Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

DELMBGYÜR ORSZBG Szerda, 1955. április B. Díszünnepség az Operaházban hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából ?Folytatás az első oldalról.') szoros szövetségre lépnek az ipari munkássággal. Ennek a szövetségnek régi, évtizedes hagyományai vannak hazánkban. Már 1919-ben az ipari munkások és a falu dolgozói, fegyverrel a kézben vállvetve küzdöttek az idegen imperialisták és saját elnyomóik, a tőkések és nagybirtokosok ellen. A falusi szegénység, „a hárommillió koldus" legjobbjai kéz a kézben harcoltak a Horthy-rendszer nehéz évtizedeiben a kommunista ipari munkásokkal. A felszabadulás után e dolgozó parasztság — az Ipari munkásság támogatásával — ellenállhatatlan erővel, úgyszólván hetek alatt birtokába vette jussát. a földet. A földosztás a munkások és dolgozó parasztok nagyszerű. közös forradalmi tette volt, a munkás-paraszt szövetség megvalósulásának gyümölcse. Ez a szövetség azóta csak erősödött. mert a dolgozó parasztság számtalanszor tapasztalhatta azt a testvéri segítséget és nélkülözhetetlen támogatást, melyet a közös ellenséggel szemben, valamint anyagi és kulturális felemelkedése érdekében az ipari munkásság nyújtott számáraE szövetség megszilárdításához az utolsó esztendőkben új, hatalmas tényező járult. A dolgozó parasztság egy része felismerte, hogy igazi felemelkedésének és boldogulásának csak egy útja van: a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés. Ennek a felismorésnok megfelelően eddig több mint kétszázezer dolgozó pnrnszt lépetf a szövetkezeti termelés útjára, s ezzel megkezdte a falu szocialista Aiópitését. A szocializmust épílő termelőszövetkezetek a munkás-paraszt szövetség újabb, hatalmas megerősödését mutálják. A munkásosztály és a dolgozó parasztság e hosszú, évtizedes harcokban kialakult és megedződött szövetsége népi demokráciánk szilárd alapja volt a múltban, s az marad a jövőben is! Erősftsük és ápoljuk szakadatlanul a munkás-paraszt szövetséget! (Hoszszantartó taps.) Hatalmas fejlődésen ment keresztül a felszabadulás óta a magyar értelmiség is• Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fejlődésről van szó. Az értolmiség. s vele együtt a szellemi munka ég a tudomány hazánkban a felszabadulás óta olyan elismerésben és támogatásban rőszoeült, mint azelőtt sohasem. A régi értelmiség túlnyomó többségo nemcsak arról győződött meg, hogy építő munkáját őszinte megbecsüléssel és hálával kiséri a magyar dolgozd nép. t A hazájához hű értelmiség, ezen belül különösen a műszaki értelmiség, azt is megértette, hogy a felszabadult Magyarország, a népi demokrácia, munkájához olyan hatalmas lehetőségeket nyújt, amelyekről a tőkés időkben szó sem lehetett. A magyar értelmiség zöme felismerte, hogy milyen fontos szerep vár reá a szocializmus építésében, hogy nincs szebb feladata, mint a dolgozó nép érdekeit szolgálni. A régi értelmiség mellett a felszabadulás óta, számban és jelentőségben egyre jobban növekszik a népből, a munkások és parasztok Kyermekeiből lett értelmiség. Ez az új és a régi értelmiség egyre inkább összeforr, s ezzel is közelebb kerül a dolgozó néphez, egyre inkább eggyé forr vele. Üdvözlet a mi új és régi értelmiségünknek, a mind egységesebbé váló népi értei mi séfnek I (Hosszantartó taps.) Népünk nemzeti egységének létrehozásában döntő szerepe volt és van annak, hogy megvalósult munkásos'tályunk egysége. Ainig a i rnkúsosztúly, nemzetünk ve/, tő ereje nem volt egységes, nehéz volt a mwnkás.i»aeaeer alatt, IC*, szövetség megszilárdítása és nem érvényesülhetett teljes erővel a munkásosztály vonzása a többi osztályra- A munkásosztály egységének létrejötte lett az új, erősödő nemzeti egység kialakulásának legfőbb tényezője. Erősiti nemzeti egységünket a nők felszabadítása, az, hogy megszűnt minden régi korlátozás, mely a férfiaknál alárendeltebb helyzetben tartotta őket, 8 mint a haza egyenrangú