Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-15 / 88. szám

Péntek, 1955. április 153 DELMIIGYIkRORSZAG A Városi Tanács elfogadta a kerületi tanácsok és a Városi Tanács községpolitikai tervét Tegnap délelőtt ülést tartotta a Városi Tanács, amelyen a városi és a kerületi tanácsok községpolitikai tervét vitatták meg. Résztvett a tanácsülésen Ladányi Benedek elvtárs is, a Városi Pártbizottság első titkára. A tanácsülésen Nagygyörgy Mária elvtársnő, tanácstag, a Szegedi Kenderfonógyár igazgatója elnökölt as Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács vb elnöke ismertette a községpolitikai tervet, amelyet a végrehajló bizottság Szeged dolgozóinak javaslatai alapján készített el. Helyi ipar 'A' közsógpolitikai terv megvalósítására ebben az évben a Városi Tanács több mint 27 millió forintot irányzott elő, amelyből 12 milliót a Városi Tanács, 15 milliót a kerületi tanácsok használnak fel. A községpolitikai terv összeállításakor a tanácstagok vállaltak társadalmi munkaszervezést, amelynek értéke közel 359 ezer forintot tesz kl. A terv három csoportra oszlik: 1. a helyi gazdaság színvonalának emelése é9 fejlesztése; 2. községfejlesztési feladatok; 3. kulturális és szociális intézmények létesüése, bővítése éa fejlesztése. A tanács irányítása alá tartozó helyiipari vállalátok fejlesztésénél figyelembe vette azt, hogy az előirányzott összegek a beruházások csökkentsék a vállalatok önköltségét, zavartalanabbá tegyék a termelést, s a dolgozóknak jobb munkafeltételeket biztosítson- Néhány fontosabb beruházás a helyi iparban: A Fémipari Villalatnál berendezésekre, felszerelési tárgyakra és új üzemi épület létesítésére 1.054.000, a Vegytisztító és Fodrász Vállalatnál ugyancsak berendezésekre, a Patyolat üzemrész csatornázására 122.000, a Szegedi Ecsetgyárnál infravörös szárító berendezésre, láncfűrészre 171.000. a Hangszerkészítő Vállalatnál száritó berendezésre 136.000, a divatszabóságnál varrógépekre 30.000, a Sütőipari Vállalatnál munkásöltöző és motoros szárító eszközökre, e Gogoly és a Gyöngytyúk ntcában kemencék felújítására 348.000, az Anna-Gyógyvíz Üzemnél felszerelésekre, felújításra 115.000, a Seprőgyárnál műhely bővítésére és áthelyezésre, épület felújításra 187.000. a Vegyesipari Vállalatnál mosdóra, fürdőre 72-000, a Szegedi Fonalmentő Vállalat raktárépítésére, szövőgépekre 240.000, a Hordójavító Vállalatnál csatornázásra, áttelepítésre 50.000, a Nyomdaipari V-nél műhelybővítésre, berendezésre 40.000, ugyanott bélyegző üzemrész bővitésé- \ re és klisé üzem alakítására 188.000. a Homok-Kavics Kitermelő Vállalatnál felszerelési tárgyakra 44.000, iehát a helyi iparra összesen 2,900.000 forintot fordítanak. Mezőgazdaság A községpolitikai tervből kitűnik, hogy a tanács a termelőszövetkezetek részére korszerű állatférőhelyeket épített és nemesebb tenyészállatokat szerez be. Az egyénileg gazdálkodók részérc nemesített vetőmag akciót szervez, stb. A fontosabb mezőgazdasági beruházások a kerületek tervében szerepel: például az I. kerületnél a Haladás TSZ-ben 173 ezer forintos költséggel istállót épíienek. A II. kerületnél az Alkotmány TSZ 15 holdján rizstelepet létesítenek, tehénistállót