsolatos feladatait. Kiemelte, hogy a tanácsok ne legyenek elnézőek az adófizetést és a beadást notóriusán nem teljesítőkkel, a spekulánsokkal, kulákokkal szemben. 1955. évi költségvetést fogadja el. Antos István felszólalása után ebédszünet következett. Szünet után elsőnek Ács Lajos elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Acs Lajos elvtárs beszéde A népgazdasági lerv minden előírását teljesíteni kell BSmondotla ezután Ott Károly elvtárs: Feladatainkat csak úgy tndjuk megoldani, ha a termelési terveket rendszeresei, túlteljesítjük, ha szakadatlanul növeljük a munka termelékenységét, csökkentjük a termékek önköltségét, ha harcolunk a minőség megjavításáért, a munka és állami fegyelem megszilárdításáért és erélyes intézkedésekkel gátat vetünk mindenféle pazarlásnak, A költségvetés az állami váltalatoktól származó bevételeket úgy irányozza elő, hogy a szocialista ipar termelésének népgazdasági tervben előirt 5.7 százalékos emelésével és az önköltség 3 százalékos csökkentésével számol. A miniszter elvtárs ezután azokról a hibákról beszélt, melyek akadályozzák a termelékenység emelésének, az önköltség csökkentésének további munkáját. Széleskörű vcrsouymozgalmat kell indítani a munka termelékenysége emelésének jelentős javítására — mondotta. — majd a vállalati Igazgatók munkájáról bőszéit a termelékenység és az önköltség alakulásával kapcsolatban. Ezután a takarékossági feladatokról beszélt a miniszter elvtárs. Takarékosság munkával és anyaggal a termelés, a forgalom, az államigazgatás, népi demokráciánk valamennyi területén nos az 1955. évi állami költségvetés sikeres végrehajtásának egyik legdöntőbb feltétele — mondotla. Az állnmi vállalatok tevékenységének ellenőrzésében fokozni kell a Magyar Nemzotl Bank s'erepét — mondotta a továbbiakban Olt elvtárs. A ml-ts-ter elvtárs ezután a következő RZnvakknl fejozte be beszédét: A Minisztertanács nevében benyújtott kőlieésjveáéB a Ma* 1 gyár Dolgozók Pártja III. kongresszusának, a a párt Központi Vezetőségének alapvető határozatain alapszik. Ezek célkitűzéseit valósítja meg. A párt Központi Vezetősége márciusi határozata harci programm, amely arra kötelezi a gazdasági vezetőket, a minisztériumokat, hogy a népgazdaság minden területén az elkövetkezendő időkben szakadatlanul, dekádróldekádra, hónapról hónapra teljesítsék a népgazdasági terv minden előírását. Ennek megfelelően minden részletében hajtsák végre a Tisztelt Országgyűlés előtt fekvő 1955. évi költségvetést. A népgazdasági terv és a költségvetés azokra a sikerekre épül, amelyeket dolgozó népünk az elmúlt évtized alatt, a Szovjetunió baráti támogatása ég segítsége melleit, dicső pártunk, a Magyar Dolgozó Pártja vezetésével eddig elért. A népgazdasági terv, a költségvetés, reális terv. Sikeres végrehajtásához sokmillió dolgozó, munkások, parasztok, értelmiségiek közös munkájára van szükség. (Hosszantartó, lelkes laps.) Olt Károly beszéde után Antos István, az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke, a költségvetés előadója szólalt fel. Elmondotta, hogy a beterjesztett költségvetéssel kapcsolatban a bizottság mindenekelőtt azt vizsgálta meg, mennyiben biztosítja azokat a pénzügyi alapokat, amelyek a népgazdaság fejlesztése. a dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése, honvédelmünk erősítése érdekében 1955-ben megvalósítandó feladatok végrehajtásához szükségesek. Ezután Antos István rész'etesen elemezte a költségvetés tételeit, majd a bizottság nevében javasolta, hogy az országgyűlés hagyja jóvá az 1954, ÓM zárszámadást ás a* Ács elvtárs beszéde bevezetőjében elmondotta, hogy dolgozó népünk tíz év alatt elért sikereinek minden forrása és kiindulópontja a hatalmas Szovjetunió felszabadító harca. A Szovjetunió segítsége dolgozó népünk legbiztosabb támasza volt és marad a szocializmus építéséért vívott harcában. A szocializmusért vívott harcban népünk, munkásosztályunk