polgárai előtt szélesre nyíltak az érvényesülés kapui, melyek a tőkés időkben el voltak zárva előlük. A magyar dolgozó nők, köszönetüket és hálájnkatjó, odaadó mnnkával fejezik kl Nincs szocialista építésünknek olyan területe, ahol az élmunkások, sztahanovisták, a legjobb, legodaadóbb dolgozók első soraiban áldozatkészen, példamutatóan ott ne lennének a felszabadult magyar nők! (Nagy taps.) Végül, de nem utolsósorban rá kell mutatnunk arra, hogy a nemzeti egység jövendő továbberősítésében milyen fontos szerepe van a felnövő ifjúságnak, a DISZ lelkes fiataljainak, a kedves kis úttörőknek, annak az új nemzedéknek, mely már nem ismeri a tőkés kizsákmányolást, mely már a mi nevelésünk, s mely hús a húsunkból, vér a vérünkből, s amely a szocialista fejlődés jobb, boldogabb jövójének záloga. Modern történelmünk folyamán először vagyunk tanúi annak, hogy a munkások és parasztok szilárd, szoros szövetségben állnak, hogy támogatja őket a haladó, a néppel összeforrott értelmiség. A régi nagytőkés-nagybirtokos Magyarországon az elnyomó osztályok és a nép közt áthághatatlan szakadék állott fenn, s az elnyomók és elnyomottak kérlelhetetlen, szakadatlan harcot vívtak egymással. Ma a helyzet e téren is gyökeresen megváltozott, Az elnyomó osztályokat, a városi burzsoáziát és a földbirtokosokat a felszabadulás 10 esztendeje alatt felszámoltuk. Ezzel nemcsak a dolgozók évszázados kizsákmányolásának vetettünk véget, de klköszöbültük azokat az erőket Is, melyeknek létérdeke volt a nemzet megosztása, s amelyeik csak e megosztással tudták uralmukat fenntartani a dolgozó nép felett. Az egyetlen megmaradt kizsákmányoló osztály, a kulákság gazdasági erejét és befolyását a faluban korlátok közé szorítottuk, s jórészt megszabadítottuk a dolgozó parasztságot a kíméletlen, kegyetlen kulák-kizsákmányolástól. A munkásosztály, a dolgozó parasztsággal szövetségben uralkodó osztállyá vált, s maga köré eggyé kovácsolja, előre viszi az egész dolgozó népet, melynek erkölcsi és politikai egysége napról napra erősödik. Pártunkkal az élén, melynek tekintélyét és vezető szerepét ma az egész dolgozó nép elismeri; egyre inkább szilárdul a népi demokratikus hazafiság és egyre határozottabb formákat ölt a szocialista nemzet. A felszabadulás óta megváltozott az államhatalom, melyet a múltban a tőkések a dolgozó nép kizsákmányolására éa elnyomására használtak fel. A régi burzsoá államgépezet helyére — pártunk vezetésével — a dolgozó nép teljesen új államhatalmat teremtett, mely a népgazdaság fejlesztésének, a kulturális forradalom kibontakozásának, a szocializmus építésén fő eszköze hazánkban, _ amely, mint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti korszak államformája, sikerrel tölti be a proletariátus diktatúrájának funkcióit. A felszabadulás óta új társadalmi. politikai és gazdasági rend jött létre, és erősödik meg mindinkább a munkásosztály, a város és a falu dolgozóinak vezetése a korszakalkotó történelmi tényt rögzítette le alkotmányunk, mely a felszabadulás utáni esztendők vívmányait foglalta össze és kimondta, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Ez a hatalom fegyverül szolgál a tőkés maradványok elleni harcban és a szocializmus építésében egyaránt. A Szovjetunió ma erősebb, mint valaha és erői szakadatlanul nőnek Az elmúlt ttz esztendő hatalmas fejlődésének, amelyet hazánk rainden területén tapasztaltunk, döntő feltétele volt a nemzetközi helyzet megváltozása a szocializmust építő, békét védö kilencszázmilliós tábor javára. Szakadatlanul nő és erősödik a Szovjetuniónak, mint a világbéke őrének és szilárd védelmezőjének jelentősége, befolyása, tekintélye. A béke minden híve szerte a földkerekségen, örömmel és rokonszenvvel tokint a Szovjetunióra, amelynek minden sikeréből, minden eredményéből új erőt, új biztatást merít. A Szovjetunió gyorsan kiheverte a második világháború szörnyű sebeit, és szocialista gazdasága nemcsak a