Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-15 / 88. szám

OELMflGYflRORSZÁG MI történt q külpolitikában ? Szélesedő akcióegység a Francia Kommunista Párt és a francia Szociáldemokrata Párt között Péntek, 1955. április 15. k^áég élénken él a világ békeszerető 1 1 közvéleményének emlékezetében a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének február 9-i felhívása, amely Javasolja, hogy hasznos volna, ha különböző országok parlamentjei küldöttségeket cse<ré.lnénck és az egyik ország parlamenti küldöttsége felszólalna a másik ország parlamentjében. E felhívás elhangzása óta több áUarn parlamenti elnökségének képviselője Jetentette kl. hogy hajlandó elfogadni « parlamenti küldöttségek cseréjéről szóló szovjet javaslatot. Legújabban — mint a Jugopres hírügynökség közli — Jugoszlávia szövetségi nemzetgyűlésének elnöksége válaszolt ilyen értelemben a Szovjetunió l egfelső Tanácsának felhívására. „A szövetségi nemzetgyűlés úgy véli, — állapítja "teg a Jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elnöksége —, hogy a parlamenti küldöttségek cseréje egyik jelentékeny eszköze a népek és kormányaik kölcsönös megismerésének, közeledésének és baráti együttműködésének. A hidegháború és a világnak egymással szembenálló tömbökre való osztása veszélyes politikájával szemben a nemzetközi együttműködés az egyedül lehetséges út. A világháború utáni fejlődés megmutatta —• folytatja válasza további részében a Jugoszláv nemzetgyűlés elnöksége —, hogy a nemzetközi problémák nem oldhatók meg. ha a világot megosztják és ellentétes hatalmi tömbökre szaggatják, nem oldhatók meg a veszélyes fegyverkezési hajszával és azzal, hogy megalakítják bizonyos számú államnak más államok ellen irányuló háborús csoportosulását. A tapasztalat megmutatta, hogy a hidegháború politikája, az erőpolitika, valamint az erővel való fenyegetőzés nem oldott meg és nem is tud megoldani egyetlen nemzetközi problémát sem. Bármekkora külömbségek vannak ls az országok között — hangzik a továbbiakban a jugoszláv nemzetgyűlés elnökségének válasza — abból indulunk ki, hogy valamennyi nép és állaim alapvető és közös érdeke, hogy fejlődjék együttműködésük eszméje és gyakorlata a világon most fennálló nemzetközi problémák és viták békés rendezése, a békepolitika fejlesztése és sziUrditása céljából A békepolitika biztosíthatja az emberiség létezését, további haladását." A jugoszláv nemzetgyűlés elnöksége válaszának befejező része hangsúlyozza, hogy „Jugoszlávia népei és kormánya megtettek és megtesznek minden erőfeszítést, hogy megvalósuljon a népek egymás mellett élése, valamennyi nép és állam mindenre kiterjedő együttműködése és baráti viszonya fejlesztését szolgáló aktív egymás mellett élés. Ennek szellemében az elnökség a nemzetgyűlés nevében kijelenti, hogy kész elfogadni a Legfelső Tanácsnak a parlamenti küldöttségek cseréjéről szóló javaslatát" — fejeződik be Jugoszlávia szövetségi nemzetgyűlése elnökségének a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége felhívására adott válasza. kJ agy jelentőségű politikai akciót kezdeményezett a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága. Jacques Duclos, a Politikai Bizottság nevében levelet intézett a francia Szocialista Párt vezetőségéhez abból az alkalomból, hogy a szocialisták vezetőcége és képviselőcsoportja határozatban szögezte le: szembeszáll minden olyan kísérlettel, amely Franciaországban atom- és thermonukleáris bombák készítését célozza. „A Francia Kommunista Párt — állapítja meg Jacques Duclos — évek óta harcolt és harcol az atomfegyver teljes eltiltásáért, a nukleáris energia békés célok szolgálatába állításáért, ezért 06Ztja az önök ellenkezését a tömegpusztító fegyverek franciaországi gyártásával