építenek, amelyekre 72.000 forintot költenek. A Dózsa TSZ-nél 36 holdas rizstelep létesítése, tehén, sertés-törzs vásárlása, gazdasági felszerelés szerepel a tervben, 242.000 forintos költséggel. A Felszabadulás TSZ-nél 47 holdon alakítanak rizstelepet, ugyanott górét, tehénistállót, kalapácsos darálót létesítenek 280.000 forint költséggel. Hasonló létesítményekre a III. kerületben az Uj Élet TSZ-nek a terv szerint 132.000 forint jut. Ugyancsak a III. kerületben kilenc kutat hoznak helyse, 18 ezer forintos költséggel. Uj legelők létesítése, facsemeték ültelése, s egyéb mezőgazdasági feladatok szerepelnek a tervben: a mezőgazdaságra összesen a tanács 930.000 forintot fordit ebben az esztendőben. Kereskedelem A kereskedelmi hálózatot a tanács túlnyomórészben a külvárosokban akarja fejleszteni. A beruházásokból a Szálloda- és a Vendéglátó Vállalat Felsővároson éttermet létesít, 230 000 forintos költséggel. A Hajnal utcában új vendéglőt nyitnak, több helyen korszerűsítik a nyári kerthelyiségekét. Újszegeden a Szőregi úton, a Mátyás téren, a Francia utcában, vegyesipari kisáruházat, a Vadkerti téren, a Kossuth Lajos sugárúton új fűszer-árudát, a Tisza Lajos utcában élelmiszerüzletet, a Vásárhelyi sugárúton falatozót létesítenek. Még több boltáthelyezés, bővítés, fejlesztés szerepel a városi és a kerületi tanácsok községpolitikai tervében: kereskedelemre összesen 915.000 forintot költenek. A helyi gazdaságok színvonalúnak emelésére és fejlesztésére 1955ben 4,742.000 forintot fordítanak, amelyből a tanácslagok 30 000 forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Község fejlesztés A terv összeállításánál a tanacs a megadott lehetőségekhez képest «. dolgozók mindennapi életéhez szükséges lakásgazdálkodási, közlekedési, szállítási, villany-, víz-, gáz-szolgáltatási feladatok legjobb megoldását kereste. A szolgáltató vállalatok — a Víz- és Csatornamű, a Gázmű, a fürdő, a Kertészeti, a Köztisztasági Vállalat stb. — fejlesztésére összesen 2,878.000 forintot irányzott elő. Az ivöviz ellátás megjavítására 1250 folyóméter cső lefektetését 15 közkifolyóval, azonkívül 13 közkifolyó létesítését vették a községpolitikai tervbe, A Villamosvasútnál kisebb beruházásokra. műhely, iroda bővítésére, kultúrterem, villamos kocsik, épületek javítására, felújítására, összesen 1,118.000 forint szerepel a költségvetésben. Amint már a „Délmagyarország" is közölte, az elmúlt heti számaiban, a kerületekben sokszázezer forintot fordítanak a gyalogjárók, a kereszljárdák építésére, felújítására — ez is szerepel a városi tanács községpolitikai tervében. Tizenkét lakás kialakítására 385.000 forintot költenek- Az Ingatlankezelő Vállalat kezelésében lévő ingatlanok karbantartására, felújítására 4,000.054 forint szerepel az évi községpolitikai terv_ ben. Ezt az összeget elosztották a húrom kerület részére. Iroda helyiségek lakásnak való visszaalakítására 1 millió forintot költenek. Lakásgazdálkodásra összesen 10,000.095 forintot irányoztak elő. Egészségügy, oktatás, népmüvelés, sport A községpolitikai terv szerint kórház bővítési célra 274 ezer forintot költenek. Orvosi rendelők építése, bölcsődék korszerűsítése, s más egyéb egészségügyi feladat