szovjet nép jólétének állandó emelkedését biztosítja egyre fokozódó ütemben, de a szovjet honvédelem erőteljes fejlesztését is. Ma már világos mindenki előtt, hogy a Szovjetunió ma erősebb, mint valaha, és erői szakadatlanul nőnek. (Nagy taps.) A felszabadító Szovjetunió győzelmes harcai nyomán Európában a szocializmust épitő népi demokráciák egész sora keletkezett. A Szovjetunió segítségével több mint két évtizedes hős! harc után felszabadult a nagy kínai nép és ugyancsak rátért n szocializmus építésének útjára- A felszabadult, 600 milliós kínai nép példája hatalmas vonzóerőt gyakorol Ázsia és Afrika gyarmati és félgyarmati népeinek szabadságharcaira. Ma már kilencszázmillió ember építi Európában és Ázsiában a szocializmust és küzd vállvetve, egymást kölcsönösen segítve és támogatva, testvéri egységben a békéért, az imperialista háborús gyújtogatok ellen. (Hosszantartó, nagy taps.) A béketábor népeinek barátsága a proletár nemzetköziség, az őszinte kölcsönös segíteni akarás és a közös gazdasági fellendülés elvén alapszik, Mig a kapitalista államok viszonyát egymás kizsákmányolása, a kíméletlen verseny, a szakadatlan gyanakvás és intrika jellemzi, addig a béke, a demokrácia és a szocializmus nagy táborának minden országát az őszinte barátság, egymás önzetlen támogatása köti öszeze. Ebben a táborban —ellentétben a kapitalista világgal, ahol az erősek és gyengébbeket mindig leigázzák és kizsákmányolják — a nagy és kis népek egyenjogúságának elve uralkodik. A szocialista tábor minden népe örömmel, lelkesedéssel tekint a többi szocialista ország sikereire és eredményeire, tudja, hogy ezek közös eredmények, az ő sikerei is. Ez e.7. egészséges, őszinte, baráti, újtipusú viszony, melyet azelőtt a iörténelem nem ismert é9 mely a kapitalista országok között elképzelhetetlen és lehetetlen, legfontosabb záloga a szocialista tábor baráti népei továbbhaladásának. Tíz ér eredményei bizonyítják a szocialista rendszer és a szocialista termelés főlényét A" szocializmust épitő államok hatalmas táborától támogatva, a magyar népnek sok évszázados történelme során most van először lehetősége arra, hogy önállóan döntsön sorsáról. A földesurak és kapitalisták gazdasági és politikai uralmától csakúgy megszabadult a magyar nép, mint a külföldi tőke elnyomása alól. Most tárulnak ki előtte történelme folyamán először a kulturális, gazdasági és politikai felemelkedés olyan lehetőségei, amelyekben szabadon fejtheti ki teremlő erejét és tehetségét. Az elmúlt tíz esztendő ebben a tekintetben még csak kezdet, még csak kiindulás. De ezek a kezdeti eredmények is olyanok, amelyekhez foghatót hiába keresünk a felszabadulás előtti Magyarország történelében. Erről tan"sk°dnak a felszabadulás óta eltelt tíz év gazdasági, kulturális és egyéb eredményei. Ezek az eredmények, ha összehasonlítjuk az elmúlt tíz esztendő fejlődését a háború előtti utolsó békeévvel, már magukban véve is bebizonyítják a szocialista rendszer, a szocialista termelés fölényét. Az egyszerű összehasonlítás ezen a téren nem mutatja meg az igazi képet, mert hiszen tíz évvel ezelőtt, felszabadulásunk idején hazánk romokban hevert, gyáraink, üzemeink jelentékeny része elpusztult, vagy gépeit a náci rablók és magyar csatlósaik külföldre hurcolták. Hasonlóképpen gzonvedelt a mezőgazdaság is, melyben az állatállományunknak a fele sem maradt meg. Az ipari termelés térfogata 1954-ben az 1938. évinek háromszorosára emelkedett. A gyáripar termelése 1954-ben az 1938. évinek háromszorosára emelkedett. Ezen belül a nehézipar 383 százalékkal, a könnyűipar 130 százalékkal, az élelmiszeripar 252 százalékkal termelt többet mint 1938-ban. Ha összehasonlítjuk az; egyes alapvetően ÍQju los cikkek termelését, megállapíthatjuk, hogy széntermolésünk 1938-ban 9.360.000 tonna volt, ez a múlt évben több mint kétszeresére, 22,000.000 tonnára nőtt. Hasonló fejlődést mutat a nyersvastermelés, mely az utolsó békeév 