szemben. Véleményünk szerint — folytatja Jacques Duclos — jobbat is lehet tenni, mint az atomfegyverkezisi versenybe beleölni sok-sok milliárdot a dolgozók és a népek szociális és kulturális szükségleteinek rovására." Jacques Duclos végül a közös ellenállásból kiindulva az atombomba franciaországi gyártása kérdésében javasolja, hogy a Francia Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt ilyen értelemben cselekedjék együttesen a nemzetgyűlésben, valamint a Köztársasági Tanácsban, továbbá, hogy a két párt megyei és helyi szervezetei együttesen vizsgálják meg egy országos akció módozatait. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága felhívásának nagy jelentősége többek között abban áll, hogy továbbszélesiti a francia munkásság akcióegységét egy olyan döntő jelentőségű kérdésben is, mint amilyen a tömegpusztító fegyverek gyártásának és használatának eltiltása. = HlUEK= ^ proletárforradalom költője K. J. Vorosilov fogadta az osztrák kormányküldöttséget Moszkva (TASZSZ). K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke április l!!-án fogadta J. Raab szövetségi kancellárt, az oszlrák kormányküldöttség vezetőjét és a küldöttség tagjait: A. Schárf alkanoellárt, L. Figl külügyminisztert és B. Kreisky külügyi államtitkárt. A küldöttséget elkísérte N. Bischoft Ausztria moszkvai nagykövete. A fogadáson jelen volt V. M. Molotov, szovjot külügyminiszter, valamint I. I. Iljicsov, a Szovjetunió ausztriai főbiztosa és nagykövete. A fogadás során Raab kancellár átnyújtotta K. J. Vorosilovnak Theodor Korner osztrák köztársasági elnök üzenetét Az üzenet kegyelmet kér azoknak az osztrákoknak, akik a háború alatt a szovjet nép ellen elkövetett bűncselekményeik miatt a Szovjetunióban büntetésükei töltik. „Még. ha van le valamilyen bűnük, amelyért szovjet törvények értelmében kell lakolnlok — mondja az osztrák köztársasági elnök üzenete. — akkor ie azzal, hogy több mint tíz évo foglyok, távol vannak hazájuktól és családjuktól, méltóvá váltak a kegyelemre". Az üzenet a továbbiakban ezeket mondja: „Ha a Szovjetunió az emberiesség nevében nagylelkűen kegyelmet gyakorolna, ez a legszebb ajándék tenne, amelyet a Szovjetunió az Osztrák Köztársaságnak adhat Ausztria visszaállításának 10. évfordulója alkalmából, amiben m Szovjetunió különleges szerepet vállalt. A szovjet nép biztos lehet, hogy minden osztrák szivböljövő, mély hálát érezne ezért a nagylelkű cselekedetért. I ! ! K. J. Vorosilov kijelentette Raab kancellárnak: Reméli, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége kedvező álláspontra helyezkedik ' az osztrák köztársasági elnök kérésével kapcsolatban. Megtalálták a lesuhant indiai repülőgép ronceát Peking (Uj-Kina). Pekingbe érkezett hirek szerint a lezuhant indiai utasszállító repülőgép roncsát Szingapúrtól 500 kilométerrel északkeletre, a Matuna-szlgetekbez tartozó Szidanau-szigel közelében megtalálták. rA repülőgép, amclyen a kínai küldöttség beosztott tagjai és sajtótudósítók utaztak az ázsiai—afrikai értekezletre, amerikai és csangkajsekista titkos ügynökök szabotázsa következtében hétfőn a sziget partjától egy kilométernyire a tengerbe zuhant. A roncs közelében némi podgyászra is akadtak, emberi életnek azonban semmi jele sem mutatkozott. Szidanau-szigcti halászok elmondották, hogy a repülőgép a levegőben felrobbant és kigyulladt, mielőtt a tengerbe zuhant. A dzsqiaeáfti íégifciKtó hatóságai közölték, hogy aznap helyi idő szerint 1«.20 órakor, vagyis 10 perccel « szerencsétlenség előtt a re~ pülögép normális körülményekről adott jelentést. A gép akkor mintegy másfél óra távolságra volt Dzsnkartától. 