szerepel a költségvetésben, amelyekre összesen 1 938 000 forintot fordítanak. Óvodái:, napközi otthonok, általános iskolák, gimnáziumok bővítésére, felszerelésére — az oktatás fejlesztésére összesen 2 158 000 forint szerepel a költségvetésben. A Somogyi Könyvtár bővítésére, a kultúrházak felújítására, a Filharmónia társaság alakítására, a Zeneiskolára — népművelésre összesen 850 000 forintot irányoztak elő. A rókusi tornacsarnok berendezésének felújítására 14 Ö00 forintot — kulturális és szociális intézmények létesítésére, fejlesztésére összesen 511 000 forint szerepel a községpolitikai tervben. Ebbe a nagyszerű városfejlesztési programban nem szerepelnek a minisztériumi vállalatok beruházásai, amelyek négy-ötszörösét teszik ki a községpolitikai tervben előirányzott összegnek. Hozzászólások A községpolitikai terv ismertetése után 22 tanácstag szólalt fel. Dunai József, Siprikó Gyula, Komócsin Mihály többek között elmondották: ilyen városfejlesztési terve még nem volt a városnak: megalkotásában részt vett a város lakossága, lelkesen. kezdeményezően. A Városi Párt-végrehajtóbizottság, az üzemi és a kerületi alapszervezetek segítségével, a tanácstagok, a Hazafias Népfront részvételével kerültek felszínre azok a helyi jellegű feladatok, amelyek a lakosság életszínvonalának emelését szolgálják. Hangsúlyozták a felszólaló tanácstagok, hogy a társadalmi munka szervezésével még többet tudnak megvalósítani, mint amennyi a tervben szerepel — ennek szervezése valamennyi tanácstag elsőrendű feladata. Többen a felszólaló tanácstagok közül szembeállították a mult bűnös várospolitikáját a jelenkor nagyszerű tervével. Hangoztatták, hogy a terv megvalósítása során létesülő (hatalmas értékeket jelentő társadalmi tulajdont szívós felvilágosító munkával meg is kell majd védeni. Felszólalt a tanácsülésen Ladányi Benedek élvtárs, a Városi Pártbizottság első titkára. Elmondotta, hogy ez a nagyjelentőségű községpolitikai terv tükrözi a párt 1953 júniusi és a III. pártkongresszus és a Központi Vezetőség márciusi határozatát. Hangsúlyozta, hogy pártunk fő célkitűzése ma is a dolgozó nép életszínvonalának fokozatos emelése. A községpolitikai terv elkészítésnél a tanács végrehajtó hizottsága ezt tartotta szem előtt és azt a helyes jelszót, hogy „Arccal a külvárosok felé!", ahol a szegedi munkásság zöme lakik. A párt-végreliajtóbizottság nevében feladatul tűzte ki Ladányi elvtárs a tanácstagok részére, hogy teljes odaadással, a választóikkal szembeni kötelességük tudatában dolgozzanak, munkálkodjanak a terv megvalósításán, szervezzenek minél több társadalmi munkát, még fokozottabban törődjenek a dolgozók ügyes-bajos dolgainak gondos intézésével. Ezután a városi tanács egyhangúlag elfogadta a községpolitikai tervet. Göröngyök a gazdaságosabb munka útjában 7.500 kilométer üresjárat és ami mögötte van Szegedi székhellyel, központtal működik — és nagy területen — a 42-es sz. Autóközlekedési Vállalat. Teherfuvar, autóbusz, taxi és menetrendszerinti darabárus járatai közlekednek. Szervezettségükkel a gazdaságos munkát nemcsak Szegeden, hanem főnökségeiknél is biztosítják. Szegeden azonban nemcsak a 42-es sz. Autóközlekedési Vállalat gépkocsijai futnak. Furcsa elnevezés alatt egész sor tehergépkocsi indul Szegedről és érkezik Szegedre. Néhányat közlünk: 1. Söripari Szállítási Vállalat. Négy gépkocsija van. 2. KOHUSZ. Ez a Konzerv és Húsipari Szállítási Vállalat, 11 gépkocsival. 