335.000 tonnájáról 843.000 tonnára emelkedett 1954-ben. Acélt 1938-ban 647.000 tonnát termeltünk, 1954-ben pedig 1,491 000 tonnát. Még gyorsabban nőtt a villamosenergia termelése, mely az 1938. évi 1,399.000 megawattóráról 1954-ben 4,830.000-re emelkedett. A mezőgazdaság fejlcsziéséhez szükséges nitrogénműtrágya termelése az utolsó, háború előtti évhez képest 2,5-szerescre nőtt a foszforműtrágyáé megháromszorozódott, ugyancsak megháromszorozódott a cement termelése is, megnyolcszorozódott a motorkerékpárok termelése, piajdnem két és félszeresére nőtt a kerékpárgyárlás. Cukorgyártásunk 140 százalékkal nagyobb, mint 1938-ban volt, sört majdnem hatszor annyit termelünk, mint 1938ban. Pamutszövetot egy és félszer annyit, len- és kenderszövetet löbb mint kétszer annyit termelünk. Az egy munkásra jutó villamosenergia-felhasználás a gyáriparban 1954-ben kélszer anynyi volt, mint 1938-ban. Jelentősen fejlődött az ipar az új technika és a fokozottabb gépesítés terén is- A magyar ipar számos olyan gépet állít elő, melyet korábban nem gyárlottunk, mint például bányagépek, újrendszerű esztergapadok, betonkeverő-gépek, nagy feszültségű és nngy teljesítményű kondenzátorok, arató-cséplőgépek, lánclnlpas traktorok stb. Gyáriunk olyan nagyhatású gyógyszereket is, mint például a penicillin, sztreptomicin stb. Különösen erőteljes volt iparunk fejlődése az első ötéves terv folyamán. A szocialista iparosítás alapelvének megfelelően lej-,, gyorsabban a nehézipar termelése emelkedett. 1954-ben a nehézipar mintegy háromszor annyit termelt, mint 1949-ben. Az ötéves terv folyamán olyan hatalmas létesítmények épültek, mint a Sztálin Vasmű, az Inotai, Borsodi Kooperáció, Komló és a többi, amelyekre joggal büszke minden magyar munkás, minden magyar értelmiségi és dolgozó paraszlságun. A lakosság fogyasztási cikkekkel való fokozottabb ellátására nagy könnyű- és élelmiszeripari üzemeket létesítünk, amilyenek a Szegedi Textilkombinát, a Zalaegerszegi Ruhagyér, a Deb-J recenl Tejüzem, a kecskeméti Hűtőház stb. A mezőgazdaság szocialista átszervezése Is megkezdődölt. Jelenleg az ország szántóte* rületének több mint 30 6zá-< zaléka már a szocialista szek* torhoz tartozik. Gyorsan nő az öntözött terület, amely az ötéves terv folyamán meghás romszorozódott. A mezőgazdaság gépesítésének ütemét mutatja, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság gépi bázisai, a gépállomások az elmúlt évek alatt jelentékenyen erősödtek. Számuk 1954 végén 312 és löbb mint 11.000 trák-, torral, közel 11.000 cséplőgép, pel és egyéb gépekkel rendelkeznek. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan javult népünk anyagi és kulturális helyzete 'A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan javult a dolgozó nép anyagi helyzete. ügy a munkásosztály, mint a dolgozó parasztság és az értelmiség ma minden tekintetben jobban él, mint a felszabadulás előtt. A dolgozó nép anyagi helyzetének megjavulását mutatja a népszaporodás növekedése is. Az utolsó esztendőkben a halandóság általában alacsonyabb volt, minf a felszabadulás előtt bármikor, 1938-hoz viszonyítva például az 1954. évi csecsemőhalandóság több mint a felére csökkent, ugyanakkor a természetes szaporodás kétszer akkorára emelkedett. Megjavult a lakosság orvosokkal való ellátottsága, mely magasabb, mint 1938-ban volt és jobb, mint — Ausztria és Svájc kivételével — a kapitalista országokban, A lakosság egész, gégügyi ellátottságának javulását nagymértékben elősegítette a társadalombiztosítás kiterjesztése, melynek eredményeképpen ma már az összlakosság 60 százaléka, 5,800.000 ember részesül a társadalombiztosílásban. A kórházi és klinikai ágyak száma az elmúlt tíz év alatt mintegy 40 százalékkal emelkedett. A tüdőbelewrondozú intézetek száma megkétszereződött. Ennek és egyéb intézkedéseknek eredményeként, a gümőkórban elhallak száma tavaly az 1938. évinek csak egyharmada volt. A bölcsődei férőhelyek száma mintegy hússzorosa az 1938asnakJelentős mértékben fejlődött a felszabadulás óta eltelt idő alatt az oktatás. Az általános iskolai tanulók számának növekedése mellett különösen jellemző, hogy a nyolcadik osztályban most háromszor annyian tanulnak, mint a háborút megelőző utolsó esztendőben. Megháromszorozódott a középiskolai lanulók száma is és megváltozott az összetételük. 