10 perccel később a repülőgép három S O S-jelzést adott, azután elnémult. A hongkongi angol hátóságok szerdán nyilatkozatot adtak ki, amelyben bizonyos részleteket közölnek a kínai küldöttség tagjait az ázsiai—afrikai értekezletre szállító indiai repülőgép felszállását megelőző helyzetről. A nyilatkozat elismeri, hogy a kínai kormánytól a pekingi angol ' ügyvivő hivatal útján figyelmeztetés érkezett amerikai és csangkajsekista ügynököknek a repülőgép niefirroMírtíWsaro| szőtt ósozce üuixiesé. roL Berlin (MTI). Otto Lenz, az Adenauer-párt parlamenti képviselője, a bonni kormány propagandaminissterjelöltje, a Keresztény Demokrata Unió sajtószolgálatában erélyes hangú cikkben követeli, hogy a felállítandó nyugatnémet zsoldos hadsereg főparancsnoki tisztségét töltsék be Adenauer kancellárral. Lenz' állásfoglalása válasz a Szabad Demokrata Pártnak, amely Heuss bonni államelnök számára követeli a hadsereg főparancsnoki hatalmat. A bonni kancellárnak a hadsereg főparancsnoki hatalmával a katonai diktatúra bevezetéséhez szükséges utolsó eszköz is a kezébe kerülne. — A Bolyai János Matematikai Társulat ma, pénteken este fél 7-kor az MTESZ központi helyiségében klubdélutánt rendez, ahol Pintér Lajos aspiráns ismerteti Ahiezev—Glazman: . Hilbert tér lineáris operátorainak elmélete című könyvét. — A Szegedi Egyetemi Kiskönyvtár kiadványai sorozat 27. számaként megjelent Csongor Győző "Szeged és környéke élővilágának alapvető irodalma" című bibliográfiája, amely az általános érdekű cikkek és dolgozatok mellett felsorolja a környék növény- és állatvilágára vonatkozó irodalmat részletesen. — "Magyarországi sertésfajták kialakulása" címmel Fekete Lajos egyetemi adjunktus vetítettképes előadást tart ma pénteken délután 6skor az MTESZ előadótermében. — A szegedi Nemzeti Színház április 16-án, szombaton este fél 8-kor Bordányban és 21-én, csütörtökön este ugyancsak fél 8 órai kezdettel Deszken mutatja be Kata jev: Bolond vasárnap című nagysikerű bohózatát. — A Közlekedés és Közlekedésépítési Tudományos Egyesület rendezésében Ottrok László MÁV műszaki főtanácsos tart előadást ma, pénteken délután 5-kor az MTESZ előadótermében "Energiafogyasztásunk és energiagazdálkodásunk helyes módszerei az önköltség szempontjából" címmel. — A XI. sz. Autójavító Vállalatnál 31 újítást fogadtak el és vezettek be az elmúlt negyedévben. Ennek előkalkulált megtakarítási értéke 60.000 forint. A II. negyedév első napjaiban már négyen jelentették be, hogy újításaik kivitelezés alatt vannak. — A Vegyesipari Javító Vállalatnál egyéb felújítás címén 40 ezer forint keretet kaptak. Ezt a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésére használják fel ebben az évben. Róma (MTI). 'A genovai kikötőben kedden a munkások előzetes bejelentés nélkül beszüntették a munkátA sztrájk most is folyik. A dolgozók — körülbelül hatezren — megjelentek a kikötő mólóin, de nem álltak munkába. A genovai kikötő munkásai őzzel a sztrájkkal támogatják a kikötő ipari munkásainak már 84 nap óta lartó sztrájkját. SZOVJETKORUNK legjobb, legtehetségesebb költője — Így nevezte Sztálin a lánglelkű és acélostollú Vlagyimir Majakovszkijt. Majakovszkij részt vesz az 1905-ös forradalom viharos eseményeiben, majd 15 éves korában belép a bolsevik pártba és "Konsztantin elvtárs" fedőnévvel végez propagandista és szervező munkát. Négyszer veti börtönbe a cári rendőrség — csak fiatal kora miatt nem száműzik. Mint a moszkvai képzőművészeti iskola növendéke kerül kapcsolatba a századeleji dekadens művészeti irányzatok leghangosabbjatnak egyikével — a futurizr mussal, mely "forradalminak", a "jövő művészetének" tartotta magát, lényegében azonban a hanyatló burzsoá művészet egyik bomlási terméke volt. Neki azonban semmi szerves kapcsolata nem volt a futurizmussal: már első verseiben is, bár még burkolt formában, a kapitalista várost ostorozza, az elnyomott kisember sorsát énekli meg. Mint vallotta, az "utcák és terek költészetét" akarta megteremteni, vagyis a széles néptömegek szószólója kívánt lenni. 