3. Erdőgazdasági Szállítási Vállalat, 16 gépkocsival 4. Belkereskedelmi Szállítási Vállalat, 16 gépkocsival. Ezeknek a szállítási vállalatoknak is Szegeden található a kirendeltségük, s természetesen kirendeltség vezetőjük. adminisztrátoruk, szerelőjük. A -szakosított* szállítási vállalatok az egyes üzemeknek végeznek szállításokat, de igaz, ebben a munkában, ha a szükség úgy hozza, kisegítenek a 42-es sz. Autóközlekedési Vállalat tehergépkocsijai is. Látszatra úgy áll a helyzet, hogy a "szakosított* szállítási vállalatoknál minden a rendjén van. A valóság azonban más! A -szakosított/- szállítási vállalatok gépkocsijai különböző okok miatt jelentős üresjáratot csinálnak, azaz terhelés nélkül mennek. Márciusban — csak egy hónapban! — mintegy 7590 kilométer üresjáratot tettek meg; terhelés nélkül mentek a kocsik. Elfogyott a 7500 kilométeres útnál szerényen számítva 1500 liter üzemanyag. Persze koptak a gumik, kopott a szerkezet, fogyott az olaj is. Ez azért van igy — a többi között —, mert ha a gépkocsiknál csak egy kicsit is jelentősebb nagyobb javítást kell végezni, akkor azt Budapesten, illetve a gépkocsik telephelyein csinálják. S javításra nem kevésszer üresen mennek a szakosított gépkocsik. Például a Belkereskedelmi Szállító Vállalatnak április 1-én indult cl Budapestre, úgynevezett kettes szemlére az S. B. 127-es rendszámú kocsiia. Folytathatnánk ezt így tovább. Még annyit: a négy szállítási vállalatnak négy irodahelyisége van, egyiknek-mástknpk több szobával. Az eddig elmondottak !s mutatják, hogy a négy "szakosított* szállítási vállalat munkája bizony nem gazdaságos; a munkát jobbá lehet és kell is tenni. Nem kétséges, hogy ez lehetséges. Legyen as illetékesek dolga a legjobban megtalálni a megoldást! Mert a felesleges kiadások akadályok a nép életszínvonala emelésének útjában. (— y) A SZOT tfizelfianyag akciója A SZOT kedvezményes tüzelőanyag akciója az elmúlt évben sikerrel járt, így az idén még szélesebb körben terjesztik ki. Az akcióban résztvevők 10 mázsa háztartási szenet és két mázsa fát kapnak. A tüzelőanyag ellenértékét akkor kell törleszteni, amikor a tüzelőt már házhoz szállították és négy Ihavi részletben kell kifizetni. A.SZOT tüzelőanyag akciója április 15-én kezdődik. Tanácstagok fogadóórái VÁROSI TANÁCSTAGOK FOGADÓÓRÁI Baráth Józsel, I5-éa. 5—7-ig, Becsei utcai óvoda. Doba György. 15-én. S—7-ig, Csongrádi sugárúti iskola. Hargitai Andorné. 15-»n. 4—6-ig, Kossuth L. sgt. 63. KIK Helyiség. Hódi Imre, 15-én, 5—7-ig, 84-es számú Ipari Tanuló Otthon, Tolbuchin sugárút. Dr. Kahíin Ágoston, 15-in, 6—7ig. Szemklinika tanterme. Kőröst Lajosné, ló-én. 5—7-ig, Itlú Gárda Otthon. Orlovszky Józsefné. 15-én. 5-7ig, rókusi iskola. Pálfi Gyuláné 15-4n 5 -7-ig, Petafitelep. 2-es számú V,c>t«. Vőnekl lllésné. |5-én, 5-7-ig, Ságvári telepi iskola. Zöldi Imréné, l-> én. 4—6-ig. Petőfi Sándor sgt. 8-J. KIK helyiség. Gyömbér Géza, 13-én 6—8-ig. Ságvári telep. Cs.mtavérl u. 6. (lakás). AZ I. KERÜLETI TANACSTAGOK FOGADOORAI Jene! Hedvig, lü-ép. 6—7-lg, Szemklinika II. KERÜLETI TANACSTAGOK FOGADOORAI HUrkeez Ferencné. 