1937—38-bnn a középiskolai tanulóknak 4 százaléka volt munkás 8zármazású. 1954—55ben ez az arány 63 százalékra, több mint tizenötszörösére nőtt meg. Hasonló a fejlődés az egyetemeken és a főiskolákon is, ahol megnégyszereződött 1938-hoz viszonyítva a hallgatók száma, s a munkás és a dolgozó paraszt származásúak aránya 54 százalékra emelkedett. A népi demokrácia szélesre nyitotta a kultúra eddig elzárt kapuit a dolgozó nép előtti A különböző oktatási intézményeken és tanfolyamokon a résztvevők száma az 1954—55-ös tanév elején több mint 1,700.000 volt. Emellett százezrével tanulnak a dolgozók különböző szaktanfolyamokon. így az elmúlt öt év alatj mintegy 1,170.000 dolgozó szerzett új, illolve eredeti foglalkozású* nál magasabb képesítést. Kulturális fejlődésünknek egyik mutatója a kinyomtatott művek száma. 1938-ban valamivel több mint 8000 mű jelent meg. 17,3 millió példányban. Az elmúlt évben 20 614 mű jelent meg, 41 millió példányban. A felszabadulás után eltelt tíz év alatt egyre nagyobb számban létesültek falusi könyvtárak. A falu kulturális színvonalának emelkedését elősegítette a falu villamosítása, amelynek eredményeképpen 1954-ben majdnem kétszer annyi községben volt villany, mint 1938-ban. A felszabadulás óta ugrásszerűen megnőtt a mozi és színházlátogatók száma. 1938-ban 410 volt a működő filmszínházak, és 18.5 millió a látogatók száma. 1954-ben 2813 filmszínház működött, és a látogatók száma 97,7 millió volt, több mint ötször annyi. A színházlátogatók száma is többszöröse a háború előttinek, és 1954-ben meghaladta a hatmilliót. A rádió előfizetőinek száma 1954-ben 1 270 000 volt, az 1938. évinek majdnem háromszorosa, ami ugyancsak a lakosság növekvő kulturális érdeklődését és fejlődését mutatja. Különösen gyorsan terjed a rádió a falvakban. Hála népi demokratikus rendszerünknek, pártunk és kormányunk lankadatlan támogatásának, hatalmas fejlődést ért el a felszabadulás óta sportmozgalmunk. Bármily jelentékenyek is azok az eredmények, melyeket a magyar dolgozó nép az elmúlt tíz esztendő folyamán kulturális és anyagi életszínvonalának emelésében, a szocializmus építésében elért, mindez csak kezdet, az alapok lerakása. Biztosak vagyunk abban, hogy az előttünk álló évek és évtizedek dolgozó népünk életének minden te* rületén újabb sikereket, újabb virágzást hoznak. De ennek egy döntő előfeltétele van: meg kell őrizni a teremtő békét! A béke megőrzése és népjólétünk emelése elválaszthatatlan kölcsönhatásban állnak egymással. Az imperialisták, éiükiin az Amerikai Egyesült Államok háborús gyújtogatóival, minden erőfeszítést megtesznek arra. hogy zavarják a szocialista tábor, benne hazánk békés fejlődését. Egy harmadik, minden eddiginél pusztítóbb világháború kirobhantásával akarják feltartóztatni a szocialista tábor további erősödését és szilárd ulását. A magyar dolgozó nép helyesli és támogaija szívós, következetes és őszinte békepolitlkánkat A Magyar Népköztársaság külpolitikája mindenekelőtt a béke megőrzésére irányul: olyan béke megvédésére, mely biztosítja eddigi vívmányainkat és szocialista építésünk továbbfejlesztését. Mi is azt a lenini elvet valljuk, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békésen együttélhetnek, s ennek megfelelően, arra tő* rekszünk, hogy mindenütt elősegítsük a népek békés, nyugodt együttélését. Ez a törekvés vezet bennünket minden országban. Ennek a szellemnek megfelelően ápoljuk a szomszédi jó viszonyt minden velünk határos országgal, így Jugoszláviával és Ausztriával is. CFohft^M^a^ S. oldalon}.