1917 februárja után verseiben a burzsoá Ideiglenes Kormány népellenes politikáját, az eszerek és mensevikek áruló tevékenységét leplezi le. És amikor győz a munkások és parasztok Októberi Forradalma, Majakovszkij habozás nélkül a szovjet hatalom mellé áll. Néhány nappal a forradalom győzelme után a fővárosi művészek és írók gyűlésén szenvedélyes hangon javasolja, hogy a művészet emberei fogadják el az új hatalmat és kapcsolódjanak bele munkájába. S természetesen ő maga mutat ebben jó példát. MAJAKOVSZKIJ az intervenció idején minden erejét és tudását a harcnak szenteld — a költő és rajzoló eszközeivel. Az Orosz Távirati Iroda legfrissebb tudósításait tálaló, világos és népszerű formában megrajzolt plakátokban és hozzájuk írt rövid kis versekben eleveníti meg és teszi azonnal érthetővé a széles munkásparaszti tömegek számára. Amikor pedig a szovjet nép áttér a békés építőmunkára, Majakovszkij költészetébe is főtémaként a "hétköznapi" munka és annak emberei kerülnek. Verseinek állandó témájává lesz a mult mindenféle és fajta maradványának könyörtelen korbácsolása. "önagyonülésezők" című költeményét pedig, mint a harcos realista politikai költészet mesterművét, Lenin értékelte igen magasra, 1924-ben, a szovjet népet ért nagy csapás, Lenin halála után írja egyik legfontosabb és korszakalkotó művét, a "Lenin" című elbeszélő költeményét. Máig is ez a szovjet- és világirodalomban Leninnek a legméltóbb emlékműve. A SZOVJETORSZAG harcos énekese mindig izzó gyűlölettel fordult a kapitalizmus, főleg az amerikai imperializmus felé. A 20-as évek közepén ellátogat Amerikába, s szemtől-szembe találkozik a hírhedt "amerikai életmóddal". Egész sor versében, cikkében és a "Felfedezem Amerikát" című útinaplójában írja meg a dollár és nyomor országában szerzett élményeit B ezek a művek napjainkban talán még aktuálisabbak, mint akkor. 1927-ben, az Októberi Forradalom 10. évfordulójára írja másik legnagyobb művét. a "Csudajó!« című elbeszélő költeményt. A szocialista világ győzelem-sorozatának felmérése és az űj< szovjet ember életvidám, optimista jövőbe-tekintése ez a poéma. S mint a "Lenin— költeményben, a költő egyéni érzései itt is szorosan összefonódnak az egész nép gondolataival és törekvéseivel. Élete utolsó három éve, mely egybeesik az első ötéves terv kezdetével —• alkotó korszakának Igazi csúcspontja. A szocialista költészet, a mélyen átérzett, egész népet foglalkoztató tartalom és közérthető forma gyöngyszemeit írta ebben az Időben. A szocialista építés városon és falun — ez költészetének fő tartalma. Ezt énekli meg olyan verseiben, mint "Elbeszélés Kuznyeekről és Kuznyeck embereiről". "Élmunkás brigádok indulója" és a befejezéstelenül maradt nagy -ars poétikája«, a -Teli torokból". A HARCOS szocialista költészet híve volt — ezt szolgálta egész életművével, ezért küzdött a különböző politikai és irodalmi ellenfelekkel. Költészete példakép a világ haladó irodalma számára. Korunk olyan nagy költői, mint a török Nazim Hikmet és a francia Aragon, a csilei P. Neruda és a bolgár Vapcárov büszkén vallották, hogy alkotásukra megtermékenyítőleg hatott Majakovszkij költészete. Most, 25 évvel halála után, a földkerekség több mint 70 nyelvén szárnyal szava, a megkezdett harc folytatására lelkesítve a dolgozók szá?.és százmillióit. Fenyvesi István LENIN GYERMEKKORA T/ tagyimir Iljics életének első 17 évét — szülővárosában — Szimbirszkben töltötte, amire mindig szívesen emlékezett vissza. 