15-én. 4—6-ig, Kossuth L. sgt. KIK-iroda. Kopasz Károly, 15-in, 4—6-lg. Becsei u. óvoda. Kassal Tibor. 17-én 10—11-lg, Csongrádi sgt. iskola. Róvrt István. 16-án, 5-7-ig, Petőfitelep II. sz. iskola. Markos András. 15-én, 6—S ig. Petőfitelep. II. isko'a. III. KERÜLETI TANACSTAGOK FOGADOORAI Süli István, 15-én, 5-7-ig. Ságvári Iskola. Zödi Imréné, 15-én. 5-7-lg. Petőfi S. sgt. 87. Bálint Jánosné. 15-én, 5—7-ig. Ságvári telepi Iskola. MEOYEI TANACSTAGOK FOGADOORAI Török István, Domaszék, 15-én, fél 10-től 12 óráig. Juhász Antal, Kiskundorozsma, 15-én. 9-12 óráig. Farkas Imre, Csórva. 18-án, 912 óráig. Továbbra is az ifjúságról Néhány fiatallal beszélgettünk a Kenderfonógyár DISZ-vezetőségéből, miben is látják az ifjúság egyrésze távolmaradásának okát? Amit hallottunk, nem új — nem jó dolog, hogy tíz évi ifjúsági munka után is I ezt kell hallani. íme, a vélemények | csokrából néhány szál: — Le vannak kötve az emberek. A hétnek csaknem minden napjára jut valamilyen értekezlet, vagy gyűlés. — Sok fiatalt a „túlpolitizáltság" riaszt vissza. Politika helyett inkább a szórakozást keresi, „zavartalanabb" szórakozást mint amilyet a DISZ-ben talál, — Nincs a DISZ-nek elég tekintélye. Ha két fiatal összeházasodik, már úgy érzi, hogy bői. — De akik 16 éves korukban kezdenek dolgozni. 20—22 éves korukban már bele is fáradnak, komolyabb elfoglaltságra nincsen kedvük. •— Sok leányt a fiúk modortalanságától való félelem tart vissza az esti rendezvényektől. És: — Nem eléggé törődnek á fiatalokkal. Pedig a fiatalember várja, hogy érdeklődjenek a dolgai iránt. Mert akkor úgy érzi: „Lám, engemet is észrevettek, én is érek valamit..." Mindebben sok igazság van. Valóban, fel kell karolni a fiatalokat, törődni kell velük — másfelől szabadságot is kell nekik adni. hogy ne legyen minden pillanatuk lekötve, vagv ne érezzék, hogy gyámság alatt állnak. Tekintélyt kell adni a DISZnek és ugyanakkor óvakodni kell a túlpolitizáltságtól, amely ugyanolyan káros, mint ha az orvosságot túl nagy dózisokban adagolják. Ügy véljük azonban, hogy legközelebb az igazRz emberség útja vzeyedl nawúsem, dol^AÜinalí éleiéül -III. sághoz maga a DISZ-titkár járt, aki önkritikusan a következőket jegyezte meg: — Az a mi állandó bajunk, hogy a _ . mutatós akciók mellett sokszor hát- r egyelem térbe szorul munkánk tartalmi része: a nevelés. Valóban ez az, amire nagyon kevés energia jut. Pedig itt minden külsőséges sikernél többről van szó: a jöfejezhetjük, hogy kicsi az öntudata. Ezen változtatni: íme a nagy hivatás, amely a DISZ-re vár. Ez sem független az öntudat kérdésétől. Egy munkás-közösség öntudatának napjainkban a munkafegyelem is próbaköve. Hiszen a tőkés ™ — rend elbocsátással és munkanélkülikinőtt a DISZ- vő munkásgeneráció lelkéről. Tisztán séggel fenyegető éhségfegyelmét ma kell látni: ez a generáció már az új- a gyári termelésért közös felelősséba született bele (legalábbis nyiladozó értelmével már a mát ismerte meg) — de még túl kevés szellemierkölcsi hatás érte a szocializmus