győzelmeinek, sikereinek alapja pártunk helyes politikája volt és marad. Államunk szilárd alapja a munkások és dolgozó parasztok testvéri szövetsége. Ács elvtárs ezután iparunk fejlődéséről beszélt. A dolgozó nép, mindenekelőtt a munkásosztály áldozatos, hősi küzdelmével — mondotta többek között — 1938-hoz képest háromszorosára növelte az egész ipar termelését; a nehézipar 1954-ben csaknem ötször annyit termelt, mint 1938-ban. 10 év alatt alapvetően megváltozott iparunk szerkezete. A szocialista iparosításban elért eddigi sikerek eredményeként a nehézipar aránya az egész iparban az 1938. évi 38.3 százalékról 1954-re 52.6 százalékra emelkedett. Az ipar fokozódó jelentőségét biztosítja a nemzeti jövedelemből való részesedésének növekedése ls. 1949-ben az ipar a nemzeti jövedelem 55.59 százalékát, 1954-ben már csaknek 70 százalékát adta. A könnyűipar termelése 1938-hoz képest 2.3-szeresére növekedett 1954-re. Az élelmiszeripar kenyérgyárakkal, tejüzemekkel, növényolnjgyárakkal, hűtőházakkal bővült. A szocialista ipar hatalmas növekedése az alapja egész népgazdaságunk fejlődésének. A nehézipar erőteljes fejlődése leszi lehetővé egész gyáriparunk gépeinek rendszeres felújítását, számtalan iparágban új gépek bevezetését, a közlekedés fejlesztését, a mezőgazdaság ellátását korszerű gépekkel, a könnyűipar, az élelmiszeripar fejlesztésétAz elmúlt másfél-két évben pártunk politikájának, a pért- és kormányhatározatoknak • megfelelően emelkedett a dolgozók életszínvonala. A munkások reálbére 1949ben már 40 százalékkal haladta meg az 1938. évi béreket: 1954-ben 15 százalékkal tovább növekedett a alkalma-munkások és az zottak reálbére. A dolgozó parasztok jövedelme js tekintélyesen emelkedett. Az élelmiszerellátás a múlt évben — a sertéshús kivételével — általában kielégítő volt. Növekedett az iparcikkek mennyisége és választéka. Javultak a dolgozók munkakörülményei. Mindez igen örvendetes. Meg kell állapítani ugyanakkor, hogy az utóbbi másfél-két évben az életszínvonal emelésével párhuzamosan alig növekedett a szocialista ipar termelése, a termelése pedig visszaesett. Nem emelkedett a termelékenység, nem csökkent az önköltség. Nem emelkedett a termclé8 megfelelően a múlt évben a mezőgazdaságban sein. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége márciusi ülésén megvizsgálta népgazdaságunk helyzetét. Megállapította, hogy az elmúlt másfél évben a szocialjsta ipart, a nehézipart, a termelékenység növelését lebecsülő, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s a mezőgazdasági termelést gátló, a technológiai fegyelmet, az állampolgári fegyelmet romboló jobboldali, opportunista, . pártellenes, népi demokráciánk érdekeivel ellentétes nézetek felszámolása az előfeltétele annnk, hogy ipari és mezőgazdasági termelésünk múlt évben tapasztalhnló stagnálása megszűnjék az ipari és a mezőgazdasági termelés újra felfelé íveljen, harc induljon a termelékenység növeléséért, s az önköltség daságunk további sikores előrehaladásáért, a dolgozó nép anyagi, szociális, kulturális jóléte további fokozásáért. Mivel pártunkban a jobboldali nézetek képviselője elsősorban Nagy Imre elvtárs volt, pártunk Központi Vezetősége helyesen lette, hogy legutóbbi ülésén kizárta őt a Politikai Bizottságból, a Központi Vezetőségből, s visszahívta minden tisztségéből, amelyet a párt bizalmából élvezett, illetve töltött be. A pártkongresszus óta, de különösén a múlt év vége óta fokozódó harc a jobboldali opportunizmus ellen máris érezteti hatását a termelés, a termelékenység kedvezőbb alakulásában ls. Ezt bizonyítják az 1954. IV. negyedévi tervtoljesítés számai. Hegkezdődött a Szegedi Tudományegyetemen a felszabadulási tudományos ülésszak Kedden délután nyílt meg a Szegedi Tudományegyetemnek felszabadulásunk 10. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszaka. Kiss Árpád rektor megnyitó szavaiban üdvözölte az elnökségben helyet foglaló ládányi Benedek elvtársat, az MDP Városi Bizottságának első titkárát. Kalmár László Kossuth-díjas egyetemi tanár elvtársat, az Egyetemi PVB elnökét, Dénes Leó elvtársat, a Városi Tanács vb-elnökét, Baróti Dezső elvtársat, a Bölcsészettudományi Kar dékánját, valamint a megjelent professzorokat, oktatókat és hallgatókat, az üzemek és tsz-ek küldötteit. Ezután Gerőné Fazekas Erzsébet Munka érdemrendnehézipar del kitüntetett egyetemi tanár tartotta meg -Felszabadulásunk és a demokratikus forradalom erőinek néhány kérdése* című előadását.' Előadásában mély elvi meg-* alapozottsággal és új szempontok felvetésével tárta lel a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának feltételeit, a Kossuth-rádió és a KMP irányító szerepét a fegyveres ellenállási ak* eiók, partizánharcok, szabolázsok stb. szervezésében. A nagyszámban megjelent közönség élénk tetszéssel fogadta az előadást. A tudományos ülésszak második napján. szerdán, 29-án délután 5 órakor Gaál Endre tanársegéd tart előadást -Szeged felszabadulása* címmel a Dugonics téri egyetem aulájában. Az előadáshoz többek között már előre bejelentették hozzászólásukat Ladányi Benedek elvtárs, az MDP Városi Bizottságának első titkára .és Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács vb-elnöke. A bandungi értekezlet hétfő délutáni és keddi ülése Bandung (ŰJ Kína) Az ázsiai—afrikai értekezlet hétfőn délutáni teljes ülésén a következő napirendben állapodtak meg: 1. A gazdasági együttműködés kérdései. 2. A kulturális együttműködés kérdései. 3. Az emberi jogok és a népek önrendelkezési jogának kérdései. 4. A gyarmati népek problémái 5. A békeharc és a nemzetközi együttműködés problémája. Nz ázsiai—afrikai értekezlet kedden délelőtt, helyi idő szerint negyed tíz órakor folytatta ülését. Az ülést Ali Szasztroamidzsozso miniszterelak, az értekezlet elnöke nyitotta meg, majd Ruszlán Abdulluk Gani, az értekezlet főtitkára felolvasta az üdvözlő táviratokat, köztük azt, amelyet Vorosilov, a Szovjetunió legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke küldött az értekezletnek. Csau En-laj miniszterelnök, a Kínai Népköztársaság küldöttségének vezetője az ázsiai—afrikai értekezlet kedd délutáni teljes ülésén beszédet mondott. Nagyjelentőségű határozat a mezőgazdasági termeiéi fejlesztésére Pártunk — végrehajtva a csökkentéséért, népgaz- Pártkongresszus útmutatásalt -- > — ujbol előtérbe helyezte a termelőszövetkezetek népszerűsítését a falun. A nagyüzemi mezőgazdaság megteremtéséért vívott harc érdekében ma p&rlunk mindenekelőtt a termelőszövetkezetek termelési színvonalának emelését tartja a döntő kérdésnek, mivel a dolgozó parasztság szövetkezésének egyik legfőbb feltétele a vonzó példa. Pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a társulások fejlesztése során változatlanul a legszigorúbban szem előtt tartja az önkéntesség elvét. A termelőszövetkezetek fellendítéséről beszélt ezután Ács elvtárs, megállapítva, hogy ennek legfontosabb feltételei : a munkafegyelem erősödése, a munkák időben való elvégzése. Ennek érdeA nehézipar elsőrendű fejlesztése melleit nagy összegeket fordít a költségvetés a dolgozó nép fogyasztási szükségleteit közvetlenül ellátó iparágak továbbfejlesztésére. A közszükségleti cikkeket gyártó iparágak bővítésére, az élelmiszer és rnházáti üzemek kapacitásának növelésére a köllségvetés 781 millió forintot biztosít. Pártunk Központi Vezetősége és Népköztársaságunk kormánya az utóbbi másfélkét évben nagyjelentőségű határozatokat hozott a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Ez évi tervünk a mezőgazdasági termelés 7.3 százalékos emelését írja elő, amelynek teljesítésérc minden lehetőségünk megvan. Pártnnk, s kormányunk változatlanul elsőrendű feladatának tartja, hogy fo'ytnssa a küzdelmet a mezőgazdatág elmaradottságának felszámolása érdekében. Ezt 'gazolják 1955. évi köliségvcéstinknek n mezőgazdaság