1918 szeptemberében a Vörös Hadsereg katonái felszabadították Szimbirszket a fehérek uralma alól és táviratot küldtek a gonosz merénylet következtében súlyosan megsebesült Leninnek. A távirat a következőképpen hangzott: Drága Vlagyimir Iljics! Szülővárosának bevétele — válasz az ön egyik sebére, a másik sebéért Szamara bevételével fisetünk meg!" Ez a hír nagy örömmel töltötte el Lenint, aki a kővetkező szavakkal válaszolt: „Szimbirszknck — szülővárosomnak — bevétele a legjobb gyógyír sebeimre• A frissesig és az erő nagyszerű érzése tölt el. Köszöntöm a vörös katonákat a győzelem alkalmából és valamennyi dolgozó nevében köszönetet mondok áldozatkészségükért". A : Uljanov-család 1809 őszén költözött Nyizsnyij-Novgorodból Szimbirszkbe. 1878-ban Uljanovék a Moszkva utcában (ma Lenin utca) költöztek, ahol megvettek egy egyemeletes fa„héwl. £ házban élte le Vlagyimir Iljics gimnáziumi éveit. Lenin élénk, tehetséges gyermek volt. Atyjától vidám, barátságos jellemet örökölt, ötéves korára anyjától megtanult olvasni. A tanulás és olvasás volt a legfontosabb számára• E két feladatnak legkedveltebb szórakozásait is alárendelte. Amikor könyvet olvasott mindent került, ami megzavarhatta és elvonhatta volna figyelmét. Gyermekkorától kezdve jegyzetekel készített a könyvekből. Uljanovék lelkesen támogatták a gyermekeket a hetente megjelenő „Szubbotnyik" című családi újság szerkesztésében. A lapot Alekszandr szerkesztette, Anna volt az irodalmi kritikus, Vlagyimir Iljics pedig a hűséges és fáradhatatlan munkatárs szerepét töltötte be. Lenin számára különös örömet jelentett, amikor atyja behívta dolgozószobájába és felállította a sakkfiguráit. ltja Nyikolejevics féltve őrizte sakk-készletét, amelyet sajátkezüleg észkor 1911 júliusában letartóztatták. 1879-ben Lenin beiratkozott a gimnáziumba. Az akkori oktatás legfőbb irányelve az volt. hogy a tanulókból az önkényuralmat kiszolgáld jobbágyokat neveljenek. A gimnáziumi oktatás legfőbb feladata nem a reális ismeretek elsajátítása, hanem „az ész fegyelmezése" volt. A tantervben elsősorban a klasszikus nyelvek — a latin és görög — szerepeltek. A matematikát elvontan, kezdetlegesen tanították, a történelem hercegek és cárok hadi hőstetteiben merült ki, A természettudomány ta- J tott. nult, annyira odafigyeli az órákon, hogy már jóformán ott megtanulta az új anyagot. Nehéz lenne megmondani, melyik tantárgyat tudta legjobban Vlagyimir Iljics és melyikhez vonzódott leginkább. Valamennyi tárgyat kitűnően, mélyen, sokoldalúan ismerte. Ismeretei meszsze meghaladták azl a tudást, amelyet a gimnázium adhatott és akart adni. A gimnáziumi tantárgyak tökéletes ismerete, széleskörű olvasottsága, éles bíráló készsége iskolai és házi dolgozataiban is kifejezésre junitását úgyszólván teljesen száműzték az iskolából. Tljics kitűnően tanult. Különleges képességei és szorgalmas tanulmányi munkája eredményeként minden osztályt kitüntetéssel végzett. Ilja Nyikolajetácsét azonban éppen az nyugtalanította, hogy fia kivételesen könnyen tanul. A tapasztalt pedagógus attól félt, hogy emiatt fia' édesapa, akit Tanára el volt ragadtatva Vlagy imir Iljics dolgozataitól. Nem egyszer mondogatta, hogy dolgozatainak átgondolt rendszere, tömören, világosan és egyszerűen megfogalmazott gondolatbösége ragadja meg. £ z Uljanov-családot 1886ban súlyos csapás érte: január 12-i.x, életének íjévében hirtelen elhunyt az a gimnázium nem szokik hozzá oz állha- \ közelében lévő magas kőlcetatossághoz, a munkához és'rítéssel körülvett rendház a szorgalomhoz. Ezek az j kertjében temettek el tergált még Nyizsnyij-Nov-• aggodalmak azonban alapi a-\ Szimbirszki tartózkodása porodban. Ezt a sakk-kész- tannak bizonyultak. A gin.- nak utolsó másfél étében nazista Vlagyimir Iljics ki-'.Vlagyimir Iljics gyakran eltartóm és szorgalmasan io-f látogatott apja sírjához letet Lenintől az osztrák ha ióságpk kobozták el, ami