oldaláról. Igazságaink nem egyszer csak frázisként élnek benne. Másfelől: készen kapták azt, ami van, nem ismerik, mekkora harc rejlik mögötte, túlontúl természetesnek veszik get érző munkásság öntudatának, önkéntes fegyelmének kell felváltania. Ez persze nem azt jelenti, hogy fegyelmi biztosítékok fölöslegesek, vagy nélkülözhetők. A közösség fegyelmét nem lehet kire-kire egyénileg bízni. A közösségnek büntető és nevelő eszközökkel kell rendelkeznie a jelent — a jót, a rosszat egyaránt ahhoz, hogy az anarchiától megóvja tudomásul veszik. Hogy valaha mun- magát. kához jutni is külön szerencse volt, hogy minden pillanatban a munkás feje felett lógott az elbocsátás veszélye, szemben a mával, amikor a gyárba belépő új munkást még arra Milyen a munkafegyelem a Kenderfonóban? Mit mutat a fegyelmi bizottság naplója? egy nappal megrövidül. Tavaly 300 körül volt az Igazolatlanul mulasztók száma és a mulasztott munkanapok száma megközelítette a négyszázat. Az idei első évnegyedben 82 fő 106 munkanapot mulasztott igazolatlanul. A gyári fegyelmi bizottság elé a súlyosabb esetek kerülnek. A márciusban hozott 9 határozat közül hét a munkafegyelem megsértésével, egy a társadalmi tulajdon ellen elkövetett vétséggel, egy pedig valamilyen normacsalás-félével volt kapcsolatos. Március a „nagyobb ügyek" terén vab.mi javulást mutatott a korábbi hónapokhoz képest, bár van még igazolatlan mulasztás és sok a későnjövés. A fegyelmi gyakorlat az, hogy kisebb vétségnél elsőre nem büntetnek, hanem beszélgetnek az illetővel. A visszaesőknél jön azután a büntetés. Például aki ismételten igazolatlanul mulaszt, azt alacsonyabb munkakörbe vagy bérkategóriába helyezik vissza néhány hónapra. Az önkényes kilépők száma nem nagy. A kilépők teljes száma persze nem kicsi. Általában a mezőgazdasági munkák idején szoktak a kilépések megszaporodni. E számok természetesen magukban nem adnak képet a gyári munkafegyelemről. Mert hiszen ebbe beletartozik a gépek és az anyag kezelése is, vagy az, hogy ki-ki hogyan végzi el a rá kiszabott feladatot. HalMárciushan 9 fegyelmi határozatot , .. , hoztak. Ebben persze nincsen benne loUunk például olyan panaszt, hogy is megtanítják, hogyan kereshet töb- minden fegyelmi vétség mert ki- az alsobb vezetőknek nincsen tekinbet és egyre többet a gépnél — az Sebb mulasztások — például késések, té,yük: még az is megtörténik, hogy effajta történelmi párhuzam a fiata- vagy egyszeri igazolatlan távolmara- egyesek megtagadják valamilyen kilók többségét nem foglalkoztatja. dás — ügyében maguk a művezetők adott munka elvégzését. Ügy véljük, Visszajutottunk tehát az öntudat intézkednek. Az egyszeri igazolatlan öntudatos dolgozóknak ilyen jelensékérdéséhez. Mert ha múltról, jövő- mulasztás azzal az "automatikus fe- gekbe helenyugodniok nem szabad. gyei mi következménnyel jár hogy A. művezetők tekintélyének erősítése az illető egy hónapra elesik a válla- e-"önmdu közösségi érdek, lr.ti ebédtérítésből és fizetett szabad- (Vége következik.) sáaa is minden mulasztott nap után KENDE PÉT^R ről keveset tud, helyzetét csak a szűk mindennapok szemszögéből vizsgálja — és ezért sodródik el fiatalok egész lömege a közösségtől — ezt úgy. ÍR kL