támogatását szolgáló előírásai is. Az 1J55. évi beruházásoknak 26.2 százalékát fordítjuk a mezőgazdaságra, amely ceekaetn kétezer több mint a kében fokozottabban be kell vonni a családtagokat a munkába, különösen a nőket, helyre kell állítani az alapszabály előírásait a háitáji földekkel kapcsolatban, biztosítva. hogy a tagok háztáji gazdasága ne haladja meg az előírt méreteket. Szigorúan meg kell védeni a szövetkezeti közös vagyont. Pártunknak, tanácsszerveinknek a falun egyik legfontosabb kötelességük segíteni mindebben a termelőszövetkezeteket. Pártunk számol azzal, hogy ebben az évben a termelőszövetkezetek számszerűleg ie növekedni fognak. Ezt bizonyítja, hogy az első negyedévben több mint 15.000 tag lépett be a termelőszövetkezetekbe, s a termelőszövetkezetek össztaglétszáma — másfél évi visszaesés és pangás után — újból gyarapodni kezdett. mezőgazdaság fejlesztésére biztosított összegek aránya az 1953. évi költségvetésben, B több mint a múlt évi költségvetés előírása, amely 25.3 százalék volt. Mit bizonyítanak e számok? Azt bizonyítják, hogy államunk változatlanul a legnagyobb figyelmet fordít az egyéni parasztgazdaságok termelési tartalékainak mozgósítására, a kisárutermelő parasztgazdaságok árutermelésének fokozására, a parasztgazdaságok jövedelmezőségének növelésére. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a parasztság bocsülolesen eleget tegyen a beadásnak, amely egyik legfontosabb állampolgári kötelezettsége. Továbbra is lehetővé teszi azonban nzt államunk. hogy a bocsületc-en teljesítők termékfeleslegeiket a szabadpiacon eladhassák. Pártunk és kormányunk azonban élesen fellép a kulákok és más falusi kizsákmányolók által folytatott spekuláció, Igauzsnra,1 Tovább növekszik dolgozóink életszínvonala Az 1955, évi költségvetés dolgozó népünk anyagi, kulturális életének további felemelkedését Irányozza elő. A dolgozók életszínvonala 1954hez képest tovább növekszik 1955-ben. 1954-hez viszonyítva a lakosság fogyasztási alapja a nemzeti jövedelemből több mint 10 százalékkal növekszik: a növekvő vásárlóerőnek megfelelően 5.5 százalékkal növekszik a kiskereskedelem áruforgalma. Tovább javul a kiskereskedelem áruellátása, csökken a hiánycikkek száma. Megfelelően növekszik 1955-ben a lakosság igényeinek jobb kielégítésére az iparcikkek forgalma; növekedése 16 százalékot tesz ki az elmúlt évhez képest. Tovább nő a munkásosztály reálbérc, s a dolgozó parasztság reáljövedelme is. — A költségvetés biztosítja a dolgozók kulturális és szociális helyzetének további megjavítását is. A dolgozó nép jólétének, s általában mindenfajta hazánk gazdasági erejének üzérkedés ellen, mert ez fokozására irányuló ez évi nemcsak r. munkásosztályt tervünk végrehajtása mindeés az alkalmazottakat ká- nekelőtt attól függ, hogy a rosítja meg, hanem a dol- ; tervben meghatározott mérgozó parasztságot is. -lékig növekedjék az ipar és a mezőgazdaság termelése, tehát, hogy az ipar termelése legalább 5,7 százalékkal, a mezőgazdaság termelése legalább 7,3 százalékkal növekedjék. Ács elvtárs beszéde további részében foglalkozott az önköltségcsökkentés végrehajtásának feltételeivel, a jelenlegi nemzetközi helyzettel, majd így folytatta: Politikánk végrehajtásában Állandóan szemünk előtt lebeg a szocializmus építésére irányuló. a munkásosztály-vezette munkás-paraszt szövetség megerősítése, megszilárdítása. Az osztályharc bonyolult viszonyai között a városi kizsákmányoló osztályok maradványai ellen. a falusi kulákság ellen vívott harcban pártunk arra törekszik. hogy napról-napra erősítse népünk politikai-erkölcsi egységét, a szocializmus építésére, a béke, a haza megvédésére irányuló nemzeti egységet. Pártunk Központi Vezetősége megbízásából az előterjesztett költségve'ést elfogadom — fejezte be beszédét Acs Lajos elvtárs. Több hozzászólás után a keddi ülés végetért. Az országgyűlés sze-dán folytatja a költségvetés tárgyalását.